Gegesi László János, Nagy Ödön és Székely Ferenc neve alatt jelent meg a második könyv Havadról /Népi gazdálkodás Havadon, Kriterion/. Az elsőt Változó népi kultúra. Társadalomvizsgálat Havadon címmel adták ki 2000-ben, az a falu szellemi életével foglalkozott. A folytatás a falu gazdasági életének elemzését, illetve szintézisét kínálja. /b.d. [Bölöni Domokos]: Könyvbemutató Havadon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./
2002. december 4.
Nov. 22. és 24. között megszervezett Szatmári Magyar Ifjúsági Napokon mutatták be Kovács Jácint Éjtenger című verseskötetét, amely a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés kiadásában jelent meg. Kovács Jácint elmesélte, hogy versírással elég régóta foglalkozik. Először a Szatmári Friss Újságban jelentek meg versei, évekkel ezelőtt pedig az Ifjú tollforgatók pályázaton második díjat kapott. /E. A.: "Ha nem írhatnék, üresebbnek érezném magam". Interjú Kovács Jácinttal, verseskötetének megjelenése alkalmából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./
2002. december 4.
Varga Gábor nagyváradi vegyészmérnök, író, politikus, több dráma- és novelláskötet szerzője legutóbb Az úr kutyája /Pallas-Akadémia Kiadó/ című kötettel jelentkezett. Ez az írása a 80-as években született, amikor a közösségi cselekvés utolsó műhelyei is bezáródtak, és amikor úgy nézett ki, hogy minden összeomlott, megindult meg az óriási kitelepedési hullám, amely lefölözte a nagyváradi értelmiséget, akkor az utolsó menekülés az írás maradt és az olvasás. Könyve 1989 előtt nem jelenhetett meg, utána pedig Varga Gábor az RMDSZ Bihar megyei elnöke lett, majd, immár több mint négy éve, Bukarestben az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal államtitkára. Varga Gábor rájött, hogy a könyvében megírt világ megint aktuális kezd lenni. Ez nem okoz örömet. /Antal Erika: A menekülés kalandja. Interjú Varga Gábor nagyváradi íróval. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./
2002. december 4.
Ébert Tibor életműve elválaszthatatlan szülővárosa, Pozsony múltjától és örök jelenétől. Prózai írásainak és verseinek drámaisága és mondhatni: egész drámaírói útja az elveszített, elidegenített szülőváros létéhez kötődik. Ébert Tibor abszurd drámái először Franciaországban arattak sikert; későbbi: Bocatius Jánosról, Klapka Györgyről, Bartók Béláról és Esterházy Jánosról írt drámái (is) a Felvidékhez kapcsolják későn indult, mindenképpen szabálytalan életpályáját. (1926-ban született Pozsonyban, zenei, jogi, filozófiai tanulmányokat végzett; nyugdíjazásáig a budapesti Állami Hangversenyzenekar muzsikusa volt.) Ébert Tibor új könyve a Kaleidoszkóp /(C.E.T.) Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 2002./ novellák, portrék, útirajzok gyűjteménye és lírai életrajztöredék ("Önéletrajz-fantázia") is ugyanakkor. Az író a kötet első ciklusában a huszadik századi magyar történelem mártír alakjának, a vértanú és máig rehabilitálásra váró gróf Esterházy Jánosnak állít emléket. Ebből közölt részletet a lap. Pozsonyi magyar értelmiségiek 1945-ben emlékiratban fordultak a csehszlovák kormányhoz a szlovákiai magyarok érdekében, kérve a magyarellenes intézkedések leállítását. A memorandum érdekében Esterházy kihallgatást kért Gustav Husák belügyi megbízottól - a későbbi államelnöktől. Husák letartóztatta a nála megjelent Esterházyt és átadta a KGB embereinek. 1945. június 25-én a pozsonyi szovjet parancsnokság őrizetbe vette őt. Esterházy Jánost a vele letartóztatott Neumann Tiborral, Csáky Mihállyal, Teszár Bélával, Jabloniczky Jánossal, Párkány Lajossal, Böjtös Józseffel, Vircsik Károllyal, Szüllő Sándorral és Birnbaum Frigyessel Moszkvába deportálták. Koncepciós perükre a moszkvai butirszkajai börtönben került sor. Esterházy Jánost tíz évre ítélték. Közben odahaza Szlovákia első számú háborús bűnöseként akarták elítélni. Koncepciós per volt A Nemzeti Bíróság elfogatóparancsot adott ki a szökésben lévő Esterházy János ellen. /!/ Micsoda komédia! A Szlovák Nemzeti Bíróság tanácsa Karol Bedana elnökletével mintegy 15 percnyi tanácskozás után in contumaciam kimondta az ítéletet: halál. Kötél általi halál. "Azért kötél általi, mert az agyonlövetést általában becsületes halálnemnek tartják, és az eljárás során nem merültek fel olyan körülmények, amelyek a halálbüntetés végrehajtásának ilyen módját indokolnák." De elhangzik egy másfajta indoklás is Igor Daxner szájából, aki a bíróság elnöke. Dr Anton Rasla ügyész kérdésére, hogy miért kellett olyan szigorú ítéletet hozni Esterházy ügyében, Daxner azt válaszolta: "De hiszen ő magyar". Karol Bedrana, a perek hírhedt bírája, elutasította a kegyelmi kérvényt. Esterházy ott messze, a gulagon nem tud semmiről. Elhatalmasodik rajta a tuberkulózis. Barátai kegyelmi kérvényt adtak be. Végül döntöttek: nem fogják kivégezni. A halálbüntetést átváltoztatták börtönbüntetésre. A Szovjetunióból hazahozták, de börtönben maradt. Végül a morvaországi Mirov börtönében őrizték. Egyre romlott a fizikai állapota. Már csont és bőr, alig tud járni. 1955. május 9. Csehszlovákiában általános amnesztiát hirdettek. Esterházyt két szomszédja támogatta, olyan gyenge volt. A kapu kinyílt. Őrök megállították a menetet, a tántorgó Esterházynak vissza kellett jönnie.. Esterházy már annyira gyenge volt, hogy állni sem tudott, vacogott a hidegtől, vért hányt. Az őrök hordágyon vitték a beszélőbe. Testvére a börtön igazgatójától próbálta kikönyörögni, hogy a foglyot átvigyék a nyitrai kórházba. A válasz: "Nem adom ki maguknak a foglyot, sem élve, sem halva." 1957. március 8. Távirat Mirovból: "Fivére meghalt ma. Hamvasztással temetjük." Testvére kérte, hogy az urnát adják ki neki, hogy Újlakon eltemethesse édesapja sírjába. A börtönparancsnok így válaszol: "Egyszer már megmondtam, nem adom ki a foglyot sem élve, sem halva." Azóta eltűnt az urna. /Esterházy Jánosról születésének századik évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2002. december 5.
A kedvezménytörvény ügyében kötött kompromisszum fejében Románia visszaszerezte Magyarországtól a Gozsdu-hagyatékot - írta dec. 4-i számában a Curentul című román napilap. A román újság értesülései szerint Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök legutóbbi budapesti tárgyalásán megegyezés született a vitatott örökségről. A lap úgy tudja, hogy szakértői szinten olyan megoldás körvonalazódott, amelynek értelmében a budapesti belvárosban Gozsdu-udvar néven ismert, hét épületből álló együttesben a román-magyar stratégiai partnerséget szolgáló Emanuil Gojdu európai intézetet, kétnyelvű általános és középiskolát, Emanuil Gojdu emlékhelyet alakítanak ki. Ugyancsak itt kap helyet a magyarországi románok kulturális központja, a magyarországi román közösség könyvtára, valamint a néhány éve Nagyszebenben létrehozott Gozsdu Alapítvány magyarországi kirendeltsége. Terveznek egy kollégiumot is, a Magyarországon tanuló román diákok számára. A tervekben szerepel az is, hogy a Gozsdu Alapítvány magyarországi képviselettel rendelkező jogi személyként ösztöndíjakat is folyósít majd a kultúraközi kapcsolatok fejlesztése érdekében. Az 1802-ben Nagyváradon született Emanuil Gojdu Budapesten folytatott ügyvédi gyakorlatot, és tagja volt az akkori magyar ország-gyűlésnek is. Végrendeletével jelentős vagyonát egy alapítvány létrehozására fordította. Az alapítvány, amelynek kezelését az erdélyi és a magyarországi román ortodox egyházra bízta, azt a célt szolgálta, hogy román fiatalok tanulásához biztosítson ösztöndíjakat. Az előző magyar kormány álláspontja az volt, hogy a kérdéssel csak akkor lehet foglalkozni, ha újratárgyalják annak az 1953-ban kötött megállapodásnak az egészét, amelyben mindkét fél lemondott a másik féllel szembeni valamennyi követeléséről. A kérdésről - a román sajtó tájékoztatása szerint - szó esett idén szeptemberben, amikor Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök kétoldalú megbeszélést folytatott a CEFTA-tagállamok pozsonyi csúcstalálkozójának keretében. /Visszaszerezték a Gozsdu-hagyatékot Románia elérte a régóta várt erkölcsi jóvátételt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
2002. december 5.
Az RMDSZ képviselői bírálták Ion Iliescu elnököt, aki kijelentette, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság nem minden döntése helyes. Székely Ervin RMDSZ-képviselő szerint a strasbourgi testület döntéseit alkalmazni kell attól függetlenül, hogy az ítéletek tetszenek-e az államfőnek vagy sem. - Állami intézményként az államfő nem gyengítheti az Európai Emberi Jogi Bíróság tekintélyét- nyilatkozta Székely Ervin. Ion Iliescu kijelentésével a Demokrata Párt sem ért egyet. /Székely Ervin kontra Iliescu. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
2002. december 5.
Romániába érkezett az Országgyűlés román-magyar baráti társasága, a csoport elnöke Kovács Tibor. A küldöttség dec. 4-én megbeszélést tartott Alexandru Lapusanuval, a képviselőház titkárával és az RMDSZ parlamenti csoportjával. Dec. 5-én a magyar csoportot fogadja a képviselőház elnöke, majd a baráti társaság a képviselőház három szakbizottságával: a külügyi, az integrációs és az emberjogi bizottság tagjaival tárgyal Románia NATO-integrációjáról, illetve a román-magyar kétoldalú kapcsolatokról. A küldöttséget fogadja a szenátus elnöke, ezután pedig Cristian Niculescuval, a külügyminisztérium államtitkárával találkoznak. /Találkozik a román-magyar parlamenti baráti társaság. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./
2002. december 5.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke januárra budapesti tanácskozásra hívta meg a határon túli magyar képviselőket. Erről a Bukarestben tartózkodó magyar parlamenti küldöttség tájékoztatta az RMDSZ-es képviselőket. Miután a múlt hét végi budapesti Medgyessy-Nastase találkozón a magyar és a román kormányfő stratégiai partnerségi szerződést írt alá, dec. 5-én a két parlament közötti stratégiai együttműködésről tárgyalnak Bukarestben. Dec. 4-én hivatalos látogatásra a román fővárosba érkezett az Országgyűlés Interparlamentáris Unió csoportjának magyar-román baráti tagozati küldöttsége. A delegációt Kovács Tibor (MSZP), a tagozat elnöke vezeti, a küldöttség tagjai között van Csapody Miklós (Fidesz-MDF) titkár is. A háromnapos látogatás során a küldöttség megbeszéléseket folytat a román parlament magyar-román baráti tagozatával, találkozik a román parlament vezetőivel, az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival és a Külügyminisztérium vezetőivel. Kovács Tibor, a delegáció vezetője elmondta, a látogatásnak kevésbé van politikai jellege; elsősorban gazdasági, infrastrukturális fejlesztési, a civil szférára vonatkozó, valamint környezetvédelmi kérdésekről tárgyaltak. "Egyezség született arról, hogy a jövőben évente többször tartsunk határ menti találkozókat a határ menti megyék román, illetve magyar parlamenti képviselőinek részvételével, mint ahogyan néhány nappal ezelőtt Szatmárnémetiben történt, ahol közös állásfoglalás született az Erdélyen keresztülvezető autópálya érdekében" - nyilatkozta Kovács Tibor. /Salamon Márton László: Újabb stratégiai partnerség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2002. december 5.
Dec. 1-jén Budapesten a Kempinski Hotelben a román és magyar kormányfő népes kíséretével találkozott. Elsősorban az alkalom és a tét miatt sokkolta a magyar ellenzéki pártokat és a magyarság tetemes részét, írta Sylvester Lajos, így folytatva: "Ezen nincs, mit csodálkozni, Hungária történetében hasonló, a nemzet egészét sértő kormányzati bárdolatlanságra még nem került sor. A találkozó félig titkos és sietős összehozására azért volt szükség, hogy a felháborodás ne ölthessen tüntetésekben testet, hogy a tiltakozások kezdeményezőinek ne legyen idejük és módjuk engedélyekért folyamodni a hatóságokhoz. Gondos megtervezettségre vall az is, hogy egyrészt a Nastase-kíséretbe bevonták az RMDSZ képviselőit, a túlságosan nagy népszerűséggel nem övezett Verestóy szenátort, a jobb sorsra érdemesebb Kelemen Attilát is", másrészt Göncz Árpádot. Közben "a magyarokat úgy szerette, majd megette alapon" Iliescu elnök átnyújtott magas állami kitüntetéseket Tokay Györgynek, Varga Attilának. A "magyar sajtó lakájgyakorlatokban edzett publicistái" a magyar kormányfő jeles cselekedetét magasztalták. Mindez "részét képezi annak az identitászavarban lévő párt politikai kurzusának, amely már a puszta magyar szó hallatán is nacionalizmust, irredentizmust, antiszemitizmust okád, Orbán Viktort kiált, akárcsak internacionalista elődeik". A határokon túli nacionalista gyűrűben fő gondjuk, nehogy a jó szomszédok nemzeti érzékenységét megsértsék. Ezért ők védik meg, akár a szlovákok ellenében is a magyarság tömegeit földönfutóvá tevő Benes-dekrétumokat, széles körben följelentik saját országukat, keltenek belpolitikai pánikot 23 millió román képzeletbeli bevonulásával Magyarországra. "Az RMDSZ csúcsvezetőségének bizonyos emberei ezekben a nemes akciókban partnerek" /Sylvester Lajos: Vérzékeny érzékenység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./ Dec. 1-jén Budapesten Adrian Nastase fogadást adott a Kempinski Szállodában a román nemzeti ünnep tiszteletére. A rendezvényen részt vett Medgyessy Péter is, ami azt jelenti, hogy a két miniszterelnök közösen ünnepelte Erdély elszakítását Magyarországtól, állapította meg Károlyi L. Mihály. A magyar miniszterelnök jelenléte felrúg minden jó ízlést, erkölcsöt és tisztességes magatartási formát. Ez a lépés közfelháborodást váltott ki Magyarországon. A Kempinski Szálloda előtt többszáz fős tömeg tüntetett a fogadás alatt, s a sors iróniája, hogy a tiltakozókat éppen a magyar rendőrség oszlatta szét erőszakkal. Előzően Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász, a Nemzetközi Erdély Bizottság részéről levélben hívta fel Adrian Nastase figyelmét a tervezett ünneplés káros voltára, emlékeztetve a román kormányfőt arra, hogy a gyulafehérvári ígéreteket nem tartották be. "Ez a nap az erdélyi magyarságnak 84 év elnyomást, megaláztatást és az önrendelkezés megtagadását jelenti. Provokációk nem segítik elő a népek egyetértését és a problémák megoldását." Ugyanakkor a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nyílt levelében Medgyessy Pétert igyekezett visszatartani az esztelen gesztustól: "(...) Mivel Miniszterelnök Úr gyakran emlegeti erdélyi származását, bizonyára tudomása van arról, hogy a Román Köztársaság nemzeti ünnepe mely történelmi eseményhez köthető: 1918. dec. 1. napján került sor Gyulafehérvárott arra a román nagygyűlésre, amelyen a jelenlévők kikiáltották Erdély Romániához történő csatlakozását. E napon vette kezdetét az a történelmi léptékű vesszőfutás, amelyet a közel kétmilliós magyar nemzetrész immár több mint nyolc évtizede elszenvedni kénytelen. A román államhatalom a mai napig hallani sem akar társnemzetként való elfogadásukról, jogfosztottságban tartja és származása miatt hátrányosan megkülönbözteti. E változatos eszközökkel történő, csendes, de szívós etnikai tisztogatás eredményeképpen csak az elmúlt évtizedben közel kétszázezer fővel csökkent a romániai magyarság lélekszáma. A dec. 1-jei dátum erdélyi nemzettársaink számára tehát gyásznap, amely tényt a román kormányzat tudatosan semmibe vesz, sőt, az olyan öntelt és nyilvánvalóan provokatív ünneplésekkel, mint már a tavalyi csíkszeredai, de még inkább az idei budapesti, a békés egymás mellett élés távlati esélyeit is rombolja. Tudjuk, hogy Ön tízmillió magyar miniszterelnökének tartja magát, így kénytelenek vagyunk azt is tudomásul venni, hogy a fenti szempontokat kellőképpen nem mérlegeli. Fel kívánjuk hívni azonban a figyelmét arra, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak - akiknek képviseletére Ön és kormánya felesküdött - jelentős része az erdélyi magyarokat éppúgy nemzettársának tekinti: sorsáért aggódik, megmaradását és gyarapodását óhajtja, a közös magyar jövőképet velük és általuk tartja valóra váltandónak. Így a román kormány részéről tanúsított arcátlan és dölyfös, a diplomáciai és az általános emberi jóízlést egyaránt semmibe vevő magatartás nem csak a Romániában élő magyar közösséget, hanem magyar állampolgárok millióit is súlyosan sérti, nemzeti önbecsülésében megalázza. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom - mely létezésével is a magyar egység kifejezője - ezért a leghatározottabban kéri, hogy teljességgel indokolatlan és védhetetlen részvételével ne keltse azt a látszatot, hogy a jelenlegi magyar kormány érzékenysége az erdélyi magyarság irányában egyenértékű az európai normák iránti elkötelezettséget csak szavakban hangsúlyozó, de gyakorlatában balkáni arroganciát tanúsító román kormányzatéval." - Medgyessy mindezek ellenére közösen ünnepelt román kollégájával. /Károlyi L. Mihály: Medgyessy mindannyiunkat megalázott! = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 6./
2002. december 5.
Magyar és dán tisztekből álló ellenőrző bizottság tartózkodik dec. 3-6. között az ország északnyugati régiójában. Dec. 5-én Nagyváradon a katonai helyőrség, a csendőrség, a tűzoltóság és a határrendészet vezetői ismertették a bizottsággal leggyakoribb küldetéseiket, és beszámoltak az alakulatokon belüli átszervezésekről is. Ezt követően az ellenőrző testület tagjai helikopteren terepszemlét tartottak a Nagyvárad-Szilágysomlyó-Nagybánya-Szatmárnémeti-Margitta útvonalon, dec. 6-án pedig a nagyváradi gépesített gyalogsági dandár egyik alegységét látogatják meg. Az ellenőrzési akció a román és a magyar hadsereg közötti bizalmat hivatott erősíteni. /Cs. P.: A bizalmat erősítik. Magyar honvédek körútja a Partiumban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2002. december 5.
George W. Bush elnök bukaresti látogatása napján a bukaresti közszolgálati rádió aznapi műsoraiból kihagyták a magyar nyelvű adásokat, vagyis a látogatás napján nem volt szabad magyarul megszólalni a közszolgálati rádió műsoraiban. Ezzel kapcsolatban Kerekes Károly RMDSZ-es parlamenti képviselő kérdést tett fel az Országos Audiovizuális Tanács elnökének. A képviselő szerint törvénytelenség történt. A rádió vezetősége megsértette a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó, és az 504/2002-es audiovizuális törvény 10-es cikkelyét. Kerekes írásbeli választ kért az Országos Audiovizuális Tanács vezetőségétől. /(Máthé Éva): Törvénysértés történt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
2002. december 5.
Tovább tart az RMDSZ-UPE konfliktus Székelyudvarhelyen. Antal István parlamenti képviselő partizánakciónak nevezte Szász Jenő polgármesternek a székelyudvarhelyi terelőútra vonatkozó javaslatát. Székelyudvarhely Hunyadi utcájának lakói évek óta arra panaszkodnak, hogy házuk falán ujjnyi repedések keletkeztek az utcán áthaladó teherforgalom miatt. Szakemberek szerint a Küküllő árterületén áthaladó utca ingatag talajon épült, és az alapja sem képes többtonnás terhelés elviselésére, így a forgalmat másik útvonalra kell terelni. Szász Jenő polgármester nov. 22-én ismertette a sajtóval a terelőút tervét, amelyet pár nappal korábban a Közmunkálati és Szállításügyi Minisztérium államtitkárának is bemutatott, és ígéretet kapott arra, hogy a 113 milliárd lejes beruházást a szaktárca belefoglalja a 2003-as állami költségvetésbe. Ehhez azonban a helyi tanácsnak elvi jóváhagyását kell adnia. A székelyudvarhelyi önkormányzat november 30-i ülésén az RMDSZ-es tanácsosok - arra hivatkozva, hogy a polgármester nem számolt be, milyen költségvetési keretből készíttette el a megvalósíthatósági tanulmányt - levették napirendről az előterjesztést. Az RMDSZ-képviselők a terelőútnál fontosabbnak tartják a Székelykeresztúr és Héjjasfalva felé vezető megyei út korszerűsítését. Szász Jenő polgármester kifejtette, felelőtlenségnek tartja, hogy a tanácsosok városfejlesztéssel kapcsolatos szakmai kérdésekben politikai döntéseket hoznak. "Akik még csak esélyt sem nyitnak az ifjúságnak otthont adó építkezési program folytatására, és még csak megvitatni sem merik a városlakók érdekét szolgáló fejlesztési terveket, alkalmatlanok bármilyen közigazgatási szerepvállalásra" - vélekedett a polgármester. Noha a csereháti ifjúsági lakások építési ütemével kapcsolatban Miron Mitrea miniszter is elégedettnek mutatkozott, a november végi ülésen az önkormányzat RMDSZ-tanácsosai nem kívánták tárgyalni a befektetés második szakaszát előkészítő terveket. /Mi lesz a terelőúttal, fejlesztéssel? = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2002. december 5.
Újabb megkereséssel fordul az illetékesekhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a zilahi Wesselényi Kollégium igazgatónőjének visszahívása érdekében, olvasható a közleményben. A Zilahi Református Wesselényi Kollégium Ügyvezető Bizottsága nov. 24-én bővített ülést tartott azzal a céllal, hogy közösen keressék a megoldást a Zilahon hosszú ideje tartó iskolaválságra. Az egyházkerület szerint Seres Magdolna, a kollégium jelenlegi igazgatónője, egyben Seres Dénes RMDSZ-szenátor felesége, a református egyház által 1991-ben újraindított tanintézmény visszaállamosításán munkálkodik. Az egyházkerület "kéri, hogy az iskola tegyen konkrét intézkedéseket a keresztyén református szellemiséget biztosító körülmények megteremtésére" - áll a közleményben. /L. J.: Tovább tart a válság. Újabb akció Seres Magdolna leváltásáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2002. december 5.
Tavaly tavasszal indult a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyen építendő campusának tervezésére kiírt pályázat, s Hollanda Dénes professzor, a marosvásárhelyi kar dékánja arról tájékoztatott, hogy az első helyen végzett budapesti céggel és helyi partnerével már aláírására kész a tervezési szerződés. Ennek értelmében Marosvásárhelyen a főépület tervének valamint a közművesítési tervnek jövő év március 30-ig kell elkészülnie, a másik két épület tervének leadási határideje 2003. április 30-a. A Sapientia kuratóriuma által kinevezett bírálóbizottság kilenc neves magyarországi és erdélyi műépítészből állt, akiknek munkáját egy héttagú helyi szakértői csoport segítette. A pályázatot hat cég adta be, s a kiértékelés megtörtént. A pályázatok titkosak és jeligések voltak. Jeles szaktekintélyekre bízták a döntést, a felügyelő bizottság is egyetértett a rangsorolással. Ezt követően a második helyezett óvást jelentett be. A feladatfüzet tartalmazta, hogy a kuratórium határozatával szemben óvást benyújtani nem lehet, ennek ellenére a bírálóbizottság elnöke és a szakértői csoport vezetője pontonként elemezte az óvásban feltüntetett kifogásokat, és erről írásban tájékoztatta a kuratóriumot, amely egyhangúlag elfogadta a bírálóbizottság előző döntését. A Noll Tamás vezette budapesti M-Teampannon Kft. az Octavian Lipovan vezette marosvásárhelyi Arhigraf Kft.-vel közösen készített tervpályázata került az első helyre. A megbeszélésen a tervezési díjat sikerült 300.000 dollár alá csökkenteni. Borbély László képviselő közbenjárására a HTMH-nál olyan döntés született, hogy a működési költségen felül megmaradó összegből Marosvásárhely 2003-ban 600 millió forintot, és 2004-ben ugyanannyit kap beruházásra. A szóban forgó összegek fedik az egyetem központi épületének felépítésének költségeit is. /Döntött a Sapientia campus-pályázatának bírálóbizottsága. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./
2002. december 5.
Január folyamán Vízumköteles irodalom? címmel virtuális konferenciának ad helyet a kárpátaljai UngParty című internetes honlap, melyen erdélyi, délvidéki, kárpátaljai, nyugati és anyaországi írók, nyelvészek, irodalomtörténészek vesznek részt. A vitaindító írását a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztője, Kántor Lajos jegyzi majd. Balla D. Károly ungvári költő, a Szalon házigazdája és webmestere, szerint a határon túli magyar irodalmakat illetően még a szakmai körök is csak néhány nevet és műcímet ismernek, sztereotípiákban gondolkodnak. Emellett léteznek bizonyos elvárások a határon túli magyar íróval szemben. A szakmai körök és a közönség egyik része ugyanis - írja Balla D. az UngParty virtuálé által kiadott sajtóközleményben - leginkább a nemzeti érzülettel áthatott szolgálatos irodalom eredményeit látja szívesen, elvárja a történelmi és társadalmi igazságtalanságok új és újabb felemlítését és a megpróbáltatások ellenére vállalt kitartás hősi pózát. Másik része örömszövegeket vár, és a befogadás feltételéül az éppen aktuális kánonba való maradéktalan beilleszkedést szabja. Mindkét elvárás, mint valami kötelező vízum, a magyarországi irodalomba történő beléptetés elengedhetetlen feltételeként működik. A virtuális konferencia arra keresi a választ, melyek az integrálódás belső és külső feltételei. A novemberben elindított projektbe erdélyi, vajdasági, kanadai, magyarországi, lengyelországi, kárpátaljai előadók kapcsolódtak be: Kántor Lajos (Erdély); Fekete J. József (Vajdaság); Kaslik Péter, Simándi Ágnes (Kanada), Zsille Gábor (Lengyelország); Elek Tibor, Kovács Imre Attila, Szénási Miklós, Szúnyogh Szabolcs (Magyarország); Beregszászi Anikó, Cséka György, Csernicskó István, Fedinec Csilla, Lengyel Tamás, Málnóczi Márk (Kárpátalja). Nyilvános vita is indul, amelynek során lehetőség nyílik szakmai hozzászólásokra és olvasói észrevételekre. /Gergely Edit: Vízumköteles irodalom? Virtuális fórum a határon túli magyar irodalomról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2002. december 5.
Páskándi Géza életműve halála után sem zárult le, hiszen óriási kéziratos hagyatéka az utóbbi években kezd könyvek formájában is láthatóvá válni. Az Esszék, előadások, levelek (Az abszurd és az Isten) című kötet anyagát (Gondolat, 1995) még maga a szerző rendezhette sajtó alá, színházról szóló írásainak gyűjteményét (Száműzött szavak temploma, publicisztikai írások, esszék, tanulmányok, Codex Print Kiadó, 1998) már özvegye, hagyatékának gondozója, P. Sebők Anna állította össze, akárcsak a Méltó túlélés című, leveleket, esszéket, társadalompolitikai írásokat tartalmazó gyűjteményét (Hamvas Intézet, 2001). Tényfeltáró emlékirata: A megvallás (Nap Kiadó, 1999) ugyancsak érdekes. Bogdán László jelezte: tudnak kéziratban maradt drámákról is, s nagyszabású műve, az erdélyi apokalipszist megjelenítő, A sírrablók című regényének kéziratban maradt folytatásáról is. Az Ahutimov államtitka, majd később az Aki a himnuszban benne vót [A szekusok] című regényből részletek jelentek meg folyóiratokban a rendszerváltás fordulóján. A Méltó túlélés című gyűjteményében keveredik az "öreg" Páskándi két nagy visszatérő témája, az Erdély sorsáért érzett aggodalom és az 1956-os forradalom emléke. Páskándit ötvenhatos kolozsvári szerepléséért ítélték el 1957-ben. A megvallásban emlékezett a börtönvilágra, megfordult a Duna-csatornánál. Kiszabadulása után sem rehabilitálták, egy ideig saját nevén sem közölhetett, ez is közrejátszhatott döntésében: 1974-ben áttelepedett Magyarországra. /Bogdán László: Páskándi, 56 és Erdély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./
2002. december 5.
Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban tartott Markó Béla szövetségi elnök lakossági fórumot az elmúlt héten. Markó Béla kifejtette: senkit nem lehet erőszakkal itthon tartani. Nem szabad veszni hagyni a kisiskolákat, vonta le a következtetést a szövetségi elnök a becei kisiskola felemlegetése kapcsán, amely épp hogy megmenekült a bezáratástól. Markó Béla a Szövetségi Képviselők Tanácsának megújítását el tudja képzelni korporatív úton, vagyis az a küldöttek részvételével működne a továbbiakban is, de belső választásokkal is. "Ki kell mondanom, hogy rendkívül elégedetlen vagyok az EBESZ jelenlegi kisebbségi főbiztosával, aki nyakra-főre nyilatkozik a státustörvényről és nem jól, főleg azért, mert meg sem kérdez minket" - szögezte le Markó Béla. Simon János, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója felszólalásában elmondta: úgy érzi, az enyedi iskolát elfelejtették. A székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző 400 ezer dollárt kapott a Világbanktól, a Bethlen Kollégium csak 40 ezret, ami a konviktus tetőszerkezetének a felújítására lesz elég csupán. Pecsétes, aláírásos papírjuk van, miszerint a magyarországi Ifjúsági és Sportminisztériumtól kiutalták már a 19 millió forintot a kollégium sportcsarnokának a felújítására, de a pénz még nem érkezett meg. Markó Béla ígéretet tett arra, hogy dec. 5-6-án Jánosi György, a magyar kormány sportminiszterének erdélyi látogatása alkalmából tisztázni fogja a helyzetet. /Papp Gy. Attila: A szövetségi elnök lakossági fóruma Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), dec.5./
2002. december 5.
A keresztény ember egyetlen ismertető jele, hogy szeretetben él és irgalmasságot cselekszik embertársaival, hiszen ez a legfontosabb krisztusi parancsolat - mondta a petrozsényi Caritas ház avató ünnepségén dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A Caritas tulajdonképpen az egyház gyakorlati megnyilvánulása, ezen keresztül valósul meg az elesettek, gyengék megsegítése, oltalmazása. Varga Rezső plébános visszaemlékezett: öt éve került Petrozsényba, látta a nyomort. Öt év alatt sok akadályt kellett legyőzni, de közben elkezdődött a segítségnyújtás a rászorulóknak - ifjúsági, női és nyugdíjas klub alakult, az önkéntesek látogatni kezdték a gyermekkórházakat és öregotthonokat. 1998 karácsonyán elkezdte működését a szegénykonyha is, ahol hetente két alkalommal biztosítanak meleg ételt a többtucatnyi éhezőnek. Közben beindult a hétvégi óvoda. /Sziget a nyomor-tengerben. Felszentelték a petrozsényi Caritas házat. = Nyugati Jelen (Arad), dec.5./
2002. december 5.
Megjelent Fodor András Kolozsvári Képeskönyv /Erdélyi Híradó és Glória Kiadó, Kolozsvár, 2002/ című munkája, a néhány évvel ezelőtt megjelent Kincses Kolozsvár bővített kiadása. A szenvedélyes képeslapgyűjtő Fodor András gyűjteménye a város történelmének azon dokumentumait is tartalmazza, amelyek a modernizálásnak áldozatul esett épületek vagy a szándékosan lerombolt szobrok, emlékművek, feloszlatott intézmények fényképeit, kőnyomatait ábrázolják. A város hajdani életét felelevenítő ötletes báli meghívók, színlapok, gyógyszertári receptek, érettségi bizonyítványok, elemi népiskolai értesítők sem hiányoznak a kötetből. /Németh Júlia: Történetkönyv ez a város. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
2002. december 5.
Dec. 3-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban Lászlóffy Aladár mutatta be a Bolyai /Polis Kiadó, Kolozsvár/ című kötetet, amely Székely János, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, Lászlóffy Aladár, Mandics György és M. Veress Zsuzsanna a két Bolyai, apa és fiú emlékének szentelt verseit gyűjtötte össze. /Ö. I. B.: Bolyai-est, irodalommal és zenével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
2002. december 5.
Faxüzenetében Ion Iliescu államelnök köszöntötte az idén 55. évét töltött Romániai Magyar Szót. Az évforduló - áll az üzenetben - alkalmat nyújt az államfő számára, hogy elismerését fejezhesse ki a szerkesztőségnek a lap szakmai színvonala, hitelessége és hírneve okán. /Az államelnök köszöntötte az 55 éves Romániai Magyar Szót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
2002. december 5.
Dec. 1-jén, vasárnap tartotta Érmihályfalván a helyi Máté Imre Irodalmi és Képzőművészeti Kör összejövetelét. A napokban került ki a nyomdából az ötödik olyan kötet, melyet a megalakulása óta eltelt két évben a közösség magáénak érezhet. Zih Otília Valéria helyi református egyházközség kántora, vallástanár gyűjteni kezdte a klasszikus és kortárs költők verseit. Ezekből a húsvéti ünnepekhez kapcsolódókat 2002 tavaszán jelentette meg, most pedig Az úr érkezése címmel a karácsony a téma. A kötethez könyvesboltokban nem, csak esperesi hivatalokon keresztül lehet hozzájutni. /Rencz Csaba: Karácsonyi versek gyűjteménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./
2002. december 5.
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár és a Wesselényi Miklós Egyesület dec. 3-án este bemutatta Fekete Vince A Jóisten a hintaszékből című verseskötetét. Az eddig kiadott két könyvéből válogatott és az utóbbi öt év során született verseket tartalmazó kötet első bemutatására Kolozsvárott került sor. /Iochom István: Fekete Vince harmadik verseskönyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./
2002. december 5.
Dec. 5-én nyílik a bukaresti Petőfi Házban Szabó Orsi bukaresti műépítészhallgató, amatőr művész - eladással egybekötött - képzőművészeti kiállítása. /Szabó Orsi tárlata a Petőfiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
2002. december 5.
Dec. 6-án nyílik Szatmárnémetiben, a Dacia Szálló előcsarnokában Podolyák Vilmos /sz. 1943/ festőművész egyéni tárlata. /Podolyák Vilmos tárlata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./
2002. december 5.
Dec. 5-én Budapesten a Szent Margit Gimnáziumban, majd a Szent Imre Gimnáziumban lép fel Gál Mihály gyergyóalfalvi versmondó a Bujdosó székely imája című versösszeállítással. /Gál Mihály Budapesti fellépései. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./
2002. december 6.
Kovács László magyar külügyminiszter dec. 5-én azt javasolta a Budapestre látogató Erik Jürgens ET-raportőrnek, hogy addig ne zárja le a kedvezménytörvényt elemző jelentését és ne terjessze az illetékes bizottság, illetve az Európa Tanács közgyűlése elé, amíg folynak a magyar-szlovák és a magyar-román konzultációk a jogszabályról. Erről a magyar diplomácia vezetője a csütörtöki budapesti találkozó után beszélt az MTI-nek. Erik Jürgens nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak, mint ahogy Pozsonyban sem tette, és ígérete szerint Bukarestben sem teszi. Kovács László hangsúlyozta, hogy az új magyar kormány hivatalba lépése után rögtön hozzálátott a kedvezménytörvény módosításának előkészítéséhez. Kiemelte: a kormány mindvégig ragaszkodik ahhoz, hogy a módosított törvény is megőrizze az eredeti jogszabály céljait, vagyis biztosítsa a határon túli magyar kisebbség számára a szülőföldjén való megmaradást, nemzeti, kulturális és nyelvi identitásának megőrzését. Kovács László közölte: még nem sikerült kölcsönösen alkalmas időpontot találni arra, hogy találkozzon Mircea Geoana román külügyminiszterrel. Erik Jürgens megbeszéléseket folytatott Tabajdi Csaba szocialista képviselővel, a magyar ET-küldöttség vezetőjével, Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárával és Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével is. /Jürgens megvárja az országok közti konzultációt. Romániába is ellátogat az ET-raportőr. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2002. december 6.
Dec. 5-én Kolozsváron tanácskoztak az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői néhány fontos kérdésről. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök kifejtette, az első kérdés, a felekezeti oktatással kapcsolatos. Már korábban elkészült egy fölterjesztés a tanügyminiszterhez, amelyet most véglegesítettek. Ebben a felekezeti oktatás törvényesítését és a tanügyi törvénybe való beemelését kérték. Az egyházi iskolák éppúgy jogosultak állami támogatásra, valamint arra, hogy az állam ismerje el legális oktatási formaként, és alkalmazza ugyanazt a normatív támogatást, mint az állami iskolákkal szemben. Egy másik iratban találkozót kértek a miniszter asszonytól, hogy a kérdést politikai szinten megbeszéljék, ennek előkészítésében számítanak az RMDSZ segítségére. A Sapientia Egyetem rektora is jelen volt, tájékoztatást adott a közelmúltban történt eseményekről. Minden egyház beszámolt a tapasztalatairól, ami az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatában jelentkezett. Tárgyaltak még a gyulafehérvári római katolikus és a kolozsvári protestáns teológia helyzetéről. Mivel ezeket az önálló intézményeket magánoktatási rendszerbe sorolta be az állam, nem kapnak támogatást, illetve csak minimálisat. Ezért a múlt évben megkeresték az akkori magyar kormányt, a jövőre nézve pedig szeretnék, ha a mostani kormány is fölvállalná a támogatást. Végül a földek és erdők visszaszolgáltatásáról szóló törvény egyházi vonatkozásait beszélték meg. /Köllő Katalin: Gazdag napirend a püspöki konferencián. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2002. december 6.
A Bolyai Társaság a héten találkozót hívott össze az erdélyi magyar állami felsőoktatás képviselőivel és a magyarországi felsőoktatást támogató alapítványok képviselőivel. A meghívottak, akikre számítottak, vagy kimentették maguk vagy nem is jelezték, miért maradnak távol a tanácskozástól. (Kivétel: a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Főosztályának főosztályvezetője, Zilahi László.) Wanek Ferenc elnök tájékoztatott: olyanokat hívtak meg, akikről úgy gondolták, hogy a magyar támogatói szándék részéről illetékesek. A Babes-Bolyai Tudományegyetem két magyar prorektora, Kása Zoltán és Néda Árpád jelen voltak, akárcsak a Bolyai Társaság részéről Péntek János választmányi tag, illetve az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács elnöke Sípos Gábor. Miután a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem beindult, a Magyarországról származó pénz támogatások a Sapientiához mentek és az erdélyi magyar állami felsőoktatatás háttértámogatása háttérbe szorult. Szerettek volna megoldást találni arra, hogyan lehetne támogatni az állami keretek között folyó felsőoktatási képzést. Sajnálatos, hogy az ifjú oktatók fizetéskiegészítésének programja leállt. A tanár lakások programjai leálltak. A diák- tanár közös kutatási programok háttérbe szorultak. /(Csomafáy Ferenc): Tisztújítás küszöbén a Bolyai Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2002. december 6.
Amatőrként is lehet bábelőadásokat összehozni, de bábszínházat fenntartani csak profi szinten érdemes - szögezte le Szilágyi Regina, a Brighella Bábszínház lelkes vezetője (aki a kolozsvári színművészeti főiskolán végzett, dramaturgia szakon). A Brighella Bábszínház a Marco Kulturális Alapítvány keretén belül alakult, 1998-ban, és a bábjátszás "nagyasszonya", a kolozsvári Kovács Ildikó készítette fel a csapatot. Az első Erdélyi Magyar Bábfesztiválon már ismert együttesként léptek fel. Részt vettek az erdélyi Bábos Céh megalapításában, amelyben 7 csoport van még. Ezt követte egy nagy előrelépés: a 2000-2001-es színiévadban az akkori társulatigazgató, Parászka Miklós "befogadta" a bábosokat, és így a színház kötelékében dolgozhattak tovább. Majdnem minden erdélyi színház keretében működik profi bábszínház. Szatmárnémetiben ez egyetlen évadig tartott. Miután a színház a megyei tanács hatáskörébe került, a keretet szűkíteni kellett, és a bábosokat leépítették. Ismét fizetés nélkül maradtak. Talaj nincs a lábuk alatt, de megvan a bábszínház, az alapítvány támogatása, folyamatosan pályáznak. A társulat arra vár, hogy a színház ismét befogadja tagjait. /(benedek): Kiemelt helyet érdemelnének, ám a perifériára szorulnak. Brighella Bábszínház. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./
