A Kajántó községhez tartozó Bodonkúton és Indalon a rendőrök segítségével helyezték el márc. 8-án a kétnyelvű településnévtáblákat. A két falu román lakossága egy demokrata párti képviselő uszítására megakadályozta a táblák felállítását, végül rendőri felügyelet mellett került rá sor. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2002. március 9.
Márc. 8-án Petőfi Sándor mellszobrát avatták fel Zsombolyán. Soltész Teophil helyi és Varga Luigi István temesvári szobrászok alkotásának leleplezésénél a Szövetség részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László és Szép Gyula ügyvezető alelnökök, illetve Toró T. Tibor Temes megyei képviselő. Az ünnepi rendezvényen Markó Béla a 17 százalékos arányban magyarok által lakott Zsombolya példaértékű üzenetét hangsúlyozta. A rendezvény záróakkordjaként Markó Béla RMDSZ-zászlót ajándékozott a zsombolyai területi szervezetnek. /Petőfi-szobrot avattak Zsombolyán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./
2002. március folyamán
Toró T. Tibor parlamenti képviselő beszédében utalt arra, hogy a vegyes lakosú Zsombolyán a magyarság Kaba Gábor személyében képes volt a saját soraiból polgármestert állítani a város élére. Petőfi szobrot állítottak a város szívében, a főutcán. Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke és Elekes Botond, Magyarország Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője is beszélt az ünnepségen. Küldöttséggel képviseltette magát Keszthely, Kőszeg, Kapuvár, Sajószentpéter, Tatabánya, Kiskőrös, Jászberény, Hajdúböszörmény, Kiskunmajsa, Budapestről a XVI. és XVII. kerület, Apátfalva, Szeged. A közönség tapssal köszöntötte Soltész Teophilt, a szobor alkotóját. /Sipos János: "Zsombolya népe a jól végzett munka örömével ünnepelhet" Petőfi szobor a költők sétányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./
2002. március 9.
1990 óta hat jogszabály jelent meg a témában, az etnikai üldözöttek kárpótlásának kérdése ma is csupán közeledik a megoldáshoz. A kárpótlások odaítélése továbbra is a megyei nyugdíjpénztárak illetékeseinek jóindulatától függ. Az RMDSZ–PSD protokollumban rögzített célkitűzések közül mindössze kettő teljesült az első határidőig. Ezek közül is az egyik csupán félig. Az egyezmény szociális vonatkozású fejezetében a felek többek között megállapodtak abban, hogy "korrekt módon alkalmazzák" az etnikai alapon üldözöttek kárpótlásáról szóló 189/2000-es törvényt; ennek érdekében a kormány febr. 28-ig kidolgozza a jogszabály végrehajtási utasításait. A 127-es kormányhatározat febr. 22-én életbe is lépett. A dokumentum azonban továbbra sem biztosítja a 189-es törvény "korrekt alkalmazását", ahogyan azt a PSD–RMDSZ protokollum megfogalmazza. Kerekes Károly képviselő, a kárpótlások témagazdája elmondta, a határozat több szempontból hiányos. "Az akkori események a mai értelmezésben úgy néznek ki, hogy Földváron hadifogolytábor volt, Targu-Jiuban pedig politikai üldözötteket tartottak fogva. Nem akarják elismerni, hogy ezek a lágerek megváltoztak egy adott pillanatban, és Földváron nem politikai üldözötteket tartottak fogva, hanem dél-erdélyi magyar értelmiségeket, Targu-Jiuba pedig nemcsak kommunistákat hurcoltak, hanem összeszedték a civil lakosságot" – magyarázta a képviselő. A jogok megállapításánál nem fogadják el az RMDSZ véleményét, holott a jogszabály kimondja, hogy az alkalmazás során a nyugdíjpénztáraknak konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel. Kerekes Károly elmondta, az RMDSZ nem tekinti lezártnak az etnikai üldözöttek kárpótlásának kérdését a 127-es kormányhatározat megjelenésével. /Szőcs Levente: Zaklatott etnikai üldözöttek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./ Az egykori üldözötteket kérelmeik elfogadása után is igazi kálvária várja. A lap erre hozott fel példát. /Bakó Zoltán: További üldöztetések. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./
2002. március 9.
Március elején a Román Rádió bukaresti kisebbségi szerkesztőségében átszervezés történt. Ennek eredményeképpen a magyar és a német nyelvű szerkesztőség önálló szervezeti egységgé vált. A magyar szerkesztőség vezetője Vincze Lóránt, aki irányítja és összehangolja a magyar nyelvű adás műsorait. Szintén ő látja el a szerkesztőség kül- és belföldi képviseletét. /Önálló nemzetiségi rádióstúdió. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./
2002. március 9.
Márc. 2-án zarándokhely lett Nagyszalonta, az anyaországból, Erdélyből érkeztek a 185 éve, 1817-ben e napon született nagy magyar költőnek adózni, verseit szavalva. A hetedik Arany János Nemzetközi Szavalóversenyen résztvevőket Tódor Albert polgármester köszöntötte. Nagy-György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke beszélt arról, hogy pár hete az általános iskolát, amelynek helyén Arany hajdani öreg iskolája állt, a költőről nevezték el, és Zilahy Lajos nevét kapta a város kultúrotthona. A mostani jubileumra az egyesület Arany Koszorú címmel irodalmi folyóiratot adott ki. A megjelentek megkoszorúzták az emlékhelyeket: az Arany portán álló házon az emléktáblát, majd a nagyszalontai születésű Kossuth-díjas magyar szobrászművész Kiss István 1992-ben felavatott Arany János szobrát. Dánielisz Endre, a helyi Arany János Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke ismertette a költő életútját A városközpontbeli park mint egy nemzeti panteon, a városka igazi büszkesége, benne Kossuth Lajos és Bocskai István fejedelem bronzszobra, Arany János monumentális mását, Zilahy Lajos, Sinka István és Kulin György busztja koszorúzza. Nagyszalontán százméteres körzetben van Arany, a Sinka és a Zilahy szülőháza. /Balla Tünde: Arany János ünnepségek. Pár napra a magyar nyelv, a míves beszéd fővárosa lett Nagyszalonta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2002. március 9.
Gyergyószentmiklós 1907-ben nyert városjogot. 1898-tól újságja van Gyergyószentmiklósnak, a Gyergyói Hírlap. 1901-től jelenik meg a Gyergyó című hetilap, 1905-től Csíkvármegye címmel indul újabb hetilap. 1920 és 1931 között jelent meg a Székely Szó. A második világháború alatt jelent meg a Gyergyó és Vidéke. 1945 elején Csíki István szerkesztésében jelent meg a Székely Vasárnap. 1945 után a városi művelődési ház köré szerveződik a művelődési élet. Az 1952-ben alakult Gyergyói Múzeumnak, első két vezetője Csiby Andor és Bálint Ákos anyaggyűjtéssel, majd Tarisznyás Márton múzeumigazgató másfél évtizedes munkája során (1956-1980) tudományos feldolgozásokkal és közlésekkel élesztgette a közösség társadalmi, történelmi önismeretét. A helyismereti kutatást, diákjaival együtt Garda Dezső tanár, történész (jelenleg országgyűlési képviselő) folytatta. 1962-ben indult az irodalmi kör, 1976-ban felvette a város szülöttének, Salamon Ernő költőnek a nevét. A második világháború utáni Gyergyószentmiklós első irodalmi jellegű kiadványa 1980-ban jelent meg, Líceum címmel. Az irodalmi kör élén egy ideig dr. Kercsó Attila állt. Az 1989-es fordulat után az irodalmi kör iránti érdeklődés alábbhagyott. /Bölöni Domokos: Élet Kis-Szibériában. = Népújság (Marosvásárhely), Múzsa melléklet, márc. 9./
2002. március 9.
Székelyudvarhelyen, a G Pubban látható jelenleg Benedek Levente textilkiállítása. Az ifjú képzőművész a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola végzős tanulója, ez az első kiállítása. Vegyes szövésű (goblen, perzsa) technikáktól batikig, térhatású kollázstól a pác és ragasztott fonal ötvözéséig minden megtalálható munkáiban. /Zsidó Ferenc: Tárlat a G-ben. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./
2002. március 9.
Márc. 8-án Kolozsváron bemutatták Csetri Elek legújabb könyvét /Erdélyi méheskert/. Tánczos Vilmos egyetemi docens betekintés nyújtott abba a hatalmas életműbe, amit Csetri Eleknek köszönhet az erdélyi magyar társadalom: Bethlen Gábor-, Kőrösi Csoma Sándor-kutatások, technikatörténeti kronológia stb. Az Erdélyi méheskert kézirata már 1987-ben kész volt, de akkor megszüntették az erdélyi tudósok ilyen irányú kutatási-közlési lehetőségeit. A kötet a 17. századtól közöl méhészeti írásokat. /Jakab-Benke Nándor: Erdélyi méheskert. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2002. március 9.
Múzsák ölelkezése /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ címmel megjelent Kádár Ferenc nagykárolyi logopédus-költő és Vénig László nagykárolyi fotóművész közös kötete, amelyben Kádár Ferenc 74 verse és Vénig László 41 művészfotója kapott helyet. /(boros): Kádár Ferenc és Vénig László közös könyve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). márc. 9./
2002. március 10.
Márc. 1–3-a között az Egri Fiatalokkal a Régióért Alapítvány meghívására a Kolozsvári Egyetemi Lelkészség (KEL) 14 tagja látogatott Egerbe, Balla Árpád egyetemi lelkész vezetésével. A látogatás során a két régió fiataljai jobban megismerkedtek egymással, kicserélték tapasztalataikat. /Egerben a KEL. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 10./
2002. március 10.
2002 nagyböjtjére jelent meg a Kitekintő, a jegenyei római katolikus plébánia közösségi lapjának első száma. Az egyelőre kétoldalas, de hamarosan négyoldalasra gyarapodó kiadvány a tervek szerint évente hatszor jelenik meg: advent, karácsony, nagyböjt, húsvét, pünkösd és Szent Mihály napja táján. /Kitekintő. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 10./
2002. március 11.
Romániának Bulgáriával együtt és nem egymást kizáró versengéssel kell a NATO-ba igyekeznie — jelentette ki Simeon Saxa-Coburg Gotha bolgár kormányfővel való márc. 10-i találkozóján Adrian Nastase kormányfő. Simeon Saxa-Coburg Gotha bolgár miniszterelnök megerősítette azt az álláspontját, miszerint a két országnak egymást támogatva kell haladnia a NATO-integráció felé. /Bolgár kézfogással a NATO-ba. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2002. március 11.
Márc. 9-én Szovátafürdőn alakult meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), amely mintegy 130 ifjúsági szervezetet foglal magába. A MIÉRT megalakulásával az ifjúsági szerveztek minél szélesebb, lehetőleg teljes körű fórumának a létrehozását tűzték ki célul. Markó Béla szövetségi elnök beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság számára az összetartás mintegy alapfeltételként jelentkezik a közösségi önszerveződésben. Az elnök a MIÉRT-et az ifjúsági szervezetek és az RMDSZ közötti gyümölcsöző együttműködési területnek nevezte. /B. T.: Miért a MIÉRT? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./ MIÉRT néven érdekegyeztető fórumot alapítottak azok a hazai magyar ifjúsági szervezetek, amelyeknek közös jellemzőjük, hogy az RMDSZ-t támogatják, és nem találják helyüket a már több éve működő Magyar Ifjúsági Tanácsban (MIT). A MIÉRT tagszervezetei kinyilvánították: szoros együttműködési viszonyt fognak ápolni az RMDSZ-szel. A jelen lévő szövetségi elnök, Markó Béla a szervezeteket arra kérte, vállaljanak aktív szerepet a márciusi népszámlálás népszerűsítésében. A MIÉRT Alapszabályáról az Itthon, fiatalon mozgalom (IFM), az Állampolgár Menedzser Egylet (ÁME) és a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) küldöttei szavaztak. – Az egyetemista fiatalok többnyire az Országos Magyar Diákszövetségben (OMDSZ) tömörülnek, az OMDSZ pedig a Magyar Ifjúsági Tanács egyik tagja, Lokodi szerint az RMDSZ-szel szövetkező MIÉRT éppen azon értelmiségi csoportoktól zárja el magát, amelyektől a politikai utánpótlást várja. - Jakab István, a MIT elnöke nyilatkozatában kijelentette: "az RMDSZ szövetségi elnöki hivatalából irányítják azt a szervezett akciót, amelynek célja az erdélyi önszerveződő ifjúsági közösségek, szervezetek helyzetének ellehetetlenítése és a Magyar Ifjúsági Tanács megsemmisítése." /Zilahi Imre: Megalakult a MIÉRT. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./
2002. március 11.
A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH), mely a magyar vállalkozók külföldi befektetéseit és kereskedelmi kapcsolatait hivatott támogatni több irodát nyit Romániában. Nevesen a bukaresti központ mellett Kolozsváron, Temesváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben. Az ITDH tevékenységére jellemző, hogy közreműködésével csak 2000-ben közel egymilliárd euró zöldmezős beruházásra hoztak döntést, melynek nyomán 14 ezer új munkahely létesült. Szatmárnémetiben az iroda megnyitásában nem kis szerepe van Pécsi Ferenc parlamenti képviselőnek, a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület elnökének, aki a Fórum székhelyén biztosított helyet az irodának. /Megnyitotta szatmári irodáját a budapesti ITDH. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
2002. március 11.
Március 19-én este, a magyarságot ért támadás évfordulóján Marosvásárhelyen egyre kevesebb gyertya kerül az ablakokba. "Jól van az úgy, hogy mi, többiek immár a jövőbe tekintünk." – írta Ferencz L. Imre.A kormányzó SZDP és az RMDSZ idei együttműködési megállapodásának sarkalatos pontja a marosvásárhelyi tanügyi intézetek sorsa. Bálint István, a Bolyai Líceum igazgatója tájékoztatott: a magyar tagozaton nyolcszáz diák tanul, a románon négyszáz. A tanárok létszáma 30 a román és körülbelül nyolcvan a magyar tagozaton. /(Ferencz L. Imre): A Bolyai Farkas Líceumban. Kormányrendeletre várnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
2002. március 11.
Lejárt le a határidő, a kétnyelvű táblákat ki kellett volna helyezni. Marosvásárhelyen eddig háromnyelvű táblák virítottak: fent nagy betűkkel a román, alatta kisebbekkel a magyar és német megnevezés. Most a városgazda "egynyelvűsített": eltűnt a magyar és német felirat. Még mindig kizárólag román nyelvű felirat van a kormányhivatal, a megyei tanács épületén, a kultúrpalotán, az iskolákon, a többi hivatalon, sőt a legtöbb utcán is. /Máthé Éva: Eltűnt a magyar és német felirat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
2002. március 11.
Márc. 10-én Funar, Kolozsvár polgármestere úgy döntött, feketemisét rendel azon szociáldemokrata és parasztpárti önkormányzati képviselők ellen, akik megszavazták a háromnyelvű táblák elkészítésére vonatkozó RMDSZ-javaslatot. Gheorghe Funar szerint az RMDSZ-javaslatot támogató szociáldemokrata önkormányzati képviselők "nemzetárulók" és "vétkeztek". A polgármester szerint a magyar helységnevek a "horthysta időszakból származnak". /Kiss Olivér: A polgármester feketemisét rendel a tanácsosok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2002. március 11.
Az anyanyelv ünnepét szervezte meg márc. 8-a és 10-e között a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnáziumban az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Kör három nyelvi vetélkedővel: ekkor zajlott az Édes anyanyelvünk és a Szép magyar beszéd nyelvhasználati, illetve a Versben bujdosó vers- és prózamondó verseny. A versenyeket az idén rendezték meg hetedszerre. A versenyzők nyolc megye nyelvművelő köreit képviselték. Az Édes anyanyelvünk verseny díjazottai a Sátoraljaújhelyen megrendezendő Kárpát-medencei szintű döntőre, a Szép magyar beszéd nyertesei pedig a győri Kazinczy-versenyre jutottak tovább. /Kónya Klára: "Játszadozni a szavakkal, mint a fényes begykövekkel…" = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2002. március 11.
Octav Cozmanca közigazgatási miniszter nem tartja kizártnak, hogy az európai uniós felkészülés keretében a jelenlegi nyolc gazdaságfejlesztési régió hatásköre bővüljön. Jelenleg a kormány illetékesei az EU-s szakemberek segítségével egyfajta előtanulmányt készítenek. Ennek alapján kell majd dönteni arról, hogy megmaradnak-e a jelenlegi régiók, vagy ezek számát szaporítani kell - tette hozzá a miniszter. /Szőcs Levente: A kormány elemzi a régiókérdést. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./
2002. március 11.
Márc. 7-én Szatmárnémetiben a premieren a színház társulatának két alapítótagjának tapsolt a közönség, Soós Angélának és Vándor Andrásnak. Bessenyei István Tennessee Williams: Beszélj, mint az eső, hadd hallgassalak című egyfelvonásosát vitte színre a két művésszel. Az előadás második része a meglepetés a közönség számára: kötetlen beszélgetés a művészekkel pályafutásukról, a színházalapításról, az első szatmári társulatról. A nézőtéren helyet foglaló színművészek, köztük Ács Alajos és Diószegi Iván hangulatos történetetekkel hozakodtak elő. András Gyula színművész Harag Györggyel párhuzamosan a színház korábbi vezetőjét, Parászka Miklóst méltatta. /Dancs Artúr: Köszönjük a Színházat és az 50 évet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
2002. március 11.
A hagyományokhoz híven, a márc. 15-ét megelőző héten a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola idén is megrendezi a Petőfi-napok elnevezésű rendezvénysorozatát. Márc. 11-én prózamondó vetélkedőn mérik össze tudásukat a város általános iskoláinak képviselői, márc. 12-én Kossuth nyomában címmel tartanak történelmi vetélkedőt. Számítástechnikai és általános műveltségi vetélkedő, sportversenyek, szavalóverseny, jégkarnevál szerepelnek még a programban. /Petőfi-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./
2002. március 11.
A Joseph Pulitzer Emlékdíjakat tizenkettedik alkalommal adták át márc. 10-én Budapesten. Az elismerésben a magas színvonalú szakmai tevékenységet folytató újságírók, illetve egy alkotóközösség részesült. A díjazottak között van a sajtótörténeti mű, memoár kategóriában Kuszálik Péter Marosvásárhelyen élő sajtóbibliográfus, publicista, aki Bajomi-Lázár Péter médiakutatóval osztozik a 300 ezer forint és 1000 dollár értékű díjon. /Pulitzer emlékdíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./
2002. március 11.
Kolozsváron mutatták be márc. 9-én Kudelász Nóbel Megy az élet haza című, az Előretolt Helyőrség-sorozatban megjelent debütáló kötetét. Kudelász Nóbel Gyulafehérvárott született 1975-ben, Szegeden végezte az angol–román szakot, jelenleg Sepsiszentgyörgyön él, és a teljes neve Kudelász Nóbel Baltazár Attila László. Kötetében szerepel próza és vers. /Jakab-Benke Nándor: Az angyal ajándéka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2002. március 11.
Márc. 9-én Marosvásárhelyen bemutatták a csernátoni pedagógus, Radu Ibolya és kilenc szerzőtársa által szerkesztett Ké(s)z csodák /T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet. A különböző kézműves foglalkozásokhoz szükséges ismeret- és ötlettárként született könyv ősi kézműves mesterségeket akar bevinni a köztudatba. A Bartha Júlia vezette Habakuk bábcsoport is szerepelt. /Járay Fekete Katalin: Maradandó "kézműves jelek". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./
2002. március 11.
Márc. 8-án Marosvásárhelyen, a Cserealji Református Egyházközség tanácstermében Papp László római katolikus plébános által elindított evangelizációs program keretében bemutatták a Magnificat a Kárpátokban című rockopera hangfelvételét. Papp László plébános havonta tart evangelizációs szolgálatot Kolozsváron az Egyetemi Lelkészségen és Marosvásárhelyen. A Magnificat a Kárpátokban című rockopera szövegét Papp László plébános írta, zenéjét Sárosi Péter szerezte. A mű legfőbb üzenete, hogy a szeretet forrása Isten, melynek megélése a családban a legteljesebb. /(mezey): Magnificat a Kárpátokban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./
2002. március 12.
Márc. 11-én újabb állomáshoz érkezett a Gheorghe Funar polgármester kontra önkormányzati tanácsosok per. Mint ismeretes, a 215-ös számú közigazgatási törvény életbe lépését követően Kolozsvár polgármestere perbe fogta azokat az önkormányzati képviselőket, akiknek — szerinte — a városi tanács hatáskörébe tartozó közüzemek keretén belül betöltött tisztségük összeférhetetlen a tanácsosi minőséggel. A polgármester arra kérte a bíróságot, a tanácsosokat kényszerítsék arra, válasszanak a két tisztség között. A korábbi követelések mellett a tegnapi tárgyaláson a városháza nevében a polgármester 500 millió lejes erkölcsi kártérítést kért a tanácsosoktól, mivel — szerinte — az összeférhetetlenség ellenére a tanácsosok folytatták tevékenységüket s ezáltal kárt okoztak a városnak. /K. O.: Folytatódik a Funar kontra tanácsosok per összeférhetetlenségi ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2002. március 12.
Márc. 11-én a legtöbb iskolában nem tartottak órát, a pedagógusok szakszervezetei - ezúttal egységesen - sztrájkoltak. Az okok több éve ugyanazok: alacsony bérek, a kollektív munkaszerződés be nem tartása. Ezúttal ezek mellett az élelmiszerjegyek kapcsán váltak elégedetlenné a tanügyiek. A kormány, előzetes ígéretei ellenére, a beígért havi 10 élelmiszerjegy helyett 5 százalékos béremeléssel próbálja leszerelni a szakszervezeteket. Ezután jött a vidéken tanítók részére megállapított pótlék kormányrendelet általi jelentős megnyirbálása. Az elmúlt években többször is sor került a tiltakozásukra - volt sztrájk, kivonulás, tüntetés Bukarestben, de nem használt. A tanügyminiszter ezúttal is kijelentette: "alkalmatlannak" találja a sztrájkot és bízik a pedagógusok bölcsességében. /Befagyasztják a tanévet? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./
2002. március 12.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) megalakulását kezdeményező első szovátai tanácskozás után olyan vélemények is elhangzottak, hogy ez az ifjúsági szerveződés tulajdonképpen a Markó Béla politikájának ellentmondó Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) ellen, ennek feladatait felvállalva jött létre. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban kifejtette: a MIÉRT nem valaki ellenében, hanem valakiért jött létre. Az RMDSZ programjáért, a romániai magyarság érdekképviseletéért és érdekvédelméért kíván dolgozni ez a szervezet. Az RMDSZ-nek szüksége van arra, hogy a fiatal nemzedékkel szervezett kapcsolatot tartson. Van olyan ifjúsági szervezet is, amely nem ért egyet az RMDSZ politikájával és ezért nem tud együttműködni az RMDSZ-szel. Markó szerint az állandóan ellenvéleményt megfogalmazó MIT állásfoglalása nem vezethet eredményre. /Vajda György: Miért kell a MIÉRT? Interjú Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével a hét végén megalakult Magyar Ifjúsági Értekezletről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./
2002. március 12.
Hónapok óta folyik a vita arról, melyik ifjúsági szervezet vagy csoportosulás az erdélyi magyar fiatalok legitim képviselője. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) alapszabályzata alapján a helyek 15%-a a fiatalságot illeti meg. Jó ideig a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) jelöltjei töltötték be az SZKT ifjúságot megillető 22 helyét, de 2001 elején romlani kezdett a MIT–RMDSZ viszony, ami szakadáshoz vezetett, ez 2001. július 4-én következett be. A MIT küldöttgyűlése leszögezte: nem zárkózik el teljesen a szövetségtől. Jakab István, a MIT elnöke elmondta: bátorítják a helyi szintű együtműködést ott, ahol készség mutatkozik ez irányba. Néhány helyen továbbra is felhőtlen a két fél közötti kapcsolat. Kolozsváron, Temesváron, Brassóban, Nagyváradon az ifjúsági szervezetek jó kapcsolatokat ápolnak az RMDSZ területi szervezeteivel. Negatív példa Székelyudvarhely, ahol Verestóy Attila szenátor befolyása miatt nem alakult ki semmilyen fajta helyi szintű együttműködés. A MIT tagszervezetei: az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), a Romániai Magyar Cserkészek Szövetsége (RMCSSZ), az Ifjúsági Információs Tanácsadói Egyesület (IFINET), a Romániai Doktorandusok Országos Szövetsége (RODOSZ). A szervezetek körülbelül 50 ezer taggal rendelkeznek.
