A Kiáltó Szó című röpiratot 1920 végén tette közzé Kós Károly, Paál Árpád és Zágoni István. Azóta nagyon sok változás történt, csak Erdélyben–Romániában nem változott semmi. A "Kiáltó Szó"-ban megfogalmazottak, 81 és fél esztendő távlatából időszerűek. 1920-ban az emigrálási hullámsorozat késztette Kósékat a Kiáltó Szó megírására. Most újfent a kivándorlás, a menekülés tapasztalható, mégpedig tömegméretekben, mert a kisebbségi sorban élő magyarság ma is a 80 évvel ezelőtti állapotokkal szembesül. Ma is a nagy-román álom uralja a többségi politikai elit törekvését: a magyar kisebbséget háttérbe szorítani, jogait megnyirbálni, életlehetőségeit behatárolni. "Ezért akadályozzák az iskolaügy demokratizálását, ezért nem hajlandók önálló állami magyar egyetemet biztosítani, ezért háborognak a közigazgatás kétnyelvűsége ellen, ezért nem hajlandók lemondani a nemzeti állam alkotmányosságáról stb." – állapította meg írásában Bitay Ödön. Az RMDSZ listáin a hatalomba bekerült magyar politikusok pedig olykor csak éppen jogvédelemmel és érdekképviselettel nem foglalkoznak, hanem a maguk pecsenyéjével törődnek. /Bitay Ödön: A "Kiáltó Szó" időszerűsége. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./
2002. június 20.
A marosvásárhelyi tanács jóváhagyta a Holokauszt-emlékműnek a Malom és a Calarasilor utcák kereszteződésében levő parkban való felállításáról szóló tervezetet. /Felállítják a Holokauszt- emlékművet. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./
2002. június 20.
Még nem tudni, hogy a 2002/2003–as tanévben hány első osztály indul magyar tagozaton Szatmár megyében. Gábor Zsuzsa szaktanfelügyelő szerint a helyzet siralmas, kevés a gyermek, és ezen a helyzeten már csak ront az a tény, hogy sok szülő az elitnek titulált, jól felszerelt iskolába íratja gyermekét, ahol éppen emiatt túljelentkezés van, máshol pedig gyermekek híján osztályok szűnnek meg. Ha valahol megszűnnek osztályok, azt nem a tanfelügyelőség és nem is az iskolaigazgató, hanem a szülők szüntetik meg. Dobrácsapátiban pár évvel ezelőtt indítottak újra a magyar tagozatot, most gyermekhiány miatt megszűnik ez a tagozat. /(anikó): Az alacsony gyermeklétszám veszélyezteti a magyar tagozatos első osztályok beindítását. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 20./
2002. június 20.
Jún. 20-án kezdődik Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiválja. A rangos rendezvényre valamennyi erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki magyar színházat meghívtak a rendezők. Hargita megyéből a Csíki Játékszín és a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vesz részt a fesztiválon. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művészei anyagiak hiányában ezúttal nem tudnak elmenni Kisvárdára, az együttest háromtagú vezetősége képviseli a seregszemlén. A Csíki Játékszín 33 tagú csapata elindult a fesztiválra. /Kisvárdán a csíki és a gyergyói színház. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./
2002. június 20.
Két napos megbeszélést tartottak Nagyváradon román és magyar szabadalmi szakemberek Varga Gábornak, a Román Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatójának és Bendzsel Miklósnak, a Magyar Szabadalmi Hivatal vezetőjének részvételével és irányításával. A két ország iparjogvédelmi vezetői egy esztendeje ugyancsak Nagyváradon találkoztak, a hétvégi kétoldali eszmecsere tulajdonképpen a tavalyi folytatása. Lényeges, hogy erősödjenek kapcsolataink, mert 2003-tól mindkét ország tagja lesz az Európai Szabadalmi Együttműködésnek - hangsúlyozta a két állam szabadalmi hivatalának vezetője. /Regionális együttműködés szabadalmi szakembereknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
2002. június 20.
A gyergyószentmiklósi Népfőiskola hagyományos történész-konferenciáját az idén a tusnádi Székely Kongresszus 100. évfordulója jegyében szervezte Garda Dezső. A lap munkatársa három előadót kért meg, hogy összefoglalják előadásuk lényegét. Garda Dezső (Babes–Bolyai Tudományegyetem) leszögezte: a Székely Kongresszusról beszélni Gyergyószentmiklóson azért is helyénvaló, mert a gyergyói katolikus papság 1902 tavaszán beadványt nyújtott be a csíki székely kongresszushoz, a magyar országgyűléshez, amelyben bizonyos reformokat követelt, s ebben a beadványban fogalmazódtak meg először azok az elképzelések, amelyek később a kongresszuson is vitára kerültek. E kongresszus a székelység történelmében is határkőnek számít, ugyanis a XIX. század második felében a székelység nem tudott megfelelni a szabadpiac követelményeinek. Birtokai nagy részét elveszítette, altalajkincsekben Székelyföld nem annyira gazdag, mint Dél-Erdély, és emiatt e térség nem élvezett annyi támogatottságot, mint a szászok által lakott területek, illetve Dél-Erdély térsége, ahol a román parasztságot az Albina Bankon keresztül támogatta a mindenkori román kormány. A magyar kormány nem vette figyelembe a kedvezőtlen természeti feltételeket, amelyek között a székelység élt. A kongresszusnak voltak eredmények, többek között a székely körvasút befejezése, Gyergyószentmiklós esetében a városjog megszerzése, a gimnázium létrehozása, az állam felvállalta az iskolák támogatását. Jelenleg is egy ilyen stratégia kidolgozására lenne szükség, hiszen az I. világháború megakasztotta az ígéretes fejlődést, s ma már egy anyagilag tönkrement Székelyföld fejlődését kellene elősegíteni. A kivándorlás ma is épp olyan súllyal szerepel a gondok között, mint a XX. század elején. Egyed Ákos akadémikus Mikó Imrét, Erdély Széchenyijét mutatta be. Mikó Imre gróf intézményszervező volt. Gondjaiba vette a lepusztult intézményeket, többek mellett a kolozsvári magyar színházat, 1854-ben újjáalakította az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületet. Másik nagy alapítása az Erdélyi Múzeum Egylet volt. Az értelmiséget próbálta mozgósítani, azért, hogy az EME összegyűjtse a kallódó, történelmi hagyatékot: a levéltárakat, a levelezéseket, a könyvtárakat, a tárgyi emlékeket. Egy erdélyi kis akadémiának rakja le az alapját. Az EME ez is volt, míg 1950-ben betiltották. Új intézmények alakulnak, de ne úgy alakuljanak, hogy a régiekről megfeledkezünk, figyelmeztetett Egyed Ákos Bona Gábor hadtörténész /Budapest/ Kossuth Lajosról tartott előadást. Kossuth az emigrációban több mint húsz évig foglalkozott a hadügyi kérdésekkel, tehát bepótolta a műveltségében ez irányban fellelhető hiányt. /Bajna György: Történész-konferencia Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./
2002. június 20.
Jún. 17–23. között táboroznak Gyimesfelsőlokon a csíkszeredai Ady Endre Általános Iskola gyerektáncosai ifjú Kosz Szilveszter táncmester irányítása alatt. Második alkalommal kerül sor tánctáborra Felsőlokon a Kosz Szilveszter Közművelődési Alapítvány szervezésében. Ugyanakkor tartják a művésztábort is, vezetőjük Timár Károly műkedvelő festőművész, aki a Lépések Színekben és Formákban Alapítvány elnökeként immár negyedik alkalommal hívta meg a környék műkedvelő festőit és szobrászait. /Ferencz Imre: Tánc- és képzőművészeti tábor Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./
2002. június 20.
Gáspár Mária egyike Temesvár kevés magyar anyanyelvű zenetanárainak. Évek óta a Bartók Béla Elméleti Líceum V–VIII. osztályában tanít, népdalcsoportot vezet, de részt vesz a műkedvelő kórusmozgalomban is. Szólistája, újabban karnagya a Bartók Béla nevét viselő temesvári kórusnak. /Szekernyés Irén: Az együtténeklés öröme. Gáspár Mária zenetanárnő. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./
2002. június 20.
A 70 éves Simonfy Dani Irén természetrajztanárt a festészet már gyermekkora óta foglalkoztatta. Számos egyéni kiállítása mellett csoportos kiállításokon is szerepelt az országban és külföldön. Tordán jún. 16-án megnyílt kiállításán virágcsendéleteit és tájképeit mutatta be. /Suba László: A természet bűvkörében. Simonfy Dani Irén tordai kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./
2002. június 20.
Kényszerből született, de áldásos ballagási hagyományra került sor a múlt hét végén Nagybányán. A délelőtti ballagás a Németh László Középiskola udvarán zajlott. Az esemény második részének az óvárosi református templom adott helyet. 1998-ban nem létezett külön magyar nyelvű tanintézménye a helybeli diákságnak, s ha a külön iskolákban tanuló, egy közösséghez tartozó diákok együtt akartak búcsúzni az iskolai évektől, csak egyetlen megoldásuk maradt: a templom. Azóta az új, közös iskola megszületett, de a hagyományról már senki sem akar lemondani. Kádár Miklós tiszteletes "a jövendő magyarság meghatározói egyéniségeit" köszöntötte a végzősökben. /Farkas E. Zoltán: Ballagás 2002. Kényszer szülte hagyomány Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
2002. június 20.
Fehér megyével barátságot kötött Bács-Kiskun megye küldöttsége, névszerint Nagy Ferenc és Cseh Szakáll Sándor megyei alelnök tartózkodott pár napig Gyulafehérváron, hol Ioan Rus prefektussal, Ioan Maier alelnökkel folytatott eszmecserét a két megye között zajló kapcsolatok állásáról. A kormánybiztos a megyében élő magyar etnikum jogainak a legszigorúbb módon való tiszteletben tartásáról biztosította a vendégeket. Ezután az erdélyi román ortodoxia fellegvárába és a remetei sziklaszorosban elterülő ortodox kolostorba vitték a vendégeket. Vajon mikor jut el Nagyenyedre is a magyar küldöttség, tette fel a kérdést a lap. /(győrfi): Bács-Kiskun megyéből Gyulafehérvárra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
2002. június 20.
A minap a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban vette át a megye több magyar iskolájának és tagozatának küldötte az Apáczai Közalapítvány támogatásával vásárolt modern felszereléseket: színes tévékészüléket, videomagnót, CD–lejátszós magnót, erősítő berendezést, hűtőszekrényt, multimédiás vetítőt. A szórványoktatást támogató magyarországi közalapítvány ötmillió forintot utalt ki a Temes megyei iskoláknak, amelynek a felét – közös megegyezéssel – a már említett műszaki felszerelések vásárlására fordították. A többit anyanyelvi táborok, tánctáborok szervezésére, diákok üdültetésre stb. használják fel. A támogatásban a megye mind a tizenkilenc magyar, illetve magyar tagozatos iskolája részesült. /(Sipos): Kitett magáért az Apáczai Közalapítvány. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./
2002. június 20.
Vetésen Török József kultúrházigazgató falumúzeum megnyitását tervezi, gyűjti a régi vasalókat, rokkákat, karosládákat, a helyi történelem és néprajz értékeit. A falumúzeum várhatóan már ezen az őszön megkezdi működését. Török József szerint nagy hiányosság, hogy Szatmárnémeti és a környékbeli falvak régészeti feltárására kevésbé fektettek hangsúlyt az eddigiekben, hiszen Árpád–kori, valamint bronzkori települések nyomai egyaránt fellelhetők ezen a vidéken. Török József autodidakta régész Szatmárnémeti felé eső részén lévő Árpád–kori település, Gelényes maradványai után kutat, és úgy néz ki, sikerült lokalizálni a helyet, ahol mindenképp érdemes lenne ásatásokat folytatni. /Fodor István: Falumúzeumot létesítenek Vetésben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 20./
2002. június 20.
A Magyar Rádió Határok nélkül műsorából ismerősen cseng a név: Gecse Géza. Állam és nemzet a rendszerváltás után című kötetéről kevesebben hallottak. Riportjaiban, interjúiban a szerző a történelem távolabbi időszakaira – az 1848–1849-es eseményekre, a több mint fél évszázados párizsi békére, 1956-ra, Trianonra – is visszatekint. A mikrofonvégre kapott személyiségek között ugyanúgy ott van Medgyessy Péter, Kovács László, mint Orbán Viktor, Kövér László, Markó Béla, Csoóri Sándor és – sokak számára meglepő módon – Nagy Feró. Gecse Géza életének első kilenc évét Kárpátalján töltötte. Könyvében be akarta mutatni, hogy az állami politika mit tudott csinálni a magyarság-ügy, a nemzeti összetartozás terén az elmúlt tíz év alatt. "Nem tudott annyit megvalósítani, amennyit szeretett volna. Ha a mai Magyarországnak a határon túli helyzet iránti érzékenységét veszem szemügyre, akkor nagy gondok vannak. Ezt Illyés Gyula a 70-es években nagyon szépen megfogalmazta: Ha valaki felkerül a mentőhajóra – a csonka Magyarországra –, és megpróbál fölkapaszkodni rá, annak a hajóban ülők levágják a kezét, nehogy mindenki elsüllyedjen." /Gujdár Gabriella: Állam és nemzet a rendszerváltás után. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./
2002. június 20.
Gyergyószentmiklóson, június 18-án könyvbemutató színhelye volt a Pro Art Galéria, melynek vendége volt Pomogáts Béla író, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke, Erdély hűségében /Pallas Akadémia, Csíkszereda/ című kötetével. A kötet a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom rangos képviselőiről vonultat föl tanulmányokat és esszéket, mint Ady Endre, Szabó Dezső, Kós Károly, Bánffy Miklós, Makkay Sándor, Kuncz Aladár, Nyírő József, Reményik Sándor, Áprily Lajos, Dsida Jenő, Szemlér Ferenc, Szabédi László, Horváth István, Wass Albert, Kemény János, Mikó Imre. A könyvbemutatón Kozma Mária, a Pallas Akadémia főszerkesztőnője ismertette az irodalomtudományok doktora, Pomogáts Béla írói munkásságát, aki mellesleg az erdélyi magyar irodalom legjobb ismerője. /(Gál Éva Emese): Pomogáts Béla könyvbemutatója Gyergyóba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
2002. június 21.
Romániában is nagy visszhangot keltett Medgyessy Péter magyar kormányfőnek azon bejelentése, hogy 1977 és 1982 között kémelhárító tisztként dolgozott a Pénzügyminisztériumban. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a magyarországi politikai életet nem befolyásolja negatívan az, hogy Medgyessy Péter kormányfő bejelentette: kémelhárító tisztként dolgozott a titkosszolgálatok keretében. Teodor Melescanu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) alelnöke kijelentette: szerinte Medgyessy Péter magyar kormányfő becsületes gesztust tett, amikor beismerte, hogy 1989 előtt együttműködött a titkos-szolgálatokkal. Liviu Negoita, a Demokrata Párt (DP) alelnöke: a kormányfő gesztusa "a politikai élet egészségességének egyik eleme". /Nem változtat Budapest és Bukarest viszonyán a Medgyessy-ügy. A kormányfő bejelentése nem érinti negatívan a magyarországi politikai életet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2002. június 21.
Mircea Geoana külügyminiszter jún. 20-án közölte, hogy néhány nappal korábban telefonon beszélt magyar kollégájával, Kovács Lászlóval egy kétoldalú külügyminiszteri találkozó megrendezéséről, valamint a román–magyar kormányközi vegyesbizottság összehívásáról. /Hamarosan Geoana–Kovács találkozó? A román–magyar kormányközi vegyesbizottság összehívását tervezik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2002. június 21.
Kovács László magyar külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos megoldást "a törvény eredeti céljával, Magyarország és a határon túli magyarok érdekeivel összhangban, a szomszédos országok kormányai részéről is elfogadható módon, ugyanakkor az európai jogrend és a velencei bizottság ajánlásainak megfelelően" kell megtalálni. A magyar kormány a román–magyar egyetértési nyilatkozatot is újra kívánja tárgyalni. Erre valószínűleg júl. 6-án, Kolozsváron kerülne sor, ahol Medgyessy Péter román kollégájával, Adrian Nastaséval találkozik. A román fél a megbeszélést informális, ismerkedési alkalomnak tartja, a magyar fél azonban érdemi megbeszélésekre számít. /Magyarország újratárgyalná a magyar–román egyetértési nyilatkozatot. Kovács László a törvényt összehangolná a velencei ajánlásokkal és a magyar érdekekkel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2002. június 21.
A Népszabadság napilap értesülése szerint június elejéig elfogyott az Illyés Gyula Közalapítvány által kiosztható keret nyolcvan százaléka. A közalapítványt irányító kuratórium megbízatása októberben jár le. Az Illyés Közalapítvány a határon túli magyarságnak és szervezeteinek eljuttatott hazai anyagi támogatás egyik legfontosabb elosztó szervezete. Rajta keresztül finanszírozzák például az erdélyi magyar egyetemet, ez az alapítvány juttatja el a státustörvény értelmében járó oktatási-nevelési támogatást a szomszéd országban élő magyaroknak. Szabó Vilmos államtitkár a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy a "kormány nagyra becsüli a közalapítványt, tudatában van annak, hogy ez az országban és a határon túl is elismert szervezet, amelynek vitathatatlanok az érdemei. Vannak azonban negatív vélemények is — ezeket tisztázni kell." A Magyar Nemzet értesülése szerint puccsszerű leszámolásról van szó az Illyés Közalapítvánnyal szemben. Az alapító okirat értelmében csak kormányhatározattal hozható döntés a közalapítvány ügyében. Szabó Vilmos a lapnak elmondta: utólag meglesz a kormánydöntés. Az Orbán-kormány hivatalba lépésének idején hagyta kitölteni a régi kuratórium idejét, váltásra csak 1999. január végén került sor, miután fél évvel túllépték a mandátumukat. A kuratórium 2002. október elsejéig szóló mandátuma kormányhatározaton alapul, ezt csak újabb döntéssel lehet módosítani. A történtek megbéníthatják az alapítvány működését: pénz nélkül maradhat több ezer határon túli pályázó, veszélybe sodródik az oktatási-nevelési támogatások kifizetése is. /Felmentik az Illyés Alapítvány kuratóriumát? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./ (1. old.) Az alapítvány cáfolt azt, hogy 2002. évi költségvetése 2,4 milliárd forint lenne, melyből júniusra csak 120 millió Ft maradt, vagy hogy az IKA kasszája kiürült volna. Ezzel szemben az IKA számláján jelenleg 1,4 milliárd forint és értékpapír állomány van, a kuratórium június 1-ig a rendelkezésre álló keretek 55,45%-ára vonatkozóan vállalt kötelezettséget. Az alapítvány jelenleg több mint 800 millió forint céltámogatási keretekkel rendelkezik (oktatási-nevelési keret 400 millió, romániai alkuratóriumi keret 221 millió, ukrajnai alkuratóriumi keret 34 millió, vajdasági alkuratóriumi keret 77,5 millió, általános támogatási keret 120 millió), mely keretek pályázatok alapján a jövőben felhasználhatóak. Végül Halzl József cáfolt, hogy a Magyar Ifjúsági Közösség szlovákiai szálloda vásárlására 55 millió Ft támogatást kapott volna, a kuratórium a pályázatot elutasította. A közlemény elismerte, hogy a magyar kormánynak mint az IKA alapítójának joga és lehetősége van arra, hogy a jogszabályok tiszteletben tartásával bármikor visszavonja a kuratórium mandátumát. "Szabó Vilmos államtitkár úr sajtóbeli közlése alapján tudomásul vettük, hogy a felmentésre irányuló kezdeményezésnek politikai okai vannak", zárul a közlemény. /Módosítások az Illyés Közalapítványnál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2002. június 21.
Telefonon beszélt az olaszországi látogatáson tartózkodó Mádl Ferenc Medgyessy Péter miniszterelnökkel és a négy párt elnökével, de a belpolitikai helyzetről csak hazatérése után, bővebb információk ismeretében tud majd értékelést adni – közölte maga a köztársasági elnök jún. 20-án reggel Rómában az őt kísérő magyar újságíróknak. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnök körüli válság ma már Magyarország gazdaságát is fenyegeti. A volt pénzügyminiszter közölte, hogy a kormányfő titkosszolgálati ügynöki szerepe összekapcsolható a magyar gazdaság negatív változásával. A nyugati jelentésekből idézve hangsúlyozta, hogy romlik a magyarországi részvények árfolyama, és csökken az állampapírok értéke. "Egyértelmű, hogy a belpolitikai válság, ami a miniszterelnök szerepe miatt alakult ki, ma már a magyar gazdaságra nézve is kockázattal jár" – jelentette ki. Varga Mihály azt mondta, nem igaz Medgyessy Péter azon állítása, hogy titkosszolgálati tisztként magyar érdekeket védett külföldiekkel szemben. Demszky Gábor főpolgármester szerint a Medgyessy Péter által vázolt törvényjavaslat – mely szerint a III/III-as lista teljes egészében nyilvánosságra hozható lenne – megnyugtató módon rendezné ezt a lezáratlan ügyet. MTI /A gazdaságot is fenyegeti a válság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./
2002. június 21.
Medgyessy Péternek, a Szigorúan Titkos múltú miniszterelnöknek az Országgyűlés előtt kénytelen-kelletlen el kellett ismernie, hogy öt évig, védett titkos tiszti állományba besorolva ügyködött a magyar és nemzetközi pénzügyi-gazdasági szférában. Az érintett zavartan vergődik, folt nélküli erkölcsi bizonyítványának néhány mondatát is papírról olvassa föl, amelyet parlamenti padtársai megtapsolnak. Hőst faragnak az országmentő szigorúan titkos tisztből, ő maga mondja, hogy a kémelhárítás a legősibb mesterség. Az sz. t. minősítéssel megtisztelteknek csupán fedőállásuk volt, s az ott folyósított fizetést ,,leadták", s helyette ,,felvették" a megérdemeltet az erre kijelölt helyen. Legalább a hősiesség hangoztatásától kíméljenek meg, írta Sylvester Lajos. A hősiességet ugyanis hamarabb kellett volna azzal a hárommilliónyi nem hőssel tudatni. /Sylvester Lajos: Hősök-e a kémelhárítók? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./
2002. június 21.
Jún. 20-án a parlament két háza elfogadta azoknak a személyeknek a Román Televízió igazgatótanácsába való kinevezését, akiket a parlamenti pártok, az államelnök, a kormány és a tévétársaság jelölt ki. Letette az esküt a 13 tagú testület, melynek magyar tagja Gálfalvi Zsolt, a póttagok közül Anton Niculescu. A Román Televízió Társaság új igazgatótanácsa Valentin Nicolaut, a miniszterelnök művelődés- és oktatásügyi, kutatási és turisztikai tanácsadóját nevezte ki szavazás útján a közszolgálati televízió elnökévé. /Elfogadták az RTV új igazgatótanácsát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2002. június 21.
Jún. 20-án Kisvárdán megkezdődött a Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiválja, amelynek keretében jún. 29-ig öt ország tizenkilenc társulatának művészeit láthatják a nézők. A nyitó előadást a szlovákiai Révkomáromi Jókai Színház művészei tartották. A tíz napig tartó kulturális seregszemlén összesen huszonkilenc produkciót láthatnak a színházkedvelők. Romániából tizenkettő, Jugoszláviából három, Szlovákiából kettő, míg Ukrajnából egy magyar társulat lép fel. A magyarországi teátrumokat a békéscsabai Jókai Mór Színház képviseli a fesztiválon. /Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2002. június 21.
Jún. 17-én Adrian Nastase román miniszterelnök "különösen sikeresnek" nevezte az RMDSZ-szel kialakított viszonyt a megállapodás megkötésének féléves mérlegelésekor. Jún. 18-án Aradon kifejtette : Románia elvárja, hogy Magyarország tiszteletben tartsa a román-magyar egyetértési nyilatkozatban megfogalmazott vállalásait, majd hozzáfűzte: a romániai kisebbségek ügyei csak a bukaresti kormányra tartoznak! És történt mindez akkor, amikor a román média valósággal felüvöltött a sepsiszentgyörgyi polgármester, majd a megyei tanácselnök "orcátlansága" okán, akik a triklórt megszentségtelenítve, de a hatályos törvényes előírásoknak maradéktalanul eleget téve leszedették azt az intézmények tetejéről s azok bejárata fölé helyeztették el, immáron két példányban. A. Paunescu, az SZDP szenátora az egyik tv-csatornán "órákon át ócsárolhatott mindenkit, aki magyarnak meri vallani magát ebben az országban. A kormánypárt tovább űzi az RMDSZ-szel, a magyarsággal szemben eddig is sikeres kettős politikai játékát. A pártelnök és kormányfő Nastase megveregeti az érdekképviselet csúcsvezetésének vállát, de meginti Magyarországot, miközben az SZDP hangadója már- már hazaárulással vádol." /Ferencz L. Imre: (Nagy)hatalmi allűrök? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
2002. június 21.
Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének operatív tanácsa közleményben vette védelmébe Vida Gyula Szilágy megyei parlamenti képviselőt a szilágysomlyói iskolaügy kapcsán. Miután az RMDSZ-es képviselő korábban támogatta 700 szülőnek és tanulónak a kérését, hogy Szilágysomlyón az önálló magyar tannyelvű iskola újra megnyissa kapuit, támadás érte mind a Nagy-Románia Párt, mind a román sajtó részéről. Az operatív tanács a támadásokat alaptalannak nevezte, és elutasította a kormánypárttal kötött szövetség gyengítésére irányuló kísérletet. A testület reméli, a somlyói magyar iskola sorsa törvényes megoldást nyer. /Gáspár Attila: Az RMDSZ védelmébe veszi Vida Gyulát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2002. június 21.
Dr. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, hogy eddig sikerült minden földterületet, erdőt visszaigényelni. Az unitárius egyház kb. nyolcvan ingatlant igényel vissza. Ezek közül 1999-ben kormányrendelettel visszakapták a kolozsvári volt unitárius kollégium egyik épületét, ahol a püspökség irodái is vannak. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatos törvénytervezetről, amelyet a közelmúltban fogadott el a szenátus, kifejtette, hogy a törvénynek egy korábbi változatát egyeztették az RMDSZ illetékeseivel, és akkor elmondták kifogásaikat és javaslataikat is. A javaslatok jó részét átvették a szövegbe, úgyhogy a tervezet ebben a formában elfogadható. Udvarhely és vidéke jó helyzetben van, az egyházközségek nevére ráírták a megfelelő erdőterületet. Nagy nehézség van viszont a földek visszaszolgáltatásában. Az unitáriusok a régi unitárius gimnáziumokat visszaigénylik Kolozsváron és Székelykeresztúron, továbbá a volt kántori lakásokat, azokat a kultúrotthonokat, amelyeket az egyházközségek építettek és az alapítványi házakat. /L. M.: Az unitárius egyház nyolcvan ingatlant igényel vissza. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 21./
2002. június 21.
Április 9-én a torjai rendőrőrs épületében Petcu Cristian altiszt brutális módon megverte Váradi Emilt. Június 19-én Scurtu Constantin ezredes, megyei rendőrfőkapitány pár soros átiratban arról értesítette Váradi Erzsébetet, Emil édesanyját, hogy az ügy megoldása nem tartozik a megyei rendőrség hatáskörébe, forduljon a brassói katonai törvényszékhez. Mindebben csupán az a szépséghiba, hogy Váradi Erzsébet nem tett semmiféle panaszt a fiát bántalmazó rendőraltiszt ellen. Elmondta: ,,Hat kerek hét telt el azóta, hogy Alexa Mihai őrsparancsnok elvitte tőlünk a törvényszéki orvos által kibocsátott orvosi igazolást és a fiamat ábrázoló három fényképet. Lehívatott engem és Emilt az őrsre, ahol megfenyegetett: nehogy megpróbáljak elmenni valahová, és nehogy valakinek valamit is mondjak a verésről. Mi sehol, de sehol nem reklamáltunk, én nem fordultam panasszal a megyei rendőrséghez, valaki az én nevemben emelt panaszt, arra válaszolt a megyei rendőrfőnök. Időközben Czell Kálmán, aki miatt a fiamat megverték az őrsön, beperelte Emilt." A kézdivásárhelyi bíróságon az első tárgyalást e hónap 28-ára tűzték ki. /(Iochom): Torjai rendőrügy. Forduljon a katonai törvényszékhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./
2002. június 21.
Ballagtak a nagybányai Németh László Gimnázium végzős diákjai. Vlaicu Zsuzsa igazgatónő beszámolt arról, hogy a Németh László Gimnázium az elmúlt tanévben 20 osztállyal működött. Ebből 7 osztály volt gimnáziumi, 13 pedig líceumi osztály, összesen 476 gyermekkel. Nem volt kis feladat, mert az iskolában csak 15 tanterem van, így délelőtt-délután tanítani kellett. Jövőre négy kilencedik (két matematika-informatika, és két filológia) osztály indítását tervezi a tantestület, így 21-re nő az osztályok száma. Idén két tizenkettedik osztály végzett. Ludescher István alpolgármester arról beszélt: egy ilyen esemény nem csak az idő múlását, de magyar közösségünk szellemi gyarapodását is jelzi. Az igazgatónő végül saját hitvallását idézte: "Hiszek Istenben, hiszek a szeretetben, az emberi jóságban, a ráció józanságában, a közösség megtartó erejében. Szilágyi Domokossal vallom: az egymásra utaltság legmagasabb fokú szervezett formája a szeretet. Dsidát idézve hiszem, hogy »szép a világ, gyönyörű a világ, nincsen hiba benne«. A rossz nem a világban, hanem bennünk van." Délután az óvárosi református templomban zajlott ökumenikus "Te Deum". /(– vásárhelyi –): Jövőre négy kilencedik osztály indul a Németh László Gimnáziumban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 21./
2002. június 21.
A Házsongárd Alapítvány volt a vendége a Magyar Tudományos Akadémia Tudósklubjának június 17-én. A találkozót Mádl Ferencné Dalma asszony nyitotta meg. Dr. Gaal György Négyszáz éves múltunk tanúja: a Házsongárdi temető címmel tartott vetített-képes előadást, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet pedig a temető sírjainak gondozásáról, mentési munkálatairól beszélt. A találkozót megtisztelte jelenlétével az akadémia elnöke, Vízi E. Szilveszter és alelnöke, Hámori József is. /Rangos elismerés a Házsongárd Alapítványnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2002. június 21.
Felsőbányának tavaly nyártól saját magyar újságja van. A Felsőbányai Hírlap munkatársai a múlt hónap végén ünnepelték a megjelenés egy éves évfordulóját. Keisz Róbert Zoltán és Rákóczi József szerkesztők összegezték: 2000. júniusában indult a lap. Eddig 12 szám látott napvilágot, 900-990 példányban. A helyi RMDSZ részéről csakis kritikában volt részük. /(Ernyei Magor): Felsőbányai Hírlap: A lap egy éves születésnapját ünnepelte. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 21./
