Új könyvek egész sorát mutatja be a Korunk szerkesztősége jún. 6-án Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője úgy nyilatkozott, hogy Kolozsvár mutatkozik be újra Budapesten. Az erdélyi irodalom, a képzőművészet, az előadóművészet és a könyv együtt jelentkezik a magyar fővárosban. A könyvek a Korunk Baráti Társaság, illetve a Komp-Press kiadásában jelentek meg. A magyarokra figyeltek című publicisztika-gyűjtemény egy ország politikai életét, kulturális jelenségeit követi napról napra. Másik fontosnak könyv a Cseh Gusztáv pátriája címen most megjelent hármaskönyv. Az 1985-ben elhunyt kitűnő erdélyi grafikus munkáit foglalja egybe. Cseh Gusztáv annak idején rézbe karcolta a Hatvan főembert és a Jeles házakat, tehát Erdély történelmi múltját. Ezt egészítették ki a Megrajzolt pátria című kötettel, amely egybegyűjti Cseh Gusztáv eddig be nem mutatott grafikai munkásságát. A könyvekben jelentkező hat grafikust mutatnak be. /A már nem élő Cseh Gusztáv művein kívül Bardócz Lajos, Bencsik János, Paulovics László, Szilágyi V. Zoltán és Tettamanti Béla munkáit./ /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Korunk-nap az Urániában. Kolozsvár újra bemutatkozik Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2002. június 6.
Talán már húsz százaléknyian sem vagyunk itt, Kolozsváron, Erdély egykoron büszke fővárosában, mondják sokan. Már gyermek sincs annyi, amennyivel a magyar iskolák első osztályait megtöltsék. Mire kiharcolták a "teljes vertikumú" anyanyelvű oktatást, addigra kifogyott az oktatás tárgya. S akkor meg minek harcoltunk értük? – tette fel a kérést Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság tudósítója. Szerinteaz erdélyi magyarságot gazdaságilag lett volna célszerűbb megerősíteni, "s nem pedig szimbolikus, de nagyon sok pénzt felemésztő dolgokkal." "1920 után nagynevű elődeink is úgy érezhették, hogy magukra maradtak, de azért nem hagyták magukat. Ez a lehetőség számunkra is adott. Ehhez, persze, nem ártott volna egy kis anyagi segítség. De ha már a szimbolisztika fontosabb volt, s arra költötték el a pénzt, azért is hálásak vagyunk. Post factum mit tehetnénk egyebet?" /Tibori Szabó Zoltán: Post factum. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2002. június 6.
A gyermekek létszámának csökkenése gondot okoz a tanügyben dolgozóknak. A minisztérium legújabb intézkedése szerint az induló osztályokban átlagban öt tanulóval lesz több, ez pedig a megye szintjén osztályok megszűnését jelenti. Hargita megyében a beiskolázási tervben 11 kilencedik osztállyal kevesebbet hagytak jóvá, mint amennyire szükség lett volna. A megyében tanítók és óvónők közül 82-en kérték áthelyezésüket, közülük 38-nak szűnt meg a katedrája. 13 esetben találtak végleges megoldást, 18 pedagógusnak ideiglenesen, egy évre oldották meg a munkahelyi gondját, hét eset még függőben van, ezekre is csak ideiglenes megoldást tudnak kínálni. A tanárok közül 41-en nyújtottak be áthelyezési kérést, közülük 28-an katedracsökkenés miatt kényszerülnek arra, hogy állást változtassanak. /Takács Éva: Megszűnt katedrák – álláskereső pedagógusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./
2002. június 6.
Jún. 4-én Szatmárnémetiben, a Scheffler János Pasztorációs Központban, a trianoni békeszerződés 82. évfordulóján, megemlékezést szervezett a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés /MIK/ és a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör. - Immár második alkalommal emlékezünk együtt történelmünk eme sötét napjáról, kezdte megnyitó beszédét Kovács Máté, a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör elnöke. Versekből, a magyar fájdalom verseiből válogattak. Kereskényi Gábor, a MIK ügyvezető elnöke a trianoni békeszerződésről és annak következményeiről tartott előadást, majd a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör versműsora zárta a megemlékezést. /E. Gy.: A trianoni békeszerződésre emlékezett a MIK. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 6./
2002. június 6.
Szőts István emlékkiállításának megnyitásával vette kezdetét a kisközösségi televíziók 3. szemléje Lakitelken. A kulturális találkozó a Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitás Egyesület közös rendezvénye. A Kisközösségi Televíziók és Alkotók Szemléje a határon túli magyar stúdiók és televíziók munkatársainak nyújt lehetőséget a megmérettetésre és a konzultációval egybekötött szakmai továbbképzésre. Lezsák Sándor, a tehetségkutató szemle fő kezdeményezője, az esemény egyik házigazdája elmondta: az idén több mint száz alkotást juttattak el a világ minden részéből - Melbourne-tól Füleken át Sepsiszentgyörgyig - a határon túli magyar nyelvű kisvárosok, falvak és kisközösségek a megmérettetésre. A kiírás szerinti négy - krónika, korkép, művelődés és fikciós műsorok - kategóriában beérkezett alkotásokból az előzsűri döntése alapján 30 film került a versenyprogramba. A bíráló bizottság, amelynek elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező, jelentős díjakat ítél oda a legkiemelkedőbb munkák alkotóinak. /Kisközösségi televíziók szemléje Lakiteleken. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./
2002. június 6.
Rugonfalvi Kiss István történész, a Debreceni Egyetem volt professzora és rektora tiszteletére Rugonfalván, az egykori szülőház helyén lévő épület falára emléktáblát állított jún. 2-án a budapesti Kossuth Lajos Egyetem és a debreceni egyetem baráti köre. /Emléktáblát avattak Rugonfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./
2002. június 6.
Június elsején indult el három újszentesi csoport: a Tulipán hagyományőrző csoport, a Vadrózsa tánccsoport és a Napsugár-Újezredév kórus Szentesre, a Testvérvárosok III. Kulturális Fesztiváljára. Újszentes második alkalommal vett részt e fesztiválon, mivel Szentessel testvértelepülés. Szentes polgármestere meghívására, a többi testvérváros képviselőivel (Bácskatopolya, Moravica, Markgröningen) állófogadáson vettek részt, ahol az ajándékok átadására is sor került. Jún. 2-án a hagyományőrző csoportok felvonulását csodálhatták a szentesiek. Következett a hagyományőrző csoportok műsora. A hét végén a Tulipán hagyományőrző csoport újabb fellépésre készül Szentesen, a Kíséri Napokon és Sándorfalván, a falunapokon. /Dénes Ildikó: Élményekben gazdag két nap Magyarországon. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./
2002. június 6.
Igazfalván az iskolában a szülőföldön nyújtható oktatási támogatásról volt szó, melyet a magyar óvodákban és iskolákban tanuló diákok számára nyújtanak. Kiss Ferenc tanfelügyelő Igazfalván elmondta, hogy támogatják a faluról Temesvárra került tanulókat, akik magyar nyelven szeretnének tovább tanulni. /Szabó Rozália, az Igazfalvi Iskola igazgatója: Iskola és szülők találkozója Igazfalván. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./
2002. június 6.
A III. Érsemjéni Kazinczy Ferenc Szavalóversenyt szervezték meg a hétvégén a nyelvújító falujában. Fábián Imre nagyváradi költő irányította a zsűrit. Hét település, köztük a szomszédos magyarországi Bagamér iskolásai is megmérettettek a versenyben. /Versszeretetre nevelni a gyermekeket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
2002. június 6.
Bonyolult dolog céget alapítani. Tizenhét féle illetéket kérnek. Az alapító okirat elkészítésért például 1,3 millió lejt, a környezetvédelmi és a munkavédelmi engedélyért külön-külön 450 ezer lejt, a tűzvédelmi engedélyért már 500 ezer lejt stb. Minden szükséges információ együtt van a Vállalkozói kézikönyv című kiadványban, melyet a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület adott ki. Külön fejezet foglalkozik a kis- és közepes vállalkozások támogatásával, az EU vonatkozó programjaival (Phare, Ricop Phare, Sapard stb.), külföldi kormányok romániai képviseletei által nyújtott támogatásokkal, mint a Német—Román Hitelalap, vagy a Román—Amerikai Befektetési Alap. A könyv az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával jelent meg, s Muszka János, Elek Károly és Pécsi Ferenc állították össze, szaklektora pedig Vincze Mária. /Sike Lajos: Kézikönyv a vállalkozóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
2002. június 6.
Idei második számával állt elő a negyedévi megjelenést ígérő szilágysági magyar művelődési folyóirat, a Hepehupa. Pazar grafikai kivitelben, gazdag tartalommal: tanulmányok, elemzések, irodalmi és képzőművészeti alkotások, népszokások és hiedelmek. /Hepehupa- másodszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
2002. június 7.
Jún. 6-án a szenátus elfogadta az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló módosított sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében minden egyháztól elkobzott ingatlan — függetlenül attól, hogy azokat a kommunizmus idején jogcímmel vagy jogcím nélkül vettek el — visszaszolgáltatható egykori tulajdonosának. Ha a parlament két háza közötti egyeztetésen a szenátusban elfogadott szövegváltozatot véglegesítik, megszületik az a törvény, amely alapelvként kimondja az 1945 és 1989 között államosított egyházi ingatlanok természetben történő visszaadását. Az RMDSZ politikusai remélik, hogy a jogszabály még jún. 30-ig megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Puskás Bálint szenátor elmondta: a törvény értelmében az összes elkobzott ingatlan visszaszolgáltatható volt tulajdonosának. Az első fázisban megtörténik a tulajdonjogba való visszahelyezés, majd az egyházak legkevesebb öt éven belül használatba is vehetik az épületeket. Ez idő alatt az illető intézménynek vagy magánszemélynek, aki az épületet használja, bért kell fizetnie a régi-új tulajdonosnak és köteles a törvény előírásai szerint az ingatlant karban tartani. A jogszabály ugyanakkor előírja, hogy jegyzőkönyvet kell készíteni az épületek jelenlegi állapotáról, amelyet figyelembe vesznek majd az ingatlanok átadásánál. A törvény azt is szabályozza, hogy az épületekkel együtt visszaszolgáltatják az egyházaknak mindazokat az ingóságokat (kép-, könyv- és szertárakat) is, amelyeket az épületekkel együtt vettek el. Ugyanakkor leszögezi: az egyházak maguk dönthetnek arról, hogy természetben vagy kártérítés formájában igénylik-e vissza javaikat. A visszaszolgáltatás nem a helyhatóságokra, hanem egy kormány által kijelölt bizottságra van bízva, amely a benyújtott dokumentumok alapján megállapítja, hogy jogos-e az épület visszaadása vagy sem A kormánynak hat hónapon belül ki kell adnia a végrehajtási utasítást. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott az MTI-nek: szilárd meggyőződése, hogy az egyeztetés során a szenátusban elfogadott változatot véglegesítik. - Jelentős eredményről van szó, hiszen a törvény megszületésével elmondhatjuk majd, hogy sikerült elérni az RMDSZ 1989 után megfogalmazott egyik legfontosabb célját - mondta. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy tavaly az év elején napvilágot látott a magánszemélyektől elkobzott ingatlanok, majd a föld- és az erdőterületek visszaszolgáltatásáról szóló törvény. Tőkés László püspöke a jogszabállyal kapcsolatban kijelentette: Legutóbbi találkozónkon úgy váltunk el az RMDSZ vezetőségétől, hogy mielőtt szavazásra vagy egyeztetett szöveg elfogadására kerülne sor, a véglegesnek tekinthető SZDP–RMDSZ által jóváhagyott szövegtervezetet eljuttatják az egyházfőkhöz, akik azt véleményezik. Tehát megint csak arról van szó, mint korábban annyiszor sok más esetben, hogy az RMDSZ ezúttal is szószegést követett el — mondotta a püspök. Az RMDSZ Operatív Tanács jún. 5-i ülésén a testület visszautasította a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlésének Tőkés László tiszteletbeli elnök és Kovács Zoltán Bihar megyei képviselő által aláírt nyilatkozatát. Az RMDSZ az elmúlt tizenkét évben mindent megtett annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság visszakapja elkobzott vagyonát, nehéz küzdelem után az elkobzott föld és erdővagyon jelentős része visszakerült, beleértve a közbirtokossági erdőket, ami pedig az egyházi ingatlanokat illeti, olyan törvény van születőben, amely megfelel a történelmi magyar egyházak igényeinek. /Papp Annamária: Visszaszolgáltathatók az egyházi javak. Tegnap a szenátus megszavazta a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2002. június 7.
Az államosított egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló, a szenátus által jóváhagyott törvénytervezet elfogadása esetén "az elmúlt évek egyik legfontosabb eredményét tudjuk felmutatni, gyakorlatilag a törvényhozás szintjén a tulajdon rendezésének a kérdését véglegesen lezárhatjuk." – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az RMDSZ politikusai az évek során nagyon sokat dolgoztak, ezért. Különböző nemzetközi fórumokhoz fordultunk, európai intézményekben emeltünk szót a kérdés megoldása érdekében. Az egyházi ingatlanok sorsa első ízben akkor került be ET-dokumentumba, 1993-ban, amikor az RMDSZ beterjesztett egy memorandumot, mely rendkívüli visszhangot váltott ki az országban és külföldön egyaránt. Ugyanakkor Markó szerint a Királyhágó mellékéről újból és újból érkeznek a különböző állásfoglalások, amelyek csak arra jók, hogy elrontsák azon kollégák örömét. - Markó hangsúlyozta, hogy az elmúlt 12 esztendőben mindig érvényesült a folytonosság elve, az a gyakorlat, hogy az egymást követő magyar kormányok az addig kialakított támogatási rendszert továbbra is fenntartották, a jó megoldásokat továbbvitték. Az eddigi támogatási rendszert mindenképp meg kell őrizni, de azt tovább is kell fejleszteni. Az új magyar kormány képviselői ebben egyetértettek Markóval. Folytonosság lesz tehát akár a kedvezménytörvény, akár a Sapientia Egyetem kérdésében, de más jelentős támogatási formák terén is. "Az új magyar kormány felelős politikusai, beleértve Medgyessy miniszterelnököt, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő politikai államtitkárt, Szabó Vilmost, a HTMH elnökét nemcsak a nagy nyilvánosság előtt tett nyilatkozataikban, hanem a szűk körű megbeszélések alkalmával is, leszögezték, hogy minden bennünket érintő kérdésben készek konzultálni, döntéseik előtt tehát véleményünket mindenképpen kikérni." Az elkövetkezőkben a magyar kormány különböző tárcáival is leülnek tárgyalni. Markó közölte, létrehozzák az erdélyi vállalkozókat segítő hitelszövetkezetet. Továbbá kialakítják a hazai magyar sajtó támogatására az átfogó támogatási rendszert. A magyar kormány képviselői megértették: "a mi álláspontunk részben különbözik az övékétől." A kedvezménytörvény romániai alkalmazása zökkenőmentesen zajlik. /Gyarmath János: A konkrétumokról kevés szót ejtünk - miért? Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
2002. június 7.
Az előző kormány egyik utolsó ülésén megtárgyalta és elfogadta a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó előterjesztést - derül ki a kormány hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának legutóbbi számából. A május 24-i dátummal, Orbán Viktor miniszterelnök által szignált kormányhatározatból kiderül: az előző kabinet megtárgyalta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosítását célzó előterjesztést, és azt a Magyar Állandó Értekezlettel folytatandó egyeztetés alapjául fogadta el. Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára az MTI-nek elmondta: az átadás-átvétel során ezzel kapcsolatban szóban semmilyen információ nem hangzott el. - Egyelőre nyomozunk azután, hogy mi a dokumentumok tartalma és miért nem került az ügy eddig nyilvánosságra - közölte az államtitkár. Hozzáfűzte: a külügyi tárca illetékes területi főosztálya egyelőre nem tud a dologról. Az MTI megtudta, hogy a kedvezménytörvény módosításával összefüggő kormányhatározatot a Külügyminisztérium és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) közösen terjesztette az Orbán-kabinet elé. A HTMH-nál az MTI érdeklődésére csak annyit közöltek, hogy egy vitaanyagról van szó, amelynek tartalma egyelőre nem nyilvános. /Kedvezménytörvény. Az előző magyar kormány módosítást készített elő. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./
2002. június 7.
A Román Hírszerző Szolgálat államellenes tevékenység vádja miatt újságírókat és szakszervezeti vezetőket vont megfigyelés alá a 90-es évek elején – derül ki a titkosszolgálat 1991-ből származó, az Evenimentul Zilei jún. 7-i számában megjelent folyamodványából. Ebben többek között Boros Zoltán bukaresti tévés újságírót is megnevezték. Tizenhárom újságíró, szakszervezeti vezető esetében kért lehallgatási és megfigyelési engedélyt 1991 októberében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI). A katonai ügyészség elé terjesztett kérvény szerint az illető értelmiségiek az 1991 szeptemberében lezajlott bukaresti bányászjárás idején erőszakra bujtottak fel. A kérvényt Gheorghe Donose ezredes, a SRI jogi főosztályának egykori vezetője juttatta el a főügyészséghez, és ebben arra hivatkozva kérte a fent nevezettek hat hónapos megfigyelését, hogy veszélyt jelentenek az állam biztonságára nézve. Boros Zoltán bukaresti televíziós újságíró a Krónikának elmondta, a nyilvánosságra hozott dokumentum kapcsán csupán annak indítékát tartja felháborítónak. "Már a 90-es évek elején tudtuk, hogy a titkosszolgálat figyel bennünket, és lehallgatja beszélgetéseinket." "A bányászjárás diverziójellegéről, szervezettségéről az elektronikus sajtóban kizárólag a magyar adásból értesült a lakosság. Emellett akadtak újságírók az írott sajtóban is, például Stelian Tanase, akik utánajártak a történteknek, és tényszerűen írták meg mindazt, amit megtudtak a bányászjárásról" – nyilatkozta. Daniela Buruiana, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság alelnöke bejelentette, hogy a testület vizsgálatot indít Borosék megfigyelése kapcsán. Emellett a testület úgy véli, hogy a hasonló kérések meglétét még nem lehet politikai titkosrendőrségi tevékenységként felfogni. A Román Hírszerző Szolgálat közleményt bocsátott ki az ügyben, amelyben az áll, hogy az "előzetes vizsgálatok szerint" a SRI 1991-es megfigyelési folyamodványát "az akkori társadalmi valóság" indokolta, amikor veszélybe került a demokratikus intézményrendszer léte. /Rostás Szabolcs: Ma is működik a politikai rendőrség? = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./ Ismert értelmiségiekről és médiaszemélyiségekről – köztük Stelian Tanaséról és Boros Zoltánról – kiderült, a kilencvenes évek elején a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ lehallgatta őket. Rájöttek arra: a romániai rendszerváltásban nincs csodás átváltozás, a SRI sem más, mint a Szekuritáté eltakaríthatatlan romhalmazának újrahasznosítása. Azonban a jún. 7-én kirobbant, sokadik román lehallgatási botránynak van egy elgondolkodtató részlete, melynek neve: Donose ezredes. 1991-ben a kormány félreállításával államcsínyt szervező SRI egyik operatív csoportjának vezetőjeként Donose maga kérte az ügyészségtől azoknak az értelmiségieknek a megfigyelését, akik akkor esetleg leleplezhették volna e manipulációt. NATO-nyomásra az SRI megszabadult kompromittált tisztjeitől, Donose már az Igazságügyi Minisztériumban tevékenykedik. Onnan védi a "nemzeti érdeket". Donose tehát továbbra is köztünk van. /Bakk Miklós: Donose köztünk van. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./
2002. június 7.
Néhány napja Arad megyében is megalakult az RMDSZ-en belüli Reform Tömörülés. Egyelőre nincs vezető bizottsága, de rövid időn belül, valószínűleg, sor kerül választmányi ülésére. Az aradi Reform Tömörülés ideiglenes elnöke Nagy István pécskai alpolgármester. Aradon heten vettek részt az alakuló ülésen: Nagy István, Borbély Zsolt Attila, Murvai Miklós, Hadnagy Dénes, Fekete Károly, Bálint Zoltán, Baracsi Levente. /Andó András: Aradon is megalakult a Reform Tömörülés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./
2002. június 7.
A közel egy éve tartó válsághelyzet után visszaáll a régi kerékvágásba a bukaresti Hungarológia tanszék. Tavaly a tanszéket lefokozták A- ról B-szakra, ami kevesebb óraszámú tanítást jelentett. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Oktatási Főosztálya által kiadott Toborzó szerint a magiszteri képzést nyújtó ötödéven 10 helyet hirdet meg a tanszék évente Idén 15 pályázót vennének fel, de csak akkor, ha minimum 16-an jelentkeznek. Jövő tanévre újból "A" szakként indul a bukaresti hungarológia. /Bíró Hajnal: Mi szél fúj a hungarológián? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
2002. június 7.
A jún. 7-én véget érő pedagógusi áthelyezések során mintegy 400 versenydosszié sorsáról kellett döntenie Kolozs megyében a tanfelügyelőségnek. A legnehezebb a tanítók áthelyezése volt, 47 tanító állása maradt bizonytalan. Ezek sorsa ősszel fog eldőlni. A megyében tavaly az óvodai és általános iskolai oktatásban (0–8 osztály) 86 078 diák szerepelt a naplókban, az idén ez a szám 82 800-ra csökkent. A 2001— 2002-es tanévben 4240 osztály/csoport működött ezen a szinten, az idén már csak 4168-at sikerült beindítani. /Sz. Cs.: Bizonytalan tanítói állások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2002. június 7.
Ballag már a véndiák, a középiskolákban búcsúznak a végzős diákok. Csíkszeredában ezekben a napokban ballagnak a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző, a Venczel József Faipari Szakközépiskola, a Márton Áron Gimnázium, a Kájoni János Szakközépiskola, a Segítő Mária Gimnázium, a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola, a Székely Károly Gépipari Szakközépiskola diákjai, Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnázium, Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnázium, Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnázium végzősei. Hargita megyében összesen 2454 középiskolás, 779 szakiskolás, 167 inasiskolás végez. /Ballagnak a végzős diákok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./
2002. június 7.
Háromszék kilenc tanintézményben már jún. 8-án megtartották a kicsengetést. Így a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Líceum, a Székely Mikó Kollégium, a Református Kollégium, a Mikes Kelemen Líceum, a Puskás Tivadar Iskolaközpont, a Mezőgazdasági Líceum, a Kereskedelmi Iskolaközpont, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont valamint az erdővidéki Baróti Szabó Dávid Líceum, a kézdivásárhelyi Református Kollégium végzősei már ballagtak. Jún. 14-én a Nagy Mózes Líceum, a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Iskolacsoport és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum szaktanulóit, valamint a bodzafordulói Nicolae Balcescu Líceum diákjait csengetik ki, 15-én pedig a sepsiszentgyörgyi Szövetkezeti Iskolaközpont, a Művészeti Líceum, a Kós Károly Iskolaközpont, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző, az Apor Péter, és a Gábor Áron Líceumok, valamint a bányászváros Baróti Szabó Dávid Líceumának szaktanulóit búcsúztatják el diáktársaik, tanáraik. A megye középiskoláinak nappali tagozatain 1168 tanuló, az estiben 10 osztályban 245 diák, míg a 25 szakiskolai osztályban 530-an végez. A megyében összesen 3112 nyolcadikos végez az idén, 2173 magyar és 939 román diák. /Némethi Katalin: Ballagás 2002. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7./
2002. június 7.
Régi bányászati eszközöket, kordokumentumokat, a sóbánya régi és jelenlegi termékeit bemutató múzeum nyílik jún. 14-én a parajdi sóbányában. Seprődi Zoltán, a sóbánya vezérigazgatója elmondta, a múzeum elsődleges célja az, hogy az idelátogatók a korabeli eszközök, fotók, rajzok és helytörténeti ismertetők révén minél teljesebb belátást nyerjenek a székely sóbányászat több évszázados történelmébe. /Múzeum-megnyitó a parajdi sóbányában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
2002. június 7.
Tiba Katalin óvónő fölvállalta: őszig Resicabánya govondári negyedében magyar óvodai és iskolai csoport beindításához szükséges gyermeket toboroz. Resicabányán vergődik a magyarság, kevés a magyar esküvő, kevés a magyar keresztelés. Resicabányán egyelőre magyar gyermek nélkül működik a 10 romagyermekből álló magyar nyelvű elemi. A magyar óvodai csoportba egyetlen magyar gyermek jár. Ciubotaru Simon katolikus plébános bejelentette: az induló magyar óvodai és elemi iskolai csoport rendelkezésére bocsát két, központi fűtéssel ellátott helyiséget a Govondár negyedi plébánián. A Nyugati Jelen fölajánlja a napi uzsonnát a leendő óvodásoknak, elemistáknak. /Gujdár Gabriella: Resicabányán elhatároztuk: lesz magyar oktatás Govondáron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./
2002. június 7.
Jún. 7-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a Plugor Sándor korai alkotásait bemutató kiállítás. /Rejtett kincsek közszemlén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./
2002. június 7.
Kézdivásárhelyi iskolák hírei szerepeltek a hetilapban. Jún. 6-án az Apor Péter Szakközépiskolába látogatott az ohioi Northern University egyetem tanára, dr. Ludányi András, kapcsolatteremtési szándékkal jött a mezőgazdasági szakközépiskolába. Az intézmény távoktatási központként is működni fog, ugyanis a bukaresti Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem a következő tanévtől két szakot indít: közgazdasági menedzsment (6 év) és élelmiszer-ipari, minőség ellenőr-képzést (3 év, kollégium). - A Honismereti Szövetség, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma A tudás forrásai címmel rendezett vetélkedő régió-szakaszán, Kolozsváron a Bod Péter Tanítóképző háromtagú csapata I. díjat szerzett. /(orbán-dimény): Kézdivásárhelyi iskolák hírei. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7./
2002. június 7.
A koltói Általános Iskola tanári kara kollektív levélben elutasította az "etikátlan támadássorozatot", mely a tanárokat érte Erdélyi Naplóban (május 14-én, a "Tenni akarunk falujuk jövőjéért" című írásban) és a múlt heti Bányavidéki Új Szóban az "Oktatási fórum: tartjuk a formánk" című cikk révén. A két cikk szerint kizárólagosan a tanárokat illeti a felelősség az ottani állapotokért. Valójában a tanárok minden áldott reggel egy valakinek a jóvoltából ingáznak, mert koltói busz két éve egyszerűen nincs. Az iskolában nincs egy korszerű illemhely, a koltói polgárok fösvények arra, hogy akár közadakozásból egy egyszerű illemhely építtessék. "Alávaló rágalom", miszerint a tanárok késnek az iskolából, délidőben már távoznak s nem foglalkoznak a tanulókkal. Valójában a tanárok minden évben szerepeket taníttatnak be és előadásokat tartanak a gyermekekkel tanévkezdéskor, karácsonykor, tanévzáráskor, illetve a Petőfi-ünnepség alkalmával. /Replika: fájó igazságok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 7./
2002. június 8.
A jún. 6-án és 7-én Bukarestben zajlott stabilitási paktum értekezlet résztvevői fontosnak tartják a jelenlegi államhatárok és a területi integritás elismerését a térség stabilitása szempontjából. A stabilitási paktum égisze alatt biztonsági kérdésekről rendezett parlamenti értekezlet résztvevői hangsúlyozták a regionális együttműködés fontosságát a térségbeli államok fejlődése érdekében, nyilatkozta a konferencia végén Adrian Severin. Emma Nicholson bárónő, Románia európa-parlamenti jelentéstevője hangsúlyozta: mind az Európa Parlament, mind pedig a Dél-Kelet-Európai Stabilitási Paktum szempontjából Romániának egyedi fontossága van, tekintettel arra, hogy Bukarestben létrejött a szervezett bűnözés elleni harc központja. "Románia volt az egyetlen ország, amelyet kihangsúlyoztunk jelentésünkben és javasoltuk, hogy nyerjen felvételt az euro-atlanti struktúrákba", fejtette ki Nicholson bárónő. /Stabilitási paktum konferencia Bukarestben. A jelenlegi államhatárok elismerése nagy fontossággal bír Dél-Kelet-Európa stabilitása tekintetében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
2002. június 8.
Kétséges, hogy Románia és Bulgária teljesíti a politikai stabilitásra vonatkozó NATO-követelményt, hadseregeik pedig túlméretezettek és korszerűsítésre szorulnak, írta az Economist Intelligence Unit a NATO-bővítésről készített jelentésében. "Vannak azonban olyan geostratégiai meggondolások, amelyek a NATO dél-kelet-európai bővítése mellett a Fekete-tenger térségében való bővítést vonja maga után. A térséget a szövetség egyik tagjához (Törökországhoz) "csatolja" és ezzel jobb lehetőséget biztosít a NATO ama törekvéseinek, hogy megőrizze a békét a Balkánon", áll az elemzésben. /Ingatag Románia és Bulgária politikai stabilitása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
2002. június 8.
A decemberben, Koppenhágában megrendezésre kerülő értekezleten Dánia javasolni fogja az EU tagállamainak, hogy az unió nyújtson kiegészítő pénzügyi támogatást Románia és Bulgária csatlakozási erőfeszítéseinek, továbbá állapítson meg egy új menetrendet és hivatalos befejezési időpontot a csatlakozásra történő felkészülés tekintetében, jelentette ki Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő azt követően, hogy jún. 7-én találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel. A román csatlakozási folyamat támogatását Adrian Nastase is szükségesnek látja, szerinte ezáltal csökkenthetők a tagállamok és a tagjelöltek közti gazdasági különbségek. /Dánia csatlakozási határidőt javasol. Adrian Nastase a dán kormányfővel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
2002. június 8.
Sógor Csaba szenátor beszámolt arról, hogy a szenátusban Gheorghe Buzatu, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora Antonescu mellett állt ki. Erre Sógor Csaba szenátor reagált. Beszédében Antonescutól idézett: "Személy szerint a teljes besszarábiai és bukovinai zsidó elem erőszakos migrációja mellett vagyok, át kell dobni őket a határon"; illetve "teljesen mindegy számomra, hogy a történelemben barbárnak könyvelnek-e el, vagy sem". S még azt is mondta: "Ha szükséges, gépfegyverrel lőjetek". A szenátor által idézett szövegrészek a minisztertanács 1941. július 8-i ülésén hangzottak el. A kormánypárt részéről Adrian Paunescu kapcsolódott be a vitába, védve Antonescut. Paunescu a hazai magyar sajtó ellen is kirohant: Elfogadhatatlannak tartom, hogy a szenátusban az RMDSZ vezetőinek feltett sorozatos kérdéseimre és felkéréseimre, miszerint határolódjanak el a magyar nyelvű sajtó gyalázatos túlkapásaitól, elzárkóznak a válaszadástól. E túlkapások megkérdőjeleznek mindent, ami maradandó a mi alkotmányunkban, alapjában véve a mi létformánkat. Követelem, hogy Frunda úr válaszoljon nekik egy újság hasábjain, öv alatti ütésekkel. Azon a tájékon, ahol – megkérném – többet ne támadjon, mert én még akarok gondot okozni a sajtónak azon gyermekek által, akiket ezután szándékszom csinálni...". Paunescu a szenátusban Frunda Györgyhöz intézte a következő szavakat: "Azt szeretném mondani az ügyvéd úrnak, nem lehetetlen, hogy megérje azt az átkot, hogy történelmi távlatban lábjegyzetben azt írják neve mögé: Jó és rossz ügyek ügyvédje Adrian Paunescu korából." /Sarány István: Napirenden Antonescu. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./
2002. június 8.
A román politikai pártok eltérő véleménnyel, a román sajtó pedig elutasítással fogadta, hogy a szenátus megszavazta a válaszadás jogáról és a helyreigazítási kötelezettségről szóló törvény tervezetét. Az írott sajtóra és a hírügynökségekre vonatkozó törvény kezdeményezője Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter volt, aki a kezdeményezést követő viták során egy "tréfásnak" szánt nyilatkozatában arra figyelmeztette az újságírókat, hogy "az élet rövid, az egészség pedig drága kincs". A miniszter meggyőződését osztották a Szociáldemokrata Párt (SZDP), az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (NRP) szenátorai, így a szenátus máj. 6-án elsöprő többséggel megszavazta a törvénytervezetet. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) szenátorai nemmel szavaztak. A törvény szerint mindazok a természetes személyek, akik úgy érzik, hogy jó hírnevüket veszélyeztette a sajtó, bármilyen formában jogosultak válaszadásra, illetve helyesbítés kérésére. A jogszabály szerint az írott sajtó köteles a választ, illetve a helyesbítést közzétenni. A válaszadás jogának elutasítása esetén a bíróság kötelezheti az érintett sajtóorgánumot a közlésre 25 millió lejtől 100 millió lejig terjedő bírság kiszabása mellett. A válaszadás, illetve a helyesbítés kérésének joga akkor illet meg valakit, ha a sajtó "valótlan állítást" közölt róla. A törvény nem tér ki arra, hogy mi különbözteti meg a valótlan állítást az újságírói véleménytől. A román lapok - pártállástól függetlenül - antidemokratikusnak, a sajtószabadságot durván sértőnek minősítették a szenátusban megszavazott tervezetet. A tervezetet némileg enyhébb formában fogadta el a képviselőház, ezért a két változatot egyeztetni kell, hogy törvény születhessen belőle. /Súlyosan sérült a sajtószabadság. A román lapok szerint a replika törvénye demokráciaellenes. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
