Kartal Ernő tartományfőnök válaszolt Kiss Katalin írására /"...hátha valaki meghallgatja anyanyelvükön...", Nyugati Jelen, aug. 31./, helytelenítve, hogy felülbírálta a püspök döntését, aki elhelyezte Tamáskó Péter Pált, helyébe a lengyel Bogdán atyát nevezte ki. Kartal ígérte, mindent meg fognak tenni azért, hogy a magyar katolikus hívek közösségét hitében, vallásosságában erősítsék, hogy ezzel közvetve magyarságában is megmaradjon. /Fr. Kartal Ernő tartományfőnök: Kedves Kiss Katalin! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./
2002. szeptember 5.
Júl. 15-én temették Kolozsváron, a Házsongárdban Mester Zsolt írót /Marosvásárhely, 1929. máj. 3./ Nem idehaza halt meg, noha a Sulyok István Református Főiskola rektora volt három évig, majd súlyosbodó betegsége miatt visszavonult pilisborosjenői otthonába. Ideggyógyász-szakorvos volt, de nemzeti hovatartozása miatt nem dolgozhatott Kolozsváron, hanem két évtizedig ingázott Kolozsvárról Tordára. 1979-ben megjelent Koppantó című regénye, ennek nagy sikere lett. A nyolcvanas években eladta kolozsvári házát, Nagyváradra költözött. Onnan pedig fia után ment, Magyarországra. Június végén Mester Zsolt meghalt. Hamvait szülővárosában helyezték örök nyugalomra. /Fodor Sándor: Rendhagyó író - rendhagyó temetése. = A Hét (Bukarest), szept. 5. - Üzenet az úszó jégtábláról 353./
2002. szeptember 5.
A Görgényi Református Egyházmegye kilenc évvel ezelőtt kezdte el a mezőségi, maros- és görgényvölgyi szórványmagyar településeken élő gyerekek táboroztatását Maroshévíz Bradulra átkeresztelt Bánffy-fürdőjén. A Maros, Beszterce-Naszód és olykor Hargita megyei résztvevőknek alkalmuk nyílik anyanyelvükön tanulni énekelni, írni, olvasni. A táborozó gyermekek román iskolába járnak. Az első szórványtábort Magyarrégenben, majd Szászrégenben tartották, azóta pedig Maroshévízen. Pályázatukra az idei kormányváltás után még csak válasz sem érkezett az Illyés Alapítványtól. /Szucher Ervin: A pap bácsi emlékezteti, hogy magyarok vagyunk. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2002. szeptember 5.
Sánta Ferenc Kossuth-díjas író /Az ötödik pecsét, a Húsz óra, Az áruló című emlékezetes művek alkotója/ 1927. szept. 4-én született Brassóban. Gyermekkorát Sepsibükszádon és Marosvásárhelyen töltötte, Kolozsváron járt gimnáziumba. 1945-ben a debreceni református kollégium diákja lett, de tanulmányait félbehagyta. Számos foglalkozást kipróbált: dolgozott traktorgyárban, bányában, majd katonatisztként. 1958 és 1968 között a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosa volt. 1954-ben egy irodalmi esten elhangzott hozzászólása feltűnt Szabó Pálnak, aki megérezte benne az írót. Ekkor még csak egyetlen írása volt, a Sokan voltunk. Az elbeszélés 1954-ben az Irodalmi Újságban jelent meg, s azonnal az irodalmi élet középpontjába került. Egyik novellájának címe, az Emberavatás a fiatal írók antológiájának névadója lett. Első elbeszéléskötete, a Téli virágzás (1956) igazolta a pályakezdéséhez fűzött reményeket. 1956-ban a Petőfi-kör vezetőségi tagja volt. Sánta Ferenc 1970-ben adta ki Isten a szekéren című novellaválogatását. Kicsik és nagyok címmel 1982-ben újabb válogatott novellái jelentek meg, válogatott alkalmi írásait Halálnak halála és A szabadság küszöbén címmel publikálta 1994-ben. 1973-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Nagy regényei óta új írással nem jelentkezett, megkezdett kéziratai töredékben maradtak. /Fábri Ferenc (MTI): Sánta Ferenc hetvenöt éves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2002. szeptember 6.
Kovács László külügyminiszter szept. 5-én megbeszélést tartott az RMDSZ vezetőivel. Kovács a megbeszélés után kijelentette: mind a kormánypárt, mind az RMDSZ részéről a kölcsönös bizalom növekedését tapasztalta. Kovács László hangsúlyozta, hogy a magyar támogatásnak a jövőben "átláthatóbbnak" kell lennie. A találkozón felmerült továbbá a magyar konzulátusok megnyitásának szükségessége is. Markó Béla a találkozó után elmondta, Kovács Lászlóval a két ország kapcsolatairól is beszéltek. - Stratégiai partnerségi megállapodást írnak alá Adrian Nastase kormányfő budapesti látogatása alkalmával, jelentette be Kovács László. Tanultunk az előző kormány hibáiból, és most tudjuk, hogy a státustörvénynek mely részei keltettek elégedetlenséget a szomszédos országokban - jelentette ki a külügyminiszter. Adrian Nastase kormányfő és Kovács László eszmecserét folytattak a státustörvény alkalmazásáról, új határátkelők létrehozásáról, környezetvédelmi kérdésekről, Románia euro-atlanti integrációjáról, valamint az egyházi javak visszaszolgáltatásáról. A magyar államfő októberben látogatást tesz Romániában, a román miniszterelnök pedig részt vesz a gazdasági együttműködéssel foglalkozó vegyes bizottság ősszel, Budapesten sorra kerülő ülésén. /Átláthatóbb támogatási rendszer kell. Befejezte kétnapos romániai látogatását Kovács László. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./ Kovács László magyar külügyminiszter díszvendégként részt vett Románia nagyköveteinek és főkonzuljainak gyűlésén. /Kovács László mint díszvendég. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./
2002. szeptember 6.
Kovács László külügyminiszter bukaresti tárgyalásai befejezése után az elért eredményekről nyilatkozott. Az erdélyi magyarságnak azt ígérte: Budapest anyagi támogatása nem csökken, csak átlátható lesz, s többé nem fordul majd elő olyan helyzet, hogy a kormányhoz közel állók kevésbé fontos rendezvényeire százmilliók, igazán fontos célokra pedig alig néhány tízezer forint jusson. Mostani látogatása eredményes volt, sikerült mindkét célját elérnie. Egyik, hogy megerősítse: az új magyar kormány fontosnak tekinti a jó viszonyt, az együttműködés erősítését Romániával. A másik, hogy konkrét ügyekben is hozzájáruljon a látogatás az együttműködés bővítéséhez és a bizalom erősítéséhez. - Minél jobb a két kormány közötti együttműködés, annál többet tudunk tenni a Romániában élő magyarságért, annál hatékonyabban tudjuk őket támogatni, szögezte le. Kovács szorgalmazta a csíkszeredai főkonzulátus megnyitását, a Vállaj-Csanálos közúti, illetve az ágerdőmajori vasúti átkelő nemzetközivé tételét és a Létavértes-Székelyhíd közúti határátkelő megnyitását. Szorgalmazta a határ menti együttműködést, illetve a háromoldalú együttműködést, elsősorban Magyarország, Románia és Jugoszlávia, illetve Magyarország, Románia és Ukrajna között. Két konkrét esetre kérte a román fél támogatását: az egyik a Mol Rt. részvétele a Petrom olajtársaság, a másik az OTP Rt. részvétele a Román Kereskedelmi Bank privatizációjában. Kovács hangsúlyozta: "mi nagyra értékeljük az RMDSZ politikáját, azt a körültekintő, bölcs, megalkuvást nem ismerő, de ésszerű kompromisszumokra mindig hajlandó politikát, amely nem konfrontációra, hanem éppenséggel megállapodásra törekszik. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez sokkal eredményesebb, mint a harcias kakaskodás, aminek semmilyen gyakorlati eredménye nincs." /T. SZ. Z.: Eredményesebb az ésszerű kompromisszum a harcias kakaskodásnál. Interjú Kovács Lászlóval, Magyarország külügyminiszterével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2002. szeptember 6.
Az RMDSZ kitart a nemzeti államként való meghatározás törlése mellett. Nem mond le az RMDSZ arról a - több mint tízéves - követeléséről, hogy töröljék a román alkotmány első cikkelyéből Románia "nemzeti államként" való meghatározását. Az RMDSZ által a parlament alkotmányozó bizottságához benyújtott csomag még további, a kisebbségi közösségek jogállására vonatkozó javaslatokat is tartalmaz. Köztük szerepel az anyanyelv közintézmények és bíróságok előtti használatának alkotmányos szavatolása is mindenütt, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. Az RMDSZ javaslata szerint az alkotmány első cikkelyében szereplő, Románia "nemzeti államként" való meghatározása helyett: "Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan állam" szerepeljen. Az egységes állam csak a föderatív berendezkedést zárja ki - magyarázta Eckstein-Kovács Péter. - Azon belül lehetnek autonóm területek. Az RMDSZ javaslata a román államot "a román állampolgárok szolidaritására" alapozza. Az 1991-ben elfogadott alaptörvény 4. szakasza szerint "az állam alapja a román nép egysége", ez viszont asszimilációs törekvéseknek válhat a kiindulópontjává. Az RMDSZ következő javaslata: "a nemzeti kisebbségi közösségek államalkotó tényezők". Ehhez kapcsolódik: a nemzeti közösségek identitásának megőrzését, fejlesztését és kinyilvánítását szolgáló intézmények az autonómia és a szubszidiaritás elve alapján működnek. A kisebbségi nemzeti közösségek státusát külön sarkalatos törvénynek kell szabályoznia. A hivatalos nyelvre vonatkozóan a következő megfogalmazást javasolja az RMDSZ: "Azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek aránya meghaladja a 20 százalékot, biztosítják az illető nemzeti kisebbség nyelvének használatát szóban és írásban a helyi közhatóságok, a dekoncentrált közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságok előtt". Szerepel a javaslatok között a hagyományos település- és utcanevek, valamint egyéb földrajzi elnevezések kisebbségi nyelven való kifüggesztésének garantálása is. Az RMDSZ-csomag további, a jogállamiság megerősítését célzó javaslatokat is tartalmaz. /B.M., G.Á.: Államalkotó tényező lesz a magyarság? = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./
2002. szeptember 6.
Szatmárnémetiben három általános iskolákban az alacsony gyereklétszám miatt az idei tanévben nem indul első osztály magyar tagozaton. Eddig, iskolakezdés előtt tíz nappal alig tíz gyermek iratkozott be a szóban forgó intézményekbe, a törvény értelmében pedig 25 fővel indulhat osztály (olyan településeken, ahol egyetlen osztály van, 10 gyermekkel is engedélyezik). /(anikó): Három általános iskolában nem indul első osztály magyar tagozaton. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./
2002. szeptember 6.
Ferencz L. Imre sokallotta a szobor- és táblaavatásokat, falunapokat. Szerinte az ünnepekre, évfordulókra költött pénzek visszafogásával lehetne újabb vállalkozásokat beindítani, munkahelyeket teremteni. A pénzeket ne csak fogadásokra, "sokszor haszontalannak bizonyuló rendezvényekre fordítsák". /Ferencz L. Imre: Meddig ünnepelhetünk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
2002. szeptember 6.
Szept. 6-8-a között Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem a házigazdája a Magyar Professzorok III. Világtalálkozójának. A rangos rendezvényt Tőkés László és Tempfli József püspökök nyitják meg. A meghívott előadók között van a kárpát-medencei és a nyugati magyar tudományos élet több jeles képviselője. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, a Temesvári Műszaki Egyetem professzora, a Világtalálkozó főszervezője elmondta, hogy a szervezetnek januárban 605 tagja volt - 342 anyaországi és 263 külföldön élő professzor. A programban öt témakör megvitatása szerepel: Anyanyelv, Tudományos továbbképzés, Nemzetközi kapcsolatok, A Partiumi Keresztény Egyetem, Az MPV tudományos szekciói. A munkabizottsági ülések során egy hatodik témakörben is lesznek előadások, ez a "visiting" professzori rendszer, amelynek célja éppen az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat megerősítése, ha kell, akár nyugati professzorokkal is. A plenáris üléseken 59 előadó mutatja be dolgozatát, ami nagyon nagy szám. Kovács Béla előadásának címe Magyar Egyetem Partiumban - története és eredményei. A Partiumi Keresztény Egyetemen idén 11 szakra hirdettek felvételit, tavaly 670 hallgatójuk és 125 tanárunk volt, jövőre az új szakokkal együtt 880 hallgatóra számítanak. A magyar államtól kapott pénzből mini campust hoztak létre, felújították az Arany János Kollégium régi szárnyát és az ősszel avatják fel az új, a XXI. századi követelményeknek megfelelő kollégiumot. /(Pataki Zoltán): Magyar Professzorok III. Világtalálkozója Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
2002. szeptember 6.
Bírósági úton tiltakozik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium vezetősége az ellen, hogy a megyei földosztó bizottság a Református Kollégiummal közösen nevezte meg a visszakapott szántóföldek és erdőségek tulajdonosaként. A polgármester szerint a viszály árt a magyar közösségnek. A júliusi telekkönyvezés után megszületett az egyház és az iskola fenntartásáért felelős polgármesteri hivatal közötti megállapodás. Ez kimondja, hogy a két önálló intézmény, a Székely Mikó Kollégium és a Református Kollégium a 2003-2004-es tanév végéig ugyanúgy működik tovább, mint eddig. Mindkét fél kifejezte tárgyalókészségét, ám a Székely Mikó Kollégium vezetősége bírósági úton tiltakozott, hogy a földosztó bizottság mindkét intézményt megjelenítette a 30 hektár erdő és 20 hektár szántóföld visszaszolgáltatását jóváhagyó dokumentumon. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője szégyenletesnek találja a peres eljárás elindítását. "Elkezdődött egy per, és ki fog derülni, hogy egyik iskola sem lehet a tulajdonos, ez a föld ugyanis a református egyházé." Ugyanis az Erdélyi Református Egyházkerület a törvényes jogutód. Hasonlóan vélekedett Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ területi elnöke is. A református egyház egyébként igen jelentős, 2, 5 milliárd lejes beruházással elkezdte az iskola felújítását, amelynek Bíró Béla igazgató is örül. /Farkas Réka: Igazgatóváltás szükséges? Egyházi földért perel a Székely Mikó. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./
2002. szeptember 6.
Aug. 30-án került sor Nagybányán a Szépkorúak szavalóversenyére. A házigazda szerepét betöltő város nyugdíjasai mellett szolnoki, kiskendi, felsőbányai, szinérváraljai, valamint máramarosszigeti jelentkezők versenyeztek. A rendezvény fénypontját Banner Zoltán Arany János verseiből összeállított Rendületlenül című műsora biztosította. /Farkas E. Zoltán: Petőfi és a "szépkorúak". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
2002. szeptember 6.
Letörölték a magyar nyelvű feliratot a Beszterce-Naszód megyei Magyarnemegye kétnyelvű táblájáról. Annak idején a kétnyelvű felirat a helyi tanács ellenállásába ütközött. Nem értettek egyet a Magyarnemegye elnevezéssel, kérve a román elnevezés tükörfordítását, amiből Alsónemegye származott volna. Végül kénytelenek voltak a hivatalos közlönyben megjelent helységnevet elfogadni. /Letörölték a magyar nyelvű feliratot... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
2002. szeptember 6.
Aug. 31. és szept. 1. között másodjára rendezték meg a Hosszúmezői Napokat. A kulturális műsor alkalmával előbb helybeli gyermekek léptek színpadra; népdal- és vers-összeállításukat Homei Erzsébet rendezte. A Búzavirág Együttes tagjai nagy sikerrel adták elő a hagyományos csősztáncot, a református asszonykórus egyházi énekeket énekelt, majd a Mini Max tánccsoport következett. Nem maradtak ki a sportrendezvények sem. /Berszán Blanka: Falunapok Hosszúmezőn. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 6./
2002. szeptember 6.
A Beszterce-Naszód megyei Felőr 880 lelket számláló református egyházközösségének dalárdája száz éves múltra tekinthet vissza. Folyamatos működése rövid ideig a 90-es évek derekán szakadt meg. Az 1995-ös imaházépítés és az 1996-os templomjavítás után, Gáll Mihály lelkész és Szász István tanár-karnagy kezdeményezésére és áldozatos munkája nyomán újra alakult a kórus. /100 éves a felőri egyházi kórus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
2002. szeptember 6.
Szept. 2-án Felsőbányán megnyílt a Nagybánya Képzőművészeti Alapítvány VII. nyári alkotótábora, 14 hazai és határon túli művész gyűlt össze. A megnyitón Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja mellett helyi önkormányzati és RMDSZ képviselők is megjelentek. Véső Ágoston festőművész, a tábor vezetője elmondta, hogy 140 kép létezik az eddigi táborozások eredményeként, ez egy leendő felsőbányai képtár alapköve. /Hitter Ferenc: Festőtábor nyílt Felsőbányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 6./
2002. szeptember 6.
Életének 75. évét töltötte ez év augusztus 3-án Beke György író. A szülőfalu, Uzon, s annak Jókai Mór Közművelődési Egyesülete elhatározta, hogy meghívják a szülőfaluba, és születésnapja alkalmával ünnepélyesen köszöntik az írót. A találkozót szept. 29-ére rögzítették, s arra meghívják majd az erdélyi és háromszéki írói nemzedék néhány jeles tagját is. /Beke György újra itthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
2002. szeptember 6.
Dr. Szakály Sándor történész, a Duna Televízió alelnöke rendkívül fontos kezdeményezésnek tartja a Partiumi Magyar Napokat. Ha ezt rendszeressé tudják tenni, akkor az emberek identitása is erősödhet, és megmutatja a többségi nemzetnek, hogy a magyar kisebbség milyen formában és minőségben járul hozzá az ország kulturális, művészeti életéhez. Dr. Szakály Sándor a konferencián a határon túli magyarok helyzetéről tartott előadást. Az integrálódás nem egyenlő az asszimilációval. A Duna TV alapvető célja, feladata és küldetése, hogy a határon túl élő magyarságot összekösse a Magyarországon élőkkel, ugyanakkor egymás gondjairól, vagy éppen eredményeiről tudósítsa őket. Hogy hogyan alakítják sorsukat azok, akik kisebbségben élnek, azt rájuk kell bízni. "Nekünk Magyarországon egyetlenegy feladatunk és kötelességünk az, hogy minden erővel támogassuk azokat a törekvéseket, amelyeket megfogalmaznak." - szögezte le a történész. /Benedek Ildikó: A Duna Televízió megőrzi semlegességét, miközben a határon túli magyarság érdekeit szolgálja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./
2002. szeptember 6.
Tudományos emléküléssel és egy Kolozsvári Találkozó megszervezésével kívánnak megemlékezni október végén az 1992. október 25-én kiadott Kolozsvári Nyilatkozat 10. évfordulójáról - közölte Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az MTI-vel. A püspök emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt az RMDSZ akkori szenátorai és parlamenti képviselői ökumenikus keretek között tettek fogadalmat a belső önrendelkezést kimondó Kolozsvári Nyilatkozat megvalósítására. A tervezett megemlékezés egy olyan közéleti, polgári, egyházi, politikai és közképviseleti fórum kíván lenni, amely az erdélyi magyarság olyan kérdéseivel foglalkozik majd, mint az RMDSZ eredeti programjához való visszatérés, a szövetség kongresszusára való felkészülés, a belső választások megejtése, a belkörű népszámlálás megszervezése és az 1998-ban elindított fórummozgalom folytatása - mondta a püspök. A tervek szerint meghívják az RMDSZ akkori Képviselők Országos Tanácsának összes tagját, azokat, akik akkor a Szent Mihály-templomban felesküdtek, és természetesen a mostani RMDSZ valamennyi országos vezetőjét. /Kolozsvári Nyilatkozat - 10. évforduló. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2002. szeptember 6.
Szept. 1-jén Káposztásszentmiklós református temploma fennállásának 800. évfordulójáról emlékeztek meg a falu lakói és az elszármazottak, illetve a holland és pilisi vendégek. Káposztásszentmiklós számottevő településének számít, de neve nem szerepel az útjelző vagy az intézmények nevét feltüntető kétnyelvű táblákon. 1968-ban ugyanis a települést a szomszédos falvakkal együtt Nyárádkarácsonyfalvával egyesítették. A holland testvérgyülekezet adományai és a hívek hozzájárulása révén sikerült felújítani a templomot, illetve a papilakot. A munka folytatódik, a jövőbeli feladatok közé tartozik, hogy megszólalhasson az orgona. A 650 lelket számláló református gyülekezetben a születések száma meghaladja a temetésekét. A faluban két óvónő és három tanítónő működik. /(bodolai): "Nevenincs" falu nyolcszáz éves temploma. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./
2002. szeptember 7.
Adrian Nastase kormányfő úgy értékelte: Kovács László magyar külügyminiszter romániai látogatása "nagyon sikeres volt", szerinte "pozitív hangulat" uralta a megbeszéléseket, amelyek során kiderült, hogy a felek "tágabb kérdésekre" kívánnak összpontosítani, nem csupán a napirenden régóta szereplő kényes problémákra, vagy a státustörvénnyel kapcsolatos kérdésekre. A találkozón Nastase és Kovács arról is tárgyalt, hogy a román kormánynak szándékában áll nagyobb mértékben támogatni a magyarországi románokat, és bátorítani kívánja a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat is. A kormányfő reméli, hogy az ősz folyamán sorra kerülő magyarországi látogatása alkalmával újabb együttműködési lehetőségeket is találnak. A miniszterelnök reményét fejezte ki az iránt, hogy látogatásáig Budapest módosítja a státustörvényt. /Nastase elégedett Kovács látogatásával. A kormányfő bízik a státustörvény módosításában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2002. szeptember 7.
Románia reméli, hogy az Európai Unióval folytatott állandó párbeszéd révén olyan megoldás születik, amely enyhíti a Nemzetközi Büntetőtörvényszék kapcsán az Egyesült Államokkal aláírt megállapodás nyomán kialakult problémákat, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő szept. 6-án, a román nagykövetek és főkonzulok éves értekezletén. /Bíznak az EU megenyhülésében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2002. szeptember 7.
A magyar-román stratégiai partnerség azt jelentené, hogy a múltra valóban, mindkét ország és nép akaratából, végérvényesen fátylat borítanak, megbocsátanak egymásnak minden korábbi, vélt vagy valós bűnért, következetlenségért és tettlegességért egyaránt. Miért éppen idén júliusban jutott eszébe Romániának, hogy új viszonyt hozzon létre Magyarországgal? - tette fel a kérdést Tibori Szabó Zoltán. Románia eddig a kisebbségi jogokat nemzetközi nyomásra és fogcsikorgatva sdts, a magyart itt még mindig ellenségnek tartják, megbízhatatlan elemnek. A stratégiai partnerség elsősorban Románia számára fontos, hangsúlyozta az újságíró. Bukarestnek ugyanis a NATO-ba történő bejutás érdekében be kell bizonyítania, hogy a szomszédaival teljesen harmonikus kapcsolatokat épített ki. Mit kaphatott Magyarország cserében? Talán azt, hogy a Nastase-kormány továbbra is eltűri a státustörvény romániai alkalmazását? Eleget kért Magyarország ezért a nagyvonalú gesztusért? Kovács László külügyminiszter szerint a magyar kormány a státustörvény módosítását úgy kívánja elvégezni, hogy az négy kritériumnak egyszerre tegyen eleget: a módosított törvény az eredeti célokat megőrizze, vegye figyelembe az európai normákat és ajánlásokat, feleljen meg Magyarország és a határon túli magyarság érdekeinek, és a szomszédos országok is rábólintsanak. Tibori leszögezte: ennek a négy kritériumnak egyidejűleg nem lehet eleget tenni. Kovács László azt is kérte Bukarestben a tárgyalópartnereitől, hogy támogassák a Mol Rt.-t a Petrom, illetve az OTP-t a Román Kereskedelmi Bank magánosításáért folytatott versenyben. Az országos olajtársaság és a legnagyobb hazai bank magyar tulajdonba segítése lenne a stratégiai partnerség ára? /Tibori Szabó Zoltán: Stratégiai kérdések. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2002. szeptember 7.
Kolozsvár Donát negyedi RMDSZ-körzetének elnöke, Somogyi Gyula tisztázta: más a kolozsvári magyarság helyzete, mint a szórványban élő, vagy a tömbmagyarságé. Az egyik negatívum Funar polgármester és döntései, amelyek bizonyára befolyásolják az elvándorlási szándékot. Somogyi tiltakozott azon nézet ellen, hogy a kolozsvári magyarság elszórványosodott. Mintegy 60 ezer magyar él a városban, és ez nem jelenthet szórványt. Kolozsváron működik a legtöbb civil szervezet, és az erdélyi szervezetek központjai is itt találhatók. Kolozsváron él az egyik legnagyobb erdélyi magyar közösség, de nem tudtak annyit kiharcolni a magyarságnak, amennyit a székelyföldiek, partiumiak elértek. A Sapientia Egyetemnek csak a rektori hivatala van Kolozsváron, bár idén talán indulnak szakok is. A Donát negyed magyarsága mintegy 4500 személyt jelent, a szervezet a megalakuláskor 2600-2800 tagot számlált, jelen pillanatban 1400-1500 közötti a létszámuk. Nagyjából az idősebb generáció kapcsolódik be az RMDSZ munkájába. Önálló székházuk nincs. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (XI.) = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2002. szeptember 7.
Szept. 6-án Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem székhelyén megkezdődött a Magyar Professzorok III. Világtalálkozója. A háromnapos találkozót az 1998-ban alakult Magyar Professzorok Világtanácsa (MPV) rendezi a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudományos testületének közreműködésével. A megnyitón Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspök köszöntötte a világ három kontinensének 14 országából érkezett mintegy 180 professzort. Az eddigi találkozók hagyományainak megfelelően a nyitónapon kitüntetéseket adtak át. A magyar nyelvű felsőoktatásért végzett tevékenységet elismerő Nagy Lajos-érmet idén Tőkés Lászlónak és Tempfli Józsefnek ítélték, az oktatói és a tudományos munkásságot elismerő Fehér Dániel-érmet pedig hét professzor vehette át. A plenáris előadások és a munkabizottsági ülések tapasztalatai nyomán a résztvevők ajánlásokat fogalmaznak meg Mádl Ferenc köztársasági elnök, a magyar kormány, valamint az MTA, az egyetemek és a kutatóhelyek számára. /Magyar Professzorok III. Világtalálkozója. 14 országból 180-an jöttek el. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2002. szeptember 7.
Sikeresen zárult az aug. 19-29. között a Márton Áron Szakkollégium által rendezett III. Márton Áron Nyári Egyetem. A százötven főnyi résztvevő a határon túli magyar vidékekről érkezett. Csak aki minden kötelező előadáson részt vett, és aláíratta indexét az előadóval, kaphatta meg ösztöndíjának második részletét a nyári egyetem utolsó napján. Az Egerben és Ópusztaszeren tett látogatást a Balaton követte, majd Budapest. /Boné Ferenc: III. Márton Áron Nyári Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2002. szeptember 7.
Szept. 6-án Aradon, a minorita kultúrházban megkezdte munkálatait a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMRB/ VIII. Honismereti konferenciája. Megvásárlásra kínálták a Bizottság lapjait és kiadványait, helyi kutatók könyveit. Eredeti látványosság volt a Szabadság-szobor kicsinyített mása, amelyet váradi és kolozsvári alkotók hoztak el a konferenciára. A hazai és anyaországi történészeket, muzeológusokat, helytörténeti kutatással foglalkozó tanárokat, mérnököket, újságírókat Dukrét Géza, a Bizottság nagyváradi elnöke, a házigazdák részéről Matekovits Mária aradi EMKE-elnök üdvözölte. A tavalyi kaplonyi konferencián ítélték oda először ebben a Fényes Elek-díjat. Akkor dr. Kovách Géza volt az első aradi, aki ebben a díjban részesült. Most egy másik aradi, Pávai Gyula tanár kapta meg az oklevelet és a díszes plakettet. Temes megyéből Pálkovács István, míg Szatmárból Fazakas Loránd tanárt illette meg a díj. A konferencia témája: A XX. század öröksége. Ujj János /Arad/ előadásban Arad történelmét foglalta össze, Puskel Péter a XX. századi neves aradi építőművészekről, a város modern arculatának kialakítóiról, Matekovits Mihály a város magyar oktatásának történetéről értekezett. Ugyancsak Matekovits Mihály mutatta be a helyszínen, a minoriták udvarán a Szabadság-szobrot. További érdekes előadást hangzottak el. Bemutatták a PBMRB bizottság gondozásában napvilágot látott új kiadványokat: Pálkovács István Schlauch Lőrinc bíboros, Juhász Viktor Rév, Major Miklós Szilágynagyfalu és Jancsó Árpád Útijegyzetek c. könyvét. /Puskel Péter: VIII. Honismereti konferencia Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./
2002. szeptember 7.
Immár harmadik alkalommal találkoznak a Kárpát-medencei Keresztúr nevű települések képviselői. A magyarországi és erdélyi /Apátkeresztúr, Csernakeresztúr, Pókakeresztúr/ települések küldöttségeinek 360 vendégét fogadta a találkozó szervező Székelykeresztúr városa. Szept. 6-án a kisváros főterén a mindegyik település elültette a maga emlékfáját. Ezt követően a város polgármestere megnyitotta a míves embere sokadalmát, majd a református templomban ünnepi istentiszteleten vettek részt. A főtéren a vendéglátó küldöttségek kulturális csoportjai, valamint a vendéglátók adtak ízelítőt sajátos néptánc- és folklórhagyományaikból. Szept. 7-én a vendégek a környék nevezetességeit keresik fel, este tűzijátékkal és utcabállal zárul a találkozó. /Kristó Tibor: A Keresztúr nevű települések 3. találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./
2002. szeptember 7.
A Zsoboki Művésztáborban készült alkotások színe-java látható Kolozsváron, a Korunk Galériában. A tárlatot rendező Kántor Lajos elmondta: élvezetet jelentett számára olyan jeles művészek alkotásai közül válogatni, mint Balázs Imre, Kádár F. Tibor, Szabó Vilmos, Veress Pál, Soó Zöld Margit, Lészai Bordy Margit, Tompos Opra Ágota, Forró Ágnes, Gonda Zoltán és Simó Enikő. A szervezők egy multifunkcionális, a helyi építészeti stílushoz igazodó alkotóház felépítését tervezik Zsobokon. A telket megvásárolták, a tervrajz is elkészült, most már csak a megfelelő anyagi támogatás szükséges ahhoz, hogy a művésztábor vendégei még kényelmesebb otthonra találjanak. A tábor szervezői visszahódítottak egy szinte elveszett falut. Élővé, pezsgővé varázsolták, bevonták a kulturális vérkeringésbe. S ebben a Molnár lelkészházaspárnak is nagyon jelentős szerepe van. /(-th): Zsobok - művészi átlényegítésben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2002. szeptember 7.
Szept. 5-én megnyílt Miklóssy Gábor /1912-1998/ eddigi legjelentősebb gyűjteményes kiállítása Kolozsváron. Létrehozásáért művészeti hagyatékának őrzőjét, Miklóssy Gyulát és a Galériát illeti köszönet - mondotta a megnyitón a festő életművének legbehatóbb tanulmányozója és ismerője, a Miklóssy-monográfia szerzője, Sümegi György, budapesti művészettörténész. Sümegi György vázolta a Rudnay-tanítvány Miklóssy Gábor életútját. /Németh Júlia: Megnyílt Miklóssy Gábor gyűjteményes kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
