Egyéves a szászrégeni Horizont Társulat, melyet tizenhét lelkes szászrégeni fiatal hozott létre. Jobbára saját darabokból összeállt repertoárral járják a megyét. A helyi művelődési ház termet biztosít számukra, szászrégeni vállalkozók pedig az előadások színreviteléhez szükséges kellékeket adományoztak nekik. A magántársulat szervezője, Fülöp Levente elmondta, a kilencvenes években írt darabjait, szövegeit veszi ki a fiókból, s ezeket alkalmazzák közösen színpadra. A tagság többsége középiskolás. /Saját darabokat visznek színpadra. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./
2003. február 27.
A XI. Mátyás Napok keretében febr. 26-án a sajtó napja volt, előadások hangzottak el a Györkös-Mányi Albert Emlékházban /Kolozsvár/. Kelemen Attila bemutatta a Transindex internetes újságnak a Szabadság közvetítésével folyamatosan zajló kérdezz-felelek sorozatát, Orbán István a Mátyás király szoborcsoport százéves kolozsvári kultuszáról beszélt. /Ö. I. B.: XI. Mátyás Napok. A Sajtó Napja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2003. február 27.
A Brassais Véndiák Alapítvány Zurboló Táncegyüttese fennállásának tizedik évfordulója alkalmából febr. 28-án Zurboló Táncfórumot rendez a Brassai Líceumban /Kolozsvár/. /Tízéves a Zurboló. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2003. február 27.
Molnos Lajost elborzasztja a román ortodox egyház gáttalan agresszivitása, újabb és újabb földi javakra, többek közt földterületekre akarnak szert tenni. Székelyföldön különösen érvényesül a pánromán törekvés. Székelykálban negyven hektárnyi területet kaparintottak el a földet visszaigénylő egykori tulajdonostól, kolostor építésére - hatalmi segédlettel, s főleg törvénytelenül. Maroskeresztúron, minden tanácsi határozat és tiltakozás ellenére, építenek templomot, a helység közepén. Törvényellenesen, államhatalmi segédlettel. Nyárádszereda központjában akarnak ortodox templomot építeni, oda, ahová az unitárius egyház. Jött a prefektusi felszólítás: a területet szabaddá kell tenni, a magyar Millenniumi Emlékművet le kell bontani. A településen néhány ortodox vallású él, akiknek van imaházuk. Az érseknek viszont katedrális kell. Pénzt kap rá az államtól. /Molnos Lajos: Törmelék - Kitépett irkalapok. 27. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2003. február 27.
A diákok általános műveltségével gond van, állapította meg dr. Cseke Péter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politológia és Közigazgatási Karának dékánja, aki már többször volt érettségibiztos. Szépirodalmat nem olvasnak eleget. Viszont nagyon jó idegennyelv-tudással jönnek. Az egyes karokon magyar tanszékek akkor hozhatnak létre, ha elérik a 15-ös létszámot. Az újságírói tanszéken jelenleg hatan vannak magyar oktatók /Cseke Péterrel együtt/ heten a politológián. Nehézkes a procedúra: el kell végezniük egy mesterképzőt, utána beiratkoznak a doktorátusra, és akkor versenyvizsgázhatnak, hogy tanársegédként alkalmazzák őket. Másutt, külföldön, jobb lehetőségek vannak, háromszor akkora fizetéssel. A legjobbakat nem tudják ott tartani. A közgazdaságon már vannak magyar oktatók, a jogon bizonyos tárgyakat tanítanak magyarul, vannak oktatók. /Takács Éva: Gond a magyar tanárok biztosítása az egyetemen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./
2003. február 27.
A Máltai Szeretetszolgálat temesvári kirendeltsége több mint hét éve segít a rászorulókon. Az öregek számára létrehozott otthonban jelenleg húszan laknak, ezenkívül ötven idős embernek szállítanak házhoz naponta ebédet. Bárányi Ildikó, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője és Kertész Éva ügyvezető igazgató a Máltai Központban megmutatta az újságírónak a segélyeket tároló raktártól a konyháig, a gyógyszertártól az orvosi rendelőig, a napközi otthontól a jelmeztárig, a "bennlakók" szobáitól a kápolnáig mindent. A nappali otthonba bejáró idősek varrógépen a segélyből kiválogatott ruhadarabokat újra feldolgozzák, eladás céljából. /Nagyálmos Ildikó: Hasznossá teszik magukat az öregek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./
2003. február 27.
A 83 éves Székely Antal öt hangszeren játszik, szobrászatot tanult, a falu múltját kutatja és hobbija a vasfeldolgozás. A kántortanítói képzőt Enyeden végezte. Néhány évig, az államosítás beköszöntéig kántortanító volt Kiskolcson, utána állami iskolában tanított. Később Ombodra került, most is ott él. Ombod történetét kutatja, megtalálta a hajdani temetőket. Székely Antal jelenleg az ombodi egyházi férfikar és az ombodi leventezenekar - fúvósbanda - történetének a megírásán dolgozik, ezenkívül szeretné megírni Ombod monográfiáját. /Fodor István: Ombod: Egy volt kántortanító példátlan sokoldalúsága. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 27./
2003. február 27.
Az 1989-es események után Nagyszalonta városának megszületett az első helyi újsága, a Szalontai Lapok, amely alig haladta meg az egy tucatnyi számot, majd megszűnt. 1994-ben új lap követte Szalontai Újság címmel, amely néhány hónapos pályafutása után szintén megszűnt. Még ugyanazon év végén indult a ma is élő Szalontai Napló. A közelmúltban felbukkant még egy, a Bihari Esemény-Szalontai Kiadás című hetilap, magyar és román nyelvű cikkekkel. /Sára Péter, Nagyszalonta: Gyökeret ereszt-e? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2003. február 28.
Funar polgármester óvást emel a közigazgatási bíróságon Kolozsvár városi tanácsa által febr. 24-én elfogadott idei költségvetés ellen, ugyanis szerinte az önkormányzati képviselők törvénysértő határozatot hoztak. A városi tanácsosok alaposan csökkentették azokat a költségvetési tételeket, amelyek a polgármester propagandagépezetének eszközeit jelentik. Ilyen például a Városházi Közlöny, amelyben számtalan alkalommal magyar-, zsidó- és Amerika-ellenes anyagok jelentek meg. A közpénzből finanszírozott lap hasábjain a háborús bűnös Antonescu marsallt dicsőítő anyagok jelennek meg. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos tiltakozásképpen már évekkel ezelőtt távozott a szerkesztőségből. Az RMDSZ-es tanácsosok javaslatára a testület nem hagyta jóvá a polgármester tervezte 20 szobor felállítását. Az erre szánt pénzt, azaz körülbelül 300 millió lejt a Magyar Színház tetőszerkezetének megjavítására fordítják majd. /Kiss Olivér: Alaposan megnyirbálták a költségvetést. Nem pénzeljük többé a városvezető propagandagépezetét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2003. február 28.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke febr. 27-én hivatalos látogatásra érkezett Bukarestbe. Az Országgyűlés elnöke által vezetett küldöttség tagjai között van Kovács Tibor (MSZP), Lázár Mózes (Fidesz), Csapody Miklós (MDF) és Béki Gabriella (SZDSZ) parlamenti képviselő, valamint Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az Országgyűlés elnökét fogadja Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök. Szili Katalin megbeszéléseket folytat Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, és találkozik az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival. A küldöttség febr. 28-án Kolozsvárra utazik, ahol Szili Katalin találkozik az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel és az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Febr. 29-én Szili Katalin felkeresi a gyulafehérvári katolikus érsekséget, valamint a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégiumot. /Szili Katalin Bukarestbe érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./A magyar Országgyűlés és a román parlament képviselőháza közötti stratégiai partnerséget megteremtő együttműködési programot írt alá febr. 27-én Bukarestben Szili Katalin, az Országgyűlés és Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke. A két politikus a megállapodás jelentőségét hangsúlyozta. Az együttműködési program egyebek között előírja, hogy a két törvényhozási testület elnökei évi rendszerességgel találkozót tartanak. Folyamatos tapasztalat- és véleménycsere kezdődik az euroatlanti integráció témáiban a külügyi, a honvédelmi és az integrációs bizottságok bevonásával. Párbeszéd indul a kulturális és gazdasági együttműködés kérdéseiről a gazdasági, a mezőgazdasági és a kulturális bizottságok között. A nemzeti kisebbségek helyzetének javítását célzó eszmecseréket folytatnak majd az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi, a külügyi bizottságok, valamint a parlamenti baráti tagozatok részvételével. A törvényalkotás aktuális témáiról osztja meg egymással tapasztalatait az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága és a román képviselőház igazsági, fegyelmi és mentelmi ügyek bizottsága /Új magyar-román együttműködési program. Szili Katalin: ez új időszámítás kezdetét jelenti. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2003. február 28.
Az Illyés Gyula Közalapítvány jelenleg nem működik. Február végén az Illyés Közalapítvány idei pályázatait nem hirdette meg, a támogatott művelődési intézmények, folyóiratok, civil szervezetek az eddigieknél is szorongatóbb gondokkal küszködnek. Gálfalvi Zsolt A Hét hasábjain mindezért a magyarországi ellenzéket, az előző kormányt tette felelőssé. Szerinte a mai magyarországi ellenzék jó néhány képviselője a határokon túl élő magyar nemzeti közösségek helyzetét a hatalmi érdekeknek akarja alárendelni. Gálfalvi következtetése: "A minél rosszabb, annál jobb" elvének jegyében romboló politikai garázdálkodás nemcsak egy közalapítványt - hanem az egész nemzet életerejét, a megtartó értelmes cselekvést béníthatja meg. /Gálfalvi Zsolt: Garázdaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28. - átvéve A Hét február 27-i számából/
2003. február 28.
Jogerős ítélet született Bitay Izabella újságírónő ügyében. A csalás és befolyással való üzérkedés vádjával elítélt sepsiszentgyörgyi újságíró, a bukaresti National napilap, majd az Europa FM rádió háromszéki tudósítója hamarosan megkezdheti két év börtönbüntetésének letöltését. A sepsiszentgyörgyi hírlapírót tavaly ítélte két év szabadságvesztésre a megyei törvényszék, és a döntést febr. 25-én jogerőre emelte a bukaresti Legfelsőbb Bíróság. Aznap a sepsiszentgyörgyi rendőrség letartóztatta, és őrizetbe vette az újságírót. A vádirat szerint 2000 májusa és júniusa között Bitay 11 személynek ígért ausztriai idénymunkát egyik ismerőse tiroli moteljénél. Elkérte az érdekeltek útlevelét, hitelesített egészségügyi igazolását és fejenként félmillió lejt. Az újságíró előbb halogatta az ügyintézést, majd kerülte a károsultakkal való találkozást, akik augusztusban feljelentést tettek ellene. A nyomozás alatt Bitay hat panaszosnak visszaadta útlevelét és pénzét, a lakásán folytatott házkutatás során azonban a rendőrség több útlevelet talált nála. Az ellene felhozott vádakra Bitay azzal védekezett, hogy csak az iratok fénymásolatait vette át, a kenőpénzt azonban nem. A védelem a vádlott büntetlen előéletére, fiatalkorára és kiskorú gyermekére való tekintettel kérte Bitay felmentését, ám a törvényszék csalás és befolyással való üzérkedés miatt két év börtönbüntetéssel sújtotta az újságírót. Bitayt egy polgári perben a bíróság tavaly 17 millió lej visszafizetésére kötelezték, az összeget tömbházbeli szomszédaitól gyűjtötte össze egyéni vízóra felszerelése céljából. A pórul járt lakók nem kapták vissza pénzüket. /Domokos Péter: Bitay rács mögött. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28.
2003. február 28.
Kilenc magyarországi egyetem rektor-helyettese érkezett febr. 27-én Kolozsvárra, hogy megbeszéléseket folytassanak a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségével. A felsőoktatási intézmények vezetői tárgyalnak együttműködésükről, és felvázolják a jövőt illető terveiket. Néda Árpád, a BBTE rektor-helyettese elmondta, ebben többek között diákcsere, közös magiszteri és doktorátusi programok, közös ülésszakok, valamint a kreditrendszer összehangolása szerepel, amely a diákok számára az egyetemek közötti átjárhatóságot biztosítja.A vendégtanár-programok mellett szóba kerül majd az egymásra épülő, kétciklusú képzésen alapuló felsőoktatási rendszer bevezetése is. Néda kifejtette: néhány önálló magyar szak esetében - mint a közgazdasági vagy jogi kar - a megfelelő oktatói testület hiánya miatt rákényszerülnek, hogy más egyetemek oktatóit hívják meg. Az egyetemek közötti szerződés kiegészítésének aláírására Árkosalján kerül sor. /Lázár Lehel: Rektorok találkozója Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./
2003. február 28.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Bocsárdi László rendezte Romeo és Júlia című darabot játssza márc. 4-én Budapesten, a Thália Színházban. Ezzel kezdődik a Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi estek 2002-2003-as évadának tavaszi sorozata. Március végén a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház a Menyegző című produkcióval vendégszerepel Budapesten. Áprilisban az Újvidéki Színház, a szabadkai gyerekszínház, májusban a Komáromi Jókai Színház következik. /Bocsárdi-rendezések a Tháliában. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./
2003. február 28.
A Nagybányai Polgármesteri Hivatal összeállította a városban működő civil szervezetek katalógusát. Városszerte mintegy 250 polgári szerveződés van bejegyezve, ebből 69-en igényelték felvételüket a katalógusba. A Teleki Magyar Házban működő tizenegy polgári szerveződés jelen van a katalógusban. /Szaniszló József városi tanácsos: Civil szervezetek katalógusa. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 28./
2003. február 28.
Szatmár megye sok szállal kötődik a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharchoz, melynek 300. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségek lesznek. Legutóbb a Scheffler János Lelkipásztori Központban /Szatmárnémeti/ a helyi katolikus és református nőszövetség ünnepelte együtt Rákóczit. Febr. 26-án a Lorántffy Zsuzsanna Református Nőszövetség a Calvineumban farsangi vacsorán viszonozta a vendégséget. /(Sike Lajos): Rákóczi-nótákat énekeltek az asszonyok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
2003. február 28.
Hosszú éveken keresztül Marosvásárhelyen Bónis Johanna volt a Maros Megyei Múzeum történelmi részlegének egyetlen magyar nemzetiségű munkatársa. 2002-ben tört meg a jég, akkor vették fel a fiatal középkori régészt, Soós Zoltánt. A múzeum anyaga siralmas helyzetben van. Marosvásárhelyen az első múzeum 1886-ban létesült, a Székelyföldi Iparmúzeum. Trianon után az iparmúzeum tevékenysége megszűnt. Anyagát széthordták, egy részét Kolozsvárra vitték át. 1940-ben próbálták újraindítani a múzeumot. A harmincas években alakult meg az úgynevezett régészeti és néprajzi múzeum, ami román régészeti tárgyakat, emlékeket gyűjtött. A hatvanas években felújították az egykori Székelyföldi Iparmúzeum épületét, abban egyesítették a régészeti gyűjteményt, és megnyílt a tartományi múzeum első kiállítása, ahol már magyar emlékeket is bemutattak. Akkor kezdték el gyűjteni a magyar történelmi anyagot. Dragomán Pál volt az igazgató, Zrínyi Endre is ott dolgozott. Most a történelmi részleg a Kultúrpalotában van, a néprajzi részleg a főtéri Toldalagi-házban, a természetrajzi gyűjtemény maradt az egykori ipartörténeti múzeum épületében. Bónis Johanna 1994-ben rendezett hatalmas céhtörténeti tárlatot, ehhez Kolozsvárról, Brassóból, Nagyszebenből, Szatmárról, Zilahról és más városokból érkezett az anyag. Ezt követte a textilkiállítás, majd a kerámia, fajansz porcelán tárgyak seregszemléje és az órakiállítás. 1997 óta nyaranta helytörténeti kiállítást rendeznek. Magyar restaurátor nincs a múzeumban. Állandó néprajzi kiállítás létezik a Toldalagi-házban, de az anyagban nincs egyetlen magyar vonatkozású tárgy sem, annak ellenére, hogy Maros megyében negyven százalék a magyarság aránya. A néprajzi részlegnek státussal rendelkező magyar munkatársa nincs. /Máthé Éva: Múzeumi tárgyak - hűvös, holt halomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
2003. február 28.
Febr. 28-án mutatja be Szatmárnémetiben az Északi Színház Harag György Társulata Móricz Zsigmond kevésbé ismert darabját, a Búzakalászt. Parászka Miklós, a darab rendezője kiemelte: akár napjainkban is játszódhatna a cselekmény, a közélet és magánélet az utóbbi években ismét ennyire szembe került egymással. Parászka Miklós huszonöt évet töltött ennél a társulatnál, ebből tizennégyet igazgatóként, ez erős köteléket jelent. Parászka a bemutató után azonnal utazik vissza Csíkszeredába, az ottani társulatnál is rengeteg a dolga. /B. É.: A felfedezés élményét jelentette számomra a Móricz-darab - vallja Parászka Miklós, a Búzakalász rendezője. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 28./
2003. február 28.
Hunyad megye magyarsága két vidéken található, a Maros völgyében levő településeken. Ide tartoznak azok a helységek, ahol magyar nyelvű tanítás folyik: Déva, Vajdahunyad, Szászváros, Csernakeresztúr, Pusztakalán, Marosnémeti és Rákosd. A másik részt a Zsil völgyi települések magyar lakossága alkotja: Lupény, Vulkán, Petrozsény, Petrilla és Urikány. A megye magyarsága szegénységben él, elsősorban a munkanélküliség miatt. A gazdasági válság hatása a Zsil völgyében erősebb. A magyar oktatás szempontjából a két vidék között eltérő tendenciák figyelhetők meg. A Zsil völgyében leépülés történt. Megszűnt a petrozsényi líceum magyar tagozata, s ezzel a Zsil völgyi magyar nyelvű középiskolai oktatás. Erdélyszerte a szórványban megszűnnek a magyar tagozatok. Ezzel szemben Déván növekszik a magyarul tanuló diákok száma. Ez a növekedés a Déván működő Szent Ferenc Alapítvány keretén belül, a Böjte Csaba ferences szerzetes által működtetett Magyarok Nagyasszonya Kollégium és a szórványkollégium. A dévai magyar nyelvű oktatásban fontos szerepet játszik a Traian Elméleti Líceum /itt van Hunyad megye egyetlen magyar tagozata/. Az 1996/97-es tanévben 56 diákja volt a magyar tagozatnak, jelenleg pedig 154. Célszerű lenne önálló magyar középiskolát létrehozni Déván. Ezt a célt tűzte ki a helyi Geszthy Ferenc Társaság. /Kásler Izabella tanárnő: A magyar nyelvű oktatás helyzete Déván és Hunyad megyében. = Heti Új Szó (Temesvár), febr. 28./
2003. február 28.
Fazakas Csaba 2000 áprilisa óta Lugos református lelkipásztora, a lugosi Arató Andor Egyesület alelnöke és febr. 22-én kinevezték a Temesvári Református Egyházmegye esperesének. Ezentúl - ötven év után újra - Lugoson fog működni az egyházmegyei esperesi hivatal. /Makkai Zoltán: Szórványsorsban. = Heti Új Szó (Temesvár), febr. 28./
2003. február 28.
Az 1999-ben létrejött Hargita Kiadóhivatal a Székelyföld és a Moldvai Magyarság havonta megjelenő folyóiratok mellett olyan dokumentumok újrakiadását vállalta, mint a Csíki Székely Krónika, az 1902-es Tusnádi Székely Kongresszus, és Vitos Mózes Csíkmegyei Füzetek. A kiadó másik fő célkitűzése a Moldvában élő csángómagyarok kultúrájának, történelmének megismertetése. Duma István András, a klézsei csángó költő Én országom Moldova verseskötete kezdte a sort, majd ezt követte Az ember ott a legfájóbb magyar címet viselő, csángómagyarokról szóló versantológia. Elindítják a moldvai katolikusok történelméről szóló dokumentumok kiadását Bibliotheca Moldaviensis néven. A kötetek kétnyelvűek /magyar és román/. Az első kötet Zöld Péter jelentése, aki megírta a moldvai magyarok történetét 1420-ig visszamenően. Gh. I. Nastase Ungurii din Moldova la 1646 dupa "Codex Bandinus" (A moldvai magyarok 1646-ban a Bandinus-kódex tudósítása alapján) című tanulmányának eredeti, román nyelvű kiadása és magyar nyelvre való fordítása szerepel másodikként a tervben. Gh. I. Nastase, a iasi-i egyetem történész professzora volt, aki az 1926-os egyházi összeírások alapján elkészítette Moldva magyarlakta településeinek térképét, és adatait összevetve Bandinus püspök adataival, megpróbált fényt deríteni a moldvai magyar betelepedés folyamatára. A Codex Bandinus a legszámottevőbb jelentés a moldvai csángómagyarok sorsáról, mely Bandinus Márk marcionapolisi érsek, misszionárius főpap tollából származik, aki 1646-1647-es moldvai pasztorációs útja tapasztalatairól számolt be a Szentszéknek. A tervekben szerepel még Radu Rosetti: Despre Unguri si episcopiile catolice din Moldova (A magyarokról és a moldvai katolikus püspökségekről) című tanulmánya, Veszely-Imets-Kovács utazása Moldva-Oláhhonban; Auner Károly, Petrás Incze János, Weigand Gustav, Ioan Ferent, Veress Endre, Lükő Gábor, Bitay Árpád munkái, tanulmányai. /Mirk Szidónia-Kata: Bibliotheca Moldaviensis. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./
2003. február 28.
Újból napvilágot látott Vitos Mózes átfogó munkája /Csíkmegyei füzetek. Adatok Csík megye leírásához és történetéhez, Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2002/. A könyv az 1894 és 1902 között megjelent 34 füzet, majd az ezekből kiadott kötet újrakiadása. /Sarány István: Vitos Mózes csíki kalauza. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./
2003. február 28.
A gyulai önkormányzat képviseletében Aradon járt Gaál Áron költő, a két testvérváros kapcsolatainak civil szervezetek, kulturális intézmények szintjén történő erősítésének híve. Gaál Áron találkozott a Tóth Árpád Irodalmai Kör /Arad/ képviselőivel. A gyulaiak javasolják egy közös szerkesztésben napvilágot látó kétnyelvű irodalmi antológia kiadását, amely Arad és Gyula irodalmának, képzőművészeti alkotásainak nyújtana fórumot. A két szomszéd vár között 1990 óta időnként fellángoló, ám menet közben elhaló kapcsolatok most újból erősödnek. /Erősödő irodalmi kapcsolatok. Arad-Gyula kétnyelvű antológia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./
2003. február 28.
Nagy Pál a Mentor Kiadónál szerkeszti Wass Albert irodalmi hagyatékát. Eddig 18 Wass-kötet jelent meg, jó néhány még várható. Nagy Pál munkatársa a budapesti Palatinus Kiadónak is, Tamási Áron levelezését, publicisztikáját rendezi sajtó alá. A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ febr. 25-i ülésének vendége volt Nagy Pál, akivel Csíky Boldizsár beszélgetett. Nagy Pál úgy véli, alaptalan és igazságtalan az a hajsza, amit bizonyos román sajtó a gróf emléke ellen indított. /(lokodi): Kemény Zsigmond Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./
2003. február 28.
A Mediafax hírügynökség jelentése szerint Sándor Tamás Kovászna megyei RMDSZ-es képviselőnél 800 darab magyar igazolványt találtak a borsi határátkelőhelynél foganatosított vámvizsgálat során. Sándor Tamás kénytelen volt visszatérni Magyarországra, és a debreceni román konzulátuson hagyni a magyar igazolványokat. Sándor Tamás tagadja a vádakat, szerinte nála csak egyetlen magyar igazolvány volt - a sajátja. /Nyolcszáz magyar igazolvány a határon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2003. február 28.
Több neves magyarországi egyetem vezetője érkezett Kolozsvárra, a Babes-Bolyai Tudományegyetem meghívására. A magyarországi rektorok találkoznak a magyar oktatási vonal képviselőivel, illetve a karok, kutatási központok képviselőivel, febr. 29-én pedig Árokalján kerül sor a tárgyalások kiértékelésére és a szerződésben foglaltak kiegészítésére. /Magyar rektorok a Babes-Bolyain. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2003. február 28.
Székelyruhás legényke mesélt társainak meg az óvónőknek febr. 27-én Székelyudvarhelyen, a Bethlen utcai Napsugár napközi otthonban. Farsangi mesemondó versenyt szervezett az udvarhelyi Napsugár Egyesület és a Napsugár napközi otthon, eljöttek a székelykeresztúri Napsugár napközi otthonból is. /P. Buzogány Árpád: Székelyruhás, kalapos, pödrött bajszú legényke. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 28./
2003. február 28.
Olvassuk együtt Babitsot! címmel tartottak irodalmi délutánt diákoknak Nagyváradon a tavaly elindult mozgalom irányítói, Molnár Judit magyartanár és Kiss Törék Ildikó színművész. A Babits-évforduló jegyében megtartott rendezvényen a fiatalok a költő verseit olvasták. A versdélutánnak lesz folytatása. /Irodalmi délután. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./
2003. február 28.
Felsőboldogfalva községhez tíz falu tartozik: Sándorfalva, Árvátfalva, Sükő, Farcád, Hodgya, Ócfalva, Székelylengyelfalva, Bikafalva, Telekfalva és Patakfalva. A községet 3028-an lakják /2002-es népszámlálási adat/, magyar nemzetiségű 3007, román pedig 21. Felekezeti megoszlás szerint 2013 református, 848 római katolikus, 108 unitárius, 23 ortodox és 7 augusztiniánus van. A lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, a fafeldolgozás, a kézművesség és az építkezés. Egy részük székelyudvarhelyi ipari vagy szolgáltatóegységeknél dolgozik. A lakosság főleg őszi és tavaszbúzát, őszi és tavaszárpát, rozst, zabot, burgonyát, gyümölcsöt és takarmányt termeszt, illetve szarvasmarhát, lovat, juhot, sertést és baromfit tenyészt. A települések elektromos, telefon-, és ivóvízhálózattal vannak ellátva. Boldogfalván és Ócfalván bevezették a földgázt, további négy faluban lefektették a vezetékeket. Boldogfalván, Bikafalván és Lengyelfalván nézhető az udvarhelyi kábeltelevízió műsora. A községben van háziorvosi, illetve állatorvosi rendelő, két általános és 11 elemi iskola, 8 óvoda, 9 kultúrotthon, adóhivatal, könyvtár, tűzoltószín, 7 református lelkészi hivatal, 4 postahivatal. Felsőboldogfalva statútumát 2002/18-as számú határozatával fogadta el a helyi önkormányzat. /Dávid László: Felsőboldogfalva alapszabályzata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 28./
2003. február 28.
Árva Bethlen Kata levelei /Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár/ címmel nemrég könyv alakban is nyomdafestéket láttak Bethlen Kata 1700 és 1759 között élt grófnő és írónő levelei. Az írásokat Lakatos-Bakó Melinda Ezüstgyopár-díjas nyugalmazott nagykárolyi magyar nyelv és irodalom szakos tanár rendezte sajtó alá. /(boros): Bethlen Kata grófnő nagykárolyi magyartanár által sajtó alá rendezett levelei. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 28./
