Őszi műhelytáborát tartotta a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) okt. 8–10. között Algyógyon. A MIT-műhelytáborokra évente kétszer – tavasszal és ősszel – kerül sor, elsősorban a tagszervezetek vezetőinek és érdeklődő képviselőinek részvételével. A műhelytábor egyik kiemelt programrésze a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) – amely a határon túli ifjúsági szervezetek együttműködési fóruma – jelenlegi helyzetének elemzése és a fenntartásáért felelős Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) megszűnésének körülményeiről szólt. "A jelenlegi magyarországi politikai helyzet kapcsán sajnálattal vettük tudomásul, hogy az új kormányzat megszüntette a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumot. Emellett elhangzott, hogy az eddigi támogatási alapokra az újonnan kibővített minisztérium részéről ezután is számítunk", olvasható a MIT-közleményben. A küldöttgyűlés a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) Állandó Bizottságának új erdélyi képviselőjét is kijelölte. Somogyi Attila MISZSZ-elnök hároméves bizottsági tevékenységét a továbbiakban Jakab Attila, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnöke folytatja. A MIT küldöttgyűlése hosszas tárgyalás után úgy döntött: az erdélyi ifjúsági helyzet miatt a MIK-re nehezedő nyomás feloldása érdekében a MIT újból tárgyalást kezdeményez a MIÉRT-el. /Új erdélyi képviselő a MIK állandó bizottságában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2004. október 15.
Az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya 2004 februárjában egész Erdélyre kiterjedő felmérést kezdeményezett (1200 kérdőívvel, 1000 településen). Minden intézményre vonatkozott, ahol bármilyen szintű magyar tannyelvű oktatás zajlik, a másik pedig azokra a településekre, ahol ezek az iskolák találhatóak. Ez lesz az első olyan adatbázis, amely Erdély minden olyan közoktatási intézményének adatait tartalmazza, amelyben magyar nyelvű oktatás folyik, valamint a települések paramétereit is megtalálhatók. Az adatok nyomán dolgozzák ki a térségek/kistérségek oktatásának középtávú fejlesztési stratégiáját. A kutatás alapján elkészülő tanulmány és iskolatérkép segítséget nyújthat abban is, hogy az RMDSZ hatékonyan tudja megvédeni az érdekeket az önkormányzatokban, a minisztériumban és a törvényhozás intézményeiben. /Puskai Melinda előadó: Tanári szoba.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2004. október 15.
Megjelent Szilágyi Domokos Útinapló – A Volga Nyugaton /Kalota Kiadó, Kolozsvár/ című könyve. Az anyagot sajtó alá rendező, azt jegyzetekkel ellátó H. Nagy Mária, a művész volt élettársa elmondta, hogy befejezetlen útinaplóról van szó. Szilágyi Domokos a norvég PEN meghívására indult nyugat-európai utazásra. /(Rostás-Péter Emese): Majtényi Volgája Szisszel Nyugaton.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
2004. október 16.
A határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáról folytatott vitát Kovács László leköszönő magyar külügyminiszter és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke egy budapesti konferencián. Németh Zsolt szerint kétféle külpolitika létezik, az egyik a nemzeti érdekek megvalósulása érdekében a konfliktusokat is vállaló, kezdeményező külpolitika és a másik, amely alapvetően csak van, adminisztrál, sodródik. Véleménye szerint "Magyarországnak ki kellene mondania, hogy Románia unióhoz való csatlakozásának a feltétele a Székelyföld területi autonómiája". Kovács László külügyminiszter: "A külpolitika szerintem nem az, hogy mindenkivel összeveszünk azért, hogy idehaza a választók egy részének a tetszését elnyerjük, akik szeretik az ilyen orrbaverős stílust". Románia csatlakozásával kapcsolatban közölte: szabhat Magyarország feltételeket, de azokat Brüsszelben senki nem fogja támogatni. Somogyi Ferenc leendő külügyminiszter a határon túli magyarsággal kapcsolatban azt mondta: "a történelmi sérelmeinkből kiinduló, egyébként természetes megközelítést fel kellene hogy váltsa egy olyan, a mostani szituációhoz jobban illő, egyfajta európai perspektívából kiinduló gondolkodás, politika és ezen alapuló gyakorlati tevékenység". /Eltérő álláspontok a magyar külpolitikáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2004. október 16.
Lakatos Péter, Bihar megyei RMDSZ-elnök beszámolt arról, hogy a Bihar megyei szervezet vezető helyen szerepel a Markó Béla elnökjelölését támogató aláírásgyűjtő területi szervezetek között. Bihar 16 körzetéből 33.500 aláírást továbbítanak az országos szövetséghez, ami a tervezettnél több. Ismertették az RMDSZ szeptemberi közvélemény-kutatásának eredményét, aminek alapján úgy vélik, hogy javult az erdélyi magyarság kedélyállapota. A bihari RMDSZ-elnök szerint a megkérdezettek többsége szeretné, hogy az RMDSZ továbbra is együttműködjön az SZDP-vel és a megkérdezetteknek több mint fele örvendetesnek találná ha a kormányban is pozíciót nyerne az RMDSZ. Csupán 15 százalék nyilatkozta, hogy nem megy el szavazni a közelgő parlamenti választásokon. /(Balla Tünde): „Az erdélyi elnök: Markó Béla.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2004. október 16.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke Bukarest után Budapesten is bemutatta a Röntgenkép a romániai magyar közvéleményről című kutatás eredményeit, valamint értékelte a lezajlott előválasztásokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalában október 14-én tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a választásokra való felkészülésben nem kizárólagosan politikai szervezetként próbáltak viselkedni, ebbe a folyamatba az egész erdélyi magyar közösséget be akarták vonni. A kialakult listákon minden csoportosulás, minden áramlat képviselve van, beleértve azokat is, akik „az RMDSZ-en kívül kerestek az elmúlt hónapokban politikai alternatívát, illetve azoknak egy részük." „Mindez azt bizonyítja, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója sokszínű lesz az elkövetkező években." A közvélemény-kutatás szerint az RMDSZ támogatottsága 80,7%, míg az alternatív magyar kezdeményezésnek, a Magyar Polgári Szövetségnek 4,7%. /(Guther M. Ilona): Az RMDSZ parlamenti frakciója sokszínű lesz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2004. október 16.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megbízásából a Pro Societas Társadalomért Egyesület szociológusai szeptember 18–23. között közvélemény-kutatást végeztek az MPSZ megítéléséről. Arra a kérdésre, hogy hallottak-e róla, illetve ismerik-e a Magyar Polgári Szövetséget, a megkérdezettek 38%-a állította, hogy hallott róla és ismeri is a tevékenységét, 43% csak hallott róla, de nem ismeri a tevékenységét, míg a válaszadók 19%-a mondta, hogy nem hallott a Magyar Polgári Szövetségről. Az MPSZ legnagyobb ismertsége Hargita (88%), Kovászna (88%), Maros (84%), Kolozs (82%), és Bihar (73%) megyében van. Azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Polgári Szövetséget nem engedték részt venni a júniusi helyhatósági választásokon, a mintába került személyek 67%-a nem helyesli az MPSZ elgáncsolását, közel 20% nem tudja megítélni ezt a kérdést, míg mindössze 13%-a helyesli a válaszadóknak azt, hogy a Polgári Szövetség nem indulhatott a választásokon. A megkérdezettek 38%-a teljes mértékben támogatja az MPSZ jelöltállítását, további 28% inkább támogatja, míg 27% elutasítja a Polgári Szövetség jelöltjeinek indítását. /(m.j.): Egymásnak ellentmondó adatok. Az MPSZ felmérése eltér az RMDSZ-étől. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2004. október 16.
Okt. 16-án zárulnak a VI. Csíki Ifjúsági Napok Csíkszeredában. A Romániai Iskolapolgárért Alapítvány és a Csíki Diáktanácsok Szövetsége által szervezett rendezvénysorozat a város fiatalságát igyekszik bevonni a változatos programokba. –Ifjúsági szavalóversenyt rendeztek, majd fellépett a Nagy István Művészeti Középiskola színjátszó csoportja. Voltak vetélkedők és felléptek együttesek. /Kovács Attila: Ifjúsági napok Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./
2004. október 16.
A Házsongárdi temetőről szóló irodalom egyre gazdagabb. Herepei János kötetbe gyűjtötte az 1750-ig keletkezett régi sírkövek adatait. Gaal György térképfüzetet és könyvet jelentetett meg róla. 1999-ben majd 2001-ben Kiss Melitta és Pápai Ferenc a turisták igényeit kielégítő színes térképet tett közzé Budapesten. Az első album 1989-ben a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg Házsongárd címmel. Százhárom felvételét Kántor László készítette, a kísérő esszészöveget Lászlóffy Aladár írta. Sághy Gyula budapesti filmrendező színes képekből álló albuma a Recski Kiadó gondozásában 2003 decemberében jelent meg. A kötet bevezetője és a képek kísérőszövege dr. Györkey Jenő történész szakértő munkája. A szakértő ismeretei nagy részét Gaal György Tört kövön és porladó kereszten (Stúdium Könyvkiadó. Kolozsvár, 1997) című kötetéből valók, ahonnan a mondatokat gyakran egyszerűen átmásolta. /Gaal György: Új Házsongárd-album. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./okt. 18.
2004. október 16.
Okt. 16-án tudományos ülésszakot rendezett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nagyváradon, leszögezték: az erdélyi önkormányzatiság kialakításában példa értékűek lehetnek II. Rákóczi Ferenc fejedelem és Bocskai István szabadságharcának törekvései. Tőkés László megnyitó beszédében a Trianon utáni modern kor és a 17., 18. századi állapotok közti hasonlóságot hangsúlyozta. Most vértelen élet-halál harc folyik, állapította meg. A következő évek, évtizedek döntik el a magyarság sorsát Erdélyben, a megoldás a püspök szerint a három szintű autonómia volna. A hallgatóságot köszöntötte Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke és dr. Kreczinger István /Budapest/, a Bocskai Szövetség vezetője. Dr. R. Várkonyi Ágnes emeritus történész professzor értekezett II. Rákóczi Ferenc konföderációs törekvéseiről. Dr. Magyari András, kolozsvári történész professzor előadásában a rendek összefogásáról, Sárkány Viola történész Bocskai István fejedelem szülőhelyéről, dr. Nyakas Miklós, a Hajdúsági Múzeum igazgatója Bocskai hajdúiról, míg dr. Csorba Csaba a fejedelem csatáiról beszélt. Balassi Bálintról Kupán Árpád történész értekezett. Másnap Bihardiószegen folytatódott a megemlékezés, ahol az Álmosd-Diószegi csata helyén emléksziklát avattak, majd Bocskai hajdúinak 1604. október 15-i győzelmére emlékezve istentiszteletre került sor a helyi református templomban. Délután felavatták Bocskai István mellszobrát és megkoszorúzták a szabadságharc emlékére állított kopjafát. Balla Tünde: II. Rákóczi Ferencre, Bocskai Istvánra és Balassi Bálintra emlékeztek.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2004. október 16.
A hét végén a háromszéki Lécfalván a lécfalvi reformáció négyszáz évére tekintettek vissza. A falu kultúrotthona fölvette a település neves fotóművészének, Bartha Árpádnak a nevét, kinek emlékére kopjafát is állítottak. A szülőfalu megörökítette neves fiának emlékét, s a sepsiszentgyörgyi Gyulai Ferenc Fotóművész Egyesület pedig felvállalta a Bartha-értékek ápolását és megőrzését. /Bartha Árpád „hazaérkezett" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2004. október 16.
Sepsi József szobrász és Szabó Vilmos festő, grafikus kapta a Pro Zilah Egyesület díját ebben az esztendőben. A díj erkölcsi elismerés azok számára, akik a város közéleti, kulturális életéért dolgoztak. Az Év embere elnevezésű díjban Sepsi József szobrász részesült, aki az idén márciusban a zsibói református templomkertben felállított egész alakos Wesselényi-szobrot alkotta. A művész több mint három évtizede tanít Zilahon. Zilahon is láthatók alkotásai: köztéri mell- és egész alakos szobrai. A Szilágyperecsenben idén felállított – a két világháború áldozatai emlékére – turulmadaras oszlop is az ő alkotása, jelenleg a zilahi római katolikus egyház részére készíti Szent László király szobrát. Életműdíjban részesült Szabó Vilmos képzőművész, aki a Maros megyei Sáromberkén született, tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron végezte. Kinevezést Zilahra kapott, munkássága során a város közismert és megbecsült tanáraként több iskolában tanított. Képei, grafikái Ausztriától Japánig jutottak magángyűjtőkhöz, illetve képtárakba. Pár éve az Amerikából hazalátogató Nyárádi Elemérnek köszönhetően Zilahon tanuló fiatalokat díjaznak. /Fejér László: Művészek kapták a Pro Zilah-díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2004. október 16.
Okt. 17-én Agyagfalván megemlékeztek a székely nemzeti gyűlés 156. évfordulójáról. Farkas Márton polgármester, valamint Antal István parlamenti képviselő köszöntötte az egybegyűlteket. Az RMDSZ országos vezetőségének üdvözletét Kelemen Hunor parlamenti képviselő tolmácsolta. Az emlékünnepélyt a díszruhába öltözött lovasok felvonulása, illetve az agyagfalvi fúvószenekar műsora színesítette. /Szász Emese: Megemlékezés Agyagfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./
2004. október 16.
1997. okt. 25-én reggel csendült fel az első hang Székelyudvarhelyen, a Príma Rádióban. Most egyhetes ünneplést tartanak. /Príma Hét – a hetedik születésnap. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 18./
2004. október 19.
Szent-Iványi István SZDSZ-képviselő szerint a kettős állampolgárság ügyének a legnagyobb baja, hogy az játékszere mindkét politikai oldalnak. Mint mondta a kettős állampolgárság ügyében "a baloldalon érzékelhető, inkább MSZP-sek körében, egy nyilvánvaló irigységből, kenyérféltésből származó szorongás: ha megadjuk, akkor majd átjönnek, és akkor nem lesz munkahely, nem lesz megélhetés". Az erdélyi autonómia kérdésköre kapcsán elmondta: ezen ügy megoldására is az unióhoz való csatlakozás adhat reményt. Eckstein-Kovács Péter, Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor, aki szintén részt vett a tanácskozáson, szólt arról, a közvélemény-kutatások szerint az erdélyi magyarok nagy többsége támogatja a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Ugyanakkor, mint mondta, "büszke" az SZDSZ-re, hogy nem támogatja a kettős állampolgárságot. A kettős állampolgárság negatív következménye lehetne ugyanakkor a magyarok kitelepülése Erdélyből, aminek elősegítése nem lehet cél – hangsúlyozta. /Magyar politikai játékszer a kettős állampolgárság ügye? SZDSZ: Megoldás Románia EU-csatlakozásától remélhető. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ A határon túli magyar autonómiák megalakulásának, illetve a kettős állampolgárság megvalósulásának szükségességét hangsúlyozták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetői okt. 17-én Szilvásváradon. Nem lehet magyar integráció és nemzeti egységesülés szabadság nélkül – mondta Szilágyi Zsolt az EMNT alelnöke, a romániai MPSZ választmányának elnöke a bükki Szalajka-völgyben álló Kárpátok Őre szobor előtt tartott, a Fidesz Gazdatagozata és az Egri Végvár Polgári Körök által szervezett ünnepségen. „Az erdélyi szabadságharc, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki autonómia-küzdelem, tulajdonképpen az európai esély a magyarok számára, a szabadság esélye" – mondta. A politikus szerint, aki elveszítette a hazáját, annak katonává kell válnia, „Erdélyben, Egerben (...) vagy máshol meg kell harcolni a mindennapi szabadságért, a magyar megmaradásért, sőt (...) a magyar politikai identitásért is meg kell harcolni" – mondta. A szétszakítottság az szétfejlődést jelent, meglazulnak a nemzet egyes tagjai között a kötelékek, nem lesznek közös célok – hangsúlyozta Duray Miklós a szlovákiai MKP ügyvezető alelnöke. A Kárpátok Őre emlékmű is arra figyelmeztet, hogy a nemzetet nem csak akkor kell megvédenünk, amikor fegyverekkel fenyegetik, hanem még inkább szükséges akkor, „amikor a nemzet kilenc részre van szakítva". Szerinte a nemzet közös fejlődésének három alapvető feltétele a közös történelem, a közös jelenbeli élmények és a közös jövő tervezése. „Ha autonómiánk lesz, ha kettős állampolgárságunk lesz, akkor mondhatjuk el, hogy a trianoni trauma oldódóban van és a nemzet minden nap, minden évben egységesebbé válik” – jelentette ki a megemlékezésen Ágoston András, a VMDP elnöke. Emlékeztetett arra, hogy elsőként a történelmi Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége mondta, ki, hogy a magyarságnak autonómiára van szüksége majd a VMDP vetette fel először a kettős állampolgárság ügyét. Közlése szerint, az idei év kulcsfontosságú az autonómia és a kettős állampolgárság szempontjából egyaránt, hiszen Erdélyben már a gyakorlatban is elindult az autonómia megvalósításáért a küzdelem, az anyaországban pedig népszavazást tartanak a kettős állampolgárságról. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke végvárakhoz hasonlította a határon túli magyar közösségeket. Közöttük a legszorongatottabb végvárnak nevezte a kárpátaljai magyarságot, hiszen nekik vízumot kell váltani ahhoz, hogy az anyaországba látogassanak – mondta. A Kárpátok Őre, vagyis a fából faragott monumentális őrkatona eredetijét 1915-ben állították fel Kolozsvárott, annak emlékére, hogy a honfoglalás idején Árpád fejedelem őrök segítségével ellenőrizte a Kárpátok hágóit. Szeszák Ferenc szobrászművész alkotását 1918-ban felégették, majd az alkotás mása 2002-ben kapott helyet Szilvásváradon. /Szabad tanácskozás a határon túli magyarokról. Az autonómiáért és a kettős állampolgárságért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
2004. október 19.
Az MSZP okt. 16-i tisztújító kongresszusának döntése alapján a párt elnöke Hiller István, az elnökhelyettes Szekeres Imre, a két alelnök Juhász Ferenc és Újhelyi István lett. Az elnökségben a régi gárdából benn maradt egy-két ember, így Kiss Péter, Lamperth Mónika, Lendvai Ildikó és Mandur László. /Politológusok az MSZP új vezetéséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
2004. október 19.
Erdélyben több mint 600 000 székely szavazópolgár akar autonómiát, jelentette ki Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Nyárádszeredában, egy, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló tanácskozáson. Csapó szerint mintegy 613 000 székely szavazópolgár akar autonómiát az identitás és a történelmi Székelyföld etnikai egyensúlyának megmaradása érdekében, ezt pedig csak úgy lehet megvalósítani, ha a térség lakói teljes körű anyanyelvhasználati jogot kapnak a közigazgatásban, az oktatásban és minden intézményben. A magyaroknak, noha történelmi közösséget alkotnak, semmilyen döntési joguk nincs, mondta Csapó. "Nem rabszolgákként akarunk élni, hanem egyenlő jogokat kívánunk. Az autonómia üzenete közösségünk óhaja, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, hanem egyenlőséget és valós jogokat biztosító törvények révén kell megvalósítani. Az autonómia a Székelyföldön többségben lévő közösségünk jogos igénye. Az autonómia mindenki számára jó, a székelyek pedig a térség minden lakójának egyenlőségét akarják", jelentette ki az SZNT elnöke. Úgy vélekedett: az RMDSZ által hirdetett apró lépések politikája nem alkalmas az autonómia megvalósítására. /Csapó: Több mint 600 000 székely akar autonómiát. Nem célravezető az apró lépések politikája. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2004. október 19.
Tőkés László püspök az MPSZ és az RMDSZ közötti párbeszéd lehetőségéről a vele készült interjúban kifejtette, hogy az RMDSZ-re, személy szerint Markó Bélára nagy nyomás nehezedik, hogy tárgyalások történjenek az RMDSZ és az MPSZ között. Erre következtetett Kovács Lászlónak a székelyudvarhelyi MPSZ-kongresszushoz címzett leveléből, és Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének Aradon elhangzott beszédéből. Markó Béla elzárkózik mindenféle tárgyalástól az MPSZ-szel, másrészt viszont a nyomás erősödik. A püspök azt érzékeli, hogy az RMDSZ enyhült irányában. Ő szívesen közvetít. /Makkay József: Interjú Tőkés Lászlóval a párbeszéd lehetőségéről az MPSZ és az RMDSZ között. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 19./
2004. október 19.
A Könyvtári esték rendezvénysorozat őszi évadnyitóján Tőkés László Autonómia és integráció című könyvét ismerhette meg a hallgatóság a nagyváradi Lorántffy Egyházi Központban. Barabás Zoltán egyházkerületi szóvivő az est házigazdájaként kifejezte örömét, hogy a rendezvénysorozat idén immár negyedik évadjába lép. Szervezői: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nagyváradi Magyar Művelődési Céh és az Erdélyi Népfőiskolai Kollégium. Tőkés László könyvét Szilágyi Zsolt képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke méltatta. Tőkés László rámutatott: az önkormányzat csírája lehet a helyi autonómiának. “Óriási eredménye a román politikának, hogy 84 év alatt mindig sikerült leszerelnie az autonómiatörekvéseket. Még a magyarok között is találnak olyan személyeket, akik képesek belülről gáncsolni az autonómiát.” – mondta a püspök. /Fábián Tibor: Tőkés László könyve. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 19./
2004. október 19.
Maros megye kivételével minden székelyföldi széken lezajlottak az RMDSZ állóurnás előválasztásai. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor az idei előválasztásokon ismét listavezető lett Csíkban. A Hargita megyei előválasztások rendben zajlottak, Udvarhelyen tapasztaltak néhány rendellenességet: nem volt választói névjegyzék, a választó bármelyik körzetben jelentkezhetett személyazonossági igazolvánnyal, függetlenül attól, hogy melyik utcában lakik. /Makkay József: Református lelkészből csíki szenátor. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 19./
2004. október 19.
Tokay György (RMDSZ) és Vasile Mois (NRP) parlamenti képviselők az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének monitorizációs missziója keretében megfigyelőkként részt vesznek az Egyesült Államokban nov. 2-án zajló törvényhozási és elnökválasztásokon. /Tokay György megfigyelőként az amerikai választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2004. október 19.
A tordai csata hatvanadik évfordulóján már kőfal veszi körül a sírkertet, a hősök nevét márványtáblák és kőkeresztek őrzik, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság munkájának eredményeként. A sírkertben kétszáznegyven katona – 221 magyar, 15 szovjet és 4 német – nyugszik. A kopjafás emlékoszlop a tordai csata több mint 2500 áldozatának emlékét őrzi. Az okt. 17-i ünnepségen Bús János /Budapest/, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárának igazgatója kifejtette: „a tordai hősök életüket áldozták a honért." Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke történészként értékelte a tordai csata jelentőségét: „A második világháború egyik legnagyobb fegyvertényének ma már az árát is tudjuk: 10 ezer áldozat, 2500 hősi halott, számtalan sebesült és megnyomorodott, fogságba hurcolt honvéd. Csodával határos bravúrnak tűnik, hogy a második magyar hadsereg a tordai csatában képes volt hadműveleti feladatát teljesíteni, megakadályozni a szemben álló haderő gyors kijutását a közép-erdélyi részekre, ahonnan már egyenes út vezetett a Hajdúságba és a Nyírségbe, illetve Budapestre.” “A leharcolt, kifáradt, romjaiból újjáéledő hadsereg erejét talán a szülőföld adta.” Bálint-Pataki József hangsúlyozta: “Ők a hazáért, társaik visszavonulásának fedezéséért áldozták életüket.” Nem gondolhatták, hogy szerepük csupán a német hadsereg visszavonulásának fedezése volt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megállapította: „Aki életét is képes feláldozni nemzetéért, hazájáért, családjáért, az a hős. Így nem az a fontos, hogy melyik oldalon harcolt. Igazságos háborúk nincsenek, legfennebb jogosak. De igazság abban, hogy egyeseknek meg kell halniuk, nincs. Az elmúlt nyolcvan esztendőben arra próbáltak megtanítani, hogy az a hős, aki győzött, az a hős, aki a győztesek oldalán állt. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 2004-ben mindannyian elfogadjuk: másképpen kell értelmezni a hősiességet, másképpen kell értelmezni a térség történelmét. Nem az számít, kik voltak a győztesek, illetve a vesztesek, hanem az, hogy ki miért áldozta életét." /Rostás-Péter Emese: Megemlékeztek a tordai csata hatvanadik évfordulójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
2004. október 20.
Franciaország politikai és technikai segítségéről biztosította okt. 18-án Romániát az Európai Unióhoz való csatlakozásában a hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök, aki megbeszélést folytatott vendéglátójával, Adrian Nastase kormányfővel. Raffarint fogadta Ion Iliescu államfő is, aki magas kitüntetést adományozott a francia miniszterelnöknek. /Raffarin Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
2004. október 20.
A képviselőház elutasította a sajtószabadságról szóló egyszerű indítványt, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) kezdeményezett. Az indítványt a liberálisokon és a demokratákon kívül csak a Nagy-Románia Párt támogatta (NRP), a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ pedig ellene szavazott. A dokumentum támogatói intézkedéseket kértek a kormánytól a sajtószabadságot korlátozó törvényhozási és intézményi akciók beszüntetésére. Az RMDSZ álláspontját Márton Árpád fogalmazta meg, aki szintén elismerte, hogy sok a gond ezen a téren. A szövetség azonban nem szavazza meg az indítványt, mert az nagyon sok pontatlanságot tartalmaz. /Visszautasították a sajtószabadságról szóló egyszerű indítványt. Az SZDP és az RMDSZ képviselői szavaztak ellene. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2004. október 20.
Okt. 18 és 19-én került sor Brüsszelben, az Európai Parlamentben az Európai Néppárt (EPP) Politikai Bürójának és az EPP Tanácsának összevont gyűlésére, amelyen az RMDSZ képviseletében Niculescu Tóni ügyvezető alelnök, az RMDSZ európai integrációs és régiófejlesztési főosztályának vezetője vett részt. Az EPP vezetősége határozatot fogadott el: "Tekintettel arra, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség hosszú évek óta tagja az Európai Néppártnak; az Európai Néppárt határozottan támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget az erős parlamenti képviseletre való törekvésében, amely hozzájárul a keresztény-demokrata értékeknek Romániában való terjesztéséhez és az Európai Néppárt megerősítéséhez.". /Az Európai Néppárt támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./
2004. október 20.
Okt. 18-án beiktatta választási jelét a Központi Választási Irodánál a Romániai Székelyek Egyesülete, jelezte Kiss Kálmán, az egyesület vezetője. Kiss elmondta: az RMDSZ "a Székelyföld autonómiáját a magyarok javára akarja megteremteni, anélkül, hogy elismerné a székelyek létezését". Hozzáfűzte: "nincs semmi bajunk a radikális, vagy a mérsékelt magyarokkal, csupán annyit akarunk, hogy mi is képviselve legyünk a parlamentben. Az egyesület függetleníteni szeretné a székelyeket a magyar kiskirályoktól". Márton Árpád RMDSZ-képviselő kijelentette: az RSZE saját listákon való részvétele a parlamenti választásokon törvénytelen, a székely kisebbségnek ugyanis nincs képviselete a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában. – Benyújtotta a 25 000 tagot igazoló aláírásokat a parlamenti választásokon részt venni szándékozó Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). /Parlamenti képviseletet akarnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2004. október 20.
Kolozsváron találkoztak a MIT és a MIÉRT vezetői, hogy megbeszéljék a határon túli magyar ifjúsági szervezetek egyeztető testületeként létrehozott Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) erdélyi képviseletének problémáját. Enyhülni látszik a két rivális ifjúsági szervezet közötti konfliktus. A MIT legutóbbi küldöttgyűlésén úgy döntött, támogatja a MIÉRT tagfelvételét a Kárpát-medencei fórumba. A MIT a MIÉRT országos tagszervezeteként számon tartott Itthon Fiatalon Mozgalom és az Állampolgár Menedzser Egylet felvételét támogatja, az RMDSZ-szel együttműködő ernyőszervezet azonban nem éri be ennyivel, és azt szeretné, ha minden erdélyi régió reprezentatív ifjúsági szervezete tagja lehetne a MIK-nek. A két fél abban is egyetértett, hogy a MIK nem működik jól. Sándor Krisztina, a MIT elnöke azt sérelmezte, hogy a MIK által elkészített javaslatok rendszerint elakadtak a magyar kormány minisztériumaiban. A MIK 1990-ben alakult, évente két alkalommal ülésezik, és az a feladata, hogy az ifjúságot érintő kérdésekben javaslatokat fogalmazzon meg a magyar kormánynak. /T. E. – B. T.: MIT? Miért? Csak! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2004. október 20.
A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a Progress Alapítvány támogatásával 30 millió forint értékű támogatást nyert el a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa /CSTIT/. A nyertes pályázat eredményeként a vidéki település számára elérhetővé lesz a világháló. A tervek szerint, harminc napon belül elkészült a rendszer első része – jelentette be Lőrincz Csilla, a CSTIT elnöke Borboly Csaba, a CSTIT alelnöke, valamint Becze István programfelelős. A tervek szerint 25 település számára teszik elérhetővé a világhálót. /(Daczó Dénes): Internet kapcsolat a falvaknak. Egy hónap alatt kiépül a Hargita Háló első része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
2004. október 20.
Makkay József elgondolkoztatónak tartja, hogy Kolozs megyében, de főleg Kolozsvárt, kevesen vettek részt az előválasztásokon (Szabadság, okt. 13.). A mintegy 80 ezer választásra jogosult magyar személy közül csak közel 14 ezer (kb. 16%) vette magának ezt a fáradságot. Fey László szerint az RMDSZ-t szinte megalakulása óta egyesek ki akarták sajátítani; mivel ez nem sikerült, a "radikálisok" kíméletlen hadjáratot folytattak a vezetőség ellen. Az RMDSZ képének a befeketítéséből Makkay József is régóta kivette a részét, írta Fey. /Fey László: Valóban meggondolkoztató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./ Makkay válaszolt: Fey szinte minden cikkében az RMDSZ csúcsvezetősége mellett kardoskodott, akkor miért lenne meggondolkoztató az, ha Makkay más véleményen van? A Szabadságban többször szerepelnek az RMDSZ politikusai, mint például Szász Jenő vagy Tőkés László. Az RMDSZ rendezvényeiről rendszeres beszámolók jelennek meg. /Makkay József: Tisztelt Fey László! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2004. október 20.
Szent István emlékszobrot állíttatott a Lakatos Demeter Egyesület és a Magyar Kollégium okt. 15-én Pusztinán. A három méter magas tölgyfaszobrot Csoma Gergely faragta. A szobor felirata két nyelvű (román, magyar), ezért a helybéliek remélik, hogy a falu román érzelmű papja nem távolíttatja el az alkotást, és hajlandó lesz azt felszentelni. A szobor Erőss József helyi gazda kezdeményezésére készült el és az ő háza előtt is áll, a templom tér szélén. A pusztinaiak aggódnak, mivel a Szent István búcsún – szeptember elején – a templomban, misén hangzott el magyarellenes prédikáció, amire eddig e templomban nem volt példa. /Szent István emlékszobrot állítottak Pusztinán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
