Márc. 3-án Kónya Tibor lelkipásztort beiktatták iskolalelkésznek a nagyenyedi, immár református kollégiumba. Egyúttal a kollégium visszatértét is ünnepelték. Simon János, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója azt kívánta: Álljon ez az iskola, visszanyerve régi fényét, mint a Kárpát-medence Heidelbergje. Pásztori Kuppán István lelkész, teológiai és kollégiumi tanár szerint “a szórvány magyart sokszor leírták már, félholtnak nyilvánították. Mi mégis inkább félig élők voltunk”. /Iskolalelkészt avattak Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./
2004. március 4.
Mintegy két évvel ezelőtt a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület megvásárolt az emlékpark közelében egy házat, amelyet magyar házzá szeretnének alakítani. Azóta sikerült egy irodát, közösségi termet és könyvtárat berendezni, azonban az épületet korszerűsíteni kell. Szabó József, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület alelnöke tavaly eljutott a magyar külügyminisztériumba, ahol okt. 6-án személyesen tárgyalt Kovács László miniszterrel. A külügyminisztérium 2 millió forintot biztosított a felújítás finanszírozására. Az elképzelések szerint a jelenlegi épületet egy konyhával és két vendégszobával bővítenék, ezenkívül be kell vezetni a vizet. /-vagy-: Kétmillió forint építkezésre. Petőfi művelődési központ lesz Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./
2004. március 4.
Mára Bölön az Erdővidéki Református Egyházmegye legkisebb lélekszámú gyülekezete lett. A legnagyobb gond az 1722-ben épült műemlék templommal van: a lassú földcsuszamlás és az 1832-es földrengés miatt drótkötéllel két helyen ki kellett kötni az északi, különben leomlott volna. A 208 lelket számláló református közösség szeretné rendbe hozatni a templomot. /Berszán István beszolgáló lelkipásztor: A bölöni reformátusok mégis élni akarnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./
2004. március 4.
Aradon ülésezet a Szent Erzsébet Minorita Rendtartomány választmányi káptalanja. A leköszönő tartományfőnök, dr. Kartal Ernő kiértékelte az eltelt négy év lelki, közösségi és anyagi tevékenységét. Márc. 2-án Horváth Jánost megválasztották tartományfőnöknek, Kalna Zsoltot pedig tartományi titkárnak. A tanács további tagjai: dr. Kartal Ernő, Csergő Ervin és Cojan Eusebiu. Az aradi minorita rendház főnökének Horváth Jánost választották. /(balta): Új tartományfőnököt választottak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./
2004. március 4.
Öt évvel ezelőtt, 1999 elején Balogh András, a művelődési központ igazgatója kezdeményezésére és főszerkesztésével jelent meg először a Berecki Harangszó, Felső-Háromszék azóta is egyetlen olyan rendszeresen jelentkező független művelődési-közéleti havilapja, amelyet egy művelődési otthon ad ki. Eddig hatvan száma jelent meg. Kezdetben a lapot Kézdivásárhelyen nyomtatták, de a szűk anyagi keret miatt jelenleg fénymásolón sokszorosítják. A művelődési központ 2001 óta évkönyvet is megjelentet. /(Iochom): Ötéves a Berecki Harangszó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./
2004. március 5.
Mintegy 22 százalékkal csökkentették az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumnak szánt idei költségvetési keretet, tekintettel arra, hogy a Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter indítványozta intézkedések értelmében több mint egymilliárd forinttal kevesebb összeget fordítottak a határon túli magyarság támogatására. Az alapítvány budapesti ülésén döntött úgy, hogy a romániai alkuratóriumnak eddig juttatott 232 millió forint helyett 51 millió forinttal kevesebbet adnak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: az összeg lefaragása problémát fog okozni minden szaktestületnek, az oktatástól a művelődésig, az ifjúságtól egészen az egyházig és a sajtóig. „Valószínűleg az alkuratórium egyelőre azt teheti, hogy arányosan csökkent mindenhonnan – mutatott rá a szövetségi elnök. Markó reménykedik abban, hátha év közben sikerül az elvett összeg legalább egy részét visszaszerezni. /P. A. M.: Huszonkét százalékkal kevesebb támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ Pomogáts Béla nem mond le az Illyés Közalapítvány elnöki tisztségéről. Az IKA esetében az erre az évre eredetileg előirányzott 1021,2 millió forint helyett 194,6 millióval kevesebből kell gazdálkodnia. /Balogh Levente: Erdély: ötvenhárommillió forintos megvonás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
2004. március 5.
Cristian Diaconescu, a külügyminisztérium jelenlegi államtitkára esélyes arra, hogy elfoglalja a leváltott igazságügyi miniszter, Rodica Stanoiu bársonyszékét. A leváltásról 3-i találkozóján döntött Adrian Nastase miniszterelnök és Ion Iliescu köztársasági elnök. Rodica Stanoiu az elnöki tanácsadó testület tagja lesz. /(bgy): Új igazságügyi miniszter. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 5./
2004. március 5.
Márc. 4-én Temes és Csongrád megye rendőrfőnökei találkoztak Temesváron, a már néhány éves együttműködés keretében. A két fél egyetértett azzal, hogy az együttműködést folytatni és fejleszteni kell. /Laslavic Tímea: Egymástól tanulnak a rendőrök. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./
2004. március 5.
Markó Béla szövetségi elnök reméli, hogy a jövő héten sikerül aláírni a 2004-re szóló RMDSZ–SZDP együttműködési megállapodást, miután megoldás születik az aradi Szabadság-szobor és a két magyar tannyelvű egyetemi kar létrehozása ügyében. Az elnök elmondta továbbá: a szövetség nem alkalmaz szankciókat az autonómiatervezet kezdeményezőivel szemben. Megszegte a szövetség szabályzatát, de nem számíthat szankcióra az a hat RMDSZ-képviselő – köztük Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt – akik beterjesztették a parlamentben a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet. "Nagy és toleráns szervezet vagyunk. Ez a kis csoport nem tudja eldönteni, hogy a szövetség milyen irányba haladjon. Türelmesen hagyjuk, hogy megoldják dilemmáikat, és tisztázzák a szándékaikat", mondta az RMDSZ elnöke. "Megvárjuk, hogy valóban alternatív szervezetet kívánnak-e létrehozni. Addig nem zárjuk ki őket, és nem alkalmazunk egyéb szankciókat sem", fogalmazott Markó Béla. /Jövő héten aláírnák a protokollumot. Nem büntetik az autonómiatervezet kezdeményezőit. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./
2004. március 5.
Az ellenzéki politikusok a kormány egyetlen ujjcsettintésére beálltak lobbizónak, rohantak Brüsszelbe, hogy mentsék egy cselekvésképtelen országvezetőség mundérjának a becsületét. Azóta bebizonyosodott, hogy Európa felelős politikusait nem hatották meg mindezek, írta Ujj János. A romániai valós állapotok megismeréséhez mindössze Sütő András 2002-ben megjelent Erdélyi változatlanságok című, itthon agyonhallgatott könyvét kellene elővenni. Sütő András ugyanis ebben a kötetében ezt írta: ,,a romániai magyar kisebbség etnikai megsemmisítéséről valójában – mindenfajta mellébeszélő, áldemokratikus és sunyi kormányszintű megfogalmazások ellenére – az új hatalom se mondott le. Azért tesz meg mindent, hogy amit Ceausescu elkezdett, befejezze”. Ezután megkérdezte Ujj János: Kikért is lobbiztak politikusaink az Európai Uniónál? Azért a kormányért, pártért, amely a mai napig is csak nemzetállamban képes gondolkodni? /Ujj János: Kiért lobbiztak? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./
2004. március 5.
Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke márc. 4-én kifejtette: a Magyar Polgári Szövetség RMDSZ-hez is tartozó tagjai azt várják, hogy a szövetség kizárja őket soraiból, de erre nem fog sor kerülni. Tulit Attila, az MPSZ alelnöke azt állítja: többé nem tagjai az RMDSZ-nek. "Ha nem fizetjük az RMDSZ alapszabályzatában előírt tagsági díjat, többé nem vagyunk a szövetség tagjai", szögezte le Tulit. /Az RMDSZ nem zárja ki köreiből az MPSZ tagjait. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./
2004. március 5.
Többszöri próbálkozás után márc. 3-án a sepsiszentgyörgyi RMDSZ Polgári Körének meghívására tárgyalóasztal mellé ült a két szervezet képviselete. Az RMDSZ közös előválasztást javasol, közös listán való indulást a helyhatósági választásokon, az MPSZ pedig kitart álláspontja mellett, külön akar megméretkezni Sepsiszentgyörgy lakossága előtt, a parlamenti választások előtt azonban újból leülhetnek tárgyalni. /(Éltes Enikő): RMDSZ-PK – MPSZ találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2004. március 5.
Távol állnak a valóságtól Németh Zsoltnak, a Fidesz külügyi kabinet vezetőjének márc.3-án tartott sajtóértekezletén a határon túli támogatási rendszerrel kapcsolatban elhangzott bíráló megállapításai – szögezte le március 3-i sajtóközleményében a Határon Túli Magyarok Hivatala. Hangsúlyozták, a magyar kormány továbbra is elkötelezett a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulása, megerősödése mellett, s a jövőben is – a lehetőségeihez mérten – támogatja őket és közösségeiket céljaik, terveik, vágyaik megvalósulása érdekében. Németh Zsolt többek között kijelentette: „A Draskovics-csomag ürügy volt, hogy a 15 év alatt kiépült határon túli támogatási rendszert a padlóra küldje a kormányzat." A HTMH megerősítette, nincs akadálya annak, hogy valamennyi oktatás- nevelési pályázat támogatásban részesüljön. Emlékeztettek arra, hogy a Medgyessy- kormány hivatalba lépését követően – Szlovákia kivételével – valamennyi, a kedvezménytörvény hatálya alá tartozó határon túli magyar közösség számára meghirdette az oktatási-nevelési támogatás lehetőségét, és a 2002/2003-as tanévben az előirányzott 1,2 milliárd helyett 1,542 milliárd forintot juttattak a jogosultaknak, az igényeknek megfelelően. Ez hasonló módon fog történni a 2003-2004-es oktatási-nevelési támogatás esetében is, minden jogosult pályázó – immár a szlovákiai magyarság is – részesül a támogatásban. /(Guther M. Ilona): A HTMH tiltakozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2004. március 5.
Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című politikai esszéje (Heti Válasz, jan. 16, Élet és Irodalom, 2004. 3. sz.) abba az erdélyi – Magyarországon már nem élő – hagyományba illik bele, amely Kemény Zsigmondtól Bánffy Miklósig vagy akár Balogh Edgárig egyetlen személyiségben ötvözött tartósan írói és politikusi pályaíveket, kezdte Bakk Miklós Markó vitairatára való reagálását. Markó esszéje inkább puszta politikai eszköz. Az egyik cél: kivetíteni az év végi választás esetleges kudarcát, ez nem az RMDSZ-t, hanem a magyarországi politikai közszereplőket, a „megosztottság” exportőreit terheli. A másik: annak elrejtése, hogy az RMDSZ egyre inkább baloldalra sodródik. Az RMDSZ rendelkezik a legfontosabb erőforrásokkal (Illyés Közalapítvány, magyar kormánytámogatás, a román kormány kisebbségek számára biztosított támogatási keretei), ezzel előbb kisajátították, majd késleltették a társadalom önszerveződését. Ez találkozott a román politikai elit törekvésével, hogy legalább „ellenőrzése alatt” tartsa ennek következményeit, a nemzet- és biztonságpolitikai – fejleményeket. Az RMDSZ zárójelbe tette a legfontosabb célt, az autonómiát. „A Markó-esszé tulajdonképpen bomlástermék: az 1990-es érzületi egység időn túli védelmében született.” – olvasható Bakk Miklós tanulmányában. Azt is jelezte, hogy Markó erdélyi ellenzéke képtelen alternatív látásmódot megjeleníteni. /Bakk Miklós: Egy konszenzus bomlásterméke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./ (Egyidejűleg közölte: Heti Válasz (Budapest), márc. 5.)
2004. március 5.
A Magyar Polgári Egyesület márc. 4-én sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon, ahol bejelentették: ezentúl heti rendszerességgel kívánnak találkozni a sajtó képviselőivel, illetve naponta fogadóórát tartanak a polgároknak. Orbán Mihály társelnök elmondta: Biharban és szerte az országban a polgári erők a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben fognak indulni a helyhatósági választásokon. Szilágyi Zsolt polgármesterjelölt megismételte azt az ajánlatot, miszerint az MPSZ és az RMDSZ közös szervezésében tartsanak előválasztást a magyar közösség tagjai számára a két polgármesterjelölt között. Annak győztese legyen az egyetlen jelölt a helyhatósági választásokon, és amennyiben Nagyvárad polgármesternek választja, támogatja a másik fél jelöltjének alpolgármesterré való megválasztását. Szilágyi Zsolt ismertette a Bayer Zsolt újságíró Romániából való kitiltásának esetét, valamint bemutatta azt a márc. 2-án elmondott politikai nyilatkozatot, amelyet a parlament alsó házában tett. /Nem érkezett válasz Szilágyi ajánlatára. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./
2004. március 5.
Továbbra sem tudni, hogy melyik volt az a román "illetékes szerv", amelynek állítólagos kérésére nem engedték beutazni Romániába Bayer Zsolt újságírót – derül ki a Cotidianul márc. 4-i írásából. A Cotidianul idézte Cosmin Dobran külügyi szóvivőt is, aki azt mondta: semmiféle hivatalos levelezés nem zajlott a Bayer-ügyben Bukarest és Budapest között. A lap idézte Tóth Tamás magyar külügyi szóvivőt, aki szerint a budapesti hatóságok a Bayer nyilatkozatában szereplő információk alapján lépnek az ügyben, a bukaresti magyar konzuli szolgálat ezek ismeretében – ha szükség lesz rá – összegyűjti az üggyel kapcsolatos pótlólagos információkat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a lapnak adott nyilatkozatában elítélte azt a módot, ahogy egy újságírót feltartóztattak a határon. A román belügyminisztérium tájékoztatása szerint a Magyar Nemzet főmunkatársát azért utasították ki országból, mert uszított, támogatta az autonómiatörekvéseket, és kétségbe vonta Románia egységes nemzetállami jellegét. A Magyar Nemzet szerint Kovács László külügyminiszter felbujtásnak nevezte Bayer Zsolt tevékenységét. – Megkérem önöket, hogy a következőket ne tekintsék sajtónyilvános mondatoknak. Nem szeretném holnap az újságban olvasni a szavaimat – ezzel a kéréssel fordult hallgatóságához Kovács László egy budapesti fórumon. Mint az a lap írta, Kovács László egy kérdésre válaszolva kifejtette: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot nem az autonómia elérésére, hanem "az RMDSZ-szel szembeni ellenerőként hozták létre". Kovács László leszögezte, hogy aki erőszakos autonómiára buzdít, az a tűzzel játszik. Ezzel a hangzatos, radikális politikával nem lehet valódi eredményeket elérni – tette hozzá. Tőkés Lászlóval kapcsolatban leszögezte, hogy a "mindent vagy semmit torz logikája" alapján tevékenykedik. Hozzátette, hogy a magyar kormány támogatja az autonómiát, de nem az erőszakos megvalósítását. A magyar külügyminiszter szót ejtett Bayer Zsolt esetéről is. Mint mondta, a radikális publicista munkássága felbujtás, és mint a magyar kormány tagja, ő sem örülne, ha valaki a magyarországi cigányok ellen bujtogatna. /A Bayer-ügy fehér foltjairól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ Az idézett cikk: Kovács László szerint Bayer Zsolt felbujtó. = Magyar Nemzet, márc. 4.
2004. március 5.
Egy magyar újságírót, Bayer Zsoltot, a Magyar Nemzet munkatársát nem engedték Romániába lépni. Baranyai Péter egyetemi vendégtanár a Népszabadság márc. 1-jei számából idézett. Bayer úgy vélte, kitiltásának hátterében a székelyföldi autonómiatörekvések, a közelgő romániai választások, továbbá az RMDSZ-en belüli szakadás állhat. Ugyancsak a Népszabadságból idézett Baranyai, az eset a Ceausescu-éveket idézi, kísértetiesen hasonlít az eset Chrudinák Alajos 1989-es kitiltásához, aki a kommunista Romániáról készített leleplező riportokat. Baranyai Péter hozzátette: a románok valamiért nem szeretik azokat, akik idiótának, sovinisztának, hülyének stb. nevezik őket. /Baranyai Péter (egyetemi oktató): Persona non grata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2004. március 5.
A történelem ismer olyan nagy embereket, akik kiváló képességeiknek köszönhetően jelentős tetteket vittek végbe, de bizonyos személyiségjegyeik folytán rossz útra tévedtek, hibákat követtek el, és így maguk és esetleg népük számára is szomorú következményekkel járó negatív szerepet játszottak, olvasható Fey László cikkében. Fenti állítására felhozta példának Napóleont és II. Rákóczi Györgyöt. Lelkesedtek Tőkés László bátorságáért, amikor elítélte a diktatúrát, a tervbe vett falurombolást, a kisebbségek üldözését. „Büszkék voltunk rá, hogy egy magyar ember lett a forradalom szikrája…” Azonban később kiderült, hogy nincs diplomáciai érzéke. „Tőkés László előítélettel viseltetik a román nép iránt.” – ítélkezett Fey László és elmagyarázta, hogy a célokat csak lépésről lépésre lehet megközelíteni. Tőkés László az elégedetlenkedő csoportnak, az RMDSZ radikális szárnyának lett az informális vezetője. Fey szerint ez a csoport nem elvekért harcol, hanem pozíciókért. Fey szerint „Tőkés László – akarva, nem akarva – a népe érdekei ellen fordult, politikusként és keresztyénként egyaránt elégtelenre vizsgázott, ő is tragikus hős.” /Fey László: Tragikus hősök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2004. március 5.
Dénes András reagált Szentgyörgyi Sándor írására /„Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés!"/. Ugyanazt a szervezetet más-más szemszögből nézik, de azért vannak alapigazságok. Az RMDSZ megmaradásának kérdését Dénes András az erdélyi magyarság megmaradásának kérdésévé változtatta. Az utóbbi nyolc év kormányzási kalandja után az RMDSZ parlamenti képviselői az erdélyi magyarság érdekeit tették alku tárgyává a bukaresti parlamenti irodákban. Az eddigi erdélyi magyar egypártrendszer után a Magyar Polgári Szövetség az erdélyi magyarság számára is a választás szabadságát teremti meg. /Dénes András: Nyílt levelek Szentgyörgyi Sándornak. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 5./ Hasonlóan ellenvéleményt fogalmazott meg Szentgyörgyi Sándor hozzászólásával szemben egy másik írás is. /(V.K.): Te is fiam, Brutus? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 5./ Előzmény: Szentgyörgyi Sándor: Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 27./
2004. március 5.
Az elmúlt két hónapban a sajtó többször foglalkozott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tannyelvű hallgatói részére létrehozott beiskolázási számok kérdésével. A PSD és az RMDSZ közötti 2003-as megállapodás értelmében a 2004/2005-ös tanévtől külön beiskolázási számokat határoznak meg a marosvásárhelyi orvosegyetem magyar hallgatói, pontosabban a magyarul tanuló diákok számára. A különbség azt jelenti, hogy az orvostudományi, a fogorvosi, a gyógyszerészeti és az ősztől beinduló szülészeti karokon van/lesz magyar nyelvű oktatás, a kollégiumi szakokon viszont a magyar hallgatók továbbra sem tanulhatnak anyanyelvükön. A kormányhatározat pontatlan szövegezésű, hiányos, félreértésekre és félreértelmezésekre adhat okot, figyelmeztetett összegzésében Ábrám Zoltán. Például: nem beszél tandíjmentes és tandíjas helyekről, nem veszi figyelembe, hogy a bejutók aránya nem egészen azonos a nagyobb éveken tanulók arányával. A kormányhatározat szerint a statisztikai adatokat minden év decemberében kell leadni a minisztériumnak. Ábrám Zoltán az egyetem szenátusának tagja, de nem tudja, hogy milyen adatokat küldtek el a 2004/2005-ös tanévre. Ábrám negatívumnak tartja, hogy a jelenlegi – az elmúlt évekhez képest növekvő, de még mindig 50 százalék alatti – magyar diáklétszámot olyanformán stabilizálja, hogy a magyarul tanuló hallgatók aránya perspektivikusan kisebbségi marad. Pozitívum, hogy elismeri a magyar oktatás sajátos gondjait. Az egyetemi autonómia jegyében nincs előrelépés, amíg az egyetem szenátusának alig egyharmadát teszik ki a magyar oktatók és hallgatók. Felelős magyar politikusoknak ismerniük kellene azt a dokumentumot, amelyet a MOGYE 60 magyar oktatójának aláírásával 1999. nov. 19-én iktattak az orvosegyetem titkárságán. Ábrám közölte a beadvány magyar fordítását. „Románia parlamentje, elfogadván az új tanügyi törvényt, a létező felsőoktatási intézményekben lehetővé tette a csoportok, tagozatok, karok és kollégiumok létrehozásának lehetőségét a kisebbségek nyelvén. Ilyenképpen megfelelő keret teremtődik a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó felsőfokú oktatás megszervezésére és fejlesztésére. Jelen kérés aláírói az alábbiakat kérelmezik: 1. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet hivatalosan nyilvánítsák kétnyelvűvé. 2. A kétnyelvű oktatást intézményesítsék a román oktatási nyelvű tagozat és a magyar oktatási nyelvű tagozat létrehozásával. 3. A tagozatok az oktatási nyelvek szerint karokból és kollégiumokból álljanak. 4. Mindenik tagozatnak döntési jogosultsága legyen az adott oktatási nyelven folyó tanítás kérdéseiben. 5. Az Egyetemi Chartát a fenti követelmények szerint módosítsák. Kérjük a vezetőséget, hogy a kérést a következő szenátusi ülésen tűzzék napirendre.” Ezt a kérést nem tűzték napirendre, és amikor Ábrám a 2000. jan. 12-i szenátusi ülésen a beadvány sorsáról érdeklődött, az akkori rektor viccnek minősítette az egészet. Akkor az ülésen többen hozzászóltak kiálltak a kérvény mellett. Azóta sem kaptak érdemi választ a beadványra. A MOGYE Chartája szerint „A három karon az előadásokat román és magyar nyelven tartják, beleértve a választott tantárgyakat is, a diákok opciója alapján.” „A gyakorlatok, a kórházi gyakorlatok, a szemináriumok kizárólag román nyelven folynak. Az orvosi kollégiumi oktatás egészében román nyelven zajlik.” Ezért nem lehet beszélni a román és a magyar oktatás egyenrangúságáról, csupán alárendelt szerepről. Az államvizsga után, a diploma megszerzését követően a végzős évfolyamok legalább fele néhány hónapon belül, további negyede-harmada több hónap, esetleg egy-két év múlva távozik az országból. A jelenlegi végzős évfolyamon csupán minden tizedik orvostanhallgató hisz benne, hogy szülőföldjén marad. Szükséges lenne kétnyelvű orvosegyetemet működtetni Marosvásárhelyen, amelyen egyenrangú tagozatok önálló módon működnek. 1984 óta az egyetemet román rektor irányítja, és a 2000-es választásokon fordult elő először, hogy a három kar egyikének élére sem választottak magyar dékánt, ráadásul az orvosi karon csak két magyar tanszékvezető lett a kilencből, tehát már egyharmados arányt sem veszik figyelembe. Magyar frakció nem létezik, a gyűlések előtti egyeztetés ismeretlen fogalom. A magyar rektor-helyettes és a magyar dékán-helyettes nem rendelkezik megfelelő jogkörrel a magyar oktatási nyelven folyó tanítás kérdéseiben. /Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem előadótanára: A beiskolázási számoktól az önálló magyar tagozatig. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
2004. március 5.
Richárd Renátát indítja polgármesternek a Máramaros megyei Hosszúmező Nagy-Románia Párt /PRM/-szervezete a helyhatósági választásokon. A 80 százalékban magyarok lakta település PRM-s jelöltje elmondta, hisz abban, hogy Corneliu Vadim Tudor PRM-elnök jobb belátásra tért a kisebbségekkel szemben. „Elvégre Romániában élünk, és nem Magyarországon. Az én megélhetésemet is a románok biztosítják, nem a magyarországiak” – jelentette ki. Béres István, az RMDSZ történelmi máramarosi szervezetének elnöke felháborodottan nyilatkozott a PRM szándékáról. „Ennél csúnyább dolgot nem tapasztaltam még” – mondta. /Pesek Attila: Richárd hisz...Magyar PRM-jelölt Hosszúmezőn. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
2004. március 5.
Mindkét felet kihallgatta a bíróság a Csibi István által a Krónika, valamint a lap két vezető munkatársa ellen indított per második tárgyalásán. Csibi csíkszeredai üzletember rágalmazás és becsületsértés vádjával pereli a Krónikát a jan. 8-án megjelent, A félelem pszichózisa – ki fia a csíkszeredai maffia? című riport miatt. A kolozsvári bíróságon zajló tárgyaláson a felperes közölte, ellene indított, átfogó sajtókampány részének tekinti a Krónika ankétját, amely miatt – állítása szerint – jelentős anyagi kára származott. A tárgyaláson Csinta Samu főszerkesztő és Rostás Szabolcs vezető szerkesztő – utóbbi a riport szerzője – megalapozatlannak nevezte a felperes keresetét, és annak elutasítását kérte a bíróságtól. A per március végén tanúk kihallgatásával folytatódik. /Csibi István sajtókampányt sejt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./ Előzmény: Rostás Szabolcs: Ki fia a csíkszeredai maffia? = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./
2004. március 5.
Léteznek jogi eszközök ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek szakértői saját tankönyveket írhassanak – jelentette ki Murvai László, az oktatási tárca kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgatója. Murvai állítása cáfolja Sever Moldoveanu, a Tanügyminisztérium tankönyv-szakértőjének korábbi kijelentését, miszerint az első és második osztályos számtan- és természetismeret-könyvek csak román tankönyvek fordításai lehetnek. /Benkő Levente: Nincs tankönyvvita. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
2004. március 5.
Az Arad–Nagylak közötti nemzetközi úton, a szederháti bekötőút előtt, a 35-ös kilométerkő mellett 1910 óta áll egy kovácsoltvas kerítéssel övezett betonfeszület, amelynek a tetejét valaki vandál módon letörte. A bronzból készült corpus ég felé emelt kezekkel, mementóként a helyén maradt. /Letört feszület. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./
2004. március 5.
Rendszeres, havonta megtartott sajtótájékoztatóján a Pro Europa Liga (PEL) összegzi azokat a tapasztalatait, melyeket a két találkozó között összegyűjt. Haller István, a PEL emberjogi irodájának vezetője a legutóbbi összejövetelen is súlyos visszásságokra hívta fel a figyelmet. A Liga emberjogi irodája több esetben azt tapasztalta, hogy ha rendőrök követnek el jogsértéseket, akkor az eset kivizsgálását addig halogatja a nyomozó hatóság, ameddig ráveszik a sértett felet, hogy vonja vissza panaszát. Ez történt B. esetében is. Két rendőr behatolt lakásukba, a felnőtteket és a gyerekeket megverték, pénzüket elvették. B. 2001 novemberében feljelentést tett. Három éven keresztül semmi nem történt. 2004 elején egy bizonyos összeg ellenében B-t meggyőzték, hogy vonja vissza feljelentését. Több olyan panaszt kapott az iroda, miszerint nem büntették meg azokat a sofőröket, akik halálra gázoltak egyes személyeket. H. G.-t 1991-ben gyilkosság miatt börtönbe zárták. Tizenkét évet kapott, hetet ebből le is ült. Mikor szabadult, több tanúval beszélt, akik elmondták neki, hogy a korábban ellene tanúskodó személy követte el az emberölést. H. G. kérte a per újratárgyalását, de ezt a Maros Megyei Törvényszék megtagadta, anélkül, hogy újabb tanúkihallgatást végzett volna. A PEL beadvánnyal fordult a Diszkrimináció-ellenes Országos Tanácshoz egy Szebenben történt eset miatt. Egy fiatalembert egy szebeni bárból kitessékeltek, mondván, cigányokat nem szolgálnak ki. A bejelentést 20 tanúvallomással támasztotta alá a PEL, válasz nem érkezett a tanácstól. A Pro Europa Liga nem ért egyet Bayer Zsolt nézeteivel, de ettől függetlenül tiltakozik az ellen, hogy a magyarországi újságírót nem engedték be Romániába. A PEL nem ért egyet azzal, hogy Antonescuval kapcsolatban nem tartják be a rendelet előírásait, és akadálytalanul működhetnek olyan szervezetek, mint az Új Jobboldal és a Legionárius Mozgalom. Kérték, hogy a marosvásárhelyi Antonescu-sétány nevét azonnal változtassák meg, és a Ion Antonescu Marsall Egyesület ne bérelhessen helyiséget a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A PEL a kisebbségi szervezetek jogainak korlátozását látja abba, ami a helyhatósági választásokon való részvételüket, jelöltállítási jogukat illeti. /Máthé Éva: Romániában súlyosan sérülnek az emberi jogok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2004. március 5.
A szenátus márc. 4-i ülésén jóváhagyták az Arad megyei Kisiratos kiválását Kürtös városából, valamint a település önálló községgé alakulását /Szenátusi döntés Kisiratosról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./
2004. március 5.
Általános és középiskolások számára indítanak hagyományőrző és értékmentő versenyt Bihar megyében. A versenyt végül Bihari értékeink címmel hirdették meg. A pályázati felhívást már eljuttatták Bihar megye valamennyi magyar tanintézetébe és a határon túlra, Hajdú-Biharba is. A pályáztatók jelentős bibliográfiát is adtak a helytörténeti vetélkedőre felkészülőknek. A három fős csapatok április 2–3-án mérkőznek meg egymással Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában a néprajzi, népdal és népi tánc, történeti, irodalmi, földrajzi és természetrajzi általános ismereteiket felmérő játékos és ügyességi versenyeken. /(Balla Tünde): Bihari értékmentő diákok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2004. március 5.
A Szent–Györgyi Albert Társaság tizennegyedik alkalommal adományozza a Szent–Györgyi Albert Emlékportrét azoknak a Szatmár megyében tevékenykedő személyeknek, akik a társaság megítélése szerint legtöbbet tettek az előző években Szatmár megye demokratikus kibontakozásáért, a megye magyar lakosságának önmagára–ismeréséért. Ebben az évben dr. Ábrám Lídiát és Boros Ernő újságírót jutalmazzák a Szent–Györgyi Albert Emlékportréval. Dr. Ábrám Lídiának történelmi–közművelődési tevékenységéért, népszolgálatáért kapja az elismerést. A Szatmár megyei magyarok, svábok második világháborút követő tragédiájának feltárása Boros Ernő történelmi jelentőségű munkája. Az Otthonom Szatmár megye helytörténeti sorozatban jelent meg Mindennap eljött a halál című dokumentumkötete. Az ünnepélyes átadás márc. 14–én lesz az Északi Színházban, a márc. 15–i díszelőadás keretében. /Dr. Kiss László és Csirák Csaba, a Szent–Györgyi Albert Társaság társelnökei: Szent–Györgyi Albert Emlékportré – 2004. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 5./
2004. március 5.
A nyolc magyar írószervezetet tömörítő irodalmi kerekasztal nyilatkozatban ítél el minden olyan kísérletet, amely politikai alapon osztja meg az írótársadalmat. Az Írószövetség több tagja korábban kilépett a szervezetből Döbrentei Kornélnak a Tilos Rádió előtt elhangzott beszéde miatt. Az írói státussal nem jár együtt automatikusan politikai szerepvállalás, ezért „az irodalmi kerekasztal helytelenít minden olyan megnyilvánulást, amely politikai alapon akarja megosztani a hosszú idő óta először most megkezdett, közös érdekeket szolgáló szakmai együttműködést” – közölte az irodalmi kerekasztal az MTI-vel. „A magyar társadalmat a történelmi közelmúltban valós, tragikus megrázkódtatások érték, mind a negyedszázadon át uralkodó zsidóellenes politikai mozgalmak és a zsidóüldözés során, mind a négy évtizedes keresztényellenes politikai uralom révén” – írta közleményében a Magyar Írószövetséget, az Írók Szakszervezetét, a Szépírók Társaságát, a Fiatal Írók Szövetségét, a József Attila Kört, a Magyar Írók Egyesületét, a Független Magyar Írók Szövetségét és a Magyar PEN Clubot tömörítő kerekasztal. Felszólították az irodalmi élet valamennyi szereplőjét, hogy „tegyenek meg mindent a kívánatos szakmai és erkölcsi konszenzus minél hamarabbi megvalósulásáért”. Mint ismeretes, a Tilos Rádióban karácsonykor elhangzott keresztényellenes kijelentés miatt a Rákosmente Polgári Körök Egyesülése demonstrációt rendezett a médium betiltását követelve. A tüntetésen elhangzott Döbrentei Kornél-beszéd miatt Parti Nagy Lajos, majd Nádas Péter is kilépett az Írószövetségből. Ugyanígy döntött Polgár Ernő, Tábor Ádám és Görgey Gábor is. A szervezet 25 tagja Kalász Márton írószövetségi elnöknek írott levelében úgy foglalt állást: elvárja, hogy a szövetség elnöksége „a nyilvánosság előtt elhatárolódjék Döbrentei Kornél kirekesztő szellemiségű nyilvános fellépéseitől, és felszólítsa őt választmányi tagságáról való lemondására”. A választmány nyilatkozata szerint a testület nem határolódik el Döbrenteitől, mivel „nem kívánja tagjaival szemben a gondolat- és véleményrendőrség szerepét betölteni”. MTI /Konszenzusért szállnak síkra. Az írószervezetek elítélik a politikai megosztottságot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
2004. március 6.
Márc. 4-i sajtóértekezletén Markó Béla RMDSZ-elnök még arról szólt, hogy a kormánypárttal kötendő idei megállapodás függőben levő problémáit – az aradi Szabadság-szobor felállítását, valamint a kolozsvári tudományegyetemen létrehozandó két magyar kar beindítását – illetően a közeljövőben megtalálják a megoldást. A Nastase kabinet márc. 4-én határozatot hozott: a Szabadság-emlékművet várhatóan április elején felállítják. /Ferencz L. Imre: Csak ne lenne áprilisi tréfa! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
