November 25-én Székelyudvarhelyen bemutattak két novelláskötetet az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány szervezésében. A két szerző – Zsidó Ferenc és Szántai János – egymást faggatva elemezte a megjelent könyvek írásait. Zsidó Ferenc, a Csigaterpesz címmel kiadott novelláskötet szerzője elmondta, mindkettejük kötete ugyanannál a kiadónál jelent meg, az Előretolt Helyőrség /Kolozsvár/ című sorozatban. Ez a csoport az erdélyi irodalom hagyományaival próbál szakítani, amit Zsidó Ferenc úgy fogalmazott meg, hogy a nemzetét elsirató íróval szemben a „helyőrségesek” a szórakoztató, sok esetben vulgáris, poénirodalmat részesítik előnyben. Szántai Sziszüphosz továbblép című novelláskötetének írásaira a filmnovellaszerű vetítés a jellemző. /bágyi: Két fiatal szerző az „előretolt helyőrségből”. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 28./
2005. november 28.
Az Ighaz Kulturális Egyesület bejegyzésére hatmillió régi lejt, a Teleház részére számítógépet nyert Igazfalva a Communitas Alapítvány pályázatán. A felső-Bega-völgyi község elöljárója elmondta: az RMDSZ-es tisztségviselőnek felvázolta jövőbeni terveiket és a jelenleg zajló beruházásokat. “Jövőre e-Magyar Pont létrehozására fogunk pályázni, amire az alelnök szerint van esélyünk. Ez nemcsak az Internet-használat miatt lesz hasznos, hanem a fiatalok itt letölthetik, megírhatják a saját pályázataikat a helyi érdekeltségű rendezvényekre. Merthogy a fiatalok körében beindult az önszerveződés, a közélet iránti érdeklődés” – mondta a polgármester. /P. L. Zs.: Igazfalvi előrelépés. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./
2005. november 29.
A tanügyi szakszervezetek november 28-án a sztrájk beszüntetése mellett foglaltak állást, elfogadva a kormány béremelési javaslatát. E szerint január 1-től 5,5 százalékos fizetésemelést kapnak, szeptember 1-től pedig 6 százalékkal kapnak több pénzt. A tanítást november 29-én mindenhol el kell kezdeni. A béremelés a kisegítő-személyzetet is érinti. /Befejeződött a tanügyi sztrájk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2005. november 29.
A korrupcióellenes harc legyen Románia legfőbb célkitűzése az elkövetkezőkben, áll a Pierre Moscovici európai parlamenti képviselő által összeállított jelentésben. A jelentést a külügyi bizottság elfogadta. A dokumentum határozattervezet az Európai Parlament plénuma részére. Romániában a magas szintű korrupció jelenti a legsúlyosabb problémát, valamint az igazságszolgáltatásban jelentkező korrupció. A határozattervezet szerint ezt a jelenséget a törvény által kiszabott büntetések súlyosabbá tételével, és a korrupciós esetek jobb kivizsgálásával lehet elérni. /Románia túl korrupt Európának. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2005. november 29.
Cianid tartalmú folyadék vagy zagy került a hétvégén a Csiszla-patakba, onnan pedig a Tiszába ömlő Visó folyóba a borsabányai bányavállalat ércelőkészítő üzeméből. A vegyszerek között nátriumcianid is volt. Böndi Gyöngyike prefektus összehívta a Máramaros megyei katasztrófavédelmi bizottságot, amely elrendelte a vízminőség ellenőrzését. A vállalat nem jelentette a törvényszabta időn belül a szivárgást, ezért a Remin Társaságot 27 ezer új lejre bírságolták. Madalin Mihailovici, az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) vezetője kijelentette, nem juthat magyar területre a Visó folyón levonult ciánszennyezés. Politikai vitát váltott ki Magyarországon az újabb romániai ciánszennyezéses eset. A legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz a kormányzati intézkedéseket hiányolta, és az ügy kivizsgálását kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől. /Farkas Zoltán: Újabb ciánszennyezés a Tiszán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ – Nem lehet megengedni, hogy a ciánszennyezés állandóan fenyegesse Magyarországot, fel kell lépni ellene – jelentette ki Sólyom László magyar köztársasági elnök november 28-án. – Nagy szerencse, hogy nem történt nagyobb baj, de ez nem döntő szempont. Tűrhetetlen, hogy a szennyezés veszélye állandóan fennáll. Fel kell lépni ellene, meg kell nézni, milyen lehetőségek vannak erre, beleértve az egyeztetést és a nemzetközi egyezményeket – mondta a köztársasági elnök a romániai Visó folyó ciánszennyezése kapcsán. Legutóbb 2000-ben történt hasonló baleset Romániában, amely akkor teljesen tönkretette a Tisza élővilágát. /Ismét ciánpánik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2005. november 29.
November 28-án Romániába látogatott James Jones amerikai tábornok, a NATO európai haderőinek (SACEUR) főparancsnoka, Teodor Atanasiu védelmi miniszterrel és Eugen Badalan vezérkari főnökkel találkozott. A főparancsnok elismerését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az országnak nagyon rövid idő alatt látványos eredményeket sikerült elérnie. „Mi a NATO-ban azzal mérjük az elkötelezettséget, hogy egy országnak miként sikerül megvalósítania azt, amire ígéretet tett. Márpedig Románia megtette azt, amit célul tűzött ki” – szögezte le James Jones. Gujdár Gabriella: NATO-főparancsnok dicsérte Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2005. november 29.
November 28-án fogadta Jonathan Scheele-t, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetőjét Markó Béla államminiszter. A találkozón az európai integrációs kérdésekről, a még hátralevő uniós feltételek teljesítéséről tárgyaltak. Markó Béla elmondta: „Konkrét kérdésekről is beszéltünk, mint a kisebbségi törvény, a gazdasági fejlesztési régiók, és a regionális fejlesztés kérdése.” /Orosz Anna: Markó-Scheele találkozó a Victoria-palotában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2005. november 29.
November 26-án Marosvásárhelyen ülésezett Marosszék Székely Tanácsa (MSZT). Az MSZT egyetért Basescu elnöknek a koszovói helyzet rendezésére Párizsban tett nyilatkozatával, amely szerint meg kell adni a tartománynak a területi autonómiát, azzal a feltétellel, hogy ez ne veszélyeztesse Szerbia területi integritását, jelentette ki Fodor Imre, az MSZT elnöke. Kincses Előd szerint a területi autonómia három úton valósítható meg, a belső jog alapján (pl. Grönland, Korzika, Spanyolország), a külső, avagy nemzetközi jogrend alapján (Dél-Tirol, Aland-szigetek), vagy pedig vegyes módszerrel, azaz a belső szabályok és a nemzetközi jog alapján. Az autonómia- törekvések időszerűségéről Fodor Imre, az autonómiára vonatkozó igénylések jogi helyzetéről és esélyéről Kincses Előd, az önrendelkezés pozitív hatásairól Bod Aladár beszélt. Andrássy Árpád az MSZT teendőit vázolta. Fodor Imre kifejtette, Székelyföld területi autonómiája közel hét évszázados múltra tekint vissza. Székelyföld területe 10.000 négyzetkilométer, lakossága 809 ezer, amelyből 612 ezer, vagyis 75,6% magyar nemzetiségű és őshonos. Marosszék őslakossága 281 ezer, ebből 168 ezer, azaz 59,8% magyar. Ezért jogosult a területi autonómiára, mert csak így lehet megállítani az etnikai összetétel megváltoztatását, további romlását. Az autonómia nem cél, hanem eszköz. Az az eszköz, amelynek segítségével szülőföldön magyarként megmaradhatnak, gyarapodhatnak, jelentette ki Kincses Előd. A tanácskozáson határozattervezetet fogadtak el a Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozására vonatkozó helyi népszavazások további kezdeményezéséről, a Székely Nemzeti Tanács önálló és egységes közképviseletéről. Az MSZT nyilatkozattervezetet fogadott el az autonómia-igénylések egységes megjelenítéséről, a megvalósításban szükséges együttműködésről, valamint az azzal összefüggő tevékenységek támogatásáról. /Mózes Edith: „Az autonómia nem cél, hanem eszköz”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
2005. november 29.
Az egyházak a hívek arányában jutnak állami támogatásokhoz. Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa azt állítja: a magyar történelmi egyházak több pénzhez jutottak, mint amennyi híveik száma alapján megilletné őket. Nagy Benedek viszont nem tudja, mennyi többlettámogatást kap az ortodox egyház. A kormányalapból négy egymást követő kormányhatározattal a kabinet 11,97 milliárd régi lejt különített el Markó Béla közbenjárására a magyar egyházaknak. Ezen kívül a nyolc magyar egyház még hozzájutott 12 milliárdhoz, tehát az idén összesen 24 milliárdot kaptak eddig. /Simon Judit Méltányos pénzkiutalás a magyar egyházaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2005. november 29.
Dr. Széplaki Attila, a kolozsvári Rehabilitációs Kórház osztályvezető főorvosa beszélt a magyar orvosok romániai kálváriájáról és a román egészségügy reformjáról. 1961-ben jutott be a kolozsvári Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemre. Akkor még osztályharc volt, az értelmiségi szülők gyerekei százból csak húsz helyre juthattak be. Ebből a húsz százalékból is nyolcvan százalék volt fenntartva a román többségnek, és húsz a kisebbségieknek. A magyar orvosokkal szembeni megkülönböztetést ő is érezte, pedig románul végezte az egyetemet. Rengeteget kellett Bukarestben vizsgáznia, amíg eljutott mai beosztásáig. Versenyvizsgákon, amikor az esélylatolgató kollégák a névsort olvasták, a magyarokkal nem is számoltak. Marosvásárhelyen kívül egyetemre bekerülni magyar oktatónak lehetetlen volt, és ez mára sem változott. Nem mintha a magyar nem állná meg a helyét, de a romániai egyetemeken dinasztikus karrierek épülnek: Kolozsváron is van olyan belgyógyászati klinika, ahol az apát a fia követi. Az egyetem után Széplakit Moldvába helyezték, akkoriban nagyon sok magyar orvos dolgozott ott. Megdöbbentette az ott tapasztalt mérhetetlen elmaradottság. Sikeres sebészi szakvizsga után Szatmárnémetibe került. Ott négy évig dolgozott. Soha semmilyen segítséget nem kapott továbbképzésre. Nyári szabadságait kinn töltötte magyarországi klinikákon, úgy képezte magát. 1978-ban nyílt meg Kolozsváron, az országban elsőként, a rehabilitációs kórház. Akkoriban senki nem tudta még, hogy mit takar a fogalom. Széplaki elment saját pénzén egy Varsó melletti ezerágyas rehabilitációs központba, hogy tanulmányozza munkájukat. Mindent megtanult, mindent lefényképezett. Közben létrejött a kolozsvári kórház, mégsem kerülhetett akkor oda, csak később, versenyvizsgával. – Legnagyobb gond a szakemberhiány. További gond, hogy nincs otthoni egészségügyi ellátás. Magyar orvosnak továbbra is nagyon nehéz a hazai boldogulás. /Makkay József: Hátrány a magyar származás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 29./
2005. november 29.
„Tíz éve, a katolikus egyház segélyszervezete, a Caritas támogatásával, Szatmár megye falvai közül elsőnek, megszerveztük az idősek otthoni gondozását. Ma már ez kevés, ezért kellett létrehozni ezt a korszerű szociális otthont, amely sokkal többet nyújt” – mondta Mezőpetriben az öregek otthona hét végi avatóünnepségén Nagy Mária polgármester. A három épületből álló (konyhát, ebédlőt és orvosi rendelőt is magában foglaló) szociális intézet ma nem is csak Nagykároly környékének, de talán ez egész megyének a legjobban felszerelt létesítménye. A költségek 90 százalékát a kormány állta, a fennmaradó részt a megyei tanács és a helyi önkormányzat. /Sike Lajos: Öregotthont avattak Mezőpetriben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2005. november 29.
Erdély fejedelmévé választásának 400. évfordulója alkalmából Bocskai Istvánra emlékeztek a hét végén Szatmárnémetiben és Szárazberken, a szatmárnémeti Szent István Kör, a református egyház és az RMDSZ rendezésében. Szatmárnémetiben A hit és a szabadság védelmében címen történelmi előadást tartottak: Sipos Gábor kolozsvári egyetemi docens, Kereskényi Sándor muzeológus, Mandula Tibor, Muhi Csilla és László Benjamin szatmári tanárok. Szárazberken, abban az ugocsai községben folytatódott a megemlékezés, ahol a szatmári nemesség 1605-ben az Erdélybe tartó Bocskai Istvánt fogadta. A helyi református Kónya László történelemtanár méltatta Bocskai tevékenységét. A templomkertben két éve állított Bocskai-szobornál Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke a nagy fejedelem mához szóló üzenetéről beszélt. /Bocskai Istvánra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2005. november 29.
Az Állami Birtokok Ügynökségének tulajdonából kapja vissza földterületeit tizenegy brassói parókia, ugyanis a polgármesteri hivatal nem rendelkezik több földterülettel. A magyar parókiák közül a belvárosi katolikus, a Brassó-Bolonyai katolikus, valamint az evangélikus-lutheránus birtokába kerülnek vissza földterületek. Szakál András alprefektus elmondta: régóta húzódó ügy Brassóban az egyházi földterületek visszaszolgáltatása. /Bartha Réka: Tíz brassói egyházközség kapja vissza földjeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2005. november 29.
Az elmúlt hét végén Gyergyóalfaluban, a Sövér Elek Szakközépiskolában és Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban tartották meg az idei Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciája (TUDEK) ülésszakait. A két iskola által közösen rendezett konferencián részt vevő 175 diák egyharmada juthatott tovább a Debrecenben tartandó döntőre, a TUDOK-ra. /Bajna György: Kutató diákok Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./
2005. november 29.
Pellegrini Miklós 1980-tól dolgozik Aradon, matematikatanár végzettségű, a versenyvizsgáig egyelőre csak megbízott, 52 esztendős főtanfelügyelő-helyettes. 1998 óta az Arad Megyei Pedagógusok Házának vezetője. Az RMDSZ felkérése 2005 szeptemberétől átvette az Arad Megyei Tanfelügyelőségen a minisztériumba távozott Matekovits Mihály helyét. A főtanfelügyelő-helyettes a vele készített interjúban kiemelte, váratlanul érte a felkérés. Eddig nem járt RMDSZ-rendezvényekre. Égető gond, hogy több iskolában is a törvényes létszám alatt működnek a magyar csoportok, lehetőséget kell találni, hogy a magyar osztályok elindulhassanak szeptemberben. Lesznek iskola-összevonások, de Pellegrini reméli, hogy ezek kevésbé érintik majd a magyar iskolákat. Tény, hogy egyes magyar iskolákban az oktatás minőségével gondok vannak, persze ez sem jogosítja fel a magyarokat, hogy román osztályba írassák gyermekeiket. Ki kell dolgozni egy olyan közép- és hosszú távú politikai, szociális, demográfiai, tanügyi elemeket tartalmazó stratégiát, amely szabályozná a magyar oktatás jövőjét a megyében. /Irházi János: “…sosem törtettem erre az állásra” – Interjú Pellegrini Miklós aradi főtanfelügyelő-helyettessel. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./
2005. november 29.
Kun-Kriza Ilona óvónő nem volt hivatalos a Déván tartott novemberi szórványkonferenciára. Erről megdöbbenve olvasta a Nyugati Jelenben, hogy Vajdahunyadon szinte semmilyen kapcsolat nincs az óvoda és az iskola között. Valójában az évek során sok szép közös tevékenységet bonyolítottak le. A közös ünnepély, közös módszertani körök, közös bábozás, a mesemondó verseny, a 11 éve tartó bácsi szórványtábor mind-mind óvoda és iskola közti kapcsolat Vajdahunyadon. /Kun-Kriza Ilona óvónő: Mert rólunk van szó. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./ Előzmény: Chirmiciu András: Kihívások, megoldások a szórványoktatásban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14.
2005. november 29.
Képeslapfüzetet adott ki a Bolyai Farkas Líceum és a Református Kollégium Marosvásárhelyen. A 16 leválasztható képeslapból álló sorozat iskolatörténeti érdekességeket, az épület külsejét és belsejét, a Bolyaiak szobrát, sírját, régi tablókat ábrázol magyar, román és angol felirattal. A füzet az iskola népszerűsítésére és támogatók megnyerésére is kitűnő lehetőséget nyújt. /(bodolai): Az iskola névjegye. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
2005. november 29.
A Vitéz lélek, az Ősvigasztalás és A csoda című előadások után a Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/ Tamási-sorozatának negyedik darabja a Boldog nyárfalevél következik, bemutatója november 29-én lesz, Török Viola végzős rendezőszakos hallgató munkájaként. Ahogyan Tamási is hitt a világot egyensúlyban tartó szent erők ősi elrendeződésében, a havadi emberek életében is egyszerre van jelen a fékeveszettség, az őrület, a kegyelem és a szeretet. /Prezsmer Boglárka: Boldog nyárfalevél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./
2005. november 29.
Két éve már szerepelt Kecskeméten a marosszentgyörgyi Jubilate katolikus dalcsoport, az István, a király című rockoperával. Nemrég pedig Koltay Gergely Megfeszített című rockoperáját adták elő. Ezt először a csíksomlyói Ezer székely leány találkozón mutatták be. /b.d.: Erdélyi rockosok az Alföldön. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
2005. november 29.
A kolozsvári Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság gondozásában havonta megjelenő Matlapban részletes adatok találhatók azokról az iskolákról, amelyekben a lapban kitűzött feladatok megoldásával foglalkoznak a tanulók. Azonban a Matlap nem jut el sok olyan családhoz, amelyben matematikát kedvelő emberek élnek. Az elmúlt iskolai évben Maros megye 38 iskolájából küldtek be megoldott feladatokat a Matlap szerkesztőségébe, országos szinten ez a legnagyobb szám. Maros megye mellett jól szerepelt még Hargita (36 iskola), Szatmár (23 iskola) és Bihar megye (14 iskola), míg például Fehér, Hunyad, Szeben és Temes megye valamint Bukarest csupán egy iskolájából küldtek be megoldott feladatokat. /(antalfi): Kis matematikusok sikerei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
2005. november 29.
Romániai Magyar Évkönyv 2004–2005 az első kettős, összevont kötet. A több mint 800 oldalas évkönyv az ötödik a sorozatban. Két év gazdasági és társadalmi jelenségeit tárgyalja. A könyv 5 nagy fejezetre tagolódik. Az első fejezet címe: A demokrácia útján. A tanulmányok olyan kérdéseket tárgyalnak, mint például a kisebbségi törvény tervezete. Az Operatív Tanács működése (1993–2005). A második része a könyvnek adatokat és folyamatokat vizsgál. Ebben a fejezetben szerepel Benedek József A régiókutatás és a régióalkotás dilemmái című tanulmánya. Szabó László az állam és az egyházak közötti viszonyról ír. A harmadik fejezetben a Nyelvünkben élünk gyűjtőcím a felsőoktatás kérdéseit tárgyalja. Salat Levente Dokumentumok a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának történetéből, valamint Péntek János és Máthé Dénes Egyetemi oktatásunk jövőjéről című tanulmánya. A negyedik fejezet az Esetek és kérdések címet viseli, az ötödik pedig: Kronológiák, dokumentumok. /Csomafáy Ferenc: Romániai Magyar Évkönyv 2004–2005. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 29./
2005. november 29.
Személyes történelemkönyv, kordokumentum, irodalom, így lehetne jellemezni a Németországban (Karlsruhéban) élő író, a nyolcvanöt esztendős Billédy Ilona napokban megjelent Sorsok és emberek /Solness Könyvkiadó, Temesvár/ című kötetét. Összegyűjtötte a temesvári piarista gimnáziumban és a Notre Dame-ban végzett vén diákok emlékeit, élettörténeteit. Ezekből a vallomásokból megrajzolta a bánsági ember portréját. A “temesvári tudat”, a szülőföldhöz való ragaszkodás átsugárzik minden íráson. Volt osztálytársak, barátok küldték el neki életük történetét, melyekhez rövid magyarázatokat, leveleket fűztek a szerzők, mert segítette munkáját férje, Hrivnyák Zoltán. Az akkori diákokból híres kutatók, mérnökök, ügyvédek, művészek lettek otthon, Magyarországon vagy a nagyvilágban. /Pongrácz P. Mária: Hazatérő szép üzenet. Billédy Ilona vallomásai. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./
2005. november 30.
November 29-én a parlament két házának együttes ülésén elfogadták a jövő év költségvetés törvényét. Az ülésről kivonult az ellenzék, azt követően, hogy az ülésvezetéssel megbízott Dan Radu Rusanu kijelentette: számos badar módosító indítványt nyújtottak be. Először a szociáldemokraták vonultak ki, majd a nagy-romániások is testületileg kimentek. A kormánypártiak nem hiányoztak az ülésről, több miniszter is részt vett a szavazáson. /Megszavazták a 2006-os költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2005. november 30.
Még nem nevezte ki Traian Basescu az Országos Hírszerző Közösség (OHK) vezetőjét. A szabályzat szerint a központ vezetője az államfő nemzetbiztonsági tanácsosa. Basescunak tehát két lehetősége van: megváltoztatja a Legfelsőbb Védelmi Tanács által elfogadott szabályzatot, amely szerint a nemzetbiztonsági tanácsost illetné meg ez a funkció, vagy az időközben tanácsosi tisztségbe kinevezett Sergiu Medar altábornokról mond le. /Még nincs döntés az OIK vezetőjéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2005. november 30.
„Nem róható fel Romániának a legutóbbi ciánbaleset, a szennyezés mértéke pedig elenyésző” – nyilatkozta Niculescu Tóni RMDSZ-es külügyi államtitkár, reagálva Sólyom László magyar köztársasági elnök kijelentéseire. A barcelonai euromediterrán csúcstalálkozón résztvevő elnök kijelentette: „Nem lehet megengedni, hogy a ciánszennyezés állandóan fenyegesse Magyarországot, fel kell lépni ellene. Nagy szerencse, hogy nem történt nagyobb baj, de ez nem döntő szempont. Tűrhetetlen, hogy a szennyezés veszélye állandóan fennáll. Meg kell nézni, milyen lehetőségek vannak a fellépésre, beleértve az egyeztetést és a nemzetközi egyezményeket.” Az elnök nyilatkozataival egybevágóan vélekedtek a környezetvédők is. Az Élőlánc Magyarországért szervezet szerint egyértelmű, hogy Magyarország védtelen a határon túlról érkező vízszennyezésekkel szemben: „A Tisza vízgyűjtő területén működő, súlyosan környezetszennyező bányák, vegyi és nehézipari üzemek időzített bombákként veszélyeztetik folyóinkat.” A szervezet határozott fellépést követel az „ökológiai agresszió” ellen. A román külügyi államtitkár közölte, a külügyminisztérium nem kapott semmilyen megkeresést ez ügyben, és megértik a magyarországi aggodalmakat. Niculescu Tóni azt is elmondta, hogy a két ország között jók a kapcsolatok, ami a környezetvédelem problémáját illeti. A magyar fél ebben az ügyben hivatalosan megkereste Romániát, de nem tiltakozás, hanem tájékozódás céljával. A román hatóságok elküldték a tájékoztatást, de a magyar fél további információkat is kért. /Isán István Csongor: Hivatalosan nem tiltakozott a magyar fél a ciánszennyezés ügyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
2005. november 30.
Székelyföldi körúton hívja fel a figyelmet a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) három vezetője, Cozmin Gusa elnök, illetve Lavinia Sandru és Aurelian Pavelescu az RMDSZ-nek arra a szándékára, hogy Hargita és Kovászna megye területén „magyar enklávét” hozzon létre. November 29-én Csíkszeredában a politikusok elmondták, a PIN készül beperelni az RMDSZ-t amiatt, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet „Románia ellen lobbizik az európai intézményeknél”. A PIN kifogásolta, hogy Gál Kinga, Magyarország európai parlamenti képviselője is „Románia ellen lobbizik”. Gusa szerint megengedhetetlen, hogy Gál Kinga – aki román állampolgár volt és Szilágyi Zsolt egykori RMDSZ-képviselő felesége – most magyar állampolgárként bírálja Romániát. Lavinia Sandru elmondta: arra készül, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelenti az RMDSZ-t amiatt, hogy a szövetségnek egyetlen női képviselője sincs a parlamentben. A három politikus az RMDSZ vezetői ellen is támadást intéztek. Lavinia Sandru tudomása szerint „Verestóy Attila szenátor és Borbély László miniszter az egykori kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, míg Markó Béla együttműködött a Szekuritátéval”. „A PIN-esek kijelentései szemenszedett hazugságok” – szögezte le Borbély László megbízott miniszter. Hozzátette: „A PIN elnökének tudnia kellene, hogy azok, akik a parlamentben vannak, átestek egy CNSAS-s átvilágításon, amiből kiderült, hogy nem működtek együtt semmilyen formában a titkosszolgálatokkal.” /CNSAS : Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság/ A miniszter szerint Cozmin Gusa egy teljesen hitelét vesztett figura: miután három pártból kirakták, most egy zsebpártot alakított. Cristian Parvulescu politológus leszögezte, hogy ádáz harc folyik a határozatlan szavazókért. Ebben a helyzetben egyesek a nacionalizmus eszközéhez térnek vissza. Cozmin Gusa az OTV éjszakai műsorában is megszólalt. A szélsőséges politikusok gyakori megszólaltatásáról ismert csatorna elsősorban a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban képviselt elutasító álláspontjáról faggatta a PIN elnökét. Gusa a titkosszolgálatok manipulációit emlegetve beszélt a tizenöt éve tartó „magyar összeesküvésről”, melynek célja Románia feldarabolása és a Székelyföld enklavizálása. Az élő műsorba betelefonált Halász János, az ITD-Hungary Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője, aki figyelmeztetett, hogy a magyarellenes hangulatkeltés negatívan befolyásolja a román-magyar gazdasági kapcsolatokat. Gusa mikrofonját is lecsatolva elutasította a párbeszédet, azonban jelezte a nézőknek, hogy Halász János mint nyolcvankilenc előtt is aktív külkereskedelmi tisztviselő „a titkosszolgálatok embere, amely akkor egyet jelentett a szovjet KGB-vel”. „Ez a fajta hangulatkeltés árt a magyar gazdaságnak – jelentette ki az Új Magyar Szónak Halász János. – Egyfajta elbizonytalanodás ugyanis már amúgy is létezik Romániában a magyar befektetőkkel szemben”. „Gazdasági diplomataként kötelességem kormányom kapcsolatait megvédeni” – indokolta Halász döntését, hogy betelefonált az OTV éjszakai műsorába. „Bárhova nyúlunk az OTV-ben, mindenhol hibát találunk” – nyilatkozta Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. November 29-i ülésén is két esetben kifogásolta a testület az OTV munkáját: burkolt reklámok miatt küldtek megrovást, pár napja 250 millió régi lejes pénzbüntetést is kiróttak. Jelenleg a CNA és a tévécsatorna között húsz per van folyamatban, ugyanis a csatorna eddig egyetlen, a testület által kiszabott büntetést sem volt hajlandó kifizetni. A CNA kivizsgálást indított a mostani műsor ügyében. /”PIN-kód”: székelyföldi körúton a magyarellenesség új zászlóvivői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
2005. november 30.
A Demokrata Párt megbízta Valeriu Tabarat /a Román Nemzeti Egységpárt volt elnökét, aki „demokratává” lett, miután korábbi pártja kibukott a parlamentből/, hogy készítsen jelentést az RMDSZ által készített, és a kormány által – tehát a kormánykoalíció pártjai, közöttük a Demokrata Párt által is – saját törvénytervezetként a parlament elé benyújtott kisebbségi törvénytervezetről. Ez különös értelmezése a koalíciós együttműködésnek. A Demokrata Párt ugyanis elképzelhetőnek tartja, hogy saját kisebbségi törvény tervezettel rukkoljon elő. A DP ugyanis azt állítja, hogy a képviselőház napirendjén levő nemzetiségi statútum „nem az”, amit a címe mond, mert „a kisebbségi statútum vétójogot biztosít az autonómia-tanácsoknak és a kisebbségi tanácsoknak, azaz, a beleegyezésük nélkül nem lehet leváltani az iskolák vagy más intézmények vezetőit”. Ugyanakkor „a helyi és központi hatóságokat egy második nyelv használatára kötelezi”. Ez pedig nem más, mint a magyar nyelv. A DP tehát saját kormánya ellenzékeként viselkedik. Kérdés, hogy az RMDSZ meddig hajlandó kitartani ilyen partnerek mellett, Észre kellene már venni, hogy a szóban forgó törvénytervezet ellen összehangolt aknamunka folyik. Jellemző, hogy a DP olyan személyt bízott meg a törvénytervezet véleményezésével, akiről köztudott, hogy valamikor Gheorghe Funarral egy pártban és Vadim Tudorral egy szólamban „énekelt”. /Mózes Edith: Beijedt a Demokrata Párt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./
2005. november 30.
Salat Levente politológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a Kossuth Rádió Tizenhat óra című műsorának adott nyilatkozatában sötét jövő jósolt a romániai magyar közösségnek. Salat úgy látja, az erdélyi magyarság az elmúlt 15 évben nem bízott eléggé a saját erejében, emiatt valószínű, hogy nem fogadják el a kisebbségi törvényt, ha pedig el is fogadják, akkor az alkalmazhatatlan lesz. Salat Levente szerint rendezni kell az erdélyi magyar közösség viszonyát egyrészt a román állammal, másfelől a magyar állammal. Mindkét országnak érdeke a romániai magyarság kivándorlása Magyarországra. Annak a közösségnek, amelynek a társadalmi szerkezete nagymértékben az idős generációk felé tolódik el, annak nincs politikai jövője, ezért etnográfiai színfolttá redukálódhat néhány évtizeden belül. – Megdöbbenéssel értesült az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöksége a rektor-helyettes nemzetpolitikai megállapításairól – olvasható közleményükben. Kovács Péter társelnök és Borboly Csaba elnök szerint megalapozatlan az a megállapítás, hogy az erdélyi magyarság nem volt elég körültekintő, nem bízott eléggé saját erejében. – Szerintük az utóbbi 15 évben elért eredmények cáfolatát adják ezen sommás megállapításnak. A gyarapodó iskolahálózat, a gazdagodó civil világ, a magyarlakta vidékek javuló gazdasági helyzete, a közösségi javak visszaadása, a csökkenő mértékű kivándorlás mind azt bizonyítják, van jövője a magyar nemzeti közösségnek. A rektor-helyettes megnyilatkozása közvetve kivándorlásra ösztönzi az erdélyi magyar fiatalokat. Salat Leventének a szülőföldön való maradás lehetőségeinek megteremtése tartozik feladatkörébe. Ellentmondás van megnyilatkozása és az intézményvezetői pozíciója között. /Vita az erdélyi magyarság sorsáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2005. november 30.
November 24–26. között emlékeztek meg Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem alapításának 15. évfordulójáról. November 24-én a kolozsvári Bolyai Társaságot látták vendégül, majd Gaal György, Csetri Elek, Gábor Zoltán, Kerekes Jenő, Balázs Sándor és Horváth Andor professzorok tartották meg a kolozsvári egyetemi és tudományos élettel kapcsolatos előadásaikat. November 25-én nemzeti kisebbségi felsőoktatási konferenciára került sor, amelynek keretében délelőtt az Erdélyben működő magyar és vegyes tannyelvű felsőoktatási intézetek képviselői tartottak ismertető előadást tanintézetük helyzetéről és eredményeiről, délután a komáromi, valamint néhány magyarországi egyetem küldöttje vázolta a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás előtt álló feladatokat. November 26-án zajlott az ünnepség, a Partiumi Keresztény Egyetem vezető tanácsa nyilvános jubileumi ülést tartott a díszteremben. Ezen Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspökök mellett Eszenyei Mária, Tolnay István és Szűcs István idézték fel az elmúlt 15 év eredményeit, azt az utat, ahogy a Sulyok István Református Főiskola egyetemmé nőtte ki magát. Átadták a „Pro Universitate Partium”-díjakat és az Egyetemi Tanács díszokleveleit. Könyvbemutatókra is sor került. Többek közt Geréb Zsolt tanulmánykötetét, a Partiumi Egyetemi Szemle III. évfolyamának összevont kötetét és a Partiumi Keresztény Egyetem Jubileumi Évkönyvét ismertették. Ez utóbbiból kiderül, hogy a jelenlegi tanévben 1056 hallgatója és 183 oktatója (közülük 78 főállású, 23 külföldi) van az egyetemnek. Eddig három szakot sikerült akkreditáltatni. Jelenleg két kar (Bölcsészettudományi, Alkalmazott tudományok és művészetek) keretében tizennégy szakon nyújtanak képzést. Magyarország tizenhárom, Hollandia és Németország egy-egy egyetemével alakítottak ki cserekapcsolatokat. /G. Gy.: Partiumi Egyetemi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2005. november 30.
Baján november 10–12-e között rendezték meg az Európai Konferenciát Európai uniós integráció és a kisebbségek – fejlődhetünk együtt? címmel. A konferencia társszervezésében az Európai Bizottság budapesti képviselete mellett a Konrad Adenauer Alapítvány, a Hanns-Seidel Alapítvány és az Antall József Alapítvány is kivette részét, csakúgy, mint az Eötvös József Kollégium, az Alsó-Ausztriai European House, valamint az ausztriai Pán-európai Unió és az EALIZ. A Magyarországon élő kisebbségek helyzetét Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman ismertette, Christoph Pann professzor a Dél-tiroli Volksgruppen Institute képviseletében pedig az európai kisebbségek jogi helyzetéről beszélt. Előadást tartott Dr. Günther Rautz, a boseni (bolzanói, Dél-Tirol, Olaszország) Európai Akadémia (EURAC) kisebbségi autonómiákkal foglalkozó osztályának képviselője is, aki az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) főtitkára is. A második világháború előtt és alatt a magyarországi németek száma elérte a félmilliót, azóta azonban folyamatosan csökken. 1947-ben 250 000 magyarországi németet telepítettek ki az országból. Akik maradtak, az asszimiláció veszélyének voltak kitéve. A legutóbbi, 2001-es népszámlálási alkalmával a lakosoknak négy kérdésben kellett választ adniuk: anyanyelv, nemzetiség, a nemzeti kultúrához való kötődés, és a családban, illetve baráti körön belüli nyelvhasználat. A négyből legalább egy kérdés alapján 120 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek, A legutóbbi, 2002-es helyhatósági választásokat követően Magyarországon a kisebbségi önkormányzatok száma 1853-ra nőtt. A magyarországi németek a maguk 341 kisebbségi önkormányzatával és 35 polgármesterével a romák után a második helyen állnak. /Günther Rautz: Tudósítás a bajai kisebbségi konferenciáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
