Tavaly januárban új igazgató került a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium élére Szőcs Ildikó személyében, aki az iskolában működő Bethlen Gábor Alapítvány elnöke is egyben. Szőcs Ildikó elmondta, hogy az iskola épületei visszakerültek az Erdélyi Egyházkerület tulajdonába, nyolc épületből áll az épületegyüttes, és ebből hármat adtak vissza. Vannak még tanári lakások, és egyéb ingatlanok a város különböző területein, amelyek valamikor a kollégium tulajdonát képezték. A többi öt iskolaépület egy része egyházi, másik része még állami tulajdonban van. Jelenleg nehéz anyagi forrásokhoz hozzájutni, ugyanis a polgármesteri hivatal vagy az állam azt a választ adja, hogy visszaszolgáltatott, vagy visszaszolgáltatásra váró épületről van szó. Az Erdélyi Egyházkerületnél pályáztak az Apáczai Közalapítványon keresztül, de azon akadtak fenn, hogy az még állami épület. Vannak azonban jó eredmények. Sikerült az étkezdét az egyházkerület támogatásával felújítani, azóta pedig folyamatosan próbálják azt felszerelni. A fiúbentlakásban ablakokat, ajtókat cseréltek, a lánybentlakásban pedig padlót csiszoltak. A bentlakásokat külföldi támogatással sikerült felújítaniuk. A bentlakó diákok 80%-a részesül ösztöndíjban, de a nagyenyedi és az ingázó diákok egy része is kap ösztöndíjat. A bécsi Szent István Egylet ad negyvenöt gyereknek ösztöndíjat már évek óta. A kisvárdai Tőkés László Alapítvány biztosít huszonöt gyermek számára ösztöndíjat oly módon, hogy minden egyházközség „örökbe fogad” egy gyereket, és tizenkettedikes koráig támogatásban részesíti. Ezenkívül német és holland alapítványok támogatnak még. A költségvetésen kívüli pénzeket az iskola Bethlen Gábor Alapítványa kezeli. A kollégiumnak van öt óvodás csoportja, egy-egy elemi osztálya minden szinten, két-két általános iskolai osztálya, a középiskolai osztályok száma pedig négy, illetve tavaly sikerült ötöt összehozni. Emellett tavaly egy főiskolai tanítóképző osztály is alakult. Ebben az évben indult először turisztikai és közélelmezési líceumi szakosztály a kollégiumban, nagyon nehéz volt meggyőzni mindenkit arról, hogy egy ilyen szakosztály nem azonos az inasiskolával. Eddig a szakiskolába felvételiző gyerekek inkább román iskolába iratkoztak. Sok román nyelvű iskola igazgatója panaszkodott, hogy milyen nehéz dolguk van a magyar gyerekekkel. Ezért kell magyar nyelvű szakosztály a kollégiumban. /Dézsi Ildikó: Tanítóképzőtől turisztikáig a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2005. december 7.
A minisztérium legújabb rendelete szerint jövőtől nem indulhat gimnáziumi tanítóképző osztály sehol az országban, ezért Nagyenyeden úgy döntöttek, helyette reál osztályt indítanak: matematika-számítástechnika lesz, intenzív angollal. Egy teológiai osztály is működik a kollégiumban, ez minden felekezeti iskolában hagyomány. Az iskolának van honlapja, a www.bethlengabor.ro. Idén sikerült elérniük, hogy jóváhagyják továbbképzések szervezését a megye tanítónői számára, ezt szeretnék kiterjeszteni a többi szórványmegyére is. /D. I.: Lépést tartanak a változó világgal. Jövőtől nem indulhat tanítóképző osztály. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2005. december 7.
A Magyar Televízió felhívására könyvgyűjtést szerveztek azon települések számára, ahol az árvizek miatt a helyi könyvtárak is kárt szenvedtek. A felhívásra a nézők és a könyvkiadók segítőkészen reagáltak. Több mint 55 ezer kötet gyűlt össze. A szállítmány valószínűleg december 7-én érkezik Székelyudvarhelyre. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ már korábban elvállalta az akció védnökségét, így tevékenysége biztosíték arra, hogy a könyvek rendeltetési helyükre, a sokat szenvedett településekre jutnak. /Könyvek Erdélybe. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2005. december 7.
Fiatal képzőművészek munkáiból nyílt kiállítás december 5-én az Európai Ifjúsági Hét rendezvénysorozat keretében Kolozsváron, a Tranzit Házban. Szép Gyula RMDSZ ügyvezető alelnök köszöntőbeszédében elmondta: örvendetes, hogy az Alkotó Képzőművészek Ifjúsági Klubja /AKIK/ komoly képzőművészeti műhely létezik Kolozsváron. Nem lett volna érdektelen az ifjú képzőművészekről ismertetőt készíteni. /-f- : AKIK tárlat a Tranzit Házban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2005. december 7.
A kolozsvári Bretter Kör estje december 5-én volt a Bulgakov Irodalmi Kávéházban. A meghívott személye sem véletlen, mert György Attila Az én státusom című kötete éppen a 2004. december ötödikei népszavazás eredményének logikus következménye. A Bretter Körből mindeddig hiányzott a politikai publicisztika. György Attila cikkei gyakran megcáfolhatatlannak tűnnek. Az én státusom élethűen tükrözi a Székelyföldön élők hangulatát. /kb: 2004. december 5-ére emlékeztek a Bretter Körön. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2005. december 7.
Amíg Déván és Petrozsényban a Téglás Gábor Társaságnak, illetve Böjte atyának köszönhetően a magyar oktatási intézmények újraélednek, addig a Zsil-völgye nyugati felében nagyfokú leépülés tapasztalható. Lupény és Vulkán pedagógusainak össze kellene fogniuk egy közös oktatási központ létrehozása érdekében. A legutóbbi lupényi megbeszélésen felmerült a két iskola összevonásának kérdése, a vulkáni gyerekek ingáztatása. A lupényi református templom udvarán állomásozó mikrobusz ezt biztosítaná. Bakó Ferenc vulkáni plébános arra hívta fel a figyelmet, hogy a vulkániak nem szándékoznak önként lemondani a magyar tagozatról, mert amit egyszer önként feladtak, azt már nem lehet soha visszaépíteni. A feladat szerinte az lenne, hogy térképezzék fel azokat a negyedeket, ahol egyházilag nem nyilvántartott, nem megkeresztelt gyerekek léteznek, ezek beíratásával enyhíteni lehetne a létszámproblémán. Tudomása szerint a vulkáni szülők inkább átadnák gyermekeiket román tagozatra, mintsem az öt kilométeres, Lupényba történő ingázásnak tegyék ki őket. Bodó József, a Lupényi 1-es Iskola aligazgatója hangsúlyozta: az ideális az lenne, ha mindkét iskola megmaradhatna. Gáll Sándor lupényi református lelkész rámutatott: a gyerekeknek minőségi oktatásban kell részesülniük, ezt viszont csökkent létszámú osztályokkal nehéz elérni. /Farkas Éva: Zsil-völgyi magyar oktatás gondjai. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./
2005. december 7.
A megyei tanácstól kapott pénzösszegből folytatják a többrendeltetésű emeletes épület felszerelését Vámosgálfalván, a Fogarasi Sámuel Általános Iskola udvarán. Az emeleten a könyvtár kap helyet. A magyarországi testvértelepülésektől kapott 480 millió lej mellett a helyi költségvetésből 220 millió lejt fordítottak a munkálatokra. Beszerelik a központifűtést. Jövő év elején fognak hozzá a községközponti kultúrotthon korszerűsítéséhez. /Simon Virág: Folyamatos építkezés Vámosgálfalván. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./
2005. december 7.
József Attilára emlékeztek Besztercén, a Magyar Házban, a József Attila-év jegyében. Az Andrei Muresanu Líceum színjátszó csoportja Az évszázados József Attilának című verses-zenés pódiumműsort mutatta be. A diákok előzőleg sikeresen vendégszerepeltek Sajószentandráson, eleget téve a helybeli református lelkész, Molnár Helén meghívásának. Az előadás második részében a dési Zoárd együttes megzenésített József Attila verseket adott elő. /Raff Róbert: József Attilára emlékeztek Besztercén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2005. december 7.
Gyergyószentmiklóson az idei Szent Miklós Napok kulturális programjára a bőség zavara volt jellemző: több esemény is azonos időpontban kezdődött. A december 6-án zárult négynapos városünnep egyik kiemelkedő rendezvénye Kilyén Ilka színművész Karácsonyi rege című pódiumműsora volt, amelyet fogyatékkal élő gyermekeknek adott elő. Karitatív céllal érkeztek Gyergyószentmiklósra a csongrádi Múzsa Alapfokú Művészeti Iskola diákjai is, akik a Szent Erzsébet Öregotthon lakóit szórakoztatták Móricz Zsigmond Dinnyék című darabjával. A Figura Stúdió Színház a városnapokra időzítette legújabb előadásának bemutatóját: Georges Feydeau Zsákbamacskáját. A rendezvénysorozatot a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata zárta, Szigligeti Ede Liliomfijával. /Jánossy Alíz: Városünnep színházzal Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./
2005. december 7.
Az újonnan alapított Pro Rogeriusz Kulturális és Közösségi Egyesület célja rendezvények lebonyolítása, az ifjú tehetségek felkarolása, a hátrányos helyzetűek támogatása. Az egyesület elnöke Mátyási Andrea. Az egyesületet az RMDSZ alapította, de bárki beléphet tagjai közé. /G. Z.: A rogeriuszi RMDSZ egyesületet alapított. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 7./
2005. december 7.
Lelkes társaság gyűlt össze Kisjenőn, a plébánián, hogy megalakítsák az ifjúsági szervezetet, és ezzel csatlakozzanak az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezethez /AMISZ/. A közel 30 fiatal megválasztotta a vezetőséget: elnök Bakos Gábor, alelnök Mosoni Anita lett. Az Ágyai Ifjúsági Szervezet vezetői is jelen voltak az eseményen. A Derzsi Csaba elnök vezette AMISZ küldöttsége ismertette a jövő évi terveket /Vincze Róbert, AMISZ: Tevékeny Körösköz. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./
2005. december 7.
A KITTI Háló a Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió ifjúsági szervezeteit fogja össze. A Jánoshalmán megrendezett konferencián Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye küldöttei is részt vettek. A konferencia célja közelebb hozni egymáshoz a kistérségek ifjúsági szervezeteit, közös beszélgetéseket, előadásokat szervezni. Előadást hangzott el az Európai Bizottság által elfogadott, az ifjúságot megcélzó Fehér Könyvről, elsősorban nekik próbál tanácsokat adni problémáik megoldásához. A helyi küldöttségek kijelölték a kapcsolatfenntartókat és az információs központokat. /Vincze Róbert: KITTI Háló-találkozó Jánoshalmán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./
2005. december 7.
Székesfehérváron tartották meg a X. Országos Ifjúsági Honismereti Akadémiát, melynek témája a majorságok társadalmi-gazdasági élete volt. A résztvevők között volt a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium /Csíkszereda/ négy diákja Mirk László magyar szakos tanárral együtt. A rendezvényen helyt adtak a diákreferátumoknak is. A szervezők gazdag programot készítettek. Nem maradhatott el a székesfehérvári városnézés és a szombat esti táncház sem. /Csergő László, XI. osztályos, Csíkszereda: X. Ifjúsági Honismereti Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./
2005. december 7.
Gyulafehérváron működik a II. Rákóczi Ferenc Gyülekezeti Ház, amely 2004. augusztus 15-i felavatása óta számos kulturális rendezvénynek adott helyet. Jelenleg Legendi Géza zalatnai festőművész kiállítása tekinthető meg. A művésznek tárlatai voltak Nagybányán, Gyulafehérváron, Zalatnán és Franciaország több városában. /Takács Ildikó: Vendégeket vár a II. Rákóczi Ferenc Gyülekezeti Ház. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./
2005. december 7.
December 5-én kiállítással egybekötött könyvbemutatót tartottak Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaságnál. A jelenlévők megismerkedhettek Halász Péter magyarországi szerző három kötetével és „A moldvai katolikusok középkori emlékei” című, Kis Loránd marosvásárhelyi képzőművész fotóiból álló kiállítással. A kiállítás anyaga Budapesten vendégszerepelt, a Teleki László Alapítvány támogatásával. Halász Péter moldvai kutatásairól szóló köteteit Tánczos Vilmos mutatta be. Az agrármérnök végzettségű szerző 1966 óta járja Moldvát. Ezekben a kötetekben megjelent írásainak nagy része eddig szétszórtan jelent meg helyi lapokban. Első kötete: Bokrétába kötögetem vala, alcíme A moldvai magyarok néprajzához. 2002-ben jelent meg, számba veszi a csángó kutatás eredményeit, tárgyalja a népszokásokat. A Nem lehet nyugtunk. Esszék, gondolatok, útirajzok a moldvai magyarokról című kötet, többek közt értékeli az 1990 utáni pozitív irányú változásokat, valamint a csángó kérdésnek a politikába való bekerülését. A harmadik kötet, A moldvai csángó magyarok hiedelmei tudományos történeti összefoglalás. Tánczos Halász Péter érdemei közé sorolta a csángóknak nyújtott anyagi és gyógyszer segítséget, rendezvények szervezését, és a csángó kérdés köztudatba kerülését is. /Csont Zsuzsa: Moldva írásban és képekben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2005. december 8.
Kivonultak a képviselőház oktatási bizottságának üléséről a liberális és konzervatív párti képviselők, tiltakozásképpen a vita hangneme és a bizottsági elnök, Olguta Vasilescu magatartása miatt. A bizottság napirendjén a kisebbségi törvénytervezet szerepelt. Az ülés kezdetén az elnök bejelentette, hogy a szociáldemokrata képviselők a nagy-románia-pártiakkal egyetemben indítványt nyújtottak be a törvény visszautasítására. A kormányt képviselő Markó Attilához mintegy nyolcvan kérdést intéztek. Főként a bizottsági elnöktől záporoztak a kérdések, aki szerint a kisebbségek minden jogot megkaptak, így teljesen érthetetlen, miért van szükség kisebbségi törvényre. Markó Attila leszögezte: a kisebbségek nem rendelkeznek a döntésekben való részvétel jogával. Tulajdonképpen ez a kulturális autonómia alapja is. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a szakbizottság alelnöke elmondta, arra számított, hogy a vonatkozó dokumentumok, törvényes rendelkezések mentén alakul ki vita. Hangsúlyozta, a kisebbségi törvény elfogadásának szükségessége szerepel Románia EU-s csatlakozásának szerződésében is. Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatóján rámutatott: a törvénytervezettel kapcsolatban a politikai hangulat nem enyhült. Markó Béla nehezményezte, hogy a kormánykoalíció egy része hagyja magát manipulálni az ellenzék ultranacionalista szárnya által. /Béres Katalin: Véget nem érő kritikák a kisebbségi törvényre. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2005. december 8.
Kétnapos látogatáson Romániában tartózkodik az Országgyűlés európai ügyek bizottságának küldöttsége. A küldöttséget Eörsi Mátyás elnök vezeti, tagjai: Hörcsik Richárd és Kocsi László alelnökök. December 7-én Adrian Nastase házelnök fogadta a küldöttséget. Eörsi Mátyás, a küldöttség vezetője összefoglalta a tárgyalás lényegét. „Alapvetően két témát tárgyaltunk végig, értelemszerűen európai uniós ügyeket, hiszen ezek nem csupán Magyarországra, hanem immár Romániára is tartoznak” – fejtette ki. Mint mondotta, ezekben a kérdésekben lényegében egyetértettek a román partnerekkel. „Értelemszerűen a kisebbségi törvényről is szót ejtettünk. Én úgy ítélem meg, hogy a román politika sok tekintetben egy helyben jár, régi beidegződések körül forog.” „A románok tudatából száműzni kellene azokat a félelmeket, amelyeket a szavak jelentenek, nem a tartalom”. /Béres Katalin: Eörsi: száműzni kellene az autonómia keltette félelmeket = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2005. december 8.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke sajtótájékoztatón kijelentette: Magyarország EP-képviselői nem szabják Románia uniós csatlakozásának előfeltételéül a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet elfogadását. „Az RMDSZ, a magyarok érdeke, hogy Románia 2007 januárjában az EU tagjává váljon. Nem csupán nem fűződik semmilyen érdekünk a halasztáshoz, hanem igen károsnak tartjuk a csatlakozás időpontjának esetleges kitolását” – mondta Markó. Markó szerint „a jelenlegi koalíció legnagyobb problémája a koherencia, a fegyelem és a szervezettség hiánya”. /Stratégiák nélküli kormányzás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./ Idén a kormánykoalíció jelentős eredményeket ért el annak ellenére, hogy ezeket nem sikerült kellőképpen a közvélemény tudomására hozni – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az eredmények közül a legjelentősebb Románia csatlakozási szerződésének aláírása, valamint az, hogy az őszi országjelentésben is elismerték az Idén a kormány felelősséget vállalt a parlament előtt a vagyon-visszaszolgáltatásra vonatkozó törvénycsomagért. Az RMDSZ-nek a kormányzati eszközök segítségével sikerült székelyföldi utakat javítani. A kudarcok között említette, hogy sincs az országnak egy, az infrastrukturális fejlesztésre vonatkozó stratégiája, de az oktatás korszerűsítését elősegítő elképzelés is várat magára. /Markó szerint eredményes volt a kormányzat 2005-ben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2005. december 8.
Két titkosszolgálat vezetőségének leváltásáról döntött a Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ december 7-i ülésén. Menesztették Gabriel Naghit, a kormányőrség (SPP) igazgatóját, akinek megüresedő helyét Lucian Pahontu tábornok veszi át. Naghi-ot a CSAT tábornokká léptette elő és tartalékállományba küldte. Helyettesének szintén mennie kell; helyét Cretu Ioan Gabriel veszi át. Vezetőváltás történik a Különleges Távközlési Szolgálatnál (STS) is: Tudor Tanase igazgató helyére Marcel Opris kerül. Helyettese Vasilica Ionel Sorinel ezredes lesz. A Védelmi Tanács döntött a katonai hírszerzés vezetőjének kinevezéséről is. Az új igazgató Constantin Croitoru, a katonai elhárításé pedig Francisc Radis lesz. A katonai hírszerzés korábbi vezetőjét, Sergiu Medar tábornokot nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezte ki az államfő. Akkor mindenki azt gondolta, hogy Medar vezeti majd a Hírszerzési Közösséget. Traian Basescu elnök azonban közölte: a közösség élére mást nevez ki, mégpedig Daniel Andrei Moldoveanut. Két helyettese Aurel Sorin Zugravu és Ioan Vasile Cranganu lesz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) részéről. Basescu elnök reagált az orosz kormány azon bejelentésére is, amely szerint Oroszország kiléphet az európai hagyományos erőket korlátozó, úgynevezett CFE-szerződésből. „Tiszteletben tartjuk és tudomásul vesszük mindegyik kormány bejelentését, de Romániában nem létesülnek állandó NATO-bázisok, hanem csak katonai létesítmények a román-amerikai kapcsolatok alapján. A keddi egyezmény nem NATO-bázisok létesítésére vonatkozik” – mondta. A CSAT engedélyezte a Külügyminisztériumnál, a Védelmi Minisztériumnál, illetve a Gazdasági Minisztériumnál levő, a Varsói Szerződés és a KGST összes dokumentumának átküldését az Állami Irattárba. /Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Új vezetők a titkosszolgálatok élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2005. december 8.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) hatéves tevékenysége szinte teljesen fölösleges volt, ezért a működését szabályozó 1999/187-es törvényt módosítani kell – ezt a következtetést vonták le a Pro Democratia Egyesület által december 7-én Bukarestben szervezett kerekasztal résztvevői. Köztük volt Ticu Dumitrescu, a jogszabály megalkotója is. Mint mondta, a legnagyobb baj a „nemzetbiztonság” fogalmának bevezetése volt és az, hogy Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke e kifejezés mögött keresett menedéket. „Hogyan engedhette meg magának Onisoru úr, hogy, a büntetőjogi törvényeket megkerülve, aláírjon olyan iratokat, amelyekben elismeri: nagyon rövid idő alatt százezernél több dossziét vizsgált át és ezeket a nemzetbiztonság védőszárnyai alá helyezte?” – tette föl a kérdést Ticu Dumitrescu a titkosított szekusdossziékra utalva. A CNSAS megreformálásra szorul. A módosító törvénytervezetet már benyújtották. Marius Oprea történész leszögezte: szerinte a szekusok most is köztünk vannak, villákban laknak, üzleteket működtetnek és vezetőtanácsok tagjai. Cristian Parvulescu mindezek ellenére kijelentette: reméli, megkapják a kellő támogatást a Szekuritáté leleplezéséhez. /Gujdár Gabriella: CNSAS-reform és szekustörvény-módosítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Számos civil szervezet a szekusdossziékat átvilágító bizottság (CNSAS) elnökét, Gheorghe Onisorut és a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) vádolja az irattár feltárása terén elért gyenge eredményekért. A Pro Demokrácia szervezet nyilvános vitáján mind a civil szervezetek, mind a CNSAS egyes tagjai elégedetlenségüknek adtak hangot a bizottság működésével kapcsolatban. Legtöbb vád a bizottság elnökét és a SRI-t érte, kifogásolták ugyanis, hogy a hírszerző szolgálat nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtagadja egyes dossziék átadását a bizottságnak. A SRI döntése nyomán több tízezer dosszié hozzáférhetetlen a CNSAS számára. Változtatni kell a jelenlegi törvényen, a liberális párt már be is nyújtotta az erre vonatkozó módosító törvényjavaslatot. Radu Stroe liberális párti szenátor elismerte, tévedés volt Onisorut jelölni a bizottság élére. A Krónikának nyilatkozva Gheorghe Onisoru nevetségesnek minősítette az őt ért vádakat, és elmondta, mandátuma alatt tizenhárom kilométernyi dosszié került át a SRI-től a CNSAS-hez. Onisoru nem találta furcsának, hogy a SRI több tízezer dosszié átadását megtagadja, szerinte ugyanis ezek valóban nemzetbiztonsági ügyek. /Farcádi Botond: Kereszttűzben a CNSAS elnöke. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./
2005. december 8.
A szenátus és a képviselőház jogkörét világosabban el kell határolni egymástól alkotmánymódosítás révén, hogy megszűnjön az átfedés a parlament házainak működésében, mondta Calin Popescu Tariceanu kormányfő. Három, Kovászna és Hargita megyei RMDSZ-képviselő felhívást intézett a két megye román civil társadalmához, hogy a térség reális helyzetéről beszéljenek, mivel az itteni románokat „paravánként használják különböző figyelemfelkeltő politikai manőverekre”. Antal Árpád András, Tamás Sándor és Kelemen Hunor képviselők szerint „sok ostobaságot mondtak és most is mondanak” a két megye helyzetével kapcsolatban, ezért szükség van a figyelmeztető jelzésre. A Braila megyei Zavoaia településről származó minták első laboratóriumi vizsgálatai szerint lehetséges, hogy a madárinfluenza vírusáról van szó. A parlamenti frakciók vezetői december 7-én felhatalmazták a titkosrendőséget, az SRI-bizottságot, vizsgálja ki a Románia területén lévő CIA-börtönök ügyét. /Belföldi hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2005. december 8.
A kisebbségi együttműködési szakbizottságok, amióta államtitkári felügyelet alá kerültek, a magyar kisebbségi politika tartalmi fórumainak szerepét töltik be – hangsúlyozta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága esélyegyenlőségi albizottságának ülésén. Jó munkát végeznek a kisebbségi vegyes bizottságok – mondta Szabó Vilmos, kiemelve a szlovák- magyar példát, amikor is a kedvezménytörvényről szóló tárgyalások elhúzódtak, és a kisebbségi vegyes bizottságon keresztül sikerült végül tető alá hozni olyan szöveget, amelyet a két fél aláírt. A volt Jugoszlávia szétesése óta – folytatta – kialakult az együttműködés Szerbia- Montenegróval is: tavaly kisebbségvédelmi egyezményt fogadtak el, amelynek alapján kisebbségi vegyes bizottság alakult. Mindkét fél reméli, hogy az utóbbi időben gyakran jelentkező nemzetiségi jellegű atrocitásokat sikerül majd kezelni, hiszen az utóbbi példák azt mutatják, hogy a szerbiai igazságszolgáltatás keményebben lép fel a kisebbségvédelem terén. /Szabó Vilmos a kisebbségi vegyes bizottságok szerepéről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./
2005. december 8.
Bálint Zsombor, a Népújság munkatársa nevetségesnek tartja, hogy Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kitalálta: tiszteletbeli székely címet adományoz majd, ahogyan a december 5-i sikertelen népszavazás kapcsán szervezett sajtótájékoztatón bejelentette. A gondolat nem eredeti, mert a „díszpolgári ötlet csontját ellenzéki magyar polgármesterek már lerágták a tavaly, ugyancsak a népszavazás eredménye utáni népszerűség hajhászó kampányuk során.” /Bálint Zsombor: Tiszteletbeli és gyalogszékelyek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./
2005. december 8.
A székelyudvarhelyi önkormányzat legutóbbi ülésén Borbáth István RMDSZ-es frakcióvezető kérte Szász Jenő polgármestert, magyarázza meg: az árvízkárosultak megsegítésére kapott összegek miért nem szerepelnek a költségvetés-kiegészítés tervezetében. „Kik, hogyan, mennyit és kiknek osztották a segélyeket?” – kérdezte az. A polgármester kifejtette: szerinte inkább azt kellene számba venni, hogy őrajta kívül mások mennyi pénzt hoztak a katasztrófa sújtotta vidék megsegítésére. Mint mondotta, a pénzadományok nem a polgármesteri hivatal folyószámlájára, hanem két munkatársának nevére érkeztek. „A város nem kapott adományokat, ezért nem vagyok köteles beszámolni azokról” – mondta Szász. Ladányi László alpolgármester szerint az árvízkárosultak tizedét sem kapták annak az összegnek, amelyet az adakozók megsegítésükre szántak, és erkölcstelennek tartja, hogy a károsultaknak szánt pénzen korszerűsítik a sportcsarnokot. Szász a Polgári Élet című újság hasábjain jelentette meg az elszámolási listának. Ladányi szerint Szász azért helyeztette magánszámlákra a pénzt, hogy ne kelljen elszámolnia vele, és arra költhesse, amire akarja. /P. L.: Ködös az udvarhelyi adományok sorsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2005. december 8.
Nagyenyed pozitív példája az eredményes együttélésnek, a városban a román és magyar anyanyelvű lakosság között nincsenek jelentősebb nézeteltérések. Kováts Krisztián alpolgármester elmondta, hogy a 28 ezer lakosú városban a magyarság részaránya 16,5 százalék. A háború óta nem volt magyar polgármestere, sem alpolgármestere Nagyenyednek, egészen tavalyig. Sikerült elérni a háromnyelvű helységnévtáblák kihelyezését. Amikor valamilyen kultúrműsort szervez a város, megszokottá vált, hogy a magyar néptáncegyüttes is fellép, a március 15-én is sikerült komolyabb ünnepséget szervezni. Nemcsak az RMDSZ és a Bethlen Gábor Kollégium koszorúzott, hanem a Nagyenyedi Polgármesteri Hivatal, a Fehér Megyei Tanács képviselői is jelen voltak. – Mozgalmas kulturális élet zajlik a városban, havonta több kiállítás nyílik, az RMDSZ-székház nagytermében is gyakran rendeznek tárlatokat. /Farkas Imola: Kitartás és határozottság: biztos eredmények Nagyenyeden Beszélgetés Kováts Krisztián alpolgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2005. december 8.
A 2005–2006-os tanévben a szegedi önkormányzat egymillió forinttal támogatja a Temes megyei magyar nyelvű szórványoktatást. Az erről szóló megállapodást december 7-én írta alá Botka László, Szeged polgármestere és Halász Ferenc, a temesvári székhelyű Bartók Alapítvány elnöke. A pénzt fele-fele arányban fordítják az iskolai napközis foglalkozások fenntartására, illetve az ingázó diákok utazási költségeire. Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes ismertette a bánsági kisebbségi oktatás helyzetét, kitérve arra, hogy az elmúlt másfél évtizedben a magyar közösség számbelileg jelentősen megcsappant, jelenleg 23 óvodában és 17 iskolában folyik magyar nyelvű képzés, a vegyes családból származó gyerekeknek kis hányada jár magyar osztályba, magas a beolvadási arány. Ezért alakítottak ki központokat, ahová az elemit elvégzett tanulókat busszal szállítják, hogy magyarul folytathassák tanulmányaikat; a napközis program keretében pedig az órák után szakképzett pedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel, minderre azonban a romániai tanügyi rendszer nem irányoz elő keretet, ezért van szükség a támogatásra. A magyarországi közalapítványi és kormánytámogatások megszüntetése után fordultak Szegedhez, a most folyósításra kerülő összeg a teljes költségek mintegy 30 százalékát fedezi. /Pataky Lehel Zsolt: Számíthatnak Szegedre. Egymillió forint a szórványoktatás támogatására. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./
2005. december 8.
Böjte Csaba atya december 4-én, vasárnap ünnepi szentmise keretében Budapesten adott át jelképes kitüntetéseket azoknak a nagylelkű támogatóknak, akik a legtöbbet tették azért, hogy sikerült befejezni és felavatni a szovátai Szent József Gyermekvédelmi Központot. A hálaadó szentmisén a Magyar Püspökkari Konferencia, a Magyar Caritas Jószolgálat és a Szent Ferenc Alapítvány képviselői, valamint számos meghívott volt jelen. A szentmise végén Böjte Csaba atya öt személynek adta át a “Bajban levő gyerekek barátai” nevet viselő kitüntetést Mádl Dalma asszonynak, a Magyar Caritas Jószolgálat nagykövetének, dr. Pápai Lajos győri megyés püspöknek, Mártonffy Miklós és Jankovics Vera tervezőknek, valamint Márton Juditnak, az építkezés irányítójának. A szovátai gyermekvédelmi központban 9 lakrészben közel 80 gyermek lakik. “2002 tavaszán a Magyar Püspökkari Konferencia felhívást intézett a magyarországi gyermekekhez nagyböjtben, hogy osszák meg a kenyerüket, uzsonnájukat az éhező erdélyi árvákkal. Mindenkit meglepett a gyermekek, fiatalok nagylelkűsége, 14 millió forint gyűlt össze.” A magyarországi gyermekek ajándékából Szovátán új otthont építettek, ezzel emléket állítottak a felnövekvő új magyar generáció szolidaritásának, összetartozásának. „Határozottan érzem, hogy ebben a házban nemcsak 80 gyermek, hanem a Trianonban széttépett magyar összetartozás, együtt gondolkozás is otthonra talált.” – mondta beszédében Böjte Csaba atya a ház felavatásán, december elsején. /Bajban levő gyerekek barátai címek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./
2005. december 8.
Mikecs László (1917–1944) az új erdélyi magyar történetírás legnagyobb ígérete volt. Pályáját tragikusan törte derékba a háború. Mikecs írt néhány nagyívű tanulmányt s egy igen alapos, jól dokumentált monográfiát a csángókról. (Ez a könyve 1941-ben jelent meg, azóta reprint kiadásban is hozzáférhető.) Mikecs hadifogolytáborban halt meg 1944 decemberében Taganrogban, sógora, Jékely Zoltán megrendítően nagy versben búcsúztatta (Álomrekviem). A Háromszék részleteket közölt Mikecs László Romantikus önszemlélet a szomszédságunkban című, a Termés 1943. nyári számában megjelent tanulmányából, melyet Vallasek Júlia bevezetőjével újraközölt a budapesti Holmi (2003. július). /Bogdán László: Periszkóp. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./
2005. december 8.
Rendszeresen a diákszínházi seregszemlék élmezőnyében szerepel a nagybányai Fülemüle-csoport, a 2002-ben alakult Németh László Középiskola színiegyüttese. Balogh Csaba tanár elmondta: az együttes jellemzője a csapatszellem. Megosztott első díjat szereztek a szilágycsehi Partiumi Diákszínjátszók Fesztiválján, az Országos Diákszínjátszó Fesztivál 2003-as és 2004-es kiadását megnyerték – az idein megvédték elsőségüket. /Farkas E. Zoltán: Népdalok és Fülemüle-trófeák. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2005. december 8.
A nyáron Árkoson immár második alkalommal szervezett alkotótábor anyagából nyílt december 7-én fotóművészeti és festészeti kiállítás Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. /(vop): Vágy és vágyakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./
