Megjelent Csire Gabriella: Görög regevilág (Héroszok) című kis kötete. /Ö. I. B.: Csire Gabriella: Görög regevilág (Héroszok). = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2005. február 25.
Az Arpeggione Kiadó jóvoltából újabb kottakiadvány jelent meg, Buzás Pál zongoraművész és pedagógus Szórakaténusz címmel válogatott erdélyi magyar zeneszerzők zongoraműveiből. Dr. László Ferenc muzikológus a kottafüzet előszavában hangsúlyozta, Hary Béla, Terényi Ede, Csíki Boldizsár, Vermesy Péter, Orbán György, Selmeczi György, Demény Attila, Szalay Zoltán, Könczei Árpád, Magyari Zita és Lászlóffy Zsolt a magyar szellemi közösség tagjai még akkor is, ha némelyikük más hazát választott, de mindegyiküket az Erdély iránti szeretet köti össze. A több mint negyvenéves pedagógiai és művészi múlttal rendelkező Buzás, három nyelven – magyarul–románul–németül – megjelenő újabb kottagyűjteménye az erdélyi soknyelvűséget tárja elénk. /Újabb kottakiadványok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2005. február 26.
Michel Barnier francia külügyminiszter Romániába látogatott, február 25-én találkozott Calin Popescu Tariceanu kormányfővel. A megbeszélés egyik témája Románia külföldi megítélésének javítása volt. Megállapodtak abban, hogy a két ország folytatja a közös programokat a korrupcióellenes harc, az igazságügyi, gazdasági és közigazgatási reform területén. /Javítani szeretnék Románia franciaországi megítélését. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./
2005. február 26.
Romániának és Magyarországnak két-három olyan közös tervet kellene kidolgoznia, amelyről az őszi közös kormányülésen már döntést is lehetne hozni – mondta Bukarestben Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. A Szülőföld-alapot Markó fontosnak tartja, de felhívta a figyelmet arra, hogy túlságosan bürokratikus lesz a kezelése. Mindenképpen folytatódnia kell a magyarul oktató egyetemi káderek ösztöndíj-támogatásának, s ugyancsak folytatni kell a szórványkollégiumok építésére vonatkozó elképzelések megvalósítását – hangoztatta Markó. A magyar politika részéről megvan a készség, csak pénz nincs elég – állapította meg Markó. /A készség megvan a támogatásra, csak pénz nincs elég. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./
2005. február 26.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Borbély Károlyt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet alelnökét nevezte ki az Ifjúsági Minisztérium jogutódjaként működő Országos Ifjúsági Hatóság államtitkári rangú elnökének. A tisztség betöltése által az RMDSZ és a vele együttműködő 230 ifjúsági szervezet részére lehetőség nyílik a szövetség választási programjának ifjúsági fejezetébe foglalt célkitűzések megvalósítására. /Borbély Károly államtitkári tisztségben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./
2005. február 26.
Szilveszter Sándort nevezték ki a kazánokat és felvonókat ellenőrző állami hatóság (ISCIR) főfelügyelősége élére. Szilveszter Sándor 1950 novemberében született Maros megyében, 1974-ben végzett a kolozsvári Műszaki Egyetem elektromechanika szakán, ezt követően mérnöki minőségben több intézménynél, többek között a Zsil-völgyi bányavállalatnál is dolgozott. Több találmányát szabadalmaztatta, 1998-ban menedzseri diplomát szerzett. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Borbély Károlyt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet alelnökét nevezte ki az Ifjúsági Minisztérium jogutódjaként működő Országos Ifjúsági Hatóság államtitkári rangú elnökének. /Újabb magyar tisztségviselőket neveztek ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./
2005. február 26.
A magyarság fogyásáról írt Harrach Gábor: „A legutóbbi – 2001-ben, illetve 2002-ben végzett – népszámlálások szerint Romániában 1 millió 434 ezer, Szlovákiában 520 ezer, Szerbia-Montenegróban 290 ezer, Ukrajnában pedig 157 ezer magyar él. A többi szomszédos országban kisebb létszámú közösségek találhatók: Horvátországban 17 ezer, Szlovéniában hatezer, Ausztriában pedig – beleértve a Bécsben és távolabb élő diaszpórát is – 40 ezer magyart (köztük 26 ezer külföldi állampolgárt) regisztráltak. A népszámlálási eredmények nemcsak a közvéleményt, hanem a demográfusokat is megdöbbentették, ugyanis a fogyatkozás – főleg Erdélyben és a Felvidéken – a vártnál jóval nagyobb méreteket öltött. A magyarság egyetlen évtized leforgása alatt Romániában több mint 190 ezer fővel, vagyis közel 12 százalékkal, Szlovákiában 47 ezerrel (8 százalék), Szerbiában 51 ezerrel (15 százalék), Ukrajnában hétezerrel (4 százalék), Horvátországban ötezerrel (23 százalék), Szlovéniában pedig kétezerrel (27 százalék) csökkent. Az elszakított nemzetrészek vesztesége tehát egy évtized alatt több mint 300 ezerre tehető, és ebben még nincsenek benne a rendszerváltozás körüli kivándorlási hullámok adatai. Ráadásul a nominális csökkenés – nyolcvanéves tendencia részeként – további arányvesztést eredményezett a többségi lakossághoz képest. (Az 1910-es magyar népszámlálás és a legutóbbi összeírások közötti időszakban a Romániához csatolt területeken 32 százalékról 20-ra, a Felvidéken 30-ról 10-re, a Vajdaságban 28-ról 14-re, Kárpátalján pedig 31-ről 12 százalékra csökkent a magyarság aránya.)” /Harrach Gábor: Teljes népfogyatkozás. = Magyar Nemzet, febr. 26./
2005. február 26.
Nagyváradon aláírták a kormánykoalíciót alkotó pártok helyi protokollumát. A másfél oldalas paktum a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, az RMDSZ és a Román Humanista Párt négyévi együttmunkálkodásának alapelveit tartalmazza. Hiányzik belőle azonban a megyét érintő konkrét ügyek orvoslása. A megállapodást Lakatos Péter, a bihari RMDSZ, Petru Filip a DP, Cornel Popa az NLP és Eduard Hellvig a RHP nevében látta el kézjegyével. A döntések valamennyi párt egyetértésével születhetnek. /(Lakatos Balla Tünde): Bihari paktum: teljes egyetértésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2005. február 26.
Marossy Zoltán tizenkét évig volt Temes megyei önkormányzati képviselő, majd szakbizottsági elnök, egy hónapja alprefektus. Elmondta, hogy megyei tanácsosként úgy látták, a kormánybiztosi hivatal lassan dolgozik. Most már megérti, miért működik lassan a gépezet: rengeteg papiros gyűl össze naponta, és mindegyiket át kell nézni, továbbítani, megválaszolni vagy reagálni rá. Ezenkívül nagyon sok a függőben maradt ügy. Marossy Zoltánhoz kerültek az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések, a társadalmi egyeztető bizottság vezetése, valamint ő felel az európai integrációért és a hulladékbegyűjtő központokért. Felügyeli még jogi és közigazgatási szempontból a megyei tanács munkáját. Most, hogy úgy látja, hogy csökkenteni kellene a prefektúrák hatáskörét. Minden olyan megyei intézmény, amelyik valamely minisztériumnak a helyi kirendeltsége, a prefektúra felügyelete alá tartozik. Ilyenből van vagy ötven. Ezeknek 75-80 százalékát vagy megyei érdekeltségűvé kellene tenni, vagy a hatásköröket össze lehetne vonni, és a megyei tanácsra bízni. /Pataky Lehel Zsolt: Az egyeztetés híve. Interjú Temes megye RMDSZ-es alprefektusával. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./
2005. február 26.
Párttá alakul a Magyar Polgári Szövetség. Lehetne mondani, hogy RMDSZ, hatalommal lepaktálva, egy diszkriminatív választási törvény segítségével kirekesztette az MPSZ-t a szabad megmérettetésből, emiatt alakul párttá. Azonban a rendszerváltás utáni történetében először nem csak RMDSZ-tagok választhattak, és nem csak ők indulhattak, írta Markó Attila államtitkár. Szerinte a párttá alakulás a szövetség felrúgása. „Máglyára veled Szövetség! Éljen a Párt!” – fejezte be értékelését Markó Attila. /Markó Attila: Éljen a párt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2005. február 26.
Néhány éve törvény rögzíti, hogy február 25-e a kommunizmus áldozatainak napja Magyarországon. A kommunista rendszerek rombolása világméretű volt. Az utópisztikus ideológia és az annak érvényesítésére alkalmazott terror kéz a kézben haladt végig a huszadik századon. Az egyes becslések szerint világszerte közel százmillió áldozatot követelő kommunizmus perére azonban mind ez idáig nem került sor. A kommunizmus vonatkozásában még az elszámolás iránti igény sem jelentkezett hangsúlyosan a közéletben, állapította meg Ferencz Csaba. /Ferencz Csaba: A kommunizmus pere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./
2005. február 26.
Vargyas község február 25-én tartott ülésén elfogadta, hogy április 10-ére népszavazást írt ki autonómiaügyben. Az RMDSZ kötelékében mandátumot szerzettek közül Soós Béla, Dimény Ferenc és Török Imre támogatta, Borbáth Tibor és Tóth Péter pedig a határozattervezet ellen szavazott. /Hecser László: Vargyas népszavazást ír ki. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./
2005. február 26.
Semmisnek nyilvánította a bíróság a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumnak is otthont adó református kollégium épületének visszaadásáról szóló határozatot. Ennek értelmében az Erdélyi Református Egyházkerület nem kaphatja vissza az egykor tulajdonát képező, az erdélyi magyarság egyik szimbólumértékű ingatlanát. A restitúciós bizottság tavaly szeptemberben meghozott 394-es határozata szerint az épület visszakerült az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester azonban nem törődött bele, és tavaly október 10-én a városi tanács nevében kérte a bíróságtól, semmisítse meg a visszaszolgáltatással foglalkozó testület határozatát. A marosvásárhelyi ítélőtábla február elején helyt adott a polgármester kérésének. Marosán Tamás, az egyházkerület ügyvédje szerint az ítélet megalapozatlan, benyújtják a fellebbezést. /(borbély): Vesztett az egyház a Bolyai épületének ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2005. február 26.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ negyedfélszáz tagot számláló Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya február 22-én tartotta Kolozsváron éves közgyűlését, az elmúlt év eredményeit értékelték. A dr. Keszeg Vilmos szakosztályi elnök és Nagy Mihály Zoltán szakosztályi titkár által elkészített beszámoló öt konferenciáról számolt be. Vándorgyűlést szerveztek Baróton az EME és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület, valamint Zilahon és Szilágysomlyón az EME, valamint Zilah és vidéke fiókszervezetének közös szervezésében. Egyed Emese kezdeményezte és szervezte meg a Variánsok címet viselő irodalom- és színháztörténeti konferenciát. Az Erdély a magyar középkorkutatásban konferencia a hazai és a magyarországi szakemberek találkozását tette lehetővé. Az EME és a Pósta Béla Egyesület közösen szervezte a II. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát, amely harminc szerző kutatási eredményeinek bemutatását tette lehetővé. Az egyesület legnagyobb méretű rendezvénye az immár hagyományossá és népszerűvé vált, kétnapos, többszáz előadót felvonultató őszi rendezvény, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben. A 2005-ös tervben szerepel a Haáz Rezső Múzeummal és Alapítvánnyal közösen, Székelyudvarhelyen szervezendő vándorgyűlés, a Zilahon és Szilágysomlyón sorra kerülő, a szilágysági kutatásokat, a Tordán sorra kerülő, az Aranyosszék-kutatás eredményeit bemutató konferencia, a szótárszerkesztés elméletéről és gyakorlatáról szóló nyelvészeti és két irodalomtörténeti rendezvény, Olvasás, színház, értelmezés, és Az emlékezet helyei címmel a III. erdélyi régészeti, egy, a kora újkorra összpontosító történész-konferencia, valamint egy interdiszciplináris rendezvény, Emberek, életek, élettörténetek címmel. Az EME tagjai az év során József Attilára, Orbán Balázsra, Mikó Imrére és Bocskai Istvánra emlékeznek. /(F. E.): Eredményes évet zárt az EME I. szakosztálya. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2005. február 26.
Kapor János majláthfalvi plébános a bánsági magyar település hitéletét három év alatt gyökeresen megváltoztatta. Vezetésével a templomot kívül-belül felújították. Tavaly a templom felszentelésének 125. évfordulójára „Vissza a gyökerekhez” mottó jegyében meghívták a majláthfalvi telepesek egykori szülőföldje, a szeged-csanádi püspökség küldöttségét is, amelynek a főpásztora, valamint az egyházmegye főpásztora is megjelent. További tervük kápolna és ravatalozó építése a temetőben. Folytatják a hátrányos helyzetű gyermekek támogatását, naponta uzsonnát biztosítanak 20 iskolásnak és 10 óvodásnak. A karitatív munkát élelmiszerekkel segítik a helybeli nagygazdák. Tavaly a dévai árva gyerekeket 10 tonna gabonával segítették a majláthfalviak. /Balta János: Segíteni csodálatos érzés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./
2005. február 26.
Resicabánya vadonatúj Szentháromság Plébániatemplomát megviselte a kemény tél. Nemcsak falbeázások, vízfoltok jelentkeztek, hanem a burkolati fal is megrongálódott és felső részéből rövidesen téglasorok fognak kihullani. /Makay Botond: Megrongálódott az új templom! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./
2005. február 26.
Immár negyedik alkalommal koszorúzták meg Besztercén a temető római katolikus részében található síremléket, melyen a következő felirat olvasható: „Az 1602. február 24-én Reminiscere vasárnapján Basta generális vallon és hajdú zsoldosai által a Besztercén lemészárolt több száz magyar (székely) várvédő és azok családja hősi halála emlékének 400 éves évfordulóján állíttatott kegyelettel. A besztercei magyarság képviseletében a besztercei Római Katolikus és Református egyház. Beszterce, 2002. június 9.” Emléküket őrzi a temetőben felállított és megszentelt sírkő, amelynél történelmi egyházaink, városunk magyarsága, az RMDSZ helyi szervezete idén is elhelyezte a kegyelet koszorúját. /Bencze Anna: Beszterce. A fekete vasárnapra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2005. február 26.
Ciprian Dobre Maros megyei prefektus felszólította Dorin Floreát, Marosvásárhely polgármesterét, hogy tartsa be kormányrendeletet, amely megtiltja a fasiszta, rasszista és xenofób szimbólumok használatát, valamint a béke és az emberiség ellen elkövetett bűnökkel vádolt személyek kultuszát. Dorin Florea 2003. május 7-én átiratot küldött a prefektúrára, amiben arról tájékoztatta az akkori főispánt, hogy a marosvásárhelyi I. Antonescu marsall sétányon levették az utcanév-táblákat. A prefektus szerint a polgármesteri hivatalnak a legközelebbi tanácsülésre elő kell terjesztenie egy határozattervezetet, amivel végre megváltoztathatják az utcanevet. /-vagy-: Prefektusi felszólítás az Antonescu utcanév törlésére. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./
2005. február 26.
Február 25-én a csíkszeredai Corvina Könyvesházban Ferenczes István költőt köszöntötték tisztelői. A hatvanéves, József Attila-díjas alkotót nemrégiben a Balassi-karddal jutalmazta a Balassi-kuratórium. A csíkszeredai ünnepségen Molnár Anna ismertette a szintén Balassi-díjas Nagy Gáspár méltatását Ferenczes Istvánról, majd az ünnepelt olvasta fel két alkotását közönségének. /Sarány István: Ferenczes István köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./
2005. február 26.
Február 26-án betölti kilencvenhatodik életévét Anavi Ádám költő. A hosszú életkor pedig csak akkor áldás, ha friss marad az alkotói lendület, mint Anavi Ádámban. /Pongrácz P. Mária: Nem születünk matuzsálemnek… = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./
2005. február 26.
A csíkszeredai Székely Károly Alapítvány kiadásában immár második alkalommal jelenik meg a Székely Károly Szakközépiskolában működő, Burus János tanár vezette Nagybükki Néprajzi Társaság folyóirata, a Kútfő. A iskolai néprajzi kör diákjai ezúttal a téli ünnepkörhöz kapcsolódó kutatásaikat tették le az olvasó asztalára. Újdonságnak számít az is, hogy a folyóiratban a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, Mirk László által irányított néprajzi körének diákjai is közölnek dolgozatokat a Kútfőben. /Kristó Tibor: Kútfő másodszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./
2005. február 26.
Megjelent a Katonasors /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, a kényszer-munkaszolgálatra kötelezett sorkatonák visszaemlékezéseit tartalmazó kötet. A 78 személy visszaemlékezésében az egykori munkaszolgálatos katonák keserű tapasztalatai elevenednek meg. /(-): Könyv a munkaszolgálatosokról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./
2005. február 26.
Vincze Gábor szegedi történész a magyarországi és erdélyi magyarság múlt századi történelmének sok szempontból legavatottabb kutatója. Eddig egyedül vagy társszerzőkkel tíz könyvet írt, emellett négy egyéb kiadványt szerkesztett, megjelent mintegy kilencven tanulmánya, forráspublikációja, cikke. Az Asszimiláció vagy kivándorlás? /Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Teleki László Alapítvány, Budapest, 2004/ című, legújabb kötetében a moldvai magyar etnikai csoport modern kori történelmének tanulmányozásához válogatta össze az 1860–1989 közötti időszakból a legfontosabb forrásanyagot. A moldvai magyar etnikai csoport a magyarság egészén belül egyedül produkál még ma is pozitív népszaporulatot. A magyarországi vendégmunka beszűkülni látszik. Ehelyett a moldvai magyarok nagy tömegei vállalnak dél-európai országokban vagy Izraelben vendégmunkát. Vincze Gábor maga is nyugat-európai ideiglenes kitelepedésre – vendégmunkára – készül, az anyaországban nem lévén státus szerinti munkahelye. Az Asszimiláció vagy kivándorlás? című munkában az első dokumentum 1860-as, az utolsó pedig 1985-ös. 1941-ben a bukovinai székelyeket Bácskába telepítették, majd 1944-ben a Dunántúlra menekültek, s akkor a moldvai csángómagyarok közül is áttelepedett 120–130 család. A moldvai csángókat két faluba telepítették le: Egyházaskozárra és Szárászra. 1940–44 közt volt egy olyan elképzelés, hogy minél több moldvai csángómagyart kell áttelepíteni Magyarországra. 1944 tavaszán kidolgoznak egy konkrét tervezetet, ennek értelmében Bákó megyéből az összes csángómagyart át kellene hozni Magyarországra, de közbejött az augusztus 23-i átállás, összeomlott a moldvai román front, a tervet már nem lehetett kivitelezni. 1946–47–48-ban több ezer ember csángó szeretett volna áttelepedni Magyarországra. Azonban az akkori magyar kormányok – Nagy Ferenc és Dinnyés Lajos kormánya – azt mondák: nem szabad őket befogadni, mert akkor nem tudják megakadályozni a román kormánynak, hogy amennyire lehet, Erdélyt magyartalanítsák. Valóban volt a paragrafusokban és a hatósági szervek cselekedeteiben tetten érhető szándék 1946–47-ben, hogy minél több, főleg észak-erdélyi magyart valamilyen ürüggyel kiutasítsanak Romániából. Emiatt a moldvai csángómagyarokat nem engedték be. Egyéni kiskapukat megkeresve végül is 1946–47-ben áttelepedett még egy 40–50 család. Lábnyikról, Diószénből, Klézséről, Lészpedről. Vincze Gábor hangsúlyozza, hogy ő nem csángószakértő. Vincze Gábort a kilencvenes évek vége felé meghívták Kolozsvárra vendégelőadónak. Előadás-sorozatot tartott a kolozsvári történelem szakos magyar hallgatóknak a romániai magyar kisebbség 1919–1989 közti történelméről. Két évvel később, 1998–99-ben ugyancsak a történelem szakosoknak tartottak speciális kollégiumot. Sikerült jó néhány diákot ,,megcsípni”, azóta közülük néhányan elindultak a történészkutatóvá válás útján. A magyar szakosokkal nem volt ilyen szerencséje. /Sylvester Lajos: Asszimiláció vagy kivándorlás? (Moldvai magyar forráskiadvány). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./
2005. február 27.
Február 11-13. között Kecskeméten tartotta éves szokásos összejövetelét az egyetemi lelkészek konferenciája. Immáron tizenegyedszer rendezik meg a lelkészek és munkatársaik találkozóját. Mindenki beszámolt a munkájáról. Kiderült, hogy az erdélyi nagy egyetemi városokban komoly munkát végeznek az ottani lelkészek és munkatársaik (Marosvásárhely, Kolozsvár, Brassó, Temesvár és Csíkszereda). /XI. Egyetemi Pasztorációs Konferencia Kecskeméten. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 27./
2005. február 27.
Regionális Háló-találkozó volt február 18-20. közt Debrecenben. A Kárpát-medence Magyarország e részéhez közel eső régióiban működő katolikus közösségeinek képviselői a Felvidékről, Kárpátaljáról, a szatmári, nagyváradi, hajdúdorogi, egri és a debrecen-nyíregyházi egyházmegye területéről érkeztek. A találkozó témája A keresztény ember kettős állampolgársága: Isten országa és a földi haza volt. /Regionális Háló-találkozó Debrecenben. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 27./ febr. 28.
2005. február 28.
Romániai látogatása során Bruce Jacksont, az Egyesült Államok NATO- bizottságának elnökét február 25-én fogadta Traian Basescu államfő is. – Hamarosan döntés születik a Romániába telepítendő amerikai katonai támaszpontokról – jelentette ki Bruce Jackson, mivel „mind nyilvánvalóbbá válik, hogy a Fekete-tenger stratégiai jelentősége mindkét szövetség számára prioritás”. /USA katonai támaszpontok Romániában? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./
2005. február 28.
Az Európai Parlament legnagyobb konzervatív frakciója erős nyomást gyakorol Románia csatlakozási folyamatának befagyasztására „az általánossá vált korrupció” miatt. – A bukaresti vezetés eddig nem kapott jelzéseket azzal kapcsolatban, hogy Románia nem teljesítette a csatlakozási tárgyalások során vállalt kötelezettségeit, reagált Calin Popescu Tariceanu kormányfő erre a hírre. /Figyelmeztető jelzés az EP konzervatív frakciójától. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./
2005. február 28.
Belső választások révén kellene kialakítani azokat a romániai kisebbségeket képviselő testületeket, amelyek kormányhatározat révén jogot kapnának a saját oktatási, kulturális és sajtóintézmények működtetésére – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a hét végén Kolozsváron, miután a szervezet szakemberei a kisebbségi törvénytervezet kapcsán tanácskoztak. Az RMDSZ azt szeretné, ha már a jövő héten véglegesítené az előzetes szövegtervezetet, amely március végéig a kormány asztalára, áprilisban pedig már a törvényhozás elé kerülhetne. A jogszabály egyrészt meghatározná azokat a kisebbségi szervezeteket, amelyek Romániában hagyományosan történelmi közösséget képviselnek, másrészt pedig szabályozná, milyen reprezentativitási kritériumoknak kell eleget tenniük, hogy részt vehessenek a romániai helyhatósági és parlamenti választásokon. /B. T.: Politikailag független testületek vezetik a kisebbségi intézményeket? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./ Egy kisebbség nevében több szervezet is alakíthat ilyen testületet? – hangzott az RMDSZ ellenzékére utaló újságírói kérdés. Markó Béla válasza: ezekről a kérdésekről egyelőre még viták folynak, de a lehető legnagyobb nyitottság jegyében képzelik ezt el. Markó hangsúlyozta: ez a testület nem az RMDSZ testülete lenne – kormányhatározattal ruháznák fel bizonyos hatáskörökkel, és akkor sem lennének politikai szervezetnek alárendelve, ha az hozza létre őket. /A kulturális autonómia jogi keretének megteremtése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
2005. február 28.
Egy koalíciós kormány nehezebben hoz meg bizonyos döntéseket, az államtitkárok kinevezéséhez aránylag hosszú idő kellett, fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, kormányfő-helyette a vele készült interjú interjúban. Hangsúlyozta, hogy mindannyian magyarként vannak jelen ebben a kormányban. Jelenleg a magyar érdek szerencsésen egybeesik az egész országéval, főleg a jelentős kérdésekben, mint az integráció, az igazságügy, vagy más területek reformja. Sok tekintetben érdekazonosságról van szó, viszont tetten érhető különbségről is. Markó Béla az oktatás és a kultúra mellett, az integrációért felel. /Gyarmath János: Magyarokként vagyunk jelen a román kormányban. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel, kormányfő-helyettessel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
2005. február 28.
Magyarország testvérvárosi és testvérmegyei kapcsolatok kiépítésével, tiszteletbeli konzulátus megnyitásával, kulturális napok rendezésével, a turisztikai kapcsolatok élénkítésével szeretne az eddigieknél nagyobb mértékben jelen lenni Románia moldvai részén is – e szándék jegyében tett látogatást Jászvásáron és Bákóban Terényi János bukaresti magyar nagykövet. Terényi felvetette annak a lehetőségét, hogy magyar tiszteletbeli konzulátust nyissanak Jászvásáron. Jelenleg a kolozsvári főkonzulátus mellett Konstancán tiszteletbeli konzulátus működik. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet tervbe vette, hogy az ősszel kulturális napokat rendezne Jászvásáron és Bákóban. Terényi Jánosnak Bákóban bemutatták azt a két csángóföldi gyermeket, akinek oktatásához a bukaresti magyar nagykövetség munkatársai a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! elnevezésű programhoz csatlakozva szeretnének hozzájárulni. /Magyar tiszteletbeli konzulátus Jászvásáron? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
