Április 27-én a parlament két háza együttes ülésén a szónoki emelvényre felhívást függesztettek ki az Irakban szenvedő három túsz megmentése érdekében. Ion Vasile szenátor, Marie Jeann Ion túsz-újságíró édesapja kérte a parlamentet, foglaljon állást sürgősségi eljárással ebben a drámai helyzetben. A parlament nyilatkozatot fogadott el, amelyben a túszok sorsa iránti aggodalom jutott kifejezésre és kérték, hogy a Legfelső Védelmi Tanács sürgősségi eljárással tárgyaljon erről. /Béres Katalin: Mély nyugtalanság az egész országban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2005. április 28.
Románia európai uniós csatlakozási szerződésének aláírásával új fejezet kezdődik a magyar–román együttműködésben – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke április 27-én Nyíregyházán, ahol Adrian Nastaséval, a bukaresti képviselőház elnökével találkozott. Szili elmondta: a parlament vezetőjeként azon lesz, hogy Magyarország az elsők között ratifikálja Románia uniós taggá válásának szerződését. Adrian Nastase megköszönte Magyarország Románia NATO –, illetve uniós tagságának eléréséhez nyújtott támogatását. Szili Katalin szorgalmazta a Brassó és Bors közötti romániai autópálya építését és a csíkszeredai magyar főkonzulátus létrehozását. A két ország 2003-ban aláírta a partnerségi megállapodást, s azóta fél-évente találkozik a két házelnök a határ két oldalán lévő valamelyik településen. /Szili–Nastase találkozó Nyíregyházán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2005. április 28.
Romániában is virágzik az emberkereskedelem, feltehetően Maros megyében is, bár a hatóságok erről nem nyilatkoztak. Ez a megyében is gond, erre lehetett következtetni abból, hogy Marosvásárhelyen a Táblabíróság szemináriumot szervezett az emberkereskedelemmel kapcsolatban. /(Máthé Éva): Romániában is virágzik az emberkereskedelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2005. április 28.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes roma szervezetek képviselőit fogadta, akik a megyei irodák tevékenységének hatékonyabbá tételét szorgalmazták. Javasolták, hogy a Roma Kultúra Országos Központja területi szervezeteket is működtessen. Markó Béla elmondta, az elmúlt 15 év alatt szemléletváltás történt Romániában a nemzeti kisebbségek kérdésében, ma már vannak roma osztályok az iskolában, tanítják a roma nyelvet. /Markó Béla roma szervezetek képviselőivel találkozott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2005. április 28.
Háromszéken a baróti bányászok tüntettek, követelésük a folyamatos munkát lehetővé tevő épületek, eszközök megőrzésére irányult. A sepsiszentgyörgyi autóvillamossági alkatrészeket és villanymotorokat gyártó vállalatnál, a IAME Group Rt.-nél is tiltakozó akciókat jelentettek be. A tömeges elbocsátások után a megmaradt munkások közel kétharmada ugyanis nem kapta meg az április 12-én esedékes fizetését. A megye néhány más gazdasági egységében ezzel egy időben kilátásba helyezett elbocsátások az övezetben példátlan méretű munkanélküliséget teremtenek. /Flóra Gábor: Megugrik a munkanélküliség Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2005. április 28.
Kisebbségvédelem nemzetközi fórumokon címmel rendezett szakmai képzést Budapesten a Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) a múlt héten, amelyen pályázat útján kiválasztott tizenkét határon túli fiatal vett részt. „Kimondott célunk, hogy a képzésen részt vevők közül minél többen bekapcsolódjanak alapítványunk munkájába, és a határon túli magyar kisebbségek javára kamatoztassák a jövőben az itt szerzett tudást” – mondta Papp Tamás, a HHRF budapesti irodavezetője. A résztvevők meghallgatták Hámos László, a HHRF elnökének üdvözletét, aki videofelvételről jelezte egy Brüsszelben felállítandó nem kormányzati tájékoztató iroda létrehozását a magyar kisebbségek számára. Vizi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének (MTAKI) munkatársa a kisebbségvédelem területén született nemzetközi egyezményeket és dokumentumokat ismertette. Bene Béla, az MTAKI kutatója bemutatta, hogy az intézet által kifejlesztett interetnikus tudásmenedzsment adatbázis hogyan segíti a kisebbségekkel foglalkozó szakemberek mindennapos munkáját az internet útján. /Emberjogi képzés határon túli fiataloknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2005. április 28.
Háromszéken 4469 olyan család van, ahol a szociális segély jelenti az egyedüli jövedelemforrást – közölte sajtótájékoztatóján Serena Ivan, a megyei munka- és családügyi igazgatóság vezetője. A négy és fél ezer család összesen mintegy tizenötezer személyt jelent, a családok háromnegyede) falun él. /(mózes): Tizenötezren tengődnek (A legszegényebbek Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./
2005. április 28.
Április 27-én Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában a Premontrei Öregdiákok Egyesülete szervezett emlékezést a váradi festőművészekre a Varadinum egyik estjeként. Kiállították Kristófi János festőművész képeit is. Pásztai Ottó, az öregdiák egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket. A Mikesként ismert Münich Ödön átütő sikert aratott 1899-ben Münchenben, majd Firenze, Róma, Velence következett. Nagyváradra 1906-ban tanárként tért vissza. Tibor Ernővel igyekezett nagyváradi festőiskolát létrehozni, kevés sikerrel. A zalaegerszegi születésű Udvardy Ignác festőművész (1877–1961) 1901 és 1922 között tanított a premontrei iskolában. Mezey Lajos (1820-1880) festette a premontrei templom oltárképét és még jó pár, ma is létező templomi festményt. Tibor Ernőt rajzolta a legélethűbb Ady-portrét és Dutka Ákosét. Tibor Ernőt Nagyvárad ihletett festőjeként tartják számon, 1945-ben haláltáborban hunyt el. A városban 1995 óta galéria őrzi nevét. /Lakatos Balla Tünde: Varadinum 2005. Festőművész premontrei diákok és tanárok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2005. április 28.
Marosszentgyörgyön már hagyományossá vált a kórustalálkozó, a Marosszentgyörgyi Tavasz, melyet idén április 22-én tartottak, a helyi kultúrotthonban és a Soli Deo Gloria Közművelődési Alapítvány szervezésében. A vendéglátó marosszentgyörgyi együttesek – Soli Deo Gloria és a Laudate Dominum ifjúsági kórus, a helyi általános iskola gyermekkórusa, a Kolping család kórusa, a Szent Cecília és a Reménység vegyes kar – mellett fellépett az udvarfalvi Hozsanna ifjúsági kórus és az anyaországi Pomáz község református gyülekezetének vegyes kara. Hajdó Károly karnagy /a Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar és a Laudate Dominum ifjúsági kórus irányítója/ elmondta, hogy a két csoport nemrég tért haza Magyarországról, ahol a Vasas kórus vendégszeretetét élvezhették. Az anyaországi kórussal tízéves kapcsolat köti össze őket. /(mészely): Marosszentgyörgyi Tavasz kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./
2005. április 28.
Április 15-17-én tartották Marosvásárhelyen a tavaszi Országos Katolikus Egyetemisták Találkozóját /OKET/, melynek most a Marosvásárhelyi Egyetemista Lelkészség volt a házigazdája. A vártnál több, összesen 259 hallgató gyűlt össze. /Rácz Emese: OKET 2005. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./
2005. április 28.
Április 27-én tartották Kolozsváron a Báthory-napok megnyitó ünnepségét a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében. Tőkés Elek iskolaigazgató szólt az egybegyűltekhez, majd a diákok rajzait díjazták. Színvonalas József Attila versműsor következett, majd fellépett az iskola néptánccsoportja, amit a történelmi vetélkedő követett. /Dézsi Ildikó: Megkezdődtek a Báthory-napok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2005. április 28.
A Csíkmenasági Közösségmegtartó Egyesület szervezésében május 1-jén mutatják be ünnepélyesen a néprajzi gyűjteményt Csíkmenaságon. Ez alkalomból a helybeliek hagyományos népi mesterségeket mutatnak be: szövés, fonás, csipkekötés. /Helytörténeti és néprajzi gyűjtemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./
2005. április 28.
A rodostóiak körében még soha nem tapasztaltam ilyen lelkesedést, mint a szentegyházi Gyermekfilharmónia fellépéseit követően – mondta Hayrullah Yigitbasi, a Trákia Egyetem történelemtanára, aki beszámolt a székelyföldi gyermekek törökországi sikereiről. A 138 tagú szentegyházi zenekar és kórus Rodostóban előbb a Rákóczi Parkban lévő szabadtéri színpadon mutatta be műsorát. Az arénában mintegy 5000 ülőhely van, de a vendéglátók szerint még ugyanennyien álltak a koncert alatt. Második fellépésük egy gimnáziumban volt, 2500 fős közönség előtt. /Sarány István: Rodostói vendég. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./
2005. április 28.
Április utolsó hétvégéjén került sor Petrozsényban, a Caritas-házban a Zsilvölgyi Gyermekszínjátszó Fesztiválra. Két lelkes tanító, Tamási Bíborka és Kiss Mihály András kezdeményezte a találkozót. A versenyre négy zsil-völgyi csapat nevezett be. A legjobbat teljesítő a petrozsényi Sárga Tulipán csapat volt. /Széll Lőrinc: I. Zsil-völgyi Gyermekszínjátszó Fesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./
2005. április 28.
Ébredezni kezd a dévai színházi élet. Az ifjú és ambiciózus Turi Zoltán lett az igazgató, aki a még felújítás alatt álló színház színpadján rendezett sajtóértekezleten, ismertette elképzeléseit. A helyi revüszínháznak 17 évvel ezelőtt, 1988. áprilisában volt az utolsó “hazai” előadása. Évente 5-6 új darabot szeretnének színpadra állítani. /CH. A.: A dévai színházélet felélesztése. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./
2005. április 28.
23 új taggal gyarapodott áprilisban a Magyar Cserkészszövetség a dévai 55. Kőműves Kelemen Cserkészcsapat és a gyulafehérvári 96-os számú Szent Pongrácz István Cserkészcsapat közösen szervezett dévai fogadalomtételén. Ünnepi mise keretében 3 dévai és 20 gyulafehérvári jelölt tett fogadalmat, a jelenlévő cserkészek pedig megújították fogadalmukat – számolt be Daradics János cserkésztiszt. /Cserkészek fogadalomtétele. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./
2005. április 28.
Földes Ágnes, Földes László lánya levelet írt a Földes-vitával kapcsolatban, ezt replikának szánja Sütő András Bottoninak írt válaszára. Őt ugyanis felháborította Sütő válasza, aki bagatellizálja a történteket. Szerinte apja szilenciuma, elhallgatatása „tíz évig tartott”. Földes Ágnes szerint Sütő kivételével a Földes-ház nyitva volt mindenki előtt. Sütő Andrásnak „majdnem sikerült elhitetnie velünk, hogy a gyávaság tulajdonképpen bátorság, és a hazugság az igazság.” /Földes Ágnes levele. = A Hét, (Marosvásárhely), ápr. 28./
2005. április 28.
Néhány éve augusztus 1-jén ünnepelik az Aradi Magyar Sajtó Napját, hiszen 1861. augusztus 1-jén jelent meg az első hosszú életű újság Aradon, az Alföld. Nem kevésbé fontos azonban egy majd száz évvel később napvilágot látott lap, amely 1940 és 1945 közötti anyanyelvi sajtócsendet tört meg. A dél-erdélyi magyar lapokat ugyanis a bécsi döntés után beszüntették. Még dúlt a háború, amikor a romániai magyarság képviseletében fellépő Magyar Népi Szövetség kezdeményezésére sikerült kiharcolni egy magyar újság megjelentetését. A Jövő első száma 60 évvel ezelőtt, 1945. április 28-án került ki a nyomdából. Fejléce azt hirdette, hogy független, demokrata napilap. Függetlensége azonban megkérdőjelezhető volt, hiszen az MNSZ erőteljes befolyása alatt állt. Felelős szerkesztője is az egykori illegalista, népi szövetségi vezető, Palásti József volt, aki a két világháború közötti polgári újságírás legjobb erőit gyűjtötte a lap köré. A Jövő első munkatársai közé tartozott Ádám Elek, Bérczi György, Károly Sándor, Korda István, Messer Sándor, Molnár Tibor, Pintér Lajos, Schauer Soós Aladár, Szomory Oszkár. (Közülük idén április 20-án 95 éves korában hunyt el Pintér Lajos.) A 2. lapszám a Jövő sikere címmel jelezte: “Magyarul írni nemcsak jog, de kötelesség is. Súlyos és szép kötelezettségeket ró erre a lapra az, hogy Aradon magyar nyelven szólaltatja meg a haladó, korszerű eszmék törekvéseinek, célkitűzéseinek, harcának hangját”. A Jövő első száma 2500 példányban jelent meg, év végére elérte a négyezres példányszámot, s évről évre növelte olvasótáborát. Az 1948–1949-es években az erősödő politikai nyomás hatására a polgári zsurnalisztika több kiválósága kikerült a szerkesztőségből, végül 1949 nyarán az RMP megyei bizottsága politikai és gazdasági céljainak rendelte alá a lapot, 1950 végétől Vörös Lobogó lett a lap címe. /Puskel Péter: Elődünk, a Jövő. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./
2005. április 28.
Erdélyben sokan vannak, akik könyvespolcukon őrzik azokat a köteteket, amelyeket a hetvenes-nyolcvanas években az Országos Széchényi Könyvtárból kaptak, illetve az általuk fizetett vásárlási utalványon vásároltak. A Széchényi Könyvtár Nemzetközi Csereszolgálat osztályán Vekerdi József fogadta a segítségért hozzájuk folyamodókat, és nagy szeretettel látott el könyvvel mindenkit. Vekerdi József igazi szakmája az indológia, a szanszkrit irodalom. S múlt héten a Sapientia Egyetemen tartott előadást Buddháról és Krisnáról. Vekerdi József az egyetemen latin–görög–orosz szakot végzett, emellett elsősorban az indológiával foglalkozott, szanszkritul, majd a szanszkrit „kapcsolt részeit”, a páli nyelvet, Buddha prédikációinak a nyelvét is megtanulta, a mai Indiában a szanszkrit és perzsa keverékéből kialakult urdu nyelvvel is megismerkedett. Elmerült az eredeti ókori indiai szanszkrit nyelvű irodalomban és kultúrában, filozófiában és költészetben. Az 1956-os forradalom után letartóztatták, öt évet töltött börtönben. A börtönből kijövet segédmunkás volt, emellett a Rámájana szanszkrit eposzt fordította. Nyersfordításai alapján készültek Weöres Sándor műfordításai. Később Keresztúry Dezső segítségével bejutott a Széchényi Könyvtár régi könyvek osztályára, 1973-ban pedig a Nemzetközi Csereszolgálat élére került. A történelmi, néprajzi könyveket kicsempészték Erdélybe utazó egyetemistákkal, az idelátogató turisták pedig kaptak vásárlási utalványt, 500 forint erejéig (ami akkor tíz kötetnek az ára volt) vásárolhattak könyvet, ezek kizárólag magyar kultúrával foglalkozó anyagok lehettek. /Takács Éva: Mindenki a maga törvényei szerint éljen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./
2005. április 28.
Április 27-én Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesházban bemutatták a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány és a Művelődés szervezésében Szatmári László Debreczeni László című és Erdély vándorgrafikusa alcímű munkáját. Debreczeni László /Marosvásárhely, 1903. dec. 18. – Kolozsvár, 1986. szept. 25./ elhatározta, hogy az erdélyi múlt azon emlékeit, amelyeket nem lehet fizikailag megmenteni, rajzokon, fényképeken megörökíti az utókor számára. Kiszállási naplója szerint ötszáztizenkét helységet keresett fel, ahol templomokat és más műemlékeket örökített meg. /Ördög I. Béla: Könyv Erdély vándorgrafikusáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./ Jellegzetesen erdélyi sors Debreczeni Lászlóé. Azoké, akik hittek az erdélyi magyar kultúra jövőt biztosító, jövőt formáló szerepében. Fiatalon, alig 24 évesen írta: „Ősi műveltségünk dokumentumait, apáink alkotásait kell óvnunk az elsodortatástól. Nekünk itt Erdélyben nem lehet közömbös, hogy mink pusztul el, ha kultúránk régiségét és eredetiségét e földön bizonyítani akarjuk. Műemlékeinket konzerválnunk kell, mert tartozunk evvel múltnak és jövőnek egyaránt. Ami pedig nem maradandó vagy már nem tartható meg, azt felvételekben kell megörökíteni. Sok, nagyon sok munka vár itt elvégzésre...”. Úgy véli, hogy ezek a feladatok a tulajdonosokra, az egyházakra várnak, miközben sajnálattal állapítja meg, most már konkrétan, a református egyház vonatkozásában, hogy megfelelő nyilvántartás és hozzáértés hiányában, fokozatosan pusztulnak műkincseink. A szerző sikerrel válogat a rendelkezésére álló forrásanyagból, az éppen uralkodó történelmi-társadalmi viszonyok ismeretében tárja fel és méltatja Debreczeni László tevékenységét, villantja fel életének és munkásságának legfontosabb állomásait. A vándorgrafikus 1928. április 4-től 1944. március 13-ig kiszállási naplót vezetett, 512 helységében végezte el a számbavételt, 356 templomot és faépítményt, 476 terítőmintát, 108 ónedény díszítést rajzolt le, 312 esetben végzett alaprajzi felméréseket, szöveges adatgyűjtése pedig 556 lapra terjed. /Németh Júlia: Erdély vándorgrafikusa. Szatmári László Debreczeni Lászlóról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Előző kiadás Debreczeni munkáiból: Debreczeni László: Száz rajz /Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, 1995/
2005. április 29.
Megmozdultak a hatóságok: Temes, Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megye árkárosultjainak a megsegítésére sietnek, e négy megyébe 13 ezer adag oltóanyagot szállítanak. Az utóbbi napon további harminc település került víz alá, ezzel 175-re emelkedett az eláradt helységek száma. Április 14. és 27. között az árvíz sújtotta hét megyében 3350 embert kellett kitelepíteni, a természeti katasztrófának egy halálos áldozata van, 3785 ház dőlt össze vagy rongálódott meg, több mint 43 ezer hektár termőföld került víz alá, rengeteg háziállat pusztult el. Az árvíz 339 hidat tett tönkre, két és fél kilométernyi országos utat és 342 kilométer helyi érdekű közutat, 79 utcát tett járhatatlanná. Temes megyében 62, Krassó-Szörényben 58, Hunyadban 25, Arad megyében 18, Biharban hét, Mehedinti-ben három, Suceavában pedig két település vált az ár martalékává. További áradások várhatók. /Riasztották az erdélyi megyéket. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./
2005. április 29.
A Bánságban több száz ház teljesen összeomlott, több ezer megrongálódott, és továbbra is fennáll a veszély. Temeskeresztes, Ótelek, Fény, Jánosfölde, Magyarszentmárton, Gátalja, Szigetfalu, Torontáldinnyés, Gyülvész, Újvár víz alá került. A Kolozs megyei RMDSZ gyűjtést kezdett a árvízkárosultak megsegítésére, közölték a bankszámla számot, ahova be lehet fizetni a támogatást, ugyanúgy az RMDSZ székházában is fogadják a támogatást. Az RMDSZ miniszterei és államtitkárai, továbbá parlamenti frakciói is megkezdték a gyűjtést. /Segítsünk az árvíz sújtotta embertársainkon! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2005. április 29.
Az RMDSZ felhív mindenkit arra, hogy adományaival támogassa az árvíz következményeinek felszámolását, a hajléktalanok ellátását, a megsemmisült lakóházak, gazdasági épületek újjáépítését. A felhívást Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke írta alá. /Felhívás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./
2005. április 29.
Basescu elnök idejéből egy helikopteres terepszemlére futotta, ám az azt követő sajtókonferencián ígéretet tett az árvíz által elpusztított falvak újjáépítésének támogatására. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök néhány napos késéssel érkezett a helyszínre. A védekezés nem működik úgy, ahogy kellene – állítják egyre határozottabban a kárvallottak. Ennek ellenére, Tariceanu miniszterelnök minden alkalmat megragadott, hogy dicsérje a helyi adminisztráció vezetőit nagyszerű helytállásukért. Kijelentette, hogy elégedett az eddigi intézkedések hatékonyságával. Az őt körülvevők panaszára, melyek cáfolni látszottak a helyi adminisztráció dicséretére elhangzott szavait, önérzetesen kifakadt: “Mint akarnak még, építsünk szállodákat?” Az arrogáns válasz letörte a miniszterelnöki látogatáshoz fűzött reményeket. /Sipos János: Elszólás vagy arrogancia? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./
2005. április 29.
Az árvíz következtében hajléktalanná vált, a környező településeken szétszóródott vagy temesvári rokonoknál meghúzódó iskolás gyermekek számbavételét kezdték meg a Bartók Béla Elméleti Líceumban /Temesvár/. Az iskola bentlakásában már többen átmenetileg otthonra találtak, de pedagógusok és szülők is felajánlották, hogy befogadják az árvízkárosult szülők gyermekeit. A Bartók Béla Líceum azt is felajánlotta, hogy osztályaiban folytathatják az óteleki gyermekek tanulmányaikat, hiszen a tanévet be kell fejezniük. Az iskola vezetősége és pedagógusai az elsők között voltak, akik gyorssegéllyel, élelmiszerekkel és ruhákkal keresték fel a bajbajutottakat. /(Sz. I.): Az óteleki iskolásokról gondoskodnak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./
2005. április 29.
Az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform vezetői tartottak sajtótájékoztatót április 28-án Csíkszeredában a kisebbségi törvénytervezetről. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy műhelyként, az RMDSZ belső ellenzékeként kívántak az elmúlt időszakban is tevékenykedni. Több módosító indítványt is kidolgoztak és nyújtottak be a törvénytervezet kapcsán, azonban ezeket a vártnál is kisebb mértékben vette figyelembe az RMDSZ csúcsvezetése. Szerinte az RMDSZ vezetőségében ma is sokan autonómia ellenesek. Katona Ádám a sajtótájékoztatón felsorolta azokat a pontokat, amelyeket az EMK fontosnak tartotta volna, hogy a kisebbségi törvényben helyet kapjanak, ezek szerint a közképviselet és az érdekképviselet kapcsán a politikai, a civil és az egyházak kiemelt szerepét kellett volna rögzíteni, a kulturális autonómia „kifejtését” a kollektív jogok alapján, valamint a szubszidiaritás és a decentralizáció elvének nagyobb mérvű érvényesítését. /(Daczó Dénes): EMK a kisebbségi törvényről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./
2005. április 29.
Kuszálik Péter ironikus hangon számolt be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács április 23-án Marosvásárhelyen tartott közös üléséről, ahol a „Nemzet Bölcsei” beszéltek. /Kuszálik Péter: Együttes ülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
2005. április 29.
Mintegy ötvenen írták alá azt a Transindex hírportálon is közzétett levelet, amely bírálja a december 5-i népszavazás sikertelensége miatt az erdélyi magyarok megvigasztalását célul kitűző rendezvényeket. A levél elsősorban a magyar állami pénzből 20 millió forinttal támogatott nagyváradi könnyűzene sztárparádéra utal, de Kelemen Attila főszerkesztő szerint az RMDSZ által szervezett Omega koncert is hasonló célt szolgál. A Nagyváradon április 29-re tervezett gálát 19 millió forintos magyar állami támogatásból szervezik , „a népszavazási csalódás feloldására”. Az est sztárvendége a francia Richard Clayderman népszerű zongoraművész lesz. A francia zongorista húsz perces fellépésért 5 millió forintot kap, a színház termét pedig 2 millió forintért bérelték ki. Az Erdélyi Magyar Ifjak Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és kormánypárti képviselőknek címzett levélben kifejtik, „ha valóban nem úgy akarnak bevonulni a történelembe, mint az Erdély által meg nem tűrt magyarországi kormány, ne vagyonokba kerülő zongoraestet szervezzenek a Partiumban, hanem kérdezzék meg az embereket, mire lenne szükségük, hogy boldoguljanak, vagy egyáltalán megmaradjanak a szülőföldjükön.” A szervezet vezetői emlékeztettek a Temes megyei árvizek pusztításaira, ezért azt javasolták, hogy inkább az érintett kilenc magyar település lakóit segítsék a nagyváradi koncerthez hasonló jellegű rendezvények helyett. /B. T.: Tiltakoznak a vigaszkoncertek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2005. április 29.
Mircea Miclea oktatási miniszter április 25-én aláírta a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolák tankönyvellátásának szabályozásáról szóló miniszteri rendeletet. A rendelet orvosolja a kisebbségi oktatásban 2001 óta tapasztalható hátrányos helyzeteket és előírja a kis példányszámok miatt drágább, kisebbségek számára készített tankönyvek kiadására szükséges pénzügyi alapok megteremtését. Kötő József, az Oktatási és Kutatási Minisztérium kisebbségi államtitkára, a rendelet szorgalmazója kifejtette: az anyanyelvű oktatásban az elmúlt négy évben csupán lefordított tankönyveket lehetett használni, ez pedig eleve késést jelentett a magyar iskolák számára. Súlyos problémát okoztak a rossz minőségű fordítások is. Az új rendelet szerint anyanyelven is lehet írni tankönyveket, és azokkal lehet indulni a versenytárgyaláson. A rendelet melléklete szabályozza, hogy a könyv lektorálását kik jogosultak elvégezni, ez a magyar tankönyveknél az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács. A rendelet leszögezi: amennyiben a minisztérium kisebbségi államtitkársága úgy ítéli meg, hogy az anyaországban kiadott tankönyv tartalmazza azokat a tantervi követelményeket, amelyeket itthon előírnak, akkor ezek forgalmazását is engedélyezhetik. Lélekszám-arányosan meg kell teremteni az pénzalapot. Ingyen tankönyveket kell kiadni tíz osztály elvégzéséig, fizetni csak a tizenegyedik és tizenkettedik osztályban kell. Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója szerint a rendeletet nagy lépést jelent az anyanyelvű tankönyvkiadásban. /Köllő Katalin: Véget érhet a magyar tankönyvmizéria? Magyarul írott tankönyvet is elfogadnak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2005. április 29.
Április 29-án veszi át a bécsi egyetem dísztermében Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem akadémiai tanácsának elnöke a Herder-díjat. A rangos kitüntetést Marga az európai kulturális örökség megőrzéséhez és gyarapításához való hozzájárulásért kapja. Több román és magyar neves alkotó is megkapta már ezt a díjat, köztük Constantin Daicoviciu történész, valamint Adrian Marino irodalomtörténész, aki a Szabadságot működtető Minerva Egyesület alapító tagja volt. Az erdélyi magyar személyiségek között található többek között Kányádi Sándor és Sütő András, a magyarországiak között pedig Csoóri Sándor érdemelte ki a díjat. /B. T.: Ma veszi át Andrei Marga a Herder-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
