Kolozsvár – egy város és lakóinak sorsa Európában címmel szervezett négynapos konferenciát a Német Kultúrközpont és az Osztrák Könyvtár Kolozsváron. A rendezvényt a Babes–Bolyai Egyetem dísztermében Stefan Oltean rektor-helyettes, Wilfried Gruber német nagykövet és Ludányi-Horváth Attila kolozsvári magyar konzul nyitotta meg. Ulrich Burger, a Német Kultúrközpont volt igazgatója elmondta, román, szász és magyar szempontokat is érvényesítő könyv Kolozsvárról utoljára 1974-ben jelent meg. /Kiss Bence: Konferencia Kolozsvár történelméről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2005. május 28.
A 2004-es év könyvtermését, a könyvtárak helyzetét, a könyvtárosok munkáját, elért eredményeiket összegezi a Művelődés folyóirat melléklete, a XIII. évfolyamához érkezett Könyvesház. /(n): Könyvesház/2004. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2005. május 28.
Szűcs Katalin Ágnes színikritikus, a Criticai Lapok főszerkesztője, a Magyar Kritikusok Céhének elnöke, néhány éve Darvay Nagy Adrienne-nel együtt előválogatás után döntik el, milyen előadások kerülnek be a kisvárdai színházi fesztivál programjába. Sőregi Melinda a vele készült interjújában elmondta, 2002 óta végzi a válogatást, és alakítja versenyprogramot. Idén is lesz Szigethy Gábor-workshop fiatal határon túli színészek és főiskolások számára: színháztörténeti – stílusbeli kalandozás, gyakorlattal. A szakmai programok mellett lesznek felolvasószínházi produkciók, melyek keretében három, Örkény István-ösztöndíjas határon túli drámaíró művét ismerhetik meg. /Sőregi Melinda: Ismét Kisvárda. Interjú Szűcs Katalin Ágnessel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2005. május 28.
A 95 éves Faludy György erdélyi körútján Marosvásárhelyre is ellátogatott, Balázs Imre József és Szőcs Géza beszélgetett az íróval a sikeres esten. /N. M. K.: Faludy mesél. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./
2005. május 28.
A két világháború közötti hazai magyar írótársadalmat az Erdélyi Helikon szabad íróközösség mint a kor legszámottevőbb és legjelentősebb irodalmi csoportosulása tömörítette. Az 1926 és 1944 között nyaranta legtöbbször Kemény János marosvécsi kastélyában vendégeskedő 55 író emlékét akarta/akarja megőrizni az öt éve, br. Kemény Miklós által alapított marosvásárhelyi Helikon – Kemény János Alapítvány. A 2000 májusában hivatalosan bejegyzett alapítvány /elnöke Adamovits Sándor/ 2001-ben emlékezett az Erdélyi Helikon írói közösség megalakulásának 75. és Kemény János halálának 30. évfordulójára. A rendezvénysorozat az erdélyi történelmi családokat tömörítő Castellum Alapítvány Kemény János emlékestjével kezdődött, ahol az alapítvány elnöke, Adamovits Sándor méltatta Kemény János életét és munkásságát. Ezt követte a budapesti bemutatkozó est a Magyarok Házában. 2003 elején mutatták be a Marosi Ildikó és Adamovits Sándor által válogatott, Nagy Miklós Kund szerkesztette A Mecénás – Kemény János és a Helikon – című emlékalbumot. Ebben az évben a Castellum irodalmi estjén Vita Zsigmondra emlékeztek, részt vettek azon az ünnepségen, melyen a marosvécsi általános iskola felvette a Kemény János nevét és Brassóban, bemutatták Csutak H. Levente képzőművésznek az 55 helikonistáról készült grafikáit. Ugyancsak 2003-ban emlékeztek Kemény János születésének 100. évfordulójára. A maroshévízi középiskola névadó felvette Kemény János nevét. Megjelent Adamovits Sándornak A Helikon házigazdája című, Kemény Jánosról készült összeállítása (kismonográfiája). Az Erdélyi Helikon írói már nem élnek. Emlékük őrzésére az alapítvány megszervezte a helikoni leszármazottak találkozóját Marosvécsen. 2004-ben a hagyományápolás új formáját vezette be az alapítvány a negyedévenként megrendezett Helikon-estek sorozattal, melyeken olyan helikonistákra emlékeztek, akiknek kerek évfordulójuk volt. Ebben az évben is folytatják a Helikon-estek sorozatot. Az elsőn Gulácsy Irénre emlékeztek halálának 60. évfordulóján, ezt követik a Makkai Sándor, Reményik Sándor és Molter Károly-emlékestek. /Adamovits Sándor: Csendes ünneplés. A Helikon-Kemény János Alapítvány öt éve. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./
2005. május 28.
Huber András író Akikhez a múzsák bekopogtak című legújabb könyvében a két Szamos egyesülése vidékének magyarul publikáló írástudóit vette számba. A Dés székhelyű egykori Szolnok-Doboka vármegye határvonala csupán keretet biztosított ahhoz, hogy fölmutassa az itt született jelentős szellemi értéket, mondta. A Magyar Tudományos Akadémia tizenhét hajdani tagjának életútja kapcsolódott az egykori Szolnok-Dobokához. A Désen született Huber András jó ismerője a város hely- és sajtótörténetének. Monografikus jellegű könyvekben adta közre kutatásainak eredményeit. 1997-ben megjelent Százarcú nagyhatalom című munkájában négy egykori jelentős erdélyi vármegye közel másfélszáz időszaki sajtótermékének útját tárta fel a kezdetektől 1944 végéig. Szolnok-Doboka vármegyében a XIX. század második felétől 1944 végéig két tucat nyomda volt, ezekben számos magyar nyelvű helyi hírlap és folyóirat készült, Désen például 36. Napjainkban azonban Désen már nincs potenciális magyar olvasóközönség, pedig a számadatokat tekintve még lehetne. 2002-ben megjelent várostörténeti könyve /Város az időben/ viszont hat hét alatt elfogyott. Ennek az az oka, hogy Szabó T. Attila professzor 1944-ben közreadott dolgozatától eltekintve, anyanyelvű vonatkozásban nem látott napvilágot egyéb munka. Huber Andrást bántja, hogy Désen a helyi utánpótlás várat magára. /Lukács Éva: Ahány könyv, annyi szelete a létnek. Beszélgetés Huber András íróval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2005. május 28.
1924-ben jelent meg Budapesten az erdélyi magyar novellisztika első antológiája, az Erdélyi történetek, Benedek Elek szerkesztésében. Nyolcvan esztendő múltán helyezi a magyar (főleg a magyarországi) olvasó asztalára az újabb válogatást a műfajnak és irodalmának kiváló ismerője, Nagy Pál. Nem előzmények nélküli ez irányú munkálkodása, ugyanis – miután 1971-ben megjelent a Szeresd az élőket című összeállítás Kántor Lajos gondozásában, majd 1975-ben a Hűséges Mártonka című, kétkötetes gyűjtemény Sőni Pál szerkesztésében -, 1984-ben látott napvilágot Nagy Pál kétkötetes válogatása, az Egyszer mindenkit szólítanak című antológia. 2002-ben Demény Péter szerkesztett hasonló kiadványt, Lassított lónézés címmel. A most megjelent kötet /Erdélyi elbeszélők. A kötet elbeszéléseit Nagy Pál válogatta. Palatinus, Budapest, 2004/ a szerzőket születésük időrendjében szerepelteti. /B.D.: Negyvennégy erdélyi elbeszélő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./
2005. május 28.
Száz esztendővel ezelőtt jelent meg Benedek Elek kétkötetes munkája, A magyar nép múltja és jelene, melynek második része A magyar nép. A bölcsőtől a sírig címmel, a Művelődés folyóirat- és könyvkiadónak köszönhetően, újra napvilágot látott. Benedek Elek műve az első néprajzi monográfia. /Fejér László: Könyvajándék mindenkinek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
2005. május 28.
Május 26-án bemutatták Péterfy László: Marosszék régi sírkövei /Mentor, Marosvásárhely/ című kötetét Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén. A szerző gigantikus munkával megmentette a múlt egy részét, a marosszéki sírköveket megörökítő diafilm anyagot a Kriza János Néprajzi Társaságnak ajándékozta. Péterfy László Nagykend szülötte, 1966-tól Magyarországon él. Képzőművész, nem vallja magát szépírónak. Türelmes munkával ültette át papírra a sírkövek képmását, bár még mindig vannak be nem járt marosszéki temetők, feltáratlan kincsek. A szerző elmondta: maga Kós Károly oltotta bele a népművészet iránti érdeklődést, a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán. /F. I.: Múltmentés és tudományosság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2005. május 28.
Lászlóffy Csaba A félelem halmazállapota (A megélt iszonyat regénye) című kötetét mutatták be Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban. A háború utáni évtizedekről szó a könyv, amelynek veszteségeit még fel sem becsülték. Története tipikusan közép-kelet-európai, a főhőst érintő és a korra jellemző hatósági meghurcoltatásokkal. A kisregény főhőse, Kovrigh, félelem és szorongás között vergődik: harcolni vagy megalkudni kell? /Ö. I. B.: Kisregény a nagy félelemről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2005. május 30.
A Duna–Körös–Maros–Tisza Regionális Együttműködés nyolcéves története során először lehet sikeres, valósíthat meg konkrét gazdasági, szociális terveket – értékelték a fejlesztési stratégia elfogadását Szegeden a DKMT-t alkotó térségek önkormányzati vezetői és a három ország külügyminiszterei: Somogyi Ferenc, Mihai Razvan Ungureanu és Vuk Draskovic. A több mint 70 ezer négyzetkilométernyi területű és közel 5,5 millió lakosú eurorégió május 28-i közgyűlésén megszavazott projekt az egészségügy, a társadalombiztosítás, a szakmai továbbképzések, a mezőgazdaság és a területfejlesztés terén is a határokon átnyúló együttműködések erősítése érdekében született. Első ízben fordult elő az 1997 óta megrendezett DKMT-napokon, hogy Magyarország, Románia, valamint Szerbia és Montenegró külügyminiszteri szinten képviseltette magát. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar–román–szerb külügyminiszteri találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./
2005. május 30.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Néppárt (PPRM) tiszteletbeli elnöke visszatérne a párt élére, az alakulat nevét is visszaváltoztatná Nagy-Románia Pártra (PRM). „Információim vannak arra vonatkozóan, hogy a párt jelenlegi vezetősége hallgatólagos egyezményt kötött a szociáldemokratákkal, hogy idővel a PPRM ennek egy alegysége legyen” – fejtette ki. Hozzátette: ezeket a személyeket, amint visszakerül a párt élére, eltávolítja. /Vadim visszatérne a „PRM” élére. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2005. május 30.
Rodica Parvan, a román Constantin Brancusi Iskolaközpont /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója, aberrációnak nevezi azt a feltételezést, hogy az általa vezetett iskolában magyarellenességre buzdítanák a gyerekeket. Szerinte valamilyen zenei ízlésbeli különbségen robbant ki a vita, amely aztán verekedéssé fajult. Ennek nem lehet etnikai színezetet adni, mondta. Arra a felvetésre, miszerint a Lósy-emléktábla leleplezésekor mutatott tiltakozása nem a legjobb irányba terelhette diákjai gondolkodását, szintén elutasító volt, mondván, nem bizonyított, hogy az az úgynevezett híres személyiség ebben a házban született. Ezért jogos volt a felháborodásuk. /Bíró Blanka: Rodica Parvan: zenei ízlések vitája. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2005. május 30.
Romániai Magyar Közoktatási Tanács megalakulásáról határozott a május 28-án Kolozsváron ülésező Erdélyi Tankönyvtanács. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint az új szervezetnek a Felsőoktatási Tanács mintájára kell szerveződnie, és létrehozásával az RMDSZ Oktatási Főosztályát kell megbízni. Javaslata szerint a testület három pilléren alapulna: az RMDSZ, a pedagógusszövetség és a kiadók képviselői vennének részt munkájában. Az ülésen részt vevő Markó Béla megbízta Lakatos András oktatási alelnököt, dolgozzon ki javaslattervezetet a közoktatási tanács szerkezeti felépítésére és működésre vonatkozóan. Péntek János, az Erdélyi Tankönyvtanács kuratóriumának elnöke, a megfelelő szakmai és intézményi háttér hiányát nehezményezte. Emlékeztetett arra, hogy a tankönyvtanács eddig önkéntes alapon végezte munkáját. Véleménye szerint a tankönyvkiadás kérdésében külön kell választani a hatóságok, a szakma, valamint a vállalkozók feladatát. /Lázár Lehel: Átláthatóság és tervezhetőség. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2005. május 30.
A Don-kanyari áldozatok tiszteletére Marosvásárhelyen állított emlékmű avatásán Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei elnöke ünnepi beszédében leszögezte: „ Immár nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk el, hogy helyrehoztuk az elmúlt évtizedek kényszerű mulasztását, a doni áldozatok és családtagjaik szenvedéseinek agyonhallgatását, és távlatokat nyitottunk a nyilvános megemlékezéseknek.” A történelmi egyházak és egyes civil szervezetek 2002 februárjában hozták létre az emlékbizottságot, amely összeállította a Maros megyei áldozatok névsorát. A térségből 577 honvéd és munkaszolgálatos vesztette életét, tűnt el vagy sebesült meg a Don-kanyarnál. A római katolikus temető főbejáratához állított, Bocskay Vince, Sánta Csaba és Dóczy András által alkotott emlékművet elsőnek a házigazda Csató Béla római katolikus főesperes szentelte fel a református, unitárius, evangélikus egyházak és az izraelita hitközség képviselői követték. A résztvevők hiába várták az ortodox és a görög katolikus lelkészeket, ígéretük ellenére egyikük sem jelent meg az ünnepen. Pedig az 577 áldozatnak mindössze egyharmada volt magyar nemzetiségű. /Szucher Ervin: Túlélők és emlékezők. Felavatták a Don-kanyari áldozatok emlékművét. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2005. május 30.
Május 29-én Torockószentgyörgyön a két szomszédos falu magyarsága emlékezett az 1944. szeptember 7–11-i nyírmezei csatában elesett honvédekre. A felállított fejfát és emléktáblát Ferencz Gábor torockói unitárius lelkész áldotta meg. Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) elnöke hangsúlyozta, bár Torockószentgyörgyön 9 honvédet hantoltak el 1944 szeptemberében, azért állítanak emléket a nyírmezei csata áldozatainak, mert ez a falu méltó arra, hogy a hősök emlékét ápolja. Eljött Ludányi Horváth Attila kolozsvári magyar konzul és Kisvári Tamás alezredes, bukaresti magyar katonai attasé is. Erdélyben a torockószentgyörgyi a tizenkettedik kegyhely, amelyet a THHB kezdeményezésére jelölnek meg a honvédek emlékére. /Benkő Levente: Síremlék a honvédeknek. Világháborús hősökre emlékeztek Torockószentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2005. május 30.
Május 27-én tartották meg a nagyváradi Kiss Stúdióban Márai Sándor, Nyírő József és Wass Albert műveiből készült színpadi játékot. A Három csillag jár az égen című előadásban Kiss-Törék Ildikó és Varga Vilmos Nyírőtől az Uz Bence, Máraitól többek között a Kassai őrjárat, Verseskönyv, San Gennaro vére és az Egy úr Velencében, Wass Alberttől pedig a Hová, Uram, hová vezet az utunk, Elvásik a veres csillag, illetve a Magyar karácsony című műből adtak elő részleteket. Varga Vilmos elmondta, azért esett a választás erre a három alkotóra, mert összeköti őket a közös sors: mindhárman külföldön haltak meg, valamennyiük műveiben a magyar nyelv és kultúra iránti hűség nyilatkozik meg. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2005. május 30.
A magyar múlt alaposabb megismerése és hagyományőrzés céljából rendeztek nemzetközi történészkonferenciát Gyergyószentmiklóson. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) gyergyói fiókszervezete, a Gyergyói Népfőiskola és a Gyergyói Főiskolás Diákok Szervezete által rendezett tanácskozáson több előadás hangzott el. /Gergely Edit: A gyergyószentmiklósi örmények autonómiája. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2005. május 30.
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Essig József, a Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány elnöke kezdeményezésére május 28-án Kolozsváron, az evangélikus püspökségen megalakult az 1944 karácsonyán mártírhalált halt kolozsvári evangélikus lelkész nevét viselő Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely. A püspök bevezetőjében ismertette a kulturális műhely Dávid Gyula által összefoglalt célkitűzéseit. Járosi Andor az 1944-es zsidótörvények idején a keresztyén hit erejével szállt szembe a gyilkos erőkkel, próbálta menteni az üldözötteket. Antal Margit tanárnő Járosi Andor az igaz ember címmel tartott előadást nagyapjáról. A Járosi-kép elmélyítéséhez járult hozzá Gaal György és Fazakas Csilla, valamint dr. Lőwi Károly, aki részleteket olvasott fel Lőwy Dániel A téglagyártól a tehervonatig. A kolozsvári zsidóság története című könyvéből. Június 19-én Járosi Andor leszármazottai átvehetik az egykori evangélikus lelkészt megillető, a Yad Vashem által adományozott, igaz embereknek járó kitüntetést. /Németh Júlia: Megalakult a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2005. május 30.
Május 28-án a Mátyás-házban folytatódott a Német Kulturális Központ és az Osztrák Könyvtár, valamint a nagyszebeni német főkonzulátus által szervezett Kolozsvár – egy város és lakóinak sorsa Európában című tanácskozás. Dr. Virgil Tarau (BBTE Történelem Kar) előadása hangzott el a két világháború közötti Kolozsvárról. Nézeteltérések a helybeli és a Kárpátokon túli románok között is jelentkeztek. Radikális román fiatalok nyomán Erdélyben azelőtt ismeretlen fogalmak keltek életre: zsidóellenesség, kisebbségellenesség stb. Ottmar Trasca (Történeti Intézet) A román–magyar kapcsolatok és a kisebbségek helyzete Észak-Erdélyben 1940 szeptemberétől 1944 augusztusáig címen tartott előadást. A bécsi döntés nyomán itt maradt román és a délen maradt magyar lakosságot, főként a román hatóságok túlkapásai miatt, a kölcsönösség elvére hivatkozva, mindkét oldalon igyekeztek elüldözni, létét lehetetlenné tenni szülőföldjén. dr. Liviu Tarau (BBTE Európai Tanulmányok Kara) a Funar-korszak törvénytelenségeiről beszélt, amelyek a 2004-es helyhatósági választások nyomán szakadtak meg. Funar jelenleg parlamenti honatya, ott sem tagadja meg önmagát, és népszerűsége tovább süllyed. Csapó Emőke (BBTE Történelem Kar) a Házsongárd temető XIX. századi alakulásáról beszélt. Dr. Radu Mlesnita üzletember a mai Kolozsvár virtuális arcát tárta fel, bemutatva a város idén beindított háromnyelvű honlapját (www.ClujNapoca.ro; www.Kolozsvar.ro; www.Klausenburg.ro). Dr. László Ferenc (Gheorghe Dima Zeneakadémia) a város zenei múltját és jelenét mutatta be. Dr. Balogh András, a német irodalom kelet-európai szakértője, a kolozsvári magyar, német és román írói munkásságot vázolta. /Ördög I. Béla: Sajátos és közös kolozsvári kulturális értékek feltárása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2005. május 30.
Szatmárnémetiben a katolikus iskolaközpont vendége volt Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Böjte Csaba Szent Ferenc példáját idézte fel, aki mindenét megosztotta a szegényekkel. Örült a jó hírnek, mely szerint aláírták a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport létrehozásával kapcsolatos rendeletet. Az előzetes megállapodás értelmében, a tanulók az iskolában kapott elméleti oktatást a Szent Ferenc Alapítvány által működtetett műhelyekben szakmai képzéssel egészítik ki. A Rekecsinben épülő csángó iskolával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy valós igényt elégít ki, hisz máris ismert: az őszön 400-zal többen akarnak Csángóföldön magyarul tanulni, mint a most befejeződő tanévben. Fontosnak tartja, hogy a csángókat érzelmileg is jobban hozzá kapcsolják a magyarsághoz. /(Sike Lajos): „A csángókat érzelmileg is meg kell nyernünk”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
2005. május 30.
Május 28-án folytatódott a Dr. Bernády György Alapítvány által szervezett szeminárium a kisebbségek jogállásáról. Márton Árpád parlamenti képviselő a kulturális autonómiáról tartott előadást.. Nem fordulhat elő a jövőben az, ami néhány éve a Bukarestben a közszolgálati rádióban megtörtént: a kisebbségi adások vezetője egy olyan személy lett, aki nem beszélt egyik kisebbség nyelvén sem, nem ismerte azok kultúráját, sajátosságait. Heizer Antal, a magyarországi Kisebbségi Hivatal képviselője az anyaországban 1993-ban elfogadott, s azóta folyamatosan kiegészített kisebbségi törvényről számolt be. A kisebbségi törvény alapján a 3300 településből 1300-on hozták létre a kisebbségi önkormányzati tanácsokat. A tanácsok választott tagjai direkt módon beleszólhatnak az őket érintő döntésekbe. A jelenleg elfogadásra váró új kisebbségi törvény értelmében a kisebbségi önkormányzatoknak még nagyobb joguk lesz, hiszen képviselője kötelező módon a települési önkormányzat tagja lesz, s részt vesz minden döntéshozásban. /Simon Virág: A kulturális autonómia és ami ezzel jár. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./
2005. május 30.
Május 28-án ünnepelte meg fennállásának 15. évfordulóját a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT). Kolozsváron, a Kövespad utcai országos székhelyen főként alapító és aktív tagok gyűltek össze. Somai József elnök visszatekintett az 1990-i kezdeti nehézségekre, arra, hogy milyen hátrányt jelentett a hazai magyar nyelvű szakemberképzés megszüntetése az 1950-es években. Ma már több mint kétezer diák tanulja magyarul a szakmát. Az RMKT eddigi története két időszakra bontható: a székház megszerzése előtti „hőskorszak” és az azt követő felemelkedés, amikor már anyagi gyarapodásról is lehet beszélni (informatikai laboratórium, könyvtár, háromfős ügyvezetés, szakkiadványok stb.). Örvendetes a fiatal nemzedék jelentkezése és önszerveződése (RIF, azaz Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója), de még kifogásolható több megyei fiókszervezet passzivitása. Dr. Kerekes Jenő, az első tíz esztendő RMKT-elnöke elmondta: a mai kapitalista piacgazdaságban másfajta közgazdászok kellenek, mint tizenöt évvel ezelőtt, és ez főleg a fiatalok érdeklődésében mérhető le. /Ö. I. B.: Tizenöt éves az RMKT. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2005. május 30.
„A korábbiakhoz képest a román rendezők feltűnően előretörtek a magyar színházaknál, ők hozták létre a legtöbb előadást, nagyon jó színvonalon”, összegezte tapasztalatait zsűritagként Sőregi Melinda színházkritikus, a Gyergyószentmiklóson megrendezett Kisebbségi Színházak Kollokviumának május 28-án tartott díjkiosztó gálája után. A sepsiszentgyörgyieknek járó Legjobb előadás díja nem volt nagy újdonság, hiszen ez a társulat jó ideje színvonalas produkciókat hoz létre. „Nagy meglepetést okozott a Csíki Játékszín által bemutatott Az ember tragédiája című előadás, a társulat életében ez nagy előrelépésnek számít. A nézőcsúcs a Médeia előadáson tetőzött. A kollokvium díjai: a legjobb előadás: Médeia (Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, rendező Mihai Maniutiu); a legjobb férfi színészi teljesítmény: Szabó Tibor; a legjobb női alakítás: Bicskey Zsuzsanna (Médeia); a közönségzsűri díja: Bérgyilkost fogadtam (Radu Alexandru Nica); NKÖM díja megosztva a legjobb magyar nyelvű előadásért: Az ember tragédiája (Csíki Játékszín), Öltöztessük fel a mezteleneket (Kolozsvár). /(köllő): Színvonalas teljesítmények a kollokviumon. A Médeia vitte el a pálmát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2005. május 30.
A kisebbségi közösségek anyanyelvi tájékoztatásában tapasztalt gondok orvoslására, és a határon túli magyar újságírók hatékonyabb érdekképviseletére megalakult a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója, május 28-án Szegeden. Az újságíró szakma erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, horvátországi és muravidéki képviselői egymás jobb megismerése és kölcsönös tájékoztatása, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a folyamatos tapasztalatcsere feltételeinek megteremtése érdekében alapították a szervezetet, olvasható abban a keretegyezményben, melyet az anyaországon kívüli magyar újságírók első találkozóján írtak alá. A Konvenció Lakmusz néven hírportált hoz létre és működtet, valamint kiadja a Kárpáti Sajtókör című kéthavonta megjelenő tájékoztatót. Az érdekképviselet szorgalmazza az anyaországi rokon szervezetekkel való együttműködést. Tevékenysége fenntartása céljából a Konvenció saját forrásokat vesz igénybe, pályázatokat nyújt be az Európai Unióhoz, illetve alapítványokhoz – áll a keretegyezményben, amely két hét múlva lép hatályba. /Magyar újságírók összefogása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./ Nem valaki ellen, hanem valamiért szeretnénk összefogni – hangsúlyozta Ambrus Attila a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke Szegeden, ahol Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója néven megalakult az anyaországon kívüli magyar újságírók és médiaszakemberek közös szervezete. A tanácskozáson a négy magyarországi újságíró-szervezet a MÚOSZ (Eötvös Pál), a MUK (Kósa Csaba), a Katolikus Magyar Újságírók Szövetsége (Szikora József) és a Sajtószakszervezet (Tripolszky László) is elnöki szinten képviseltette magát, a rendezvény fővédnökségét Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vállalta el. /(Bögözi Attila): Konvenció alakult. Az európai és magyar szellemiségű újságírásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2005. május 30.
Harmincadik alkalommal gyűltek össze a Szentegyházán a népzene és néptánc kedvelői. Harminc évvel ezelőtt indult útjára a fesztivál, ma már nárciszünnepélynek nevezik a szervezők, és idén először a Szentegyházi Napok része. A nárciszrét közelében szabadtéri színpad épült. A Haáz Sándor irányította helyi fúvószenekar és mazsorett–csoport vezetésével a hagyományt követve végigvonultak a városon a hagyományőrző együttesek. Zúgott a taps, amikor elhangzott a harminc év során a szervezőmunkát vállaló kultúrigazgatók neve: Fábián Irma, Bagoly István, Tordai Árpád és Márton Ferenc. Nem maradhatott ki a sorból a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes sem, amely rendszeres vendége az ünnepélynek. /Kovács Attila: Jubileumi nárciszünnepély Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./
2005. május 30.
Újraalakulásának másfél évtizedes fennállását ünnepelve május 28-án aranyosmenti kórustalálkozót szervezett a Szentmihályi Vegyes Dalkör Aranyosszentmihályon. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalszövetség elnöke a nagyközség mintegy 120 éves kórusmozgalmának utolsó időszakát biztató periódusként jellemezte. 1990 júliusában 58 tagot sikerült összeverbuválnia Biró-Halmágyi Sámuel református lelkésznek. Azóta a Dalkör 160 fellépése révén bizonyított: több mint negyven oklevél sorjázik a találkozó előestéjén felavatott kórusterem falán. 2001-ben ők szervezték meg első ízben Aranyosmente kórusainak fórumát, a stafétát három évig az Aranyosgyéresi Református Vegyeskar vette át, most pedig Szentmihályon folytatódott a sorozat. A Tordai Magyar Dalkör, az Aranyosegerbegyi Árvalány Vegyeskar, az Aranyosgyéresi ReformátusVegyeskar és a Magyarországról jött Sárrétudvari Parasztkórus lépett fel. A Szentmihályi Vegyes Dalkör hamarosan civil szervezetként bejegyezteti magát. /Rostás-Péter István: Dalba öltözött lélekkel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2005. május 30.
A hét végén negyedik alkalommal szerveztek falunapokat Mérán. Az istentisztelet után a Jagamas János Művelődési Házban Varga György, iskolaigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Sárosi Artúr, a faluban jelentős szociális tevékenységet folytató Diakónia Alapítvány vezetője szólt az ünneplő közönséghez. A gyerekeket fakasztotta nevetésre Vincze László Keljfeljancsi komédiás kompániája. Az iskola udvarán négy tűzhelyen sütötték egyszerre a kürtöskalácsot. Az 1400 helybeli lakosból délutánra már több százan bekapcsolódtak a rendezvényekbe. /K. E.: Színvonalas falunapokat szerveztek Mérán. Gazdag programból válogathattak a résztvevők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2005. május 30.
Május 27-én Sepsiszentgyörgyre látogatott Faludy György költő, közel két órán át mesélt életéről, a magyar irodalomról, a világ s a magyarság helyzetéről, végül pedig könyveit dedikálta. Faludy György másodízben jött Szentgyörgyre, s mint mondta, nagyon boldog, hogy újra ,,Erdélyországban” lehet, s találkozhat olvasóival. /(mózes): Boldog vagyok, hogy köztetek lehetek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./
2005. május 30.
Május 28-án a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet, illetve a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezete Gyarmathy Zsigáné néprajzkutató, író (Kalotaszeg Nagyasszonya) születésének 162. évfordulója alkalmából emlékünnepséget szervezett a kőrösfői református templomban. Ferencz László esperes kifejtette: Gyarmathy Zsigáné valóságos Isten áldása volt Kőrösfő számára, hiszen az 1800-as évek vége táján a kalotaszegiek nagy szegénységben éltek. A Nagyasszony megtanította az asszonyokat és lányokat a varrás, a népi hímzés tudományára, amely sok családnak jó megélhetést biztosított. Mihály Ágnes történelem szakos tanár beszélt Gyarmathy Zsigáné életéről. /Dézsi Ildikó: Megemlékezés Kalotaszeg Nagyasszonyára. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
