Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 620 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 601-620
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. május 7.

Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter kérésére a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium húsz nagyteljesítményű szivattyút küld a hét végén a Béga-folyó menti árvíz sújtotta településekre. Tekintettel a bánsági természeti katasztrófára, Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter felajánlotta a magyar vízügyi szervezetek segítségét, amit román kollégája elfogadott. A magyar kormány anyagi támogatást és katonai segítséget is felajánlott, amelyre Románia azonban nem tartott igényt. Budapest megütközve vette tudomásul a visszautasítást, amelyet végül Bukarest igyekezett tisztázni. Eugen Badalan román vezérkari főnök tájékoztatta Budapestet arról, hogy Romániának nincs szüksége a Tisza zászlóalj 250 katonájára és technikai eszközeire. Románia ugyanis megfelelő mértékben rendelkezik az árvízkárosultak helyzetének enyhítéséhez szükséges technikai eszközökkel. /Magyar segítség a romániai árvízvédekezéshez. Cáfolja Bukarest a visszautasítást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2005. május 7.

– Hajlandó vagyok átgyúrni, átszervezni az RMDSZ-t, az ellenkezőket is meg tudom győzni ennek hasznosságáról, tartsunk belső választásokat, legyenek platformok, legyen belső pluralizmus, de csakis az RMDSZ-en belül – jelentette ki Markó Béla a magyar sajtó képviselői előtt. Tőkés Lászlóval is csak az RMDSZ-en belül tárgyal. A két személyiség közötti találkozó hetek óta húzódik, mivel a felek nem értenek egyet a találkozó helyszínét illetően. Markó kételkedik abban, hogy Tőkés László hajlandó lenne tárgyalni vele, hiszen – Markó szerint – a püspök annyira gyűlöli a magyarság érdekvédelmi szervezetét, hogy a székházába sem teszi a lábát. A sokat emlegetett esetleges előrehozott választások kapcsán Markó kifejtette: lemondhatunk a 2007. január 1-jére tervezett EU-csatlakozásról, ha az idő előtti választásra sor kerül. Figyelmeztető jelként kell tekinteni, hogy az Európai Parlament vezető testülete, az elnökök konferenciája úgy döntött, hogy a 35 román megfigyelői státussal rendelkező EP-képviselő szeptember elsejei határidő helyett csupán 2006. január 1-jétől kezdheti el munkáját Brüsszelben. Markó elmondta, hogy a kisebbségi törvénytervezetet parázs vitát szült a kormánykoalícióban. Az igazság- és a művelődésügyi minisztérium részéről érkezett a legtöbb ellenvetés. A két szaktárca vezetője szerint a kisebbségek által létrehozott autonómiatanácsoknak csak konzultatív jogú hatáskörrel kellene rendelkezniük. /Köllő Katalin: Markó: a nyár előtt nem lesz kormányátalakítás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2005. május 7.

Május 6-án László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új elnöke fiatal csapattal állt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) elé, amely hat tartózkodással szavazta meg a politikus által javasolt elnökséget. Az MKT elnöke továbbra is Máté András. A tisztségre ketten pályáztak. A 2003 és 2005 között a tisztséget betöltő Máté András kihívója Mátis Jenő volt, aki végül 49–20 arányban maradt alul. László Attila bemutatta az általa választott új elnökséget. A gazdasági feladatokkal Makkai Zsolt foglalkozik, az ifjúsági ügyekkel pedig ifj. Deák Ferencet bízták meg. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési alelnök Vákár István lett, a humánerőforrás fejlesztésért Csoma Botond felel. A pályázatírással és a civil szervezetekkel való kapcsolattartással Varga Zoltánt bízták meg. Kalotaszeg ügyeivel Póka András György, Szamos mente és Mezőségért Sallai János, Aranyosmentéért pedig Kolozsy Ernő felel. A Kolozs megyei szervezet kulturális ügyekért felelős alelnökének Sántha Attila költőt nevezték ki, aki ideiglenesen az oktatási ügyekért is felel. Bitay Levente továbbra is ügyvezetői feladatkört teljesít. /Borbély Tamás: Máté András lett az MKT régi-új elnöke. A döntéshozó testület fiatal elnökségnek szavazott bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2005. május 7.

Május 6-án Debrecenben Debrecen Polgármesteri Hivatala, valamint a Maros Megyei Tanács Befektetési lehetőségek Székelyföldön címmel szervezett konferenciát. A rendezvényen előadást tartott Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter. Zömében vállalkozók jöttek el. /Befektetési lehetőségek Székelyföldön. Konferencia Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

2005. május 7.

Május 5-én a Temes megyei árvíz sújtotta Szigetfalu református templomában a híveket két püspök – Tőkés László, a Királyhágómelléki, és dr. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke – bátorította a nehézségek leküzdésére. Az anyaországi reformátusok – és nem csak ők – gyűjtést rendeznek a kárt szenvedettek megsegítésére. /(S.): Kézfogás országhatárok fölött. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./

2005. május 7.

Az RMDSZ Nemzeti Liberális Kör platformja másfél hónap alatt több erdélyi megyében létrehozta helyi képviseletét. Császár Miklós, a Nemzeti Szabadelvű Kör elnöke azt nyilatkozta, hogy a platformnak Kovászna megyén kívül Hargita, Brassó, Maros és Arad megyében is van már képviselete, és a tervek szerint a következő időszakban minden erdélyi megyében létrejönnek a képviseletek. A Nemzeti Szabadelvű Kör a háromszéki RMDSZ keretében jött létre március közepén, Császár Miklós vezetésével. /Liberális magyarok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./

2005. május 7.

December 5-e után sokan megütköztek a magyar kormány NEM-szavazatra buzdító kampányának erdélyi visszhangján. Arról nem beszélnek, hogy milyen eredménye volt a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt és a Szabaddemokraták Szövetsége szégyenletes kampányának. A cikkben több példa sorakozik a határon tapasztaltakról. Idős ember új útlevelet mutatott föl. A magyar határőrtiszt durván ráförmedt: „Maga biztos valami gazemberséget csinált, azért cserélte ki az útlevelét!”. Egy középkorú hölgyet leszállított a magyar határőr: „Maga túl gyakran jön ide!” Végül a határőr megenyhült: „Na, jó. De vigyázzon!” A magukat felelős politikusnak nevező kampányolók tudnak ezekről? Kiss Péter kancelláriaminiszter az erdélyieket „határon túli magyarul beszélő egyének”-nek nevezte. /Asztalos Lajos: December 5-e „eredményei”. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2005. május 7.

Nem utazik kőrösfői küldöttség Tiszavasváriba az Európa Napok rendezvénysorozatra, jelentette ki Antal János, a település polgármestere. Nem kaptak a testvértelepüléstől meghívót, ráadásul konfirmálás lesz Kőrösfőn. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt a kőrösfőiek felhívást intéztek a testvértelepülés polgármesteréhez, hogy szólítsa fel a polgárokat, voksoljanak igennel a referendumon. – Nem válaszoltak. A tiszavasvári polgármester a Magyar Szocialista Párt tagja. /(k. o.): Kőrösfő. Nem mennek a kőrösfőiek Tiszavasváriba. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2005. május 7.

Alig múlt egy hete, hogy Halász Ferenc történelemtanár, Temes megye RMDSZ elnöke elfoglalta a három közül az egyik főtanfelügyelő-helyettesi beosztást. Hatáskörébe tartozik a beiskolázási terv, ami a magyar oktatás szempontjából rendkívül fontos. Másrészt a fizetésekkel kapcsolatos problémák, valamint az a kevés beruházás, amit a tanfelügyelőségen keresztül bonyolít a minisztérium. Meglepődéssel vette tudomásul, hogy a kisebbségi oktatási kérdésekkel nem az elődje foglalkozott, bár ugyancsak nemzetiségi volt, és 2001-ben azért került ide, hogy a megyében élő nemzetiségek oktatásának ügyét előbbre mozdítsa. Halász Ferenc azonnal kérte, hogy kerüljön hatáskörébe a nemzetiségi oktatás, melyet már át is vett. Temes megyében a magyar iskolákat a fogyó gyermeklétszám hozza veszélyhelyzetbe. Jelenlétével nagyobb védelmet tud biztosítani a magyar oktatási intézményeknek. Célja a jelenlegi oktatási hálózat megőrzése az óvodáktól a két líceumig. Az árvíz miatt kitelepített óteleki gyermekek Temesváron folytatják tanulmányaikat, és fejezik be a tanévet. /Szekernyés Irén: Belülről nagyobb védelmet tud nyújtani. Beszélgetés Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettessel. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./

2005. május 7.

Május 6-án kezdődött a Játsszunk együtt! elnevezésű gyermekszínjátszó fesztivál a Székelyudvarhely szomszédságában lévő Felsőboldogfalván. A fesztivált tizedik alkalommal szervezték meg, az idei, kétnapos rendezvény az V. Hargitai Megyenapok égisze alatt zajlik. Összesen huszonhat, kisiskolásokból verbuválódott csapat nevezett be a hagyományteremtő seregszemlére. Távolabbi vidékekről – Gyergyóremetéről, illetve Gyimesbükkről – is jöttek versenyzők. /Szász Emese: Hargitai Megyenapok. Színjátszók Felsőboldogfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./

2005. május 7.

A csíkszeredai Joannes Kájoni Közgazdasági Szakközépiskola május 5–8-a között ünnepli az iskola névadója születésének 375. évfordulóját. Az iskola előtti mellszobornál tartottak rövid megemlékezést, majd megkoszorúzták Kájoni János mellszobrát. Eljöttek a makói, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi testvériskolák küldöttségei is. /Kájoni Napok Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./

2005. május 7.

Április 22–24. között a Kolozsvári Református Kollégium második alkalommal szervezte meg a Regionális Környezetvédelmi Diákkonferenciát, mely lehetőséget teremtett a Kárpát-medencei egyházi és világi középiskolák környezetvédelmi érdeklődésű szaktanárai és diákjai közötti információcsere. /Kolozsvári Református Kollégium. II. Regionális Környezetvédelmi Diákkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2005. május 7.

Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész szinte folyamatosan munkában található műtermében. Nemrég felavatták Debrecenben Wass Albert emlékplakettjét. A Magyar Művészeti Akadémia /MMA/ neki ítélte 2005-ös Koller-díjat, melyet Budapesten vett át. Most készíti el Szent István király egész alakos szobrát, mely nyáron már Kiskunfélegyháza központi részében fog állni. Marosszentkirályon megcsodálható Hunyadi László Szent István szobra, de annak felavatása óta eltelt néhány év, azóta a művész maga is változott, ez tükröződik majd új alkotásában. /N. M. K.: Koller-díj Hunyadi Lászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

2005. május 7.

A szászrégeni DIO Házban megnyílt a száz éve született Gy. Szabó Béla grafikusművész kiállítása. Szászrégen gyülekezeti központja a DIO Ház. /Sárkány Kákonyi Iringó: 100 éve született Gy. Szabó Béla grafikusművész. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

2005. május 7.

Boszorkányperekkel foglalkozik a kolozsvári Korunk folyóirat májusi száma. /K. K. Gy.: Boszorkányok, ördögök, bűvölés-bájolás. Korunk – 2005. május. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2005. május 7.

Közel tíz éve felmérési program indult erdélyi műemléktemplomok művészi értékeinek számbavételére és bemutatására. A magyarországi Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, valamint a Kolozsváron működő Transsylvania Trust Alapítvány munkatársai arra vállalkoztak, hogy mintegy 300 erdélyi templom falképeit és festett faberendezéseit feltérképezik, és egyben megállapítják a megóvásuk érdekében teendő lépések sürgősségi sorrendjét. A felmérésekről megjelent a második kötet /Lángi József–Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések. 2. Budapest, 2004/ A szerzők a szatmári és bihari tájaktól Székelyföld legtávolabbi vidékéig járták be a területet. A leggazdagabbak a magyar műemléktemplomokban: Szilágyság, Kalotaszeg, Marosmente, a Küküllők vidéke, valamint Csík-, Háromszék és Udvarhelyszék. A templom alaprajza után külső és belső felvételek következnek, majd a feltárt falképekről vagy azok töredékes maradványairól, mennyezetkazettákról, festett mellvédekről, padokról készült fényképek szemléltetik a szöveget. Még mindig kevés az olyan erdélyi magyar műemléktemplom, amely az utóbbi tizenöt évben megújult volna. Nagyon kevés a restaurátor szakember. Gyors a pusztulás, különösen akkor, ha egy gyülekezetnek már elfogytak a hívei, például a Dés melletti Néma református temploma esetében. A templomot 1959–61 között helyreállították, újrafedték, statikailag megerősítették, s egyben műemléki értékeit is kibontották. Ma a templom, az enyészet szélén álló, elhagyatott rom. (A könyvben szereplő Kolozsnéma megnevezés hibás. A falu hivatalos neve: Néma. Van ugyan Kolozsnéma nevű helység, de az a Csallóközben, Komárom megyében található.) /Dr. Murádin Katalin: Erdélyi műemléktemplomok és templombelsők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2005. május 9.

A Bánság mellett az ország déli és központi részében is nagy károkat okoztak a medrükből kilépő folyók, több helységben is ki kellett lakoltatni a veszélybe került lakosokat. Az árvíz a legnagyobb pusztítást Kovászna, Buzau, Prahova, Dimbovita és Ialomita megyékben végezte. Időközben megérkeztek Lugosra a magyar környezetvédelmi minisztérium által küldött huszonkét nagyteljesítményű szivattyú is. „Az eset rávilágít arra, hogy a Kárpát-medencében a népek egymásra vannak utalva, arra a segítségre, amelyet most Magyarország nyújt Románia számára, mi is számíthatunk, ha szükség lesz rá a jövőben” – hangsúlyozta Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter. – Kovászna megyében öt települést árasztott el a víz, a lakóházak, gazdaságok mellett két iskolaépület is károsodott. /Tovább pusztít az árvíz az országban. Magyar segítség a bánságiaknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2005. május 9.

Kovászna megyében Zabratópatakon 40 ház és 100 hektár termőföld, valamint a helybéli iskola került víz alá. Zágonbárkányon 22 házat, 40 hektár földet öntött el az ár, két kisebb hidat elsodort az áradat. Kézdivásárhelyen négy gazdaság került víz alá. Sepsiszentgyörgyön a május 8-ára virradó éjszakán több ingatlan pincéjéből kellett kiszivattyúzni a vizet. /Újabb áradások. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

2005. május 9.

Ellentmondások övezik a Győzelem Napját, a nagyhatalmak és Európa soha nem tudott igazából szembenézni azzal, mit zárt le, és mit indított el 1945. május 9-e. George W. Bush arra emlékeztette Moszkvát, hogy bekebelezte a Baltikumot, Kelet-Európa többi államának a fél évszázados megszállásáról szemérmesen hallgatott. Az orosz diplomácia nem akarja elismerni: a legyőzött fasizmus helyébe a szintúgy embertelen kommunizmust erőltette tűzzel-vassal a fél Európa nyakába, és ez minden volt, csak nem felszabadítás. Számunkra, kelet-európai népek és nemzetek számára a szenvedés vége a szenvedés kezdete volt, írta Benkő Levente. /Benkő Levente: A szenvedés vége, a szenvedés kezdete. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2005. május 9.

A Román Humanista Párt (RHP) kongresszusa május 7-én egyhangúlag megszavazta, hogy az alakulat ezentúl Konzervatív Párt néven működjék. A küldöttek ugyanakkor határozatot fogadtak el azzal kapcsolatban, hogy a párt csatlakozzon az Európai Néppárthoz az Európai Parlamentben. A küldöttek Dan Voiculescut választották a Konzervatív Párt elnökévé. /Konzervatív Párttá vált a Román Humanista Párt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

2005. május 9.

Az arománok vagy makedónok, ahogy még nevezik őket, nem lehetnek kisebbség, mert a román nemzet részei, írta a Ziua című bukaresti lap /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2005. május 9.

A FUEN 50. kongresszusának végén, május 7-én, határozatot fogadtak el az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatosan. Eszerint a FUEN üdvözli a nemzeti kisebbségek védelme és támogatása jogi alapjának megteremtését célzó kezdeményezést. A tervezet ugyanis körvonalazza az egyéni és kollektív jogokat, mindemellett meghatározza a támogatási eszközöket minden olyan területen, amely a nemzeti kisebbségek tagjai önazonosságának megőrzéséhez szükséges. A kulturális autonómia fogalmának a törvénytervezetbe való belefoglalása szavatolja az etnikai kisebbségeknek az állammal szembeni lojalitását, ugyanakkor lehetőséget teremt a nyelvi és kulturális identitásuk megőrzését szolgáló autonómia létrehozására. /Határozattal zárult a FUEN. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

2005. május 9.

Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter május 2-án Budapesten fogadta Rolf Ekeust, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosát. A megbeszélésen szerepelt a határon túli magyarok helyzetével kapcsolatos öt pontos Nemzeti Felelősség Programja, a vajdasági magyarok helyzete, illetve az EU Emberi Jogi Ügynökségének felállításával kapcsolatos magyar álláspont. Somogyi Ferenc a sajtótájékoztatón a vajdasági magyarok helyzetével kapcsolatban aláhúzta, elfogadhatatlanok azok a negatív fejlemények, amelyeknek a közelmúltban történtek. Rolf Ekeus közölte, az EBESZ továbbra is figyelemmel kíséri a történéseket. Az Európai Parlamentben Gál Kinga képviselő által javasolt EU Emberi Jogi Ügynökségének felállításával kapcsolatban Rolf Ekeus kifejtette: támogatja a kezdeményezést. /Guther M. Ilona: Az EBESZ kisebbségi főbiztosával tárgyalt a magyar külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2005. május 9.

Május 7-én az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeivel találkozott Markó Béla szövetségi elnök Bálványosfürdőn. A megbeszélésen jelen volt Pap Géza református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök, illetve a magyar baptista egyház képviselője. A beszélgetés fő témája az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítása volt. A magyar történelmi egyházaknak több mint ezerötszáz ingatlan járna vissza, mindmáig azonban csak 360 esetben született elvi döntés és 280 esetben végleges határozat, amiért az egyházfők elégedetlenségüket fejezték ki. Ezt a folyamatot szeretné az RMDSZ felgyorsítani és 2007. január elsejéig befejezni – hangzott el. Szabó Árpád püspök elmondta: Kolozsváron Emil Boc demokrata polgármester a törvényszéken megkérdőjelezte a visszaszolgáltatási törvény alkotmányosságát. Olyan konkrét példa is akad Erdélyben, ahol a községi RMDSZ-es polgármester mindent megtesz annak érdekében, hogy akadályt gördítsen a restitúciós törvény alkalmazása elé. Az unitárius püspök az egyházak eddig vissza nem szolgáltatott értékes könyvtárait és levéltárait is fölemlegette. Tempfli József római katolikus püspök a 18. életévüket betöltő állami gondozottak problémájára is felhívta a figyelmet, akik egyik napról a másikra az utcára kerülhetnek. További sorsukról is a román államnak kellene gondoskodnia. /Iochom István: Egyházfőkkel találkozott Markó Béla. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2005. május 9.

Több rendbeli segítséget kértek a magyar miniszterelnöktől a bihariak, erről Lakatos Péter parlamenti képviselő számolt be, aki Kiss Sándorral, a Bihar megyei RMDSZ elnökével a közelmúltban járt Budapesten, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közbenjárását kérje a Nagyvárad-Debrecen közvetlen vasútvonal újraindításáért. A képviselő szerint a két bihari régió közti kapcsolattartás egyik legfontosabb eszköze lehetne a 72 kilométeres vasútvonal visszaállítása. A vasútvonal a trianoni határmódosítással szűnt meg. Ígéretet kaptak, hogy hamarosan mindkét kormány megvitatja a Debrecen-Nagyvárad közti közvetlen vasúti közlekedés újraindításának lehetőségét. /(Lakatos-Balla Tünde): Bihari küldöttség Gyurcsány Ferencnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2005. május 9.

Kelemen Hunor Hargita megyei RMDSZ képviselő, az Országos Rádió és Televízió Társaság ellen kezdeményezett vizsgálatot végző bizottság tagja kijelentette: az intézménynél nem tapasztalhatók rendellenességek, cenzúráról sincs szó. Úgy látja, a jelenlegi vezetőségeket hagyni kellene, hadd végezzék tovább zavartalanul a munkájukat. /Kelemen Hunor: Nincs cenzúra az ORTT-nél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2005. május 9.

Lemondott Csapó József elnök. „67. életévemet betöltve itt az ideje, hogy a közösségi közképviseletből visszavonuljak. Lemondok a Székely Nemzeti Tanács elnöki tisztségéről!” E mondatokkal kezdődik Csapó József közleménye. Csapó a Krónika megkeresésére meglepődésének adott hangot amiatt, hogy közleménye már eljutott a szerkesztőségbe. Lemondása okáról azonban nem kívánt részleteket közölni. /Gazda Árpád: Váratlan fejlemény a Székely Nemzeti Tanácsban. Lemondott Csapó József elnök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2005. május 9.

Király András parlamenti képviselő a tanulók buszbérletek támogatását szeretné elérni. Ez ügyben politikai nyilatkozatot tett, interpellált a képviselőházban és kétszer közvetlen kérdést tett fel a szaktárca vezetőjének. A válaszban hivatkoztak a törvényes előírásra, melynek értelmében a diákoknak joguk van a térítésre, de csak vasúton, illetve metrón történő utazás esetében. Király András most kihallgatásra jelentkezett az oktatási miniszternél. /Balta János: Kihallgatáson a miniszternél. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

2005. május 9.

Kolozsváron a funári korszak lassan kezd feledésbe merülni. Azonban a nacionalista polgármester működésének sok nyoma maradt. A főtéri gödrök betömésre várnak, megmaradtak a kitett táblák („Romániában a hivatalos nyelv a román.”), a Mátyás-szobor elhelyezett felirat, a Mátyás-szülőházra, a Biasini-házra stb. felkerült, történelemhasító és provokáló célú „emléktáblák”, a Főtér hat darab zászlótartó monstruma stb. szintén megmaradt. Komoly fejlődési lehetőséget szalasztott el ez a város a nyugati tőke távoltartásával, az erkölcsi lezüllesztéssel stb. Azonban az említett cselekedetekért nem történt felelősségre vonás, Gheorghe Funar szenátor lett. /Ördög I. Béla: Győzelmi napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2005. május 9.

Május 7-én tisztújító közgyűlést tartott Gyergyószentmiklóson a városi RMDSZ, amelyen 47-en jelentek meg, s noha az alapszabályzat értelmében a tagság 5%-ának részvétele szükséges a közgyűlés határozatképességéhez, ami 93 jelenlévő tagot jelent, a résztvevők elfogadták, hogy a közgyűlés azonnali újraösszehívással érvényes legyen. Először Farkas Zoltán számolt be tevékenységéről, aki a Rokaly József lemondása óta megbízott elnökként vezette a szervezetet. Többen kifogásolták, hogy a szervezet több mint egy éve nem tartott választmányi ülést. A gyergyószentmiklósi önkormányzat egyhangúan megszavazta a referendum kiírását a székelyföldi autonómia ügyében. Elhangzott, hogy a gazdák nem tudják értékesíteni termékeiket az import burgonya miatt, és ebben a kérdésben az RMDSZ országos vezetőségének kellene segítenie. Végül a jelenlévők megválasztották az egyetlen jelöltet, Farkas Zoltánt a gyergyószentmiklósi RMDSZ elnökévé. /Gál Éva Emese: RMDSZ-közgyűlés Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 601-620




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998