Borbély László romániai közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter Lamperth Mónika magyar önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel egyeztetett november 7-én Budapesten a két ország második közös kormányüléséről, melyre november 16-17-én, Budapesten kerül sor. A román és a magyar területfejlesztési tárca vezetője vízügyi, építőipari és településfejlesztési témakörökben készül négy együttműködési megállapodást fog aláírni. Borbély László elmondta, hogy amióta Romániában a magyar panelprogram mintájára váltás történt a lakáspolitikában és az állam, az önkormányzatok, illetve a tulajdonosok egyharmados arányban viselik a tömbház felújítások költségeit, a korábbi 23-hoz képest 1620 pályázat érkezett be. /Guther M. Ilona: Lamperth-Borbély találkozó Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
2006. november 8.
Együttműködési egyezményt írt alá a román kormány és a Romániai Gyerekekért Csoportosulás olyan egészségügyi személyzet felkészítésére, akik a gyermekelhagyás jelenségével foglalkoznak majd. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Emma Nicholson bárónő közös sajtóértekezleten ismertette a romániai gyermekvédelem terén elért eredményeket. Romániában a tanácsadó szereppel rendelkező csoportosulás 2000-ben alakult Emma Nicholson bárónő kezdeményezésére. Mind a bárónő, mind Tariceanu a szervezet társelnökeiként működnek, a szervezetben helyet kaptak EP- és EB-tagok, valamint az UNICEF, a Világbank és a WHO képviselői. /Nagy-Hintós Diana: Továbbra is gyakori a gyerekelhagyás. Elsősorban a jelenség megelőzésére igyekeznek összpontosítani. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2006. november 8.
Mircea Dinescuval és Constantin Ticu Dumitrescuval tárgyalt november 7-én Liviu Turcu egykori külügyi hírszerzési vezető, aki a napokban tizenkét román politikust vádolt meg azzal, hogy együttműködött a volt Szekuritátéval. Mircea Dinescu kijelentette, az egykori hírszerzővel ugyanazon az oldalon harcolnak, és mindkettőjük számára a legfontosabb az, hogy „teljes és megcsonkítatlan információk kerüljenek napvilágra”. Turcu tájékoztatta őket arról, hogy több olyan katonai egység létezik, ahol megtalálhatók a volt titkosszolgálat archívumai a maguk teljességében, és nem megcsonkítva, ahogyan azt a SZITOB rendelkezésére bocsátották. Az egykori hírszerzőtől azt is megtudták, hogy a Szekuritáté archívuma elektronikus formában is megtalálható. Constantin Ticu Dumitrescu keményen bírálta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) új vezetőségét mondván, hogy nem „jó szándékú”. A sajtó képviselőinek olyan kartotékokat mutatott be, amelyekről a legfontosabb információkat kitörölték mielőtt elküldték volna azokat az átvilágító bizottságnak. /(p): Turcu az átvilágító bizottság tagjaival találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2006. november 8.
A történelmi magyar egyházak vezetői, mint a Romániában élő magyar nemzeti közösség szolgálatában álló egyházak képviselői közös nyilatkozatot fogadtak el az autonómia kérdésében. A nyilatkozatot a nyolc püspök közül hatan írták alá: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, dr. Pap Géza erdélyi református püspök, Tőkés László királyhágó-melléki református püspök, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, dr. Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök és Adorjáni Dezső Zoltán ágostai hitvallású zsinatpresbiteri evangélikus lutheránus püspök. A nyilatkozat szerint „Határozottan kiállunk az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, és teljes mértékben támogatjuk az autonómia kialakítására irányuló jogos igényét”. Az egyházfők erkölcsi támogatásukról biztosítják Székelyföld területi önrendelkezésének ügyét: „Ezért, a törvényes lehetőségeknek megfelelően, szorgalmazzuk akaratnyilvánító népszavazások kiírását”, olvasható a támogató nyilatkozatban. A Szabadság kérdésére Jakubinyi érsek elmondta: a magyar történelmi egyházak támogatják híveik, a magyar közösség önrendelkezési igényeit, függetlenül attól, hogy azok melyik politikai vagy érdekvédelmi szervezetben jutnak kifejeződésre. A magyar egyházak vezetői kinyilvánítják, hogy „közösségi önkormányzatunk megvalósítása érdekében őszinte párbeszédet és teljes összefogást tartunk szükségesnek – egyházaink részvételével – a polgári és a politikai élet valamennyi szervezeti közképviselete, valamint helyi és területi önkormányzataink között”. Hasonlóképpen fontosnak tartják és szorgalmazzák az erdélyi magyarság autonómia követeléseinek az egységes kinyilvánítását és képviseletét mind a romániai politikai életben, mind nemzetközi téren, az európai fórumokon. „Meggyőződésünk, hogy híveink érdeke és saját autonómiával rendelkező egyházaink szolgálatának akadálymentes folytatása szinte megköveteli a közösségi önrendelkezés jogának teljes körű birtoklását. Úgy ítéljük, hogy ennek biztosítása egyben egész országunk javát és érdekét szolgálja, a küszöbön álló európai csatlakozás keretei között”, olvasható az egyházfők által aláírt nyilatkozat végén. /Egyházi állásfoglalás az autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2006. november 8.
Másfél órás próbálkozás után sem sikerült elérni november 7-án a szavazáshoz szükséges létszámot a kisebbségi törvény képviselőházi jogi bizottsági vitáján, emiatt egy hónapja semmit sem haladtak a jogszabállyal a honatyák. A Szociáldemokrata Párt képviselői bojkottálták az ülést, a demokrata párti honatyák azonban teljes létszámban vettek részt. A liberális képviselők, akik eddig határozottan kiálltak a törvény mellett, most csupán fele arányban jöttek el. „Most alkalom lett volna arra, hogy akár három-négy fejezetet is haladjunk, mert a törvény tanügyi részéből már csak a 18-as cikkely két bekezdése és a 19-es cikkely van hátra” – nyilatkozta Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Hozzátette, egyelőre úgy tűnik, hogy a román politikai elit nem akarja a törvényt. /G. G.: Helyben maradt a kisebbségi törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
2006. november 8.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elutasította Mona Musca fellebbezését, így az átvilágító testület eredeti döntése marad érvényben, miszerint a képviselő politikai rendőrséggel együttműködéssel vádolható. Politikai múltja miatt a Nemzeti Liberális Pártból (NLP) kizárt, jelenleg független képviselőként tevékenykedő Mona Musca nemrég azt nyilatkozta: abban az esetben, ha elutasítják fellebbezését, akkor a törvény értelmében a bírósághoz fordul. /Elutasították Mona Musca fellebbezését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2006. november 8.
A képviselőház jogi bizottsága módosította a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságra (CNSAS) vonatkozó törvényt, olyan értelemben, hogy a testület döntései kerüljenek fel az intézmény internetes honlapjára. A bizottsági döntés azokra a határozatokra vonatkozik, amelyek egyes személyek politikai rendőrséghez való viszonyát, a volt Szekuritátéval való együttműködését, vagy ennek ellenkezőjét szögezik le. A határozatokkal egy időben az azokat indokló okmányok is fel kell kerüljenek a honlapra. A bizottság döntése szerint, a határozatok internetre kerüléséhez nem szükséges az érintett személyek beleegyezése, az igazoló okmányok esetében viszont szükséges. Az internetes elérhetőség: www.cnsas.ro. /Internetre kerül? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2006. november 8.
A romániai magyarságért nem az Európai Parlamentben (EP), hanem itthon szeretne dolgozni Markó Béla. Ezzel az érvvel utasította el az RMDSZ elnöke azt a javaslatot, hogy ő legyen szövetség egyik jelöltje az EP-választásokon. Markó elmondta, az RMDSZ támogatja, hogy a Demokrata Párt (DP) az Európai Néppárt (EPP) tagjává váljon. Markó leszögezte: az RMDSZ nem akarja megzsarolni a DP-t. A magyar érdekvédelmi szervezet a kisebbségi törvénytervezet megszavazásától tehetné függővé a demokraták teljes jogkört biztosító társult tagságának támogatását. A demokraták az EPP-ben egyelőre csak megfigyelők, de Emil Bocéknak eltökélt szándéka, hogy mielőbb bekerüljenek a jobboldali pártokat egybegyűjtő európai politikai alakulatba. Az RMDSZ és a Keresztény-demokrata Néppárt (KDNP) már tagjai a néppártnak. /or: Markó nem indul az EP-választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2006. november 8.
„Eredeti székelyföldi krumplit” és karácsonyfa-vásárlási utalványt kínál „nyereményként” cserébe egy bukaresti aláírásért a Magyar Polgári Szövetség, melynek párttá történő bejegyzéséhez – bevallása szerint – már csak négyszáz fővárosi támogatóra van szüksége. Ezeknek az összetoborozásáért ismeretlenek több plakátot ragasztottak ki Bukarest főbb magyar vonatkozású épületeire. A MPSZ vezetői elhatárolódtak a történtektől, és diverziónak tartják az akciót. Markó Béla szerint „nagy bajban lehet a Magyar Polgári Szövetség, ha már krumplival és fenyőfával próbál aláírásokat vásárolni.” Markó hozzátette, az MPSZ – a Székely Nemzeti Tanáccsal és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal ellentétben – nem tartozik azon szervezetek közé, amelyekkel az RMDSZ konzultációt kíván folytatni a jövőben. A Magyar Polgári Szövetség vezetősége nem tudott a bukaresti plakátolási akcióról. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke azt mondta, a bukaresti plakátolás annak a diverziósorozatnak a része, amely az utóbbi időben zajlik az MPSZ ellen. /Gujdár Gabriella, Mihály László: Pityókapárttá válik az MPSZ? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ Leginkább a bohózat műfaji jegyeivel lehet leírni az MPSZ állítólagos bukaresti szórólapjainak ügyét, írta a Krónika munkatársa. Mindez a háromszéki ide-oda rágalmazó levelek sorába illeszkedik. Az RMDSZ-politikusok bűncselekményt emlegetnek. /Papp Attila Zsolt: A krumpli ára. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./
2006. november 8.
A Magyar Polgári Szövetség üdvözli a romániai magyar közélet egyes csoportjai között beindult tárgyalási folyamatot, de úgy véli, ,,hogy most, az EU-csatlakozás küszöbén már nincs idő találkozgatni, elvi álláspontokat megfogalmazni, munkacsoportokat felállítani. (...) Itt és most a cselekvés ideje van, csak a tettek számítanak.” Kifejtik, az RMDSZ-nek hatalmas a felelőssége, és ebben a pillanatban két dolgot tehet: a román hatalom oldalán maradva ismételgeti, hogy a népszavazást nem lehet megrendezni, mert az törvénytelen, vagy – vállalva azt is, hogy esetleg kizárják a koalícióból – a választói mellé áll, s bátorítja, ha kell, utasítja önkormányzati képviselőit, polgármestereit, hogy írják ki a véleménynyilvánító népszavazást Székelyföld minden településén. Az MPSZ elnökségének közleménye leszögezi, bármelyik utat választja az RMDSZ, az világos üzenet lesz a romániai magyarság számára. Amennyiben az RMDSZ a másodikat választja, akkor esély mutatkozik arra, hogy valódi együttműködés kezdődjön a hazai magyar politikai szervezetek között. /Az RMDSZ felelőssége (MPSZ-álláspont a népszavazásról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./
2006. november 8.
„Veszélyesnek érzem azt, hogy egy ködös és általános megállapítással egyik kollegánk olyan véleményt fogalmazott meg, ami nem pontos, és ezért sértőnek érezheti magára nézve bárki” – reagált Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője Eckstein-Kovács Péter szenátor által a Transindex internetes portálnak adott nyilatkozatára. Ebben Eckstein az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezet kapcsán azt mondta: „azt sem tudom kizárni, hogy vannak olyan RMDSZ-es tisztségviselők, akiknek van takargatnivalójuk, s nem szeretnék, hogy valaki megkapirgálja, hogyan szerezték az első milliót vagy éppen milliárdot.” Verestóy szerint Ecksteinnak pontosan meg kellett volna mondania, hogy melyik RMDSZ-es kollégájára gondol, megadva ezzel az esélyt a reakcióra. „Eltérően a közemberektől, akik természetes módon, mindig védekezhetnek azzal, hogy az ártatlanságot nem kell bizonyítani, a politikusnak igenis be kell tudnia bizonyítani, hogy ártatlan. Szeretném, ha ezt pontosítaná és megnevezné, hogy kikre gondol” – mondta a frakcióvezető. „Én is, és tudtommal az összes kollégám, akinek számottevő vagyona van, az adó- és jövedelembevallásait következetesen nyitott könyvként tárta a világ elé. Személyemet illetően, például, ez több ellenőrzésen is átesett, ráadásul vagyonnyilatkozataink megtalálhatók a szenátus honlapján” – fejtette ki Verestóy. Eckstein-Kovács Péter azt nyilatkozta, továbbra sem kíván nevesíteni, és az említett interjúban tett állítását fenntartja. „Nem tudom kizárni, hogy azoknak, akik ellenzik ezt a törvényt, valamint nem akarnak vagyonellenőrzést, csak nyilatkozatellenőrzést, takargatnivalójuk van. Bizonyítékaim nincsenek, de mint lehetőség ez él, akár az RMDSZ honatyáiról, akár a törvény más ellenzőiről legyen szó” – mondta Eckstein. /Gujdár Gabriella: Verestóy: Eckstein nevesítsen! = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
2006. november 8.
Új elnöke lesz a Székely Nemzeti Tanácsnak, új arculatot alakít ki az RMDSZ: Markó Béla személyében új élharcosa van a székely autonómiának. Közeledés van az RMDSZ és SZNT között. Jelenleg – nyilatkozatok szintjén – az autonómia mellett áll ki az RMDSZ, ugyanúgy a politikai rivális, a Magyar Polgári Szövetség és természetesen az SZNT. Az SZNT lemondott a népszavazásról, ehelyett olyan „belső népszavazás” tervéről beszélt Fodor Imre, melyről ő is elismerte: nem lenne több közvélemény-kutatásnál. Az RMDSZ kiáll az autonómia mellett, azonban a román törvényhozás nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a Székelyföldön autonómia legyen. Ezért Szondy Zoltán cikke szerint Markó Béla elnök autonómia melletti felszólalása is a helyére kerül: ügyesen kiválasztott választási kampánytéma. Csak nem hatalma átmentésére használja az autonómia lebegtetését az erdélyi magyar politikai elit? /Szondy Zoltán: Halvány gyanú. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./
2006. november 8.
November 4–5-én a MIÉRT, a besztercei MADISZ-szal és az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Szórvány, Szociális és Ifjúsági Főosztályával közösen a magyar fiatal polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok részére önkormányzati képzést szervezett. A képzésen közel hatvanan vettek részt az ország különböző megyéiből. Az első napon Cseke Attila államtitkár, Lőrincz Csilla tanácsos, Orbán Béla, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakembere, Juga Tibor főelőadó, valamint Palkó Erika tanácsos tartottak előadást. Másnap Porcsalmi Bálint, a Hírközlési és Informatikai Minisztérium kabinetigazgatója, Kelemen Hunor képviselő és Fekete Emőke államtanácsos szólt a jelenlevőkhöz. Végül Borboly Csaba MIÉRT-elnök összegezte a két nap során elhangzott információkat. /Márton Edina: Beszterce. Új jogszabályok és lehetőségek helyi közösségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2006. november 8.
November 7-i testületi ülésen Kézdivásárhely önkormányzata egyhangú döntést hozott: csatlakoznak a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez, melynek fő célja az lenne – mondotta a polgármester -, hogy egységes fejlesztési stratégiát dolgozhassanak ki Székelyföld számára. Laczkó Áron, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács elnöke üdvözölve a határozatot. /Iochom István: Csatlakoznak a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./
2006. november 8.
Puhították korábbi tanúvallomásuk állításait a Mihai Chitac és Victor Athanasie Stanculescu tábornok perében beidézett tanúk a bukaresti tárgyaláson. A két tábornokot azzal vádolja az ügyészség, hogy az ő parancsukra kezdődött 1989. december 17-én a forradalmárok elleni fegyveres megtorlás Temesváron. Gheorghe Badea őrnagy korábban azt vallotta, hogy Stanculescu parancsára indult a gyiroki alakulatból tankokkal Temesvár központja felé, most arról beszélt, hogy Stanculescu csupán afelől érdeklődött tőle telefonon, hogy készenlétben állnak-e a tankok a bevetésre. Egy másik tanú Mihai Chitac tábornok felelősségét csökkentő vallomást tett. Mindkét tábornokot 1999 júliusában már jogerősen ítélte 15 évi börtönbüntetésre a legfelsőbb bíróság. Perükben 409 egykori áldozatnak mintegy 40 milliárd lej kártérítést ítéltek, amit 2000-ben a román védelmi tárca ki is fizetett. A tábornokok azonban nem kerültek a rácsok mögé. Stanculescu külföldre szökött, Chitac pedig betegsége miatt maradt szabadlábon. Joita Tanase főügyész 2001 tavaszán felfüggesztette a büntetés-végrehajtást, majd rendkívüli perújrafelvételt kezdeményezett. /Gazda Árpád: Felmentő tanúvallomások a tábornokok perében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./
2006. november 8.
Több erdélyi művelődési intézmény és személyiség is részesült idén a magyarországi Bethlen Gábor Alapítvány díjaiban. A kitüntetettek között van Szabó Zsolt, a Művelődés című folyóirat főszerkesztője, aki Teleki Pál-érdemérmet kapott. A díjazott kifejtette, kerek évfordulója volt Teleki Pálnak 2004-ben: születésének 125. évfordulóját ünnepelték. A jeles földrajztudós kétszer is ült Magyarország miniszterelnöki székében. Először 1921-ben, közvetlenül Trianon után, ő szüntette meg a fehérterror túlkapásait. Hívő katolikus emberként támogatta a cserkészmozgalmat, és magyar intézeteket alapított öt világvárosban. Második mandátuma idején, 1939-ben megnyitotta a határt a lengyel menekültek előtt, és menedékjogot adott azoknak, akik Magyarországon kívántak letelepedni, emiatt Lengyelországban hatalmas kultusza van. Halálát is több legenda övezi, de nagy valószínűséggel öngyilkos lett. Gyakran idézik elhíresült mondását: Merjünk magyarok lenni! – ezt vésték az emlékérem hátlapjára is. A díjat az 1980-ban ellenzéki körökben alakult magyarországi Bethlen Gábor Alapítvány hozta létre, a 2004. december 5-én megtartott, rossz emlékű népszavazás miatt. Idén először osztották ki, júniusban a magyarországiaknak, novemberben pedig a Kárpát-medence elcsatolt területein és a nyugati magyar diaszpórában élőknek. Összesen 17-en kapták meg ezt az oklevéllel és emlékéremmel járó díjat, Venezuelától Kárpátaljáig. Az indoklás szerint a magyar örökség elszánt védelmezőit, az értékteremtő munkát, Teleki szolidáris szellemiségét, emberi példáját követőket ismerik el ezzel a kitüntetéssel. /Sándor Boglárka Ágnes: Teleki-díj Szabó Zsoltnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2006. november 8.
’56-os kitüntetést az ’56 emlékét meggyalázó magyar kormánytól nem fogadhattam el – indokolta döntését Gazda József kovásznai tanár, közíró, SZNT-alelnök. Az előzményekről közölte: a november 4-i brassói megemlékezések előtt értesítést kapott a bukaresti magyar nagykövetségtől – Terényi János nagykövet aláírásával – arról, hogy őt is kitüntetik. Nem írták, hogy milyen kitüntetésről van szó, ezért Gazda József levélben – megköszönve jelölését – jelezte, hogy amennyiben ehhez a magyar kormánynak is köze van, nem fogadhatja el. Választ nem kapott, és a brassói rendezvényekre saját könyvbemutatója miatt nem is tudott elmenni, de értesült arról, hogy nem említették a kitüntetettek között. Utólag megtudta, hogy az emlékérem mellé adott oklevelet Sólyom László államfő és Kosáry Domokos akadémikus, az ’56-os bizottság elnöke mellett Gyurcsány Ferenc kormányfő is aláírta, akitől az október 23-i budapesti rendőrakció után – amelynek maga is szemtanúja, vétlen elszenvedője volt – nem kíván semmit elfogadni. Az is utólag jutott tudomására, hogy a Szabadság Hőse címet -56 megörökítésében kifejtett munkájáért kapta volna meg, akárcsak a kitüntetést elfogadó társai: Benkő Levente újságíró, Tófalvi Zoltán tévészerkesztő és Pál-Antal Sándor levéltáros. /Demeter J. Ildikó: Gazda József visszautasította a magyar kormány kitüntetését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./
2006. november 8.
Cs. Gyimesi Éva elismeréssel írt Böjte Csaba atyáról, gyermekmentéséről. Emellett kifejtette, hogy nem tetszik neki a kolozsvári Donát úton épült új templom, mert „tipikusan magyar.” „Ingerel, mert hegyes és tömpe. Büszkén döfködi az eget négy vaskos tornyával, tizenhat fiatornyával. A boltozata ehhez képest aránylag alacsony, szűkkeblű. Agresszív és dölyfös: amilyennek bennünket mások látnak.” /Cs. Gyimesi Éva: Egymásból a jót... = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
2006. november 8.
Januártól indul a Duna Televízió regionális „stúdiója” Sepsiszentgyörgyön, erősítette meg Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Erről is tárgyalt a napokban Cselényi László, a Duna TV elnöke Kereskényi Áronnal, a sepsiszentgyörgyi Aktív TV igazgatójával. Demeter azzal indokolta az új regionális stúdió tető alá hozását, hogy székelyudvarhelyi társa „2000-től folyamatosan mellőzte Háromszéket” a Dunának készült hírösszeállításokból. /Domokos Péter: Régiós Duna-egyensúly. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
2006. november 8.
Magyarok az olimpiai játékokon címmel nyitotta meg kiállítását november 7-én a Magyar Sporttörténeti Múzeum (MSM) a Székely Nemzeti Múzeumban, Sepsiszentgyörgyön. /Domokos Péter: Kiállítás a magyar olimpikonokról a Székely Nemzeti Múzeumban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
2006. november 8.
Marin Ionescu talált rá Visinszkij szovjet külügyminiszter 1949. február 3–i bukaresti látogatásának emlékeztetőjére. Visinszkij Ana Pauker meghívására érkezett, állítólag névnapja megünneplésére. A szigorúan titkos találkozón a román pártvezetőségből Vasile Luca és Gheorghe Gheorghiu-Dej vett részt. A találkozón Visinszkij a román elvtársak szemére vetette, hogy falun még mindig királypárti csoportok tűnnek fel, a hegyekben növekszik az ellenállók száma, akiket a környékbeliek támogatnak. Ő javasolta, hogy szovjet mintára és módszerek szerint tisztogatást kell végrehajtani. Konkrétan: egyetlen éjszakán deportálni kell valamennyi kisgazdát, kulákot, volt liberálist és parasztpártit, a nyugalmazott meg a lefokozott katonatiszteket. Megállapodtak az időpontban is: március 3-a. A művelet kivitelezését megfelelő szakemberekkel részletesen dolgoztatták ki. Ezzel párhuzamosan a Belügyminisztérium minden megyéből megkérte az említett kategóriákra vonatkozó adatokat. Az egész országból befutó adatok száma igen nagy volt, mintegy 280 000 embert érintett. Ezt a Belügyminisztérium egymagában képtelen lett volna megoldani, s ezért a hadsereg vezérkari főnökségéhez fordultak, hogy segítsen a Rutin Hadművelet elnevezésű tervet kidolgozni, illetőleg végrehajtani. Ennek során értesítették a minisztériumokat és valamennyi vállalatot, hogy a hadművelet végrehajtása céljára járműveiket három napra kötelesek a hadsereg rendelkezésére bocsátani. Elrendelték a szükséges és tartalék benzin biztosítását, a főbb vasúti csomópontoknak pedig szerelvényeket kellett készenlétben tartania. Március másodikán a végrehajtó osztály tagjai átvették a megyei rendőrparancsnokságoktól a kitelepítendő családok névsorát tartalmazó zárt borítékokat, az osztagparancsnokok meg a szekusok a falvakba utaztak, hogy felvegyék a kapcsolatot a polgármesterekkel, előkészítsék a terepet. Úgy indultak, hogy a sötétség beállta után érkezzenek. Pontban éjfélkor törtek a deportálandók lakására, mindenekelőtt elvették igazolványaikat és értéktárgyaikat. (Erről nyugtát adtak, például cipőbolt stb. nyugtatömbjét használva.) A legszükségesebb dolgaikat pakolhatták össze legtöbb egy óra alatt, aztán teherautókon elszállították őket. A házakban azután pártaktivisták, a falu elöljárói leltároztak.(A jegyzőkönyvek megőrizték a nevüket!) A megyeszékhelyeken összegyűjtött deportáltakat (az országszerte dúló hózivatarban) autókaravánok szállították a kijelölt kényszerlakhelyükre, ahol aztán sok nyomorúság közepette töltötték a számukra meghatározott éveket. A Rutin Hadművelet mintegy százezer családot érintett. Bura László: Rutin hadművelet. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 8./
2006. november 8.
Jövőre, májusban Csíkszeredán egy vissza nem térő Munkácsy-kiállítás lesz látható, mely a New Yorkban élő Pákh Imre magángyűjteményének Munkácsy-kollekciójából való. A kiállítás egyedüli romániai helyszíne Csíkszereda lesz, a Csíki Székely Múzeum. Erdélyben járt Pákh Imre, a lap munkatársa beszélgetett vele. Pákh Imre Munkácson született, 1974-ben költözött Amerikába. Jelenleg neki van a világ leggazdagabb, magánkézben lévő Munkácsy-gyűjteménye. Elmondta, hogy Munkácsyra nemcsak Budapesten, hanem vidéken is igény van. Budapest után Debrecenbe vitték a kiállítást, rekordlátogatottságot ért el, majd Békéscsabára. Akkor javasolták, jó lenne, ha Erdélybe is eljutnának a képek. Pákh beleegyezett. Munkácsy nemcsak a magyarországiaké, hanem az összmagyarságé is, vallja a műgyűjtő. A Csíkszeredában májusban megnyíló kiállítás kiegészül a Magyar Nemzeti Galéria és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum anyagával, így látható lesz a híres Munkácsy-trilógia is, vagyis a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce Homo című képek. /Barabás Blanka: Itt járt a Munkácsy-képek tulajdonosa. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 8./
2006. november 8.
„Marsay Ágnes egész életműve a népi formakultúrát és a szabadság eszméjét tárja fel” – méltatta a magyarországi Hosszúhetényben élő képzőművész, egyetemi tanár alkotásait Barabás Zoltán költő a nagyváradi Református Püspöki Palotában megnyitott kiállításon. A házigazda Partiumi Magyar Művelődési Céh nevében felszólaló Barabás szerint a jelenlegi tárlat anyaga, a művész korábbi alkotásaihoz hasonlóan jelképekhez kötődik. /Gergely Gizella: Irodalmi művek ihlette grafikák Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./
2006. november 8.
Napvilágot látott a hetedik X-en túl járó, sokat tapasztalt székelyudvarhelyi dr. Gotthárd Béla A Hargita ösvényein (Vadásznapló) című könyve, melyet a szerző a száz éve megalakult Udvarhelyszéki Vadásztársaság emlékére jelentett meg. Ezek mellett néhány novellát is tartalmaz a kötet, melyet vadászfotók illusztrálnak. Dr. Gotthárd Béla írásai előzőleg a ’60-as ’70-es években megjelentek a magyarországi Nimród vadászújság irodalmi pályázatain. /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: Gazdagodott a hazai magyar vadászirodalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./
2006. november 9.
Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője és Kelemen Hunor képviselő, jegyző november 8-án távoztak a képviselőház Állandó Bürójának az üléséről, elégedetlenségüknek adva hangot amiatt, hogy a kisebbségi törvénytervezet bizottsági vitája megfeneklett a képviselők hiányzása miatt. Ezt követően Márton Árpád frakcióülést hívott össze, ahol döntöttek: megvárják a jövő heti ülést, és majd ennek függvényében foglalnak állást az ügyben. Valeriu Zgonea szociáldemokrata képviselő azt nyilatkozta, hogy pártjának képviselői mindaddig nem vesznek részt a bizottsági vitán, amíg Markó Béla RMDSZ-elnök nem tisztázza az autonómiával kapcsolatban tett korábbi kijelentéseit. A Demokrata Párt (DP) alelnöke, Sorin Frunzaverde kijelentette: jóllehet az RMDSZ támogatja a DP felvételét az Európai Néppártba, a demokraták továbbra sem változtatnak a kisebbségi törvénytervezet kapcsán megfogalmazott álláspontjukon. /RMDSZ-bojkott a kisebbségi törvényért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./
2006. november 9.
Ismét felerősödtek a belső hatalmi harcok az ellenzéki Szociáldemokrata Pártban (SZDP). November 8-án Adrian Nastase volt pártelnök támadta élesen a párt vezetőségét. Néhány órával később Mircea Geoana elnök részben megbékéltetően nyilatkozott. /(borbély): Nem mondott le SZDP-tagságáról Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./
2006. november 9.
A Kolozsváron lezajlott 2. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia résztvevői aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben – mint az Európában működő kisebbségi egyetemek képviselői – szolidaritást vállalnak az állami támogatású önálló erdélyi magyar egyetemért harcolókkal. A résztvevők hangot adnak megütközésüknek, hogy létezhet Európában egy másfél millió lelket számláló kisebbség, amely nem rendelkezik sem önálló, állami anyanyelvi egyetemmel, sem kulturális autonómiával. Leszögezték és példákkal megerősítették azt, hogy az anyanyelvi felsőoktatáshoz való jog állami biztosítása ma európai gyakorlat. A nyilatkozat szerzői úgy vélik: az erdélyi magyarság súlyosan alulreprezentált a felsőoktatásban, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar felsőoktatás érdekében fellépőket megfélemlítették, és olyan személyeket emeltek vezető pozíciókba, akik nem képviselik a magyar közösség érdekeit. Az aláírók elfogadhatatlannak tartják a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a többnyelvű feliratok hiányát, azt, hogy a magyar oktatóktól megtagadják az önálló karok szervezésének jogát, és hogy az intézményben a magyar nyelv nem használható hivatalos nyelvként. Leszögezték: nem normális az, hogy a magyar állam két egyetemet Erdélyben tart fenn, miközben az itteni magyarság Romániának adózik. A nyilatkozatban fölkérték az európai politikai vezetést, hogy tegyen határozott lépéseket a Romániában tapasztalható kisebbségellenes diszkrimináció megszűntetése érdekében. Az okmányt ismertető dr. Kovács Lehel elmondta: a konferencián elhangzott beszámolók sok érdekes tényre hívták fel figyelmüket: meglepő volt értesülni arról a toleranciáról, amellyel Európa-szerte a többség a kisebbségekhez viszonyul. Norvégiában például a saamik (lappok) mindössze 80 000 lelket számlálnak, mégis, kiterjedt intézményrendszerük és saját egyetemük van. Hasonló a helyzet Moldova Köztársaságban, ahol a gagauz kisebbség legtöbb tagja nem is beszéli az állam hivatalos nyelvét. A makedóniai Tetova albán egyetemen ezzel szemben fizikailag meg kellett küzdeni az egyetemért, ez azt mutatja, hogy itt, előbb saját árulóinktól kell megszabadulni, és utána kell a román közvélemény felé fordulni – hangsúlyozta dr. Kovács Lehel, hozzátéve – a konferencián aláírt nyilatkozatot elküldik minden egyes európai egyetemnek, illetve a vezető politikusoknak, az uniós csatlakozás után pedig követelni fogják, hogy Románia válaszoljon a nyilatkozatra, foglaljon állást a kérdésben. Kovács közölte: az egyetem szenátusa már tavaly májusban megszavazta a többnyelvű feliratokról szóló javaslatot, de kifüggesztésük nem történt meg. Ha november 19-ig sem teljesítik ezt az ígéretet, a Bolyai Kezdeményező Bizottság saját alapokból előállíttatja és kifüggeszti – először a Farkas utcai főépületben – a magyar nyelvű feliratokat. Kovács hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján úgy véli: az egyetem vezetősége megpróbálja majd megakadályozni az akciót, ezért várható, hogy összetűzésre kerül sor. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Teljes európai támogatás a Bolyainak. Feliratháború lesz a Farkas utcai épületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./
2006. november 9.
Tőkés László püspök egyelőre korainak tartja arról nyilatkozni, hogy indulna-e vagy sem a jövő év május 13-án sorra kerülő európai parlamenti választásokon. „Megkérdeztek engem is, de még nem adtam rá konkrét választ, az egésznek a szimbolikája az érdekes” – mondotta Tőkés László. A református püspök szerint azért lenne fontos a reprezentatív erdélyi fellépés az európai parlamenti választásokon, mivel ezáltal áthidalhatóvá válna az erdélyi magyarság megosztottsága, illetve ez komoly esélyeket biztosítana arra, hogy a romániai magyar nemzeti közösség minél eredményesebben szerepeljen a választásokon. A kérdéssel kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: nem szándékszik indulni a választásokon, mivel úgy véli, hogy neki elsősorban itthon van dolga. A szövetségi elnök úgy vélte, hogy Toró T. Tibor nyilatkozatát kétféleképpen lehet értelmezni: egyesek e szimbolikus gesztus által szeretnének nagyobb egységet, míg mások így akarják mindkettőjüket eltávolítani, és Brüsszelbe küldeni. Tőkés László szerint mind Brüsszelben, mind itthon ugyanolyan jól lehet képviselni a magyar ügyet. „Azt pedig végképpen nem hiszem, hogy valakitől úgy kellene szabadulni, hogy el kell küldeni Brüsszelbe” – mondotta a püspök. /P. A. M.: Indul-e Tőkés az EP-választásokon? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./
2006. november 9.
Az RMDSZ-nek nem úgynevezett húzóneves listával kellene indulnia a májusra tervezett európai parlamenti választásokon, hanem olyan fiatal és tehetséges politikusokat kellene listavezető pozíción jelölnie, akik valóban szívesen mennének Brüsszelbe, fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, aki a továbbiakban is itthon, nem pedig az Európai Parlamentben (EP) szeretne dolgozni. Borboly Csaba az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke szerint nem az a legfontosabb, hogy a jelölt ismert ember legyen, hanem hogy a választási kampányban képes legyen meggyőzni a választókat arról, hogy jól képzett, lendületes, aktív, idegen nyelveket beszélő, a magyarság érdekeit hitelesen képviselő személy. Borboly egyelőre nem vállalna mandátumot, mert a Hargita Megyei Tanács alelnökeként akarja befejezni elkezdett projektjeit. Románia harmincöt képviselőt küldhet az EP-be. /Gujdár Gabriella: húzónevek helyett valódi megmérettetés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2006. november 9.
Az utóbbi években a Székelyföld autonómiája mint szlogen nem hiányzott egyetlen ünnepi szónoklatból sem, közben a konkrétumok szintjén vajmi kevés történt, állapította meg jelentésében Sorin Ionita, a Román Akadémiai Társaság elemzője. Sorin Ionita azzal vádolta az erdélyi magyar elitet, hogy nem foglalkoztak az önrendelkezés gazdasági összetevőivel, és nem tájékoztatták a lakosságot arról, hogy az autonóm Székelyföld nem tudná eltartani magát. Az RMDSZ képviselői viszont hangsúlyozták: az RMDSZ igenis tett konkrét lépéseket az autonómia érdekében. Az elemzés az egy főre eső önkormányzati bevételeket vette alapul, és megállapította, hogy a Székelyföld gazdagságát hangoztató érvek egy mítosz részei. Szerinte a magyarság képviselői alaptalanul hivatkoznak a méltánytalan költségvetési elosztásokra, mivel a „csupasz valóság” az, hogy az autonóm Székelyföld nem lenne életképes. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta: Székelyföldet nem a magyar elit tette tönkre. Ez sokesztendős, tudatos munkának az eredménye. Nem volt ipartelepítés, tudatosan nem fejlesztették az infrastruktúrát. Ezért nincs vagy alacsony a befektetői vágy, ezért nem csoda, ha a fiatalok elvándorolnak. Demeter hozzátette: „Régóta mondom, hogy e nélkül nem lehet egy területre az önrendelkezés intézményrendszerét, mechanizmusát ráépíteni. Az autonómia nem egy-két esztendős kérdés, bár nincs olyan székelyföldi ember, aki nem ezt szeretné. Nagyon komolyan fel kell mérnünk, milyen eszközeink vannak arra, hogy olyan erőnlétet biztosítsunk, amely garantálni tudja az autonómia működését” Véleményét osztja Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár is. „Ha a parlament annak idején elfogadta volna az autonómiát célzó törvénytervezetet, a Székelyföldet bezárhattuk volna” – nyilatkozta Korodi Attila. Az elmúlt tizenhat évben két alkalommal nyújtottak be törvénytervezetet a Székelyföld autonómiájáról – ezeket a parlament rendre elutasította -, az utóbbi egy évben több nagygyűlést szerveztek és helyi referendumok készülnek a kérdésről. De eddig nem készült átfogó hatástanulmány arról, hogy mennyibe kerülne, milyen eredményekkel járna az autonómia a Székelyföld lakói számára. „Az önrendelkezés nagyon komoly előkészítést igényel. Néhány éve kezdődött csak el a valós decentralizáció, s az önkormányzatoknak hozzá kell szokniuk.” – mutatott rá Korodi Attila. Demeter János szerint az RMDSZ nagyon komolyan dolgozott azon, hogy a Székelyföld behozza a bukaresti hatóságok által tudatosan kovácsolt hátrányt. „Ma már Kovászna megyét nem kell eltartania a központi költségvetésnek, de tudni kell azt, hogy valahol a határon áll. Hargita megye egy picit még a támogatottak listájához tartozik, Maros megye is nagyon picivel a vonal fölött van. Nem véletlenül van így, valakik kőkeményen dolgoztak ezért” – hangsúlyozta Demeter. Korodi Attila szerint az Akadémiai Társaság elemzése figyelmen kívül hagyott több alapvető körülményt. Lehet, hogy a székelyföldi megyék bevételei nem a legnagyobbak, viszont jobb gazdálkodással javítható a helyzet. A másik, ezzel összefüggő kérdés a hatásköröké. Korodi Attila furcsállja, hogy az elemzés akkor kezdi hiányolni a gazdasági tervezést, amikor az RMDSZ készül a Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozására. A társulás egyik fő célja ugyanis a székelyföldi megyék fejlesztési stratégiájának kidolgozása. /Szőcs Levente: Autonómia – mi van a szlogen mögött? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
