Előbukkant Gheorghe Funar NRP-szenátor hálózati dossziéja is. Funar arra számít, hogy az iratokból kiderül megfigyelt személy volt. /Előkerült Funar dossziéja is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2006. szeptember 29.
Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára ismét hevesen támadta az RMDSZ vezetőinek autonómiára vonatkozó nyilatkozatait, az RMDSZ-t terrorista szervezetként emlegette. Funar szerint a székelyföldi autonómia kérdése elterelő hadművelet, az RMDSZ valójában Erdély autonómiáját akarja megvalósítani. /Napzárta. Funar és az autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./
2006. szeptember 29.
Miként használják ki a magyar polgármesterek, alpolgármesterek az RMDSZ kormánytagságát, sikerül-e több központi pénzt szerezniük településüknek? Erre a kérdésre keresett választ a lap. Arad megye magyarsága most kivételesen előnyös helyzetbe került, mert a megyei tanács RMDSZ-es triumvirátusa – Búza Gábor, Csepella János, Sipos György – a lehetőségekhez mérten jól dolgozik. Külön előny, hogy Búza Gábor a megyei tanács alelnöke, aki a kultúrával is foglalkozik. Búza Gábor kiemelte, ha a település része valamilyen fejlesztési programnak, pályázatnak, akkor könnyebben kaphat támogatást. A megyében most négy magyar polgármester van, de közülük csak három nyert RMDSZ-színekben, a negyedik, a nagyzerindi Simándi Sándor a demokraták listájáról indulva lett polgármester. A három RMDSZ-es polgármester közül a legkritikusabb anyagi helyzettel a kisiratosi Almási Vince küszködik. Kisiratos nemrég vált le Kürtösről, s nyerte vissza községi rangját, de a településen nincs ipari tevékenység. Kisiratos most kormánypénzt kap vízbevezetésre, és meglesz a sportterem is, ami jelzi, hogy az RMDSZ kormánytagsága jótékonyan hat a kistelepülésekre. /Zacskós lé. Pénzszerzés magyar településeknek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./
2006. szeptember 29.
Az 1956-os forradalom évfordulója kapcsán Puskás Bálint szenátor felhívást tett közzé: minden településen, templomok és emlékművek mellett ültessenek el hét fát (vagy díszbokrot). A fákat (díszbokrokat) H betű formában elültetve HŐSEINK-nek állítunk emléket, írta. /Puskás Bálint szenátor, a háromszéki Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke: Ültessünk fát Hőseink emlékére! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./
2006. szeptember 29.
Közel kétszáz kötetnyi könyvadományt adtak át Temes megyei Ótelek iskolájának a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a szegedi Egyetemi Könyvtár és a Megyei Könyvtár, valamint a Kaposvári Megyei Könyvtár képviselői. A kötelező háziolvasmányokat, műszaki könyveket, szépirodalmat és minden, az általános iskolában hasznosítható könyvészetet tartalmazó ajándék adakozásból gyűlt össze. A magyarországi könyvtárosokat megrendítette a tavalyi bánsági árvíz által súlyosan megviselt falu esete, és eldöntötték, hogy a maguk módján segítenek a magyar tannyelvű iskolán. A segélyakció lebonyolításában az árvízkárosult bánsági magyar közösségek felkarolására létrejött Reconstructio 2005 Egyesület volt a partnerük, melynek elnöke, Sütő Udvari Magda is jelen volt az adomány átvételénél. /P. L. Zs.: Könyvadomány az óteleki iskolának. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./
2006. szeptember 29.
A pécsi önkormányzat tavalyi kolozsvári látogatásának viszonzásaként érkezett húsztagú küldöttség Pécsre, a Kolozsvár Napokra. A rendezvény keretében kiállítások, könyvbemutatók és irodalmi estek zajlottak, valamint Kalotaszeg népművészete mutatkozott be. /-f-: Kolozsvár Napok Pécsett. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2006. szeptember 29.
Stefano Bottoni Szilágyi Domokos családja részéről a költő élettársa, Nagy Mária és a költő öccse, Szilágyi Kálmán hozzájárulásával adott tájékoztatást Szilágyi Domokos költő (1938–1976) és a román állambiztonsági szervek kapcsolatáról. Szilágyi Domokos „Balogh Ferenc” fedőnéven működött együtt az állambiztonsági szervekkel. A Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ még nem adta át „Balogh Ferenc” hálózati dossziéját. „Balogh Ferenc” tevékenysége 1958 és 1965 között, két jól elkülöníthető szakaszban dokumentálható. „Balogh Ferenc” együttműködése három megfigyelési dosszié alapján rekonstruálható: 1) Lakó Elemér és Varró János megfigyelése, 2) Péterffy Irén megfigyelése, 3) Páskándi Géza megfigyelése. Szilágyi Domokos, a Bolyai Tudományegyetem harmadéves magyar szakos hallgatója egyetértett a magyar forradalom követeléseivel. 1957. március 11–19. között Bartis Ferencet, Dávid Gyulát és Páskándi Gézát is letartóztatták. Egy korábbi, szintén 1957-es irat szerint Szilágyi Domokos barátnője, a Bolyai Egyetemen tanuló Várady Emese is bekerült a nyomozás alatt álló csoportba. Feltételezhető, hogy Szilágyi Domokost nemcsak szabadsága elvesztésével fenyegették meg, hanem barátnőjével is zsarolták. „Balogh Ferenc” feladata a Lakó Elemérrel, Varró Jánossal, illetve Péterffy Irénnel való kapcsolattartás volt, megfigyelés céljából. Varró Jánost és Lakó Elemért 1958. augusztus 26-án, Péterffy Irént pedig október 31-én vették őrizetbe. „Balogh Ferenc” jelentéseiből megállapítható, hogy mindhárom esetben az általa szolgáltatott információk terhelő jellegűek voltak. Az ún. „harmadik Bolyai perben” 1959. február 19-én Varró Jánost 16, Lakó Elemért 15 év kényszermunkára, míg Péterffy Irént 10 év börtönre ítélte a kolozsvári Katonai Törvényszék, továbbá Vastag Lajost 8, Páll Lajost 6 év börtönnel és teljes vagyonelkobzással sújtotta, míg Iamandi Emil és Szilágyi Árpád 5–5 év börtönbüntetést kapott. A kolozsvári állambiztonsági szervek Páll Lajost többször próbálták 1958 folyamán beszervezni, letartóztatása és elítélése az ajánlat visszautasításával is magyarázható. Később Szilágyi Domokost az 1963-ban szabadult Páskándi Géza megfigyelésével, új verseinek elemzésével bízták meg, de az általa megfigyeltek között szerepelt még Domokos Géza, Szász János és Majtényi Erik is. 1965-ben véget ért „Balogh Ferenc” tevékenysége. Nem ismert, hogy Szilágyi Domokos együttműködött-e az állambiztonsággal 1959 és 1964 között, valamint 1965 után. /Stefano Bottoni, Nagy Mária, Szilágyi Kálmán: Közlemény Szilágyi Domokosnak a Securitatéval fenntartott kapcsolatáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2006. szeptember 29.
Szilágyi Domokosnak a Szekuritátéval fenntartott kapcsolatáról szóló közleménnyel fordult a médiához Stefano Bottoni történész. Láng Zsolt nemrég a Transindexen jegyzetben tette szóvá: miért nem beszélünk arról, Szilágyi Domokos besúgó volt-e. Láng Zsolt biztos benne, hogy benne, hogy Szilágyi Domokos nem önként tette mindazt. Varga Andrea történész, kutató, fenntartásait fogalmazta meg, mondván, olyat még nem látott, hogy szkizofrén embert szerveztek volna be. Szilágyi viszont az volt. Úgy véli, elhamarkodott volt Bottoni kutatási eredményeit publikálni. /G. E.: Szilágyi Domokos „kényszerleszállása”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2006. szeptember 29.
Szilágyi Domokos besúgó volt. Ez a tény kétfajta reakciót vált ki. Az egyik hang borítékolhatóan a mentegetésé: ne feszegessük ezt a témát. És lesznek bizonyára olyanok is, akik szemében gyűlöletessé válik jelenkori líránk egyik vitathatatlanul jelentős alakja. Azonban Szilágyi Domokos költői életművének esztétikai megítéléséhez semmi köze ennek az ügynek. Miért alakult ki olyan helyzet, amelyben ezek az emberek jelenteni kényszerültek? Kik olvasták a jelentéseiket? Kiket terhel közvetlen felelősség a jelentések felhasználásáért, amellyel emberek életét tették tönkre? Kik működtették ezt az egész hálózatot? És főként: hol vannak ők most? Őket mikor számoltatják el végre? /Papp Attila Zsolt: Kirakós történelem. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2006. szeptember 29.
„Amikor tudomást szereztem a dokumentumokról, a legelső kérdésem az volt: mivel kényszeríthették az együttműködésre?” – kérdezte Nagy Mária, aki Szilágyi Domokosnak élete utolsó három és fél évében volt az élettársa. Fontosnak tartaná viszont, hogy előkerüljön a teljes dosszié, mely tisztázhatná a beszervezés körülményeit. „Zaklatott, hajszolt élete volt, szűkös anyagiak között élt, nem volt stabil munkaviszonya. Később elmegyógyintézetbe vonult, sok mindent megtett azért, hogy megbízhatatlannak könyveljék el. Biztosan azért, hogy a besúgásra is alkalmatlan legyen” – mondta Nagy Mária. Boros Zoltán, Szilágyi Domokos egykori évfolyamtársa, albérleti lakótársa szerint Szilágyi Domokos nemcsak afféle kicsi besúgó, hanem ügynök volt, akit feladatokkal lehetett megbízni. Boros az 1956 után öt év börtönre ítélt Tatár (született Péterffy) Irénről készített filmet, amikor a periratokban Balogh Ferenc fedőnéven adott jelentésekkel találkozott. Boros szerint az ítélet gyakorlatilag Szilágyi Domokos és egy másik ügynök jelentésein alapul. Boros szerint Szilágyi Domokos némelyik párthű, úgynevezett vonalas versét meggyőződésből írhatta. Dávid Gyula irodalomkritikus 1956-ban fiatal egyetemi oktatóként éppen a Szilágyi Domokos évfolyamáért felelt. A kolozsvári megmozdulások nyomán hétévi börtönbüntetésre ítélték, és együtt raboskodott Lakó Elemérrel és Varró Jánossal, akik dossziéiból előkerültek a Balogh Ferenc néven adott jelentések. „Én nem azokat tartom bűnösnek, akik nem tudtak ellenállni a nyomásnak, hanem azokat, akik az egész rendszert működtették – jelentette ki Dávid Gyula. „Tűzbe tettem volna érte a kezem” – vallotta Dávid Gyula. „Szisz lett volna az utolsó utáni ember, aki akár csak a rémálmomban is eszembe jut ilyen összefüggésben – osztotta meg döbbenetét Szilágyi Júlia irodalomkritikus, a költő egykori évfolyamtársa. Az költő betegeskedései, a testi, lelki elesettsége, az öngyilkossága most már egészen más összefüggésbe kerül. „Szilágyi Domokos költői hitele nem eshet ennek a tragédiának az áldozatául. Külön kell vizsgálni az erkölcsi botlását és a költészete értékét” – hangsúlyozta meggyőződését Szilágyi Júlia. /Gazda Árpád: Szisz kényszerleszállása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2006. szeptember 29.
A reformáció és az 1956-os forradalom emlékhónapjává nyilvánította októbert a Királyhágómelléki Református Egyházkerület – jelentette be Nagyváradon Tőkés László püspök. A hónap során az egyházkerület egész területén, többek között Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Koltón, Érmihályfalván szerveznek különféle rendezvényeket, amelyek célja a nemzeti önazonosság megőrzésének elősegítése. Így az ünnepségsorozat keretében ötvenhatos emlékművet avatnak Nagyváradon és Érmihályfalván, református értelmiségi találkozót szerveznek, és több szimpóziumot is tartanak a forradalom kapcsán. /Röviden. Reformációi és forradalmi emlékhónap. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2006. szeptember 29.
Nagyszebenben a 2006/2007-es tanévben nem indult kilencedik osztályos anyanyelvű képzés. A demográfiai fogyás tény, szakemberek felmérései szerint 2020-ra közel felére fog csökkeni a magyar iskoláskorú népesség. Emellett be kellett kapcsolódni a reformtörekvésekbe, az oktatás korszerűsítésébe. A reform egyik kiemelt fontosságú fejezete a decentralizáció. Ennek lényege az iskolai autonómia megteremtése. Amilyen jótékony hatású a törvény a modernizáció szempontjából, olyan nagy kihívást jelent a kisebbségi oktatás számára. Ugyanis ebben a rendszerben a működőképesség alsó határa a legkevesebb 200 fős tanulói közösség. Az erdélyi magyar közösség jelentős része szórványban él, s ez létszám alatti intézményrendszert eredményez. Cselekvési program is született: az iskolahálózat felszámolásának megakadályozására elkészítették az iskolahálózat térképét. Minden magyarok is lakta településen meg kell őrizni az óvodákat és elemi iskolákat. Kistérségi közoktatási iskolaközpontokat kell kialakítani. A kistérségi tanintézetek infrastruktúráját el kell látni bentlakásokkal, iskolabuszokkal. Ki kell alakítani azt az ösztöndíjrendszert, amely szintén a beiskolázást segítheti. Nagyenyeden bővíteni tudták az intézményi kínálatot, Beszterce-Naszód megyében önmagától indultak új magyar osztályok. Déván a Zsil-völgyi magyar oktatást mentő új iskolaközpont épült. Szilágysomlyón önálló magyar iskola létesült. Válaszúton és Szamosújváron új magyar osztályok indultak. Kötő József volt államtitkár cikkében megírta, hogy első államtitkári teendői közé tartozott, még előző megbízatása idején (1998-ban), hogy öt fős tanulói létszámmal magyar kilencedik osztály működését hagyta jóvá a nagyszebeni gimnázium számára. Második megbízatása (2005-ben) azzal kezdődött, hogy kijárta a létszámalatti működési engedélyt a nagyszebeni magyar kilencedik osztály számára. Az Apáczai Alapítvány segítségével Nagyszebenben szórványkollégiumot avattak. Az egyre nehezebb helyzetben megszületett a döntés: Medgyesen hozzák létre a kistérségi magyar líceumot. Ez a megoldás. /Kötő József: Nézzünk szembe a tényekkel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2006. szeptember 29.
A Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz, amelyben tiltakozott az ellen, hogy az elmúlt időszakban az egyetem „és az Arany János Kollégium ügyeivel, illetve Árus László egyetemi lelkész-kollégiumigazgató személyével foglalkozó újságcikkek jelentek meg” anélkül, hogy megkérdezték volna az egyetem vezetőségét. A nyilatkozat szerint „a Partiumi Keresztény Egyetem szenátusa és vezetőtanácsa egy új – hatékonyabb és gazdaságosabb – egyetemi struktúra kialakításáról döntött”, amelynek eredményeként a kollégiumigazgatói státusz megszűnt, ugyanakkor a vezetőtanács felkérte az egyetemet működtető Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumát, hogy biztosítsa az egyetemi lelkipásztori tevékenység folytonosságát, olvasható a dr. Geréb Zsolt rektor, dr. Szilágyi Györgyi prorektor, valamint Szűcs István, a vezetőtanács alelnöke által aláírt nyilatkozatban. /Tiltakozik a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőtanácsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2006. szeptember 29.
A negyventagú Bóbiska néptánccsoport immár hét éve képviseli Kászonaltíz községet a különböző rendezvényeken, találkozókon. Új és újabb koreográfiákkal rukkolnak elő és járják a nagyvilágot. Szeptember 30-án a Csíkkozmási Néptánctalálkozón lépnek fel. Mintegy negyvenöt tagot számlált a Bóbiska 2000 szeptemberére, azóta csupán néhányan morzsolódtak le. A gyakorlást a kezdetektől fogva Tima Mária Magdolna tanítónő irányítja, hat éve társa ebben Antal Teréz tanítónő. 2004-ben először, idén már másodjára járt Belgiumban a Bóbiska. Az ottani magyar Kárpátia Egyesület munkatársa, Kliment Nóra szervezésében több helyszínen is bemutatták produkciójukat. Idén az 56-os forradalom évfordulójának szentelt ünnepi év keretében az Európai Parlamentbe is sikerült belopni a produkciójukat. /Antal Ildikó: A kászonaltízi néptánccsoport születésnapjára. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./
2006. szeptember 29.
Nagyenyeden a természetrajzi, valamint történelmi múzeum megalakulásának 210. évfordulóját ünnepli a város. A múzeum alapításának az 1796-os évet tekintik, amikor Benkő Ferenc professzor külön választotta a Bethlen-könyvtárban őrzött tekintélyes gyűjteményt a könyvtár anyagától. Alapítási dokumentumként a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtárban őrzött A ritkaságok és természeti dolgok Múzeuma címet viselő, Benkő Ferenc 1796-ban kézzel írt leltára szolgál. A mai Románia területén elsőként a székelyudvarhelyi múzeum 1772-ben, majd a nagyszebeni 1790-ben, a iasi-i Természetrajzi Múzeum és a bukaresti Nemzeti Múzeum 1834-ben, a balázsfalvi Természettörténeti Múzeum 1850-ben, a kolozsvári Erdélyi Múzeum 1859-ben létesült. Mint természetrajzi múzeum azonban a nagyenyedi vitathatatlanul az első az országban. A Bethlen Kollégium 1948-ban történt államosítása után 1950-ben a múzeumot kettéválasztották. A Történelmi Múzeum a Fejedelmi Palotába (vár) költözött. Az akkor átvett kb. 7000 tárgy jelenleg 30 000-re bővült, főleg az ásatások során előkerült leletekkel. A Természetrajzi Múzeum a Kollégium épületében maradt és a Fenichel-gyűjteménynek köszönhetően, tudományos értéke alapján a bukaresti Grigore Antipa után a másodikként tartják számon az országban. Az Erdélyi Református Egyházkerület mindkét múzeumot visszaigényli, az államosításkor készült leltár eltűnt. Az 1950-es kettéváláskor készült és megőrzött leltár szerint valamennyi tárgy a román állam tulajdonát képezi. A Bethlen Dokumentációs Könyvtár államosítási leltára viszont minden további nélkül előkerült, így az átadás is zökkenőmentesen megtörtént. /Takács Ildikó: 210 évesek az enyedi múzeumok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./
2006. szeptember 29.
A vádak szerint húszezer eurós csúszópénzt követelt Tulit Imre Attila, a sepsiszentgyörgy Consic Rt. vezérigazgatója. Elhallgatta, hogy a részvénytársaság vezetőtanácsa korábban már döntött a helyiség eladásáról. /Domokos Péter: Korrupció gyanújával vizsgálják Tulit Imre Attilát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2006. szeptember 29.
Regionális szennyvíztisztító állomás épül Gyergyóremetén, amely három település, Remete, Gyergyóditró és Gyegyószárhegy szennyvízkibocsátással kapcsolatos gondjait oldaná meg. A három település együttműködési szerződést kötött. Jelenleg Gyergyóremete közel 2500 házának csupán fele rendelkezik csatornázással. /Barabás Márti: Regionális derítőállomás épül Gyergyóremetén. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2006. szeptember 30.
Az RMDSZ döntő módon hozzájárult Románia Európai Uniós (EU) csatlakozásához azáltal, hogy mindvégig a párbeszéd, az együttműködés politikáját követte, különösen a nemzetiségek együttélése tekintetében – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján. Figyelmeztetett, hogy a kisebbségi kérdés korántsem tekinthető megoldottnak. Az országjelentés továbbra is kéri a kisebbségi törvény elfogadását. A székelyföldi polgármesterek csíkszeredai találkozója után elhangzott RMDSZ-ellenes nyilatkozatokkal kapcsolatban Markó egyértelműen leszögezte: a székelyföldi területi autonómia mindig is az RMDSZ programjának szerves része volt, és az is marad. /Markó: Döntő hozzájárulás az EU-s csatlakozáshoz. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2006. szeptember 30.
Szeptember 29-én Kolozsváron tanácskoztak az erdélyi magyar politikai szervezetek, a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői. A megbeszélések során egyetértésüket fejezték ki a székelyföldi polgármesterek által elfogadott nyilatkozattal, és üdvözölték azt a tényt, hogy az RMDSZ ismét zászlajára tűzi a székelyföldi területi autonómia követelményét. Megállapodtak abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül létrehozzák az úgynevezett Nemzeti Minimumot, amelyet minden résztvevő a magáénak vallhat és támogathat. Örömmel nyugtázták, hogy a legutóbbi országjelentés kitér a kisebbségek elvárásaira, és csekélynek minősíti Romániának ezen a téren tett lépéseit. Különös hangsúlyt fektet az ingatlan-visszaszolgáltatásra, az állami finanszírozású magyar nyelvű felsőoktatásra, illetve az önrendelkezés különböző formáira. A résztvevők hangsúlyozták: fontos, hogy a csatlakozás után ki tudják használni azokat a lehetőségeket, amelyeket az Európai Unió biztosít a kisebbségvédelem, a közösségi jogok kiharcolása terén. /E.-R. F.: Létrehozzák a Nemzeti Minimumot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2006. szeptember 30.
„Dübörög a gazdaság”, „Lendületben az ország” – hangzott el az MSZP választási kampányában. Aztán kemény megszorítások lettek belőle. Budapesten a Kossuth téren naponta összegyűlt a tömeg, a „csőcselék”. Mert ugye ő minden, a fennálló hatalommal szembeni megmozdulás főszereplője. Párizsban 1789-ben, Magyarországon 1848-ban, nemkülönben 1956-ban – írta Asztalos Lajos. A „csőcselék” békés, derék polgárokból, egyetemi tanárokból, tisztviselőkből, kétkezi dolgozókból, vidékről érkezett gazdákból, erdélyiekből állt. A szónoki emelvényre lépők Gyurcsány miniszterelnök és a kormány lemondását követelték, de volt, aki arról szólt, hogy a külföldi, bizonytalan minőségű élelmiszertermékek helyett vásároljon mindenki hazai terméket, hogy a mindenkori kormány a nagy nemzetközi cégek helyett a hazai vállalkozásokat, a kis vállalkozókat támogassa. Tekintélyes közéleti személyeknek a köztársasági elnökhöz, az országgyűlés elnökéhez intézett levelét olvasták fel, amelyben a kialakult erkölcsi, politikai válság megoldását sürgetik. Időnként népi együttesek is felléptek. Többen különböző szövetségek, szervezetek, magán személyek, személyiségek felhívását, üzenetét tartalmazó röpcédulákat osztogattak. A gazdák sátrainál díjmentesen ásványvizet, gyümölcslét, hagymás zsíros kenyeret osztogattak. Rákóczi lovas szobra alatt felállított koporsó figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy erkölcsi hullaként nincs mit keresnie bársonyszékében. Eközben a tévében Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke arról beszélt, hogy a Fidesz vezetőibe szorult „féktelen hatalomvágy” juttatta az országot a jelenlegi helyzetbe, Hiller István, az MSZP elnöke a „Vádolom a Fideszt!” kezdetű szövegét ismételte. Éppen ők voltak azok, akik hazugságözönt zúdítottak a választókra, sátáni képet festettek a Fideszről. „Másfél, két évig hazudtunk”, „négy évig semmit sem tettünk”, mondta Gyurcsány, de ezt most újabb hazugsággal tizenhat évre bővítik. A beszéd nem az országnak szólt, csak zárt körnek, nem ők tárták fel, csak kiszivárgott, most mégis nagyszerű tettnek állítják be. A most már megbízható miniszterelnök berlini látogatásáról hazatérve szemrebbenés nélkül azt állította, hogy a német kancellár megdicsérte bátor kiállásáért. Amit a kancellár szóvivője azonnal cáfolt. /Asztalos Lajos: Helyszíni tudósítás a Kossuth térről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2006. szeptember 30.
Október 1-jén önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon, immár ötödször a rendszerváltozás óta. Az értékelések szerint Budapesten a korábbiaknál is keményebb versenyt vívnak egymással néhány kerületi polgármesteri posztért, s Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármesteri széke is labilisabb, mint valaha. Az elemzők úgy vélik, az utóbbi hetekben nyilvánosságra került Gyurcsány-beszéd következtében kialakult belpolitikai válság hatására a helyhatósági választásokon nem a polgármesterekre és az önkormányzatok majdani tagjaira összpontosul elsősorban a figyelem. Demszky Gábor 16 éves teljesítményével a koalíciós szavazók egy része is fölöttébb elégedetlen. A másfél évtizedes balközép kormányzás alatt Budapest legjelentősebb kereskedelmi útvonalai elsorvadtak, a belső negyedek lakosságát a benzingőz fojtogatja. Demszkyvel szemben fellép Tarlós István független, Katona Kálmán (MDF) és Zsinka László (MIÉP). A megyei jogú városok felén az elmúlt napokban kormányellenes tüntetések söpörtek végig. Az MSZP igyekezete hetek óta arra irányul, hogy bebizonyítsa: az utcai demonstrációkért egyedül a békétlenséget szító Orbán Viktor a felelős. /Önkormányzati választások Magyarországon. Fidesz: Demszky bukása kiütéses győzelem lenne. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2006. szeptember 30.
Alaposan felborította a pártok előzetesen kidolgozott kampányterveit a miniszterelnök balatonőszödi beszédének közzététele után kirobbant belpolitikai vihar. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az utolsó két hétben csak két vidéki eseményen vett részt. A Fidesz elnöke, Orbán Viktor a belpolitikai események miatt lemondta vidéki kampánykörútját, elhalasztotta a szeptember 23-ára tervezett nagygyűlését. A demonstrációk hatására az Szabad Demokraták Szövetsége több vidéki városban lemondta a Liberális Hét elnevezésű programját. /Felborította az előzetes kampányterveket a belpolitikai vihar. Kiszámíthatatlan, hogy ki húz hasznot a botrányból. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2006. szeptember 30.
Kolozsvárhoz hasonló egyetemi városokban lassan iparágnak számít a hallgatók elszállásolása. A Babes–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) a tanév kezdetére sem sikerült befejeznie a bentlakások felújítását. Az egyetemi tanév végével párhuzamosan rendesen elkezdődik az albérletek utáni tolongás is. A kiadó lakások ára is emelkedik. Idén az elfogadható méretű, állapotú lakhelyet átlag 125–150 euróban kínálják szobánként. /Kiss Bence: Vacak albérlet, mégis sokat kérnek érte. Az egyetemi tanévkezdéssel elkezdődik a lakáskálvária is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2006. szeptember 30.
Az előkerülő szekus dossziék, leleplezések és erkölcsi megsemmisülések korát éljük. Most éppen Szilágyi Domokos van terítéken. Máris akadnak, akik sietnek ítélkezni, állapította meg a lap munkatársa. Közben a vallató tisztek, az elnyomás gépezetének igazi mozgatói jól élnek, parlamenti tagok, vezérigazgatók, kormányhivatalnokok és kortárs titkosszolgálati ügynökök. Szilágyi Domokost zsarolták. Ki meri mondani, hogy egy ilyen helyzetben nem bukott volna el? Az újságíró Szilágyi Domokos életműve mellett tör lándzsát. A versekről viszont el a kezekkel! /Ercsey-Ravasz Ferenc: Csak lassan a kövekkel…= Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2006. szeptember 30.
Sok papírmunka után fél éve sikerült bejegyeztetni Kolozsváron az Életfa Családsegítő Egyesületet. Tevékenységük összefonódik a Vi-Waldi Játszóházéval, a Herédi Zsolt-féle kismamaklub szervezésében sikerrel együttműködnek az unitárius óvodával, és az újszülöttet nevelő kismamákat támogató Otthon segítünk programban segítőtársra leltek Bibza István református esperesben. Az egyesület közösen a Vi-Waldival létrehozza a Várandósok Klubját. /Kerekes Edit: Gyermeknevelésben otthon is segít az Életfa. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2006. szeptember 30.
Rövidesen Simon Endre festőművész is betölti 70. életévét. Ebből az alkalomból Budapesten, a Vármegye Galériában egyéni tárlatot rendeztek számára. A Szolnay-díjas festőművész alkotásait Banner Zoltán művészeti író ajánlotta a közönség figyelmébe. A Marosvásárhelyről Magyarországra nemrég áttelepült festő minden fontosabb alkotói időszakából láthatók képek a kiállításon. /Szín nélkül nem lenne világ a világ. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2006. szeptember 30.
Balogh Ferencné könyvtáros, Dobos László felvidéki író és Nagy Gáspár költő vehette át a Pro Literatura Alapítvány által létrehozott Czine Mihály-díjat Budapesten. A Czine Mihály-díj erkölcsi elismerés, a díjazottak Rajki László szobrászművész plakettjét vehették át az ünnepségen. A Pro Literatura Alapítvány tavaly hozta létre a Czine Mihály-díjat azzal a szándékkal, hogy elismerje a munkáját azoknak, akik Czine Mihály irodalomtörténész életművét közkinccsé teszik, ápolják, munkájukban az ő gondolatvilágát, szellemiségét tovább éltetik. Tavaly Görömbei András irodalomtörténész, Kovács Tiborné könyvtáros és N. Pál József irodalomtörténész kapta meg a díjat. Czine Mihály irodalomtörténészt, egyetemi tanárt Magyarországon, a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban magyarok tízezrei becsülték. Munkásságának középpontjában Ady Endre, Móricz Zsigmond és a népi írók pályája állt. A tiltásokkal is dacolva ő foglalkozott először Magyarországon a határokon túli magyar irodalommal. 1999 januárjában hunyt el. /Átadták a Czine Mihály-díjakat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2006. szeptember 30.
Székelyföldi körútja során szeptember 29-én Kézdivásárhelyen a kantai Nagy Mózes Elméleti Líceum vendége volt a 83 esztendős Pongrátz Ödön, aki több száz kantai diáknak és tanárnak tartott rendhagyó történelemórát, melynek keretében nemrég elhunyt öccsére, Gergelyre, a legendás szabadságharcosra, a Corvin köz parancsnokára emlékezvén felidézte az -56-os eseményeket, a ,,pesti srácok” dicsőséges és bátor kiállását a szovjet hadsereggel szemben. Bokor Tibor iskolaigazgató megköszönte, hogy Pongrátz Ödön elfogadta a meghívást, és megemlítette, hogy a kantai iskola méltóképpen fog megemlékezni az -56-os események 50. jubileumára. A kiskunmajsai -56-os történelmi alapítvány elnöke, a Corvin közi szabadságharcos arra kérte a mai fiatalokat, hogy tartsák ébren az -56-os magyar forradalom és szabadságharc emlékét. /Iochom István: Pongrátz Ödön Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./
2006. szeptember 30.
XVI. Benedek pápa saját kezűleg aláírt levélben köszöntötte Bálint Lajos nyugalmazott érseket püspökké szentelésének 25. évfordulója alkalmából. Bálint Lajos /sz. Csíkdelne, 1929. júl. 6./ segédlelkész volt Sepsiszentgyörgyön, majd plébános Futásfalván, Csíkszentdomokoson és Székelyudvarhelyen, ahol egyben a kerület főesperese is volt. Egy évvel Márton Áron halála után, 1981. szeptember 29-én a gyulafehérvári székesegyházban szentelte püspökké dr. Jakab Antal megyéspüspök. Márton Áron utódlási joggal kinevezett segédpüspöke. Dr. Jakab Antal megyéspüspök mögött 13 év börtön és szenvedés állt. Bálint Lajos 1990. április 29-én vette át a gyulafehérvári egyházmegye vezetését. 1991. augusztus 5-én a szentatya őt nevezte ki Gyulafehérvár első érsekének. Ezt az áldozatot és próbatételt igénylő szolgálatot 1993. végéig vállalhatta, mert súlyos szívműtétjét követően, megromlott egészségi állapota miatt lemondásra kényszerült. Jelenleg Székelyudvarhelyen él, és egészségének függvényében látogatja a plébániákat, esetenként püspöki szolgálatot is végez. Bálint Lajos érseket körlevélben köszöntötte dr. Jakubinyi György érsek. /A pápa köszöntötte Bálint Lajos érseket. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./
2006. szeptember 30.
Szeptember 28-án elhunyt Zsók Béla néprajzos. Monográfiájában /Én mindig itthon voltam. Néprajzi írások Déváról, Kriterion, Kolozsvár-Bukarest, 2000) a bukovinai székelyek Déva mellé telepedésére emlékezett. Zsók Béla népét, a madéfalvi veszedelemből származó bukovinai székelyeket szolgálta, ezt jelezte gyűjtése: Az egyszeri ember /bukovinai székely mesék, Zsók Béla gyűjtése, 1993/. /László Anna: Zsók Béla (1939–2006). = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./
