Olaszország eltűrte és passzivitásával bátorította a túlélésre berendezkedett népcsoportok bevándorlását, miközben semmiféle elképzelése nem volt arról, hogy mihez kezd majd a jövevényekkel – vélekedett Horváth István szociológus, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója. Már a kilencvenes évek elején észlelhető volt Kelet-Európából nyugatra tartó roma emigráció. Először Németországba mentek, de ott időben határozottan közölték, hogy miként viszonyulnak ehhez a típusú emigrációhoz. Olaszország nem közölte időben, hagyták az emigráció áramlását. Az olasz hatóságok viszonylag toleránsak voltak az illegális bevándorlással szemben. Horváth István szerint az erőforrás nélküli fiatal demokráciáktól nem lehet elvárni, hogy egyből megtalálják a megoldást. /Lokodi Imre: Kiszorítottság – lezser olaszsággal. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2007. november 9.
A Romák Egyesülete nevű olaszországi romaszervezet elnöke, Costel Argint találkozott az olasz fővárosban november 7-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel és Adrian Cioroianu külügyminiszterrel. A romavezető elégedett azzal, hogy Cioroianu külügyér bocsánatot kért a mélységesen megsértett roma közösségtől. Costel Argint az Interpol körözési listáján van, miután azonban politikai menekültstátust kapott az olasz államtól, kiadatása megtagadható. Adrian Cioroianu külügyminiszter tagadta, hogy találkozott és személyes beszélgetést folytatott volna Costel Argint romavezetővel. /A romák megbocsátanak Cioroianu külügyminiszternek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2007. november 9.
Göncz Kinga külügyminiszter szerint nyitott, együttműködő és integrációpárti a magyar külpolitika, amely egy új stratégia keretében fenntartja és újragondolja a rendszerváltás idején kialakult hármas prioritást. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke viszont jellegtelennek, szürkének, kiszámíthatatlannak és megbízhatatlannak tartja a külpolitikát. A kormány és az ellenzéki Fidesz szakpolitikusa november 8-án folytatott vitát a budapesti Corvinus Egyetemen a Tárcatükör című rendezvényen. A két politikus között az Oroszország-politika, a határon túli magyarsághoz való viszony, illetve a Fidesz Tőkés László melletti romániai európai parlamenti választási kampányolása okozta a legnagyobb nézetkülönbséget. A külügyminiszter szerint a korábbi hármas prioritás (Magyarország európai és északatlanti integrációja, a jószomszédi kapcsolatok erősítése és a határon túli magyarokkal kapcsolatos felelősség érvényesítése) közül az európai uniós és a NATO-tagság már megvalósult, és tekintettel kell lenni a globalizálódó világ biztonsági kihívásaira. Németh Zsolt „katasztrófa sújtotta területnek” nevezte a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati politikát, azzal vádolva Göncz Kingát, hogy egyik vezetője volt a „demagógiakampánynak” a 2004. december 5-i népszavazás előtt, és akkori szociális miniszterként eltitkolta a közvélemény elől, hogy megszületett a magyar-román szerződés arra vonatkozóan, hogy az áttelepülők nyugdíját Románia fogja fizetni. Az ellenzéki külpolitikus ugyanakkor pozitívumként említette Sólyom László köztársasági elnöknek a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját, illetve Szili Katalin szocialista házelnököt, akinek vezetésével megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. Göncz Kinga szerint 2004-ben még távol állt a ratifikálástól az említett magyar-román szociális megállapodás. A külügyminiszter bírálta a Fidesz kampányolását Tőkés László királyhágó-melléki püspök mellett, ami álláspontja szerint azzal a következménnyel járhat, hogy a határon túli magyarság nem jut európai parlamenti képviselethez. Németh Zsolt – akinek véleménye szerint Tőkés László az összmagyarság egyik legkiválóbb képviselője és az Európai Parlamentben a helye – azzal érvelt, hogy Romániában több mint egymillió magyar nemzetiségű választópolgár van, és 400 ezer voks is elég ahhoz, hogy az RMDSZ és Tőkés László is mandátumhoz jusson. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ és belső ellenzéke nem tudott megegyezni a közös listaállításról. /Tőkés László támogatása és az Oroszország-politika vita tárgya Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./
2007. november 9.
Sógor Csaba Hargita megyei szenátor, az RMDSZ EP-jelöltje, aki az RMDSZ- karavánnal érkezett Temesvárra, leszögezte: ami jó a magyar közösségnek, ami jó Európának, az jó kell legyen Romániának is. Sógor Csaba derűlátóan nyilatkozott az RMDSZ választási kilátásairól: a részvételtől függően mintegy 350-500 ezer szavazatra lesz szüksége az RMDSZ-nek ahhoz, hogy legalább két képviselőt küldhessen az Európa Parlamentbe. Sógor Csaba a választások után szorgalmazni fogja a Tőkés Lászlóval és az RMDSZ ellenzékével megkezdett tárgyalások folytatását. /Pataki Zoltán: 350 ezer szavazat elég lehet a brüsszeli képviselethez. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./
2007. november 9.
Az EP-jelöltségtől való visszalépést kéri Sógor Csaba szenátortól a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészi értekezlete nyilatkozatában. „Annak utána, hogy Tőkés Lászlónak a választásokon való indulását egyházkerületünk határozati úton támogatta, Sógor Csaba rendelkezési állományban lévő lelkésznek – külügyi előadó-tanácsosnak – szolgálati kötelessége lett volna felettes egyházi hatóságának engedélyét kérnie az EP-képviselőjelöltség elfogadásához. Lelkészértekezlet felkéri Sógor Csaba rendelkezési állományban lévő lelkészt, hogy minden további nélkül lépjen vissza a jelöltetéstől” – áll a testület nyilatkozatában. Sógor Csaba elmondta, most már nem lehet visszalépni az EP-jelöltségtől. Sógor Csaba a 2000. őszi parlamenti választásokon szerzett először, majd 2004-ben másodszor szenátori mandátumot az RMDSZ jelöltlistáján. Ezt megelőzően a Hargita megyei Csíkcsicsó református egyházközségének volt a lelkésze. /Benkő Levente: Sógor: késő visszalépni. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./
2007. november 9.
Tőkés László püspök november 8-án tartott sajtótájékoztatóján politikai célokra felhasznált gazdasági korrupciós esetnek minősítette a Szatmár megyei Gencs településen történt esetet, amellyel a református egyházat és az ő személyét próbálják diszkreditálni. A püspök ezzel reagált Radu Chis rendőrbiztos-helyettes november 4-i, vasárnapi nyilatkozatára, mely szerint Tőkés ellen bűnvádi eljárás indult bírósági végzés be nem tartására való felbujtás miatt, mivel nem engedte a gencsi református papot, Báthori Gyulát, hogy a református parókián lakjon, bár a lelkésznek megfellebbezhetetlen bírósági ítélete volt erről. Ami az ellene indított bűnvádi eljárást illeti, Tőkés László szerint ez a hír hamis: “Ha a nagykárolyi rendőrségre benyújtottak egy bűnvádi panaszt, még nem jelenti azt, hogy meg is kezdődött a bűnvádi eljárás” – mondta a református püspök. /Tőkés “a gencsi ügyről”. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./ Bűnvádi eljárás indult Tőkés László ellen, mert fellépett a sikkasztás, a korrupció ellen – jelentette be Szilágyi Zsolt kampányfőnök. Egy ortodox és egy református lelkész jelentette fel a püspököt. Az előbbi rongálás és illetéktelen behatolás címén tett korábban feljelentést, mert a reformátusok behatoltak a tőlük elorzott nagyváradi sportpályára, de a Legfelsőbb Ügyészség bűncselekmény hiányában úgy döntött, nem emel vádat – ezt támadta meg az ortodox pap. A református feljelentő Bátori Gyula lelkész, aki ellen sikkasztás és korrupció miatt folyik fegyelmi eljárás egyházi vagyon hűtlen kezelése miatt (melyért állásából fel is függesztették). A közlemény szerint ,,a két feljelentő az európai parlamenti választások kampányidőszakában tetőző, összehangolt akciósorozat bábfigurája”, melynek célja Tőkés László választási részvételének megakadályozása. /Megakadályoznák az indulását. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./
2007. november 9.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kovásznai szervezete tájékoztatatása szerint Kovásznán a hivatalosan kijelölt helyekről letépték Tőkés László püspök, független európai parlamenti jelölt választási plakátjait. A plakátokat november 5-én ragasztották ki a választási törvény által meghatározott kampánytáblákra. A plakátok három óra alatt még a polgármesteri hivatal előtti pannóról is eltűntek. A Tőkés püspök plakátjai előtt kiragasztott RMDSZ-es plakátok a pannókon épek és sértetlenek. /Bodor János: Kovásznán letépték Tőkés plakátjait. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./
2007. november 9.
Fordítani kell az erdélyi magyarság rossz irányba haladó szekerén, a hivatalos képviselet letért arról az útról, amelyen 1990-ben elindult. Erre lehetőség nyílik november 25-én, az európai parlamenti választások napján, hangzott el több ízben is Tőkés László sepsiszéki kampánykörútján. A püspök Komollón, Rétyen, Sepsiillyefalván és Málnáson találkozott az érdeklődőkkel. Olyan, mintha hazaérkeztem volna – mondotta Málnáson Tőkés László, ahol meglátogatta a nagyapja által építtetett és ma nevét viselő iskolát. Figyelmeztetett: rendkívül nagy a felelősség, mert hosszú időre eldől a magyarság sorsa, és ez a felelősség minden szavazót terhel. /Farkas Réka: Hiteles képviseletre van szükség (Tőkés László Sepsiszéken) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./
2007. november 9.
Tőkés István ny. professzor, Tőkés László apja nyílt levelet írt Cs. Gyimesi Évához. „A huszonegyedik század küszöbén a helyzetkép önmagáért beszél: népünk-nemzetünk sorvad, családjaiban, gyülekezeteiben és összességében. ” „A megújulás és megújító lelkiség-szellemiség hiánya aligha rejthető véka alá. ” A kölcsönös tiszteletadás szellemében kell keresni a megoldást. Megbotránkoztató Cs. Gyimesi Éva személyeskedő ítélkezése, királyi többesben írta, hogy a „türelmetlen, tárgyalóképtelen, kétes értékű támogatók által manipulált (T.) László nem alkalmas arra, hogy benne lássuk Isten akaratának a kiábrázolását”. Az eltérően gondolkozók csak vakok lehetnek. Cs. Gyimesi Éva szavai a gyűlöletkeltés rombolását hordozzák. Még a soviniszta-nacionalisták és kommunista-ateisták tollára sem illenek az idézett sorok. Tőkés István elfogadja Orbán Viktor állásfoglalását az „erdélyi magyarok” „novemberi” vizsgázása tekintetében. László fiától és az őt támogatóktól elfogadja, hogy keressék a gyógyítás tanácsát, erdélyi és európai kitekintéssel. Eközben nem átkozza ki a más természetű útkeresők tevékenységét. /Tőkés István – hajdani együttgondolkozója: Nyílt levél Cs. Gyimesi Évához. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./
2007. november 9.
Idén már nem folytatják tovább Brüsszelben az aláírásgyűjtést a Bolyai Egyetem ügyében, mert lezárult a határidő. A szükséges 393 aláírásnak alig fele jött össze, nincs rá esély, hogy hivatalos okmánnyá nyilvánítsák és nyilvánossá tegyék a plénumon, amiből ugyan még nem lett volna egyetem, de elindíthatott volna valamit! – tájékoztatta Szabó Károly szenátor, az RMDSZ EP-képviselője a héten Brüsszelben járt erdélyi magyar önkormányzati képviselőcsoportot. /Sike Lajos, Brüsszel: Kudarcos aláírás-akció. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2007. november 9.
Népes közönség fogadta a Krónika napilap karavánját Gyergyóditróban. Felvetődött, szívesen lapoznának egy könyv formában kiadott válogatást a lap hasábjain megjelent cikkekből. A „Választunk vagy szavazunk?” vita során Tőkés László kampánystábjának részéről Rokaly József nyugalmazott tanár, a Gyergyószentmiklósi Székely Tanács elnöke volt Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnökének vitapartnere. Petres hangsúlyozta, hogy az európai parlamenti képviselő-választáson „éles helyzetben markáns opciók ütköznek egymással”. Rokaly József érvelése indulatos volt, arrogánsnak és ostobának minősítette az RMDSZ „Új honfoglalás” szlogenjét. Marosludason nagyobbrészt a Krónikáról szólt a beszélgetés. /Krónika-karaván: Konstruktív ötletek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./
2007. november 9.
Bízom abban, hogy két-három hónapon belül teljesen befejeződik a dévai Téglás Gábor Iskola építési munkálata – nyilatkozta Varga Károly, az intézményt létrehozó Geszthy Ferenc Társaság elnöke, miután a dévai tanács megszavazta az idei kormányhatározatokkal kiutalt 1 050 000 lej átadását az intézmény befejezésére. Az önkormányzat ezt megtoldotta, így összesen 1,2 millió új lejből kell elvégezni a munkát. Ami még mindig elmarad: az a szintén hiánycikként kezelt tornaterem, illetve az iskola környékének rendezése, parkoló, játszótér kialakítása. /Gáspár-Barra Réka: Befejeződik a Téglás építése. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./
2007. november 9.
November 8-án a gyulai Városházán dr. Perjési Klára gyulai polgármester köszöntőjével megnyílt az Arad–Gyula közötti hagyományos Kézfogások rendezvénysorozata. November 9-én az aradi filharmonikusok koncerteznek Gyulán. /J. Gy. : A XIII. Kézfogások Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./
2007. november 9.
A táncház Magyarországon alakult ki széki mintára. 1977-ben onnan származott vissza Erdélybe: először Kolozsváron indult be, majd rövid időn belül Csíkszeredában, Vásárhelyen és más városokban, emlékezett Könczei Csilla a vele készült interjúban. Olyan korszakban jött létre, amikor nem létezett gyülekezési szabadság, ezért felértékelődött a társadalmi szerepe. A szeku különösen figyelte a magyarságot, a kisebbségieket, nem tudta eltűrni a táncház létét, ezért dolgozott ki stratégiákat arra, hogy az alulról építkező jellegét megszüntesse. Könczei Csilla elmondta, édesapja soha nem beszélt otthon arról, hogy bevitték a szekura, megfenyegették, kihallgatták, talán azért, hogy óvja családját. A suttogások szintjén lehetett tudni, hogy táncházasokat is bevittek. A táncházról sokan jelenthettek, ezt mutatják azok az iratok, amelyeket Könczei Csilla nyilvánosságra hoz a Transindexen közzétett „szekus-blogján”. A szekusok nem egyszerűen a táncház betiltását, hanem az emberi kapcsolatok megmérgezését és a közösségek szétverését célozták meg. Végül a kolozsvári táncházat azért szüntették be 1984-ben, mert rájöttek: a hivatalosan elfogadott vonulatba való bevonási kísérlet kudarcba fulladt. Azonban a szekusok elérték, hogy az akkori táncházasok az 1980-as években szinte mind kimentek Magyarországra. A Tranzit Alapítvány és a Láthatatlan Kollégium által kezdeményezett „Az emberi piramis” elnevezésű projektben nyilvános beszélgetésekbe kezdtek: a diktatúra piramisjellegét, és az azon belül kialakult szerepeket akarják értelmezni. Nem egyformán oszlanak meg a bűnrészességek, a felelősségek. Könczei Csilla mikroszkopikus látleletet szeretne nyújtani a kisebbségi társadalom egy korszakáról. Számára visszatetsző volt, hogy a Szilágyi Domokos-ügyben csak Szilágyi Domokost nevezték meg besúgóként, mert ő halott, nem tud reagálni. Könczei Csilla /sz. Kolozsvár, 1963. júl. 14./ adjunktus a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészkarának magyar néprajz és antropológia tanszékén. 1986-ban végzett a BBTE magyar–angol szakán, 2004-ben doktorált ugyanott néprajzból és etnológiából. Kutatási területei: táncelmélet, nem verbális kommunikáció, vizuális kommunikáció, reprezentációelmélet, kulturális és nembeli kisebbségek, újabban szekusdossziék. /Benkő Levente: A diktatúra emberi piramisa. Interjú Könczei Csilla néprajz- és szekusdosszié-kutatóval. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./
2007. november 9.
Két nagyszabású kulturális rendezvénynek ad otthont Marosvásárhely: irodalom és filmművészet találkozásának. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár újdonsága az Ábel-trilógia maratoni felolvasása. Az Alter-Native 15. Nemzetközi Rövidfilmfesztivál 56 versenyfilmjét félezer alkotásból válogatta az előzsűri. A versenyprogramon kívül számos nagyjátékfilm, alternatív kulturális esemény, koncert és kiállítás várja a közönséget. A könyvvásárra eljött Magyarországról Várady Szabolcs költő, Závada Pál író, Szabó T. Anna költő, Dragomán György író és Tarján Tamás irodalomtörténész. Idén már hetedik alkalommal hívtak meg jelentős magyarországi írókat, költőket, irodalmárokat, akik új könyveiket dedikálják. /Antal Erika: Könyvek, filmek városa. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./ Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke nyitotta meg a XIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt. Káli Király István kihirdette a Szép Könyv 2007-es díjazottjait: az első helyezett a Zágoni Balázs által szerkesztett Kincses Kolozsvár képeskönyv /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/, a második díjat Lóránth László és Sümegi György Nagy István festőművészről készült monográfiájának /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ ítélte oda a Romániai Magyar Könyves Céh szakmai zsűrije, harmadiknak pedig Kincses Elemér Soha /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című regénye bizonyult. A meghívott 43 román kiadó közül csupán a Vatra-Ardeal jött el. /Nagy Székely Ildikó: „Sápadt holdak a Gutenberg- galaxisban”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./
2007. november 9.
Tizenkilencedik alkalommal rendeznek Népzene- és Néptánctalálkozót Sepsiszentgyörgyön. A Háromszék Táncegyüttes november 9–10-e között Magas hegyről foly le a víz mottóval szervezi meg a találkozót, amelyet idén a küküllőmenti néptáncnak és folklórkincsnek szentelnek. Lesz táncoktatás, gálaműsor és táncház – ígérte Ivácson László, a Háromszék Táncegyüttes művészeti vezetője. A találkozót 1990-ben Könczei Árpád koreográfus, zeneszerző kezdeményezte. Korábban előfordult, hogy egy évben két népzenei találkozót is sikerült megszervezni, az utóbbi években azonban egyre nehezebb pénzt találni erre. A pénzhiány az oka annak, hogy míg az első találkozókra három-négy tájegység hagyományőrzőit hívták meg, néhány éve csupán egy térségből látnak vendégül adatközlőket. Ennek ellenére a sepsiszentgyörgyi az egyetlen átfogó néptánctalálkozó Erdélyben. Tavalyelőtt a mezőségi hagyományőrzőket látták vendégül, az elmúlt esztendőben a kalotaszegi táncok és dalok voltak a találkozó középpontjában, idén pedig a Küküllőmente nyolc településéről várnak adatközlőket. A Háromszék Táncegyüttes az idei évadot küküllőmenti témájú előadással. /Kovács Zsolt: Magas hegyről foly le a víz. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./
2007. november 9.
A CURS társadalomkutató intézet felmérése szerint Romániában a felnőtt lakosság 46 százaléka naponta 1–3 órát tölt a televízió előtt, 36 százalék ennél több időt tölt tévézéssel. A lakosság 69 százaléka követi figyelemmel a rádiós műsorokat, míg 31 százalék egyáltalán nem hallgat rádiót. A kérdőívet kitöltők 27 százaléka használja az internetet. A lakosság 38 százaléka nem olvas újságot. Könyvet a megkérdezettek 53 százaléka soha nem vesz a kezébe, 86 százalék nem jár moziba vagy színházba. /Burus János Botond: Nem olvas könyvet a lakosság fele. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./
2007. november 9.
Erdélyi őrálló volt Csiha Kálmán nyugalmazott püspök, aki iskoláinak utolsó éveit úgy végezte el, hogy szülei kényszerlakhelyen voltak kitelepítettek. 1954-ben fejezte be teológiai tanulmányait, ezzel kezdődött el őrálló szolgálatának kálváriája, ahogy ő írta: „életem a rácsok és fények világa volt”. A fél évszázados őrálló úton „a rácsok a földből nőttek, a fény az égből jött”. Nem jelentette fel Fodor Pált, ezért tíz év börtönre ítélték. Így lett őrálló a Duna-deltában. Őrálló lett szabadulása után Gógánváralja gyülekezetében, majd Marosvásárhelyen. Őrálló volt tíz évig erdélyi református püspökként, amikor templomok, imaházak, diakóniai otthonok épültek Brassótól Kolozsvárig és Csernakeresztúrtól a 40 lelkes Szoporig. Őrálló lett a Kárpát-medencében, amikor még csak a Magyar Református Egyház Tanácskozó Zsinatának megalakítását engedélyezték, de püspök-elnökének őt választották. Így kereste meg a 43 országba szétszóródott magyar reformátusokat, és az értől indulva (Érsemlyénben született 1929. szept. 17-én) elérkezett az óceánig (prédikált Argentínában és Ausztráliában). /Egy erdélyi őrálló emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./
2007. november 9.
November 9-én díjátadási ünnepség lesz Marosszentgyörgyön. A Tóth Ilona-emlékdíjat a vértanúhalált halt szigorló orvos tiszteletére a budapesti dr. Körmendy Béla alapította. Az idei díjátadás a Stúdium Alapítvány által szervezett III. Egészségügyi Menedzserképző Konferencia díszestéjén lesz, amikor átadják a Miskolczy Dezső-emlékérmet is. Ünnepi beszédet mond dr. Wittner Mária 1956-os halálraítélt, parlamenti képviselő, dr. Jobbágyi Gábor professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézetvezető tanára és dr. Körmendy Béla díjalapító. A kitüntetésben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egy végzős hallgatója részesül. /Tóth Ilona-díjat és Miskolczy Dezső- emlékérmet adnak át. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./
2007. november 9.
A vajdasági magyar kisebbség sérelmére elkövetett incidensekről tájékoztatott az újvidéki rendőrség. Az eset október 28-án történt Temerinben. Tíz fiatal egy buszmegállóban sértegetett és tettleg bántalmazott nemzeti hovatartozása miatt egy 18 és egy 19 éves magyar fiatalembert. Ugyanez a csoport az Újvidékre tartó autóbuszban fizikailag bántalmazott két másik magyar fiatalt, egyikük 18, a másik 21 éves volt. A rendőrség fényt derített néhány elkövető kilétére, a többieket pedig még keresi. /Magyarellenes incidensek Újvidéken. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./
2007. november 9.
Egy héttel elhalasztották a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgát, így a négy jelöltet – Balázs Attilát, Dukász Pétert, Szabó K. Istvánt, Szász Enikőt –hiába várakoztatták november 8-án a polgármesteri hivatal folyosóján. A halasztás oka: visszalépett a vizsgáztató bizottság egyik tagja, Szekernyés János művészet- és helytörténész, a romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezetének elnöke. /(pataky): Többfelvonásos színigazgatói versenyvizsga. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./
2007. november 9.
Nyolcvan év után először történik meg, hogy egy félhivatalos erdélyi magyar küldöttség felkeresi és megkoszorúzza a doberdói emlékhelyet. Nyolctagú küldöttség indul a jövő héten Nagyváradról az olaszországi Doberdóba és Isonzóba, a Bihar megyei RMDSZ kezdeményezésére. /Both Abigél: Nagyváradról Doberdóba. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2007. november 9.
Két százévesnél régebbi templomi orgona szorul sürgős felújításra Sepsiszentgyörgyön. A Szemerja negyedi református templom másfél évszázados orgonája jelenleg nem működik. A 4557 lelket számláló gyülekezet idén tavasszal emlékezett meg a templom másfél évszázados múltjáról. /Kovács Zsolt: Orgonákat újítanak fel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./
2007. november 9.
Fekete János mártírpapnak állítottak szobrot a Kovászna megyei Gelencén. Fekete Jánost /sz. Bélafalva, 1885. szept. 30./ 1908-ban szentelték pappá. Sepsikőröspatakon a trianoni békeszerződést követő években felvállalta a harcot a hatóságokkal a magyar nyelvű iskoláért. 1936-tól Gelence plébánosává nevezték ki. Fekete János az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapító tagja volt. 1950-ben házkutatást tartottak nála, 1951 februárjában letartóztatták, és a brassói Szekuritátéra vitték, mivel nem ismerte el a Márton Áron püspök letartóztatása után államilag kinevezett egyházmegyei vezetőket. Egy évig földalatti cellában tartották, ahol a fénytelenség, a sorozatos kihallgatások testileg megtörték. Fél év alatt 92 kg-ról 38-ra fogyott le. 1951-ben a bukaresti Ghencea börtönbe vitték, ahol két év börtönbüntetésre ítélték. Néhány nap múlva a Targu Jiui fogolytáborba vitték át, ahol 1952. március 25-én meghalt. Jeltelen sírban hantolták el, de hozzátartozóinak közbenjárása révén Gelencén, a római katolikus templomkertben újratemették. „Mi volt a bűne Fekete Jánosnak? Tekintélyének és közkedveltségének lerombolásával, megfélemlítéssel akarták megtörni a felső-háromszéki papság ellenállását, mert nem akartak engedelmeskedni az államot kiszolgáló egyházi hatóságoknak. Így lett vértanúja az erdélyi egyházmegyének, akiről sosem szabad megfeledkezni” – írta róla Jakab László Az erdélyi vértanú börtönviselt és jelesebb papok rövid életrajza /2001/ című könyvében. /Bartos Lóránt: Szobrot állítottak a mártírpapnak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./
2007. november 9.
November 8-án Csíkszeredán megnyílt Beczásy Antal emlékkiállítása. Az idén elhunyt festőművész rajzaiból, festményeiből álló kiállítást fia, Beczásy Áron színművész, Xantus Géza képzőművész és Szatmári László közíró rendezte. A tárlatot Papp-Kincses Emese és Szatmári László nyitotta meg. /Megingathatatlan művészbecsülettel élte életét. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9./
2007. november 9.
Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székhelyén november 7-én bemutatták W. Kovács András–Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára című kötetet. A kiadványt Kovács András, az EME kutatóintézetének igazgatója méltatta, aki szerint ez a könyv emblematikus darabja az EME utóbbi fél évszázados történetének. 1941-ben Jakó Zsigmond kidolgozta az EME forráskiadási programját, amely azonban az egyesület erőszakos felszámolásáig csak két kötetet tudott megjelentetni. A sorozat az EME újjáalakulása után folytatódhatott, a mostani harmadik kiadvánnyal. Ez a hatszáz oldalas kötet tanulmányokat, jegyzeteket, a levéltár nem középkori részének áttekintését, a Wass család és Wass Ottilia levéltárát, név- és tárgymutatót tartalmaz. A Valentiny Antal munkáját folytató W. Kovács András elmondta: a kötet megírásához több mint hatszáz középkori oklevelet tanulmányozott át, ami töredéke ugyan az Erdély történetét felölelő kb. 35 ezer oklevélkészletnek, de fontos részt képvisel. /Ö. I. B. : Adatok a cegei Wass családról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./ W. Kovács András és Valentiny Antal A Wass család cegei levéltára című könyve az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában, az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára sorozat harmadik köteteként jelent meg, a néhai főkönyvtáros Valentiny oklevélkivonataira épít. A könyv szövege a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjáról is letölthető. /Rostás-Péter Emese: Oklevelek könyve. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./
2007. november 10.
A Simon Wiesenthal Központ felkérte Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, „nyilvánosan ítélje el Cioroianu kijelentéseit, menessze a kormányból, és kérjen bocsánatot az európai roma közösségtől”, mert Adrian Cioroianu külügyminiszter „a romák deportálásának” ötletét hangoztatta azt követően, hogy egy roma nemzetiségű román állampolgárt egy olasz nő meggyilkolásával vádoltak. A külügyminiszter azt mondta, egyiptomi látogatása során felmerült benne a lehetőség, hogy vásároljon egy területet az egyiptomi sivatagban, és oda küldje azokat a személyeket, akik foltot ejtenek országának imázsán. /A Wiesenthal Központ Cioroianu menesztését kéri. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
2007. november 10.
Calin Popescu Tariceanu kormányfő kijelentette, hogy a kormány panaszt tesz az Európai Bizottságnál az olasz kormány által kiadott dekrétumtörvény kapcsán, ha kiderül, hogy létezik erre jogi alap. Rámutatott, az olasz kormány által elfogadott dekrétum nem csupán a román állampolgárokra vonatkozik, és nem vonatkozik a becsületesen dolgozó személyekre. /Tariceanu panaszt tesz az EB-nél az olaszországi dekrétum miatt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
2007. november 10.
El kellene veszítenie képviselői, illetve szenátori mandátumát annak, aki nem tartja be a beiktatásakor letett esküt – jelentette ki Petre Strachinaru demokrata párti képviselő. Strachinaru szerint ebben benne foglaltatik, hogy védik az egységes nemzetállamot, az ország függetlenségét és szuverenitását. A képviselő szerint sok kollégája nem tartja be esküjét, elsősorban az RMDSZ-es honatyák autonómiával kapcsolatos nyilatkozataira hivatkozott. Ezért kezdeményezi a törvény módosítását. Strachinaru megismételte korábbi kijelentéseit: pártjának az az érdeke, hogy egyetlen magyar képviselő se jusson be az EP-be, illetve a román parlamentbe. /Farkas Réka: Szabadulna a magyar képviselőktől. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./
2007. november 10.
Felvették a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) az Európai Néppártba – jelentette be brüsszeli sajtótájékoztatóján Pásztor István, a VMSZ elnöke. Szavazati joggal járó tagságot kaptak, annak ellenére, hogy a tagság kezdeti szakaszában a Néppárt hivatalosan megfigyelői státusnak nevezi az új tagpárt jogállását. A VMSZ vezetője arra számít, hogy e befolyásos pártcsaládba kerülve növekszik a Vajdasági Magyar Szövetség súlya, és kinyílik számára a politizálás lehetősége az európai színtéren is. „Erre nagy szükség van, mert a vajdasági magyar közösséget ma is komoly veszélyek fenyegetik” – tette hozzá. Az egyik ilyen veszélyt abban jelölte meg, hogy a koszovói rendezés során újabb menekülthullám indulhat el a dél-szerbiai tartományból. További veszély az, hogy a január elsején életbe lépő EU-szerb toloncegyezmény alapján az azt követő 15 hónap során több tízezer embert – túlnyomó többségben koszovói származású romát – fognak kitoloncolni az Európai Unió területéről Szerbiába. „Attól tartunk, nehogy ezek az emberek a Vajdaságban telepedjenek le, azokban a térségekben, ahol mi élünk, mert ezzel még jobban megváltoznának a nemzetiségi arányok” – fogalmazott Pásztor. Jelenleg a Vajdaságban a rendőrség összeírja az üresen álló házakat. /Felvették a VMSZ-t az Európai Néppártba. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
