Horthy Miklós 1920–1944 között volt Magyarország kormányzója. A negyedszázadnyi időszak az ő nevéről Horthy-korszakként íródott be a történelembe. Ellentmondásos kor, mint ahogy ellentmondásos Horthy személyisége is. Nürnbergben tanúként kihallgatták, de elítélése szóba sem került. Nevét nem lehet kitörölni a történelemből. Halálának fél évszázados évfordulóján, erényeit értékelve, hibáit sem tagadva, illendő emlékezni rá. 1957. február 9-én bekövetkezett haláláig a portugál Estorilban élt emigrációban. Hamvait 1993-ban hazahozták és szeptember 4-én a kenderesi családi kápolnában feleségével, Purgly Magdolnával és abban az évben elhunyt fiukkal, ifjabb Horthy Miklóssal együtt újratemették. /Nevét adta a kornak – 50 éve halt meg Horthy Miklós. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./; A lap közölte Dr. Nagy András: Városkép és ami hozzá tartozik /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1995/ című memoárkötetéből azt a rész, amikor Horthy Miklós 1940. október 7–8-án Csíkszeredára látogatott. /Látogatóban Csíkszeredán. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2007. febr. 9./
2007. február 9.
Az erdélyi egyetemisták közt is a Duna Televízió a legkedveltebb, 37 százalékkal, a sorban következő RTL-t csak 12 százalék jelölte meg. Várakozáson felülinek nevezte Cselényi László, a Duna Televízió elnöke annak a felmérésnek az eredményét, amelyet a Kárpát-medence valamennyi országára kiterjedően végeztek a Duna Televízió megrendelésére, a nézettséget vizsgálva. „Mi vagyunk a vezető televízió mindenhol a határon túli magyarság körében, de különösképpen Erdélyben” – jelentette ki az elnök. A Duna Televízió a Kárpát-medence második legnézettebb magyar nyelvű csatornája, az első az RTL-Klub, alig 1 százalékkal előzve meg a Dunát, a harmadik a TV2, negyedik az M1 (Magyar Televízió). Romániában viszont a Duna Televízió vezet 26 százalékkal az RTL-Klub 19,17 százalékával szemben. Az M1 és M2 nézettsége Romániában 8-9 százalék. /Gergely Edit, Guther M. Ilona: Erdélyben a Duna a kedvenc. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2007. február 9.
Nehéz követni azt, ami ma zajlik Magyarországon. Budapest terrorfenyegetésnek van kitéve, szervezett szélsőjobboldali csoportosulások az Országházat és annak lakóit veszélyeztetik, állította a kancelláriaminiszter, az igazságügyi államtitkár és a kormányszóvivői iroda. Meghökkentő állítás, hogy a nemzeti érzelmű terrorlegények a nemzeti szuverenitás szimbólumát óhajtanák levegőbe repíteni, az inkább a szélsőbal-anarchoid merénylők privilégiuma. Két verzió lehetséges: a kormány vagy igazat mond, vagy nem. Úgy tűnik, mindez egyetlen célt szolgál: a jogsértő Kossuth téri kordon időleges fenntartásának legitimálását. /Burus János Botond: Kis magyar hisztéria. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./
2007. február 9.
Idéntől megváltozik a megyék kulturális programjainak finanszírozása, a megyei önkormányzatok az összeg egy részét civilszervezetek, alapítványok benyújtott pályázataira adhatják. Arad megye magyarlakta településein eddig is jobbára a “civilek” vették kezükbe a kulturális programok megszervezését. Az a kérdés csak az, kik fognak dönteni a pályázatokról, mondta Nagy István, a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke, biztosra vehető, hogy a döntéseknek politikai töltete lesz. Hunyad megyében nincs hiány a kultúra terén ténykedő magyar civilszervezetekben: 26 alapítványt, társaságot tart nyilván az RMDSZ megyei szervezete. Eddig Hunyad megyében szinte kizárólagosan a Communitas és az Illyés Közalapítvány jelentette a fő pályázati forrást a magyar civilszervezeteknek. Az Illyés átalakulásával ez a csap elzáródott. Az önkormányzati pályázatokat igencsak kevesen vették igénybe az elmúlt években. Doboly Beatrix, a vajdahunyadi EMKE, illetve a szintén kulturális jellegű Hunyadi János Humanitárius Társaság elnöke szerint az állammal nem jó szövetkezni, mert azért a kicsi pénzért, amit adnak, beleszólnak a rendezvényekbe. Schreiber István Hunyad megyei EMKE-elnök szkeptikus a pályázat iránt, mert egyetlen RMDSZ-es sincs a megyei tanácsban. /Gáspár-Barra Réka: Megváltozott kultúrfinanszírozás Arad. Új versenyhelyzet. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./ Fehér megyében szinte minden magyarlakta településen működik egy-egy művelődési egyesület. A marosújvári Együtt Itthon Egyesületet 2005-ben jegyezték be, elnöke Fekete Magdolna. Eddig két alkalommal pályáztak sikeresen. Székelykocsárdon bejegyzés előtt áll az Élő Forrás Művelődési Egyesület, elnöke, Lukács Réka tud az új pályázási lehetőségről. A színjátszó csoportot újra akarják indítani. A felvinci kultúrotthon a környék legszebb ilyen rendeltetésű épülete. A magyar közösség a Felvinc Egyesületet 2005 júliusában jegyeztette be. Deák Alpár elnök szerint holtvágányon vannak, nem működik az egyesület. /Takács Ildikó: Fehér. Jól jönne a változás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./ Temes megyében a jóváhagyott összegből falunapokra, templombúcsúkra, kulturális találkozókra, a tanügy művelődési rendezvényeire is jut. /P. L. Zs. : Temes. Van, de sosem elég. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./
2007. február 9.
Megtiszteltetés számára, hogy az RMDSZ szatmárnémeti szervezete kongresszusi küldötté választotta, mondta Muzsnay Árpád. Fontos, hogy azok a vidékek, ahol magyarok, laknak, minél nagyobb mértékben ki tudják használni az uniós lehetőségeket. Muzsnay a fiatalítás szükségességét említette az RMDSZ-ben, mert a rendszerváltozás óta felnőtt egy új nemzedék. /V. I. : A változó körülmények új megközelítést igényelnek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 9./
2007. február 9.
Lejártak azok az idők, amikor a katonai szolgálat kötelező volt, azonban nem szűnt meg a végzős, nagykorúvá vált fiúk besorozása, nyilvántartásba vétele. Ezeken a sorozásokon továbbra is kötelező mindenkinek megjelenni. /Dimény Haszmann Árpád: Bekeményít a katonaság. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 9./
2007. február 9.
Van esélye kommandói és bodzakrasznai táborok visszaszerzésére a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóságnak, mivel első fokon pert nyertek a bérlőkkel szemben. Jelenleg a nemrégiben visszaszerzett uzonkafürdői és a sepsibesenyői, illetve a zabolai tábor fölött rendelkezik az igazgatóság. A táborokat több évvel ezelőtt a volt táborigazgatóság előnytelen szerződésekkel adta bérbe, anélkül, hogy közbeszerzési eljárással választotta volna ki a bérlőket. /Kovács Zsolt: Újabb két táborért harcolnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./
2007. február 9.
Az elmúlt hét végén az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete részéről Kocsik József elnök, Horváth Imre alelnök és Kiss István nagyiratosi alpolgármester viszonozta azt a látogatást, amelyet Isztin Ferenc, a dombegyházi Agrár Rt. vezérigazgatója tett Arad megyében. Magyar résztől nincs akadálya a Kisvarjas–Dombegyház közötti agrár jellegű határátkelő megnyitásának. Ehhez elsősorban a román szaktárcával történő megegyezés, illetve az szükséges, hogy az országhatár két oldalán tevékenykedő, jogi személyiséggel rendelkező két gazdatömörülés között együttműködési szerződés jöjjön létre. /(balta): Kisvarjas–Dombegyház agrár határátkelő? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./
2007. február 9.
A székelyderzsi János Zsigmond Általános Iskola avatási és átadási ünnepségét tartották a napokban. Tavaly kormánytámogatás érkezett az iskola felújítására. /Fekete B. Zoltán: Felavatták a megújult iskolát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 9./
2007. február 9.
A magyar nyelvhasználat vonatkozásában nagy jelentőségű, hogy február 8-án Székelyudvarhelyen lezajlott a Hargita megyében első magyar nyelvű elméleti vizsga a gépkocsivezetői engedély megszerzésére. A vizsgázók szerint könnyebb lesz magyarul válaszolni a kérdésekre. Ha lesz könyv is magyarul, amiből a szükséges tudnivalót megtanulják a vizsgára jelentkezők, akkor többen választják majd a magyar vizsgát. /Kiss Edit: Lezajlott az első vizsga magyarul. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 9./ Kijött az Infopress nyomdából, valószínűleg jövő héten már kapható is lesz a KRESZ című első romániai magyar nyelvű könyv a gépkocsivezetői jogosítványt megszerezni kívánók számára. A székelyudvarhelyi Baló Jan-Eugen állította össze a magyar nyelvű anyagot. Sok közlekedési kifejezést románul használnak az emberek, ezért szótár is van a könyvben, mintegy ezer román szakkifejezés magyar megfelelője. A saját költségén kiadott könyvet a szerző a többi magyarlakta vidékre is el fogja juttatni. /Elkészült a könyv is. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 9./
2007. február 9.
Hatodik éve működik Nagykárolyban a Rekettye Kulturális Egyesület, amely a hagyományok ápolását és továbbadását tűzte ki fő céljául a magyar népzene és a néptánc művelésén keresztül. Az egyesület alapító tagjai 1991 óta foglalkoznak népzenével és néptánccal, szervezett formában való megalakulásukra azonban csak 2001–ben került sor. A néptáncoktatáson 80-an vesznek részt rendszeresen. A tavalyi év folyamán az egyesület tagjai számos itthoni és külföldi rendezvényen képviselték sikeresen a várost. Székely Sára foglalkozásvezető szerint a néptánc megszerettetése mellett legalább annyira fontos a közösségi együttlét, ezért rendszeres táborozásokat és túrákat szerveznek. Tavaly novemberben hatodik alkalommal szerveztek táncház-találkozót. A kárpátaljai Eszeny település néptánccsoportjával közösen pályáznak egy, a kulturális kapcsolatok kiépítését célzó projekt megvalósítására. /(ra): Népzene és néptánc. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 9./
2007. február 9.
Borbély Zsolt Attila Aradon élő, magyarországi egyetemeken tanító politológus újságíró a kézdivásárhelyi Taverna étteremben megtartott bemutatóján meggyőzte hallgatóságát, hogy egyéb elfoglaltságai mellett borfilozófus és –kereskedő is. A helyi borbarátok klubjának meghívására ezúttal kilencféle nemes nektárt hozott magával. /Kocsis Károly: Borbély a borklubban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 9./
2007. február 9.
Utolsó útjára kísérték február 8-án szülőfalujában, a háromszéki Uzonban a január végén Budapesten nyolcvanéves korában elhunyt Beke Györgyöt. Ferenczes István csíkszeredai költő, a Magyar Írók Szövetsége, valamint a Romániai Írók Szövetsége nevében búcsúztatta az erdélyi magyarság látleletét Orbán Balázs szorgalmával és kitartásával felmérő írót, szociográfust. Búcsúbeszédet mondott Sylvester Lajos sepsiszentgyörgyi publicista is. „Erdély szülőföldünk, de nem hazánk, Magyarország hazánk, de nem szülőföldünk” – idézte az írót a celebráló Szabó Lajos római-katolikus esperes. A szertartáson részt vettek: Tamás József csíksomlyói római katolikus segédpüspök, Márton Árpád, Antal Árpád, Toró T. Tibor parlamenti képviselők, Sógor Csaba szenátor, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, valamint Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. /Domokos Péter: Lepihent Uzonban Beke György. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2007. február 9.
Keszeg Anna Párizs-rekonstrukciók /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című könyvét mutatták be Kolozsváron. A rendezvényen a közönség a fiatal szerző első kötetével ismerkedhetett meg. Keszeg Anna párizsi élményeit örökíti meg, mintegy sajátos körképet nyújtva a francia főváros jelenlegi művészeti, tudományos és köznapi életéről. A kötet részletei 2003–2004 folyamán jelentek meg havonta a Korunk folyóirat Párizsi napló című rovatában. /Márton Éva: Párizsi töredékek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./
2007. február 9.
Tanár, művelődés- és sajtótörténész – olvasható Huber Andrásról a lexikonban. Nyugdíjaztatása után teljesedett ki szépírói munkássága, a 89-es fordulat után a Gyilkos nagy köd /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár/ című novellagyűjteménye immáron az ötödik kötete. Első könyve még 1982-ben jelent meg, sajtó alá rendezte festő nagybátyja, Dési Huber István Levelek a szülőföldre című vallomásos kötetét. Huber András Désen, az erősen megritkult magyar lakosságú városban élve egész Erdélyt befogja figyelő tekintetével. Százarcú nagyhatalom (Lapok az erdélyi magyar időszaki sajtó történetéből) /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1997/ című könyve a bizonyság erre. Következő munkái dési helytörténeti sétáiról, majd a Szamos völgyi írástudókról szólnak. /Gyilkos nagy köd. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./
2007. február 9.
A plakát szerint Demeter Ferenc: Nulladik lépés című első kötetét mutatta be Garabonciás Flórián Kolozsváron. A szerző, illetve Flórián egy és ugyanazon személy. A kötetben kilenc novella kapott helyet. A történetekben következetesen visszatér a marihuána, az öngyilkosság és egy nehézkesen átlátható, követhető világ – mindez trágárság szövegkörnyezetében. /(kb): Könyvbemutató mesével. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2007. február 9.
Negyedik könyve /Nyelvemben élek/ alcímében – Újabb nyelvi írások – jelzi a szerző, Dóra Zoltán váci magyartanár, hogy nyugdíjasként sem hagyott fel nyelvművelő munkásságával. Élvezettel kóstolgatja a székely nyelvjárás ízeit. Gyakori csíkszeredai látogatásain alkalma adódott életközelből megtapasztalni ezt. Élményeit rendszerint megosztotta a Hargita Népe olvasóival. Dóra Zoltánt nyelvművelő munkásságáért Lőrincze Lajos-díjjal jutalmazták. /Nyelvemben élek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./
2007. február 9.
Székely Ferenc erdőszentgyörgyi néprajzkutató Krumplitábornok sosem esett el /Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely/ című könyvében a népi humort, ízes az irodalmi anekdotákat gyűjtötte össze. Korábban közzétett néprajzi kutatásai után ezúttal a kis-küküllőmenti adatközlői adomáit jelentette meg, Sütő András földijeként – Székely Ferenc is Pusztakamaráson született –, megtoldva Sütő, Tompa László, Asztalos István, Faragó József, Bözödi György, Móricz Zsigmond személyéhez fűződő humoros történetekkel. /Krumplitábornok sosem esett el. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./
2007. február 10.
Az Európai Néppárt (EPP) minden eszközével támogatja majd romániai tagpártjait – így az RMDSZ-t is – az európai parlamenti választási kampányban, az EPP vezetői jelen lesznek a szövetség március 2-án és 3-án, Aradon tartandó kongresszusán is – jelentette be Winkler Gyula külgazdasági miniszter, azt követően, hogy Brüsszelben részt vett az EPP Politikai Bürójának ülésén. A tárcavezető két év szünet után kapott újabb felhatalmazást arra, hogy képviselje az RMDSZ-t az EPP bizottságában (akkoriban a szociális és gazdasági bizottság tagja volt). A munkalátogatáson Winkler Gyula megbeszélést folytatott Wilfried Martens-szel, a európai pártszövetség elnökével, valamint több alelnökkel is. /Az RMDSZ számíthat az Európai Néppártra. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./
2007. február 10.
Látszólag magabiztosan indul neki az RMDSZ az európai parlamenti választásoknak. Összeállította saját listáját, elzárkózott a közös jelöltállítástól. Tőkés László függetlenként való indulása azonban új helyzetet teremt, először kell valós versenyben megmérettetnie magát a szövetségnek. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak együttes ülésén Verestóy Attila szenátor fogalmazott határozottan: ha Tőkésnek sikerül összegyűjtenie az induláshoz szükséges 100 000 aláírást, az RMDSZ elveszett.,,Csírájában kell elfojtani a próbálkozást” mondotta. /Farkas Réka: Egység vagy pluralizmus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2007. február 10.
Elsősorban Illyefalván, de Sepsiszentgyörgyön is megjelent egy újabb diverziós röpcédula, amelyet a ,,magyarság vezetősége” nevében terjesztettek. A lapocskák a Székely Nemzeti Tanács lejáratását célozzák, felbujtásnak és ,,illegális tevékenységre buzdításnak” nevezik az autonómia-népszavazást. /(-kas): Röpcédulás diverzió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2007. február 10.
A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület elnöksége, a Lelkészi Kar és a hívek közössége tiltakozó nyilatkozatban fejezi ki megdöbbenését a Tőkés László püspök ellen indított eljárás miatt. Csűry István püspök-helyettes és Kovács Zoltán főgondnok úgy véli, a feljelentés egyik valószínűsíthető mögöttes szándéka lehet a püspök európai parlamenti választásokon való indulásának a megakadályozása. /Tőkés indulását akarják megakadályozni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2007. február 10.
Lefordították magyarra a szakaszzáró és az érettségi vizsga tételeit, február 19-e után közzéteszik. A Diszkriminációellenes Tanács kifogást emelt az ellen, hogy a magyar nyelvű tételeket nem fordították le január 15-ig. /Nagy-Hintós Diana: Érettségi vizsgatételek magyarul is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
2007. február 10.
Ha módosítanák a gyülekezési törvényt, a köztársasági elnök a törvény kihirdetése előtt különös gonddal vizsgálná annak alkotmányosságát – közölte Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője. Sólyom László államfő szerint a gyülekezési szabadság az egyik legfontosabb és legősibb szabadságjog, a véleménynyilvánítási és sajtószabadsággal együtt ezek a demokrácia működésének alappilléreit alkotják. Sólyom László úgy látja, nem szabad, hogy a napi jogalkalmazási problémákhoz igazodjon a gyülekezési törvény újraszabályozása, és ugyanez vonatkozik a közhivatalok körüli tüntetések szabályozására is. /Külföldi hírek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
2007. február 10.
Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága 2005 óta immár harmadik alkalommal hirdeti meg a pályázatot a szomszédos országokban működő magyar tudományos intézmények számára. /Támogatás Kárpát-medencei magyar intézményeknek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./
2007. február 10.
Miután a Brassó megyeieknek nem sikerült rátukmálniuk a bölöniekre a most már néhány száz családot kitevő cigány közösséget, megyeközi területcsere-indítványuk sem járt sikerrel, most újabb dologgal próbálkoztak. Kovászna megyei területen építkezni kezdtek a Brassó megyebeli cigányok, bölöni gazdák magánterületén húzták fel házaikat. Felszólításra, büntetésre nem reagáltak, erre bátorította is őket a szászmogyorósi önkormányzat, amely mindannyiuknak személyazonossági iratot állíttatott ki a falu legszélső háza, a 104-es szám címére, majd háromszéki területen villanyhálózatot is kiépített nekik a Brassó megyei szakvállalat. Most levél érkezett Bölönbe: „Tudatjuk, hogy a szászmogyorósi személyazonossági igazolvánnyal rendelkező, Bölön közigazgatási területén törvénytelenül építkező cigány nemzetiségű polgárok ügyének rendezésében a Brassó megyei prefektúra elrendelte, hogy vegye át őket Bölön község” – áll a szászmogyorósi polgármester által a bölöni községházának címzett átiratban. Az átirat folytatódik: ,,Az érvényes törvényes előírások értelmében önöknek kötelességük számukra a szociális védőhálót biztosítani, vagyis a szociális támogatást folyósítani. Ennek érdekében hajlandóak vagyunk átadni az érintettek iratcsomóit, amelyeket a szászmogyorósi helyhatóság állított össze”. A szászmogyorósiak szabadulni akarnak sajátjaiktól, s ezért hajlandóak a törvénytelenségre is. /Váry O. Péter: Törvénytelenségre készül Brassó (104-es falu). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2007. február 10.
Magyarországi és erdélyi vállalkozók tapasztalatcseréje volt a célja a Székelyudvarhelyen február 9-én szervezett nemzetközi gazdasági fórumnak. A rendezvényt az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége, valamint a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara szervezte. /Szász Emese: Nemzetközi fórum Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./
2007. február 10.
A csíkszeredai Lazarus Ház égisze alatt tevékenykedik közel hat esztendeje a Korábban Születettek és Nyugdíjasok Klubja. Tagjai minden csütörtökön a Lazarus Házban találkoznak. A klub programszervezői: Fogarasi Edit szociális nővér és Becze Ildikó mérnök-tanár gondoskodnak arról, hogy minél változatosabb legyen az élet. A környékbeli falvakból is többen keresik fel a Lazarus Ház előadótermét. /Kristó Tibor: A nyugdíjasok oázisa a Lazarus Ház. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./
2007. február 10.
Május 27-én tölti be Kostyák Imre nyugalmazott zenetanár 94. életévét. Mögötte áll egy rendkívül gazdag élet. Volt piarista szerzetes, katona, hadifogoly, méhész, zenetanár, hat fiú (mindannyian zenészek!) apja. A templomban Levente fia látja el a kántori teendőket. Kostyák Imre Székelykocsárdon született, ott kezdett iskolába járni. Piarista szerzetes akart lenni, végezte a teológiát, emellett párhuzamosan Zeneakadémiára is járt. Azután kilépett a rendből, a Zeneakadémiát elvégezte. Nyugdíjba menetele után Gyulafehérvárra hívták egyházi éneket tanítani. Tíz évig tanított, emellett a kispapoknak méhészetet is tanított, mert ahhoz is értett. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Hálát adok az Istennek, hogy ember maradtam” Beszélgetés Kostyák Imre nyugalmazott zenetanárral. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
2007. február 10.
Fekete Gyula magyarországi író az utóbbi években-évtizedekben, rendre fölemelte szavát a nemzeti önpusztítás ellen. Feketét az álszakértők – kommunista, szocialista, ultraliberális -, hivatalnokok nevezték már ködevőnek, riogató krampusznak, s odáig is elmentek, hogy lefasisztázzák, lévén nemzetét féltő ember. Fekete Gyula sorozatosan megtámadta a hivatalos statisztikai előrejelző ferdítéseket, melyek optimistán próbálták beállítani a népesedési prognózisokat. Az utóbbi néhány évtizedben egy egész nemzetnyi magzatot irtottak ki a liberalizált abortusztörvény következményeként, s ma már ott tartunk, hogy fiatal nők sterilizálásának lehetőségét iktatták törvénybe. A nemzet öngyilkossága folyik, s ezen nem segít a határon túli magyarok anyaországba telepedése sem. Fekete Gyula keserűen hivatkozott a mai székelyföldi valóságra is: a székely társadalom is eljutott az egyke, az egy se átkához. A magyarság mai ,,vezetői” azzal érvelnek, hogy ez általános ,,jurópai” trend, s nem érdemes szembemenni vele. Velük kell már végre szembemenni. Az iskolapusztítókkal, a kórházakat kiárusítókkal, a magánhelikopterekkel ágálókkal, írta Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Mint oldott kéve... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
