A 36 éves Szénás Barnabás matematika–fizika–informatika tanárként szülőfaluja, Óvári iskolájában tanít, emellett a helyi RMDSZ–szervezet elnöke és a vetési tanács tagja. 2000-ben választottak meg elnöknek. Óváron jóval nagyobb a magyarság – ezerötszáztizheten laknak itt –, mint a községközpontban, Vetésen. A magyarság számaránya nem olyan nagy a statisztika szerint, mint a valóságban. Identitászavarok vannak, sokan összekeverik a vallást a nemzetiséggel, akit ortodoxnak, görög katolikusnak keresztelnek, automatikusan románnak vallja magát. Valójában itt az ortodox pap magyarul prédikál a templomban. /Fodor I. : Polgármester és négy tanácsos került ki a településről. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 12./
2007. február 12.
Február 10-én tartották meg a Csíkszentsimonban a XII. Alcsíki Egyházi Kórusok Találkozóját. Az ünnepi szónok a gyermekkorát Csíkszentsimonban töltő Tamás József püspök volt. Mise után a kórusok bemutatták repertoárjuk két-két darabját. Egymást követték a csíkmenasági, a csíkszentkirályi, a csíkszentgyörgyi, a csíkszentmártoni, az újtusnádi kórusok, végül a házigazda csíkszentsimoni kórus. /Sarány István: Alcsíki Egyházi Kórusok Találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./
2007. február 12.
Az aradi magyarság mindeddig megtartott legnagyobb táncmulatságát előzőleg nem hirdették meg az újságban, a szervezők nem akarták kitenni magukat a visszautasítással járó kellemetlenségnek. Az farsangi bálnak nagy sikere volt. A közel hétszáz (!?) főre rúgó közönség szórakoztatását szolgálta a pécskai Búzavirág több néptánccal fellépő együttese és a fiatal lányokból álló, nagy sikerű cigánytáncot előadó csoport is. /Jámbor Gyula: Megabál Bach-hal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./
2007. február 12.
Február 11-én ünnepélyesen beiktatták Hadadnádasdon a református lelkészt, Tatár Jánost. Ez alkalomból Tőkés László püspök hirdetett igét a 426 lelkes gyülekezetben. Tatár János a „református lelkészek falujában”, Bogdándon született, – 1978–ban – ahonnan nem kevesebb, mint kilenc, jelenleg szolgáló lelkipásztor származik. Hadadnádasdra eddig nem volt jellemző az elöregedés, az utóbbi időben itt is kezdi éreztetni hatását ez a jelenség: jövő évben első alkalommal összevont osztálya lesz a helyi iskolának. /(fodor): Beiktatták a lelkészt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 12./
2007. február 12.
Február 9-én 75 éves korában elhunyt Schreter Károly, Petrozsény polgármestere. Schreter Károly /sz. Petrozsény, 1931. okt. 16./ bányamérnöki diplomát szerzett Petrozsényban. 1970–1993 között az Országos Kőszénbánya Vállalat főigazgatója volt. 1996 és 2000 között a bányavidék fővárosának polgármestere, s 2004-ben ismét megválasztották a városvezetői tisztségbe. 1998 óta a Demokrata Párt tagja. Mindig támogatta a petrozsényi magyar közösséget. Halálával egy szavatartó, hatékony városvezetőt vesztett a Zsil-völgye. /CH. A. : Elhunyt Petrozsény polgármestere. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./
2007. február 13.
Sólyom László köztársasági elnök megbeszéléseket folytatott február 12-én Bukarestben Traian Basescu államfővel, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel, továbbá a román parlament két házának elnökeivel, Nicolae Vacaroiuval és Bogdan Olteanuval. A kulturális és területi autonómia, illetve az önálló magyar karok értelméről beszélt vendéglátóinak Sólyom László. Kifejtette: az Európai Unióban (EU) a kulturális autonómia természetes, a területi autonómia pedig lehetséges, de sehol nem irányul az illető állam területi épsége ellen. Traian Basescu hangsúlyozta, hogy a kisebbségeknek joguk van az anyanyelven való tanuláshoz, kulturális és hagyományos értékeik megőrzéséhez, akárcsak ahhoz, hogy politikai szinten képviseltessék magukat. Basescu felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország belpolitikája eltér egymástól a kisebbségi jogok biztosítása tekintetében, ennek ellenére mindkét ország betartja az európai normákat. Mindkét országnak kölcsönösen tiszteletben kell tartania a másik állam jogszabályi kereteit – hangoztatta. Sólyom László emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az alkotmány szerint a nemzetiségek államalkotó tényezők, teljes kulturális autonómiát élveznek, és önkormányzattal rendelkeznek. A romániai magyarsággal kapcsolatosan úgy fogalmazott: egy kisebbség akkor tudja fenntartani magát, ha teljes társadalmat képez. A romániai magyar társadalom tagjai Románia állampolgárai, kulturális értelemben pedig a magyar nemzet részei, ugyanakkor az összes romániai állampolgárral együtt európai állampolgárok is – hangsúlyozta. Sólyom a megoldásra váró ügyek között említette a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, különös tekintettel arra az igényre, hogy legyenek önálló magyar karok. Kérte vendéglátóját, hogy segítse elő az egyházi kárpótlás felgyorsítását, kérte közbenjárását, hogy mielőbb törvényerőre emelkedhessen a kisebbségi törvény. Basescu kifejtette: Románia minden állampolgárának kötelessége tiszteletben tartani az alkotmány előírásait. A területi autonómia kérdésében Székelyföldön folyó népszavazásról hangoztatta, hogy az sérti az ország alkotmányát és törvénytelen. Amennyiben a megpróbálják a népszavazás eredményeit felhasználni, a román állam habozás nélkül érvényt fog szerezni az alkotmány előírásainak. A felelősség azokat terheli, akik alkotmányellenes cselekedetet hajtanak végre egy egységes, feloszthatatlan és szuverén nemzetállam területén. Sólyom László rámutatott: a nemzeti kisebbségek önszerveződésének és önigazgatásának nagyon sok formája van, amely túlmegy a kulturális autonómián. Léteznek már a helyi önkormányzatok szövetségei, és lehetséges ezen túlmenő szervezeti megoldás is. „Az alkotmányos keretek között maradó törekvéseket Magyarország támogatja, és én is támogatom személyesen” – szögezte le Sólyom László. Szóba került a verespataki aranykitermelés terve. Sólyom László reméli, hogy a románok a rendkívüli környezeti kockázat figyelembe vételével fenntartással kezelik az említett tervet. /Basescu kikelt az autonómia ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Sólyom László rendkívül fontosnak tartja a határ menti román–magyar gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok helyreállítását. Sólyom László az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélést, majd kijelentette: „Az RMDSZ-hez azért jöttem, mert a romániai magyarság legfontosabb érdekképviseleti szerve, jelen van a kormányban, a parlamentben, és súlya meghatározó volt abban a folyamatban is, ahogy Románia bekerült az Európai Unióba. ” Markó Béla kifejtette: „részletesen tájékoztattuk az elnök urat az RMDSZ pillanatnyi helyzetéről a romániai politikában és arról, hogy megítélésünk szerint milyen állapotban van az erdélyi magyarság”. /Gujdár Gabriella: Román-magyar csúcs a székely népszavazás árnyékában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
2007. február 13.
Hatalmon és ellenzékben lévő román pártok egyaránt élesen bírálták a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazást, melyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezett. A nem hivatalos, jogi érvénnyel nem rendelkező referendum eredménye szerint a megkérdezettek 99 százaléka támogatja, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, és a szóban forgó települések ehhez tartozzanak. Korábban a román ellenzéki erők – közöttük a Szociáldemokrata Párt, a Konzervatív Párt és a Nagy-Románia Párt – többször bírálták a népszavazást. Felszólították Traian Basescu államfőt és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt, hogy lépjenek fel határozottan az alkotmányellenes népakarat-nyilvánítás szervezői ellen. Most a Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is határozottan elítélte a kezdeményezést. Emil Boc, a PD elnöke felszólította az SZNT vezetőit, függesszék fel a népszavazást. Boc szerint a referendum a „területi szeparatizmusra való felbujtás színét kezdi magára ölteni”, mi több „büntetőjogi” kérdéssé vált. A PNL vezető testülete is határozatot fogadott el, eszerint a népszavazás alkotmányellenes, illetve törvénytelen, és felszólították a Belügyminisztériumot, hogy indítson hivatalból vizsgálatot. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a népszavazás „veszélyes provokációvá” kezd válni. Tariceanu leszögezte: nem érthetnek egyet az etnikai alapú területi önrendelkezéssel. Az RMDSZ nem támogatja az SZNT által szervezett népszavazást, de egyetért a területi autonómia eszméjével. Február 12-ig a tizenhét település közül már tízben lebonyolították a népszavazást. Ferencz Csaba SZNT-alelnök közölte, hogy az 5753 szavazati joggal rendelkező állampolgár 81,67 százaléka adott le érvényes szavazatot, 98,99 százalékuk a területi autonómia mellett voksolt. /B. T. : Éles bírálatok a népszavazás kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2007. február 13.
Február 14-ére várják a parlamentbe Traian Basescu elnököt – döntött a két ház állandó bizottsága. Basescu előzőleg bejelentette, február 13-án kíván szólni a törvényhozókhoz, akik egy nappal korábban felszólították őt, kérjen bocsánatot, amiért megsértette a parlamentet. (Az elnök szerint a képviselők és szenátorok a bűnözők javára hoznak törvényeket.) Végül a parlament felülbírálta az elnököt, nem 13-át, hanem 14-ét jelölte ki Basescu meghallhatására. /Szerdára várják a parlamentbe Basescut. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2007. február 13.
Salamon Márton László, a lap felelős szerkesztője szerint a magyar köztársasági elnök látogatása most éppen nem volt aktuális. A székely autonómia-referendum a romániai látogatást teljesen áttematizálja, háttérbe szorítva azokat a stratégiai témákat, amelyekről szót kell ejteni egy román–magyar államfői találkozón: a közös európai jövő, a kétoldalú egyezmények, már futó vagy indulásra kész projektek. Sólyom László látogatására a kérlelhetetlen magyar–magyar ellenségeskedés nyomja majd rá a bélyegét. Félő, hogy egy román–magyar csúcs igazából... soha nem időszerű. /Salamon Márton László: Soha nem időszerű? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
2007. február 13.
Sólyom László látogatásának igazi tétje az volt, hogy vált-e témát és hangnemet a román-magyar diplomácia, vélekedett Parászka Boróka. Szerinte a magyar és román elnök ugyanúgy különutat jár, mindketten játszanak a „civilkurázsi” hangnemével. Parászka Boróka elmarasztalta a magyar köztársasági elnököt: „Sólyom akkor áll Basescu mellé, amikor először sikerül megállásra kényszeríteni a román belpolitikát válogatott eszközökkel bedaráló elnököt” továbbá: megismételte mindazt, „amit eddig a magyar külpolitika összehordott: a nyelvhasználati jogokról, kisebbségpolitikáról, autonómia-programokról, anyanyelvi felsőoktatásról. Semmit nem tesz hozzá és nem vesz el abból, amit a magyar diplomácia (teljességgel eredménytelenül, átgondolatlanul és tényleges cél nélkül) eddig is képviselt. És mindez természetesen köszönő viszonyban sincs a kisebbség- és magyarságpolitika kérdéseivel, problémáival. ” Sólyom László látogatásának mérlegét így vonta meg: „Ezért kár volt Bukarestbe menni. ” /Parászka Boróka: Párhuzamos köztársaságok. Ezért kár volt Bukarestbe jönni. = Ahet. ro, febr. 13./
2007. február 13.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága a politikai körökben és a sajtóban az ,,igénykinyilvánító belső népszavazás” kérdésében közzétett nyilatkozatokkal kapcsolatban, miszerint a több székely széken folyó akció alkotmányon kívüli, illetve törvénytelen lenne, a következőket nyilatkozta: a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi jog, amelyet Románia alkotmánya is garantál, a belső népszavazáson Székelyföld szavazati joggal rendelkező polgárai IGEN-nel vagy NEM-mel a következő kérdésre válaszolhatnak: Ön mint (például Uzon) lakója akarja-e, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, és a település ahol él, ehhez tartozzék?, következésképpen a szabad véleménynyilvánítás demokratikus gyakorlata megegyezik az alkotmányos előírásokkal. /Tiltakozik a Székely Nemzeti Tanács. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./
2007. február 13.
A romániai törvények nem teszik lehetővé referendum szervezését az autonómia kérdésében, így a megkezdett akció nem referendum, hanem közvélemény-kutatás, amelyet az RMDSZ nem támogat – jelentette ki Markó. Hozzáfűzte: az autonómiát támogatják, de ezt törvényes eszközökkel, parlamenti úton kell elérni. Azonban tizenhét esztendő telt el, amely alatt az RMDSZ a legkisebb lépést sem tette meg a székelyföldi területi autonómia elérése érdekében, s amint Markó az ősszel Sepsiszentgyörgyön kijelentette, a következő években nem is áll szándékukban ilyen törvény beterjesztése. Van-e értelme az autonómiáról szóló népszavazásnak? Érdemes-e szembe menni a büntetőeljárással is fenyegetőző román hatalommal? – a kérdések óhatatlanok, de a válasz is egyértelmű: ha valóban önrendelkezést akarunk, akkor tudnunk kell, hogy ezeket a lépéseket meg kell tennünk, írta Farkas Réka, a lap munkatársa. /Farkas Réka: Össztűzben a népszavazás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./
2007. február 13.
Visszaélések tarkítják az EP-részvételhez szükséges gyűjtőakciót. Egymással is meg kell küzdeniük az RMDSZ, illetve a Tőkés László javára aláírásokat gyűjtő csoportoknak. Az európai parlamenti választásokon való induláshoz mindenki csak egyetlen listát vagy jelöltet támogathat, így a két tábor egymással versengve kopogtat be az emberekhez, abban bízva: az elsőként jelentkező listáját írják majd alá. A Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi szervezete tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a helyi RMDSZ irodájában a diákoknak járó 20 ezer forintos magyar állami támogatás kérelmezőitől elvárják, hogy aláírásukkal támogassák az RMDSZ EP-jelöltjeinek az indulását. Hasonló jelzések érkeztek Gyergyóditróból is, ahol a kérdőívet igénylőktől elkérik a személyazonossági igazolványt, beírják az adatokat, majd aláíratják a támogatói ívet. „Az emberek többsége azt sem tudja, mit ír alá, ugyanis arra gondolnak, hogy a pályázati ívek átvételét kell igazolniuk kézjegyükkel” – hangoztatta egy magát megnevezni nem kívánó ditrói lakos. Az RMDSZ viszont cáfolja a vádakat, szerintük nem történik visszaélés. Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány kuratóriumának az elnöke megdöbbenve értesült a Ditróban történtekről, és kifejtette, árukapcsolásnak tartja. Az RMDSZ szerint különösen Maros és Brassó megyében halad jól a gyűjtés. – Tőkés László szintén elégedett lehet, nagyváradi kampányirodájába ugyanis folyamatosan érkeznek az aláírni szándékozók. Egyes lelkészek nyíltan kiálltak a püspök mellett, mások az RMDSZ-nek kampányoltak a szószékről. Bihar megyében nagy felháborodást váltott ki Szabó Ödönnek, az RMDSZ megyei ügyvezető alelnökének azon kijelentése, miszerint az ívek publikusak, így bármikor tudják ellenőrizni, hogy ki támogatta az RMDSZ jelöltjeit, és ki Tőkés Lászlót. Szabó Ödön elmondta, nem zsarolásnak tekintik ezt a fellépést, hanem csak „számon kérnek”. Az általános kampány idején még mindig akad, aki a megegyezésben bízik. Vekov Károly, az RMDSZ Nemzetépítő Platformjának elnöke felhívással fordult a szövetség országos vezetőségéhez, kérve őket, módosítsák az RMDSZ jelöltlistáját oly módon, hogy a második helyen az RMDSZ-en kívüli politikai szervezetek által közösen jelölt személy szerepeljen. /Aláírást, bármi áron. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2007. február 13.
Hírhedt böszme-beszédében Gyurcsány Ferenc kormányfő mondta aparátcsikjainak, mint a politikai időhúzás és néphülyítés globális receptjét: „nyomjuk a népnek a mantrát”. Magyarán: ismételgetjük a bódító szövegeket. Az erdélyi magyar mantra pár éve az autonómia. Erdélyben az autonómiának mindenekelőtt az egységes nemzetállam üldözési mániájával kell megküzdenie. Az elmúlt 15 évben a közösségi képviselők az éppen fennálló politikai konjunktúrák függvényében hol elővették, hol eldugták az autonómia jelszavát. Az RMDSZ-ről leszakadt szervezetek népszavazást kezdeményeztek a kérdésről. A román politikusokat valamennyien az autonómia ellen foglaltak és foglalnak állást. Sólyom László magyar köztársasági elnököt sem sikerült színvallásra késztetni, amit mondott, azt mindenki úgy értelmezi, ahogyan akarja. Az RMDSZ viszont döbbenetes dologra vetemedett: a zászlón az „Együtt az autonómiáért” feliratot „Együtt Európáért”-ra cserélte, írta a lap munkatársa. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nyomjuk a népnek a mantrát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2007. február 13.
Az RMDSZ nem szavaz Macovei igazságügyi miniszter ellen. A liberálisok, élükön Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel szintén szavaznak az egyszerű bizalmatlansági indítványra. „Mindaddig, amíg kormányon vagyunk, nem szavazunk meg semmiféle ellenzéki indítványt, bárhogyan is vélekedünk Monica Macoveiről” – szögezte le Kelemen Hunor képviselő. A bizalmatlansági indítványt a Konzervatív Párt nyújtotta be a szenátusba. /Az RMDSZ nem szavaz Macovei ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
2007. február 13.
Az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa egyhangúan jóváhagyta, hogy az EU új moldovai különleges képviselője márciustól Mizsei Kálmán, Magyarország jelöltje legyen. Mizsei Kálmán kinevezésére Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője tett javaslatot. A kinevezés a magyar külpolitika eredményességének elismerése – szögezte le Polgár Viktor külügyi szóvivő. Az EU első alkalommal nevezett ki az uniós külkapcsolati rendszeren belül kiemelten kezelt különleges képviselőjének magyar szakembert. A moldovai-ukrán határon állomásozó EU Határmegfigyelő Misszió vezetője szintén magyar szakember, Bánfi Ferenc rendőrtábornok. /Magyar szakember lett az EU új moldovai különleges képviselője. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./
2007. február 13.
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke kitért arra, hogy százötven civil szervezet perrel fenyegeti a tanácsot, mert nem válaszolt a vallási szimbólumok használatával kapcsolatos 650 petícióra. Olyan szervezetekről van szó, amelyekről semmit vagy alig lehet hallani. Tulajdonképpen egyetlen ember támadja őket: Victor Roncea, a Civic Media nevű szervezet vezetője. Miután közzétették a vallási szimbólumok iskolai használatáról a véleményüket, szabvány petíciót állítottak össze, amelyet bárki letölthet az internetről és elküldheti nekik. Így gyűlt össze a 650 óvás, amelyek teljesen azonosak, és amelyeket kivétel nélkül visszautasított a tanács. Asztalos Csaba bojkottálási szándékot sejt az akció mögött. Emlékeztetett: ajánlásuk szerint a vallási szimbólumok csak bizonyos körülmények között, illetve időkeretben legyenek jelen az iskolákban. A tanács meghallgatta a csángó tanárok képviselőit, egyelőre nem döntöttek. Kiküldenek egy vizsgáló csoportot Bákó megyébe, hogy a helyszínen tájékozódjon a magyar nyelvet oktató tanárok helyzetéről. /Szőcs Levente: Asztalos úgy érzi, véleménye miatt bojkottálják. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2007. február 13.
Felkészületlenek a települési önkormányzatok az európai uniós strukturális alapok lehívására – állapította meg Vajda Lajos megyei tanácsi alelnök a Kovászna megyei tanács gyűléstermében lezajlott polgármester-találkozón. Fennáll a veszélye annak is, hogy a feltehetően június folyamán bemutatott strukturális pályázati lehetőségek időpontjában Háromszéknek nem lesz saját projekt-portfoliója. Vajda szerint az Adetcov megyei gazdaságfejlesztési ügynökség létrehozása segítene, ez az ügynökség ellátná a pályázatkészítési, valamint -követési feladatokat. /Domokos Péter: „Mozdony” lehet a háromszéki Adetcov. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
2007. február 13.
Százötven lakóházat zárt el az árvíz Beszterce–Naszód megyében a hétvégi felhőszakadásokat követően. Folyók léptek ki medrükből, egy főutat elárasztott a víz, másutt földcsuszamlás rongált meg tucatnyi ingatlant. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./
2007. február 13.
Ismét magyar küldöttséget fogad a kolozsvári rendőriskola. Február 12–17-e között az intézmény az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola három tanárát látja vendégül. A látogatás a két intézmény közötti együttműködési program része, a 2005-ben aláírt partnerségi megállapodás alapján. /Újabb magyar küldöttség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2007. február 13.
Február 11-én tartották Kolozsváron a nagycsaládosok találkozóját. Romániában a negyedik gyermek után már nem jár állami támogatás, és egyéb módon sem segítik az átlagos egy-kettőnél több utódot vállalókat. Magyarországon a NOE (Nagycsaládosok Országos Egyesülete) a parlamentben is rendszeresen szót kap. Romániában is erre volna szükség. A mostani rendezvényen részt vett Csíki Sándor, a Székelyföldi Családszervezet szóvivője is. Csíki Sándor szerint fontos tudatosítani az emberekben, hogy nem a nyolcmillió régi lejes juttatásért kell sok gyermeket vállalni, hanem azért, mert elöregedik a társadalom. Csép Sándor, az Áldás-Népesség Társaság elnöke hozzáfűzte: már a katasztrófa szélén járunk, és ilyen fogyatkozás mellett 2020-ban összeomlik az iskolarendszer, majd a nyugdíjrendszer is. A jelenlegi kimutatások szerint 3,5 kereső személy tart el 10 munkaképtelent, ez az arány 2050-re egy a tízhez alakul. Az Életfa Családsegítő Egyesület a család, mint intézmény védelmét, megsegítését szolgálja. Szükséges, hogy a nagycsaládok szervezetbe tömörüljenek, és kedvezményeket harcolhassanak ki maguknak. /Sándor Boglárka Ágnes: Nagycsaláddal a társadalmi elöregedés ellen. Semmi sem pótolja az összetartozás érzését. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2007. február 13.
A Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezésében Kolozsváron dr. Csepregi András evangélikus lutheránus lelkész, a magyarországi Egyházi Kapcsolatok Titkárság vezetője tartott előadást „Keresztyénség és demokrácia Bibó István politikai filozófiájában” címmel. A lelkész előadása doktori disszertációjára alapozódott. Erdélyi látogatása során dr. Csepregi András találkozott a magyar történelmi egyházak több vezetőjével. /(ercsey): Bibó, demokrácia és keresztyénség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2007. február 13.
A Nyugati Jelen munkatársai Nagyvarjason, majd Nagyiratoson találkoztak olvasóikkal. Mint cseppben a tenger, úgy nyilvánult meg az ugyanazon községhez tartozó két településen a hazai magyar nagypolitika: az összefogás igénye és a naponta tapasztalható széthúzás. Nagyvarjason jó hír, hogy elkezdődött a 2,5 kilométeres bekötőút korszerűsítése, majd a települések valamennyi utcáját kikövezése. Megszavaztak támogatást a nagyvarjasi római katolikus templom javítására, újjáépülnek az iskolák és az óvodák. Többen panaszkodtak arra, hogy a hivatalnokok a törvényes előírások ellenére sem szólalnak meg magyarul – bár tudnak –, a hivatalos hirdetményeket nem fordítják magyarra. Amikor végre szakképzett tanárok vannak az iskolában, megszűnhet a magyar nyelvű felső tagozat. A csökkenő gyermeklétszám megoldása lehetne a gyermekotthon, azonban ezt lehetetlenné teszik a személyes torzsalkodások. /Kiss Károly: Nagyvarjason és Nagyiratoson találkoztunk olvasóinkkal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./
2007. február 13.
A Temesváron élő Tácsi László vallja, hogy aradinak tartja magát, annak ellenére, hogy tizenhét éves volt, amikor elkerült otthonról. Ott él az öccse a családjával, sok barátja, mindenre odafigyel, ami Araddal kapcsolatos. Felesége, Tácsi Erika fiatal korában versenyszerűen atletizált. Tácsi Erika Temesváron a Magyar Tannyelvű Líceum igazgatói székébe került (később 2-es számú Matematika–Fizika Líceum, jelenleg Bartók Béla Elméleti Líceum), ezeket az éveket (1971–1987) így jellemezheti: kemény korszak volt. Keserves, embert próbáló évek. Most is tanít, már negyvenötödik éve. Magyar–német szakos tanárként Tácsi Erika oktatott általános iskolásokat, gimnazistákat, főiskolásokat Aradon és Temesváron. /“Végig kell futni a távot!” = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./
2007. február 13.
Kusza „baleset” érte Váradon Zudor János Sziveri-díjas költőt. Állítólag egy autó gázolta el Nagyváradon Zudor János beteg költőt, nagyon súlyos állapotban került még január 25-én kórházba. Legközelebbi hozzátartozói sem tudták mostanig, mi van vele, hol van. Csak a véletlenen – egy szemtanú beszámolóján – múlt, hogy a lap tudomására jutott a már több mint két hete történt baleset. A rendőrségi közleményben nem szerepelt, a költőnél nem voltak iratok. Állítólag Nagyváradon egy autó gázolta el az amúgy is beteg költőt, az esetnek szemtanúi is vannak. A család, miután a hírét vette, két napig kereste. A nagyváradi rendőrség ügyeletese, valamint a mentősök nem tudtak semmit, s a baleseti sebészeten sem szerepelt ilyen nevű beteg. Legalábbis az első napon. Másnapra „megkerült” a páciens, akiről azt is elárulták, hogy még január 25-én koponyaműtétet hajtottak végre rajta. Állapota rendkívül súlyos, testének teljes jobb oldala lebénult. /Both Abigél: Gázolás vagy esés? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
2007. február 13.
Erdély kézművesei találkoztak február 10-én Székelyudvarhelyen, hogy megbeszéljék és jóváhagyják a már másfél éve működő Erdélyi Kézmíves Céh szabályzattervezetét, amely szükséges az egyesület bejegyeztetéséhez. Lőrincz Zsuzsánna, aki másfél évig párhuzamosan volt az Artera Alapítvány és az Erdélyi Kézmíves Céh elnöke, elmondta: céljuk egy intézményesült érdekvédelmi szervezet létrehozása. Molnár Attila pszichológus, a kézműves egyesület kezdeményezője elmagyarázta: az egyesület a Kós Károly által alapított Erdélyi Szépmíves Céh analógiájára született. A céh másik célja, erdélyi szintű termékvédjegyet biztosítani a kézműipari termékek számára, hogy a kézművesek levédhessék alkotásaikat. Szatmári Ferenc a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke is részt vett a találkozón és röviden bemutatta a szervezetet, amelyet képvisel. Az alapító tagok szavazással megválasztották az egyesület vezetőségét. A székelyudvarhelyi Szász Margit lett a céh elnöke, a sepsiilyefalvi Somó Júlia és a kibédi Szilveszter László alelnökök. /Dézsi Ildikó: Bejegyzik az Erdélyi Kézmíves Céhet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2007. február 13.
Tananyagon kívüli alkotómunkára ösztönözte a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum néhány pedagógusa az összes háromszéki diákot. A megyéből beérkezett száznyolcvan maszkot és rajzot kiállították a tanintézetben, zsűrizték, majd díjazták a munkákat. /Maszkok Szentgyörgyön és Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./
2007. február 13.
Február 10-én Ágyán a kultúrotthonban sikere volt a nótaestnek, amelyen a helybeli műkedvelő színjátszókon kívül fellépett a nagyzerindi Dénes házaspár is, eredeti népzenekísérettel. Dénes József lelkipásztor, prímás vezetésével Ladányi Lajos és id. Köteles József szolgáltatta a kísérőzenét. /(balta): Nagy sikerű nótaest Ágyán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./
2007. február 13.
Temesváron február 13-án kerül sor a Krecsányi Műhely legújabb produkciójára. Híres nótaszerzők örökzöld dalaiból állította össze Fall Ilona színművész a “Szíve van a nótának” című műsort. /A “Szíve van a nótának” bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./
2007. február 13.
Kisborosnyó már csak történelmi emlékparkja révén is ismertebb a magyar nyelvterületen, mint a községközpont, Nagyborosnyó. Itt nem ismeretlen a kaláka, a közös munkára mindig kész a borosnyói ember. Tavaly új hidat építettek a patakra. Épült autóbuszváró is. Kisborosnyó ikerfalu, református egyházához tartozik a negyedszáznál alig több lakosú Kispatak is, ahol betonhidat építettek a bekötőútra. Kisborosnyón az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács közösen vitadélutánt szervezett, ahol a jelenlevők kimondták: ,,mind a három mi vagyunk, s kijelentjük, hogy az autonómiatörekvéssel egyetértünk, akár aláírásgyűjtést kérnek, akár referendumot szerveznek!” A borosnyóiakat az év elején megalakították a Mircse Ferenc Gazdasági és Művelődési Egyesületet, mely dolgozik azért, hogy megmentse a kultúrotthon épületét. Kisborosnyón a közművelődési életet a helybeli Nyíres Lokálpatrióta Kör irányítja. Farsangi hangulat címmel ifjúsági előadást rendeznek, és felújítják a János Vitéz című előadásukat, mellyel huszonhárom évvel ezelőtt bejárták fél Háromszéket. Május-júniusban történelmi témájú szimpóziumokat rendeznek, novemberben beindítják a helybeli szabadegyetem második évfolyamát. Gondokkal küzd a helybeli Nagy Károly Elemi Iskola. Az óvodában vaskályhával fűtenek, ami életveszélyes. Kisborosnyón három emlékmű és huszonegy kopja örökíti meg az emlékparkban a magyar történelem eseményeit. Gyülekezeti lapot indítottak Kisborosnyói Útjelző címmel. /Kisgyörgy Zoltán: Vízöntő havában Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./
