További gondolkodási időre van szüksége Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek annak eldöntésére, hogy a demokratákkal, vagy nélkülük alakít új kormányt. A demokraták várakozó álláspontra helyezkedtek. A híresztelések szerint a liberális és RMDSZ-miniszterek mellett az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) is kap egy tárcát. /SZ. K. : További gondolkodási időre van szüksége Tariceanunak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2007. március 29.
A Nokia Kolozs megyei beruházása bizonyítéka annak, hogy Romániában a gazdaság függetlenedett a politikától. Tíz évvel, vagy akár hét évvel ezelőtt az ország még a csőd szélén állt. Mugur Isarescunak, a jegybank elnökének köszönhető, aki rövid időre elvállalta kormányfői tisztséget, hogy Románia elkerülte a teljes összeomlást. Azután egyre nagyobb mértékben gyarapodott a magánszektor, s ezzel párhuzamosan szorult vissza az állam. Idén újabb termelőegységet nyitott a Microsoft, a Nokia Kolozs megyét szemelte ki, ahol a jelek szerint egy újabb mamutvállalat is megvetné lábát. Világhírű cégek a kormányválságok ellenére is szívesen jönnek Romániába. /Borbély Tamás: Független gazdaság További gondolkodási időre van szüksége Tariceanunak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2007. március 29.
Koncepciós eljárás folyik Romániában az RMDSZ-es távközlési miniszter, Nagy Zsolt ellen – állapította meg március 28-i ülésén az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup. A frakcióközi munkacsoport vezetőségének tagjai – Tabajdi Csaba (MSZP) elnök, valamint Gál Kinga (Fidesz) és Szent-Iványi István (SZDSZ) alelnök – aggodalmukat fejezték ki a Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter ellen hónapok óta tartó eljárás miatt. /”Koncepciós eljárás folyik Nagy Zsolt ellen” = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2007. március 29.
A kormány jóváhagyta azt a nemzeti akciótervet, amelytől a gyermekelhagyás megelőzését remélik az illetékesek. A gyermeküket elhagyó anyák hatékonyabb azonosítása, a terhes nők nyilvántartásba vétele, az elhagyott gyermekek helyzetének követése csupán néhány intézkedés az akciótervből. /Országos akcióterv a gyermekelhagyás megelőzésére. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./
2007. március 29.
A Kárpát-medencei református egyházkerületek elnökségeinek véleménye szerint a Magyarok Világszövetsége kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezése ebben a formájában nem szolgálja a határon túli magyarok érdekeit. /Hírek röviden. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2007. március 29.
Csomóss Attila mérnök, az RMGE Maros szervezet elnöke évek óta arra törekedik, hogy a gazdatársadalom tagjai minél több új információhoz jussanak. Ennek érdekében szervezett tapasztalatcseréket, szakmai találkozókat. Legutóbb március 27-én került sor kiállítással egybekötött gazdanapra az egyesület székházában. A megbeszélésen magyarországi szakemberek osztották meg tapasztalataikat, továbbá újabb termesztési, tenyésztési technológiákat ismertettek. /(kilyén): Kiállítással egybekötött gazdanap. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./
2007. március 29.
A 2007-es költségvetési törvény sarokszámai alapján több mint 15 millió lej folyhatna be az erdélyi magyar civil szervezetek kasszájába, ha valamennyi romániai magyar adófizető polgár élne a lehetőséggel, és személyi jövedelemadója két százalékát egy általa kedvelt magyar civil szervezetnek juttatná. Csupán egyel több ívet kellene kitöltenie az adóbevallásakor, hogy több pénz jusson az árvaházaknak, szórványközpontoknak, a néptánccsoportoknak, öregotthonoknak, énekkaroknak, szegénykonyháknak. A romániai magyar adófizetők felajánlásával megszerezhető összeg többszöröse annak, amit az erdélyi magyar szervezetek a magyarországi Szülőföld Alapnál és a romániai Communitas Alapítványnál megpályázhatnak. A Krónika azt tervezi, hogy mellékletet ad ki, jelképes áron közlik a jelentkező civil szervezetek adatait. /Adózzon a magyar civileknek! = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./
2007. március 29.
A kormány március 28-án tartott ülésén 264 magyar, illetve vegyes tannyelvű iskolának 58. 765. 000 lejt, 41 óvodának pedig 11. 665. 000 lejt hagyott jóvá. Az állami költségvetésből származó több mint 70 millió új lej az oktatási tárcán keresztül jut el a helyi önkormányzatokhoz, a támogatást a sürgősségi kormányrendeletben szerepelő tanintézetek javítási, felújítási költségének fedezésére fordíthatják. /Hetvenmillió lej magyar iskoláknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2007. március 29.
A kormány-tisztségviselők jellemtelensége gyakran nem ismer határokat. Főleg a miniszterekre és az államtitkárokra gondolok, írta Garda Dezső Március 13-án a képviselőház mezőgazdasági-erdészeti bizottságában már harmadszor került napirendre a tagosítási törvénytervezet, ahol Flavius Lazin mezőgazdasági államtitkár mindent elkövetett a törvénytervezet megbuktatásáért. Közben Lazon az Európa Tanács mezőgazdasági bizottsága elnökének, Meissennek azt nyilatkozta, hogy mindent el fog követni azért, hogy ezt a törvény-kezdeményezést támogathassa. Hasonló ígéreteket tett Komlóssy Józsefnek, a gyergyóremetei tagosítási projekt fő irányítójának is. Komlóssy József megbízható román politikusnak tekinti Flavius Lazin államtitkárt. Valójában Lazin immár harmadszor próbálja megbuktatni a tagosítási törvénytervezetet. /Dr. B. Garda Dezső, országgyűlési képviselő: A megbízhatóság értéke a romániai politikában. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 29. – 13. sz. /
2007. március 29.
Tizenkét év után köszön le a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöki tisztségéből Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, ha beváltja ígéretét, és idén, mandátuma felénél leköszön pozíciójábólA VMSZ tanácsa bejelentette, hogy május 5-ére Magyarkanizsára összehívja a VMSZ tisztújító közgyűlését. Az eredetileg közgazdász-végzettségű Kasza József évekig szabadkai polgármesterként, 2000 és 2003 között pedig miniszterelnök-helyettesként tevékenykedett. A VMSZ és a VMDP egyaránt az 1990 márciusában megalakult Vajdasági Magyar Demokratikus Közösségből nőtt ki. Az 1990. decemberi szerbiai első többpárti választáson a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség jelöltjei valamennyi olyan választókörzetben győztek, ahol a magyarok többségben voltak. A 250 tagú szerbiai parlamentben 8 képviselője volt, és megkapta a magyarokat részarányuk alapján megillető leadott szavazatok 80 százalékát. 1994-ben aztán a belső konfliktusok nyomán több, a belgrádi hatalommal való szorosabb kapcsolattartást támogató képviselő kivált a szervezetből, és létrehozta a VMSZ-t. A VMDK ezek után fokozatosan veszített jelentőségéből, 1997-ben pedig Ágoston Andrással az élen néhány egykori vezetője létrehozta a VMDP-t, amely azóta is hevesen bírálja Kasza Józsefet és pártját. Egyes értesülések szerint Kasza utódját sikerült megtalálni Pásztor István, Vajdaság tartományi privatizációs titkára személyében. /Balogh Levente: Véget ér a Kasza-éra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./
2007. március 29.
Kovászna megyében Kézdiszék településein halad a leglassabban az autonómia-népszavazás, ezért a szervezők meghatározatlan időre kitolták a referendum határidejét, mond el Bakk Dávid László főszervező. Akiket nem találtak otthon, és értesítést hagytak számukra, azokat a Kézdiszéki Székely Tanács székházában várják az állóurnánál. /Iochom István: Meghatározatlan ideig hosszabbítottak (Népszavazás Kézdiszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./
2007. március 29.
Az ötezredik lapszám megjelenését Baróton a Tortoma Önképzőkör meghívottjaként ünnepelte a Háromszék szerkesztősége. Farkas Árpád főszerkesztő, Bogdán László főmunkatárs, illetve Váry O. Péter, Ferencz Csaba szerkesztők, és Hecser László erdővidéki tudósító a lapszerkesztésről, a mindennapi munka nehézségeiről, a politikai nyomásgyakorlás ellenére a függetlenség megőrzéséről vallott. Erdővidéken érződött a környező nagyvárosoknak elszívó ereje volt, s most, amikor visszaszerezték termőföldjüket, erdeiket, a vidéktől elszakadtak hajlamosak mindezt eladni. Ezen kellene változtatni, s gátat vetni az idegenek honfoglalásának – mondotta Farkas Árpád. Bogdán László emlékeztetett, a mentalitás is megváltozott: eltűntek a nagycsaládok és a hagyományos megélhetési lehetőségek is, s helyébe még a politikumnak sem sikerült igazán alternatívát kitalálnia. Bogdán az RMDSZ-t marasztalta el, amiért nem sikerült elérnie, hogy a magyar megyéket a vidék jellegzetességeit kihasználó külön fejlesztési régióba sorolják. Baróton a város katolikus múltja ellenére már a reformátusok vannak többségben. A városban az RMDSZ nem létezik, a szenátor és képviselők pedig ritkán konzultálnak velük, mondotta Nagy István, Barót polgármestere. /Hecser László: A Háromszék Baróton: Kafkai város. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./
2007. március 29.
Örkény István Tóthék abszurd drámáját Florin Vidamski rendezésében mutatja be március 29-én Sepsiszentgyörgyön a szakszervezeti művelődési házban a sepsiszentgyörgyi M Stúdió, a mozgásszínházként ismert társulat, a Háromszék Táncegyüttes mellett működő színészcsapat. /Fekete Réka: /Tóthék (Bemutató az M stúdióban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./
2007. március 29.
Bajkó Károly, a magyarországi KITTI HÁLÓ egyik vezetője az aradi RMDSZ-kongresszus idején, március 3-án, amikor Resicabánya lényegesnek számító magyarjai javarészt távol voltak a várostól, Cziple Günther révén a törvényszéken bejegyeztette a fenti szervezet égisze alatt működni kívánó Resicai Magyar Ifjúsági Egyesületet (RMIE). Az RMDSZ országos csúcsberkeiben nem jó szemmel nézett KITTI HÁLÓ így Resicabányán is gyökeret kíván ereszteni. Hogy miért “non grata” a szervezet, nem tudja, írta Makay Botond, de a megye RMDSZ-szervezetének van egy (Új Hullám néven) működő ifjúsági egyesülete. Cziple – az RMDSZ-nek köszönhetően magas beosztást kapván – lépésével hálátlanságot követett el a helyi magyarság ellen, mivel Resicabányán nincs annyi magyar fiatal, hogy megengedhetné magyarságunk önmagának a különállás luxusát. /Makay Botond: Meg akarják osztani az RMDSZ fiatalságát. KITTI HÁLÓ Resicabányán is?! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./; Előzmény: Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) rendezésében, valamint az Erdélyi Hagyományokért Egyesület (EHE) és a DKMT Eurorégiós Ifjúsági Szervezet társszervezésében került sor Aradon ifjúsági találkozóra. A Jelen Házban zajlott eseményre negyven fiatal érkezett három régió ifjúsági szervezet képviseletében a Bánságból, Délvidékről és a Délalföldről. A találkozón a szórványban élő magyarság helyzetéről beszélgettek a fiatalok, s egy nyílt rendszerű koordinációs együttműködés született, amelyet a Kistérségi és települési Ifjúsági Hálózat (KITTI HÁLÓ) keretében valósítanak meg. A KITTI HÁLÓ fő célja összefogni a DKMT Eurorégióban működő magyar ifjúsági szervezeteket, közösségeket és a szervezeteken kívüli fiatalokat. /KITTI HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), 2004. máj. 26./
2007. március 29.
Zsúfolásig telt a Tordai Városi Színház nagyterme március 25-én, vasárnap a Tordai Kulturális Kisebbségi Napon. A szervezők: a Petőfi Társaság és a tordai RMDSZ. A műsor a tordai kisiskolások és óvodások Vitéz Ferkő című mesejátékával kezdődött. Idén először magyarországi és vajdasági testvértelepülések is képviseltették magukat. A vajdasági Torontáltorda népi zenekara után a 135 éves múlttal rendelkező Tordai Magyar Dalkör, majd a hódmezővásárhelyi Árendás Táncegyüttes lépett fel. A tordai és kolozsvári diákokból álló ifjúsági zenekar mellett bemutatkozott Tordaszentmihály néptánccsoportja is. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Aranyosvidéki közösségi est a magyar kultúra ünnepén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2007. március 29.
A közelmúltban két kiadvány jelent meg magyar nyelven a közlekedési szabályokról. Az egyiket Bukarestben adta ki az Országos Könyvtár, románból fordították, címe: A közúti forgalom könyve (így!), a másik Székelyudvarhelyen látott napvilágot az Infopress Rt. nyomdájában, szerzője: Baló Jan-Eugen autóvezetést oktató mérnök, munkájának címe: KRESZ (a rövidítés jelentése: Közlekedésrendészeti szabályok). A Bukarestben megjelent munkának az a fő baja, hogy rossz a fordítása. Mondatainak szerkezete magyartalan, bonyolult, emellett számos kifejezés, szókapcsolat ismeretlen a normatív magyar nyelvhasználatban. Se szeri, se száma a magyartalan kifejezéseknek, például: vasúti szintjáró (= vasúti átjáró), nemzeti út (országút), állati erővel vont jármű (szekér), hajtóanyag-állomás (benzinkút vagy töltőállomás), hajtási engedély (vezetői jogosítvány). A Baló Jan KRESZ című munkája nyelvi szempontból egészen más. Apróbb nyelvi és helyesírási hibák ugyan fel-felbukkannak benne, de nem zavarják a szöveg megértését. A KRESZ szerzője arra törekedett, hogy munkája érthető legyen. Elérte célját. /Komoróczy György: Helyesen magyarul. KRESZ-verseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./
2007. március 29.
Március 28-án Kolozsváron megnyílt a Gaudeamus Könyvvásár, melyet idén nyolcadik alkalommal tartottak. A főtéri hatalmas sátorban kiadók sokasága kínálta könyveit. A helyi magyar kiadók a számukra kijelölt, csekély alapterületű asztalkákon mutatták be újdonságaikat. /S. B. Á. : Gazdag választék, kevés magyar kiadvány. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ A magyar nyelvű könyveket a Románia Nemzeti Kisebbségei nevű részen lehetett megtalálni. A meglehetősen félreeső helyen berendezett részlegen a zsidó, a szerb és a lipován-orosz közösség könyvei mellett, a könyvsátor 350 négyzetméteréből tíz négyzetméteren kaptak helyet a romániai magyar kiadványok. Nyitás után a magyar sátorban még a világítás beszerelésén dolgoztak. /Stanik Bence: Könyvbörze Mátyás árnyékában. Több mint negyven standdal, háromszázötven négyzetméteren nyílt a VIII. Gaudeamus könyvvásár tegnap délben Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2007. március 29.
Második alkalommal adott át Pro Cultura Hungarica-díjat háromszéki alkotónak a Magyar Kulturális Koordinációs Központ. A sepsiszentgyörgyi, 60 egyéni tárlatot, 15 országban 202 kiállításon részvételt magáénak mondható Kovács Géza szobrászművészt Pro Cultura Hungarica díjjal tüntették ki. /Domokos Péter: Pro Cultura Hungarica Kovács Gézának. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2007. március 30.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ üléséről Traian Basescu államfő számolt be a sajtónak. Elmondta: a CSAT elfogadta a nemzetvédelmi stratégiát, amelyet továbbítanak a törvényhozáshoz, szintén eljuttatják a honatyáknak a CSAT 2006. évi jelentését. Az államfő közölte: a CSAT nem véleményezte a nemzetbiztonsági törvénytervezetet, mivel az egy párt, és nem a kormány által beterjesztett jogszabálytervezet. A CSAT javasolta, hogy az öt törvénytervezetből álló csomagot az érintett titkosszolgálatok – Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, Külügyi Hírszerző Szolgálat /SIE/, kormányőrség /SPP/ és a Különleges Távközlési Szolgálat /STS/ – véleményezzék és álláspontjukat jutassák el a törvényhozás illetékes bizottságaihoz. /S. J. : Elfogadta a CSAT a nemzetvédelmi stratégiát. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./ A várakozásokkal ellentétben nem szerepelt a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) napirendjén az Irakban állomásozó román katonák hazahívásának kérdése, /B. T. : Egyelőre maradnak Irakban a katonáink. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ Traian Basescu elnök a kormány átszervezését sürgette a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén. /Új kormány csak húsvét után? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2007. március 30.
Nicholas Taubman bukaresti amerikai nagykövet kijelentette: a befektetők előtt kétségessé vált, hogy Romániában mennyire alkalmas az időpont a nagyobb méretű befektetések eszközlésére. Nagyon fontos Románia számára, hogy tovább haladjon a kulcsfontosságú területeken, mint az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes harc. /Taubman a román hatóságokat bírálta. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
2007. március 30.
Két éven belül megszüntetik a munkakönyveket. A munkaadók egyszerűsített változatban vezetik majd az elektronikus nyilvántartást, amit a Munkaügyi Felügyelőségen összesítenek. Az alkalmazottak elektronikus nyilvántartása március végétől kezd majd működni, állította Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter. /Nem lesz munkakönyv. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2007. március 30.
Tudatosan szabotálja több párt képviselőházi frakciója is a kisebbségi törvénytervezetről szóló bizottsági üléseket – jelentette ki Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Amikor például megvolt a szükséges létszám, két-három képviselő elhagyta az üléstermet. Az is előfordult, hogy öt-hat képviselővel több is volt a szükséges minimumnál, mégis felfüggesztették az ülést. A képviselő szerint a tanácskozásokról készült videó- és hangfelvételek segítségével is meg lehet állapítani, szabályszerű volt-e az ülés elnapolása. /Kovács Adrienn: Bizottsági asztalon rostokol a kisebbségi törvénytervezet. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2007. március 30.
„Már több mint egy éve minden kedden órákat veszítek az életemből azzal, hogy a kisebbségi törvény szakmai vitájára elmegyek, ahol tulajdonképpen nem történik semmi érdemleges, ugyanis román képviselőtársaim egy részének távolmaradása miatt sosincs meg a döntéshez szükséges létszám, és eredmény nélkül kell távoznunk az ülésről” – mondta Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. /Bágyi Bencze Jakab: Kisebbségi törvény és tanintézmény-támogatás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 30./
2007. március 30.
Már csak a „politikai akaraton”, elsősorban a kisebbségi törvény elfogadásán és a tanügyi törvény módosításán múlik az, hogy a romániai kisebbségekhez tartozó diákok könnyebben sajátíthassák el az ország nyelvét. A célt szolgáló tanterv ugyanis a véglegesítéshez közeledik – közölte Balázs Lajos csíkszeredai egyetemi tanár, Sapientia tanszékvezetője, az új románnyelv-oktatási tantervet kidolgozó bizottság vezetője. „Alapvetően az oktatási stratégiával van a probléma” – figyelmeztetett Balázs Lajos az egyetemi tanár. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke rámutatott: a kisebbségi törvény éppen az oktatási fejezetnél állt meg, amelyet azonban már eredeti formájában elfogadtak a képviselőházi szakbizottságok. A kisebbségi törvény oktatási fejezete kimond bizonyos elveket. Az elfogadott cikkelyek közt olyan is található, amely leszögezi, hogy a kisebbségi iskolákban valamennyi tantárgyat anyanyelven kell tanítani, Románia földrajz és történelme tárgyakat is, ezeket jelenleg románul kell tanítani. Asztalos szerint lehetséges, hogy az új miniszter új államtitkáraival újabb tervezetbe kezd. /Lokodi Imre: Román tanterv van, törvény még nincs. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2007. március 30.
A magyar kisdiákok és középiskolások, legyenek szórvány régiókban élők vagy székelyföldiek, jóval gyengébb teljesítményt nyújtanak román nyelvből és irodalomból a képességvizsgákon és érettségin, mint román tanulótársaik. A méltánytalanság a nemzetállami politikából fakad, amely szerint az állam hivatalos nyelvének oktatása egységes tanterv szerint történik. A diákok érdekeinek, a pedagógiai érveknek fittyet hányó rendelkezés igazságtalanságát a politikai osztály máig nem küszöbölte ki. A jelenlegi román politikai osztály a jogrendbe plántálja a nemzetállami görcsöket. Mindezekről beszélni kell. Görcsök nélkül. /Cseke Péter Tamás: Görcsök. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2007. március 30.
Kincses Ajtay Máriát, az orvosi egyetem professzorát névtelen telefonálók megfenyegették: ha „nem fogja be a pofáját”, tovább „uszít” és úgymond „izgatja a kedélyeket”, magyarán tovább szorgalmazza a magyar nyelvű egyetemi oktatást, tolószékbe juttatják. A professzor a közvélemény tudomására hozta a fenyegetéseket. Pár nap elteltével „egy csoport román és magyar diák, akik békességet akarnak az OGYE-n”, egy Kincses Ajtay Máriához címzett névtelen levelet küldött szét, amelyben megkérdőjelezik a tanárnő állításainak valódiságát: szerintük „így akarta felhívni a figyelmet magára”. A névtelenség leple alatt kijelentették: „a magyar nyelvű oktatással kapcsolatos problémák csupán az ő képzeletében léteznek!”. A továbbiakban sértegették a tanárukat, mondván, bizonyára frusztrált, mert a családtagjai sikeresek, ő maga meg névtelen, és ez a vette rá arra, hogy „álságos módon”, az orvosi egyetemnek „problémát okozva”, reflektorfénybe kerüljön. Természetesen a román sajtó közölte a névtelen levelet, „magyar szegregációs törekvésekről” beszélve. Ez a lap tizenhét éve szidja a magyarokat. Furcsa, hogy az orvosi egyetem magyar tanári kara vagy a rektor-helyettes nem reagált a történtekre, az RMDSZ megyei vezetése is némaságba burkolózott. Pedig állítólag keményen harcol a magyar nyelvű oktatásért! Három nyelven is kiírják – mi ez ahhoz képest, hogy valamikor a marosvásárhelyi orvosi kizárólag magyar nyelvű egyetem volt, és a magyar közösségnek továbbra is jogos követelése lehet, hogy az ország akárhány román nyelvű orvosi egyeteme mellett legyen egy ilyen jellegű tiszta magyar nyelvű egyetem is. Ezért természetes lenne, ha az egyetem magyar kara és a magyarság érdekvédelmi szervezete kiállna azok mellett, akik nyíltan felvállalják a magyar oktatás ügyét. /Mózes Edith: A „békesség kedvéért”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./
2007. március 30.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság március 29-én semmissé nyilvánította a Megyei Törvényszék Kossuth utca ügyében hozott határozatát, ugyanakkor elrendelte az ügy újratárgyalását alapfokon. Kerekes Károly elmondta, nem kommentálja a bírák döntését, amíg nem kapja meg a végzés indoklását. /Antalfi Imola: Újratárgyalják a Kossuth utca ügyét. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./
2007. március 30.
Az etnikai kisebbségek azonosságának megőrzése az Európai Unió számára is fontos kell, hogy legyen, hiszen Európa a sokféleség egységét jeleníti meg – mondta Sólyom László március 29-én, az EU jogelődjét létrehozó római szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepi konferencián a budapesti Olasz Kultúrintézetben. A magyar köztársasági elnök angol nyelven elmondott beszédében emlékeztetett arra: most, hogy Szlovákia és Románia is az EU tagja, a szomszéd országokban élő mintegy két és félmillió magyar túlnyomó többsége az anyaországi magyarsággal együtt ugyanannak a jogi és értékközösségnek a részese. Magyarország bátorító jelnek tekintette, hogy az etnikai kisebbségek védelme az EU-csatlakozás egyik előfeltétele volt – tette hozzá. Utalt arra, hogy az EU kidolgozott – de hatályba nem lépett – alkotmányos szerződése szintén az unió egyik értékeként említi a kisebbségekhez tartozók jogainak védelmét. A magyar államfő hangsúlyozta: a balkáni folyamatok is azt jelzik, hogy stabilitás csak a kollektív kisebbségi jogok megadásán alapulhat. /Az etnikai kisebbségek azonosságának EU-s megőrzését szorgalmazza Sólyom László. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 30./
2007. március 30.
A bejelentett érték több mint háromszorosáért adta el Markó Béla a Mentor kiadóbeli részesedését a cég igazgatójának, Káli Király Istvánnak. Ez derül ki a miniszterelnök-helyettes napokban frissített vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatából. A december végi nyilatkozatában Markó még arról számolt be, hogy a Mentor kiadóban 10/45-ödös részesedéssel rendelkezik, melynek értékét akkor 3200 euróra becsülte. A március 21-én keltezett érdekeltségi nyilatkozatában már nem szerepel a mentoros tulajdonrész. Vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy 2007-ben 33 ezer lej értékben adott át részvényeket Király Istvánnak. Az adásvétel tényét a Mentor igazgatója is megerősítette. A részvényeladásból származó összeg – mely közel kétharmadát teszi ki az éves miniszterelnök-helyettesi fizetésnek – nem szerepel viszont Markó Béla vagyonnyilatkozatának a bevételi oldalán. Itt csupán a Mentortól kapott 9000 lejes osztalék található. A miniszterelnök-helyettesi éves fizetés 50 202 lej, az RMDSZ-elnöki juttatás pedig 45 371 lej. Markó tavalyi vagyonnyilatkozata alapján az ügyészség korrupcióellenes osztálya is vizsgálatot indított. Akkor ugyanis a miniszterelnök-helyettes 90 ezer lejes szerzői jogdíjból származó jövedelemről számolt be. A bevételt Markó Béla azzal magyarázta, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy magyarországi és egy romániai könyvkiadónak. Később kiderült, a jogdíjat a csíkszeredai Bookart Kiadó fizette. A Bookart korábban egyetlen könyvet sem adott ki, és mindeddig Markó verseivel sem lépett piacra. A kisvárosi tömbházlakás árával egyenértékű összeg pedig a legnagyobb, amelyet a romániai magyar könyvkiadásban 1989 után szerzői jogdíjként kifizettek. Az elmúlt napokban frissítette vagyonnyilatkozatát Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter is, aki tárcavezetőként 46 953 lejt, a Progress Alapítvány elnökeként pedig 11 832 lejt könyvelhetett el. Borbély László tárca nélküli területrendezési miniszter vagyonnyilatkozatából az derül ki, hogy a családjában továbbra is a feleség az elsőszámú kereső. Míg Borbély miniszteri fizetése 2006-ban 46 953 lejre rúgott, melyet az RMDSZ-től kapott 2731 lejjel és a Sapientia Tudományegyetemen tartott órákért járó 424 lejjel egészített ki, a felesége, Borbély Melinda a román közszolgálati rádiónál viselt tisztségekért 64 304 lejt keresett. /Gazda Árpád: Miniszteri adok-veszek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2007. március 30.
Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének képviselői továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a város történelmi főterét ismét a városalapító Szent Lászlóról nevezzék el, oda a szent király szobrát visszaállítsák, illetve a magyarság számarányát figyelembe véve az utcák 26 százaléka kapjon magyar elnevezést Nagyváradon. Bejelentették, ha ez nem történik meg, az ügyben polgári engedetlenségi akciók sorozatához folyamodnak. Az utcanevek terén a szervezet az elmúlt év tavaszán kezdett aláírásgyűjtésbe a városban. Akkor 46 civil szervezet, közöttük az egyházak és az RMDSZ több körzeti szervezete is a kezdeményezők mellé állt, javaslatukat az RMDSZ-frakció a városi tanács elé is terjesztette. A kezdeményezést csökkentett mértékben szavazta meg a tanács. Szent László nevéről a többségében román nemzetiségű tanácsosok hallani sem akartak, a magyar utcanevek szaporodása is nagy riadalmat keltett, mi több Petru Filip polgármester kijelentette, szerinte nincs sok értelme a magyar feliratoknak, mert a magyarság akkora sebességgel fogy a városban, hogy lassan nem lesz aki olvassa ezeket. Végül az RMDSZ-frakciónak sikerült elfogadtatnia, hogy az utcanév-táblákat újakra cserélik, a már meglévő, de elírt magyar neveket kijavítják, illetve a megnevezések után magyarul is feltüntetik a táblákon az út, utca, tér, sétány szavakat. A határozat végrehajtását tavaly szeptemberben kellett volna elkezdeni, de eddig semmi sem történt. Nagy József Barna, az EMI helyi elnöke elmondta, írásban kértek tájékoztatást az ügyről, a válaszban a városvezetés arra hivatkozott, hogy pénzhiány miatt késik a táblacsere, de a határozatot végrehajtják. „A késedelem oka az, hogy mind a 722 utcanévtábla feliratát ellenőrizni kellett, újat kellett terveztetni – nyilatkozta Biró Rozália alpolgármester. Ő nem lát esélyt arra, hogy több magyar utcanevet kapjon a város. /Gergely Gizella: Szimbolikus honfoglalás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
