Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 569 találat lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 541-569
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2007. április 25.

Idén Gyimesközéplok szervezte meg április 14-én a XIII. Felcsíki Egyházi Kórustalálkozót. A 18 faluból érkezőket (több mint 600 kórustag) nagyon sok esetben a kántor vagy a karvezetők mellett plébánosuk is elkísérte, jelen volt Tamás József püspök is, aki a szentmisét celebrálta. A sorban felvonuló kórustagok két-két művet adtak elő, majd mindenkit szeretettel megvendégeltek. A költségek nagy részét a helyi önkormányzat állta, de segített a Communitas Alapítvány, elfogadva a CSIKK (Csángó Ifjak Középloki Közössége) által benyújtott pályázatot. /Ambrus Róbert, Gyimesközéplok: Kórustalálkozó Gyimesközéplokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 25./

2007. április 25.

2005. nyarán a Romániai Magyar Szó akkori kiadója csődöt jelentett, két hónapig nem jelent meg a lap, majd 2005. októberében a lap új néven, új kiadóval, és javarészt megújult szerkesztői gárdával újraindult. Salamon Márton László főszerkesztő szerint mérvadó országos közéleti és családi napilapot szerkesztenek, „amelyet szeretnek az olvasói, és tisztel a szakma”. A példányszámot viszont nem sikerült emelniük. /Salamon Márton László: Felelősség. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25/

2007. április 25.

Első ízben szervezte meg a kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár a Kolozsvári kiadói év – könyv és sajtó elnevezésű kiállítást, amelynek keretében számos díjat is kiosztottak. A kiállításon harmincnál több kiadó termékei, továbbá több tucatnyi újság és folyóirat példányai tekinthetők meg: összesen mintegy 600 cím mutatja be az elmúlt év kolozsvári kiadói és nyomdai termését. A rendezvényt Doina Popa igazgatónő és Kerekes Sándor megyei tanácselnök nyitotta meg. A könyveknek megítélt díjak közül egy magyart részesítettek elismerésben, a gyermekkönyv kategóriában a 300 példányban megjelent Titokmorzsák a természetből /Stúdium Kiadó/ című könyvet, szerzője, Kiss Bitay Éva, aki idős kora ellenére megjelent a díjkiosztón. /F. I. : Kiosztották a 2006-os kiadói év díjait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2007. április 25.

Április 19–20-án immár hatodik alkalommal emlékeztek meg Kalotaszentkirály-Zentelkén a Föld Világnapjáról. A helyi, 2003-ban alapított Silvanus Ökológiai Egyesület a rendezvény szervezésében a miskolci Holocén Természetvédelmi Egyesülettel (HTvE) fogott össze, az utóbbiaknak köszönhetően értékes díjakat oszthattak ki. A diákok a hulladékgazdálkodás témakörében rajz- és kisdolgozat pályázatokban vettek részt, a 2007-es földnap-fasor elültetése után ezek díjazásával zárult a rendezvény második napja. /Péter György-Árpád: Kalotaszentkirály-Zentelke. A Föld Napját ünnepelték. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2007. április 25.

Életműdíjjal tüntette ki a Román Színházi Szövetség (UNITER) Csíky András Jászai Mari-díjas színművészt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját. A Nagyszebenben megtartott díjátadó gálaesten a neves színművész egészségügyi okok miatt nem lehetett jelen, ezért levélben köszönte meg a rangos díjat. /Csíky András UNITER-életműdíjas. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2007. április 25.

Április 24-én Sepsiszentgyörgyön, a Váradi József Általános Iskolában tartották a gyermekszínjátszó találkozót. Dunaszerdahelyről eljöttek Mátyás király lustái, a gelenceiek két előadással rukkoltak ki, Kézdivásárhelyről a Petőfi Sándor és a Molnár Józsiás iskola gyermekszínészei érkeztek. /Fekete Réka: Gyermekszínészek ajándéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2007. április 25.

Április 23-án este Sepsiszentgyörgyön a belvárosi református templomban ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját a Vox Humana kamarakórus. Az ünnepet a sepsiszentgyörgyi Pro Musica, a budapesti Stella és a Vox Humana fellépése tette emlékezetessé. Záróakkordként a három kórus együtt énekelte el Kodály Zoltán Esti dal és Szép könyörgés című művét. /Ferencz Csaba: Az emberi hang minősége (Harmincöt éves a Vox Humana). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2007. április 25.

Magyarországról, a Szentkirályi Általános Iskolából érkeztek vendégek Désre, az 1-es Számú Általános Iskolába, az iskolák között több éve működő partnerségi kapcsolatot hivatalosan is megkötni, valamint részt vettek a vers- és prózamondó versenyen. Szentkirály és Dés polgármestere baráti egyezményt írt alá. A vendégek megnézték Désaknán a sóbányát. /B. E. : Szentkirályi vendégek Désen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2007. április 25.

Tanítás szempontjából valamelyest lazább volt a múlt héten Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceumban, ekkorra időzítették a szokásos iskolanapokat (az órák nagy részét megtartották, folytak a különböző tantárgyvetélkedők). Egyes rendezvények elmaradtak a diákokat érdeklődésének hiánya miatt. /Iskolanapok a Bartókban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2007. április 25.

Az illetékesek cáfolták azokat a Szatmárnémetiben terjedő híreket, melyek szerint „kilakoltatják” a város legnagyobb magyar középiskoláját, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumot, mert az épület visszakerül a református egyház tulajdonába. Az ingatlan átadásának igényét Tőkés László fogalmazta meg. A püspök úgy vélte: nemcsak jogilag, de ténylegesen is vissza kell szolgáltatni a Református Gimnáziumnak az iskolaépületet. Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint szóba sem kerülhet a Kölcsey elköltöztetése, hisz már korábban konszenzus jött létre az egyházzal, hogy az iskola jelenlegi helyén marad. /Sike Lajos: Vita a Kölcsey-gimnázium épületéről. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25/

2007. április 25.

Dr. Berényi Károly települési képviselő, a határon túli magyar ügyek hódmezővásárhelyi tanácsnoka Szentegyházán az erdélyi magyarok önszerveződésének támogatására elkülönített költségvetési forrásból pénzösszegeket adott át erdélyi partnereiknek, Hódmezővásárhely itteni tiszteletbeli polgárainak. A támogatottak közül a lista élén a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület állt, amely felvállalta dr. Rákossy Árpád felsőcsernátoni származású ügyvéd emlékművének – a felsőcsernátoni Bod Péter Általános Iskola elé kerülő bronz mellszobor – felállítását. Hódmezővásárhely nagyvonalú gesztusával segít befejezni a Rákosi- és a Kádár-korszakban koncepciós perekben elítélt jogászdoktor szobrának elkészítését. A hódmezővásárhelyiek jelentős összeggel támogatták a szentegyházai Gyermekfilharmónia Alapítványt, egy évig biztosítva a Szentegyházi Hírlap című, információs-kulturális újság megjelenését és az alapítvány által vásárolt régi székely ház felújítását. A csekefalvi unitárius egyházközösség az unitárius parókia felújításhoz kapott támogatást, a Tarcsafalvi Egyesület a megrongálódott iskolaépületet javíttathatja ki, és támogatásban részesült a parajdi Áprily Lajos Emlékház egy Ki tud többet Áprily Lajosról? című verseny lebonyolítására. Ezek a támogatások olyan időszakban érkeztek Erdélybe, amikor a magyar politikai és gazdasági élet súlyos válságban van. A tizenhét éven át polgári vezetésű Hódmezővásárhelyt a jelenlegi kormányzat hátrányos megkülönböztetéssel sújtja, s olyan anyagi elvonásokkal ,,bünteti”, amelyek botrányosak és kormányzathoz méltatlanok. A kórház esetében az ,,ágyelvonások” a legdrasztikusabbak, 60 százalékon felüliek. Dr. Berényi Károly ismételten felhívta a figyelmet arra a lehetőségre, amelyet a határon túli magyaroknak mintegy jóvátételül ajánl fel a 2004. decemberi népszavazás lehangoló eredménytelensége miatt felelősséget érző alföldi város, Hódmezővásárhely lakossága. A Hódmezővásárhely Tiszteletbeli Polgára cím elnyerésére csupán egy bejelentkezési levelet kell elküldeni postai vagy elektronikus úton a jelentkezők személyes adataival és pontos lakcímével Hódmezővásárhelyre. /Sylvester Lajos: Hódmezővásárhelyiek jobbja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2007. április 25.

A Svájcban élő Böröcz József évtizedek óta segít nehéz sorba jutott magyar testvérein. Áldozatos munkája elismeréseképpen tíz évvel ezelőtt Magyar Örökség Díjban részesítették. Dobos László felvidéki író laudációjában akkor a következőket mondta róla: „Böröcz József élete nemes lelkével, a mások létéért vívott küzdelemben nőtt naggyá. Életműve azonos rangú minden más, Magyarországért és magyarságért tett és végzett nagy cselekedettel… Életének lényege az emberszeretet, az emberbecsülés, a gyenge, a bajba jutott, a kiszolgáltatott, védtelen segítése. ” Böröcz József a második világháborúban amerikai fogságba került, onnan Münchenbe szökött, végül Svájcba került, Thalwill lett az otthona. Szabónak tanult. 1950-ben belépett a Svájci Keresztény Szakszervezetbe. Zürich városa 1986-ban „iparbírónak” nevezte ki, 80 éves koráig tartó hatállyal. 1958-ban részt vett a Svájci Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetségének megalakításában. 1962 óta elnöke a szervezetnek, ellenszolgáltatás nélkül végzi tevékenységét. A Magyar a Magyarért akció keretében mintegy 700 menekült telepedhetett le Svájcban. A menekülteknek kezdeti anyagi gondjaik enyhítésére hosszúlejáratú kamatmentes kölcsönt biztosított a Szövetség. A svájci magyarok legnagyobb és anyagilag legerősebb szervezeteként állandó jelleggel támogatták a németországi Burg Kastl-i magyar gimnáziumot. A Szövetség fennállása óta támogatja a magyarországi és az elszakított területeken bajbajutott honfitársakat. Elnökének közbenjárására 2001 áprilisában például 47 tonna, több mint egymillió svájci frank értékű élelmiszeradományt juttattak el Magyarországra és Kárpátaljára. Erdély, sőt Délvidék sem maradhatott ki a támogatandó területek közül. Összességében 14 teherautónyi, 170 tonna élelmiszert juttattak el az érintett országokba. Böröcz József áldozatos emberszeretetére vall Duray Miklós támogatása, vagy hogy amikor Szőcs Gézát a románok kiutasították Erdélyből, kieszközölte, hogy Svájcban menedékjogot kapjon a neves költő. Ha teheti, Böröcz József a Szövetség nevében szót emel a bebörtönzött vagy üldözött magyarok érdekében az EBEÉ-konferenciákon is. Jelenleg legnehezebb feladataik közé tartozik a munkanélküliek és kisebbségben élő magyar honfitársak megsegítése. /Frigyesy Ágnes: Mások létéért vívott küzdelemben nőtt naggyá. Köszöntjük a Svájcban élő 85 esztendős Böröcz Józsefet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./

2007. április 25.

Erdélyi, székelyföldi tájak köszönnek vissza a táralton Knobloch László fekete-fehér fotográfiáiról, s velük együtt a honvágy is, hiszen a fotóművész harminc évvel ezelőtt külföldre költözött, munkáit immár Németországból hozva vissza a sepsiszentgyörgyi Képtárba. Egyike tehát az örök hazatérőknek, akik gondosan őrzik emlékezetükben és felvételeiken mindazt, ami itt természetes, adott, mindennapos. /Mózes László: A szülőföld tónusokban és formákban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2007. április 25.

Dsida Jenő költőre emlékeztek születésének századik évfordulója alkalmával a kolozsvári Szent Mihály Caritas és az Erdélyi Piarista Diákszövetség által szervezett rendezvényen, április 23-án. Dr. Mózes Huba, a Miskolci Tudományegyetem docense tartott előadást Dsida Jenőről. Ercsey-Ravasz Ferenc, a Szabadság munkatársa Hit és költészet a Halál terítéke mellett című írását felolvasták. Elhangzott egy Ercsey-Ravasz Ferenc által megzenésített Dsida-vers is. A költő életművének recepciójáról dr. Kabán Annamária, a Miskolci Tudományegyetem docense értekezett. /Nagy-Hintós Diana: Életmű a halál közelségében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2007. április 25.

Elhunyt Jakabffy Attila /Marosvásárhely, 1955. nov. 2. – Marosvásárhely, 2007. ápr. 19./, az elmúlt tizenhét év marosvásárhelyi közéletének egyik jelentős alakja. Markóék idejében félreseperték őt. Jakabffy Attila azonban sohasem adta fel, mindig új utakat, új megoldásokat keresett a helyi magyar közösség szolgálatában. Ő volt az, aki 1989 forradalmi forgatagában először szólalt meg magyarul a bukaresti köztévében, miközben a tévé folyosóin még ropogtak a fegyverek. Szintén ő volt az egyik kezdeményezője a rendszerváltás utáni legszebb tüntetésnek, a feledhetetlen 1990. február 10-i könyves-gyertyás felvonulásnak, amely nyitánya volt az erdélyi magyarság békés jogköveteléseinek. Jakabffy Attila a Sorbonne-on szerzett politológusi diplomáját nemigen kamatoztathatta, az RMDSZ kiszorította őt a helyi politikai küzdelmek fő áramlatából. Nem akarták tanácsosként viszontlátni, mert túl radikális volt. Így történhetett meg, hogy a marosvásárhelyi tanácsban a tanácstagok nem mernek magyarul megszólalni. Radikálisnak számított, mert Kincses Elődnek nem fordított hátat. Amikor már leírták őt, bátor lépésre szánta el magát: fő mozgatórugója lett a Gherman-féle, Erdély autonómiáját elsőként meghirdető politikai csoportosulásnak. Az ügy ellen Markó Béla és társai tiltakoztak. Jakabffy Attila felismerte, hogy bármilyen autonómiatörekvés akkor lehet s eredményes, ha a románok egy részével közösen próbálják kiharcolni. Később társa, akiben annyira bízott, Sabin Gherman cserbenhagyta őt. /Fazekas Csaba: Búcsú egy igaz magyar embertől. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./

2007. április 25.

Évről évre a legfontosabb politikai eseményeket összegzi, háttértanulmányokkal világít rá, dokumentálja a jelentős társadalmi, közéleti kérdéseket a Romániai Magyar Évkönyv, amelynek a napokban megjelent a hatodik, 2006-os kiadása. A szerkesztő, Bodó Barna április 24-én Sepsiszentgyörgyön is bemutatta eddigi munkájukat, és beszélt a kiadással járó gondokról is. Minden közösség megpróbálja létét dokumentálni, erre szolgálnak a politikai, társadalmi, statisztikai évkönyvek – ismertette szándékukat Bodó Barna. Az emlékezet elmossa a legfontosabb politikai történéseket, ezek a kiadványok azonban megőrzik, a jövő kutatói, illetve a mai folyamatok iránt érdeklődők számára nyújtanak segítséget. Az évkönyv rovatait neves szakértők, többnyire kolozsvári egyetemi tanárok szerkesztik. Külön fejezet elemzi a politikai eseményeket, adatokat, folyamatokat vesznek számba szociológiai, demográfiai szempontból, kulturális, oktatási kérdésekkel foglalkoznak, figyelnek a társadalmi kihívásokra, a szociális és egyházi ügyekre, illetve minden évben elkészül egy nagyon komoly eseménykronológia és dokumentumgyűjtemény. Bodó Barna kiemelt fontosnak ítélt írásokat, és bemutatta az egyik háromszéki szerzőt, Váry O. Pétert, a Háromszék munkatársát, aki negyedik alkalommal publikált az évkönyvben. Az Romániai Magyar Évkönyv további megjelenése bizonytalan. A magyarországi támogatási rendszer szétverése pályázati lehetőség nélkül hagyta a szerkesztőket. Tavaly 90 millió lejt nyertek a Határon Túli Magyarok Hivatalától, az Illyés Közalapítványtól, illetve a Communitas Alapítványtól, a nyomdaköltségek azonban 96 millióra rúgtak. Idén már csak a hazai finanszírozásban reménykedhetnek. Ezért önkormányzati segítséget kértek. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, több évkönyv megvásárlását ígérte, és hasonlóan viszonyult a megkereséshez Csíkszereda, Nagyvárad, Szatmár városvezetője, illetve a Maros megyei önkormányzat. /Farkas Réka: Közéleti krónika, hatodszor (Romániai Magyar Évkönyv). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2007. április 25.

Vissza a gyökerekhez címmel jelent meg Tapody Lukács Ottó önéletírásának második kötete, mintegy húsvéti ajándékként. Az önéletírás első kötete 2004-ben látott napvilágot. A szerző /sz. Tasnádbalázsháza, 1931. nov. 27./ Zilahon a Wesselényi Főgimnáziumba járt, az osztályharc beleszólt életébe, kizárták a gimnáziumból. Ezt is megírta Zilah város ködbe vész, avagy kicsapatásom története címmel. Ezek után hazakerült a családi birtokra és gazdálkodott. Jóval később, 1964-ben érettségizhetett. Tasnádon az Állami Gazdaságnál bérelszámoló osztályvezető volt nyugdíjazásáig. Tollforgató tevékenysége a rendszerváltással kezdődött, sajtólevelezőként több írása jelent meg az országos és a helyi lapokban (Romániai Magyar Szó, Erdélyi Napló, Szatmári Friss Újság, Fakutya, Nagykároly és Vidéke), de közölt a Tasnádon megjelenő lapokban is. Írt verseket, újságcikkeket, tárcát, esszét. Írásainak zöme politikai jellegű, de kedvelt műfaja az erdélyi népi emlékírás. Első könyve „A Tapody család krónikája” 2004 szeptemberében jelent meg, melyben leírta a család eredetét, szerepét a környék életében, a két világégést és a békebeli időket. A családi krónikán túl betekintést adott a kor társadalmi–politikai életébe, kiemelten ismertette Tasnád közösségi, művelődési életét. A most megjelent „Vissza a gyökerekhez” című részben a Tapody család drámáját örökítette meg. /Kovács Albert: Tapody Lukács Ottó újabb kötete. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 25./

2007. április 26.

Traian Basescu államfő felfüggesztése után április 25-én ült le tárgyalni első alkalommal a Demokrata Párt (PD) vezetőivel, hogy egyeztessen az elkövetkező időről. A Szociáldemokrata Párt (PSD) is megbeszélést tartott területi szervezeteivel. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) főtitkára, Dan Motreanu kijelentette, ők is összeülnek, hogy kialakítsák álláspontjukat a referendummal kapcsolatban. Basescu a találkozó után kijelentette: a PD és a Liberális Demokrata Párt (PLD) felajánlotta segítségét a kampány során, de ez nem jelenti azt, hogy a jelöltjévé válik a szóban forgó pártoknak. Basescu hangsúlyozta, hogy mind a civil társadalom, mind pedig a politikum támogatására szüksége van. Mircea Geoana, a PSD elnöke szerint csakis egy új államfő megválasztása oldhatja meg a román belpolitikai válságot. A PSD célja, hogy elérje Basescu lemondatását. A pártok vezetői április 25-én találkoztak Nicolae Vacaroiu ideiglenes elnökkel. Megállapodtak abban, hogy még ebben a parlamenti ülésszakban elfogadják a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozását előíró jogszabályt, illetve a titkosszolgálatok működését szabályozó nemzetbiztonsági törvénycsomagot. /Elkezdődött a népszavazást megelőző kampány. A pártok Vacaroiuval egyeztettek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

2007. április 26.

Pozitív kampányt folytat majd az RMDSZ a felfüggesztett államfő menesztéséről szóló népszavazás előtt, döntött április 25-én a Szövetségi Állandó Tanács, ugyanakkor leszögezte: nem támogatja Traian Basescut. Basescu koncepcióját „demokráciaellenesnek és köztársaságellenesnek tartjuk” – mondta Markó Béla RMDSZ-elnök. Nem mozgósítani kívánjuk a magyar közösséget, hanem tájékoztatni, tette hozzá. A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete javasolni fogja az MPSZ vezetőségének, szavazótáborával támogassa Basescut a népszavazáson. Gazda Zoltán, a sepsiszéki szervezet elnöke hozzátette, javasolni fogja a Demokrata Pártnak egy Basescut támogató együttműködés kialakítását. /Mihály László: Nem diktál az RMDSZ, csak sugall. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2007. április 26.

Információs napot szervezett Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson Magyarország Miniszterelnöki Hivatala. A találkozó fő témája a magyar fejlesztéspolitika, valamint az anyaországnak a határon túli magyarságnak szánt támogatási stratégiája volt. A romániai magyar közélet jelenlevő személyiségei képet alkothattak a magyar kormány megújuló nemzetpolitikájáról. A magyarországi előadók: Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója, Rajnai Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal osztályvezetője, Hámory Jenő, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának szakmai főtanácsadója. Törzsök Erika kifejtette, az 1919-es impériumváltáskor az országhatárok elsődleges szerepe a bezárkózás volt, a 21. század elején ennek fordítottja tapasztalható, azaz „varratmentes”, határok nélküli Európa van kialakulóban. – Az Európai Unión belül érdektelen, hogy a régió területén ki milyen nációhoz tartozik, hiszen nem a régió etnicizálása a cél, hanem az, hogyan növeljük a térségben az uniós források lehívó képességét. Az anyaországi kisebbségpolitikát illetően kifejtette: az egységes kisebbségi szlogenek kiürültek. Az új kisebbségpolitika két pillére a támogatáspolitika és a fejlesztéspolitika. A határon túli magyarságnak szánt összeg 40 százaléka kerül majd Romániába. A Szülőföld Alap keretén belül helyet kap a politikai (Regionális Egyeztető Fórum által), a szakmai (a Szülőföld Alap szakmai kollégiumai által) és az operatív mechanizmusok szintje. „Nem ajánlatos a rendszerváltás utáni revanspolitikára épülő intézményrendszer újraélesztése. Hamis volt az az állítás, miszerint Magyarország majd megoldja a külhoni magyarság helyzetét. A beteg intézményrendszerhez brutálisan kell hozzá nyúlni” – közölte. Rajnai Gábor beszámolójából kiderült, a magyar kormány eddig évente 10–15 milliárd forintot költött a határon túli magyarság támogatására. A jövőben kettős célrendszert kell követni a kisebbségi politikában: egyrészt a kisebb célok közötti egyensúly, másrészt a fejlesztés- és a támogatáspolitika közötti kapcsolat megteremtése Az európai területi együttműködési programok (ETE) 2007–2013 közötti lehetőségeiről Hámory Jenő beszélt. Magyarország 2007-től tizenegy programban érdekelt, amelyek összértéke meghaladja a 386 millió eurót. Ugyanakkor három magyar–román projektet említett. A román Nemzeti Fejlesztési Tervről és az operatív programokról Horváth Réka, a BBTE tanársegéde értekezett. Az előadásokat követő beszélgetésen Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke kifejtette: Románia észak-nyugati régiója – ahova Kolozsvár is tartozik – szerencsés helyzetben van, hiszen az RMDSZ jól képviselteti magát az önkormányzatokban. Egri István, az Ermacisza képviselője a magyar érdekeltségű civil szervezetek nézőpontjából közelítette meg a kérdést. Csoma Botond jogász az önkormányzatok szerepét emelte ki. Kötő József, az EMKE elnöke a közösségi jövőképről, Farkas Mária közgazdász a hagyományra építő vállalkozó rétegről, Kós Ferenc vállalkozó a fiatalok eredményeiről, Somai József közgazdász pedig a szemléletváltásról beszélt. /Nagy-Hintós Diana: Térség- és intézményfejlesztés uniós forrásokkal. „Varratmentes” Európát szorgalmaz a megújuló magyar nemzetpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ A Szülőföld Alap pályázati felhívásai többhónapos egyeztetés után születtek meg, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Regionális Egyeztető Fórum ülésén Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőjével közösen határozta meg az idei prioritásokat. Törzsök Erika elmondta: az új nemzetpolitikáról szóló információkat azokban a régiókban bemutatják, ahol nagyobb magyar közösségek élnek. Így a kolozsvári konferencia után Szatmárnémeti, Nagyvárad, Temesvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely városokban is hasonló fórumot szerveznek. Törzsök Erika szerint a gazdasági szférában és a közigazgatásban dolgozók, illetve a civil szférában tevékenykedők egy része értékeli a megújuló kétpillérű nemzetpolitika által biztosított lehetőségeket, és hajlandók együttműködni az új keretek között. Ugyanakkor idegen azok számára ez a sok munkát, innovációt és kreativitást igénylő megközelítésmód, akik „etnobizniszben gondolkodnak”, és „nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez”. Törzsök Erika cáfolta a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) állásfoglalásában megfogalmazott állítások egy részét. A több mint száz romániai magyar civil szervezetet tömörítő szövetség szerint több lényeges szempont is kimaradt a Szülőföld Alap idei pályázati kiírásából. (MTI) /Erdélyben több helyi fórumon ismertetik a magyar kormány új nemzetpolitikáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ „A sérelmi politika helyett kreatív, együttműködő és innovatív mentalitásra van szüksége a hazai partnereknek, hogy megragadhassuk az elénk táruló új lehetőségeket” – mondta el az Új Magyar Szónak Törzsök Erika Kolozsváron. Törzsök kifejtette, az anyaország új fejlesztéspolitika kiépítésével, közös gondolkodással és információkkal támogatná a külhoni magyarokat, „ami akár a pénznél is fontosabb lehet”. „Románia és Magyarország együttműködésében meg kell találni az erdélyi magyarok szerepét, akiknek új mentalitást kellene elsajátítaniuk” – figyelmeztetett Törzsök. A főigazgató felidézte, a tudást hogyan váltották kézzelfogható előnyökre a szlovénok. Ők szervezték meg az egykori Jugoszlávia gazdaságát, majd a kilépés óta ausztriai életszínvonalat teremtettek maguknak. /Stanik Bence: „Varratokat szüntettek” Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26/

2007. április 26.

Kisebb költségvetésű programokra is pályázhatnak a Szülőföld Alap költségvetéséből támogatást igénylő szervezetek. Az oktatási és szakképzési kollégium 93,3 millió forint értékű romániai pályázatai mellett 10,4 millió forintot különített el erre a célra. A kulturális és egyházi kollégium 132,5 millió forint összértékű pályázati lehetőségei esetében az elkülönített summa 28,9 millió forintra emelkedik. Az önkormányzati, informatika- és médiakollégium 68,3 millió forintra rúgó pályázati összegén kívül további 7,5 millió forintos összeg áll rendelkezésre a kis költségvetésű rendezvények finanszírozására. Nagy Imre, a Szülőföld Alap irodavezetője elmondta: az intézménynél azért szabták meg az 500 ezer forintos alsó határt egy pályázatra, hogy ne aprózódjanak szét az összegek. A kisebb költségvetést igénylő rendezvények támogatására is lehetőséget hagynak. „A csatlakozás után a magyarság többsége ugyanazon politikai, gazdasági és jogi keretek közé került, tehát át kellett immár gondolni ezt a kisebbségpolitikát” – vélekedett Törzsök Erika. Eltérő a különböző országokban élő magyar kisebbség helyzete is, így mára tartalmatlanná vált az egységes magyar nemzetpolitika szlogenje. „Az eltérő adottságokat figyelembe véve kell együttműködési formákat találnunk” – hangoztatta Törzsök. Az eddigi paternalista szemléletmódot fel kell váltania a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapuló új támogatáspolitikának. Cél információhoz juttatni a kisebbségi magyar közösséget. „Ezek azok az eszközök, melyek sokkal többet jelentenek az itt élőknek, mint ha háromszor elénekelnénk a himnuszt – magyarázta Törzsök Erika. – Az európai gazdasági és jogi keretek nem teszik lehetővé az etnikai alapon történő bármiféle megkülönböztetést. Amikor a magyar kormány megpróbálja az információt, technikát és együttműködési modelleket bemutatni, tulajdonképpen helyzetbe akarja hozni azokat, akik a kisebbségi létből adódóan nehezebben jutnak ezekhez az információkhoz. ”Törzsök szerint „az egyesült Európában a fő feladat immár nem a régiók etnicizálása, hanem az etnikumok regionalizálása”, ezen belül a különböző autonómiaformák az adott ország decentralizációs és modernizációs kereteibe illeszkednek. Rajnai Gábor, a Nemzetpolitikai Ügyek főosztályának szakmai főtanácsadója beszámolt arról, hogy az Új Kézfogás Közalapítvány (UKKA) eddigi feladatait és szerződéseit a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. veszi át, amely garantálja az eddigi támogatási szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítését, és biztosítja a nyertes pályázók számára a támogatások zavartalan folyósítását. /Lázár Lehel: Falunapokra is jut pénz. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2007. április 26.

Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatója szerint a trianoni határokon kívülre szorult magyar kisebbség támogatására a kilencvenes években létrehozott intézményi struktúrában „a két világháború közötti revánspolitika jegyében létrehozott intézményrendszer revitalizációja jelent meg a 90-es évek elején, egy teljesen eltérő helyzetben. ” Felmerül a kérdés: a hosszú szovjet uralom után ébredező magyar nemzetpolitika apró, de hálás célközönségeként az erdélyi magyarok retrográd eszmék haszonélvezői voltak? Törzsök szerint a számvevőszéki vizsgálat az Illyés Alapítvány kifizetéseinek több mint negyven százalékát találta kifogásolhatónak. A szakmai segítség és támogatás sok égető kérdést tehet okafogyottá. Egyet nem: a nemzettesthez való tartozás valóságosságának kérdését. Mert talán a varratmentes Európában sem kell nyomtalanul, emlék nélkül felszívódnia minden varratnak. /Csinta Samu: Varratok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2007. április 26.

Szöveg és interpretáció a mass médiában címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a médiáról a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet, Nagy Éva romániai magyar újságíró azonos címmel megjelent tanulmánykötete kapcsán. A kerekasztalon elhangzott: ha már ilyen, Nagy Éváéhoz hasonló könyvek jelennek meg nyomtatásban, akkor véget ér az a korszak, amelyet a szakmai zsargon „Fiaim, csak énekeljetek!”-ként tart számon, azaz: a minőség korszaka köszönt be a hazai magyar újságírásban. A konferenciáról a Román Televízió magyar adása készített felvételt. /Minőségkorszak tör ránk? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26/

2007. április 26.

Parlamenti felügyeletet ültettek az országos médiafelügyelet nyakába az államelnöki kampány miatti óvatosságból. Gáspárik Attila, a felügyelet alelnöke szerint a lépés törvénytelen. Gheorghe Funar Nagy-Románia párti szenátor feljelentette a Diszkriminációellenes Tanácsnál az Országos Audiovizuális Tanácsot (CNA), amiért a médiafelügyelet leállította a kábelszolgáltatók csomagjába foglalt magyar nyelvű adások és a csatornakiosztás megfigyelését. /Gergely Edit: Kicsavarják a médiajátékot? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2007. április 26.

A lengyel vezetés megfoszthatja európai parlamenti képviselői mandátumától a kommunista rendszer ellen küzdő egykori lengyel ellenzéki Bronislaw Geremeket, mert a politikus nem hajlandó újabb nyilatkozatot tenni arról, hogy együttműködött-e annak idején a kommunista titkosszolgálatokkal. Az Európai Parlament április 23-én tartott strasbourgi ülésén vihart kavart az ügy: a frakciók többsége kiállt a liberális politikus mellett. A szocialista frakciót irányító német Martin Schulz szerint „botrány, hogy egy olyan nagy országot, mint Lengyelország, ilyen kormány irányítson”. Daniel Cohn-Bendit, az 1968-as franciaországi diákmegmozdulások szereplője a varsói kormány „sztálinista és fasiszta módszereiről” beszélt, amit a lengyel kormánypárt EP-képviselői elutasítottak. Lengyelországban 1997-ben törvény született arról, hogy a kormányzati, parlamenti és más tisztségviselőknek nyilvánosan nyilatkozniuk kell arról, együttműködtek-e a kommunista titkosszolgálatokkal. Amennyiben kiderül, hogy hazudtak múltjukról, akkor 10 évre eltiltják őket a közhivatal betöltésétől. Az időközben hatalomra jutott Kaczynski testvérek kormányzása alatt a varsói parlament továbblépett: egy újabb törvényben már nem csak a politikusok, de az igazságszolgáltatásban dolgozók, az egyetemi tanárok, iskolaigazgatók, újságírók számára is kötelezővé tette a nyilatkozat benyújtását, máskülönben elbocsátás fenyegeti őket. Ha pedig kiderül, hogy hazudtak, akkor 10 évre eltilthatják az illetőt a közélettől. Geremek azt hangsúlyozza, hogy már tett három éve, megválasztásakor ilyen nyilatkozatot, s a jogállamiság megcsúfolása, ha most újra ezt követelik tőle. /EP-vita a „kommunistátlanítás” körül. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2007. április 26.

Április 25-én meghallgatta Claudiu Secasiut, a Szekuritáté Archívumát Átvilágító Bizottság (CNSAS) elnökét a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság. A meghallgatást követően Secasiu azt nyilatkozta, az általa vezetett intézménynek semmi köze nincs ahhoz a botrányhoz, amelyet Mircea Geoana szociáldemokrata párti (PSD) elnök robbantott ki múlt héten, nyilvánosságra hozva Florian Coldea SRI-aligazgató kézírását tartalmazó irományt. A szolgálati vezető feljegyzései három, politikai rendőrségi tevékenységgel vádolt, jelenlegi alkotmánybíráról tartalmaznak információkat, amelyeket a PSD értelmezésében a felfüggesztését megelőzően Traian Basescu kért. Geoana szerint a történtek világosan bizonyítják, hogy a végül felfüggesztett államfő ezekkel az információkkal próbált nyomást gyakorolni az esetleg kompromittálható alkotmánybírákra. /G. G. : Egyelőre nagy a csend Florian Coldea-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2007. április 26.

Másodszorra is elhalasztották az elektronikus útlevelek kibocsátásának határidejét. A kormány úgy döntött, hogy újabb négy hónappal, 2008. január 1-jéig tolja ki a határidőt mind a román állampolgárok, mind a román állampolgársággal nem rendelkező személyek esetében. /(a.): Elektronikus útlevelek – 2008. január 1-jétől. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

2007. április 26.

A kormányoldalon hirtelen mennyi nemzetpolitikai formátum bukkant fel, ez tiszta kommunikációs haszon a baloldalon, hogy meg lehet mutatni az ellenzéknek: lám, nem is vagyunk mi annyira idegenszívűek, mint beállítani próbáljátok, írta a Népszabadság. Lehet, hogy a szakmányban készülő dolgozatok egyik mozgatórugója éppen az ilyen piros pontok gyűjtögetése. Változatlanul eldöntetlen közben: mit támogasson a jövőben az anyaország: a szülőföldön maradást, vagy netán az áttelepülést? Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a nemzetpolitikának a kormánynál, Szili Katalin szerint a súlypontja inkább az Országgyűlésben lenne. A Népszabadság szerint a Gyurcsány-kormány eldózerolt „egy önmagát túlélt magyar-magyar intézményrendszert, a korábbi pártalapú kisebbségi támogatási szisztéma is a megújulás jeleit mutatja, és kezd előtérbe kerülni az uniós forrásokra alapuló fejlesztéspolitika. ” /Kis Tibor: Bőségzavar. = Népszabadság, április 26./

2007. április 26.

A parkolási bérletek és jegyek kölcsönös elfogadásáról és az állatkertek együttműködéséről írt alá április 25-én egyezményt Gheorghe Ciuhandu temesvári és Botka László szegedi polgármester a testvérvárosok képviselőtestületeinek együttes ülésén. /Pataky Lehel Zsolt: Temesvár–Szeged díszközgyűlés a kölcsönösség jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

2007. április 26.

A sepsiszentgyörgyi bíróság április 25-én harmadszorra is elhalasztotta a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzésének tárgyalását. Ezúttal az önkormányzati egyesület alapító tagjaitól kértek újabb iratokat, amelyeket a május 15-ére időzített tárgyaláson kell bemutatniuk. A bíróság legutóbb április 11-én tárgyalta az egyesület jogi bejegyzését. Akkor a bíró arra hivatkozva kért halasztást, hogy a bejegyzéshez szükséges az ügyészség jóváhagyása is. Mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze 2006. december 7-én Sepsiszentgyörgyön a társulás megalakítása érdekében. Ekkor 91 Kovászna és Hargita megyei település képviselői írták alá az alapító okiratot, és el kellett volna kezdeni a székelyföldi önkormányzatok társulásának bejegyeztetését. Mindkét megye prefektusa megtámadta egyes önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatait, kifogásolva, hogy a határozat elfogadása előtt 30 nappal a tervezetet nem függesztették ki, hogy a lakók véleményezhessék azt. /Kovács Zsolt: Elnapolták a bejegyzést. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./


lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 541-569




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998