A szlovákiai magyarok elvárják, hogy a szlovák állam bocsánatot kérjen tőlük a második világháború utáni meghurcolásukért – jelentette ki Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke abban az interjúban, amelyet a Hospodárské Noviny című tekintélyes cseh politikai és gazdasági napilap közölt április 26-án. „És elég lenne azt mondani – elnézést kérünk. A szlovák parlament bocsánatot kért a zsidóktól a holokausztért, a németektől a kitelepítésekért, de a magyaroktól máig nem. Tőlünk mindenki jogosan elvárja, hogy lojálisak legyünk az állam iránt. Ezt már sokszor bizonyítottuk. A másik oldalon miért ne jöhetne egy gesztus, amely politikailag és erkölcsileg is helyes? Nem kell emögött más összefüggéseket keresni” – nyilatkozta Csáky Pál. Példaként a szlovákiai zsidók kárpótlását említette, amelynek forgatókönyvét miniszterelnök-helyettesként saját maga dolgozta ki. A kormány 700 millió koronás pénzalapot hozott létre a központi bankban, amelyet 15 évig használhat a zsidó hitközség. Ilyen megoldásra kerülhetne sor például a magyarok esetében is. A pénzalapot pedig a szlovákiai magyar közösség kulturális szükségleteire lehetne felhasználni – fejtette ki Csáky Pál, aki a közelmúltban került a szlovákiai magyarok egyetlen politikai pártjának az élére az addig elnöklő Bugár Béla helyett. /A szlovákiai magyarok állami bocsánatkérést várnak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./
2007. április 27.
A temesvári szellemiség két szimbolikus helyszínén zajlott április 26-án a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlést megelőző egyházi találkozó: az 1989-es Forradalom Emlékházában, illetve a belvárosi református egyházközség templomában, a rendszerváltó megmozdulások bölcsőjénél, ahol Tőkés László akkori temesvári lelkész lakott. A felekezetek találkozóját a temesvári református egyházmegye rendezte. A helyszínválasztás üzenet, hogy a részvevők keresztyéni őszinteséggel tekintsenek vissza a forradalmi kezdetek óta eltelt 17 esztendőre, és nézzenek szembe a kommunista-ateista múlttal – fogalmazott Tőkés püspök. „Együttléteinket mindig az jellemezte, amit Corneanu érsek 1992-ben egy ökumenikus találkozónkon mondott: nem azért jöttünk, hogy egymás mellett legyünk, hanem azért, hogy együtt legyünk református testvéreinkkel” – jelentette ki Tőkés László. A meghívásnak eleget tett Nicolae Corneanu, a Bánság ortodox érseke, Roos Márton temesvári római katolikus megyéspüspök, Kovács Zsombor temesvári evangélikus-lutheránus lelkész, Paul Costin, a temesvári zsidó hitközség elnöke, a pravoszláv (óhitű ortodox) egyházak részéről Ilie Albiciuc ukrán ortodox esperes Lugosról, és a baptista egyház képviselője. A részvevők közös állásfoglalásban nyilvánították ki többek között, hogy a nagyszebeni nagygyűlést kérni fogják a kommunizmus elítélésére. Kezdeményezik egy nemzetközi és egy romániai ökumenikus munkacsoport létrehozását, amely a kommunizmus egyházakra gyakorolt nyomását vizsgálja majd ki, kérik a posztkommunista közelmúlt feltárását. A meghívott felekezetek képviselői memorandumban kérték azt is, hogy Tőkés Lászlót és családját nyilvánítsák forradalmárrá, és kapják meg az ezzel járó jogokat, kedvezményeket is. /Pataky Lehel Zsolt: Egyházfők az igazságtételért, a kommunista visszaélések feltárásáért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2007. április 27.
Etnikai alapon részesített előnyben Szatmár megyei magyar településeket Erdei István képviselő bizonyos költségvetési pénzek elosztásakor. Ez áll abban az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez (DNA) küldött feljelentésben, amelynek kapcsán már be is hívták a vádhatósághoz az RMDSZ-es politikust. A feljelentés az egyik parlamenti képviselőtől származik, aki Erdei István mellett hasonló vádakkal egy RMDSZ-es szenátort és egy államtitkárt is bepanaszolt a DNA-nál. A panaszos azt állítja: a magyar politikus tavaly azzal „zsarolta” a parlamentet, hogy nem szavazza meg a költségvetési törvény tervezetét, ha egyes Szatmár megyei magyar települések nem jutnak pénzösszegekhez. Erdei megerősítette, valóban behívták az ügyészségre egy feljelentés nyomán. Képtelenségnek minősítve a vádakat a politikus egyelőre nem kívánt részletekkel szolgálni az ügyről. /Korrupciós ügy a magyar lobbi? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2007. április 27.
Az erdőtulajdonosok érdekeit csorbítaná a vadászati törvény RMDSZ-es kezdeményezésű módosítása. RMDSZ-es kezdeményezésre próbálja a parlament kivenni az erdőtulajdonosok zsebéből annak a pénznek a négyötödét, amelyet a tavaly elfogadott vadászati törvény adott oda, egyelőre csak elméletben. A törvénytervezetet Kelemen Atilla képviselő mellett valamennyi parlamenti frakció egy-egy képviselője aláírta. Benedek Barna háromszéki vadgazdálkodási mérnök felhívta az RMDSZ parlamenti frakcióinak a figyelmét arra, hogy a tervezett módosítás a szegény erdőtulajdonosi réteggel szemben a vadászatnak hódoló keveseknek kedvez. Kelemen Atilla és képviselőtársai arra hivatkoznak, hogy az erdőhasználati díjat Romániában is az európai országokban alkalmazott szinthez szeretnék igazítani. Kelemen Atilla szerint a vadásztársaságok mellett valamennyi tulajdonos is kedvezményezettje lesz a törvénymódosítási javaslatnak. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőnek a lap megemlítette, hogy vadászként és erdőtulajdonosként is érintett a törvényalkotásban. „Egy újságíróval sem tárgyalok, aki abból indul ki, hogy érintett vagyok egy törvényt illetően. A legkevésbé pedig a Krónika újságírójával” – mondta a frakcióvezető. /Gazda Árpád: Bakot lőttek? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. április 27.
Jóformán ki sem állították, máris vandál támadások áldozatává vált Nagyszeben jelképes alapítója, Hermann. Európa egyik idei kulturális fővárosa ennek a szimbolikus figurának a különböző megjelenítésével szeretett volna kedveskedni az odalátogató turistáknak, no meg, feltételezem a saját lakosainak is, amikor kitalálta a „Történelem lépésben. Ismerkedjenek meg Hermannal” elnevezésű projektet. A terv szerint a város alapítóját tíz különböző szoborformában örökítik meg, ebből nyolc már elkészült, mindegyiket más-más korszakra jellemző tulajdonsággal, ruházattal, testtartással. A Petru Alexandru Galai szobrászművész által eddig elkészített nyolc darab „Hermannt” egy hete sincs, hogy Szeben történelmi központjának különböző helyszínein elhelyezték, de ismeretlenek közülük kettőt megcsonkították. Az alapítvány képviselőinek nincs pénzük a szobrok javítására, és csak remélik, hogy a többi Hermann-figura nem jut ilyen sorsra. Ion Caramitru UNITER-elnök a román Színházi Szövetség díjkiosztó gáláján Csíky Andrást, „kitűnő magyar kifejezésű román színésznek” nevezte. /Hermann. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. április 27.
Kolozsváron a törvényszék elutasította Kincses Előd ügyvédnek azt a kérését, hogy a teljes népbírósági dossziét csatolják a Wass Albert 1946-os perének újrafelvételi beadványához. Kincses Előd már korábban kérte a per-újrafelvételt, a Vekov Károllyal felkutatott és megszerzett új bizonyítékok és iratok alapján. Az ügyészek szerint azonban az eddig beszerzett dokumentumok elegendők arra, hogy döntsenek a per-újrafelvétel kérdésében. „Wass Albertnek semmi köze az omboztelki és a vasas-szentgothárdi kivégzésekhez” – mondta az ügyvéd. Wass Albert a Kelemen-havasokban vadászott azon a napon, amikor a magyar hadsereg románokat és magyar zsidókat végzett ki az említett két településen. Korábban már Frunda György RMDSZ-szenátor is megpróbálta elérni a perújrafelvételt, de kérését elutasították. /Később döntenek Wass Albert ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. április 27.
A testvértelepülési látogatáson lévő szegedi képviselőtestület tagjai a hivatalos programon kívül “magyar–magyar” találkozóra is szakítottak időt Temesváron. Botka László szegedi polgármester a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban folytatott beszélgetést az intézmény igazgatójával, Szász Enikővel, majd a Kós Károly Közösségi Központban a szegedi küldöttség néhány tagja a temesvári magyar közélet, a vállalkozói és civil szféra, a tanügy egyes képviselőivel találkozott. A vendégeket – Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök tájékoztatta a bánsági szórványmagyarság elmúlt másfél évtizedbeli demográfiai alakulásáról, problémáiról és megvalósításairól is. A felsorolásból, sajnos, jobbára csak negatívumokat lehet kiemelni: a magyarság számának csökkenése, a beolvadás, az elvándorlás, a magyar oktatás nehézségei, amelyeket nem ellensúlyoz az, hogy az RMDSZ-nek sikerült fontos közintézmények élére jelentős posztokba juttatnia jelöltjeit. /P. L. Zs. : Magyar–magyar találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2007. április 27.
Németh Judit elméleti fizikus, a Fizikai Szemle főszerkesztője a vele készült beszélgetésem elmondta, az 50-es években nem jelentett előnyt Németh László lányának lenni. Kitűnő tanuló volt, ennek dacára nem vették föl fizikusnak, csak tanárnak. A felvételiztető azt kérdezte tőle, hogy mi a véleménye apja Sztálin elvtársról írt cikkéről. Németh Judit erre megkérdezte, most apját elemzik, vagy ő felvételizik. Németh László nem osztotta két részre a műveltséget, számára a természettudományos és humán műveltség egyaránt hozzátartozott a megismerendő, érdekes világhoz. Ilyen szellemben nevelte a lányait. A természettudományt és az idegen nyelveket például együtt tanította gyermekeinek. Mindenik lánya természettudományos pályára lépett, de ez nem is volt meglepő az ötvenes évek elején. Németh László körülbelül tíz nyelvből fordított, olvasni mindenik nyelven megtanult, beszélni pedig németül tudott a legjobban. Egyik lánya magyar-angol szakos tanárként kezdte, de egy év után otthagyta: kellemetlen volt magyar szakra járnia, megjegyzéseket tettek apjára, ezért inkább vegyész lett. Németh László nagyszabású tankönyvet is tervezett, Négy könyv címmel, amely nemcsak érettségizők segédkönyve kívánt volna lenni (végül csak részletek készültek el belőle), hanem egyfajta „Noé bárkája”, amely a nyugati civilizáció ragyogását és változatait, a minőséget szerette volna átmenteni. Azt akarta a Négy könyvbe foglalni, amit az emberi műveltségről tudni kell, a humán műveltségről szóló rész meg is jelent cikkek formájában a tanulmányköteteiben. Halála után Németh Judit szedte össze apja kéziratait, és kötetekké alakította. Van néhány kötete, amiket apja már nem látott: a Sorskérdéseket például lánya állította össze fennmaradt cikkekből. Németh László nagyon szerette a fizikát, 1934-ben terjedelmes cikke jelent meg Einstein világáról, ebben felismerte az általános relativitáselmélet jelentőségét. 1935-ben pedig napvilágot látott egy írása a táguló világegyetemről, amelyben kifejtette, hogy ez a 20. század legnagyobb tudományos felfedezése. Németh Judit 1965-ben kandidált, 1972-ben lett a fizikai tudományok doktora, 1998-tól az MTA levelező tagja, 2004-től rendes tagja. Közel 30 évig volt egyetemi tanár, az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszékén. Több évet töltött rangos franciaországi, németországi és amerikai egyetemeken. /Kiss Judit: A kérdezés elsajátítása. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. április 27.
A Duna Televíziót önökért hozták létre, de a 15 évvel ezelőtti viszonyrendszer változik, olyan műsort kell készíteni, ami a Magyarország határain belül élőket is érdekli – fogalmazott Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kolozsváron, a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezte közönségtalálkozón. Kifejtette, a látszat ellenére nőtt a határon túli magyarok kultúrája, mindennapjai iránti érdeklődés, ezt igazolja a növekvő nézettségi mutató, a felmérés szerint eddigi nézettsége csúcsán van az adó. Az Autonómia csatorna a Duna tévé évekkel ezelőtti nézettségét tudhatja magáénak, a tervezett Unió csatorna azonban valószínűleg csak internetes változatban és nem ezen a néven fog indulni. – Felelősségem teljes tudatában állítom, hogy a Duna Televízióban a határon túli bejelentkezések és riportok száma nem csökkent, sőt valamelyest emelkedett – szögezte le Cselényi. Ez nem vonatkoztatható Kolozsvárra, a kolozsvári területi stúdió szerkesztője, Maksay Ágnes közölte: míg 2002–2003-ban havonta 30–35 tudósítás készült, 2007-ben havonta mindössze 3–4 anyagra tartottak igény a budapesti szerkesztők. Élő bejelentkezés nem történt Kolozsvárról az új műsor megszületése óta, a stúdió elvi és gyakorlati okok miatt szüntette be az együttműködést a Duna Televízióval. Ami a dokumentumfilmeket illeti, Duna Tv-s megrendelésre 2002–2005 között évente 4–5 dokumentumfilmet, portréfilmet készítettek, 2006-ban egyetlen egyet, és az sem ment még adásba. /F. I. : A Duna Televízió Bűvölet-ében. Bizonytalan a kolozsvári stúdió sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. április 27.
Csáberőt jelent a magyarországi vállalkozóknak a romániai szabadabb közlekedés, piaci közelség, valamint Erdélyben azonos nyelvi közeg, hangzott Sepsiszentgyörgyön, a Szent György Expón. Romániában évi több mint 15 százalékos fogyasztásnövekedés, valamint 30 százaléknál magasabb külkereskedelmi forgalom regisztrálható a magyarországi negatív gazdasági trendekkel szemben. Nem lehet számítani a továbbiakban termelőegységek megjelenésére Háromszéken a fő közlekedési utaktól való távolság, a nem épp olcsó munkaerő és a szakképzett humánerőforrás hiánya miatt. /Domokos Péter: Szent György Expó: csábít az erdélyi közeg. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2007. április 27.
A Monitorul de Cluj nevű kolozsvári napilap április 17-i számában részletesen beszámolt a nemzeti rockzenét játszó budapesti Kárpátia zenekar április 15-én Kolozsváron tartott koncertéről. Eszerint a rendezvényre magyar lobogókkal érkeztek az együttes helyi rajongói, a buli hemzsegett a Trianon-ellenes bekiabálásoktól, a koncertet olyan erdélyi magyar ifjúsági szervezetek hozták tető alá – az Erdélyi Magyar Ifjakról és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomról van szó –, melyek „tevékenységükkel a román állam egységét hivatottak megbontani”. A tudósító szerint Petrás János, a Kárpátia énekes-basszusgitárosa megjegyezte: „Gheorghe Funar forogna a sírjában, ha tudná, milyen zenekar játszik a kincses városban. ” Petrás nem tudja, hogy Funar él és virul, szenátor, vezető tisztséget tölt be a Nagy-Románia Pártban. A Monitorul de Cluj újságírója megnyugtatott: a buli csetepaték nélkül zajlott le, ami annak köszönhető, hogy a román ifjúság első számú nacionalista szervezete, a Noua Dreapta kolozsvári fiókjának tagjai későn tudták meg, miről is szól a Kárpátia-koncert. Alexandru Santu a Noua Dreapta helyi elnöke elmondta, az ügyet törvényszék elé viszik, mert „amit ezek itt véghezvittek, az tűrhetetlen és alkotmányellenes. ” /Kárpátia-botrány Kolozsváron. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 27./
2007. április 27.
Az örmény népirtás 92. évfordulója kapcsán tartott megemlékező ünnepséget a Romániai Örmények Szövetsége. Azaduhi Varduca-Horenian szóban összefoglalta az 1915. április 23-ról 24-re virradó éjszakán történt véres eseményeket, amelyeknek a mai örmények nagyszülei is áldozatul estek, és amelyek kapcsán a török kormány a mai napig sem hajlandó elismerni, hogy népirtás történt. Az örmény genocídium ma is aktuális politikai és jogi kérdés nemzetközi szinten. Bár már több egyházi és világi vezető állást foglalt ez ügyben, a Törökországba látogató turisták például semmit sem tudhatnak meg a lerombolt örmény műemlékekről, templomokról, kolostorokról, mintha ez a nép nem is létezett volna. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy bár a törökök szándékában állt kiirtani a teljes népcsoportot, és még a történelemkönyveket is átírták, hogy eltüntessék a nyomokat, azért maradtak tanúk és túlélők, akik a világ elé tárták a valós helyzetet. /S. B. Á. : Emlékezés az örmény genocídiumra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. április 27.
A véckei római katolikusok visszaszerezték a száz évvel ezelőtt épített iskolájukat, most új rendeltetést szánnak a megrongálódott állapotban lévő ingatlannak. „A községi I–VIII. osztályos iskolába alig járnak huszonöten. Szakképzett tantestületünk van, csak éppen gyermekünk nincs elég. Ezért is sikerült viszonylag könnyen visszaszerezni az egyházi ingatlant, hisz gyermekhiány miatt a kilencvenes évek elejétől üresen áll. Csoda, hogy még nem szüntették meg a tanintézetet. Ha sikerül befejeznünk a javítást, több új, a kornak megfelelő rendeltetést szánunk az épületnek” – magyarázta Bene Gábor plébános. A falu szülöttéről, a tragikus sorsú Visky Árpád színművészről elnevezett helyi kultúrotthonban bor-árverést rendeztek, az egyházi iskolájának korszerűsítése érdekében. Az ingatlanban a katolikus Kolping-mozgalom helyi képviselői mellett gyermekek és felnőttek egyaránt megtalálnák a helyüket. /Szucher Ervin: Borral az egyházi iskoláért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. április 27.
Fotókiállítás megnyitóval, népzenével és néptánccal kezdődött el április 26-án az idei Báthory-napok programsorozata Kolozsváron. Tőkés Elek iskolaigazgató mondott beszédet. A tanulók Dsida Jenőre emlékeztek, vetélkedők zajlanak, a diákok irodalmi körön, barlangász kiállításon, önismereti játékokon, vetítésen és távcsöves csillagnézésen vehetnek részt, bemutatják a tudományos diákdolgozatokat. /D. I. : Elkezdődtek a Báthory-napok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. április 27.
Fennállásának 30. évét ünnepelte április 26-án a Hargita Megyei Művészeti Népiskola. Péter Csaba igazgató megnyitóbeszédében a minőségi oktatást hangsúlyozta. Ismertették a Borsodi L. László tanár szerkesztette évkönyvet, melyben a volt és a jelenlegi igazgató, tanárok, diákok vallottak a mögöttük álló 30 esztendőről. János Pál nyugalmazott múzeumigazgató megnyitotta a népiskola növendékei – köztük a szentegyházi faragókör tagjai – munkáinak (fafaragás, szőttesek, festészet, kovácsoltvas tárgyak) kiállítását. Este gálaműsor keretében a népiskola tanítványai (táncosok, fúvósok, népdalszólisták) szórakoztatták a közönséget. A műsort a népiskola gyermekzenekarának előadása zárta. /Kristó Tibor: Könyvbemutató, kiállítás, gálaest. Ünnepelt a művészeti népiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./
2007. április 27.
Rendkívüli művészi teljesítményéért különdíjjal tüntette ki a Szatmár Megyei Tanács április 26-án Fátyol Rudolf hegedűművészt és Soós Angéla nyugdíjas színművészt. Az önkormányzat által évente elismerésben részesült személyek közt található Stáhl Krisztina vívó világbajnok és Fazekas Lóránd természetvédő, falukutató is. /Díj Fátyol Rudolfnak és Soós Angélának. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2007. április 27.
Sepsiszentgyörgyön a városünnepen magyar–román néprajzi konferencián rendeztek a Bukaresti Tudományegyetem (BTE) hungarológiai tanszéke és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet (BMKI) szervezésében. /Domokos Péter: Listáról törölt Szent György. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2007. április 27.
Augusztus elsejéig kell elkészíteni a református hittankönyvek kéziratait. Magyarországi és erdélyi tankönyvírók is jelentkeztek a Romániai Református Pedagógiai Intézet (RRPI) pályázatára. Az RRPI VI., VII. és VIII. osztályos református vallástankönyv-kéziratok megírására hirdetett pályázatot. Előzőleg már elkészült az V. és IX. osztályos vallástankönyvek kézirata, a munkák megjelenése azonban késik, mert az oktatási tárca ugyanis szünetelteti a tankönyvkiadási támogatás pályázatát. /Benkő Levente: Hasznos munkákat remélnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. április 27.
Április 27-29-e között tartják Kolozsváron a IX. Függőleges Keresztyén Ifjúsági Konferenciát, a kolozsvári Genézius Társaság szervezésében. Nyolcszáz fiatalt várnak a kolozsvári Kétágú templomba. A nem magyar nemzetiségű résztvevők számára román, angol és német nyelvű szinkrontolmács áll rendelkezésre – tájékoztatott Borbély B. Zsuzsa, az esemény médiafelelőse. Néhány évvel ezelőtt első ízben rendeztek Kolozsváron hasonló találkozót, mintegy háromszáz fiatal jött el, most azonban legalább nyolcszáz résztvevőre számítanak. Előadásokon és kiscsoportos beszélgetéseken vehetnek részt az érdeklődők. Lesz filmvetítés, gyöngyszövés, fonalgrafika-, origami virágkészítés, bogozás, focizás, kosarazás, röplabdázás, csónakázás és úszás. /Benkő Levente: Mindenki előtt nyitva. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. április 27.
Az Aranykapu Kulturális Egyesület és a Szatmárnémeti MAG filmhétvégét szervez Halmy György budapesti filmrendező részvételével a hét végén Szatmárnémetiben. Többek között Lükő Gábor Engem felejtsetek el című, csángókról szóló filmjét láthatják az érdeklődők. /Filmhétvégét tartanak Szatmárnémetiben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. április 27.
A kolozsvári Zurboló Táncegyüttes Pótlás című táncszínházi előadásával kezdődött április 26-án a kolozsvári Tranzit Házban az Erdélyi tánchagyományok és a Tánc Nemzetközi Világnapja elnevezésű rendezvény. /Márton Éva: Tánc és film a tranzitban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. április 27.
Németh Ákos kortárs drámaíró Lovass Anita című színművét tűzi műsorára április 28-án a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulata. A Vadas László rendezte stúdió-előadás szerzője nem ismeretlen a partiumi publikum számára, hiszen a társulat 2002-ben már bemutatta Németh Ákos egyik legsikeresebb drámáját, a Müller táncosait. A székesfehérvári szerző műveit 1990 óta folyamatosan műsorra tűzik a magyarországi és határon túli magyar színházakon kívül Németországban, Franciaországban, Horvátországban és Angliában is. Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház április 29-én mutatja be Vaszilij Szigarev kortárs orosz drámaíró Fekete tej című kétrészes színművét, melyet első alkalommal játszanak magyar nyelven. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház is bemutató előadással várja közönségét. A Tompa Miklós Társulat április 29-én, vasárnap 19 órától Örkény István Macskajáték című tragikomédiáját tűzte műsorára, László Csaba rendezésében. /Bemutatók hétvégéje. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. április 27.
Immár negyedik alkalommal szervezik meg Maros megyében a Tiszta forrásból című, magyar néptánc-, népdal-, népzene-és népviselet-találkozót április 28-án. /Tiszta forrásból, Udvarfalván. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./
2007. április 27.
Április 23-án megnyitották a Bibliotheca Laurenzianát, a szatmári római katolikus püspökség egyházmegyei könyvtárát. A gyűjteményt, amely a Hám János Iskolaközpont könyvtárának közvetlen szomszédságában található, Schmidt Dániel könyvtárvezető mutatta be. /Fábián Ágnes: A Bibliotheca Laurenziana megnyílt a nagyközönség számára. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), április 27./
2007. április 27.
Szatmárnémetiben a Református Gimnáziumban április 26-án nem folyt tanítás, hanem különböző tanácsadásokon, beszélgetéseken vehettek részt a diákok. A Csendesnapon Suhó Zoltán másodéves teológus ösztöndíjat adott át három gimnáziumi diáknak. Szilágyi Éva, a gimnázium igazgatónője elmondta, hogy öt teológus-hallgató újraélesztette azt a hagyományt, hogy a legációjukkor kapott adomány egy részéből ösztöndíjat hozzanak létre, s ezzel olyan diákokat kívánnak támogatni, akik teológiára készülnek. Suhó Zoltán orgonakoncertjét hallgathatták meg a diákok. Az orgonakoncert egy sorozat nyitánya volt. Suhó Zoltán az épülő Rákóczi Kollégium javára fog az elkövetkezőkben koncerteket rendezni. /Bodnár Gyöngyi: Csendesnap a Református Gimnáziumban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), április 27./
2007. április 27.
Április 28-án rendezik meg Hadadon a Dégenfeld Egyházi, Oktatási és Kulturális Központ felújítását támogató jótékonysági gálaestet. Tőkés László püspök üdvözli majd az egybegyűlteket. A Dégenfeld család örökösei egyházi célokra ajánlották fel visszaszerzett hadadi kastélyukat: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület egyházi, oktatási és kulturális központot működtet egy ideje az épületben. A szatmárnémeti Gyulai István tárogatón kuruc dalokat játszik, a lelei gyerekek táncokat adnak elő. Május 5–én a központban tartják meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület „ifjúsági majális” elnevezésű találkozóját. /(fodor): Jótékonysági gála Hadadon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), április 27./
2007. április 27.
Ágyán az iskola tavaly novemberben felvette a falu szülötte, Olosz Lajos nevét. A harminc éve elhunyt Olosz Lajos sokoldalú tehetség, nem csupán költő, hanem jó nevű ügyvéd, köztiszteletnek örvendő politikus, önképzőköri elnök, felelős szerkesztő, majd a Franyó Zoltán alapította temesvári Déli Hírlap főszerkesztője, jó tollú publicista (Fischer Aladárral szerkesztette az aradi Havi Szemlét), egyházmegyei világi főgondnok, irodalmi társaságok (Helikon, EMÍR) alapító tagja, jogfilozófus, nyelvtudós, szenvedélyes vadász és híresen jó céllövő volt. Olosz Lajos kezdetben festészettel kacérkodott, rajzai kijutottak a londoni világkiállításra. Olosz Lajosnak máig sincs használható életrajza. Kivétel Kovács Károly államvizsga dolgozata, amelyiket még a költő javított ki. A közkézen forgó lexikonok Olosz viszonylatában pongyolák, pontatlanok. Olosz Lajos /Ágya, 1891. aug. 23. – Marosvásárhely, 1977. ápr. 26./ jogot végzett. Születésének századik évfordulóján szülőházának, az Olosz Lajos emlékháznak a falára emléktábla került, Deák Árpád alkotása. Halálának 20. évfordulóján Ágyán, a református templom előtti Olosz Lajos téren kopjafát avatott Tőkés László püspök és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Azon a téren, ahova a költő szobrát tervezi az emlékbizottság. /Hevesi Mónár József: A költő hazatalált. Olosz Lajos halálának 30. évfordulójára. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2007. április 27.
Akinek van internetes lehetősége, látogasson el a www.oktober23bizottság. hu honlapra, vagy töltse le, s nézze meg Pesty László Megsebzett ünnep című filmjét /www.pestylaszlo. com/ a múlt évi október 23-án Budapesten történtekről, ajánlotta Borbély Zsolt Attila. Más olvasni ezekről a dolgokról sokadlagos kézből, és más közvetlen, hiteles információforrásból táplálkozni. A cikkíró elbeszélgetett egy egykori 56-ossal, Lévay Attilával, aki elmesélte, miként is állnak a perei. Merthogy nemcsak ő, az igazságtalanul megvert ember perel, hanem őt is perli a rendőrség. Lévay Attila október 23-án egy lyukas zászlóval a kezében békésen a rendőrsorfal felé menetelt, el akarván menni a rendőrök között. A rendőrök kitépték kezéből a zászlót, megtaposták, őt pedig össze-vissza verték annak dacára, hogy nem tanúsított ellenállást. A rendőrök azt állítják, hogy egy üres sörösüveget dobott feléjük, ezért jártak el ellene, s vitték be a Gyorskocsi utcába. Amikor azután kiderült, hogy a valódi „ok” – a lyukas zászlóval való menetelés – filmes rögzítést nyert, s fel is került több honlapra (index, youtube), a rendőrök azt állították, hogy még előtte dobta az üres üveget. Ez a jelenvaló múlt. /Borbély Zsolt Attila: Jelenvaló múlt. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 27./
2007. április 27.
Első ízben járt Cseke Gábor újságíró kezében a Romániai Magyar Évkönyv (kiadják Temesváron), pedig a mostani már a hetedik. Bodó Barna politológus, szerkesztője és fő mindenese Csíkszeredában olvasótalálkozón bemutatta a vállalkozás értelmét, hasznát. Ez az évkönyv nem az az évkönyv, amit a köznapi szóhasználat jelent. Nem szórakoztató kalendárium és nem is népkönyv, inkább igazi, vérbeli tömött „annales” belésűrítve a letűnő évek gondjait, lényegét, törekvéseit, történéseit, hivatkozási dokumentumait. Politika, társadalom, elemzés, kronológia, dokumentumtár, statisztikai értelmezések őrzik meg az elmúlt évet. Létének biztonsága évről évre megkérdőjeleződik, a támogatáspolitika miatt. Bodó Barna azért is szorgalmazta a csíkszeredai találkozást, hogy onnan is jöjjenek tanulmányok. Cseke szerint az itteni tudományos tanácskozások, szakmai viták, eddig is kiindulópontjai lehettek volna korábbi évkönyvek szintéziseihez. Két eseményt említett. Az egyik most lesz, április 28-án, a Nemzetközi Imagológiai Konferencia, amelynek helyszíne a Sapientia Egyetem csíkszeredai részlege, s a Magyarok a román irodalomban – románok a magyar irodalomban a témája. A másik lehetséges témaajánlat a május 25-re időzített konferencia: Térségi innováció – a helyzetképtől a stratégiáig. /Cseke Gábor: Éveinket hordozó kötetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./
2007. április 28.
Ioan Oltean képviselő, a Demokrata Párt alelnöke sajtótájékoztatóján kijelentette: az RMDSZ vezetőinek döntését követően a Demokrata Párt se most, de a jövőben sem fog többé együttműködni az RMDSZ-szel. “Úgy tűnik, hogy Markó Bélának és Verestóy Attilának más érdekei vannak, mint a magyar közösségnek. Ezzel a gesztussal az RMDSZ felrúgott mindenfajta együttműködési lehetőséget a Demokrata Párttal” – mondta Oltean. Arra a kérdésre, hogy ez a helyi szintű együttműködésre is vonatkozik-e, azt válaszolta, hogy nem, mivel helyi szinten a DP és az RMDSZ között nagyon jó az együttműködés. /Se most, se soha. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./
