Tizenhét országból harminchat karmester érkezett Kolozsvárra, hogy részt vegyen a második Bartók Béla Nemzetközi Operakarmester-versenyen. A június tizedikéig tartó válogatóra nem nevezett be magyar vagy román karmester, ellenben jelentkeztek az Egyesült Államokból, Japánból, sőt Új-Zélandról is érkeztek versenyzők. „Nem tudunk róla, hogy a világon lenne még ehhez hasonló, kifejezetten operakarmesterek számára kiírt vetélkedő” – mondta Szabadi Péter, a Kolozsvári Magyar Opera művészeti titkára. Az opera igazgatójának, Simon Gábornak az ötlete volt a rendhagyó vetélkedő szervezése. /Stanik Bence: Világraszóló karmesterverseny. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2007. május 31.
Gyergyóholló 1600 lelkes település. Valamikor jelentős magyar közösségét szétszórták a történelem viharai. Mára mintegy 80-an maradtak, valamennyi római katolikus. – Csak az utóbbi nyolc évben közel felére csökkent a magyar ajkúak száma – jegyezte meg a kéthetente itt is miséző gyergyótölgyesi plébános, Major Sándor. A települést 1770 óta tartják nyilván. Jól felszerelt iskoláiban nem folyik magyar nyelvű oktatás, pedig akadályba nem ütközne a magyarórák tartása, azonban nincs magyar tanár, tanító. Középiskolába három magyar jár, egyikük, Kristály Adrián, figyelemre méltó eredményekkel. A borszéki Caritas családszolgálatától havonta kilátogathatnak Gyergyóhollóba is a magukra maradt öregekhez. A gyergyóhollói magyarokból mára a temetőben és idegenben több van, mint a községben. A sírkert szép székely kapuja néhai Péter Ferenc, a kovács ajándéka. /Bajna György: Szórványsors a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./
2007. május 31.
Térség – Érték – Társadalom címmel szervezett konferenciát a Sapientia–EMTE csíkszeredai Társadalomtudományi Tanszéke. Az eseményen bemutatták az előző tanévben végzett szociológus hallgatók diplomamunkáiból összeállított könyvet is. – A kötetbe válogatott tanulmányok a frissen végzett diákok első szakmai publikációinak, szakmai lépéseinek számítanak – mondta el Biró A. Zoltán tanszékvezető-helyettes. A Térség – Érték – Társadalom sorozat második kötete a folytonosságot is jelképezi. Május 30-án a konferencián olyan államvizsga-dolgozatokat mutattak be, amelyek mögött több hónapos szakmai tevékenység áll. A dolgozatok jelentős része egyes székelyföldi iskolák diákjait vette górcső alá. /Kozán István: Konferencia az egyetemen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./
2007. május 31.
Garda Dezső nem ért egyet azzal, hogy Gyergyószentmiklós várossá nyilvánításának századik évfordulóját ünnepeljék, mert jóval korábban történt a várossá avatás. A százéves évfordulót és megünneplését Minier Gábor tanácsos fogalmazta meg. A történész-konferencia megszervezését vállalta Gazda Dezső. Az idei történész-konferenciára is az Eötvös Loránd Tudományegyetem előadótanárait, a Budapesti Történeti Intézet nemzetközileg elismert kutatóit hívta meg, de itt lesz Balogh Judit a Miskolci Tudományegyetemről, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről pedig Rüsz Fogarasi Enikő. Az előadók között lesz továbbá Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, valamint Demény Lajos akadémikus, a Bukaresti Nicolae Iorga Történeti Intézet főkutatója, Pál Antal Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott levéltáros is, továbbá bemutatkozik két fiatal történész is, Csergő Tibor múzeumigazgató és Magyari Levente. Csukovics Enikő a középkori magyar városfejlődést, Tringli István pedig a piac és a vásár jelentőségét fogja bemutatni a középkori Magyarországon. Horn Ildikó Rákóczi Zsigmond fejedelemnek az életét fogja ismertetni. /Dr. B. Garda Dezső, országgyűlési képviselő: Nemzetközi Történész-konferencia Gyergyószentmiklós történeti évfordulói tiszteletére. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 31. – 22. sz. /
2007. május 31.
A Csíki Játékszín művészei Székelyudvarhelyen vendégszerepelnek A zöld madárral. Az alapötletet a rendező, Budaházi Attila Italo Calvino történetéből merítette. A magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium Benedek Elek-ösztöndíjas gyerekszíndarabját maga a szerző állította színpadra. /Barabás Blanka: Hangos taps A zöld madárnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 31./
2007. május 31.
Múlt hét végén Gagyban vetélkedtek a környékbeli iskolák legjobb tanulói, a Móra Ferencről elnevezett vers- és prózamondó versenyen. Koncz Juliánna aligazgató az iskola névadóját megidézve üdvözölte a vendégeket, majd húsznál több gyerek adott elő Móra-verseket és prózarészleteket. Két korcsoportban számos szép könyv talált gazdára, az iskola, a Móra Ferenc Alapítvány és helyi vállalkozók, magánszemélyek mellett idén Hargita megye tanácsának és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnak is köszönhetően. /(pbá): Gagyban vetélkedtek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 31./
2007. május 31.
Az 1990-es években megnyíltak a kapuk a kisebbségiek szakemberképzése előtt is, megnőtt a marosvásárhelyi történetkutatók száma. A fiatal magyar történészek felkarolták a város múltjának kutatását. Most már van magyar kutató, aki a két világháború közötti időszakkal foglalkozik, és az is, aki a kommunista rendszer első két évtizedével, az Autonóm Tartomány megalakulásával, működésével és más hasonló kérdéssel igyekszik megbirkózni. Így jelenhetett meg a hiánypótló mű: Marosvásárhely történetéből (második kötet). A Pál-Antal Sándor és Novák Csaba Zoltán szerkesztette vaskos kötet különbözik az előzőktől. Marosvásárhely esetében a legtöbben a város középkori és későbbi múltját kutatták. A második kötet ezt a hiányt pótolja, alcíme: Új- és legújabb kori tanulmányok /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. A Pál-Antal Sándor, Simon Zsolt, Gidó Csaba, Koszta István, Sebestyén Spielmann Mihály, Nagy Miklós Kund, Körtesi Zsuzsanna, Berekméri Árpád-Róbert, Szabó Miklós, Novák Csaba Zoltán, Lázok Klára, Stefano Bottoni, Gagyi József és Soós Zoltán szerezte vaskos kiadvány érdekes várostörténeti témákat dolgoz fel. A város huszadik századi (és részben huszonegyedik század eleji) történetéről átfogó képet nyújt. /Nagy Botond: Mi történt a huszadik században Marosvásárhelyen? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./
2007. május 31.
Sokan lenézően beszélnek a vidéki önkormányzatok által kiadott újságokról. Ezt cáfolja például a Szárhegyi Közlöny. A Gyergyószárhegyen havonta megjelenő kiadványban a fontos tudnivalók mellett megjelennek a tevékenységi beszámolók, a pályázati lehetőségek, helyet kap benne a kultúra és a sport. /Balázs Katalin: A sajtó hatalma. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./
2007. május 31.
Május 29-én Aradon bemutatták a Ficzay Dénesre emlékező Emlékkönyvet. Ficzayt sokan “aradológusnak” nevezték, felidézték városi sétáit, amelyeken szinte mindent hallhattak Arad történelmi, de legfőképpen irodalmi, művészeti múltjáról, épületeiről, egykor élt kiválóságairól. “Ficus” – sokan így nevezték – kifogyhatatlan tárháza volt az Aradról szóló ismereteknek. Az aradi Kölcsey Egyesület – amely Ficzay Dénes halála (1985), pontosabban az egyesület 1989 utáni újraalakulása óta mindenekelőtt elnöke, Pávai Gyula révén hű ápolója Ficzay emlékének. A most kiadott Emlékkönyvnek Pávai Gyula a szerkesztője, aki most a városból távozni készül. Bevallotta: 22 év alatt, amíg a Ficzay-örökséggel foglalkozott, megszerette Aradot (hozzátette, “Arad nem szeretett engem”). Ujj János tanár hiányolja a könyvből az aradiak visszaemlékezését a jól ismert tanárra, irodalomtörténészre. /Jámbor Gyula: Ficzay-emlékkönyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./
2007. május 31.
Több száz könyvújdonság, több mint ezer dedikálás és utcabál várja az érdeklődőket a budapesti nyári könyvfesztiválon – a május 31-én kezdődő 78. Ünnepi Könyvhéten, valamint a rendezvény keretében zajló 6. Gyermekkönyvnapokon. Az erdélyi kiadók egyénileg és a Romániai Magyar Könyvescéh szervezésében vannak jelen a vásáron, többek között a csíkszeredai Pallas–Akadémia és a Pro Print, a kolozsvári Polis, Koinónia és Kriterion, valamint a marosvásárhelyi Mentor Kiadó. A központi helyszínen, a Vörösmarty téren és környékén 140 standon csaknem 250 kiadó mutatkozik be. /Kortárs irodalom előnyben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./
2007. május 31.
Dr. Marácz László, az Amszterdami Egyetem fiatal nyelvészprofesszora – 1960-ban született ‘56-os nyugati emigránsok gyermekeként – tartott előadást a magyar nyelv szerkezetéről és eredetéről Szentkatolnai Bálint Gábor munkásságának méltatása ürügyén Sepsiszentgyörgyön. Az előadó magyarságeredethez, nyelvtörténethez kapcsolódó munkásságát nagy érdeklődés övezi. Dr. Marácz László Szentkatolnai Bálint Gábor igazsága című előadásában a székely népelem kulturális teljesítményét is méltatta. És mindezt egy külföldön született, idegen nyelvi környezetben nevelkedett, több nyugati egyetemen diplomázó és tanító fiatal tudós cselekedte. /Sylvester Lajos: Vendégünk volt dr. Marácz László nyelvészprofesszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./
2007. május 31.
Januárban a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Hálózatépítés – Magyar művelődési intézetek a Kárpát-medencében címmel fórumot szervezett. Ennek folytatásaként szakmai tanácskozást tartottak május 18-án Kolozsváron, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Györkös Mányi Albert Emlékházában, amely a hagyományos Szabédi Napok címet viselő rendezvénysorozat megnyitó összejövetele volt. Az idei összejövetelen hivatalosan megnyitották az újjáépített Szabédi Emlékházat. Az épület nemcsak a 20. századi erdélyi irodalomtörténet egyik fontos kutatási helye és a közművelődési ernyőszervezet országos elnökségének központja lesz, hanem a jövendőbeli Kárpát-medencei magyar művelődési intézetek hálózatának közép-erdélyi láncszeme is. Ennek az intézetnek az alapítási gondjairól, feltételeiről értekeztek a megnyitó tanácskozás résztvevői, a Kárpát-medence különböző régióiból érkezett közművelődési szakemberek. A Magyar Művelődési Intézetet és Képzőművészeti Lektorátust Borbáth Erika főigazgató, a CSEMADOK Művelődési Intézetét Huszár László igazgató és Kamenár Éva, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségét Dupka György elnök és Zuhanics László képviselte. Göncz László igazgató és Patyi Zoltán a szlovéniai Alsólendváról, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézettől érkeztek. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Székely Istvánt delegálta, aki a Szülőföld Alap kulturális kollégiumának romániai tagja. A házigazda EMKE részéről Kötő József elnök, Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök és Ács Zsolt előadó volt jelen. Borbáth Erika főigazgató a Szakmai terv a Kárpát-medencei magyar művelődési intézetek hálózatáról című előadását három téma köré csoportosította. Egyrészt a Magyar Művelődési Intézetnek a kulturális intézményhálózat építése terén szerzett szakmai tapasztalatairól beszélt. Másrészt szólt a Kárpát-medencében kialakulóban lévő művelődési intézetek hálózatának feladatáról. Harmadrészt pedig körvonalazta ebben a rendszerben a Magyar Művelődési Intézet jövőbeni helyét és szerepét. A Kárpát-medencében kialakulóban lévő művelődési intézeti hálózatnak sokrétű feladata lesz. A részt vevő intézeteknek folyamatos információs kapcsolatot kell fenntartaniuk egymással, egyeztetniük kell a Kárpát-medencei nagyrendezvényekről, azonos tartalmú szakirányú képzéseket kell majd beindítaniuk, melyek illeszkednek az egyes országok képzési rendszerébe, s munkájukba be kell építeniük az egyes régiók kulturális sajátosságait is. Az elképzelések szerint a kulturális hálózat majdani működtetésének folyamatában a Magyar Művelődési Intézet koordinatív szerepet fog betölteni. Az Erikanet Hírportál híranyagának Kárpát-medencei kiterjesztésével kell majd az intézetnek az egyes régiók és az egész hálózat művelődésszervező munkáját segítenie. A Kolozsváron létrehozandó Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet az elképzelések szerint a felújított Szabédi Emlékházban kap helyet. céljai között szerepel többek között a felsőfokú művelődésszervezés bevezetésének elősegítése a romániai magyar egyetemi oktatásban, illetve a különböző szintű művelődésszervező képzések megszervezésének serkentése. A magyar nyelvű közművelődési információs és módszertani központ kiépítése is az Intézet feladata lenne. A határ menti térségekben a Partium és a Bánság magyar közösségei kulturális életüket szintén régió-specifikusan élik, ezért Kolozsvárról vagy a Székelyföldről szakmai szempontból átlátni körülményes lenne. E két régió közművelődési életének az irányítását szintén a régiók igényeinek megfelelően kellene intézményesíteni. az Intézetnek lenne a faladata bekapcsolni a Közép-Erdélyben, főleg a szórványban működő magyar házak láncolatát a közművelődési hálózatba. A zavartalan működés érdekében biztosítani kell az anyagi forrásokat. Szorgalmazták, hogy ezt közösen, az adott ország költségvetése illetve a magyar állam vállalja. /Dáné Tibor Kálmán: Hálózatépítés. Alakulóban a Kárpát-medencei magyar közművelődési intézetek hálózata. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. május/
2007. május 31.
Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke ismételten kiállt Wass Albert mellett. Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész megalapozatlan állításoktól hemzsegő írásában rágalmakat állított Wass Albert erkölcsi magatartásával és írásművészetével kapcsolatban (Ld. Új Magyar Szó, május 7.). „Mint a cikkben érintett személy, a Kráter Műhely Egyesület elnöke: büntetőjogi felelősségem tudatában szemenszedett hazugságnak, bizonyíthatatlan állításnak tartom a Szemenyei-Kiss által már korábban A Hét portálján is hazugul idézett állításukat: ‘Ha elfogadjuk Andrei Plesu tételét, miszerint a bűnösöknek, még a gyilkosoknak is létezik őrangyaluk, nem zárható ki egy égi csoda az ügy kimenetelében... Akár a nemrégiben feltárt tények (?) ellenére sem, miszerint a pomázi kiadó, Turcsány Péter birtokába jutott az író nyilaskeresztes párttagsági könyve. ’”„Szemenyei-Kiss és nyomában Cs. Gyimesi egyaránt a budapesti Kráter Könyvesház Wass Albert Termének tulajdonát képező 1943-44 évi fényképes Vadászjegyéről hallhatott csupán, amelynek másolata ma is becses része gyűjteményünknek, s ezen kívül tény az, hogy valódi Wass-dokumentumok gyűjtőjeként több száz hiteles anyag áll a Kráter Műhely Egyesület rendelkezésére. Közöttük olyan visszaemlékezések sora (!), amelyek teljes mértékben kizártnak tekintik Wass Albert fasiszta, nyilas, hungarista vagy egyéb szélsőjobboldali múltját. ” /Turcsány Péter tiltakozása Wass Albert újbóli és aljas meghurcolása ellen. = A Hét. ro, máj. 31./; Emlékeztető: Cs. Gyimesi Éva: Wass-fogak között. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4., újraközölte: Népszabadság, 2007. május 21. Turcsány Péter írásához hozzászólt Parászka Boróka főszerkesztő: „Nagy dilemmában vagyok, hogy a véleménnyílvánítás jogán szabad-e közölni hasonló hangvételű írásokat. Most hagyjuk nyitva a kérdést. Abban azonban biztos vagyok, hogy, aki volt annyira ízléstelen 1943-1944-as idényre vadászengedélyt kiváltani, annak az ártatlanságát semmiféle filológia be nem bizonyítja. ” /A Hét. ro, máj. 31./
