Nagy érdeklődés övezi Nagyváradon a gyermekeknek szervezett vakációs bibliaheteket. A váradszőllősi református egyházközségben naponta 50–60 gyerek látogatta a foglalkozásokat. A bibliahetek megszervezését már negyedik éve a hollandiai Kelet-európai Gyermekmunka Alapítvány támogatásával szervezik az ország református egyházközségeiben. /Gergely Gizella: Szünidő a templomkertben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./
2007. július 20.
Budapesten 1993 óta megrendezik a Ferencvárosi Fesztivált. Idén a Kolozsvári Magyar Opera társulatának egy része is jelen volt a fesztiválon, a Lammermoori Lucia című operával. /Fekete Adél: Vendégszereplés a Ferencvárosi Fesztiválon. Lammermoori Lucia a Bakáts téren. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./
2007. július 21.
Magyarország továbbra sem teljesíti anyaországi szerepét, az ebből fakadó alkotmányos és emberiességi kötelezettségét a Kárpát-medencében élő magyar közösségekkel szemben – mondta július 20-án Tusnádfürdőn Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, volt magyar miniszterelnök, aki szerint a legfájóbb veszteség a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) mellőzése, bojkottálása. Orbán a XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében találkozott Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökével. Megbeszélésük után Orbán kifejtette: Magyarországon kellene megteremteni azokat az együttműködési formákat, amelyek elősegítenék a Kárpát-medencében élő magyar közösségek összehangolt működését. „Korábban létezett egy működő intézményrendszer, mely kapcsán úgy éreztük, hogy eleget teszünk emberi, erkölcsi és alkotmányos kötelezettségünknek, de a rendszerváltás egyik legfontosabb eredményeként számon tartott egyeztetési fórumot lerombolták, felszámolták” – mondta Orbán. „A MÁÉRT nélkül nem tudjuk egyeztetni szándékainkról, nem tudjuk megvédeni a különböző országok területén rendszeresen bajba kerülő magyar nemzettársainkat, legyen szó egy felvidéki hölgyről vagy éppen bukaresti indíttatású koncepciós perekről” – magyarázta Orbán Viktor, aki a magyar diplomácia és belpolitika legsürgetőbb feladatának tartja a MÁÉRT újraindítását. A találkozón Csáky Pál vetette fel azt a gondolatot, hogy az Európai Néppárthoz tartozó magyar pártok között szorosabb együttműködést építsenek ki, amellyel Orbán Viktor egyetértett. Csáky Pál hozzáfűzte: tárgyaltak a határon átnyúló együttműködés különböző formáiról, hiszen a Fidesz a szlovák-magyar határ mentél elterülő megyékben jelentős pozíciókat tölt be. A közeljövőben a gazdasági együttműködés lehetőségeiről közös konferenciát kívánnak szervezni. Az MKP elnöke szerint augusztusra a tusnádfürdői táborhoz hasonló, felvidéki rendezvény szervezését fontolgatják pártjának ifjúsági szervezeteivel. A tusnádfürdői szabadegyetem kapcsán Orbán úgy vélekedett: a rendezvény már az egész Kárpát-medencei magyarság lét- és sorskérdéseinek megvitatására alkalmassá vált, ennek bizonyítéka, hogy a felvidéki meghatározó magyar politikai erő elnökével is itt találkozhatott. /Orbán az anyaország kötelezettségeiről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ – Orbán Viktor és pártja jelenti számunkra a nemzetpolitika folytonosságát, hiszen maga a nemzetpolitika romokban hever – jelentette ki Tőkés László az Orbán Viktorral Tusnádfürdőn tartott megbeszélése után. A kormányhivatalokból száműzött nemzetpolitika a tusványosi tábor berkeiben talált otthonra – vélte a püspök. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke a határon átnyúló önkormányzati és gazdasági együttműködésről is beszélt. „Van néhány kiemelkedő személyiség Erdélyben, aki nem illeszthető bele a hagyományos pártkeretekbe, ilyen Tőkés László, s ha eldől, hogy önállóan indul az európai parlamenti képviseleti mandátumért, akkor minden segítséget meg fogunk adni, hogy színre lépésével megújuljon az erdélyi magyar közélet” – fogalmazott Orbán. A romániai magyar szavazatok számára emlékeztetve (közel egymillió potenciális szavazatról van szó) Orbán Viktor kijelentette: ,,gyengeségből nem lehet várat építeni”, sőt, egy közösséget sem lehet képviselni. Ezért a feladat az, hogy minél többen menjenek el szavazni, de csak akkor mennek el, ha lesz, mire, ha lesz, kire, ha lesz alternatíva, ha van hitelesség. ”,,Azt mondom el, amit Markó Béla jelenlétében is elmondtam volna” – fogalmazott előadásában Tőkés László. Az RMDSZ politikai vétségeit sorolva Tőkés leszögezte: addig aligha beszélhetünk európai érdekképviseletről, amíg nem lesz rendszerváltás a hazai érdekképviseletben, ami a Markó-doktrína végét is jelenti majd (az RMDSZ a magyarság egyedüli képviselete). Ugyanakkor felrótta az RMDSZ-nek, hogy teljesen elhanyagolta a külpolitikát, az erdélyi magyar érdekek képviselete helyett a nagyromán érdekeket szolgálta a nemzetközi porondon. Ezért elképzelése szerint az EU-képviseletet egy erdélyi magyar nagykövetségként kell majd működtetni. Trianonban nemzetközi döntés alapján veszítettük el Erdélyt, most nemzetközi segédlettel szerezhetjük vissza jogainkat – fogalmazott Tőkés László. /Ferencz Csaba: Magyarország nem teljesíti anyaország-szerepét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2007. július 21.
Szükségesnek látják az RMDSZ-szel való párbeszédet a Tőkés László református püspököt támogató szervezetek, amelyek vezetői július 20-án egyeztettek erről a tusványosi táborban, kikötve, hogy e tárgyalások ne személyekről vagy az európai parlamenti választási lista valamely biztos helyéről szóljanak, hanem az erdélyi magyar közéletben szükséges tisztulásról, megújulásról, összefogásról. Ezt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke mondta el Tusnádfürdőn miután tanácskozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. Tőkés László megrökönyödéssel fogadta a hírt, miszerint Markó Béla közölte: azért nem jött el a tusványosi táborba, mert nincs hivatalos meghívása. Márpedig napi rendszerességgel folyt erről egyeztetés az utóbbi időben – mondta Tőkés, aki azt remélte, hogy Markóval a táborban ülhet le majd tárgyalni. Orbán Viktor szerinte nem Budapestnek kell eldöntenie, hogy „Erdélyországban” mi a helyes politikai irányvonal, az az „erdélyi rendekre, választópolgárokra, pártokra, kiemelkedő személyiségekre” tartozik. Úgy vélte, az anyaországnak az a kötelessége, hogy támogassa az ott kialakult közakaratot. /Szükségesnek látják a Tőkést támogató szervezetek a párbeszédet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2007. július 21.
Demokrácia-deficit Romániában és Magyarországon címmel zajlott július 20-án beszélgetés a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. Gabriel Andreescu egyetemi oktató az igazságügy terén található visszásságokra hívta fel a figyelmet. Szerinte a román alkotmánybíróság nem a demokrácia pillére, megkérdőjelezhető, politikai befolyástól sem mentes döntéseket hoz. Az ügyészség nem tartja be a demokrácia alapvető játékszabályait, semmibe veszi az ártatlansági vélelmet, és viszonylag gyakran alapvető állampolgári jogaiban sérti meg azokat, akiket valamilyen ügyben vizsgál. Lányi András magyarországi előadó kijelentette: 2007 történelmi dátum Magyarországon a demokrácia megcsúfolásában, erre az egyik legsúlyosabb példa a nemzeti vagyon kiárusítása, nagy részének idegen magánkézbe kerülése. „A demokrácia nem az, amikor a többség és a kormány bármit megtehet, hanem ellenkezőleg” – hangsúlyozta. „A román és a magyar történelem nem demokratikus rendszerek sora, csak nagyon rövid ideje tanuljuk a demokráciát” – mutatott rá Ovidiu Pecican történész. Eckstein-Kovács Péter szenátor az RMDSZ-en belül tapasztalható demokrácia-deficitről szólva elmondta: ez a párt szervezeti jellegéből is adódik. Baj, hogy például az SZKT tagjait nem választják, hanem küldik. Hogyha az SZKT a parlamentnek felel meg, létezni kellene „pártoknak” is, ezt a szerepet pedig a különböző politikai platformok tölthetnék be. Hangsúlyozta: a verseny hiánya rossz hatással van az érdekképviseletre, mindenki igyekszik „jóban lenni” a felső vezetéssel. Megoldást azt jelenthetne, ha átszerveznék a struktúrát, és minden tisztséget titkos szavazással lehetne betölteni, mivel most „be vannak betonozva” az emberek a vezető pozíciókba. /Farkas Imola: Lábbal tiporják a demokráciát? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2007. július 21.
Több mint 161 millió eurós kárt okozott a szárazság Romániában – ez derült ki a Mezőgazdasági Minisztérium adataiból. Ugyanakkor a termelők egyesületének vezetői szerint a kár összértéke eléri az 1,5 milliárd eurót. Az élelmiszeriparban dolgozók szakszervezete figyelmeztetett, hogy ősszel a hazai élelmiszerek ára 35 százalékkal nő. A törvényes előírások szerint az állam által megtérített összeg a gazdák költségeinek maximum hetven százalékát fedezheti. A búza esetében azonban hektáronként 750 lejnél többet nem fizethetnek, mint ahogy az elpusztult árpáért sem adhatnak hektáronként 700 lejnél többet. /-or-: Többmillió eurós kárt okozott a pusztító szárazság. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2007. július 21.
Nem lejöttünk Budapestről, hanem azért vagyunk itt, mert szolgálni szeretnénk – ezekkel a szavakkal vezette be dr. Pálmai Tamás, a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége országos elnökségének tagja július 19-én a közönségtalálkozót Sepsiszentgyörgyön. A szövetség bemutatására dr. Osztie Zoltán római katolikus plébános, egyetemi tanár, a KÉSZ országos elnöke vetített képes előadással készült, erre azonban – az áramszolgáltató ,,jóvoltából” – nem kerülhetett sor. Osztie bocsánatot kért, amiért némely politikusok a két és fél év előtti népszavazáson elárultak bennünket. Véleménye szerint összetartozásunk nem lehet vitatéma. Épp ezért tartja a KÉSZ feladatának, hogy a jelenlegi országhatárokon belül élőkkel megismertesse Erdélyt, a most regnáló politikum és a kommunista rendszer által beléjük sulykolt tévhit eloszlatásához segítve. A KÉSZ célja az evangelizáció – a keresztény örömhír terjesztése. Meghirdették a Spirituális harc Magyarországért nevű kezdeményezést, böjttel és imádsággal próbálják megtörni a gonosz hatalmát a nemzet felett. /Váry O. Péter: Szolgálni jöttek (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2007. július 21.
Politológusok szerint az MDF kommunikációja azt mutatja, hogy a kisebbik ellenzéki párt koalícióra léphet az MSZP-vel 2010-ben. Dávid Ibolya, az MDF elnöke kijelentette: az MDF és a Fidesz ellentéte miatt a két ellenzéki párt esetleges koalíciója is veszélybe kerülhet. Az MDF könnyebben léphet koalícióra az MSZP-vel, mert az MDF látványosan kritizálja a Fideszt, ugyanakkor nyitva tartja azt a lehetőséget, hogy együttműködjék az MSZP-vel. Már most is létezik együttműködés az MSZP és az MDF között önkormányzati szinten azokon a településeken, ahol a mérleg nyelvét játssza a demokrata fórum. /Körvonalazódhat egy MDF–MSZP-koalíció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2007. július 21.
Az Amőba Alapítványt a sepsiszentgyörgyi Amőba cég hozta létre 1996-ban azzal a céllal, hogy széles körben népszerűsítse a korszerű ismereteket Kovászna megyében. Az alapítvány oktatást támogató programjairól, tudást népszerűsítő tevékenységéről vált közismertté. Az Amőba Alapítvány által koordinált egészségügyi menedzsmentképzések az orvosi kabinetrendszer átalakulási folyamatát könnyítették meg közel száz háromszéki orvos számára. Kézdivásárhelyen színvonalas informatika-tanfolyamok támogatásával több száz fiatal és középkorú számára teszi lehetővé a szakmai előrelépést munkahelyeken. Legfontosabb programja a nemzetközi ifjúsági program, a Global Teenager Projekt, amelynek országos koordinátora 2000 óta. A GTP-ben többek között háromszéki és Hargita megyei református kollégiumok, elméleti líceumok tanulói és tanárai vesznek részt, sikerrel. /Amőba Alapítvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2007. július 21.
Most ér véget Bikfalván a június-júliusi hétvégeken tartott régizenei koncertsorozat, amelyet a helybeli Bikmakk Kulturális Egyesület már negyedik éve szervez. A bikfalvi reneszánsz zenei napok keretében a régizene elismert kórusai lépnek fel. Idén a közönség több sepsiszentgyörgyi kórusnak tapsolhatott, a távolabbról érkezők között volt a bukaresti Lyceum Consort, a farkaslaki Schola Cantorum Régizene Együttes, valamint a kolozsvári Schola Gregoriana Monostorinensis. /Mózes László: Reneszánsz zenei napok Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2007. július 21.
Óbis Sándor zimándújfalui toronyfestő és bádogos a közelmúltban Szépfalun (Frumuseni) javította a katolikus templom tornyát, ahol a kereszttel együtt a tartó gömb is javításra szorult. A gömbben lévő fémdobozba zárva régi iratokat talált, amelyeknek egy része a templom építésére 1891–94 között történt gyűjtés adományozóinak a névsorát tartalmazza az egyénenként felajánlott összegek pontos kimutatásával. A német nyelvű szövegek között imák is találhatók. Az 1894. április 15-én történt felszentelést magyar nyelvű bélyegző, a Temes-Szépfalui Róm. Kath. Plébánia Hivatal feliratú pecsét hitelesíti. Ugyanott az 1936-ban történt legutóbbi nagyjavításra történt gyűjtés kimutatása az önkéntes tűzoltó egyletről, illetve a templom előtt emelt szoborról készült fotók társaságában több ima, illetve apró gyöngybetűkkel egy érdekes magyar nyelvű feljegyzés is található. Az akkori jegyző, az Újvarsándon (Fazerkasvarsándon) 1884-ben született Bartha Antal megírta, akkoriban milyen nehéz volt a közigazgatásban dolgozni a Monitorul Oficialban megjelent, egymásnak ellentmondó törvények, illetve az azokat tévesen értelmező hivatalnokok miatt. Óbis Sándor szerint a Bánságban ritkaságnak számít a kordokumentum értékű irathagyás a toronygömbben, ami inkább Szatmárnémeti környékén volt szokás. Mivel úgy tudja, egy kolozsvári egyetemi tanár tanulmánykötetet ír e dokumentumokról, felajánlaná neki a talált iratok fénymásolatait. /(balta): Kordokumentumok a torony-gömbben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./ Keszeg Vilmos: Egy Hir adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok című könyvéről van szó. /Vajda András: Keszeg Vilmos: Egy Hir adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok. = Szabadság (Kolozsvár), 2006. júl. 12./
2007. július 21.
Almási Kálmán, a bukaresti magyar nagykövetség nyugalmazott gazdasági attaséja a közelmúltban magánkönyvtárából 880 kötetet az Arad megyei magyar közösségnek ajándékozott. A vele készült interjúban elmondta, 1932-ben Aradon született, 18 éves koráig ott is élt, 1950-ben családegyesítés folytán került az anyaországba. 1946 táján, hogy az aradi magyarság akkori szervezete könyvtárral rendelkezett, ahonnan érdekes olvasnivalókat lehetett kölcsönözni. Almási tudja, hogy a diktatúra megszüntette a legtöbb magyar könyvtárat. Almási 1978-tól diplomataként töltött több mint 13 évet Bukarestben. Abban az időben megpróbáltak segíteni, elsősorban újságok, könyvek, folyóiratok eljuttatásával a magyar közösségekhez Bukarestbe és Erdélybe. Ha lehetett, magyar betegeknek gyógyszert szereztek vagy címek, telefonszámok megszerzésével elveszett kapcsolatokat keltettek életre. Természetesen, tudták, hogy a biztonsági szerveknek állandóan rajtuk volt a szeme. 1982-ben Lázár György miniszterelnök bukaresti tárgyalásai alkalmával partnerének átadott egy 22 személyes névsort, amelyiken romániai magyar politikai üldözöttek voltak felsorolva. Kérte, tegyék lehetővé az anyaországba településüket. Megtették, örültek, hogy megszabadultak tőlük. Folyamatos “poloskairtás” zajlott a követségen, ami azt jelenti, mindkét fél, a telepítők is, az irtók is keményen dolgoztak. /Balta János: Exkluzív interjú egy nyugalmazott diplomatával. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./
2007. július 21.
Hatvanéves lenne Molnár Dénes /Vadasd, 1947. júl. 22. – Marosvásárhely, 2000. febr. 19./ grafikusművész, festő, tanár, a fametszet-grafika egyik jeles képviselője. Marosvásárhelyen végezte a Képzőművészeti Középiskolát 1966-ban, majd 1975-ben a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakát. 1975–1990 között Marosvásárhelyen grafikatanár. Koholt vádak alapján koncepciós pert indítottak ellene, ami évekig eltartott. Mikor ez befejeződött és visszatérhet újból a katedrára, súlyos betegsége miatt már alig taníthatott. Élete utolsó éveiben a Maros Megyei Kultúrtanácsnál tevékenykedett. 53 éves korában hunyt el. Több mint 75 egyéni tárlata volt az országban és külföldön, s ezenkívül számtalan csoportos kiállításon vett részt. Így vallott önmagáról 1997-ben: „A sorozatok embere vagyok. Sorozatokban tudok gondolkozni, és így próbálom legyőzni ezt a felületességet, ami a sok ötletem miatt előállhat. ” Leghíresebb sorozatai: a Székelyföld képírása (fametszetek, rézkarcok), Csillagképek, templom-sorozatok, Zodiákus-sorozat, vár-sorozat, ex libris-sorozat, Salto mortalis, aktok. Több mint 40 albumban örökítette meg a Ceausescu által elrendelt falurombolás templomait azzal a céllal, hogy fennmaradjanak az utókor számára. Erdély és a történelmi Magyarország legfontosabb várainak is elkészítette a metszetét, háromnyelvű várlustrát mellékelve minden egyes albumhoz. Molnár Dénes kitűnő szervező volt: 1971-75 között, főiskolás korában a bukaresti Szőnyi István Képzőművészeti Klub elnöke, 1975–80 között a marosvásárhelyi Apollo Ifjúsági Alkotókör elnöke, 1977-től 1994-ig 18 országos humorgrafika szalon szervezője. Halála előtt egy hónappal 32 darab alkotását (Zodiákus-sorozat, fametszetek, színes grafikák) adományozta szülőfalujának, Vadasdnak, amelyek megtekinthetők a helybeli Általános Iskolában berendezett Molnár Dénes-képtárban. /Székely Ferenc, a vadasdi Molnár Dénes-képtár vezetője: A sorozatok embere. Hatvanéves lenne Molnár Dénes. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2007. július 21.
Idén öt tábort szervezett az unitárius egyház: három gyermektábort, egy angol nyelvű tábort és most Várfalván a szórványtábor, közölte Rácz Norbert ifjúsági lelkész. /Dézsi Ildikó: A béke és szeretet otthona. Unitárius szórványtábor Várfalván. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2007. július 21.
Bálint Tibort (1932. június 12. – 2002. január 28.) már csak így lehet „felköszönteni” 75. születésnapján: emlékkönyvvel, amelyben kortársak, barátok, kritikusok és publicisták műelemző esszéi, recenziói vegyülnek el az író jegyzetei, tárcái, interjúi között; és olvasható nekrológ és búcsúszó, továbbá tizenhat levél. Az emlékkönyv: Vallomás repedt tükör előtt. Bálint Tibor emlékezete /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2007/, szerkesztette Bálint Júlia és Demény Péter. /Emlékkönyv Bálint Tiborról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./
2007. július 21.
Dálnok három évvel ezelőtt visszaszerezte községi státusát, s elhatározta, hogy falunapi összejövetelein minden módon és eszközzel a falu nagyjai közül évenként egy-egy személyiség emlékét felidézi. A tavaly a 2. Dálnoki Napokon Kicsi Sándor irodalomtörténész, lexikonszerkesztő került az érdeklődés középpontjába. Az ünnepeltre a Dálnokra vonatkozó visszaemlékezéseinek könyvbe szerkesztésével és kiadásával tisztelegtek. Idén a felmenői révén dálnoki kötődésű Veress Dániel /Sepsiszentgyörgy, 1929. jún. 1. – Sepsiszentgyörgy, 2002. márc. 29./ emléke és munkássága került a 3. Dálnoki Napok fókuszába. Ez alkalommal a sepsiszentgyörgyi író számára ideiglenes emlékszobát rendeztek be. Az emlékszobában találhatók azokat a művek, amelyeket Veress Dániel válogatott, szerkesztetett, előszóval, utószóval látott el, külön tárlókban kaptak helyet a szerző művei, prózai és drámai alkotásai. A Veress Dániel-emlékszoba egyik különlegessége a Veress família XIII. századig visszaszálazott ágazata. /(sylvester): Az emelt fővel élő ember: Veress Dániel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2007. július 21.
Magyarország 1944 őszén, ‘45 tavaszán történelmének egyik legnehezebb szakaszát élte meg. A nyilas uralom idején a magyarság kiválóságait internálták a sopronkőhidai börtönbe. Az ország legnépszerűbb férfi színészétől, Jávor Páltól öt magyarországi miniszterelnökig a nemzet színe-javát. 1945 elején az egyik internált magyar katonatiszt, Révay Kálmán huszár százados lerajzolta fogolytársait. Az egyik arckép alá a lerajzolt személy a következőt írta: ,,Ha beledöglik is, kibírja! Veress Lajos Veress Lajos” Ez a mondás felbukkan a vezérezredes nagybácsi unokaöccse, az író, irodalomtörténész, drámaíró Veress Dániel esetében is. Veress Dániel a Bolyai Tudományegyetem hallgatója volt, azonban 1951-ben eltávolították az egyetemről. A Sepsiszentgyörgyre hazatérő egyetemista Veress Dániel felkereste dr. Izsák József magyartanárt, aki később Illyés Gyuláról, Asztalos Istvánról írt monográfiát, s a tanár úr a következőket mondta: ,,Ne búsulj, Danikám, én kidolgozok neked egy hároméves olvasási programot, s ha te ezt végigolvasod, tízszer annyit fogsz tudni, mint akik most marxista módon értelmezve az irodalomtörténetet hallgatják az egyetemen. ” Így is lett. Később elnyerte az egyetemi diplomát. Megpróbálták Veress Dánielt a társadalmi élet széléről is kiszorítani, tizenöt esztendei küzdelmet vívott, de utána már ő vette számba az alkotókat. Az 1968-ban a Mikesről írt Négy tél, ‘70-ben a Báthori Zsigmond korát megjelenítő Véres farsang, egy évre rá a Grafenbergi éjszakák, öt évre rá az Örvényben, ‘82-ben az ünneprontók s 1991-ben A megtévesztett jelzi drámaírói munkásságának gazdagságát. Eközben szöveggyűjteményekkel szolgálta az erdélyi magyar öntudat megtartását A bölcsészet parancsai, A magyar elbeszélő költészet remekei és az Emlékezetül hagyott írások című köteteiben. Legkedvesebb témája Mikes Kelemen munkásságának feltárása volt. Az első a Négy tél című Mikes-dráma volt, majd 1972-ben a Rodostói csillagnéző, 1976-ban a Mikes és a szülőföld című kötet. Budapesten 1978-ban jelent meg az Így élt Mikes Kelemen című életrajzi regény és a Törökországi levelek 1974-ben. Utána 1988-ban Mikes Kelemen: Törökországi levelek és a kevésbé ismert Mikes-mű, a Mulatságos napok. A Sepsiszentgyörgy szülötteit ábrázoló szoborgalériában ott lesz Veress Dániel mellszobra is. /Kónya Ádám: Mélyen tisztelt emlékező közösség! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./ Emlékeztető: Dr. Izsák József (Sepsiszentgyörgy, 1921. aug. 1. - Marosvásárhely, 2004. jún. 23.) irodalomkritikus, irodalomtörténész, a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola magyar tanszékének tanszékvezető tanára volt 1980-ig, a főiskola megszüntetéséig.
2007. július 21.
Józsa Attila saját elképzelései szerint szabadon, önfeledten, gátlástalanul szeretne dallani, ezt tükrözi Változatok Sors-szimfóniára című kötete. Ungvári László Zsolt majdnem teljes fegyverzetben jelentkezik első könyvében: A költő nesztelen ecsetje /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ /Két első könyves költő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2007. július 21.
Július 20-án Aradon bemutatták Zsóri Ilona Vágyak és üzenetek című első verskötetét. Volt ott rokon, barát és ismerős, de olyan is, aki csak kíváncsi volt az eseményre. A kötetet Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen főszerkesztő-helyettese mutatta be, nem kerülve meg a szerző életútját az aradi születéstől egészen Ausztráliáig. /(Kiss): Zsóri Ilona: Vágyak és üzenetek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./
2007. július 22.
Július 14–15-e között tartották Négyfaluban az immár hagyományos ünnepnek számító Szent Illés-napokat, az ünnep egyben a város napjainak ünnepe is. A kétnapos ünnepet a hosszúfalusi Bivalylegelő-tisztáson rendezték meg. Régen Szent Illés ünnepén nem dolgoztak, összegyűlt a négyfalusi lakosság a Bivalylegelő tisztáson, mulattak-táncoltak, ismerkedtek a más településről jöttekkel. /Miklós Levente: Szent Illés-napok Négyfaluban. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 22./
2007. július 22.
Varga Mária és Varga Rózsika nyerte el a legjobb színészi alakítás díját a július 6-án befejeződött brüsszeli európai filmfesztiválon Bollók Csaba Iszka utazása című filmjében nyújtott alakításáért. A testvérpár a Déli-Kárpátok bányavidékén élő utcagyereket játszik, s mindketten ebben a filmben szerepelnek először. A kislányok a Böjte Csaba ferences szerzetes vezette dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozásában állnak. /Díj két dévai gyermeknek. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 22./
2007. július 23.
Már tizenöt áldozatot szedett a napok óta tartó kánikula Romániában. Többnyire az ország Románia keleti és déli megyéiben haltak meg emberek a meleg miatt, de egy-egy halálesetet Arad és Bihar megyéből is jelentettek. /Már tizenöt áldozata van a kánikulának. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
2007. július 23.
Másodszor is felfüggesztette a bíróság a Verespatakon aranybányát tervező cég területrendezési engedélyét, ezért a civil szervezetek szerint a környezetvédelmi minisztériumnak le kell állítania a bányaterv környezeti hatástanulmányának jóváhagyási folyamatát. A román ortodox egyház egyik vezetője, Bartolomeu Anania kolozsvári metropolita érsek ismét a bányaterv elutasítására kérte Korodi Attila környezetvédelmi minisztert. A bányatervet a Román Tudományos Akadémia és számos civil szervezet is ellenzi. /Másodszor is felfüggesztett engedély. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
2007. július 23.
Az aratás a befejezéshez közeledik, a bevetett területek mintegy 95%-áról betakarítottak. Az utóbbi 67 esztendő leggyengébb gabonatermését jegyzik Romániában idén, 2,6 millió tonnát, ami a tavalyinak körülbelül a fele. Ennek csupán fele kenyérgabona. /Negatív rekord. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./
2007. július 23.
Ilyen felállásban nem volt még a rendezvény – vezette fel Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője a Bálványosi Nyári Szabadegyetem fő előadásának számító beszélgetést, Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke részvételével. Az előadás Erős Európa – Erős közösségek főcímmel zajlott. Tőkés László elmondta: gyenge Románia és Magyarország is, itt volna hát az esély a gyengék egyesülésére azért, hogy erőhöz juthassanak. Az európai parlamenti jelölését támogató aláírásgyűjtés kapcsán Tőkés László elmondta: támogatást kapott az egyházaktól, amelyek ellen viszont páratlan támadás indult emiatt. Emlékeztetett arra, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke, ügyvezető elnöke zsarolásnak minősítette az egyházak kiállását, de emellett az egyházon belül is felütötte fejét a sárdobálás. „Le kell küzdenünk az identitásválságot, vissza kell találnunk gyökereinkhez, hitünkhöz, ha erőt akarunk nyerni, és ebben az egyházaknak nagy szerepe van” – jelentette ki a püspök. Önmagunkra találásra, tisztulásra, a nemzeti értékek helyretételére, tudati megújulásra van szükség; rendszerváltásnak kell végbemennie az erdélyi magyar politikában és közéletben egyaránt – és a magyarság nem összetévesztendő az RMDSZ-szel, hangsúlyozta Tőkés László. A püspök szerint badarság az a kommunista felfogás, amely szerint az egyház nem politizál, hiszen mindig is megszólaltak az egyház emberei politikai kérdésekben, és feladatuk volt leleplezni az igazságtalanságokat. „Szégyellem, hogy folyik a nyilatkozatháború, a párbeszéd a párbeszédről. Magyar emberek vagyunk, és meg kellene tudnunk beszélni a dolgainkat” – reflektált Markó Béla RMDSZ-elnök távolmaradására a püspök. „El kell jutnunk Erdélyből Európába, adja Isten, hogy így legyen” – zárta beszédét. Orbán Viktor rámutatott: Európában új politikai és szellemi korszak kezdődött, de Magyarországon továbbra is kisszerű, dogmatikus politika van életben. Az új európai korszellemet meghatározó alapgondolatok: csak Isten tud a semmiből valamit teremteni, az ember csak párban képes erre; a kultúra mindenkié, az élőké, a holtaké és az utánunk következőké egyaránt; az ember alapvetően közösségi lény. Ma már erkölcsi relativizmus helyett fogódzókat, erkölcsi normákat várnak az emberek politikai vezetőiktől – mindezt Merkel és Sarkozy győzelme is igazolja /Farkas Imola: Erős Európát, erős közösségeket! Orbán Viktor és Tőkés László előadása Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Orbán szerint a mai kereszténydemokrata, konzervatív politikusok választási sikerei is jelzik a korszellem megváltozását, azt, hogy az emberek erkölcsi relativizmus helyett biztos pontokat keresnek. Az új jobboldalnak harcolnia kell a nemzeti érdekvédelem jegyében, hogy a Kárpát-medencei magyarok érdekegyeztető fórumai ismét létrejöjjenek, szögezte le Orbán Viktor. Ilyen a Magyar Állandó Értekezlet, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a határok feletti nemzetegyesítés, az állampolgárság kérdése. Hozzátette, meg kell teremteni azokat az alkotmányos intézményeket, amelyek segítségével a magyar demokrácia meg tudja védeni önmagát. Emellett a versenyhelyzet kialakulását elősegítő, monopóliumellenes szabályokat is ki kell dolgozni, és fel kell venni a harcot a szegénység ellen. Mint hangoztatta, történelmi megállapodásra van szükség a középosztály és a szegények 2-3 milliós világa között. „A Fidesz küldetése, hogy ezt a szövetséget létrehozza” – szögezte le Orbán Viktor. /Balogh Levente: Kinek hisznek a szegények? = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke július 21-én a Bálványosi Szabadegyetemen egy új jobboldal kialakításának szükségességéről szólt. Ennek a jobboldalnak fel kell vállalnia a magyarországi, három milliónyi szegény lakosság érdekében a küzdelmet. A mostani baloldalinak nevezett kormány ugyanis reform címén olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek kifejezetten a szegény réteget sújtják. Ilyen a tandíj bevezetése, az ún. vizitdíj az orvosnál, a tervezett ingatlanadó, a betegbiztosítás piaci alapokra való helyezése stb. Mindezek sokmindenről szólhatnak, de a társadalmi szolidaritásról semmiképpen, pedig a klasszikus meghatározás szerint a baloldal politizálásának ez lenne a legfőbb alapja. /Veres István: Hol van a baloldal mostanában? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 23./ Az Új Magyar Szó szerint a zárórendezvény: lelkigyakorlat mindenkinek. A lap szerint Tőkés László püspök záróelőadása metafizikai távolságban volt egy EP-képviselő-jelölttől elvárt politikai megnyilvánulástól. Orbán Viktor „megkritizálta az erdmagyarokat”, mert kevesen mentek el a választásra. A lap gunyoros, lenéző hangon számolt be Orbán Viktor előadásáról. /Szabó Tünde: Tusványos-vég: Tőkést az RMDSZ-be, Orbánt az egyetemre! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
2007. július 23.
Az MSZP szerint Orbán Viktor Tusnádfürdőn egyszerre próbált meg olyat mondani, amivel hízeleghet a szélsőjobbnak, miközben megpróbálja magához édesgetni nemcsak a mérsékelt középet, hanem a baloldali szavazókat is – reagált Nyakó István, az MSZP szóvivője. Orbán Viktor immár menetrendszerűen ráront a baloldalra, és kiátkozza a nemzetből azokat, akik másként gondolkodnak, mint ő, mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő. Az MDF támogatja a Markó Béla és a Tőkés László között körvonalazódó együttműködést, amely pozitívan hathat az erdélyi magyar közéletre – mondta Csapody Miklós, az MDF országgyűlési képviselője. Szerinte fontos, hogy ne legyenek Magyarországról exportált politikai szembenállások a határon túli magyar közösség képviseletében. /Magyarországi pártreakciók Orbán Viktor tusnádfürdői beszédére. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
2007. július 23.
EU-tagként minden állam értékrendjében szerepelnie kell az emberi, kisebbségi jogoknak – mondta Göncz Kinga magyar külügyminiszter a Népszava július 21-i számának adott interjújában. A felvidéki magyar diáklány és az erdélyi magyar politikus ügyével kapcsolatos magyar fellépésről a diplomácia vezetője azt mondta: Malina Hedvig ügyét napirenden tartja Magyarország, és az eljárás menetéről folyamatosan tájékozódik a szlovákoknál. Az egyes romániai magyar politikusok ellen megfogalmazott vádakban felmerül az etnikai diszkrimináció gyanúja, ez ellen pedig határozottan fel kell emelni a szavát Magyarországnak. Göncz Kinga szerint jó lenne, ha a hazai politika valamennyi szereplője tartózkodna a határon túli magyar közösségek befolyásolásától, megosztására irányuló törekvésektől, ezek a szervezetek nem a magyarországi politika, illetve a Fidesz vagy bármely más magyarországi párt meghosszabbított nyúlványai. /Göncz Kinga a belpolitikai konfliktusok hatásairól. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
2007. július 23.
Mi teszi Orbán Viktort a kortárs politika jelentős alakjává? Képes arra, hogy az emberek személyes élményeiből bontsa ki a saját gondolatszálait, így megállapításai, következtetései nem tűnnek elvontaknak, távoliaknak, érthetetleneknek. Orbán Viktor nem afféle politikai feltaláló. Nem mond merőben új, sosem hallott gondolatokat. Azt mondja, amit a legtöbben gondolnak. Csak egy kicsit pontosabban, rendszerezettebben, megalapozottabban, körültekintőbben, no meg szalonképesen. Aki elhitte neki, hogy Európában leáldozóban az egyénből kiinduló liberális világnézet napja, és a közösségekből kibontakozó világnézet válik meghatározóvá, az minden bizonnyal motiváltabban tesz azért, hogy érvényt szerezzen a közösségi jogoknak, az autonómiának. Hiszen ezzel nem a múltat sírja vissza, hanem a jövőhöz igazodik. /Gazda Árpád: Az orbáni hatás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./
2007. július 23.
Csak akkor lehetséges az RMDSZ megreformálása, ha beismerik hibáikat, stratégiai mulasztásaikat – nyilatkozta Tőkés László püspök Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor felvetésére a Szabadegyetemen. A szenátor azt javasolta Tőkésnek, fogadja el az RMDSZ európai parlamenti listáján a felajánlott befutó helyet, mert ez kötelessége, de kérje, hogy az az RMDSZ, amelyet ő is képvisel, legyen egy demokratikus szervezet, amelyben véghezviszik az aradi kongresszuson elmulasztott szerkezeti reformokat és személycseréket. Eckstein-Kovács felvetésére válaszolva Tőkés László kijelentette: amikor megpróbálta belülről reformálni az RMDSZ-t, akkor kipenderítették. Tőkés egyébként szkeptikus az RMDSZ megújulását illetően. A püspök sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az RMDSZ elnök nem jelent meg a rendezvényen. Tusványos többet érdemel – fogalmazott. A közös EP-képviseletről szólva kifejtette: meg kell előlegezni a bizalmat a tárgyaláshoz, főleg miután az RMDSZ válságban van. Segíteni kell rajta – hangoztatta a püspök, hozzátéve: nem pártlistáról, hanem magyar érdekekről kell egyeztetni. Rendszerváltásra van szükség az erdélyi magyar közéletben, elsősorban a közpénzek elosztását illetően – vélte az egyházfő. Az Iskola Alapítványt ki kell ragadni Kelemen Hunor kezéből, és át kell adni a társadalmi szervezeteknek, a Communitas Alapítványt pedig Takács Csaba kezéből, és át kell adni az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek (EMKE) – fogalmazott Tőkés. /Tőkés: az RMDSZ reformjára van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
2007. július 23.
Amikor Tőkésék azt mondják, hogy Nagy Zsoltot le kell venni a listáról, mert úgymond bűnvádi eljárás folyik ellene, immár egy erkölcsi gát túllépéséről, az ártatlanság vélelmének semmibevételéről van szó. Ágoston Hugó ezt felháborítónak tartja. /Ágoston Hugó: A zsarolás erkölcsi kérdésessége. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
