Fekete Zsolt festőművész gyűjteményes kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők Marosvásárhelyen, a Bernády-házban. A tárlaton a 60-as évektől a napjainkban készült alkotásokig, nonfiguratív munkák, az erdélyi falut és erdélyi tájat, műemlékeket, úti élményeket megörökítő, biblikus témát feldolgozó pasztellképek, olajfestmények, grafikák, kompozíciós portrék láthatók. /Antal Erika: Az időutazó festőművész. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./
2007. július 4.
A Kossuth Rádió új vezetése első lépésben megszabadult a magyarul szépen beszélő, értékes műsorokat készítő munkatársaktól, mint például Németh Miklós Attilától, Haeffler Andrástól, Nagy Katalintól, Sediánszki Jánostól. A második, „csoportos elbocsátási hullám” további tisztogatást jelent. Az újonnan megjelentek mellett kiemelkedő szerepet kaptak olyan, korábban egyértelműen liberális töltetű műsorok, mint például a Gondolat-jel korábbi vezetője, Szénási Sándor. A tudatos értékváltoztatás lényege az, hogy a jobboldali riportalanyt szét lehet cincálni, a balliberálisokat meg áhítattal kell hallgatni, és akármilyen képtelenséget állítanak, arra nem illik rákérdezni. A média nyílt megszállását mutatja az is, hogy a Vasárnapi Újság műsorban megszüntették a betelefonálást: kizárva ezzel a hallgatói véleménynyilvánítás lehetőségét, írta Csath Magdolna. /Dr. Csath Magdolna: Az új Kossuth Rádió – a közszolgálatiság halála. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 4./
2007. július 5.
Traian Basescu államfő kijelentette: követelni fogja a kormánytól, hogy jelölje meg, milyen forrásokból kívánja fedezni a nyugdíjemeléseket. A parlament által elfogadott módosított nyugdíjtörvény csak akkor lép érvénybe, ha Basescu is aláírja. Basescu azzal fenyegetőzött: referendumot ír ki, amennyiben szeptemberig nem fogadják el az egyéni választókerületekről szóló törvényt. Az államfő ezúttal sem kímélte az újságírókat, akiknek – magyarázta – felkopna az álluk, ha nem volnának politikusok. Véleménye szerint a „firkászok” 80 százaléka pletykából, spekulációkból él. Basescu szerint elmozdításának kiagyalói a liberális Bogdan Olteanu, a PSD-s Viorel Hrebenciuc és az RMDSZ-es Verestóy Attila, akiket a maffiózó politikai rendszer kulcsfiguráinak nevezett. Kijelentette: az olyan politikusokkal, mint például Viorel Hrebenciuc, semmilyen együttműködést nem tud elképzelni. /Basescu szerint a nyugdíjemelés fedezet nélküli ígérgetés lehet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Az államfő támadásainak kereszttüzében Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi frakcióvezetője, valamint Bogdan Olteanu, a képviselőház liberális elnöke állt. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője visszautasította az államfő vádjait. „Nem hiszem, hogy jót tesz az államfő megítélésének, ha teljesen alaptalanul vádol különböző politikusokat” – szögezte le Verestóy. Hozzátette: ő több olyan politikussal is együttműködik, akik az államfőhöz közel állnak. /Basescu: egy mindenki ellen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./
2007. július 5.
Kormányhatározat született arról, hogy a kisjövedelmű, hátrányos helyzetben levő személyek, alacsony mezőgazdasági nyugdíjból élők vagy társadalmi gondozásban lévők ingyen fognak lisztet és cukrot kapni. Az ehhez szükséges élelmiszereket az EU intervenciós alapjaiból bocsátják a tagországok rendelkezésére. Elkészült egy hozzávetőlegesen 2 millió nevet tartalmazó lista a hátrányos helyzetű személyekről, a határozat megvitatására a kormányülésen került sor. /B. Z. : Ingyen élelmiszer a rászorulóknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2007. július 5.
A kormány július 4-i ülésén jóváhagyta a Románia és Magyarország közötti határátlépésre vonatkozó megállapodást. A felek 2004. április 27-én írták alá Bukarestben a határátlépés ellenőrzésére vonatkozó egyezményt, amelyet a 2006. december 21-én aláírt megállapodás újított meg. A dokumentumokba foglalt megegyezés célja a két ország közötti átkelés megkönnyítése, és ezáltal a határforgalom folyamatossá tétele volt. Ennek értelmében Románia és Magyarország között életbe lépett az Unióban bevett szokás: két tagország hatóságai az őket elválasztó határszakaszon közösen végzik el az útlevél- és vámvizsgálatot. Cseke Attila államtitkár, a közös kormányülések egyik előkészítője elmondta, az úgynevezett „egy-megállásos” ellenőrzést ideiglenesen bevezették 2007. január 1-től, de csak mostantól alkalmazzák a közúti határforgalomban. /Kormányhatározat az „egymegállásos” határellenőrzésről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./
2007. július 5.
Több nyugat-európai országot is megelőzött a külföldi befektetési projektek számát tekintve Románia. A 140 nagyszabású befektetési projektet felmutató Romániát a térségből egyedül csak Lengyelország előzi meg 152 projekttel. Ráadásul 2006-ban csak Bukarest tudott 63 százalékos növekedést felmutatni, míg az összes többi térségbeli államban visszaesett az újonnan induló külföldi befektetések száma. /K. L. I. : Románia vonzó a befektetőknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2007. július 5.
Hosszú hónapokig tartott azoknak az idős nyugdíjasoknak a Canossa-járása, akik 1947. szeptembere előtt vagy 1947. szeptember 1. és 1963. január 1. között ledolgozott éveikre nem tudták felmutatni, mennyi volt a fizetésük. Hiába kilincseltek hajdani gyáraikban, pontosabban azok jogutódjainál, számtalan esetben a hiányos archívum miatt nem kapták meg a kért iratot. Ilyen esetekben az újraszámításnál az azokban az években érvényes országos minimálbért vették alapul, ami negatívan befolyásolta a nyugdíj összegét. Ezt az áldatlan helyzetet orvosolta a sürgősségi kormányrendelet, amelyet július elsejétől alkalmaznak. A módosító jogszabály lényege: a nyugdíjak újraszámításánál nem a minimálbért, hanem az átlagbért veszik alapul. Alkalmazása országos viszonylatban 1 629 842 nyugdíjast érint kedvezően. /(Balázs): Már júliusban több mint 1,6 millió személy kap emelt nyugdíjat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./
2007. július 5.
A romák egyesülete szerint a kormányfő Brassóban tett látogatásán fogalmazta meg azt a diszkriminatív kijelentést, amely miatt panaszt emeltek az diszkriminációellenes testületnél. Tariceanu ugyanis azt mondta: a Belügyminisztérium rendőralakulatot küld Olaszországba, hogy azonosítsák és visszatoloncolják az országba azokat a romákat, akik – szerinte – külföldön „minden lehetséges bűntettet elkövettek”, a prostitúción, rabláson, drogcsempészeten át a szervezett betörésekig. A kormányfő kijelentését több napilap is közölte. A vádak valótlanok, „szövegkörnyezetükből kiragadott” kijelentéseken alapulnak – magyarázta a miniszterelnök. /K. A. : A kormányfő is „cigányozott” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2007. július 5.
A kormány július 4-i ülésének elején Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök megköszönte Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek a kormányban kifejtette tevékenységét. Markó is köszönetet mondott: “Sajnálattal hagyom el a kormányt, mivel nagyon jó csapattal dolgoztam együtt, és nem csupán kollégák, hanem partnerek, sőt, remélem, hogy barátok is voltunk. ” /Köszönet Markónak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./
2007. július 5.
A jól végzett munka tudatában búcsúzott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke miniszterelnök-helyettesi posztjától, a kabinet tagjaitól, a kormányfőtől. Úgy érzi, mind a kormány, mind a benne ügyködő magyar politikusok eredményes munkát végeztek, hozzájárultak az ország euroatlanti integrációjához, az ország általános gazdasági-társadalmi fejlődéséhez. A liberális–RMDSZ kormány csak jót mond magáról, dacára annak, hogy se az intézményi reformok, se az uniós pénzek lehívása terén nem jeleskedtek. A mezőgazdaság helyzete drámainak nevezhető, a tanügy a középszerűség melegágya, az infrastruktúra fejlesztése döcög, a nyugdíjasok hatvan százalékának 300 új lejből kellene megélniök. Az RMDSZ a kormánykoalíció tagjaként még a puha kulturális autonómiát szavatoló törvényt sem tudta átverekedni a parlamenten, a tanügyi törvény kisebbségellenes cikkelyeit képtelen volt megváltoztatni, az önálló Bolyai Egyetem újraindításáért folytatott harcot teljesen a civil szervezetekre bízta, nem jeleskedett az egykor államosított magyar vagyonok visszaszolgáltatása terén sem. /Simó Erzsébet: Talmi álmok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
2007. július 5.
Egy későbbi, nyár végéig megtartandó második ülésszakon fogja véglegesíteni az aláírásra váró közös jegyzőkönyv szövegét a román-magyar kisebbségügyi vegyes bizottság. A vegyes bizottság ülésén részt vevő Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója úgy vélekedett: a román belpolitikai helyzet rányomta bélyegét a bukaresti tárgyalásra. „Szerintem ennek tudható be, hogy nem kaptunk magyar szövegváltozatot” – mondta. /Konkrét eredményt vár Budapest. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2007. július 5.
“Elengedhetetlenül fontos az erdélyi magyar–magyar párbeszéd intézményesítése egy Erdélyi Magyar Kerekasztal által. Az összefogás új módozatait kell megtalálni, ehhez pedig párbeszédre van szükség. A pártegység ideje lejárt, mivel az egypártrendszer visszafejleszti a közösség alkotó energiáit” – summázta Tőkés László EMNT-elnök sajtótájékoztatóján, a június 30-i Erdélyből Európába címmel, Marosvásárhelyen tartott ellenzéki “válságkezelő” fórum eredményeit, melyről a Transindex számolt be. A közlemény szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Polgári Egyesület, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak, valamint a fórum többi résztvevője egyetértettek Tőkés László független EP-jelöltségében. A közlemény szerint “a civil társadalom, a sajtószabadság és az ifjúsági szféra fejlődése is veszélybe került az egypártrendszer klientúraépítő és mindenre rátelepedő politikája által. A magyar közösség számára elérhető források pártpolitikai szempontok szerint történő szétosztása nem csak az »állampártot« gyengítette le, de az egész közösség fejlődését is veszélybe sodorta. ” “Az erdélyi magyar közélet jelenlegi válságát elsőrendűen a hatalmi politika hitelvesztése okozza. A magyar közösség érdekérvényesítő képessége a belső demokrácia és az intézményesült pluralizmus hiányában olyannyira legyengült, hogy a politikai képviselet puszta léte is veszélybe került. ”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./
2007. július 5.
A XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, a „Tusványos” szervezői nemcsak nyílt fórumra, hanem kétoldalú érdemi párbeszédre hívják Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Tőkés kijelentette: találkozna Markóval a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. A találkozó gondolatát Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke is támogatja, aki a Transindex internetes portálnak a következőket nyilatkozta: „Biztos vagyok benne, hogy július folyamán sikerül összehozni egy Markó-Tőkés csúcstalálkozót. ” /RMDSZ-EMNT „csúcstalálkozó” Tusványoson? Tőkés László találkozna Markó Bélával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2007. július 5.
Magyari Tivadar rektor-helyettes közleményben válaszolt arra az akcióra, amit az RMDSZ európarlamenti képviselői kezdeményeztek a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel (BBTE) és a Bolyai Egyetem újraindításával kapcsolatosan. Szerinte a kampány nem kedvez az egyeztetéseknek, a megoldási formák kidolgozásának. Belátja, hogy a multikulturalizmus megjelenítése, a feliratozás vitatható. Azt kéri, hogy a meglévő, valós magyar egyetemi közösséget ne nyilvánítsák gyakorlatilag nem létezőnek. Arra kéri a romániai magyar közvéleményt, a sajtót és a politikusokat, hogy az egyetemről, annak magyar tagozatáról egyoldalú képet ne mutassanak, mert az Magyari szerint megmosolyognivaló. Az europarlamenti képviselők álláspontjára utalva kijelentette: nem igaz, hogy „maga az egyetem megtévesztő információt nyújt a saját maga által biztosított anyanyelvi oktatásra vonatkozóan. ” Nem igaz, hogy „nem állnak a magyar diákok rendelkezésére szakorientációs lehetőségek, önállósult profilok. ” Az egyetemen majdnem hatvan szak van magyar nyelven és huszonhat mesteri program. Csak részben igaz az, hogy nem biztosított „a teljes felsőoktatási anyanyelvi oktatási ciklus”. /Magyari Tivadar válaszol egyetem-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2007. július 5.
Francia és svájci minta szerint kétnyelvűvé kellene válnia a Babes–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) – jelentette ki Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga emberjogi szervezet vezetője. A szenátusban paritásos alapon, vagyis egyenlő arányban képviseltetnék magukat román és magyar oktatók. Ugyanennek az elvnek kellene érvényesülnie a vezetőségi tisztségek esetében is. Az egyetem vezetését román és magyar oktatóknak kellene ellátnia rotációs alapon. Ezzel meg kell előzni a BBTE kettészakadását. Elismerte, hogy 1989-hez képest jelentős előrelépés történt a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvű oktatásban, azonban példátlan, hogy magyar oktatókat a vezetőség véleményétől eltérő álláspont hangoztatása miatt menesztettek. Smaranda Enache szerint a BBTE elutasította azt, hogy a magyar oktatók betöltsenek vezetőségi tisztségeket, de az érdembeni párbeszédet se tette lehetővé. /BBTE: Smaranda Enache megoldásjavaslata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2007. július 5.
Bíró Béla ismételten kifejtette, hogy a román és magyar értelmiség egymásra van utalva, fájdalmas, hogy távolodnak egymástól. A kisebbségi törvény elfogadása, a magyar állami egyetem vagy a román nyelv oktatása ügyében nem hangzik el európai szellemiségű értelmiségi állásfoglalás. A román értelmiség egyik vezéralakja, Gabriel Liiceanu ezekben a kérdésekben soha nem foglalt állást. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese ezernyi „készséges, a magyar tagozat ügyét megértő, sőt ennek érdekében nacionalista nemzettársaival is szembeszálló” román kollégára való utalással utasítja vissza Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti tájékoztatóját. Kérdés azonban, hol vannak ezek a kollégák, amikor magyar ügyekben kell szavazni? /Bíró Béla: Karizma és nacionalizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2007. július 5.
E hét végén Marosvásárhelyen is elkezdődik a belső népszavazás a Székelyföld önrendelkezéséről, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség és az RMDSZ összefogásával. Az RMDSZ városi szervezetének vezetői és a körzeti elnökök támogatásukról biztosították a népszavazás kezdeményezőit, ami a megyei vezetés nemtetszését váltotta ki. A közös összefogástól 40 ezer szavazat begyűjtését várja az SZNT elnöke, Fodor Imre. Fodor örvendetesnek tartja, hogy az RMDSZ helyi vezetőit nem kellett sokat győzködni az ügy felvállalása érdekében. Brassai Zsombor megyei ügyvezető alelnök kifejtette, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet nem konzultált a megyei vezetőséggel. Pokorny László, a marosvásárhelyi választmány elnöke viszont cáfolta Brassai kijelentését, mondván, hogy időben a megyei vezetőség tudtára adták a városi szervezet álláspontját. Gál Éva, az RMDSZ városi ügyvezetője emlékeztetett, a szervezet három évvel ezelőtti, választási jelszava ez volt: Együtt az autonómiáért! Marosvásárhely román politikai alakulatainak vezetői nem örülnek a fejleményeknek. Dorin Florea, a város polgármestere, aki egyben a Demokrata Párt megyei szervezetét vezeti, alkotmányellenesnek tartja a referendumot, amely szerinte „a hagyományos román–magyar barátság” megmérgezéséhez vezethet. „Őszintén szólva undorral tekintek erre a provokációra” – jelentette ki Florea. /Szucher Ervin: SZNT–MPSZ–RMDSZ: együtt az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./
2007. július 5.
Sólyom László köztársasági elnök nem írja alá a Horn Gyula volt miniszterelnök kitüntetésére vonatkozó miniszterelnöki előterjesztést. Az államfő szerint Horn Gyula mostanáig fenntartott és képviselt nézetei az 1956-os forradalomban játszott szerepéről, és ezen keresztül a forradalomról, összeegyeztethetetlenek a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjével. „Horn Gyula karhatalmista volta 1956-ban, és különösen saját értékelése akkori szerepéről és vállalásáról a forradalom ötvenedik évfordulóján, 1956 értékeiről való állásfoglalás is” – olvasható a levélben. „Az 1956-os forradalom tagadása a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének tagadása. A forradalmat eltipró Kádár-rendszer és a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje viszont egymással össze nem egyeztethető. ” „Az alkotmánybíróság az alkotmány értékrendjével ellentétes tevékenységnek értékelte a karhatalmi alakulatban való szolgálatot 1956―1957-ben. ” „Horn Gyula a forradalom 50. évfordulója alkalmából azt nyilatkozta a Die Welt napilapnak, hogy a felkeléssel együtt sok bűnöző került szabadlábra, akik veszélyeztették a biztonságot. A pufajkás osztagban a törvényes rendet védte. ” „Egykori tette és mai állásfoglalása olyan alapvető ellentétben állnak a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével, hogy Miniszterelnök Úr előterjesztését Horn Gyulának az indokolásban felhozott érdemeire tekintettel sem teljesíthetem. ” –– szögezte le Sólyom László. Gyurcsány Ferenc kitart álláspontja mellett, Sólyom levelére reagálva, úgy vélte, sokkal fontosabb az út, amelyet az ember bejár, mint az út kiindulópontja. /Sólyom László visszautasította Horn Gyula kitüntetését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
2007. július 5.
Kapjon-e medáliát, avagy ne kapjon a hetvenöt esztendős Horn Gyula, ebben is táborokra szakadt az ország. Horn Gyula emberi és politikusi pályafutása ellentmondásos. Ő maga egyenes vonalúnak és töretlennek véli, erről tanúskodnak interjúi, de önéletrajzi írása is. Azt állította, hogy 1956–57-ben ő fegyveresen-pufajkásan a fennálló törvényes rendet védelmezte. A forradalom leverése intervenciós idegen csapatok behívásával történt, akik ebben segédkeztek, hazaárulók. Elszánt és bigott kommunisták –hazaárulók – nem csupán egy nemzeti forradalom vérbe fojtásához asszisztáltak, de fő szerepet vállaltak a törvénytelen megtorlásokban. Kétségtelen, hogy Horn Gyulának volt pozitív szerepe a rendszerváltás tájékán. Ezért Németország részéről elismerés illette Horn Gyulát, bár senki nem kérdezte meg máig, hogy a híres gesztust önmagától tette-e, avagy Németh Miklós határozott utasítására. /Magyari Lajos: H. Gy. Medáliája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
2007. július 5.
Csegzi Sándor marad a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet polgármesterjelöltje, mert a választmány megalapozatlannak tekintette a két héttel ezelőtti jelöltállítás eredményét megtagadó óvásokat, jelezte Pokorny László, a választmány elnöke. „Meglátjuk” – nyilatkozta az óvásokat követően a bukaresti Cotidianul napilapnak Borbély László arra a kérdésre válaszolva, hogy egy esetleges újraszavazáson újból megpályázná-e a jelölést. A jelenleg külföldön tartózkodó Csegzi Sándort meglepték az óvások. /Bögözi Attila: Estek az óvások, Csegzi a jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2007. július 5.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) közgyűlése fegyelmi vizsgálat lefolytatását kérte Visky Béla kolozsvári teológiai tanár ellen, mert Visky sorozatosan rágalmazó kampányt folytat a református egyház ellen. „Ez nemcsak az erdélyi egyházkerület ügye, hanem közös ügy, a királyhágómelléki egyházkerületet is ugyanúgy érintik ezek a támadások” – szögezte le Tőkés László püspök. „A közgyűlés nem indított volna eljárást, ha nem számítana igazságtételre. Az eljárást az erdélyi egyházkerület fegyelmi bizottsága fogja lefolytatni, mivel Visky annak az egyházkerületnek a kötelékébe tartozik” – mondta Tőkés László. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Krónika laptól szerzett tudomást a KREK indítványáról. Pap Géza megerősítette: az egyházkerület elnöksége valamennyi bejelentést megvizsgálja, így a KREK részéről érkező kérelmet is. Visky Béla, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem lelkésztanára szerint egyetemi katedrája nem forog veszélyben. „Meglep és nem lep meg Tőkés László indítványa – mondta el Visky Béla. – Meglep, mert nem gondoltam volna, hogy a nagyváradi püspök ennyire rossz diplomata, aki képtelen bármilyen kritikai hang elviselésére. Ugyanakkor nem lep meg, mivel Tőkés módszereit mindig is a bosszúállás és az intolerancia vezérelték. A püspök úr ezúttal is megtagadta a párbeszéd lehetőségét. ”Hatvanegy református lelkész – köztük Visky Béla – állásfoglalásban fejezte ki a református egyház jelenlegi állapota miatti aggodalmát. „Noha fontos, hogy az egyház korrekt és méltányos kapcsolatokat alakítson ki a társadalmi és politikai élet különböző tényezőivel, mindazáltal tiltakozunk az ellen, hogy az egyházat bárki is eszközként használja politikai célok elérése érdekében” – áll a közleményben. „Ha egyházunk vezetése magyarázkodik, és az igazság nyílt kimondása esetén belső diverziót emleget, az csak totalitárius jellegét és igényét bizonyítja” – olvasható az állásfoglalásban. /Csinta Samu, Gergely Gizella: Intolerancia vagy felforgatás? = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./
2007. július 5.
A Kossuth Rádió műsorrendjének módosításával kapcsolatban fogalmaztak meg nyílt levelet az erdélyi történelmi egyházak vezetői. A Such Györgynek, a Magyar Rádió Zrt. elnökének címzett levél aláírói – Jakubinyi György római katolikus érsek, Pap Géza és Tőkés László református püspök, Tempfli József és Schönberger Jenő római katolikus püspök, valamint Szabó Árpád unitárius püspök – elsősorban arra kérik a rádió vezetőségét, állítsa vissza a határon túli magyarsággal foglalkozó, Határok nélkül című műsor reggeli ismétlését. „Erdély-szerte híveink többsége számára a Kossuth Rádió az egyetlen folyamatosan magyar nyelven sugárzó adó” – indokolták a múlt hónap elején bevezetett új műsorrend módosítására vonatkozó kérésüket az egyházfők. „Ugyanakkor a Magyar Rádió bukaresti tudósítói tisztségének a megszüntetését is sajnálattal tesszük kifogás tárgyává. Megítélésünk szerint ez az intézkedés a határon túli magyarság irányában éppen olyan rossz üzenetet hordoz, mint például a Duna Televízió határon túli műsorainak a korlátozása” – áll a dokumentumban. /Egyházfők tiltakozása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./
2007. július 5.
Dr. Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója látogatott el kollégáival Gyergyószentmiklósra, a Tarisznyás Márton Múzeumba. Csergő Tibor igazgató mutatta be a vendégeknek a Tarisznyás Márton Múzeumot. Dr. Kovács Tibor elmondta, 2002-ben vették fel a székelyföldi múzeumokkal a kapcsolatot, elsősorban Sepsiszentgyörggyel. Ekkor a néprajzi jellegű kiállítások cseréjére, és gyűjtések szervezésére korlátozódott a kapcsolat. Felmerült egy kiállítás lehetősége, mert még soha nem történt meg az, hogy a székelyföldi múzeumok együtt bemutatkozhassanak, Székelyföld történetét eddig nem mutatták be Magyarországon, Budapesten. Elképzelhetőnek tartják, hogy láncszerűen, hat–nyolc–tíz év alatt, több kiállítást szervezve mutatnák be a meglévő anyagokat. Várhatón 2008 őszén bemutatják a Magyar Nemzeti Múzeumban a székelyek történetét, életmódját. A főigazgató fontosnak tartja, hogy támogatást kapjon az itteni múzeum. Meglepődött azon, hogy mindössze heten alkotják a múzeum közösségét, és mindent ők látnak el. A tervek szerint a budapesti kiállításon a marosvásárhelyi múzeum a mezővárosi részt, a székelykeresztúri múzeum a parasztház teljes berendezését, a csíkszeredai múzeum Csíksomlyó szellemi központként való megjelenítését, a kézdivásárhelyi múzeum céhes anyaggal, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum a képtárából a történeti jellegű alkotásokat mutatná be, a Tarisznyás Márton Múzeum pedig a város örmény jellegével, illetve a malommal erősíti Székelyföld bemutatását. /Baricz-Tamás Imola: Székelyföld bemutatása a magyar fővárosban. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 5. – 27. sz. /
2007. július 5.
Július 4-én Csíkszereda központjában felavattak egy turistainformátor készüléket. Az automata információs pont érintőképernyővel ellátott berendezés, amely naprakész, többnyelvű, egyszerű turisztikai információkat szolgáltat a szabad szálláshelyekről, vendéglátó egységekről, szolgáltatásokról, különböző programokról, látványosságokról, rendezvényekről, közlekedésről és az időjárásról, /H. I. : „Turistatájoló” Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2007. július 5.
Benkő György színész mint minden évben, május első napjaiban érkezett szeretett városába, Aradra. Jött feltöltődni, szórakozni, örült a barátoknak. Benkő váratlanul meghalt, egy vérrög rossz helyre tévedt. /Réhon József: Búcsú Benkő (Bernhardt) Gyuritól. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./
2007. július 5.
A Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség július 6–8. között szervezi meg a XV. Határ Menti Turista Találkozót, amelynek kiemelkedő rendezvénye a dr. Téry Ödön-emléktúra a Temes megyei Óbébre július 7-én. A kerékpáros és személygépkocsis zarándoklat részvevői megkoszorúzzák az elkötelezett orvos, sikeres hegymászó, a közép-európai turizmus fáradhatatlan szervezőjének mellszobrát, Zayzon Ágnes hódmezővásárhelyi képzőművész alkotását, amelyet tavaly májusban 28-án lepleztek le. A Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség állíttatta a szobrot Óbében. Téry Ödön Óbében született 1856. július 4-én. Az orvosi pályát választotta, főtisztviselő, majd minisztériumi tanácsos volt, közben szabad idejét a természetjárás népszerűsítésének szentelte. 1917. szeptember 11-én hunyt el. /P. L. Zs. : Téry Ödön-emléktúra Óbében makói kezdeményezésre. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./
2007. július 5.
A Körömhír című, Resicabányán a kilencvenes években napvilágot látott református gyülekezeti lap “nyomdája”, azaz egy sokszorosító gép (sapirográf) Makay Botond gyűjteményeként hat írógéppel és egy stencilgéppel együtt a resicabányai Bánsági Hegyvidék Múzeumába került. A Körömhír című resicabányai református gyülekezeti lap Makay Botond szerkesztésében az 1990-es fordulat utáni első belső terjesztésű lap volt, amely 1992-től 1993 végéig jelen meg, 1994-től, a Délnyugat /Resicabánya/ megjelenésétől a Körömhír a Délnyugat vallási rovatának a címeként élt tovább a szórványlap 1997-es megszüntetéséig. /Szakmáry Károly: Múzeumba került a Körömhír “nyomdája”. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./
2007. július 5.
Ötödik alkalommal szerveztek idén aranyosszéki népzene és néptánc-tábort Várfalván. Kanyaró Pál várfalvi polgármester célja a néptánc-tábor beindításakor az volt, hogy a vidéken élő fiatalokkal megismertesse az aranyosvidéki táncokat és dalokat. Várfalván a néptánccsoport most ünnepli 10 éves születésnapját. /Aranyosszéki néptánctábor ötödször. Várfalva. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2007. július 5.
Fehérlófia témával szervezték meg Bálványosfürdőn az Incitato művésztábort. Az ember és a ló kapcsolatát jelenítik meg azok az alkotások, amelyek a Bálványosfürdőn zajló XV. Incitato Művésztáborban készülnek. Idén mintegy húsz magyarországi és erdélyi képzőművész dolgozik a művésztelepen. A kéthetes tábor fő motívuma minden évben a ló. Simó Enikő, a tábor művészeti vezetője elmondta, valamennyi vendég számára kihívást jelent ebben a témában alkotni. A táborban készült munkákat az immár hagyományossá vált Incitato kiállításon mutatják be a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban. /Bartos Lóránt: Monda ihlette művek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./
2007. július 5.
Csernáton tájmúzeumában készül a monumentális faragott emlékoszlop, melyet július 7-én, bizonyos feljegyzések szerint Árpád honalapító fejedelem halálának 1100. esztendejében avatják fel a Kárpát-medencében egyetlen Árpád nevű falujában. Az erdővidéki cserefa Tőkés László püspök kezdeményezésére válik emlékoszloppá. Árpád falu Bihar megyében van. 1996-ban, a magyar millennium évében az ünnepségeket november 23-án tartották, a falu lakói elhatározták, hogy a település nevét magyarul is kiírják. A magyar helységnévtáblát a rendőrség levetette. Ellenkező esetben – fenyegetőztek – lezárják az utat, és nem tudják megtartani a tervezett ünnepséget. A megemlékezésen mintegy másfél ezer ember vett részt. Tőkés László beszédében azt emelte ki, hogy akit megfosztanak emlékezetétől, azt emberi méltóságától fosztják meg. 1996-ban, a honfoglalás 1100. évében Árpád-díjat alapítottak, amelyet elsőként a településről Nagyváradra származott Vassy Erzsébet képzőművész vehetett át. Árpád falu nyolcszáz körüli lakosának többsége – több mint 700 lélek – magyar. Árpád vezérnek Háromszéken az altorjai nagytemplom melletti teraszon áll a szobra – Miholcsa József alkotása, 2003-ban avatták fel. /Sylvester Lajos: Árpád éve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
