Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 640 találat lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-630 | 631-640
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2007. szeptember 28.

Idén végez az első „bolognai évfolyam” a romániai egyetemeken. Júniusban végez az utolsó olyan évfolyam, amely még a régi oktatási rendszerben kezdte el egyetemi tanulmányait, és szintén a 2007–2008-as tanév végén államvizsgázik az első évfolyam, amely a bolognai rendszerben tanult. A bolognai rendszerben a felsőoktatási hallgatók számára az első ciklus hároméves, ezt egy kétéves mesterképző követi. Tehát az előző tanévekhez viszonyítva kétszer annyi hallgató fejezi be júniusban tanulmányait, és kétféle módszer szerint államvizsgáznak. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, gondoskodnak arról, hogy a két típus elkülönüljön. Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora elmondta, konkrét tapasztalatok hiányában még nem lehet tudni, hogy mi lesz a folyamat finalitása. Szerinte a bolognai folyamat egyik lényegi eleme, hogy az első három év tulajdonképpen a gyakorlati képzésen alapszik. „Így az alkalmatlan diákok nem kiesnek a négy év folyamán, hanem három év alatt elvégeznek egy gyakorlati alapképzést” – véli a Sapientia rektora. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen növekedik a szakok száma a magyar tagozaton. Emellett az idei tanévtől az egyetem bármely diákja, illetve bárki, aki ezt az egyetemet végezte, előnyös feltételek mellett iratkozhat be egy második diploma megszerzésére egy másik szakra, a tandíjas helyekre. Ugyanakkor akár 25–80 százalékos tandíjkedvezmény is járhat a második szakon – ez többek között attól is függ, hogy a két szak ugyanazon karon van vagy sem. A tanévet 7686 magyar tagozatos egyetemi hallgató kezdi az alapképzésben, a mesteri programban és a doktorin. Ez a számadat mintegy félezerrel nagyobb, mint a 2006–2007-es tanévben. Az egyetemnek összesen mintegy 45 ezer diákja van. A bentlakás azonban idén is megoldatlan probléma maradt a BBTE-n. Az egyetem ugyanis mindössze 6 ezer hallgató szállását tudja biztosítani. A BBTE Szatmárnémetibe kihelyezett tagozatán felújították a régi kaszárnya egyik épületrészét, melyet az egyetem használ, kiépítették az informatikai rendszerüket – tájékoztatott Végh Balázs Béla, az egyetem területi tagozatának főigazgatója. Új fejezetet nyithat a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem történetében az idei egyetemi tanév, október végéig ugyanis benyújtják az egyetem akkreditációjához szükséges dokumentációt. Előrelépés történt a bentlakások terén is, közölte Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora, a legnagyobb változás Csíkszeredában történt. A bentlakásnak is helyet adó volt Hargita Szálloda ugyanis a nyár folyamán átkerült a Sapientia Alapítvány kezelésébe. Kolozsváron is bővül a bentlakási helyek száma a sapientiás hallgatóknak, a református kollégium ugyanis új ingatlant adott át, s kollégiumi helyekre a Sapientia diákjai is pályázhatnak. Emellett több kollégium is – akárcsak az előző években – a hallgatók rendelkezésére áll. Marosvásárhely az egyetlen város, ahol a sapientiásoknak nincs bentlakási lehetőségük. Dávid László rektor azonban bízik abban, hogy a 2008–2009-es tanévre már felépül a bentlakás a koronkai campuson. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen akkreditálták a Filozófia Kart is, így az intézmény már négy akkreditált karral indítja az új tanévet. Ebben az évben is folytatják az egyetem teljes akkreditálásáért folyó harcot. A bentlakások tekintetében Nagyváradon is jóval kevesebb hely van, mint amennyire igény lenne. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a legfontosabb változást a helyek egyenlő elosztása jelenti. Az intézmény vezetősége úgy döntött: az idéntől 50-50 százalékos arányban osztja meg a román, illetve magyar felvételizők közötti helyeket. „Az aránytalanság felszámolása és az 50-50 százalék megállapítása nem afféle numerus claususnak, hanem egy óriási lépésnek számít. Ezt most az oktatók arányának a korrigálása kell hogy kövesse” – nyilatkozta dr. Nagy Örs, a MOGYE helyettes rektora. Esély mutatkozik arra is, hogy az egyetem vezetősége elfogadja a magyar nyelven írt államvizsga-dolgozatokat. /Kétszer annyian államvizsgáznak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2007. szeptember 28.

A Sapientia – EMTE Műszaki és Társadalomtudományok Kar Élelmiszertudományi Tanszéke immár olyan technológiai háttérrel és szakemberállománnyal rendelkezik, amellyel legfelsőbb szintű élelmiszerminőségi méréseket tudnak végezni – hangzott el a tanszék sajtótájékoztatóján. Csapó János professzor, a tanszék vezetője elmondta, jelen pillanatban négy olyan PhD-hallgatóval dolgozik együtt, akik nívós tudományos eseményeken értekeztek doktori munkájukról. /Kozán István: Nemzetközi munka az egyetemen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

2007. szeptember 28.

Szeptember 27-én Aradon rendhagyó irodalomórára invitálta a diákokat a minorita kultúrházba az EMKE Arad megyei szervezete és a Csiky Gergely Iskolacsoport: Dráfi Mátyás Jászai-díjas érdemes művész, a Komáromi Jókai Színház tagja tartott előadást. Az előadó a hangoktól, a hangképzéstől, a kiejtési szabályoktól beszélt. /(Kiss): Hangképzés, beszédtechnika, szövegértelmezés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./

2007. szeptember 28.

Sajátos tiltakozási módszert választottak a Szilágy megyei Diósad lakói, miután a megyei tanfelügyelőség úgy döntött, gyereklétszám miatt bezárja az 1–8. osztályos magyar általános iskola kapuit. A községi iskolában tanuló húsz diáknak a településtől 6 kilométerre fekvő Goroszlón kellene elkezdenie az új tanévet, azonban a szülők nem engedik a gyerekeiket iskolába az önkormányzat által biztosított kisbusszal. Tiltakozásukat Haraklány községközpont tanácstestületének két RMDSZ-es diósadi képviselője is támogatja. Andrei Todea Szilágy megyei prefektus elfogadhatatlannak tartja a diósadiak tiltakozását. Baczó András tanácsos elfogadhatatlannak tartja, hogy a gyereklétszámra hivatkozva újabb magyar iskolát zárnak be. „Miért járjanak a gyerekeink a szomszéd településre, amikor nálunk is van iskola? Szilágy megyében kilenc általános iskolát szüntettek meg, nekünk a mi magyar iskolánk fáj” – szögezte le a tanácsos, aki pontosította A diósadiak tiltakozása ellen foglalt állást Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezető elnöke is. /Gyergyai Csaba: Bezárták a diósadiak magyar iskoláját. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2007. szeptember 28.

Ukrajnában a sorozatos belpolitikai válságok után szeptember 30-án előrehozott parlamenti választásokra kerül sor. A választások kiírására az államelnök Juscsenko és a kormányfő Janukovics közötti hatalmi torzsalkodás szolgáltatott alapot. 2004-ig, míg nem lépett életbe a kizárólagosan pártlistás rendszer a parlamenti választásokon, a magyarok a magyar többségű 72. számú kárpátaljai választókerületből juttatták be képviselőiket a Legfelsőbb Tanácsba (Verhovna Rada). 1994–1998 között a baloldali Tóth Mihály, 1998–2002 között a jobboldali Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, 2002 és 2006 között pedig a magyarországi szocialisták /MSZP/ támogatását élvező Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke képviselte a magyar érdekeket az ukrán fővárosban. A 2006-ban életbelépett pártlistás választási törvény három százalékban szabta meg a bejutási küszöböt. Ez a negyvennyolc milliós országban a 156 000 fős magyar közösség (2001-es népszámlálási adat) számára eleve lehetetlenné tette a parlamentbe való kerülést. A Juscsenko vezette Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem (NU – NSZ) tömörülés Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, megyei tanácsi képviselőt a határesetnek számító, a parlamentbe való bejutásra azonban mégis esélyes 99. helyen jelölte, ennek fejében a KMKSZ az államelnök politikai alakulatát támogatja. Az Ukrajna Szocialista Pártja a 11. helyen jelölte a jelenleg Budapesten diplomáciai feladatot betöltő Tóth Mihályt. Gajdos István, az UMDSZ elnöke néhány hete azt ígérte Kovács Miklósnak, hogy szervezete a kampány során őt fogja támogatni. Ezt tudomásul véve a KMKSZ elkészítette az Ukrajnai Magyar Egyeztető Tanács (UMET) létrehozásáról kötendő szerződés tervezetét. Augusztus végén az UMDSZ Országos Tanácsa úgy döntött, hogy a szervezet nem Kovácsot, hanem Tóthot támogatja. Olekszandr Moroz leköszönő házelnök, az Ukrajna Szocialista Pártja elnöke közölte, hogy szocinternbeli magyar barátai ajánlására biztosított ilyen előnyös helyet Tóth Mihálynak. A párt kárpátaljai elnöke arról beszélt, hogy remélhetően még szeptember első felében pártja és az MSZP együttműködési megállapodást köt. A bejelentés a kampányba való durva beavatkozásnak minősíthető. Azt sugallja, hogy a támogatási forrásokat kezében tartó budapesti kormánypárt Morozék jelöltjét támogatja. Tóth Mihály kampányában felhasználható a magyar MSZP-s vezetők szokatlanul sűrű kárpátaljai látogatása is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az idén kétszer tett villámlátogatást a térségben, és augusztusban feltűnt a magyar pénzügyminiszter is. Az ukrajnai választásnál az EU- és NATO-tag Magyarország nem a „nyugatos” politikai erők oldalára áll. Mindez nem előzmény nélküli. A 2004-es elnökválasztás idején az EU és az Egyesült Államok Juscsenkot támogató politikájával szemben Budapest az orosz orientáltságú Viktor Janukovicsra – s annak kárpátaljai mamelukjára –, az akkor (egyesített) szociáldemokrata, Gajdos Istvánra tett, aki a narancsos forradalom győzelme után, különböző felelősségre vonások elől menekülve úgyszintén az MSZP közbenjárása után villámgyorsan igazolt át az Ukrán Szocialista Pártba. Az UMDSZ-hez közeli kárpátaljai magyar nyelvű sajtó páratlan történelmi esélynek írja le a két magyar jelölt indulását, valamint azt, hogy először lehet két képviselőjük az ukrán parlamentben a magyaroknak. (Forrás: Budapest Analyses) /A magyar képviselet esélyei az ukrán parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2007. szeptember 28.

Nincs győztese Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsga szóbeli (megismételt) szakaszának. Két pályázó jelent meg a vizsgán: az időközben igazgatóvá kinevezett Szász Enikő és Szabó K. István. A zsűri szerint egyikőjük sem kapta meg a minimálisan szükséges 8-as osztályzatot. Az érintettek közül Szász Enikő az újságírótól tudta meg az eredményt. “Nem lep meg, mert tudtam, hogy egyesek mindent elkövetnek azért, hogy elmozdítsanak, úgy csűrik-csavarják a dolgot, hogy ez a patthelyzet alakuljon ki. ” – mondta. /(pataky): Függőben a színházigazgatói tisztség. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./

2007. szeptember 28.

Hármas jubileumot ünnepeltek szeptember 23-án, vasárnap a szatmárnémeti Láncos templomban: felszentelésének 200. évfordulóját, az orgona 100. évfordulóját és a bombázáskor tönkrement templom újjáépítésének 60. évfordulóját. Szatmárnémeti legnagyobb református temploma, nevét a körülötte húzódó, töviskoronát idéző alacsony lánckerítésről kapta. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Fellépett Fátyol Rudolf hegedűművész, valamint a Rudolf vonósnégyes, Erdős Margit és Barsan Meghi pedig hárfakoncertet adott. Az ünnepség végén Tőkés László püspök, Sipos Miklós esperes és Szilágy Balázs lelkipásztor két emléktáblát leplezett le a templom falán. Az egyiken azok neve szerepel, akik a legtöbb áldozatot hozták a szatmári reformátusságért, a másikon pedig a templomban eddig szolgált lelkipásztorok és gondnokok neve olvasható. /Babos Krisztina: Jubileum a Láncosban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2007. szeptember 28.

„Nem elég beszélni a misszióról, tenni is kell érte” – szögezte le Vinczéné Pálfi Judit református lelkész, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa azon a presbiteri konferencián, amelyet az elmúlt hét végén szerveztek a Bihar megyei Sólyomkőváron, az egyházmegye Ifjúsági Központjában. A szekularizáció, valamint a népességfogyás drámai következményei ellen csak akkor lehet eredményesen fellépni, ha az egyház idejében ismeri fel és kezdi el a missziós munkát – hangzott el. Az Ifjúsági Központ kétszintes épület, 66 férőhelyes, étkezővel, fürdőszobákkal, saját víztisztító-berendezéssel ellátott épület, körülötte még folynak a munkálatok. Az intézmény nem csupán egyházi rendezvényeknek, táboroknak, presbiter- és gyülekezeti találkozóknak ad otthont. Évi rendszerességgel táborozik itt a szilágysági IPP Art művészeti társaság is, de a szilágysági cserkészeknek is kedvenc találkahelye Sólyomkővár. /Püsök Annamária: Cselekvő misszióra készül az egyház. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2007. szeptember 28.

Szeptember 24-én kiszállt a bírósági végrehajtó Gencs faluba, hogy a szatmárnémeti törvényszék döntése értelmében kilakoltassa a hivatalban levő lelkészt, Szomor Attilát. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa ez ellen tiltakozott, mondván, hogy Bátori Gyula sikkasztásért felfüggesztett korábbi lelkész által kezdeményezett munkaügyi perben született bírósági ítélet még nem jogerős, mivel az egyház fellebbezett ellene. Bátori éjszaka lelakatolta a parókiát. A nagykárolyi rendőrfőkapitány kilátásba helyezte, hogy bűnvádi eljárást indít az ellen, aki hozzányúl a lakathoz. Szeptember 26-án kivonult Gencsre a nagykárolyi egyházmegye lelkészi kara Tőkés László református püspök vezetésével, és az ő jelenlétükben az egyházkerület főkurátora, Pap Sándor eltávolította a lakatot az ajtóról. Tőkés László sajtótájékoztatóján ismertette az egyházkerület nyilatkozatát, melyben ismertették a Gencsen kialakult botrány hátterét, ugyanakkor tiltakoznak az ellen, hogy a szatmárnémeti törvényszék megsértette a református egyház autonómiáját, a rendőrség és a csendőrség pedig magatartásával támogatja a törvénybe ütköző cselekedeteket. „Egyházkerületünk megdöbbenéssel tapasztalja, hogy az illetékes hatóságok – a törvényszéki és bírósági fórumok, a bírósági végrehajtó, a rendőrségi és csendőrségi szervek – rendre a bűnpártolás súlyos vétségét követik el, amikor sorozatosan egyházunk rovására járnak el és intézkednek, cinkos módon pártját fogva az állásából fegyelmi úton eltávolított és nagy összegű sikkasztás miatt bűnvádi eljárás alatt álló Báthori Gyula volt lelkésznek – áll a nyilatkozatban. – A történtek után joggal vetődik fel a kérdés, hogy kik állnak a szabadon garázdálkodó Báthori Gyula mögött? Egyházkerületünk a volt lelkész feltételezett szekusdossziéjának kivizsgálását kérte az országos átvilágító bizottságtól. ” /Babos Krisztina: Főkurátori ajtónyitás Gencsen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2007. szeptember 28.

Fekete János mártírpapnak állítanak szobrot a felső-háromszéki Gelencén. A Petrovits István készítette 2,4 méteres bronz műalkotás gipszmását elszállították egy marosvásárhelyi magánöntődébe. A szobrot Szent Imre napján, november 5-én, Gelence búcsús napján állítják fel. Fekete János 1885-ben született és 1952-ben börtönben hunyt el, a nagyközség katolikus templomának kertjében temették el. A műalkotás a tavaly felállított, Márton Áront ábrázoló Petrovits-szoborral szemben fog elhelyezkedni, így a gelenceiek a kommunizmus alatt sokat szenvedett két egyházi személyiség képmása előtt elhaladva lépnek majd be Isten hajlékába. Fekete János 1936-tól volt Gelence plébánosa, később Felső-Háromszék kerületi esperesévé nevezték ki. Az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapító tagja volt. 1950-ben házkutatást tartottak otthonában, 1951 februárjában letartóztatták és a brassói Szekuritátéhoz vitték, mert nem ismerte el a Márton Áron püspök letartóztatása után államilag kinevezett egyházmegyei vezetőket. Miután hónapokon át föld alatti cellában tartották, 1951 augusztusában átvitték a brassói fellegvárba, két hét múlva pedig a bukaresti börtönbe, majd a Targu Jiu-i fogolytáborba vitték, ahol 1952. március 25-én meghalt. /Bartos Lóránt: Tisztelgés a mártírpap előtt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2007. szeptember 28.

A székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes fennállásának húsz éve alatt gyűjtötte az ősi népi táncokat. Nemrégiben ünnepelték megalakulásuk 20. évfordulóját. Az együttes megalakítója, László Csaba a magyar néptánccal a brassói egyetemen kezdett ismerkedni, ahol 1985-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. A köréje csoportosuló fiatalok az ő irányítása alatt lettek a népi kultúra iránt elkötelezettek. Az együttes 1987-ben alakult a székelykeresztúri gimnáziumban, első műsorukat 1988 júniusában mutatták be. A régi rendszer utolsó évtizedében a Megéneklünk, Románia Országos Fesztivál brassói szakaszán díjat nyertek. Már 1990-ben meghívták az együttest Magyarországra, Siklósra és Pécsre. A Háromszék Néptáncegyüttes létrehozásakor László Csaba néhány alapító taggal átment az alakuló profi együtteshez, ahol ő lett a koreográfus. Azután László Csaba hazatért Székelykeresztúrra, újjászervezték a Pipacsok együttest. 1991-ben a Pipacsok második generációjának tagjaiból sikerült olyan színvonalas együttest alakítani, amely már abban az évben népszerűsítette Székelyföld néptáncait. 1992-ben intézményes formát is kapott a csapat, és nagy sikerrel szerepelt, többek között Svájcban. 1993-ban László Csaba koreográfiájával és rendezésével elkészült a Katonák című táncszínházi produkció, amellyel sikeresen turnéztak az erdélyi városokban. 1994-ben Idegen földre ne siess című műsorukkal országos turnét tartottak és részt vettek a Szegedi Folklórfesztiválon is. 1996-ban nagy sikerrel szerepeltek hazai rendezvényeken és Franciaországban. Két alkalommal szerepeltek az Amerikai Egyesült Államokban is. 1998-ban László Csaba vezetésével, többnyire a Pipacsok tagjaiból alakult meg az Udvarhelyi Néptáncműhely, és több sikeres műsort mutattak be. László Csaba úgy érezte, hogy a város vezetői nem támogatják megfelelően, ezért 2001-ben megszüntette viszonyát az Udvarhelyi Táncműhellyel. A Székely sorsképek című előadást már mint független koreográfus készítette el. 2002-ben ismét újjászervezte a Pipacsokat. Mindezek mellett László Csaba 2003-ban a Nagyváradi Filharmónia keretében tevékenykedő Magyar Néptánc Együttesnél a Só útja című kétrészes táncjáték koreográfusa és rendezője volt. Az évek során nagy sikerrel szerepeltek Hollandiában, Szardíniában, több esetben Magyarországon. Idén Kínában is vastapssal jutalmazták a Pipacsok műsorát. Állandó utánpótlást képeznek a Kis Pipacsok és a Mákvirág tánccsoportok. Az együttes 1994-től szervezi a Felsősófalvi Székelyföldi Tánctábort is, amelyen a táncoktatók László Csaba mellett a Pipacsok táncosai. Emellett népzene- és néptáncgyűjtéssel is foglalkoznak. /László Miklós: Húszéves a Pipacsok Néptáncegyüttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

2007. szeptember 28.

Székelyudvarhelyen Tiszteletbeli Székely-kitüntetést, érmet és erről szóló oklevelet nyújtottak át Gubcsi Lajos írónak, a Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriuma elnökének. Az indoklásban Szász Jenő kifejtette: a székely autonómia támogatásáért ítélték oda a kitüntetést. /Újabb Tiszteletbeli Székely. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./

2007. szeptember 28.

Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múzeumban megnyílt Balázs István képzőművészeti kiállítása. Csergő Tibor András múzeumigazgató köszöntője után Györffi Kálmán író mutatta be a művészt. Balázs István a sepsiszentgyörgyi tervezőintézetben dolgozik. Festményeinek nem adott címet, hogy szemlélői maguk döntsék el, mit láttak. /Bajna György: Egy vasárnapi festő pénteki tárlata. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

2007. szeptember 28.

A központi magyar lap megalapításának 60. évfordulóját ünnepelte Bukarestben a napokban ötszázadik lapszámát megért Új Magyar Szó szerkesztősége. A lapelőd Romániai Magyar Szó 1947. szeptemberi alapítása, illetve a 2005. szeptemberi, Új Magyar Szó néven történt újraindulás kettős jubileumát ünnepelték. A rendezvényt Vincze Lóránt, a lapot kiadó Scripta Rt. vezérigazgatója nyitotta meg. „Csináljátok úgy tovább, ahogy a lelkiismeretetek diktálja. Próbáljátok azt egy pillanatra se kikapcsolni, és akkor nagy baj nem lehet” – hagyatkozott Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó és az Előre egykori munkatársa a laputód Új Magyar Szó munkatársainak. Cseke Gábor levelét Salamon Márton László, az ÚMSZ főszerkesztője olvasta fel. „Nem voltam elég erős nemet mondani a manipulálásoknak, bárhonnan is értek. Ez volt az átok a munkámon” – vallotta meg Cseke Gábor. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a lap szakmai sikereit méltatta, hangsúlyozva annak a nyelvi igényességnek a szükségességét, amelyre korábban sokkal kényesebbek voltak a napilapok munkatársai is, mint manapság. Ágoston Hugó az ÚMSZ korábbi főszerkesztőjeként, jelenlegi vezető publicistájaként mondott beszédet. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Szövetségének elnöke tolmácsolta a szakmai testület elnökségének üdvözletét, és – a Brassói Lapok főszerkesztőjeként – visszautalt az RMSZ hatvan évvel ezelőtti megalapítására, amikor a BL akkori főszerkesztője, Kacsó Sándor „utazott le Bukarestbe, lapot alapítani”. Verestóy Attila, az Új Magyar Szót kiadó Scripta Kiadó főrészvényese méltányolandónak nevezte a magyar központi napisajtó üzleti szempontból meg nem térülő támogatását. /Lapalapítási évforduló. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

2007. szeptember 29.

Szeptember 30-án felszentelik Bukarestben Daniel pátriárkát, a román ortodox egyház új fejét. Az egyházfőnek szembe kell néznie egyháza átvilágításának a kérdésével. – Nem folytattam politikai rendőrségi tevékenységet! Semmi rosszat nem tettem! – mondta Andrei gyulafehérvári érsek, miután az átvilágítók (CNSAS) kimondták, hogy a szeku besúgója volt. Kitudódott róla: azt a megbízást kapta, hogy a felszámolt görög katolikus egyház volt hívei között szimatoljon, és azok állásfoglalásairól, terveiről jelentsen. Az új pátriárkának nincs mitől tartania. Bejelentették, hogy az ő szekuritátés iratcsomóját 1989 decemberében elégettek. Teodosie dobrudzsai érsek pedig kifejtette: a szekuval aláírt együttműködési nyilatkozatát „az ország és nemzet iránti hűségesküjének” tekinti, olyan „hazafias gesztusnak”, amelyet ma is büszkén vállal. Calinic argesi püspök is elismerte, hogy a szekunak írt nyilatkozatokat, főképp olyankor, amikor külföldi nagykövetek látogattak egykori kolostorába, de tagadta, hogy a titkosszolgálat informátora lett volna. /Tibori Szabó Zoltán: Szeplőtelenek Őtúlboldogsága. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2007. szeptember 29.

Romániából érkezett bűnözők rivalizáló bandái valóságos háborút vívnak egymással Róma utcáin. Legutóbb egy ember meghalt, egy másik megsebesült a bűnözők egymás közti leszámolásában. Az év eleje óta összesen 3557 embert vettek őrizetbe az örök városban, ezek 75 százaléka román állampolgár. Walter Veltroni római polgármester nagyon kemény intézkedéseket követel a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető bűnözési hullám ellen. Szeretné elérni annak a szabálynak a módosítását, amelynek értelmében európai uniós tagállam polgárait nem lehet kiutasítani, ha nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra. Veltroni szerint ki kell terjeszteni a kiutasítás lehetőségét az erőszakos bűncselekmények elkövetőire is. A polgármester több nyilatkozatában követelte, hogy Románia „vállaljon felelősséget állampolgáraiért”. Egyes becslések szerint Románia csatlakozásával évente 60 ezer román állampolgár vándorol ki Olaszországba. Már most is minden tizedik román család kap rendszeres pénzátutalásokat nyugat-európai országokban, elsősorban Olaszországban dolgozó tagjaitól. Az Olaszországban élő románok szövetségének adata szerint jelenleg másfél millió román állampolgár dolgozik Itáliában, a nők leginkább háztartási kisegítőként, a férfiak főleg a mezőgazdaságban vagy az építőiparban. Ezek közül becslések szerint legfeljebb 300 ezernek van munkavállalási engedélye. /Román bűnözők rivalizáló bandái terrorizálják Rómát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2007. szeptember 29.

Átlag tizenöt százalékkal nőnek október 1-jétől a tanügyben – a köz- és felsőoktatásban – dolgozók bérei. A kormány idén év elején döntött a tanárok fizetésének három szakaszban történő növeléséről. Így január elsejétől 7, április elsejétől 3, míg október elsejétől 15 százalékkal nő a pedagógusok alapfizetése. Az adminisztratív személyzet fizetése 12 százalékkal emelkedik. /Októbertől nőnek a pedagógusbérek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2007. szeptember 29.

Szeptember 28-án zajlott az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT), amelynek keretében többek között megválasztották az RMDSZ megyei szervezetének új oktatási alelnökét, Péter Tünde személyében. László Attila megyei elnök a demográfiai mutatók alakulását részletezve kifejtette: 2008 valószínűleg az utolsó vonat az erdélyi magyarság számára. A Kolozs megyében és Kolozsváron észlelhető fejlődés azt jelzi, hogy a magyarság részarányának csökkenése itt még hangsúlyosabb lesz. Hangsúlyozta: Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy a negatív kampány, az egymásra mutogatás befolyásolja a kampányt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Európarlamenti választásokra készül a Kolozs megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2007. szeptember 29.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ Székelyföldön is toboroz jelölteket az esetleg létrejövő majdani KAT-ba. Hangsúlyozták: a kisebbségi törvénytervezet a szórványban sem felelne meg a magyarság elvárásainak, Székelyföldön pedig egyenesen káros lenne, mivel alapvetően ellentétes Székelyföld autonómiatörekvéseivel. Felszólították az RMDSZ-t, hogy módosítsa a kisebbségi törvény tervezetét és a következő román–magyar közös kormányülésen, továbbá minden hazai és nemzetközi fórumon Székelyföld vonatkozásában csakis a területi autonómia megvalósítását tartsa szem előtt. /Tiltakozik az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2007. szeptember 29.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke visszautasította Tőkés László püspöknek azon kijelentését, miszerint az egyházaknak nyújtott RMDSZ-támogatás „diverziós” tevékenység. Az egyházak anyagi és erkölcsi támogatása az RMDSZ programjában is kiemelt helyen szerepel, ezért a szövetség értetlenül fogadja, és nem tartja felelős magatartásnak Tőkés László saját egyháza elleni kifakadását – áll Kelemen Hunor közleményében. /Kelemen Hunor: Nem RMDSZ-diverzió az egyházak támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2007. szeptember 29.

A készülő közoktatási törvény egyeztetési folyamatában a román politikai pártok, de az oktatási szakszervezetek vezetői is láthatóan összehangoltan dolgoznak azon, hogy megakadályozzák az RMDSZ által kezdeményezett, a román nyelv sajátos tanterv és tankönyvek alapján történő oktatását – jelentette be Asztalos Ferenc képviselő. A politikus leszögezte: itt az ideje, hogy ezekben kérdésekben ne csak az RMDSZ, hanem a magyar szakszervezeti vezetők, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, de az EMNT és SZNT is hallassa hangját, megerősítve azt a tényt, hogy az RMDSZ által követett oktatás-politikai célok fontosak a magyarság számára – hangsúlyozta a politikus. Asztalos közölte, a napokban két, a Konzervatív Párt által kidolgozott, egyértelműen magyarellenes törvényjavaslat érkezett a képviselőház oktatási szakbizottságához. Az egyik tervezet azt szorgalmazza, hogy az iskola-előkészítő évet a kisebbségi gyerekek esetében fordítsák a román nyelv elsajátítására, de azt is, hogy a román nyelvet az I. osztálytól a XII. osztályig a román diákok számára készült tantervek és tankönyvek alapján tanítsák. A másik törvénytervezet értelmében azokban a helységekben, ahol a románság számbeli kisebbségben él (különösen Hargita, Kovászna, és Maros megye egy része), az itt román nyelvet oktató pedagógusok fizetését egészítsék ki az országos bruttó átlagfizetés összegével. /Összehangolt támadás a magyar nyelvű oktatás ellen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

2007. szeptember 29.

Tolmácsok vagy magyar nyelven tudó szakemberek alkalmazását kéri a Magyar Polgári Szövetség a rendőrségen, csendőrségen, ügyészségen. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök felvetése szerint, ha közintézményekben kötelező olyan kapcsolattartásért felelős személyeket alkalmazni, akik ismerik a hozzájuk forduló anyanyelvét. Az MPSZ a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul, ha év végéig nem orvosolják az érintett intézmények a helyzetet. /(-kas): Tolmácsot a rendőrségre! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

2007. szeptember 29.

Szeptember 28-án lezárult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kolozsvári Akadémiai Bizottsága (KAB) megalakulásának befejező szakasza. Zárt ülésen az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén választották meg a vezetőségi tagokat. Az MTA Kolozsvár Akadémiai Bizottságának elnöke Péntek János, az MTA külső tagja, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékének professzora lett. Alelnökök: Kása Zoltán, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Természettudományi Karának professzora, Egyed-Zsigmond Imre, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Patológia Tanszékének professzora, és Kovács András, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem-Filozófia Kara Művészettörténeti Tanszékének professzora. Megjelent Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke, az erdélyi magyarság következetes pártolója. Az MTA-elnök történelminek nevezte a kolozsvári lépést, amely együttműködési lehetőséget nyit meg az európai uniós elveknek megfelelően. /Ördög I. Béla: Megválasztották az MTA erdélyi fiókjának vezetőségét. Péntek János lett a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2007. szeptember 29.

Az RMDSZ Temes megyei szervezetének küldöttgyűlése szeptember 27-én szavazott a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a most alakuló Kulturális Autonómia Tanács Temes megyei tagjairól. Az SZKT-ban négy hely illeti meg a Temesközt, de ebből kettő foglalt, mert az elnök (Halász Ferenc) és a parlamenti képviselő (Toró T. Tibor) hivatalból tagja. A másik kettőt megválasztották: Takács Mihály/Zsombolya/ és Pastean Erika /Végvár/. A KAT-ban két képviselője lesz Temes megyének: Fazakas Csaba, a Temesvári Református Egyházmegye lugosi esperese és Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány és a Magyar Civilszervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke. /P. L. Zs. : Megszavazták az SZKT- és KAT-jelölteket. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2007. szeptember 29.

A Korunk szeptemberi számának alaptémája kapcsán a titkosszolgálatokról, ügynökökről, besúgókról, beszervezésről és nem utolsó sorban a leleplezés-feltárás jelentőségéről-szerepéről tartott előadást Gyarmati György magyarországi történész szeptember 28-án Kolozsváron, a Korunk Akadémia megnyitó ülésén. A Korunk főszerkesztője, Kántor Lajos felvázolta a Korunk Akadémia célkitűzéseit, rövid- és hosszú távú programját. Gyarmati György méltatta azt a szerepet, amelyet a lap betölt a tudományos- és közéletben, leszögezve: Magyarországon hiányzik a modern 20. századi társadalomtörténet-írásnak az a fajtája, amelyet ez a lap évek óta felvállalt, és igen magas fokon művel. Gyarmati elmondta, sűrűn előfordult az, hogy a tartótiszt írta le a jelentést. A gyerekek és a Szekuritáté külön tragikus fejezete az elmúlt 40 évnek. Figyelemre méltó a hivatásos ügynökök gondolatvilága. A „Páskándi Gézának már az ábrázata is nacionalista” és az ehhez hasonló mondatok tömkelege elképesztő. A titkosszolgálatokra vonatkozó kutatás nem anyaghiányban szenved, ellenkezőleg, akkora mennyiségű anyag árasztja el a kutatókat, hogy egyszerűen képtelenség feldolgozni. Az információk jelentős része bizonyos értelemben használhatatlan. Léteznek kartotékok, aláírás nélkül, és léteznek a fedőnéven írt feljelentések. Külön-külön egyik sem számít bizonyítéknak egy esetleges bírósági eljárás kapcsán. Így az egykori ügynököknek csak egy töredékét lehet igazából leleplezni. Az ügynökök az elnyomó gépezet legalján voltak valahol. Felettük van még a pártvezetőség, a titkosszolgálat teljes gépezete, le egészen a tartótisztig, és ők soha nem tárgyai ennek a feltáró munkának. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Besúgók, ügynökök, jelenkori történelem. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2007. szeptember 29.

Szeptember 28-án döntött a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kezdeményezte Aranka György-szoborpályázat bírálóbizottsága. Az öt beérkezett pályamunka közül a nyertes Gyarmathy János helybeli szobrászművész lett. Aranka György, ez egykori Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság létrehozójának szobra Marosvásárhelyen fog állni. /(nk): Döntött az Aranka György- szoborpályázat zsűrije. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

2007. szeptember 29.

Temes megyében, Újmosnicán szeptember 23-án a református templom melletti épületben felújított és megnagyobbított gyülekezeti teremért való hálaadásra gyűltek össze. A tavalyi, százéves évfordulóra felújított templomban a 213 lelket számláló gyülekezet egyharmada volt jelen. Az ünnepi műsorban kis csoportokban három nemzedék képviseltette magát versekkel, énekekkel, szavalókórussal. /Szakmáry Károly: A templom után a gyülekezeti termet is felújították. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2007. szeptember 29.

Szeptember 28-án Lippán a helybeli Degrée Alajos Olvasókör megtartotta évadnyitó ülését. Czernák Ferenc Arany János és Szombati-Szabó István őszi témájú verseiből szavalt, Simó Luca Petőfi Sándor, ugyancsak ősszel kapcsolatos verseiből olvasott fel. /(b): Évadnyitó ülés volt Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2007. szeptember 29.

Az erdélyi folklórnak immár tíz éve meghatározó eseménye az Erdélyi Prímások Találkozója, melynek idei jubileumi rendezvénye újra felvonultatta a jó nevű prímásokat. A X. Erdélyi Prímások Találkozója szeptember 27-i gálaműsora bizonyíték volt arra, hogy igény van e találkozóra. A gálaműsort idén is közös táncház zárta. /Antal Ildikó: Prímásgála Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2007. szeptember 29.

Aradon hatodik alkalommal szervezte meg szeptember 28-án a Banat-JA Kulturális Kör a Kisebbségek Fesztiválját. Felsorakoztak a magyar, zsidó, szerb, szlovák, bolgár, roma, német kisebbségeket képviselő párok, végigvonultak a városközpontban. Pompilia Szellner főszervező elmondta: ilyen nagy részvételre még nem volt példa a kisebbségektől, idén a zsidó közösség képviselői is felléptek a színpadra, hagyományos dalokat előadó kórussal. /Sólya R. Emília: Kisebbségek fesztiválja hatodszor. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./


lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-630 | 631-640




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998