Az Aradi Magyar Napok keretében tartották meg az idei Márki Sándor-díjkiosztó ünnepséget október 2-án. A kitüntetéssel a kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógusok munkásságát ismerik el, egyúttal emléket állítanak annak a jeles történésznek, aki Arad vármegye és Arad történetét oly kiválóan megírta, Márki Sándornak (1853–1925) – mondta Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének elnöke, a minisztérium nemzetiségi oktatásért felelős vezérigazgatója. /Pataky Lehel Zsolt: Átadták az idei Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./
2008. október 4.
A Szabadság szerkesztőségében tartotta meg október 3-án évi közgyűlését a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete. A tanácskozást követő tisztújításon a Szabadság munkatársát, Balázs Bencét választották meg a hét erdélyi magyar napilap kiadóit tömörítő egyesület élére. /Tisztújítás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2008. október 4.
Október 2-án, Szatmárnémetibe látogatott Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye megyés püspöke. A látogatás fő célja, a szatmári római katolikus egyházmegye lelkipásztori tervének megismerése, valamint találkozás Schönberger Jenő megyés püspökkel. A találkozón a küldöttség főként a zsinati folyamat, a lelkipásztori munkát segítő tematikus évek alakulása iránt érdeklődött. Szó esett a réteg-pasztorációért felelős munkacsoportok működéséről is. /Két püspök találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 4./
2008. október 4.
Tizenhárom megye képviselői vettek részt a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) őszi megyei konzultatív tanácsülésén Szamosújváron. A rendezvényt Borzási Sarolta, a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács elnöke, Rés Konrád, az MKT főszervezője és Vetési Imola, a MAKOSZ ügyvezető elnöke nyitotta meg. Az ügyvezető elnök elmondta, hogy a MAKOSZ, illetve tagszervezetei az utóbbi fél évben több ezer diákot mozgattak meg rendezvényeiken keresztül. A diákszövetség nyáron Neumann Informatikai Tábort, Diákönkormányzati Szabadegyetemet szervezett, illetve a Félszigeten külön MAKOSZ-sátrat tartott fent. – Jó érzéssel tölt el az, hogy a Makosz oda jutott szakmailag, hogy segíteni tud a felvidéki magyar diákságnak – nyilatkozta Talpas Botond, a MAKOSZ külügyekért felelős alelnöke, a nyári XIV. Diákönkormányzati Szabadegyetemen három felvidéki diák vett részt. /Határon túli magyar diákokat segít a MAKOSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2008. október 4.
Ifjú Haáz Sándor zenetanár, a Szentegyházi Gyermek Filharmónia megalapítója és vezetője hosszú munkássága alatt világsikert aratott. Családi örökséget hordoz a zenetanár. Ifjú Haáz Sándor nagyapja, Haáz Rezső székelyudvarhelyi tanár a Néprajzi Múzeum alapítója. Gyűjtéséből könyveket adott ki. Édesapja, Haáz Sándort az 1955-ben megalakuló Székely Népi Együttes vezetője volt. Ifjú Haáz Sándor a kolozsvári zenekonzervatóriumot végezte kitűnően, majd kihelyezték Szentegyházára, ahol azóta is tevékenykedik. Kiválogatta a jó hangú tanulókat, és kórust alakított. Utána hangszereket vásároltatott az iskolával, és ajándékba is kapott. A székely ruhát kötelező viseletnek tette az énekkarban. Szentegyháza legnagyobb ünnepe, ha a ,,filisek” szerepelnek. Erdélyt többször, Magyarországot is néhányszor bejárták műsoraikkal. Ellátogattak Törökországba is. Ifjú Haáz Sándor az erdélyi kultúra egyik megőrzője, megtartója. /Horváth Arany: Az erdélyi kultúra őrizője – Haáz Sándor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./
2008. október 4.
Szonda Szabolcs költő, műfordító, újságíró, lapalapító, egyetemi tanár, doktorandusz – október 1-jétől a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár új igazgatója. Fiatal kora ellenére gazdag irodalmi és szakmai múltat tudhat maga mögött. A vizsgáztató bizottság öt jelölt közül őt tartotta a legalkalmasabbnak. A menedzseri pályázatban kiemelte, hogy a könyvtárat ne csak épületként lássák, hanem kultúraközvetítő és -szolgáltató központnak. Gyakoribb koprodukciós rendezvényeket tervez helyi közművelődési és civil szervezetekkel. A könyvtár honlapját portállá kell fejleszteni, a létező elektronikus katalógust elérhetővé kell tenni az interneten. Harmincnégy évi könyvtárigazgatói tevékenységéért mondtak köszönetet Kiss Jenőnek. /Váry O. Péter: Kultúraközvetítő központot a könyvtárból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./
2008. október 4.
A szászrégeni Humana Regun Egyesület Hősök és mártírok címmel előadást szervez az aradi vértanúk emlékére október 6-án, a George Enescu Ifjúsági Ház nagytermében. Fellépnek: a szászrégeni Népszínház Kemény János Társulatának Csimm-Bumm gyerekcsoportja, az Öröktűz Ápolói csoportja – a Lucian Blaga Iskolaközpont magyar diákjai, a Lármatűz Csoport – a Petru Maior Iskolaközpont magyar diákjai, a marosfelfalusi Bíborka tánccsoport valamint Szabó Előd és Géczi Jancsi előadók. /Hősök és mártírok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2008. október 4.
Magyarország ezeréves története teli van fejetlen, akasztott, főbe lőtt, meggyilkolt árnyakkal. Az aradi kivégzésekhez hasonlító esemény, hogy egy hadsereg tizenhárom elfogott tábornokát, mint lótolvajokat lógatták fel és lőtték főbe, még a véres magyar történetben is egyedülálló. Az orosz hadvezetés csak Görgey Artúr főparancsnok életét tudta biztosítani, ez volt sokak szemében Görgey árulásának döntő bizonyítéka. A tizenhárom tábornok, majd még néhány főtiszt: Kazinczy Lajos tábornok, Peter Giron, a német légió parancsnoka, Woronieczki Mieczyslaw herceg, honvédezredes és Abancourt Károly honvédszázados, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzése ébren tartotta a világba kiáramló honvédtisztekben és honvédekben s az itthon maradottakban a lázadás szellemét. /Bogdán László: A magyar panteon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./
2008. október 4.
Bocskay Vince szobrászművészről írta pályatársa, Márton Árpád: „Évtizedeken át szellemi nagyjainkat egy rendszer megtagadta, tiltotta, elhallgatta. Most az idő, a korigény újra kiszólította a feledésből, és Bocskay Vince által kiléptek a terekre méltóságukban és a forma hiteles tisztaságában. ” Alkotóművészetét mérlegelve felezővonalat húzható a pálya közepén. Művészi ténykedése első felét a kisplasztikák uralják, a másodikat az emlékszobrászat, a térszobrok dominálják – írta az 1949. december 16-án Szovátán született, jelenleg is ott élő művészről monográfusa, Nagy Miklós Kund. /Nagy Miklós Kund: Bocskay Vince. Műterem sorozat. Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2008/ Bocskay Vince Kolozsváron az akadémián szerzett oklevelet 1974-ben, majd hazatért szülővárosába. Rajztanárkodott, pedagógiai tevékenysége hasznosan egészíti ki szobrászatát. Szülővárosában ma már művésztelep működik; Kusztos Endre, Bocskay Vince, Kuti Dénes, Sánta Csaba, Siklódi Zsolt, Kuti Botond és t más alkotó együttműködése révén példásan valósult meg a különböző nemzedékek kézfogása. 1990 után közel húsz monumentális munkát fejezett be, volt év, amikor kettőt is avattak. Szovátán Nicolae Balcescu (1991) és Petőfi Sándor (1992) mellszobrát és a két világháború hősei emlékművét készítette el, a Petőfi-mellszobor párját a testvérvárosban, Százhalombattán is felállították. Első egész alakos munkája dr. Bernády György bronzszobra Marosvásárhelyen (1994). További köztéri alkotásai (2006-ig): a háborús hősök emlékműve Szovátán (1996), a politikai foglyok emlékműve Székelyudvarhelyen (1996), Mikes Kelemen mellszobra Zágonban (1997), Apor Vilmos püspök egész alakos szobra Gyulán (1998), gróf Mikó Imre egész alakos szobra Sepsiszentgyörgyön (1998), millenniumi emlékoszlop Nagyváradon (2000, közösen Gergely Istvánnal és Dóczy Andrással), Patachich Ádám érsek egész alakos szobra Kalocsán (2000), Bod Péter mellszobra Felsőcsernátonban (2001), az 1848-as forradalom és szabadságharc és a két világháború hőseinek emlékműve Kézdivásárhelyen (2002), a Don-kanyarban elpusztult hősök emlékműve Marosvásárhelyen (2005), Márton Áron püspök egész alakos szobra (Budapesten várja, hogy elhozzák és felavatása után a kolozsvári Szent Mihály-templom főbejáratánál fogadja a betérőket), az 1956-os elítéltek emlékműve a kolozsvári Református Teológián (2006). /B. D. : Bocskay Vince emberarcú szobrászata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2008. október 4.
Ács Ferencet (1876. jún. 16. – 1949. máj. 26.) az erdélyi impresszionizmus úttörőjeként tartja számon a szakirodalom, de a szélesebb közönség ma már alig tud valamit munkásságáról. Életének állomásai: a szülőváros Kolozsvár, Budapest, München, Nagybánya, majd élete végéig ismét Kolozsvár. Kedvenc festőhelye a Sétatér, a Hója, Kalotaszeg és Galócás környéke. Lételeme volt a szabadban festés, a nagybányai tartózkodás erősítette meg végérvényesen ezt a meggyőződését. Életművének a kolozsvári művészettörténész, Murádin Jenő állított emléket: Ács Ferenc, az impresszionizmus erdélyi úttörője. /Litera-Veres Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2008. Erdélyi Művészet könyvek/. Életműve gazdag és egyenetlen. Közgyűjteményben igen kevés műve található. /b. d. : Az impresszionizmus erdélyi úttörője. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2008. október 4.
Aradon az A. D. Xenopol Megyei Könyvtár kiállítást rendezett az Orczyak könyvtáráról. Dr. Szörényi László professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, a régi könyvek kiváló ismerője bevallotta: régen szerette volna látni az Orczyak könyvtárát, de mindeddig nem nyílt rá lehetősége. Nem is nyílhatott, mert az Aradon Orczy–Vásárhelyi alap néven ismert gyűjtemény a raktárakban áll, feldolgozása még tart, noha a mostani kiállítás szervezője, Kakucska Hartmann Magda budapesti kutató hosszú évek óta rendszeresen jár Aradra, tanulmányozza, osztályozza az Orczyak egykori könyvtárát. Az Orczy család a XVIII–XIX. században jelentős szerepet játszott a magyar közéletben, 1736-ban bárói rangot kapott a család, s több tagja korában kiemelkedőn értékesnek számító könyvtárat gyűjtött. Ez a könyvtár (vagy annak része) került Orczy II Lőrinc révén Aradra: az ő főispánsága (1830–1837) idején lett Arad szabad királyi város (1834), s ekkor ajándékozta a városnak könyveit, amely 1913-ban része lett az első városi könyvtárnak, mely végül a megyei könyvtárba került. Kakucska Hartmann Magdának eddig mintegy félezer kötetet sikerült azonosítania a 8000 körülire becsült állományból, de a munkának közel sincs vége: az egykori gyűjtemény ugyanis nem maradt meg egy tömbben, elkülönítve, s ma már nem tudni, hogy megvannak-e maradéktalanul az egykori listákon szereplő alkotások, hol kell keresni őket a könyvtár raktárában. /Jámbor Gyula: Az Orczyak Arad történelmében. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./
2008. október 4.
A magyar design XX. századát mutatja be kiemelkedő ipari termékek és tervek alapján a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben megnyílt Made in Hungary 1900-2000 című kiállítás. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, valamint a Magyar Formatervezők Tanácsa támogatásával szervezett kiállítás október 30-ig tekinthető meg a román fővárosban. /A magyar desing Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2008. október 4.
Az október 4-én nyíló kiállítás Marosvásárhelyen ifj. Kolcsár Renate munkáinak állít emléket: ötvennél több fotó a falakon, száznál is több a Mentor Kiadó által megjelentetett albumban, melynek címe: Fénytől fényig – ahogy ifj. Kolcsár Renate látta. A tárlat emlékkiállítás. Kolcsár Renate 14 éves korától fotózott, hobbiként. Kutatófizikát végzett, a tanügybe került, majd 1989 után állás nélkül maradt. Elvégezte Kolozsváron az angol-magyar szakot, de további állásgondokkal küszködött, végül Svédországba távozott, ahol tíz éven keresztül tanított matematikát, fizikát és kémiát – svédül. 2007 januárjában, negyvennégy évesen távozott, halálát rák okozta. Most munkáiból kiállítás-sorozat nyílik a marosvásárhelyi egyházak kiállítótermeiben, ahol a Sebestyén Mihály által írt, Természetes fényben című előszóval ellátott fotóalbum is megvásárolható, a bevétel egészét a rákos betegek megsegítésére szánja ifj. Kolcsár Renate édesanyja. /Nagy Botond: Vándortárlat a segítőktől. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2008. október 4.
Október 3-án kiállítás nyílt a marosvásárhelyi Bernády Házban. Szerzőjük, Christian Binder, 22 éves brassói fotós pályázat útján több dél-erdélyi zsinagógát járt be és fotózott. Elhagyott, bérbe adott, kihasználatlan, romos épületek, árva falak sorakoznak a fotókon. Az erdélyi zsinagógamentési program keretében készültek el a fotók. /(erdélyi): Egy kisebbség néma öröksége. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2008. október 4.
Károlyi Fülöp Béla fényképeiből nyílik kiállítás október 4-én a nagykárolyi kastély átriumában, ugyanakkor a városhoz kötődő alkotó legújabb kötetét is bemutatják. A Tornyok és templomok című fotótárlat képeinek nyolcvan százaléka partiumi és erdélyi kegyhelyeket mutat be, a költőként és íróként is tevékenykedő Károlyi Fülöp Béla nemrég kiadott kötete pedig sorban a tizenegyedik. Az író egy korábbi regénye, a két éve napvilágot látott A város illata című alkotás Nagykárolyban játszódik. Károlyi Fülöp Béla Kolozsváron született, a középiskolát Nagykárolyban végezte, az egyetem befejezése után Mezőpetriben tanárkodott, később pedig Orosházán telepedett le. /Károlyi Fülöp Béla tárlata Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 4./
2008. október 4.
1920 után a külön utakon járó erdélyi irodalom mindinkább magára talált. Elkezdődött a történeti regények híres korszaka. Ekkor jelent meg többek között Nyirő József A zsibói bölény című regénye is. És egyre inkább elfogadott lett valamennyi erdélyi író számára Berde Mária jelszava: vallani és vállalni. Nyirő József, mint a népi irodalom egyik képviselője, az egész magyar nyelvterület legnépszerűbb székely írója lett. Mindenkit elbűvölt romantikus havas díszleteivel és idealizált góbétípusával, Uz Bencével. A regény 1933-ban jelent meg először és számos újabb kiadásával hírnevet hozott a szerzőnek. Nyirő szorgalmas író volt. Regényei (Madéfalvi veszedelem, Néma küzdelem, Isten igájában, Íme az ember!, Kopjafák, Jézusfaragó ember, Az én népem stb.) eseményszámba mentek. Óriási olvasótábora volt. Írói nagysága, igazságszeretete, a népéhez való rendíthetetlen hűsége és az érte való aggódása elvitathatatlan, éppen úgy, mint rapszodikus természete, kocsmázásai és politikai melléfogásai. Nyirő Józsefnek 1944 őszén menekülnie kellett hazájából. Spanyolországban, Madridban talált menedéket és 64 életévéből az utolsó 9 évet kegyelemkenyéren, nagy szegénységben töltötte. 1953. október 16-án, a rákkórházban ragadta el a halál. Az Üzenet a külföldi magyarokhoz című vallomás és a Küzdelem a halállal című írása alázatos és könyörgő fohász az óhazáért, Erdélyért és minden magyarért. Az Üzenet a külföldi magyarokhoz című írásában többek között ez áll: „Akármennyire küzdünk is ellene – belső összeomlás fenyeget. Az a veszedelem, hogy magunkban, vagy utódainkban megszűnünk magyarok lenni. Lélektani folyamat ez, amellyel önmagát veszítheti el mindenki. Nem is szándékosan, hanem az események és életkényszer, a körülmények hatása alatt. Talán azzal kezdődik, hogy egyszer csak nem jut eszedbe egy magyar szó. ” Majd így folytatja: „Ha meggondoljuk és látó szemmel látni tudunk, rá kell döbbennünk, hogy mindez főképpen és elsősorban a saját belső összeomlásunk következménye. Minden egyéb pedig ennek az érvénye, mint mikor ősszel az életerő a fákban megszakad és önmaguktól hullanak le a levelek. ” Meggondolkoztatóak a nagy székely író utolsó szavai. /Erőss Attila: Sorozatban jelennek meg Nyirő József művei. Az írót újból felfedezték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2008. október 4.
Életének 64. évében elhunyt Csiki László /Sepsiszentgyörgy, 1944. okt. 5. – Budapest, 2008. okt. 2./ erdélyi születésű író, költő, műfordító. A múlt héten nem érezte jól magát, ezért Ajakír című regényének bemutatójára sem tudott elmenni az Írók Boltjába. /Elhunyt Csiki László. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ Csiki László, többek között a Kellékek, az Elhallgatások és A keresztelő című verseskötet szerzőjeként vált ismertté. 1968 és 1971 között a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör riportere, 1971-től 1980-ig a Kriterion Könyvkiadó szerkesztője, 1980 és 1982 között az Utunk irodalmi hetilap rovatvezetője volt. 1984-ben kitelepedett Magyarországra, ahol 1989-ig a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1989 és 1991 között a Magyar Napló folyóirat versrovatvezetője, 1991-től szabadfoglalkozású író, majd a Budapest Filmstúdió dramaturgja. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat. 1977-ben megkapta a Román Írószövetség prózadíját, 1987-ben Füst Milán-jutalmat kapott, 1990-ban József Attila-díjat, 1997-ben Déry Tibor-jutalommal, 1999-ben Bezerédj-díjjal, 2002-ben Tiszatáj-díjjal, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével, két évvel ezelőtt pedig Salvatore Quasimodo-emlékdíjjal ismerték el munkásságát. /Elhunyt Csiki László. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./
2008. október 4.
Napvilágot látott Láng Zsolt könyve: Tója vagy tottja? ,,a” ,,romániai” ,,magyar” ,,irodalom” ,,története” /Koinónia, Kolozsvár, 2008/. Helyenként pamfletbe átváltó esszéket tartalmaz, sugallva, hogyan is képzeli Láng Zsolt a romániai magyar irodalom egyelőre megíratlan történetét. A könyv számtalan részlete vitára ingerel, írta Bogdán László. Jelenleg zavar uralkodik, az értékrend összekuszálódik, az irodalom önképe kusza, táborok jelennek meg, vázolta a helyzetet Bogdán László. /Bogdán László: Olvasólámpa: Tója vagy tottja? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./
2008. október 4.
Megjelent: Fekete Vince: Udvartér /Háromszék, Sepsiszentgyörgy, Kaláka Könyvek/ című munkája, a szerző napi publicisztika határain túlnövő esszéit tartalmazza. /Farkas Árpád: Megjelent: Fekete Vince: Udvartér. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./
2008. október 5.
Szeptember 21-én Erzsébetbányán dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök felszentelték az Isteni irgalmasság és Pietrelcinai Szent Pió tiszteletére épített templomot. A templom építését 2005. júniusában kezdték el. Ünneplőbe öltözött a falu, közel ezer ember fogadta a főegyházmegye főpásztorait. Az első templomot 1769-ben építették a görög katolikus hívekkel közösen, ez a templom 1814-ben leégett. Újabb próbálkozások történtek templom építésére 1872-ben, 1899-ben és 1991-ben, de mindegyik meghiúsult, és így kénytelenek voltak eddig a görögkeleti hívekkel közösen, felváltva használni a templomot. /Bányai Ferenc: Templomszentelés Erzsébetbányán. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 5./
2008. október 5.
Tizenötéves működése óta első ízben szervezett magyar nyelvű szemináriumot a Szerzetesrendek és Kongregációk és az Apostoli Élet Intézményei Legfőbb Elöljáróinak Romániai Konferenciája, annak elnöke, P. Páll Leó ferences provinciális kezdeményezésére. Mivel járul hozzá a mi közösségi életünk Európához? – ez volt a témája a rendezvénynek, amelyet szeptember 25–26-án a jezsuiták kolozsvári Manréza Lelkigyakorlatos Központjában tartottak. A munkálatokon kilenc szerzetesi intézmény erdélyi közösségeinek tagjai vettek részt. Az Erdélyben élő (túlnyomórészt magyar tagokból álló) szerzetesi közösségek is ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, amelyek jelen vannak mindenféle csoport és intézmény életében Európában. Fülöp Magdolna SSS, a szociális testvérek elöljárója szerint nagy problémát jelent, hogy kevés a hiteles ember a társadalom különböző szintjein. Orbán Mihály jezsuita értékelte a görög katolikus nővérek ingyenes kórházi szolgálatát, akik soha nem fogadtak el csúszópénzt. Ezzel „jel” lehettek volna, de sajnos kivonták őket onnan. Farkas Gabriella M. Fidelis, a Szent Családról nevezett Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek képviseletében a lelki kapcsolatok kialakításának fontosságát hangsúlyozta. Réti Pacifika és Babos Tarzicia (Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei) szerint az emberek reakciója nagyrészt pozitív a szerzeteseket illetően. /Fodor György: A szerzetesi élet a keresztény Európa reményének műhelye. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 5./
2008. október 6.
Kötelezővé tenné a kisebbségi nyelv használatát Frunda György szenátor mindazokon a településeken, ahol egy adott nemzeti kisebbség aránya eléri a 10 százalékot, ugyanakkor az anyanyelvhasználatra azoknak a kisebbségeknek is lehetőséget kellene biztosítani, amelyek számaránya nem haladja meg a tíz százalékot. Pozitív példaként Nagyszebent, valamint Segesvárt említette, amelynek helységnévtábláján német nyelvű felirat is szerepel, bár a német lakosság aránya alig két százalék. Frunda szerint az igazságszolgáltatásban is szükséges az anyanyelvhasználatra vonatkozó jelenlegi szabályozások módosítása. /Frunda: anyanyelvhasználati jogot már 10 százaléktól. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2008. október 6.
Független jelölteket támogat a Magyar Polgári Párt (MPP) az őszi választásokon, döntött a párt vezetősége a hét végén Farkaslakára összehívott tanácskozásán. Az MPP-s polgármesterekből, illetve a párt megyei elnökeiből álló testület tagjai közül 23-an szavazták meg a függetlenek támogatását, 6-an voksoltak ellene. A jelöltek nevesítése a jövő héten várható. /Függetleneket támogat az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2008. október 6.
Az MPP elnöksége a hétvégi tanácskozáson felszólította megyei szervezeteit, támogassák népszavazás kiírását november 30-ára a székelyföldi autonómiáról. A kezdeményezés Izsák Balázsé, a Székely Nemzeti Tanács elnökéé, aki erről a múlt héten Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is tárgyalt. Markó elmondta, továbbra is fenntartja, hogy a parlamenti választások napján nem lehet párhuzamosan autonómia-népszavazást tartani. „Nem zárkózunk el attól, hogy jogászaink megvizsgálják az SZNT kezdeményezését, az RMDSZ majd az autonómia-dokumentáció alapos szakértői elemzését követően foglal majd állást az ügyben” – mondta Markó. /RMDSZ-SZNT-találkozó a népszavazásról. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2008. október 6.
Az Magyar Polgári Párt /MPP/ elnöksége úgy döntött, hogy a közigazgatásban tevékenykedő MPP-s képviselők számára kötelező a székelyföldi autonómiareferendumok megszervezése és támogatása. /A közigazgatásban szereplő MPP-sek kötelesek támogatni az autonómiareferendumot. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2008. október 6.
Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, találkozott az SZNT képviselőivel, és kérte őket, hogy „minél hamarabb” küldjék át a dokumentumokat, elemzéseket, amelyeket a Székelyföld esetleges átszervezése kapcsán készítettek elő. Markó szerint elemezni kell azt, hogy referendumot írjanak-e ki „Székelyföld esetleges közigazgatási átszervezése kapcsán”. Ebben az ügyben az RMDSZ és az SZNT képviselői még találkozni fognak. /Az RMDSZ tanulmányozni fog. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2008. október 6.
A választások napján akarja az autonómia-népszavazást a Székely Nemzeti Tanács. Az RMDSZ kezdetben ellenkezett, majd rájöttek, kampány van, szavazatokat kell szerezniük, így tanácsosabb az ügy mellé állniuk. Ma már csak a választások napjával egybeeső időpont ellen emelnek kifogásokat, s Márton Árpád képviselő a romániai törvények szerint is járható útnak tekinti a kezdeményezést. Markó Béla elnök korábban lehetetlennek nevezte a referendum megszervezését, most tárgyalóasztalhoz ült az SZNT vezetőivel, és ígérte, jogászai tanulmányozzák a dokumentációt. Az SZNT kezdeményezése újból kampánykellékké teszi az autonómiát. /Farkas Réka: Kampányautonómia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./
2008. október 6.
Marosvásárhely legrégebbi óvodájának, a teljesen átépített Iskola utcai Stefániának a hétvégi újjáavatásán Dorin Florea polgármester elmondta, hogy a Stefánia korszerűsítése kizárólag a polgármesteri hivatal és a helyi önkormányzat érdeme. Replikájában Borbély László középítkezési miniszter hangsúlyozta, hogy a teljes, több mint egymillió lejes összeget az általa vezetett szaktárca biztosította. Florea és Borbély szócsatája akkor is folytatódott, amikor más szónokok vették át a helyüket. Florea kijelentette, hogy mind Borbély, mind ez a „semmirevaló kormány az utolsókat rúgja”, és az új, PDL-s kabinet majd móresre tanítja őket. A vita annyira elfajult, hogy a díszemelvényen Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnöknek a két férfi közé kellett állnia. Ezután Lokodit hol a megye anyjaként, hol nagyanyjaként konferálták be. /Kampányhangolás az óvodaavatón. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2008. október 6.
Magánszemélyként tett feljelentést magyar rendezvény ellen Dan Tanasa, a FACIAS elnöke, a sepsiszentgyörgyi Wass Albert-hét betiltását kéri Románia főügyészétől. A sepsiszentgyörgyi Dan Tanasa annak az állam visszaéléseivel szemben védelmező egyesületnek (FACIAS) az elnöke, amely az utóbbi hetekben tucatnyi feljelentést küldött a hivatalos szervekhez. Ez a civil szervezet tiltakozott többek között az autonómiareferendum ellen, az ellen, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi székházára nincs kitűzve a román zászló, és hogy a Kovászna megyei könyvtárigazgatói tisztségre kiírt versenyvizsgán feltétel volt a magyar nyelv ismerete. Mostani feljelentésében arról tájékoztatta Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyészt, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) október 13–20-án Wass Albert-hetet szerveznek Sepsiszentgyörgyön. Kifogásolta, hogy a rendezvényt a helyi önkormányzat 1500 lejjel támogatja. Tanasa a kormányrendeletre hivatkozott, amely tiltja az emberiség elleni bűncselekmények miatt felelős személyek, valamint az önkényuralmi jelképek kultuszát. Arról nem tett említést, hogy a kolozsvári népbíróság 1946 márciusában hozott ítélete, amely háborús bűnösnek mondta ki Wass Albertet, többek szerint megalapozatlan bizonyítékok alapján született. Nemes Előd, az EMI helyi elnöke szerint Dan Tanasa jogtalanul vádolja a szervezetet, hiszen a rendezvénysorozat Wass Albert életművén alapszik, könyvei pedig nincsenek betiltva Romániában. 2004-ben a Maros Megyei Rendőrfelügyelőség hivatalból indított eljárást a Wass Albert emlékére rendezett felolvasó-maraton szervezői ellen. Akkor a legfőbb ügyészség megállapította, Wass Albert nem követett el háborús bűnöket. Bartha József a holtmarosi Wass Albert-szobor kálváriájáról tart előadást, Zorkóczy Zenóbia Wass Albert-estjét mutatja be, kisiskolások az író meséit olvassák fel, színdarabjait adják elő. Az Ismerős Arcok zenekar és Simó József előadóművész Építsünk hidat! című zenés irodalmi estjét Sepsiszentgyörgy után Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen is bemutatják. /Bíró Blanka: Feljelentés a Wass Albert-hét miatt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2008. október 6.
A hagyományhoz híven a nagyvárad-újvárosi templomban tartották az immár akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanévnyitó istentiszteletét. Az intézmény vezetői köszönetet mondtak mindazoknak, akik segítettek az akkreditáció elnyerésében, Tőkés László EP-képviselő pedig úgy fogalmazott: végre megvalósulhatott az egyházi magyar felsőoktatás helyreállításának álma. /PKE-tanévnyitó Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
