Több mint tízezer vasúti alkalmazott elbocsátására készül a kormány. A tervezet szerint az elbocsátandó személyek két havi nettó átlagfizetést, munkanélküli segélyt, valamint csaknem két évig jövedelemkiegészítő összeget kapnak attól függően, hogy hány éves munkaviszonyuk van. /Tízezer embert bocsát el a Román Államvasutak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2009. október 6.
Hetedikként lépett az elnökjelöltek sorába Sorin Oprescu bukaresti főpolgármester. A függetlenként induló főpolgármester nehezíti Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje esélyeit. Oprescu ugyanis elsősorban a szociáldemokrata táborból fogja elhalászni a szavazatokat. Eddig Nati Meir, Traian Basescu államfő, Mircea Geoana és Sorin Oprescu mellett Crin Antonescu, George Becali üzletember és az RMDSZ által támogatott Kelemen Hunor jelentette be részvételi szándékát az elnökválasztáson. /Oprescu a hetedik jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2009. október 6.
Egynegyedével csökkent tavalyhoz képest a leggazdagabb 500 román üzletember vagyona, amely eléri összesen a 29 milliárd eurót. A Forbes 500 nevet viselő listája első helyén Dinu Patriciu áll, akinek vagyonát 2,2 milliárd euróra becsülik. Őt követi Ioan Niculae 1,2 milliárd euró értékű vagyonnal, harmadik helyen Ion Tiriac volt teniszcsillag áll 850–900 millió euróval. A leggazdagabb romániai magyar üzletember továbbra is a nagyváradi Teszári Zoltán, aki a 11. helyen szerepel 400 millió euróra becsült vagyonnal. Vagyona alaposan megcsappant, hiszen 500 millió eurót veszített tavalyi értékéből. Így Teszári a második a legtöbbet veszítő üzletemberek rangsorában. /Gazdagjaink is szegényebbek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2009. október 6.
Három magyar alprefektus került vissza tisztségébe, miután a demokrata-liberális párt nagyszabású takarítást végzett a kormányapparátusban. Maros megyében az egyik megüresedett alprefektusi tisztséget Bárczi Győző István töltheti be ismét. Temes megyében Marossy Zoltán György, Brassó megyében pedig Benedek Káplár Gábor kapta az egyik alprefektusi posztot. /Magyar alprefektusokat neveztek ki. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2009. október 6.
A politikai eszközökkel előidézhető változásról beszélt Kelemen Hunor államelnökjelölt október 5-én az aradi vértanúk tiszteletére megtartott emlékünnepségen. Az aradi ünnepségen a kecskeméti Radó Vilmos Színház társulata a Gondolatok a nemzet történelméből című produkcióját adta elő. Margittán már október 4-én, vasárnap megemlékeztek az aradi vértanúkról. Az ünnepség szónoka Cseke Attila szenátor volt. /A vértanúkra emlékeznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2009. október 6.
Lemondásra szólította fel Bálint Józsefet, Sepsiszentgyörgy MPP-s alpolgármesterét Antal Árpád. A város RMDSZ-es polgármestere Gazda Zoltán lemondását is kéri, akit korábban politikai egyezség során alkalmaztak a Kovászna megyei turisztikai ügynökségnél. Antal Árpád szerint a sepsiszentgyörgyi tanács MPP-s frakciója „ellenzékként viselkedik”, semmiben nem segítik munkáját. A nyílt vita múlt héten robbant ki, amikor Antal Árpád a város vagyonkezelő cége, az Urban Locato a felszámolását kezdeményezte, de ezt ellenezte az MPP-s frakció, mert a párt megyei elnöke vezeti a céget. /Kovács Zsolt: Újabb RMDSZ–MPP-csörte. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2009. október 6.
Ianosi Anda Elena megyei főtanfelügyelő és Karda Emese, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának leváltását kérte Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Constantin Strujan prefektustól. Borboly szerint a két közintézmény-vezető nem végzi megfelelően munkáját, és felkészültségük, szakmai tapasztalatuk nem elégséges a feladataik elvégzéséhez. Ianosi bevezette az oktatási intézmények nyílt etnikai diszkriminálását, amire az utóbbi húsz évben nem volt példa, ráadásul betiltotta a gyerekek szabad iskolai kirándultatását, személyes engedélyezéséhez kötve azt. Karda Emese pedig az adott területen semmiféle szakmai előélettel, tapasztalattal nem rendelkezik. /Fejeket kér Strujantól Borboly. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./
2009. október 6.
Ukrajnában kötelezővé tették az államnyelv használatát az állami és önkormányzati iskolákban. Csak azokban az iskolákban használható a kisebbségek nyelve, ahol a tanítás is azon a nyelven történik. Ez azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban kizárólag ukránul lehet majd beszélni, s csak igény esetén lehet az ukránnal párhuzamosan alkalmazni a magyar nyelvet is az osztálytermekben, a folyosókon vagy a tanári szobában. /Tilos a magyar szó a kárpátaljai iskolákban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2009. október 6.
Szent István államalapítása mellett a magyar történelem legfontosabb eseményének nevezte az 1848–49-es szabadságharcot dr. Csikány Tamás alezredes, a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtörténeti Tanszékének vezetője. Csikány elmondta, hogy Magyarországon az elsőéves egyetemisták nem tudják felsorolni az aradi tizenhármat. Hadilábon állnak az egész magyar történelemmel. /Kozán István: „A polgári fejlődést nem lehetett feltartóztatni” = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./
2009. október 6.
Október 5-én Temesváron Klapka György 48-as honvédtábornok szülőházánál Klapka Györgyre és az aradi vértanúkra emlékeztek. Az RMDSZ Temes megyei szervezetének rendezvényén Fazakas Csaba református esperes idézte fel a temesvári születésű hős tábornok életútjának fontosabb mozzanatait. Klapka György Komárom hős védőjeként vonult be a magyar történelembe és minden magyar ember büszke haditetteire. A Magyar Házban ezután került sor a Hősök gyermekszemmel című gyermekrajz-album bemutatójára. /Pataki Zoltán: Főhajtás a Klapka-emléktáblánál. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2009. október 6.
A kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálásának társfinanszírozójaként a magyar állam havonta ellenőrzi a Fadrusz-alkotás felújítási munkálatát, amelyre magyarországi szakértőkkel közösen ütemtervet dolgoztak ki a tervező és kivitelező cég képviselői. A megbeszélésen részt vett többek között Mezős Tamás, a magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, Szabó Bálint építőmérnök, a felújítás megvalósíthatósági tanulmányát kidolgozó Utilitas Kft. vezetője és Benedek Zakariás, a kivitelezést elnyert nagyszebeni Concefa Rt. műszaki igazgatója. /Rostás Szabolcs: Ütemterv a Mátyás-szobornak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2009. október 6.
Harangavató ünnepi istentiszteleten szentelt a régi és megrepedt helyébe új harangot a kis lélekszámú Csente kálvinista gyülekezete. Az 1922-ben Bukarestben öntött harangjuk helyébe Lázár Imre székelyudvarhelyi vállalkozó öntött új harangot. Az ünnepségen Kató Béla püspök-helyettes hirdetett igét. /(kisgyörgy): Új harang szól Sepsibesenyőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./
2009. október 6.
Románia és Moldova köztársaság katolikus érsekeinek és püspökeinek jelenlétében, október 5-én Szatmárnémetiben, a római katolikus püspöki palotában megkezdődött a Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia. A találkozóra eljött Dr. Francesco-Javier Lozano apostoli nuncius is. A konferencia idején 18 órától szentmiséket tartanak: a Székesegyházban magyar nyelven dr. Jakubinyi György-Miklós érsek celebrálásával. A Szatmárnémeti Caritas Szent Jakab Idősek Napközijében a nunciusnak bemutatták a Szatmárnémeti Caritas működését, majd megtekintették a nemrég visszakapott Zárda-épületet, végül a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek számoltak be tevékenységükről. /Püspökkari konferencia. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 6./
2009. október 6.
Az 1990-ben alakult, egy évvel később bejegyzett Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség (SJNKSZ) a Kárpát-medence kórusainak és zenekarainak nemzetközi szakmai szervezete. Kezdetben csak a Nyárádmentére szorítkozott, később egész Erdélyre, majd csaknem minden, magyarok lakta régióra kiterjesztette tevékenységét. 2003. augusztus 22-én tartotta második nagy összejövetelét a Szeged melletti Mórahalmon. Másnap a Kárpát-medencei zenei együttesek, kórusok találkoztak Ópusztaszeren, hat országból közel ötven kórus vett részt, több mint 1500 dalos lépett fel. A kongresszus döntése nyomán a szövetség Erdélyből „átköltözött” Magyarországra. SJNKSZ társszövetségi viszonyban van a Romániai Magyar Dalosszövetséggel, a Csemadokkal, a Lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézettel, a Vajdasági Magyar Dalosszövetséggel, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel, a Baranya vidéki Magyar Művelődési Intézettel Horvátországból. Nagy Ferenc távozásával nehezen pótolható űr keletkezett a SJNKSZ-ben. Hiszen ő, ahol csak járt, vezényelt, szónokolt, mindig Szent István király Nagy-Magyarországában, egységes magyar nemzetben gondolkodott. Az ezredfordulón ezertagú kórus szólalt meg Debrecenben. A kórusszövetség új vezetőjével Siófok vált a szövetség központjává. A közeli Ádándon élő Neisz Ferenc elnök ismerkedőben járt Marosvásárhelyen. Járt már Bácskában, ide Kárpátaljáról érkezett. /Bölöni Domokos: Erdéllyel ismerkedik a kórusszövetség új elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2009. október 6.
Derzsi Sándorra emlékeztek a dicsőszentmártoni Magyar Közművelődési Központban szeptember 25-én. A költő 90 éve született Somogyomban, az egykori Kis-Küküllő vármegyében. Életét és munkásságát a Kis- Küküllő Alapítvány meghívottjaként Bölöni Domokos író ismertette. Őt és közönségét dr. Kakassy Sándor, a Kis- Küküllő Alapítvány elnöke üdvözölte. A rendezvényen Seprődi József, a dicsőszentmártoni Népszínház egykori tehetséges tagja a költő politikai költeményeiből, a Kádár-rendszert bíráló verseiből olvasott fel néhányat. /Szlovácsek Ida: Érdemes! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2009. október 6.
Napi két színházi előadás, koncertek, workshopok, szakmai értékelések és beszélgetések sorozata szerepel az október 3-án kezdődött Kisebbségi Színházak Kollokviumának programjában Gyergyószentmiklóson. Többnyire teltházas nagyszínpadi és zsúfolásig tömött stúdióelőadások, valamint igazi koncertcsemegék vannak a VIII. Kisebbségi Színházak Kollokviumán. Zsehránszky István a kollokvium történetét mutatta be, részletesen kitérve az első háromra, melyeket Sepsiszentgyörgyön szerveztek, az akkori színházigazgatók, Sylvester Lajos és Dali Sándor idejében. Az utóbbi öt kollokvium helyszíne Gyergyószentmiklós volt, 2001-ben, a kollokvium újraindításának idején a Figura Stúdió Színház vállalta magára a szervezést. A kollokviumon a romániai hivatásos kisebbségi színházak méretkeznek meg, neves kritikusokból, színházi szakemberekből álló szakmai zsűri előtt. Naponta szakmai megbeszéléseket tartanak, a frissen bemutatott darabok kapcsán. Október 5-én a kolozsvári Kakuts Ágnes Árva élet című egyéni előadása, valamint a sepsiszentgyörgyi M Stúdió által színre vitt Rómeó és Júlia volt műsoron, október 6-án a kolozsvári BBTE – Színházművészeti és Televíziós Kar végzősei mutatják be vizsgaelőadásukat. (Dürrenmatt: Fizikusok), a felolvasószínház keretében a Figura Stúdió Színház színészei Csuszner Ferenc Hátrahagyaték című drámáját olvassák fel. /Csibi Márti: Ahol többségben a kisebbség. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2009. október 6.
Átadták a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem legújabb épületét október 5-én. A frissen átadott épületben a könyvtár kapott tágasabb teret, elkészült a hét új tanterem és néhány új bentlakás-szoba is. Az új tanárok is megkezdték a tanítást az egyetemen: Zalányi Gyula színész a színművészeti szakon indított új osztályt, Kiss Csaba író-rendező a most alakult drámaírás szakon tanít. /Antal Erika: Tanévnyitó a színin. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2009. október 6.
A legjobb csapatnak járó díjjal és rendezői különdíjjal tért haza a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely a hét végi I. Mezőkövesdi Színházi Fesztiválról. A Fazakas Misi rendezésében kétszáztizedik alkalommal bemutatott Részletek a bolyongás meséiből című díjnyertes előadással a diákszínház háromhetes februári thaiföldi turnéra kapott meghívást, ami annak eredménye, hogy a társulat két tagja, Fazakas Misi és Bartha Loránd augusztusban műhelyfoglalkozásokat tartott Thaiföldön. /(fekete): Az évad első díja az Osonónak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./
2009. október 6.
Déván a megyei könyvtárban a város okiratos említésének 740 éves évfordulója alkalmából rendeztek kiállítást. A kinagyított fotókon, régi képeslapokon végigkövethető a város XIX-XX. századi fejlődése. A kiállítás anyagát a harói születésű, Bukarestben élő Gyenge Gábor adományozta a megyei könyvtárnak. A város múltját bemutató képek gondos gyűjtője az elmúlt években képzőművészként és költőként bemutatkozott. /Gáspár-Barra Réka: A régi Déva képekben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2009. október 6.
Szintézisek címen nyitotta meg évfordulós tárlatát a dévai Forma Galériában az 50 éves Balázs Tibor vajdahunyadi festőművész. Festményei mellett a szobrászattal is foglalkozott. 2002-ben ő készítette el bronzból, a vajdahunyadi református templom előtt felállított Petőfi mellszobrot. Jelenleg Hunyadi János szobrán dolgozik. /Gáspár-Barra Réka: Szintézisek a Forma galériában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2009. október 6.
Október 7-én a Szatmári Magyar Hírlap szerkesztőségében bemutatja a Hírlap Könyvek újabb darabját a Scriptor Alapítvány. Szerzője Jánk Károly Szatmárnémetiben élő költő, címe: Hajnali hinták. A kötet „kicsiknek és nagyoknak” szóló verseket tartalmaz. A kötetet Végh Balázs Béla irodalomtörténész mutatja be. /Könyvbemutató. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 6./
2009. október 6.
Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla legújabb fotóalbumát, Marosvásárhely című munkájukat mutatták be Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. – Leginkább városdicsérő albumnak nevezném ezt a könyvet. Úgy is mondhatjuk, ez és a sorozat többi kiadványa magyar lelki, honismereti albumom – határozta meg a munkák műfaját Praznovszky Mihály irodalomtörténész. A szerzőpáros másik friss kötete az Erdély – Székelyföld – A nagy székely mesemondó, Benedek Elek című kiadvány, amellyel a másfél évszázada született író emléke előtt tisztelegnek. Az est végén Lőwey Lilla Elek apó szavaival búcsúzott a vásárhelyi közönségtől: Jézus tanítványa voltam/ gyermekekhez lehajoltam/ a szívemhez felemeltem/ szeretetre így neveltem. /Nagy Székely Ildikó: Elek apótól önmagunkig. Albumokban élő lelkiismeret. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2009. október 6.
Október 3-án végre megjelent Ujj János Séták aradi temetőkben, emlékhelyeken /Alma Mater Alapítvány, Arad, 2009/ című könyve. Almási Gábor kisiratosi történelemtanár ismertette a munkát: „Kisebbfajta lexikon, Arad híres személyiségeiről, akiknek síremléke van, vagy volt itt, egy-egy szócikk található benne, a második részében pedig a világháborús katonasírokat és emlékműveket veszi számba”. /Pataky Lehel Zsolt: Megjelent Ujj János temetőkalauza. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2009. október 6.
Tíz új magyar nyelvű kiadványt mutattak be a nagyváradi könyvmaratonon. Szűcs László, a rendezvény ötletgazdája és egyik szervezője, a Várad folyóirat főszerkesztője elmondta, a könyvmaratonnal a kultúra és a nagyváradi könyvkiadás mostoha helyzetére kívánták felhívni a figyelmet. A gyermekprogram keretében a kiskunhalasi Lyra együttes és a szlovákiai marcellházi zeneiskola fiataljai léptek fel, valamint bemutatták a Mákvirág című nagyváradi gyermeklap legújabb, októberi számát. /Totka László: Maratoni könyvmérleg. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Az Erdély anno 2010 című falinaptár egy-egy erdélyi-partiumi települést mutatott be, régi képeslapokon. A kiadványt Péter I. Zoltán helytörténész értékelte. Szilágyi Aladár A nemlétezők lázadása című riportkötetében a romániai nem magyar, illetve elszórványosodott magyar kisebbségek életét mutatta be, ehhez 117 település 27 etnikumának képviselőit kereste fel. /Megyeri Tamás Róbert: I. váradi könyvmaraton. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 6./ Gittai István új verseskötetét, az Őszliget címűt ismerhették meg az érdeklődők. Gittai elmondta, Nagyváradon érzi magát igazán otthon, itt vannak a barátai, Csepelen csak a Petőfi-szobrot köszönti jó ismerősként. Kinde Annamária Rózsavér című verseskötete a pozsonyi AB-ART és a Várad folyóirat gondozásában jelent meg. Orbán Attila Vaníliás gumicsont című kisregényéről a szerző elmondta, nem regénynek indult, hanem blognak. Tóth Ágnes hetedik kötetéről, a Mákvirág Kiadó gondozásában megjelent Mámikák szűzmáriái című kisregényről Szűcs László beszélgetett a szerzővel. Wagner Péter Szék című albumát Derzsi Ákos, az Europrint Kiadó vezetője méltatta. Molnár Zsolt Kapaszkodom című verseskönyvének bemutatója az Euro Foto Art Galériában volt. A mozgássérült fiatalember első kötetét a Nagyváradi Magyar Diákszövetség adta ki. /Tóth Hajnal: A könyveket, az irodalmat ünnepelték = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 6./
2009. október 7.
Október 6-án az aradi minorita templomban kezdődött a megemlékezés, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mondott beszédet, az egykori tábornokok életének utolsó pillanatait idézte fel dokumentumok, visszaemlékezések alapján. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet hagyományos ünnepi fogadását követően a megemlékezőket a Megbékélési Parkba, a Szabadság-szoborhoz várták az évfordulós ünnepségre. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke mondott beszédet, a magyar kormány nevében Szabó Imre szólt a jelenlévőkhöz, és felolvasták a román kormány üzenetét is az ünnep alkalmából. Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje Aradon a Ioan Slavici Színházban tartott beszédet. „Ismerjük a múltunkat, ismerjük értékeinket, és tudjuk, hogy milyen jövőt akarunk” – mondta Kelemen Hunor. /A vértanú tábornokokra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./ A világ változik körülöttünk, az elmúlt években más lett Erdély, és lassan megváltozik a román-magyar viszony is, de a Kárpát-medencében még minden visszafordítható, elég odafigyelni arra, hogy mi történt Szlovákiában, fejtette ki beszédében Aradon Markó Béla RMDSZ-elnök. Október 6-án a Szabadság-szobornál megtartott, az 1848-49-es szabadságharc 13 aradi vértanújára emlékező ünnepi rendezvényen a politikus kifejtette: azért haltak meg Damjanich Jánosék, mert szabadságot akartak a magyar nemzetnek, és ezáltal minden népnek, minden embernek. Markó emlékeztetett arra, hogy húsz esztendeje szintén a szabadságért haltak meg sokan Temesváron, Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Aradon és máshol. „Tíz évvel ezelőtt a Szabadság-szobornak kellett visszaadni a szabadságát, de ettől tulajdonképpen nem a szobor, hanem mi lettünk szabadabbak a lelkünkben” – mondta Markó Béla. A Budapestről érkezett Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter beszédében hangsúlyozta: az aradi vértanúk az egész magyar nemzet mártírjai, nem megosztó, hanem nemzetegyesítő személyiségek. Gheorghe Falca, Arad polgármestere köszönetet mondott azoknak a magyar tisztségviselőknek, akikkel együttműködve az elmúlt években sok mindent meg lehetett valósítani a város fejlesztéséért. /Markó: a Kárpát-medencében még minden visszafordítható. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
2009. október 7.
Régen hallottak ilyen hatásos, magvas beszédet Aradon a Vesztőhelyre zarándokoló emlékezők, mint idén. Rácz Sándor, az ‘56-os forradalom legendás alakja, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke kifejtette többek között, hogy „160 éve ide zarándokolunk, hogy erőt meríthessünk a tábornokaink magatartásából, hősi életáldozatukból, mert bizony nagy szükségünk van ma is arra, hogy a ránk mért szenvedéseket ember módjára tudjuk elviselni. 160 évvel ezelőtt történt valami ezen a téren, amit a világ úgy viselt el, hogy nem tiltakozott. ” „ Mi, magyarok 160 év múlva is itt vagyunk, meggyötörve, széttépetten, kifosztva, de magyar szívünk szerint itt teszünk hitet magyarságunkból, és figyelmeztetjük a világot örök tanúságként, hogy aki a magyarra kezet emel, miként fog elpusztulni. 1956-ban a szovjet vezetők vezényelték a magyar forradalom ellen a nagy-nagy Vörös Hadsereget, és tessék megvizsgálni, mi lett ennek a nagyhatalomnak, akkori vezetőinek az életével. Mindegyik kirekesztve élt a társadalomból, a politika szemétdombjára került. A világnak tanulni kellene ebből, hogy a magyarra nem szabad kezet emelni, mert a magyar nem emel kezet senkire. És itt az ideje, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság éppen olyan joggal, szabadságigénnyel, testvéri szeretettel és istennel való hitében úgy éljen, ahogy az európai emberhez méltó. Ne kelljen félnünk, idegeskednünk, merjünk egymás szemébe nézni bármilyen nemzetiségűvel találkozunk. Nincs szüksége a magyarnak, hogy lehajtott fővel járjon az Európai Unióban, megtette azt évszázadokon át. ” Ezt követően a római katolikus, lutheránus egyház képviselői közös istentiszteletet tartottak. /Irházi János: Koszorúzás a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./
2009. október 7.
A kormány úgy döntött, hogy 20 százalékkal csökkenti a miniszteri, államtitkári, ügynökségvezetői kabinetek személyzetének létszámát, jelentette be Emil Boc kormányfő. /Létszámot csökkent a kormányt. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./
2009. október 7.
Felelősséget vállal a kormány az egységes nyugdíjtörvényért – jelentette be Emil Boc miniszterelnök a kabinet döntését. Az új jogszabály szerint 2030-ig módosítják a korhatárt, a férfiak és nők egyaránt 65 évesen mehetnek majd nyugdíjba. A hadsereg és rendfenntartó erők nyugdíjkorhatára 55-ről 60 évre emelkedik 2025-re. Eltörlik a különleges nyugdíjakat, a következő hat hónapban minden érintett juttatását újraszámolják, ezt az egységes nyugdíjrendszerbe integrálják. A miniszterelnök bejelentette, hogy az új törvény értelmében megemelik a nyugdíj-hozzájárulás mértékét 20,8 százalékra a munkaadó és 10,5 százalékra az alkalmazott számára. Emil Boc bejelentése nagy felháborodást váltott ki a szakszervezetek és a politikai pártok sorában. /Egységes nyugdíjtörvény felelősségvállalással. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./
2009. október 7.
Valószínűleg majd kiderül, hogy néhány nap leforgása alatt az RMDSZ-vezetőség miért változtatta meg a csonka kormánnyal kapcsolatos álláspontját. Eddig azt hangoztatta, hogy az ország stabilitása megköveteli a kormányválság elkerülését, egy fél kormány is jobb, mint a kormánynélküliség. Október 6-án azonban már ott szerepeltek az RMDSZ-es honatyák aláírásai is a liberálisok mellett azon a parlamentbe benyújtott bizalmatlansági indítványon. /Székedi Ferenc: Időt, életet. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2009. október 7.
Újabb magyar tisztségviselő kapott kinevezést. Radu Berceanu ideiglenes mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség élére kinevezte Kerekes Melindát, aki eddig az intézmény aligazgatói tisztjét töltötte be. Kerekes 2006-tól ügyvezető igazgatója volt az ügynökség Hargita megyei kirendeltségének, majd idén márciusban előléptették és bekerült az országos vezetőségbe. /Újabb magyart neveztek ki. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
