Az RMDSZ-EMNT megállapodással kapcsolban készített interjút Szondy Zoltán Tőkés László EP-képviselővel. Az RMDSZ-el kötött megállapodást még aláírása előtt megkérdőjelezte a Magyar Polgári Párt több székelyföldi vezetője. Tőkés László azt kérte, mérlegeljék a megegyezés indokoltságát. Mindenki beszél az autonómiáról, de amikor itt az alkalom, hogy éppen ezen ügyek védelmében létrejöjjön egy magaszintű összefogás, akkor mindenki mondja a magáét, de nem történik áttörés ebben a kérdésben. Kizárólag összefogással, egységes fellépéssel van esély hatékonyan képviselni Székelyföld területi autonómiáját. Ez az összefogás nem személyek körül alakul ki, hanem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tagszervezetei, az RMDSZ-en kívüli tábor, más szóval a 2007-es választáson engem támogató szervezetek és az RMDSZ között jött létre. Megegyeztek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban is. Tőkés László valójában nem tudja, mit akar Szász Jenő, az MPP elnöke. /Szondy Zoltán: „Megváltozik az erdélyi politikai status quo”. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./
2009. február 25.
Tőkés László megállapodása Markó Bélával alaposan felforgatta az erdélyi magyar politikát. – Az RMDSZ a megegyezés nagy nyertesének tűnik. Van magyar egység Szász Jenő nélkül, mondhatta el Markó Béla, az RMDSZ pedig egy olyan választási kampány előtt áll, melynek Tőkés László főszereplője lesz, de azt a filmet Markó Béla rendezi. Hosszú távon azonban a Tőkés–Markó megállapodás súlyos kérdéseket vet fel: a szövetség által kinevelt karrierpolitikusok talán többet törődnek majd a magyarság problémáival. A Székely Nemzeti Tanács vezetője, Izsák Balázs látványosan kiléptette a szervezetet az EMNT-ből, többek között az RMDSZ-szel kötött megállapodás miatt. Ez furcsa, mert Izsák Balázs a tavalyi: önkormányzati választásokon több, az RMDSZ-t támogató kijelentést tett. /Szondy Zoltán: Megegyezés kérdőjelekkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./
2009. február 25.
Március 23-ig lezárná az európai parlamenti képviselőjelöltek listáját az RMDSZ mind a saját, mind pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről, jelentette be február 24-én Markó Béla szövetségi elnök. Az RMDSZ nem szavazta meg a költségvetést, sőt azt is fontolgatta, hogy a költségvetési procedúrát megtámadja az Alkotmánybíróságon. Az RMDSZ-es honatyák végül úgy döntöttek, hogy a liberálisokhoz hasonlóan maguk sem fordulnak a taláros testülethez. /M. L. : EP-választások: „lapzárta” egy hónap múlva. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
2009. február 25.
Basescu elnöknek a székely területi önkormányzattal kapcsolatos elutasításához sok megjegyzést fűztek, hogy durva, a diplomáciában szokatlan, hogy nem Sólyom László magyar elnöknek szólt, hanem a román választóknak. A területi autonómia említésekor a nagy nemzetvédők, köztük Basescu, az alkotmányra hivatkoznak: „Románia egységes, oszthatatlan nemzetállam”. Amikor 1990-ben ezt az alkotmányt kidolgozták, a kontinuitás-, azaz folytonossági mítosz lebegett az alkotók szeme előtt, amely szerint az ország területén egyedül a román nép őshonos, a magyarok utólag, jóval később betelepedett kisebbség. Ezt a mítoszt XVIII. század eleji kitalálásától toldozzák, foltozzák, de alapvető cáfolatait – a helyneveket (kis folyók, települések tömegének magyar eredetű nevét) – „természetesen” nem veszik figyelembe. Az EP magyarországi, erdélyi és felvidéki magyar képviselői felszólalásukban, pártállásuktól függetlenül, a kérdés megoldásaként a kisebbségek területi önkormányzatát javasolták. Az „egységes nemzetállam” fogalma végül is nem más, mint alkotmányba foglalt vágy, pontosabban cél. Az „egységes spanyol nemzetállam” délibábját kergették a spanyol fasiszták is. Ausztria lakosságának alig három százaléka nem osztrák, alkotmánya mégis többnemzetiségű államként határozza meg. Portugália őshonos lakosságának 99,5%-a portugál, Izland 99%-a izlandi, Norvégia 98,7%-a norvég, Dánia 98%-a dán, Svédország 98%-a svéd, ennek ellenére alkotmányukban szó sincs nemzetállamról. Ezt a meghatározást a francia alkotmányból is már régen törölték. Az íróasztalon rajzolt ún. fejlesztési irodák területei helyett, az Európában létező és működő példákhoz hasonlóan a legmegfelelőbbek a történelmi tartományok alapján szervezett területi önkormányzatok lennének. Így Moldva, Havasalföld, esetleg külön Olténia, azután Dobrudzsa, Erdély, a Bánság, Székelyföld (nemzetiségi területi önkormányzatként), Máramaros és a Részek (teljes nevén Magyarországi Részek, amit most latin nevén Partiumnak mondanak). Kilenc. Ugyanannyi, mint az íróasztalon rajzolt fejlesztési irodák területei, de nem mesterséges, hanem természetes háttérrel, alappal, és létező helyi tudattal. /Asztalos Lajos: Soha! – Valóban? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2009. február 25.
Porcsalmi Bálintot nemrég nevezték ki az önkormányzati főosztály élére. Az önkormányzatokért felelős RMDSZ ügyvezető alelnök elmondta, szeretné folytatni azt a munkát, amit Cseke Attila és más alelnökök ebben a körben végeztek eddig. /Lokodi Imre: Eléri a válság az önkormányzatokat. Beszélgetés Porcsalmi Bálinttal, az önkormányzatokért felelős RMDSZ ügyvezető alelnökkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
2009. február 25.
Újvidéken az illetékesek rendeletére eltávolították azt a száz fehér keresztet, amelyet február elsején, az egykori katonatemetőben helyeztek el a második világháborút követő magyarellenes megtorlás áldozatainak emlékére. A Nagy Sándor Műemlékvédő Egyesület kezdeményezésre immár huszadik alkalommal állítanak kereszteket az 1944/1945–ben ártatlanul kivégzettekért azt követelve, hogy a megbecsülés és az emlékezés jeléül szobrot állíthassanak nekik. Huszadik alkalommal tették ezt meg és mindannyiszor, minden magyarázat nélkül a városi hatóságok eltávolíttatják a kereszteket. A második világháború végén a bevonuló szerb partizánok sokezer magyart mészároltak le. Az archívumokat mindmáig nem nyitották meg, ismeretlenek tehát az Újvidék és a Sajkás vidéken, valamint a Tisza mentén végigsöprő megtorlás pontos adatai. A Magyar Koalíció nevében a három magyar pártelnök, Pásztor István, Ágoston András és Páll Sándor nemrégiben levéllel fordult a szerbiai közjogi méltóságokhoz, hogy a történelmi megbékélés érdekében rehabilitálják az ártatlan áldozatokat és mondják ki végre, mi történt azokban a vérzivataros időkben. /Felszedték a kegyelet keresztjeit. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./
2009. február 25.
Szakközépiskolákká alakítják 2010-ben a jelenlegi szakiskolákat, mivel a Tanügyminisztérium szerint teljes kudarc a szakiskolai rendszer. A jövendőbeli szakközépiskolák diákjai így magasabb szakmai felkészültségről kaphatnak majd bizonyítványt, nem úgy mint a jelenlegi szakiskola, és ahhoz, hogy érettségizhessenek, négy évet kell tanulniuk, nem ötöt, mint jelenleg. /Líceum a szakiskolából. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
2009. február 25.
Öt országból érkeztek előadók Székelyudvarhelyre a Harmonia Cordis Egyesület és a Székelyföldi Filharmónia által szervezett második nemzetközi gitárfesztiválra. A székelyudvarhelyi születésű Beke István Ferenc – a Harmonia Cordis Egyesület elnöke elmondta, hogy a klasszikusgitár művészei egyetemi tanárok és elismert előadók. A tanárok és előadók oktató kurzusára hatvanan jelentkeztek Romániából, Magyarországról és van, aki Angliából jött el, hogy részt vehessen a tanfolyamon. /Bágyi Bencze Jakab: Klasszikusok gitárhúron. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
2009. február 25.
Népviseletes fiatalok fogadták Mákófalván a kalotaszegi Bokréta Kulturális Egyesület meghívottjait, akik az egyesület évi számadására gyűltek össze. A közgyűlést megelőzően László Miklós fényképkiállítását Kudor István, az egyesület alelnöke nyitotta meg. A népművészeti kiállítás elmaradhatatlan része volt a rendezvénysorozatnak. Az egyesület beszámolóját Kovács Pali Ferenc, az egyesület elnöke olvasta fel. /Vas Géza: Mákófalva – Bokrétás számadás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2009. február 25.
Először Budapesten, aztán Magyarország több városában, majd Szlovákiában szerepelt, most pedig az Arad megyei Kisiratoson látható – Romániában elsőként – a gr. Batthyány Lajos 1848-as miniszterelnök hadseregszervező munkáját bemutató értékes kiállítás a kultúrotthonban. Dr. Kedves Gyula alezredes, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum aligazgatója, a kiállítás rendezője elmondta: a politikus-miniszterelnök munkásságának ez az oldala kevésbé ismert. Az aradiak körében jól ismert dr. Zakar Péter szegedi történész közvetítésével jutott el a kiállítás Kisiratosra. /Jámbor Gyula: Romániában csak Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./
2009. február 25.
Vincze Gábor, a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum történésze a Székelyföld idei februári számában Erdély 1916-os és 1919-es román megszállására és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem felszámolására emlékezett Kilencven éve történt címmel alaposan dokumentált tanulmányban. Az egyetem elvételének 2009. május 12-én lesz 90. évfordulója. Azóta, az erdélyi „kicsi magyar világ” négy évét és az 1945–1959 közötti időszakot leszámítva nincs állami magyar egyetem. Vannak viszont a multikulturalitás címkéje alatt futtatott, magyar állami egyetemet pótló felsőoktatási intézmények, amelyeken van időszak, amikor a Cigarettázni tilos feliratot is csak az egyik nyelven lehet kiírni, és ha ez mégis másként történik, ekörül hosszan tartó „tudományos” viták kerekednek. Vincze Gábor megrázó képet rajzolt azokról a magyar politikai árulásokról, a Károlyi-kormány után a bolsevista országrontók kalandorságáról, akiknek emlékműveik, utca- és intézményneveik még ma is ott díszelegnek ebben az országban. /Sylvester Lajos: Amikor a kolozsvári magyar egyetemet először kézhez vették. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./
2009. február 26.
A felek által kötött megállapodás értelmében a szállítási tárca 420 millió eurót fizet idén az észak-erdélyi autópályát építő Bechtel vállalatnak, nyilatkozta Radu Berceanu tárcavezető. /420 millió euró a Bechtelnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2009. február 26.
A kormány február 25-i ülésén elfogadta a büntető, valamint a polgári perrendtartási törvénykönyvet. Catalin Predoiu igazságügyi tárcavezető szerint ezzel Románia az uniós csatlakozásakor tett vállalásának tett eleget. A képviselőház jogi bizottságának demokrata-liberális elnöke, Daniel Buda elmondta, a kormánykoalícióban megállapodás született arról, hogy legkésőbb május 15-ig mind a négy törvénykönyvet elfogadják, miután kidolgozásuk tíz évet vett igénybe. A jogi bizottságban Cseke Attila RMDSZ-es szenátor fontosnak nevezte azt, hogy a dokumentumok elfogadásánál ne kerüljék meg a parlamentet. /B. T. : Vitára kész törvénykönyvek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2009. február 26.
Újabb tíz prefektust váltott le a Boc-kormány, többek közt az utolsó, még tisztségben levő magyar kormánybiztost, a máramarosi Böndi Gyöngyikét is. Böndi Gyöngyike kíváncsi arra, hogy a kormány mivel indokolja leváltását. Több alprefektust kormányzati felügyelői tisztségbe helyeztek, többek között az Arad megyei Horváth Leventét is. A kormány korábban bejelentette: száz fővel növelte a kormányzati felügyelők számát országszerte. /Böndi Gyöngyikét is leváltották. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2009. február 26.
Még tisztségében található több olyan magyar vezető a kormányzati alárendeltségű intézményekben, aki az előző ciklusban lépett hivatalába. Markó Attila államtitkári rangban az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát vezeti, de Damoklész kardja lebeg több magyar intézményvezető feje fölött, így például Talpas János, az Országos Turisztikai Fejlesztési és Kutatási Intézet vezérigazgatója nem látja esélyét, hogy sokáig helyén maradjon. Dézsi Zoltán, az Állami Tartalékok Országos Hivatalának elnöke elmondta, hogy eddig vele „nem közöltek se jót, se rosszat”, és nem észlelt a leváltására utaló jeleket. Hasonlóképpen nyilatkozott Dáné Károly, a Tankönyvkiadó vezérigazgatója is. Csáka József szintén még a kis- és középvállalkozások vezérigazgatósága élén van. Államtitkárból igazgató lesz Pásztor Gabriella. „Valószínűleg a volt oktatásügyi államtitkár lesz az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatója” – nyilatkozta Matekovits Mihály, akit a főosztály vezérigazgatójából vezérigazgató-helyettessé „fokoztak le”. Nemes Sándor a Kereskedelemösztönző Hivatal élén maradt, de csak megbízott vezérigazgató-helyettesi beosztásban, – mint nyilatkozta – Markó Béla, Borbély László és Verestóy Attila közbenjárására. Az utóbbi két hétben egyetlen RMDSZ által javasolt igazgatót menesztettek, Lukács Vilmost, az Országos Befektetési Vállalat vezérigazgatóját, helyére Emil Sabót nevezték ki. /”Ottfelejtett” igazgatók. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2009. február 26.
Megváltoztatta február 25-én a képviselőház házszabálybizottsága a házszabálynak a képviselői mentelmi jog megvonására vonatkozó részét. A módosítás értelmében immár nem szükséges minősített többség ahhoz, hogy egy bűncselekményben gyanúsítottként szereplő, korábban vagy jelenleg kormánytisztséget betöltő honatya kiadható legyen. Eddig az összes képviselő kétharmadának beleegyezésére volt szükség ahhoz, hogy az ügyészség vádat emelhessen egy képviselő ellen. Ily módon sikerült megakadályozni, hogy vádat emelhessenek a korrupcióval gyanúsított Adrian Nastase volt miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt országos tanácsának elnöke ellen. /Balogh Levente: Könnyebben megvonható a képviselők mentelmi joga. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2009. február 26.
Kovászna megye új prefektusa románra cserélte a megyei névadó bizottság több magyar szakemberét. Kijelölte az utca-, illetve intézménynévadással foglalkozó megyei bizottság öt tagját: Bartók Botond művelődési főfelügyelőt, Vasile Stancu történelemtanárt, József Álmos tanárt, helytörténészt, Ioan Lacatusut, a levéltár igazgatóját és Valerii Kavrucot, a Keleti-Kárpátok Múzeumának igazgatóját. Az elmúlt négy évben József Álmos és Valerii Kavruc volt a bizottság tagja, mellettük Cserey Zoltán történész, Jancsó Árpád történelemtanár és Haszmann Pál muzeológus döntött az utcák, iskolák, közintézmények névadásáról. A jelenlegihez hasonló összetételű testület rosszindulata, helytörténeti és történelmi ismereteinek hiányossága akadályozhatja a közösségi akaratot. A 75 százalékban magyarok lakta Háromszéken az elkövetkező esztendőkben három román, más tájakról ide érkezett „szakember” dönti el, milyen nevek megfelelőek intézményeinknek, utcáinknak, a két magyar tag bármilyen érvét lesöpörhetik, többségi szavazatukkal érvényesíthetik akaratukat. /Farkas Réka: Elrománosított névadó bizottság (Tisztogat a prefektus). = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./
2009. február 26.
A számítógépes vizsga bevezetése óta tovább csökkent Háromszéken a sikeres autóvezetői vizsgát tevők száma. Jelenleg a jogosítványra pályázók kevesebb mint egynegyedének sikerül az elméleti vizsga. Ezzel a mutatóval Kovászna megye országos szinten hátulról a negyedik. /Bíró Blanka: Háromszék: nehéz vizsga, gyengébb eredmények. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2009. február 26.
„Semmi kétségem afelől, hogy a magyar diákoknak idegen nyelvként kellene tanulniuk a román nyelvet. A magyar gyerekek énekelve tanulnak angolul és sírva tanulnak románul” – jelentette ki egyik Székelyföldön töltött hétvégéje után Traian Basescu államfő. Az elnöki nyilatkozat annak idején – 2007 augusztusában – tabukat feszegetett, ugyanis vezető román politikus a rendszerváltás után még soha nem vonta kétségbe az egységes román nyelv és irodalom tanterv létjogosultságát az oktatásban. Az elnöki kijelentés ellenére az azóta eltelt több mint másfél évben a magyar pedagógusok kérése és az RMDSZ módosító javaslatai ellenére a tanügyi törvény nem változott; a még 1995-ben elfogadott jogszabály továbbra is előírja, hogy az I–IV. osztályt kivéve a kisebbségekhez tartozó diákoknak a román tanterv szerint kell tanulniuk a román nyelvet. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) kezdeményezésére 2007 nyarán új románnyelv-oktatási tantervet dolgozott ki egy szakemberekből álló bizottság, Balázs Lajos csíkszeredai egyetemi tanár vezetésével. Éppen azokban a hónapokban bocsátotta közvitára Cristian Adomnitei, a Tariceanu-kormány tanügyminisztere az új oktatásitörvény-csomagját. Az RMDSZ így az a magyar pedagógusok munkájára alapozva javasolt módosításokat, de ellenállásba ütközött. „Az új tervezet nemhogy nem tartalmazta a kisebbségi oktatási jogok további bővítését célzó rendelkezéseket – amelyekben már előzőleg egyezség született a Nemzeti Liberális Párttal –, de hiányzott belőle több, már 1999-ben kivívott jog is, többek közt az anyanyelvű felvételi és anyanyelvű vizsga joga is” – rótta fel 2007 októberében a koalíciós társnak Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A kisebbségi törvény elfogadását sem sikerült elérni. /Cseke Péter Tamás: Tabufeszegetés a politikai akarat. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2009. február 26.
Leállhat a Számítógépet minden diáknak elnevezésű program, ha a szenátus után a képviselőház sem hagyja jóvá azt a sürgősségi kormányrendeletet, mely előírja, hogy idén is folytatódjon a projekt, és további számítógépeket szállítsanak a 9–10. osztályosoknak otthoni használatra. A Tariceanu-kormány tavaly novemberben jóváhagyott rendeletét elutasította a szenátus. /Nem lesz számítógép diákoknak? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2009. február 26.
Mintegy húsz elemista befogadására alkalmas szórványkollégiumot épít a magyarfülpösi Szivárvány Alapítvány. A református egyház keretében működő szervezet célja: anyanyelvű oktatásban részesíteni a Mezőség, a Maros- és a Görgény-völgye elrománosodott falvaiban élő 1–4. osztályos magyar gyerekeket. Őszig tervezik az építkezés befejezését, tájékoztatott a Szivárvány Alapítványt is igazgató Ady István lelkész. Március 14-én jótékonysági bált rendeznek, a szórványkollégium építésére gyűjtenek. Az anyanyelvű oktatás megmentéséért Ady Istvánnak sokat kellett kopogtatnia a szórványban szegényes körülmények között tengődő családoknál. A Szivárvány Házban berendezett magyar tagozaton egyetlen tanítónő, Bodor Vera oktatja a tizenkét nebulót. /Szucher Ervin: Szórványkollégium elemistáknak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2009. február 26.
Közel két hete beszögezték a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum tornacsarnokának az ajtaját. A nagyterem plafonjáról vakolatdarabok kezdtek hullani, ezért az iskola vezetősége úgy döntött, amíg nem javítják fel az épületet, nem engedik be a gyerekeket, hogy elkerüljék az esetleges baleseteket, jelezte Bálint István igazgató. A líceum Borbély László volt miniszter közbenjárására kapott pénzt a tornacsarnok korszerűsítésére, azonban ennek egy részét az akkori rendelet miatt a hivatal visszaküldte a kormányhoz, ezért leálltak a munkálatok. A katolikus egyház az iskola rendelkezésére bocsátott egy újabb termet a Deus Providebit Házban. Bálint István reméli, hogy a pénzt visszakapják, akkor elkészülhetnek a javításokkal. A polgármesteri hivatal 2008. május óta nem fizetett bért a Bolyai iskola használatáért az egyháznak, azonban a héten rendezik az adósságot – állította Csegzi Sándort alpolgármester. /Menyhárt Borbála: Két szék között… = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./
2009. február 26.
A Temes megyei Gátalján, egy jellegzetesen soknemzetiségű, többfelekezetű bánsági faluban, született 1965-ben Böcskei László, akinek nagyváradi püspökké szentelése március 7-én lesz. Gátalját többségben románok lakják. Mire Böcskei László iskoláskorú lett, már nem volt magyar nyelvű oktatás, így az első osztálytól az érettségiig románul tanult szülőhelyén. Sikeresen felvételizett a gyulafehérvári papnevelő intézetben. Gyulafehérvár közösségépítő intézmény volt, vallja. Pappá szentelése után hamarosan a temesvári püspökségre került, ott dolgozott tizennyolc évig. Jelenleg nyolc nemzetiség alkotja a bánsági katolikus közösséget. A magyarok vannak a legtöbben, őket a németek követik, a horvátok, a bolgárok, kevesebben a románok, a szlovákok, csehek és újabban olaszok. 1989 előtt inkább a katolikus közösség német jellegűnek számított. A kilencvenes évek legelején a németek kivándoroltak, az új helyzetben akkori püspök, Kräuter Sebestyén teljesen átszervezte az egyházmegyét. Nehéz döntés volt ez püspöknek, papoknak egyaránt, hiszen a 170 plébániából százat fel kellett oszlatni. Ott, ahol öt-hatezres sváb falvak voltak, maradt húsz-harminc lélek. Ahol nagy plébániák működtek, nagy templomok épültek, és ezek megvannak a mai napig, maradt egy maréknyi hívő, aki kétségbeesetten kérdezte: mi lesz velük. Az egyházközségek többsége szórvánnyá lett, kevesebb pappal kell ellátni ezt a nagy területet. Az 1992 után kialakított plébániák fel tudják ölelni a hozzájuk tartozó tíz-tizenöt, akár tizennyolc filiát is. A püspök öt éven keresztül végiglátogatta az egész egyházmegyét. Temesváron már a kilencvenes években prioritásként határozta meg a püspök az ifjúsági pasztorációt. Elkezdődött a laikusok képzése. „Az egyháznak nem elsődleges feladata, hogy politizáljon, azonban figyelemmel kell kísérnie a történéseket, szót kell emelnie akkor, amikor egyéni és közösségi jogok sérelméről van szó, sőt még kisebbségi jogokkal kapcsolatban is hallatnia kell a hangját” – fejtette ki Böcskei László. /Szilágyi Aladár: Böcskei László, Nagyvárad 82. katolikus főpásztora – A politizálás nem elsődleges feladatunk. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 26./
2009. február 26.
Hat évre újraválasztották Bölcskei Gusztáv püspököt a református zsinat lelkészi elnökévé február 25-én Budapesten. /Újraválasztották Bölcskei Gusztávot. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./
2009. február 26.
A megye mintegy hatvan-hetven ifjúsági szervezetével áll kapcsolatban a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság – közölte Tischler Ferenc, az ifjúsági igazgatóság vezetője. Rengeteg aktív vidéki szervezet jött létre, amelyet jórészt egyetemről hazatért fiatalok alkotnak. Az igazgatóság nem irányítani szeretne, hanem társszervezőként bekapcsolódni a rendezvényekbe. Jó kapcsolat alakult ki az ifjúsági szervezetekkel. Tavaly két alkalommal szervezték meg az Ifjúsági napokat, projektmenedzsment- és sajtóképzést tartottak, lebonyolították az önkéntesek hetét, támogatták a sportnapokat. /Farcádi Botond: Kezdeményező ifjúsági szervezetek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./
2009. február 26.
A bukaresti törvényszék 1999. február 15-én meghozott ítéletében arra kötelezte az Agache-per elítéltjeit, Filip Orbán Daniella Kamillát, Paizs Ottót, Héjja Dezsőt, Reiner Antalt és ifj. Konrád Jánost, hogy fizessenek ki egyenként 1000 lej temetkezési költséget, valamint 5000 lejt a néhai őrnagy özvegyének és négy gyermekének. A fejenként követelt összeg 2003-ban az akkori árfolyamon 2098 euró volt. 2003 novemberében a bukaresti törvényszék arra kérte a magyar államot, hogy ismerje el az általuk hozott ítéletet, és hajtsa végre azt saját területén. Magyarországon 2008-ban helyt adtak az Agache család kérésének. Filip Orbán fellebbezett, arra hivatkozott, hogy öt év volt az elévülési idő, és kilenc év után kérték a kényszervégrehajtást. 2008 novemberében Agache dokumentumokkal igazolta, hogy az ügy nem évült el. A bíróság február 9-én kiadta végleges végzését az Agache család által követelt összeg behajtásáról. /Iochom István: Kényszervégrehajtás Budapesten (Agache-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./
2009. február 26.
Nincs ma ember, aki fel tudná sorolni Marosvásárhely polgármestereit a kezdetektől. Vannak nagy nevűek a múltban. Bernády György nevére annyi minden emlékeztet: a város civilizációs struktúrája, magyaros íze minden rombolás és törlés ellenére. Egyre kevesebben tudják, hogy Sós József volt az első demokrata kőmíves-polgármester, aki közel nyolc évig állt a város élén, 1944/45-től 1953-ig. Azután egymás után sorakoznak a felejthetők Udvarhelyi, Szőcs Béla, Ieronim Buda elvtárs, a jelenlegit pedig majd a következő század felejti el. /Sebestyén Mihály: Felejthető. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./
2009. február 26.
Több marosvásárhelyi kávéház vált kortárs írók, költők, képzőművészek és színészek kedvelt találkahelyeivé. Két évvel ezelőtt egy fiatal marosvásárhelyi gyógyszerészasszisztens, Daniela Hilbert úgy döntött, hogy Artemis néven galériát nyit a város központjához közel fekvő Marasti téren. Egy éve pedig nemcsak galériát, hanem kávéházat is működtet az Artemis két helyiségében. Úgy tudja, hogy Marosvásárhelyen ő működteti az egyetlen magán képzőművészeti galériát. Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem diákjai évtizedeken át a Tutun Caféba gyűltek össze szabad óráikban. A Tutun a rendszerváltás után egy ideig reneszánszát élte, majd a volt tulajdonos pár éve eladta a helyiséget. Egy székelyudvarhelyi vállalkozó páros: Bihari Lóránt és Asztalos Barna karolta fel a kávézót, és felújított formában ismét megnyílt a kedvelt találkahely. Mivel a Tutun kevés férőhelyes, kulturális rendezvényeket egyelőre nem terveznek ide az udvarhelyi tulajdonosok. Sokkal tágasabb ennél az ugyanazon udvarhelyi vállalkozók tulajdonában lévő G. Café. „Székelyudvarhelyen is ilyen néven működtetünk kocsmát 2000-től. Úgy gondoltuk, hogy Vásárhelyen is igény van egy helyre, ahol a falakon mindig fotók, festmények láthatók, és jó hangulat van” – mesélte Bihari Lóránt. A vásárhelyi G. Café két éve működik, több könyvbemutatónak és irodalmi rendezvénynek adott otthont. Egy régi, belvárosi épület pincehelyiségében, a Bolyai Farkas Gimnázium szomszédságában nyílt meg 2001-ben a marosvásárhelyi újságíróklub, a The Office Club. Azóta több cég próbálta működtetni a The Office Clubot, ahol időnként sajtókonferenciákat tartottak, de a marosvásárhelyi média képviselői nem fogadták el törzshelyükként az Office-t. Tavaly év végén azonban a Prima Tv helyi stúdiója vette át a „kocsma” irányítását, és az új bérlők a kulturális kínálatról is szeretnének gondoskodni, jelezte Gabriel Gedő újságíró, a Prima Tv helyi kirendeltségének igazgatója. /Máthé Éva: Műalkotások kávéházban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2009. február 26.
Kolozsváron az Életfa Családsegítő Egyesület 2008 decemberében aláírásgyűjtést hirdetett meg magyar nyelvű bölcsődei csoport indításáért. Eddig majdnem 1200 aláírás gyűlt össze, az egyesület levelezőlistáján pedig közben egy olyan adatbázist hoztak létre, amelybe azokat a gyermekeket jegyezték be a szülők, akiknek szükségük lesz az anyanyelven folyó bölcsődei ellátásra. Az utóbbi névsorba felírt 36 kolozsvári gyermek közül 23 már az idén szeretne magyar nyelvű bölcsődébe járni. A magyar bölcsődei csoport indítására vonatkozó kérést és az aláírt íveket márciusban nyújtja be az egyesület. /Aláírásgyűjtés magyar bölcsődéért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2009. február 26.
Orotván mintegy hatszázötvenen laknak. A félreeső falucskában gyógyszertár nincs, az orvos is csak bizonyos napokon rendel, hivatalos ügyeket intézni, vásárolni be kell utazni a városba, iskola is csak a szomszéd faluban működik. A problémák enyhítésére hívták életre a falugondnoki szolgáltatást. Ha kell, szállít, bevásárol, Orotván Fazakas László a falugondnok, aki közel egy éve segíti a falu lakóit ügyes-bajos dolgaiban. „Tüzelőt aprítok, orvoshoz viszek beteget, vagy iskolából hozok haza gyerekeket, bevásárolok és hasonlók” – mondta. 2004-ben sikertelenül pályáztak a falugondnokság beindítására, azután 2007-ben a Szülőföld Alap támogatásával, az innen nyert egymillió forinttal sikerült megvásárolniuk a szükséges felszereléseket, autót, az irodai berendezést, telefonbérletet, fedezni a benzinköltséget. A gyergyóditrói önkormányzat és az Orotva Egyesület kötött együttműködési szerződést. A térségben jelenleg a Gyimesközéplokhoz tartozó Háromkúton, a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonton, a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván és a Gyergyószárhegyhez tartozó Güdücön működik falugondnokság. /Barabás Cs. Márti: Gondnokság falugondokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
