Az Erdélyi Magyar Bábostalálkozót a városnapokhoz csatolták Sepsiszentgyörgyön. A sikert jelzi, hogy a jegyek már a második nap elkeltek. Jöttek a csoportok óvó és tanító nénikkel, Sepsiszentgyörgyről és a környező falvakból is. Öt nap alatt összesen húsz bábjátéknak tapsolhattak. Összesen hetven végzett magyar bábos dolgozik Erdélyben, és főiskolások, színészek, műszaki személyzet segítsége nélkül ezeket az előadásokat sem tudták volna színpadra vinni – közölte Nagy Kopeczky Kálmán szervező, a Tamási Áron Színház bábtagozatának vezetője, aki azt is kiemelte, hogy hasonló seregszemlére öt éve nem került sor. /Demeter J. Ildikó: Kicsi, de erős szakma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./
2009. április 23.
A székelység középkori hagyatékát bemutató alapkiállítással és ehhez kapcsolódó, középkori játékokkal is megismertető múzeumpedagógiai foglalkozással készül a Szent György-napokra a Székely Nemzeti Múzeum. A „Székelyek, a kereszténység védelmezői” című kiállítás a középkori, 13–16. századi székelység hagyatékából nyújt ízelítőt. A tárlat a székelység katonai szerepét ismerteti a korabeli fegyverek és a középkori falképek bemutatásával. /Bíró Blanka: Székely fegyverek és játékok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./
2009. április 23.
A hét végén négy orvosi könyvet mutatnak be Marosvásárhelyen, az Erdélyi Múzeum-Egyesület XIX. tudományos ülésszakának keretében. Dr. Vass Levente: Urológia tömören, dr. Nemes-Nagy Enikő és szerzőtársai: Általános és alkalmazott biokémia (szülészeti és neonatológiai vonatkozásokkal), dr. Horváth Adrienne: Csecsemőgondozás, valamint dr. Műhlfay György és szerzőtársai: A hangok csodálatos világa című szakmai kiadványokról van szó. Dr. Vass Levente urológus szakorvos és egyetemi tanársegéd könyve elsősorban egyetemi hallgatóknak, urológiai ismereteiket bővíteni és felfrissíteni akaró családorvosoknak szól. Dr. Nemes-Nagy Enikő és szerzőtársainak munkája a biokémia alapjait ismerteti, összefoglalja a nőgyógyászat, gyermekgyógyászat, endokrinológia, hematológia, belgyógyászat, toxikológia és intenzív terápia biokémiai vonatkozásait. Dr. Horváth Adrienne Csecsemőgondozás című könyvében a gyermekgyógyászattal, a csecsemők, gyermekek és serdülők egészségével, növekedésével és fejlődésével foglalkozik, míg dr. Műhlfay György és szerzőtársai könyve a halláskárosultak rehabilitációjáról, a hallással összefüggő betegségek diagnosztizálásáról szól. A bemutatásra kerülő könyvek a Studium Alapítvány Kiadó illetve az Országos Tankönyvkiadó gondozásában láttak napvilágot. /(antalfi): Négyes szakkönyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./
2009. április 23.
Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban mutatták be Szász István Tas Beszédes hallgatás, vagyis a hitel című könyvét. A szerzőt méltatta Csávossy Gyögy, életrajzát Józsa Miklós, a Bethlen Gábor Kollégium nyugalmazott tanára ismertette, verseit Bajusz Katalin művésznő szavalta el. A könyv szerzője Erdélyből települt át Magyarországra, előtte gyakorló orvos volt Tompaházán, Csombordon, Nagyenyeden és Kolozsváron. Orvosi pályája mellett bekapcsolódott az egészségpolitika és a publicisztika világába is. Nevéhez fűződik az orvosi kamara megalakítása, lapokat, folyóiratokat alapított. Szász István Tas Nagy Pál vásárhelyi irodalomtörténész szavaival: „A gyógyító szavak tollforgató doktorává vált, prózában és versben egyaránt”. Írásai főként az Erdélyi Naplóban, az Átalvetőben és más irodalmi folyóiratokban jelentek meg. Leányfalvi lakásában az író elkészítette a Hitel folyóirat múzeumát. /Érsek Attila: Könyvbemutató Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./
2009. április 23.
A román titkosszolgálat szervezte a kommunista hatalom elleni tüntetéseket Chisinauban – állítják a moldovai hatóságok. Bukarest már hosszú ideje vissza akarja szerezni egykor volt területét. Románok vagyunk, románok vagyunk! – skandált a tömeg minap Moldovában, a chisinaui parlament előtt. A tüntetés az után robbant ki, hogy az április 5-i törvényhozási választások első részeredményei nyilvánosságra kerültek. Az előrejelzések szerint a kommunisták a 101 tagú parlamentben 61 helyet szereztek, ezzel Vladimir Voronin kommunista elnök újból megszerezheti a legmagasabb közjogi méltóságot. A szervezők a twitter nevű blogszolgáltatáson és a Facebook nevű közösségi oldalon keresztül szinte pillanatok alatt egyik helyről a másikra irányították a harmincezres tömeget. Vladimir Voronin elnök éles kirohanást intézett Románia ellen, azzal vádolva a szomszédos országot, hogy beavatkozik hazája belügyeibe, és cselszövést sző Románia és Moldova egyesülésére. Kiutasították Filip Teodorescut, Románia chisinaui nagykövetét, akit a kormányhoz hű sajtó azzal is megvádolt, hogy a bukaresti titkosszolgálat tábornoka. A moldovai lakosság, melynek anyanyelve és kultúrája román, előszeretettel folyamodik román állampolgárságért. Jelenleg már majdnem egymillió állampolgársági kérelem fekszik a román hatóságok előtt. A román fővárosban az ott tanuló több ezer moldovai egyetemista követelte Románia és Moldova – román nevén Besszarábia – egyesülését. Traian Băsescu román államfő beszédet mondott a bukaresti törvényhozás két háza előtt. Bejelentette: azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy módosítsa a vonatkozó törvényt, hogy azok a moldovaiak, akik akaratuk ellenére veszítették el állampolgárságukat, „visszatérhessenek az európai népek családjába”. Traian Băsescu szerint az emberi jogok és a szólásszabadság megsértésének számos esetét jegyezték fel Moldovában, ezért Románia európai uniós vizsgálatot kér az ottani kommunista kormány ellenzékének elnyomása ügyében. /Megtartani Erdélyt és újabb területeket szerezni? = Erdély. ma, 2009. ápr. 23./
2009. április 24.
Traian Basescu államfő és Emil Boc miniszterelnök is felszólal majd az RMDSZ kilencedik kongresszusán április 25-én Kolozsváron, melyen ötszáz küldöttre, hatvan-hetven meghívottra és közel száz újságíróra számítanak. Az RMDSZ valamennyi magyarországi és a romániai parlamenti pártot meghívta kongresszusára. Magyarországról az MDF-et Dávid Ibolya elnök, az MSZP-t Lendvai Ildikó elnök képviseli, a Fidesz részéről Németh Zsolt, az SZDSZ-től pedig Kovács Kálmán országgyűlési képviselő érkezik a kincses városba, emellett Kolozsvárra várják Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtikárt is. Számítanak a határon túli magyar szervezetek vezetőire is, Csáky Pálra Szlovákiából, illetve Gajdos Vilmosra Ukrajnából. /Fleischer Hilda: Kongresszus félidőben. Programot és alapszabályt módosít az RMDSZ Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2009. április 24.
Az RMDSZ eddig nyolc kongresszust tartott. I. kongresszus: 1990. április 21–22., Nagyvárad. Az Országos Elnökség tagjai: Domokos Géza, elnök, Szőcs Géza főtitkár, Béres András, Markó Béla, Formanek Ferenc, Szilágyi Zsolt, Cs. Gyimesi Éva, Csutak István, Bodó Barna, Kántor Lajos, Zonda Attila, Toró T. Tibor, Erőss Péter, Nagy Béla, Verestóy Attila, Sylvester Lajos, Vida Gyula, Kolumbán Gábor, Káli István tagok. A váradi kongresszuson elfogadott program „a társadalmi csoportok és mindenféle kisebbségek kollektív jogainak és szabadságjogainak alkotmányba foglalását” rögzíti célként. A program ugyanakkor távlati célként „az önkormányzati rendszer csúcsszerveként működő kisebbségi parlament tervét” jelöli meg. II. kongresszus: 1991. május 24-26., Marosvásárhely. Domokos Géza marad az elnök, Tőkés László a tiszteletbeli elnök, Szőcs Géza a politikai, Kolumbán Gábor a gazdasági alelnök. Az elnökségi tagok: Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba, Tokay György. A marosvásárhelyi kongresszuson elfogadott program alkotmányjogi terminusokat vezet be a romániai magyarság önmeghatározására és konkrét célul „a magyar kisebbség autonóm közművelődési intézményhálózatának kifejlesztését” tűzi. III. kongresszus: 1993. január 15–17., Brassó. Az RMDSZ elnökévé elsöprő többséggel Markó Bélát, tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót választják. Tőkés László több javaslatát megszavazzák, ezek között szerepel, hogy az RMDSZ elkötelezi magát az 1989-ben elindult rendszerváltozás mellett, a Demokratikus Konvencióval együtt követeli a temesvári nyilatkozat nyolcadik pontja érvényesülését, kezdeményezi egy gazdasági tanács létrehozását, a legnagyobb kedvezmény megadását. Az elfogadott program alaptétele a belső önrendelkezés, „a helyi és regionális önigazgatás, a személyi és kulturális autonómia”; a Romániában élő magyarságot „őshonos közösségként”, „államalkotó tényezőként” határozza meg, mely magát „a román nemzet egyenjogú társának tekinti”. IV. kongresszus: 1995. május 26–28., Kolozsvár. Hosszú vita után a kongresszus elfogadja a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. A nemzeti kisebbség helyett a nemzeti közösség elnevezést hagyja jóvá. A testület újraválasztja Markó Bélát a szövetségi elnöki tisztségbe, megerősíti Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét, valamint megválasztja a kongresszus után megújuló SZKT 21 tagját. Nyilatkozatot ad ki, melyben tiltakozik a tanügyi törvénytervezet kisebbségi oktatást szabályozó XII. fejezetének jogsértő rendelkezései miatt. V. kongresszus: 1997. október 3–4., Marosvásárhely. A testület elfogadja az alapszabályzat és a program módosítását, valamint az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési programját. A személyi elvű autonómia, a sajátos státusú helyi önkormányzatok, valamint a területi autonómia – amely „a helyi önkormányzatok társulásával érdekszövetségként jön létre” – megfogalmazások lényegében változatlanul megmaradnak az ötödik kongresszus után is. VI. kongresszus: 1999. május 15–16., Csíkszereda. Újabb négyéves időszakra választják RMDSZ-elnökké Markó Bélát ellenjelöltjével, Kincses Előddel szemben. Állásfoglalást fogadnak el a romániai politikai helyzettel, illetve a Balkán stabilitásával kapcsolatban. A testület elfogadott határozataiban leszögezi, hogy hangsúlyt fektet az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósítására, illetve a csángó magyarság helyzetének rendezésére. VII. kongresszus: 2003. január 31. –február 2., Szatmárnémeti. A kongresszusi küldöttek törölték az alapszabályzatból a tiszteletbeli elnöki funkcióról rendelkező fejezetet. Szövetségi elnöknek Markó Bélát választották, egyetlen jelöltként. A tiszteletbeli elnöki tisztségétől megfosztott Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület az RMDSZ-kongresszussal megegyező időpontban szervezett egyházkerületi közgyűlést szintén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban. VIII. kongresszus: 2007. március 2–3., Arad. A módosított RMDSZ-program megerősíti a kulturális és területi autonómia törvényes keretei létrehozásának és gyakorlati alkalmazásának a szükségességét. A kongresszus egyik legfontosabb döntése, hogy a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) helyét a Kulturális Autonómia Tanácsa veszi át. Takács Csaba lemond ügyvezető elnöki tisztségéről, Markó Bélát egyedüli jelöltként újraválasztják RMDSZ-elnökké. A testület eldönti, hogy ismét kétévenként tartanak kongresszust, de az elnöki mandátum továbbra is négy évre szól. /S. M. L. : Húsz év RMDSZ, kongresszusokban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2009. április 24.
Utolsó napjaikat töltik tisztségükben az úgynevezett dekoncentrált intézmények vezetői, a kormány ugyanis sürgősségi rendelettel úgy döntött, hogy valamennyi igazgatói és aligazgató állás megszűnik a hivatalokban, helyükre koordinációs igazgatói posztot hoznak létre. A kormány így megtisztíthatja az alárendelt területi intézményeket a „politikailag kényelmetlen” vezetőktől. A leváltott igazgatók utódját az illetékes miniszterek nevezik ki, versenyvizsga nélkül. A sürgősségi rendelet miatt több ezer ember búcsúzhat az állásától: többek között a pénzügyi, a mezőgazdasági, ifjúsági, egészségügyi igazgatóságok, a fogyasztóvédelem, a nyugdíjpénztárak vezetői. A jogszabály életbe lépése után felborulhatnak a székelyföldi etnikai arányok az intézményvezetők körében. Eddig a kormány nehezen válhatott meg a magyar igazgatóktól, mert többségük köztisztviselő, menesztésük pedig bonyolult munkajogi procedúrát igényelt. /Visszaszámolnak a hivatalvezetők. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2009. április 24.
Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatért felelős rektor-helyettese bejelentette, hogy ősztől a szociológia, szociális munkás karon két új szak indul magyar nyelven: a társadalom marketing és a várostanulmányok. – Növelni szeretnénk a fiatalok tanulási lehetőségeit, így most például olyan szakokat ajánlunk, amelyek legközelebb csak Budapesten találhatók meg – közölte. Horváth István egyetemi docens elmondta: a társadalmi marketing szakon a diákok többek között közgazdaságtani, társadalomtudományi tudást sajátítanak el. A végzősök például az intézményszervezés, az arculatépítés terén vagy akár egy drogprevenciós irodánál tudnak majd elhelyezkedni. A várostudományok szakon a társadalomtudományi és közigazgatási szempontok ötvözése adja a képzés újszerűségét. Mindkét szakon 15–15 államilag támogatott és 25–25 tandíjas hely áll a fiatalok rendelkezésére. /Kiss Olivér: Két új magyar szak indul ősztől a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
2009. április 24.
Négy és fél évvel az átadási határidő után csupán a javarészt RMDSZ- rendezvényeknek otthont adó konferenciaterem készült el a nagyváradi Ady Endre Kulturális Központ és Termálszálló című projektből, melyre a magyar kormány 320 millió forintot utalt ki. Kiss Sándor a Bihar megyei RMDSZ elnöke, projektgazda, a Mecénás Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mondja, nincs pénz a tető nélküli, félig pirosban álló termálszálló befejezésére. A Mecénás Alapítvány szeretett volna további magyar állami támogatást szerezni, de ez nem sikerült. Kiss szerint az lenne a legjobb, ha az állami egyetemmel vagy a Partiumi Keresztény Egyetemmel együttműködve sikerülne befejezni és diákszállásként működtetni az ingatlant. Az alapítvány 2003-ban botrányos körülmények között jutott hozzá a támogatáshoz, azt ugyanis eredetileg a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek ítélte a magyar kormány. A püspökség Érmindszentet szemelte ki a beruházás helyszíneként, amelytől Ady Endre szülőfalujának felvirágoztatását remélték, és 2002 novemberében le is tették a létesítmény alapkövét. A pályázatot kedvezően bírálta el az Orbán-kormány, és működésének utolsó napjaiban 320 millió forintos támogatást ítélt meg a kulturális központ és a 88 férőhelyes termálszálló felépítésére. A hivatalba lépő Medgyessy-kabinet azonban figyelmen kívül hagyta a döntést, és a pénzt átirányította a Kiss Sándor Bihar megyei RMDSZ-elnök és Mudura Sándor vállalkozó nevével fémjelzett Mecénás Alapítványnak. Utóbbi közeli ismerőse Medgyessy Péternek. A pénz átirányítására vehemensen reagált a Királyhágómelléki Református Egyházkerület: Tőkés László püspök több alkalommal élesen kritizálta a magyar illetékeseket és a Mecénás Alapítványt, pert is kilátásba helyezett, egy fideszes képviselő pedig az Országgyűlésben interpellált az ügyben. 2003 őszén elkezdődött az építkezés. 2004 májusában ünnepélyes keretek között, Szabó Vilmos MSZP-s államtitkár jelenlétében felavatták az Ady Endre Kulturális Központ nevet viselő multifunkcionális termet. A kulturális központ mellett épülő termálszállót 2004. október 28-án kellett volna átadni, de erre a mai napig nem került sor. Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal érdemben nem adott választ a Krónika azon kérdésére, elszámoltatták-e a Mecénás Alapítványt, illetve nincs-e visszafizetési kötelezettség abban az esetben, ha nem valósult meg a célkitűzés. /Pengő Zoltán: Félkész szálloda adóforintokból. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2009. április 24.
Vajon ha ma adatna meg a lehetősége annak, hogy itthon maradva igényeljük a magyar állampolgárságot, az erdélyi magyarok hányadrésze folyamodna érte? A kettős állampolgárság ügye ismét előtérbe került, méghozzá két fronton is. Orbán Viktor jelentette ki nemrég Kárpátalján, hogy ha a Fidesz hatalomra kerül Magyarországon, megteremti a kárpátaljai és délvidéki magyarok számára a kettős állampolgárság lehetőségét. Romániában pedig Mircea Geoana, a szenátus elnöke kezdte sürgetni, hogy segítsék a moldovaiak román állampolgársághoz vezető útját. Ezt az utat a román törvényhozás már 1991-ben megalapozta, csupán adminisztratív akadályok gördítésével érte el, hogy ne igényelje valamennyi moldovai a román EU-s útlevelet. A magyar állampolgárság ma már sokkal kevésbé vonzó Erdélyben, mint volt 2004. december 5-én, az emlékezetes magyarországi népszavazás idején. Öt-tíz évvel ezelőtt Magyarország élen járt a térség gazdaságában, és ennek a tudata a leszakított részeken is hatott. Ma viszont – amikor Magyarországot a romániainál kilátástalanabb helyzetbe kormányozták – kevés ok van a büszkeségre. Nem szerencsés Markó Bélának a moldovaiak román állampolgárságát elutasító kijelentése, mert kettős mércét jelöl. Azt mutatja, a magyarok megtagadnák mástól azt, amit maguknak akartak. /Gazda Árpád: Azonos mércével. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2009. április 24.
Három Maros megyei önkormányzati képviselő /Eugen Bandea, Gombos Csaba és Szalkay József/ ügyészségi kivizsgálását kéri az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI). Mindhármukat hamis vagyonnyilatkozat megtételével vádolják. Gombos elfelejtette feltüntetni, hogy egy több mint 1800 négyzetméteres marosvásárhelyi telekkel és háromszobás, összkomfortos tömbházlakással rendelkezik, valamint egy Mercedes márkájú személygépkocsit birtokol. Szalkay nyilatkozatából a Iosefin Kft. -nél betöltött ügyvezetői tisztség, valamint a részvényesi státus maradt ki. Eugen Bandea szintén több cégnél betöltött vezetői funkcióit hallgatta el. A két RMDSZ-es tisztségviselő beismerte a tévedést. Gombos Csaba közölte, a telek meg autó már évek óta nincs a nevén, 2004–2005 körül adta el. /Szucher Ervin: Újabb vagyonvizsgálat a Maros megyei tanácsban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2009. április 24.
Székelyföldön a legfontosabb stratégiai kérdés az autonómia. Félő, hogy egyes politikusok csak a szlogenek és a szimbolikus cselekvés szintjén jelenítik meg az autonómia ügyét. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke arra kér minden érintett szereplőt, hogy érdemi vitát folytassanak a kérdésről. Az RMDSZ-nek 1992 óta deklarált célja a Székelyföld területi autonómiájának megteremtése. Hasonló konszenzus uralkodik a román politikai szereplők körében az autonómia elutasítása tekintetében. Jelenleg a székely közösség nem rendelkezik azzal az eszközrendszerrel, amely az autonómiaküzdelem sikeres megvívásához szükséges. A román néppel egy oldalon harcolunk, magyarázta Borboly, a tudatlanságot, a bizalmatlanságot kell leküzdeni. Alakítani kell egy operatív szervezőcsapatot elkötelezett és politikailag is elfogadott emberekből. Ki kell alakítani egy állandó székely jogvédő szolgálatot, egy jól működő lobbirendszert. A székely lobbinak összehangoltan kell működnie Bukarestben, Budapesten, Brüsszelben és Strasbourgban. Az erdélyi magyarok több mint fele úgy érzi, hogy magyarsága miatt hátrányos megkülönböztetésben van része. Mégis, alig akad példa arra, hogy valaki az őt ért sérelem miatt jogi fórumokhoz forduljon. Kiemelten fontos, hogy a Székelyföld lakosai ismerjék meg saját közösségük sikereit, bízzanak a közösség megtartó erejében. /Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke: Lészen autonómia? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2009. április 24.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke azt javasolta, hogy az RMDSZ kongresszus alapszabály-módosításnál nyissa tágra az RMDSZ kapuját, hogy sok tehetséges, elhivatott és az RMDSZ-től annak idején eltávolodott közéleti vezető visszajöhessen a szövetségbe. Integrálni kell őket, különben gyaníthatóan a román pártok fognak rájuk lecsapni. /Borboly Csaba: Kongresszus előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2009. április 24.
Átdolgozza a Pro Urbe-díjakat odaítélő szabályzatot a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi frakciója – jelentette be Gazda Zoltán, a párt Kovászna megyei alelnöke. Szerinte a magyarság számára megalázó, hogy az idei városnapokon a román közösség Stela Buda mérnök-tanárt javasolta a Pro Urbe-díjra, és ezt az RMDSZ-es tanácsosok is megszavazták. Stela Buda valóban sokat tett a helyi román közösségért, de a magyar közösség ellenében cselekedett. A Vatra Romaneasca szélsőjobboldali román szervezet háromszéki alapítójaként magyarellenes tüntetéseket szervezett, textilgyári műhelyvezetőként levetette a magyar feliratokat. Gazda kifejtette: javasolni fogják a díj kritérium-rendszerének módosítását, és olyan kitételeket írnak bele, hogy például szekus múlttal rendelkező vagy nemzeti közösségek ellen cselekvő polgár ne részesülhessen a kitüntetésben. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester korábban kifejtette: a kulturális autonómia jegyében hagyni kell, hogy a kisebbségben élő románok döntsék el, maguk közül kit tisztelnek meg a város díjával. /Bíró Blanka: Magyarellenes díjazott. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2009. április 24.
Április 23-án megnyílt a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melynek Románia a díszvendége. Románia mintegy 30 szerzővel érkezett a könyvfesztiválra, ahol a következő négy napban jelen lesznek a nagyobb erdélyi kiadók is. /Románia a budapesti díszvendég. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
2009. április 24.
Egyszerre kondul meg a Kárpát-medence összes református templomának harangja május 22-én, így jelezve a határokkal szétszabdalt területeken élő hívek újbóli egyesülését. Történelme egyik legfontosabb pillanatára készül a magyar református közösség: május 22-én Debrecenben ül össze az Magyar Református Egyház alkotmányozó zsinata, hogy elfogadja a közös alkotmányt, és ilymódon egyesüljenek a történelmi határok megváltoztatása miatt szétszakított Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék és az anyaország reformátusai. Este az egységes Magyar Református Egyház helyreállításának kihirdetése következik, és ebben az időpontban egyszerre kondul meg, és tíz percen keresztül szól majd a Kárpát-medence valamennyi református templomának a harangja. „Amit Trianon szétszabdalt, azt református hívők körében próbáljuk valamilyen formában helyrehozni, és kimondhatjuk, amit eddig nagyon sokan tiltottak: a Kárpát-medencében egyetlen egységes magyar református egyház van!” – nyilatkozta az Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. /Pap Melinda: Közös harangszóval ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2009. április 24.
Sepsiszentgyörgynek előnye is származhat a gazdasági válságból, derült ki a városnapok keretében szervezett Szent György Expó megnyitóján. A 17. nemzetközi kiállításon és vásáron ugyanis az elmúlt évekhez képest nőtt a külföldi résztvevők és csökkent a hazaiak száma. Ördög Lajos kiállításszervező elmondta: idén 80 cég van jelen, amelyből 37 Magyarországról és 8 Szlovákiából érkezett. /Kovács Zsolt: Szentgyörgy: profithozó válság. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2009. április 24.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a Szabédi Napok alkalmából Kolozsváron tartott előadásában kifejtette: „Egy államiságától megfosztott közösségben nincsen lehetőség az elit egészséges munkamegosztására, hiszen az államvezetésből kiszorított kisebbség kénytelen az értelmiséget, írókat, művészeket, tanárokat, orvosokat olyan feladatokkal megbízni, amelyektől normális körülmények között inkább menekülni szeretnének. Az erdélyi magyar értelmiségiek nem azért politizáltak a két világháború között, majd azután is, mert erre predesztinálta volna őket a hagyomány, hanem mert erre ítélte őket a saját közösségük. Botcsinálta politikus volt szinte minden írója, költője Erdélynek, és ettől talán erkölcsösebb lett az erdélyi magyar politika, de naivabb, „poetikusabb” is volt ugyanakkor. ” Kós Károly ideológiát indított útnak, a transszilvanizmust, ez Erdély önállóságának, az erdélyi magyarság önállóságának a programja. „A Kós Károly-projektet majdnem negyven esztendő múlva Szabédi László zárja le, ő tesz saját halálával pontot a trianoni nemzedék illúziójára. ” Kós Károly teljesítette a maga hivatását. „Szabédi László abba halt bele, hogy ő viszont egy másik korban már tulajdonképpen meg sem hirdethette programját, nemhogy kiteljesíthette volna. ” Vissza kellene nézni a programalkotó írókra, költőkre vagy politikusokra, mert az 1959-ben lezárult folyamat végül is 1996 körül ismét elindult, ismét vannak illúziók, nagy szükség lenne a huszadik századi erdélyi magyar értelmiségiek programjait elemezni, kérdéseiket ismét feltenni. /Markó Béla: Költői és politikai programok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2009. április 24.
Varga Gábor kutató vegyészmérnök, Nagyvárad másként gondolkodó értelmiségi körének jelentős alakja, több kötetes szerző, drámaíró, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alapító tagja, majd elnöke, az Állami Találmányi és Védjegyhivatal volt vezérigazgatója. Tizenegy évi bukaresti „száműzetés” után tért vissza Váradra – az új politikai hatalom leváltotta tisztségéből. Varga Gábor nagyváradi otthonában alakult meg 1989. december 25-én a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szervezete. A nagyváradi értelmiség elitje az RMDSZ alapítói között volt. 1990. január 8-án az RMDSZ megkapta az egykori pártkabinet épületét. Varga Gábor később megtudta, hogy lakásán lehallgató készüléket helyeztek el, minden lépését figyelték. Lakása találkozóhelye volt a nagyváradi fiatalságnak, értelmiségieknek. Ami 1989 után következett, Varga Gábor életének legszebb periódusa volt. Közösségi összefogással talpra lehetett állítani az érdekvédelem városi, majd megyei szervezetét. Az alakuló RMDSZ vezetőségébe javasolt személyek: Domokos Géza, Tőkés László, Király Károly, Sütő András, továbbá Varga Gábor és Markó Béla. Váradnak is nagy kihívása volt az önálló magyar iskola megteremtése. Akkor a mostani Ady Gimnáziumban még ott volt a román tagozat. Szerencsére az akkori helyhatóság vezetői a korábbi pártiskolát átadták a román tagozat számára, így megalakulhatott az Ady Endre Középiskola. Országos szinten ez volt az első magyar iskola. Varga Gábor volt az RMDSZ Bihar megyei elnöke 1991 októberétől 1999 áprilisáig. Megalakultak a vidéki körzetek, a községi, helyi szervezetek. A kilencvenes évek közepén kezdődött Tőkés László tiszteletbeli elnök és Markó Béla szövetségi elnök közötti véleménykülönbségek kihangsúlyozódása. Varga Gábornak sokszor sikerült Tőkés László püspökkel mindent tisztáznia. A Varadinum-ünnepségeket közösen szervezte az RMDSZ a történelmi egyházakkal. 1992-ben a Szent László templom emléktábláját Tőkés Lászlóval együtt avatta föl Varga Gábor, s szemben ott állt Paskai László, Magyarország bíborosa. 1998. márciusában Takács Csaba akkori országos ügyvezető elnök felhívta Vargát azzal, hogy RMDSZ megkapta az országos szabadalmi hivatal vezetését, az Operatív Tanács úgy döntött, hogy ennek a hivatalnak a vezetését Varga Gábornak kell elvállalni. Varga heteken, hónapokon át vívódott, végül elvállalta. Megismerte a szellemi tulajdonvédelem világát. Ez az országos intézmény az államot megelőzve csatlakozott az Európai Unióhoz, 2003-ban. A hivatalban ő volt az egyedüli magyar. A kollégák mellé álltak. Most hazajött, várakozó állásponton van. Sajtó alá rendezi korábbi kutakodásainak termékét: a szellemi tulajdonvédelem erdélyi alakulásáról néhány adatot, illetve a szellemi tulajdonvédelem alapfogalmait tartalmazó kötete jelent meg magyarul. Tíz városra vonatkozó útijegyzet-esszékötete fog megjelenni. /Máté Zsófia: Visszatekintés a tornácküszöbről. Exkluzív interjú Varga Gáborral. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 24./
2009. április 24.
Április 25-én mutatja be a nagyváradi színház Szigligeti Társulata Radu Macrinici Tamás evangéliuma című drámáját, a rendező a nagyváradi Vadas László. A Szigligeti Társulat berkein belül az utóbbi időben nem volt békesség. A rendező szerint azonban a belső feszültség nem befolyásolta a munka menetét. A darabot Borges Márk evangéliuma című elbeszélése ihlette. /Nagy Orsolya: Újra kamarapremier Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2009. április 24.
Április 25-én lesz az első premierje a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem Akadémiai Műhelyének, Marius von Mayenburg A csúnya című drámáját Anca Bradu román rendező viszi színpadra. /Antal Erika: Fekete komédia Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2009. április 24.
Koreográfia alap- és drámaírói mesterképzéssel gazdagodik ősztől a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem kínálata, tájékoztatott dr. Gáspárik Attila, az egyetem rektora. A táncművészeti alapképzés 7 tandíjmentes és 5 tandíjas hellyel indul, a drámaírói mesterire 6 ingyenes és 5 költségtérítéses helyet hirdet meg a tanintézet. A drámaírói műhelyt Kiss Csaba magyarországi rendező, dramaturg vezeti majd. Az egyetem három további szak – a rendezői, bábszínészi és a teatrológia szakon belül létrehozandó, hiánypótló művészeti ügynöki mesterképzés – indítására is engedélyt kapott, erre a rendező, bábszínész és teatrológia szakos diákok alapképzésének befejezése után kerül sor. A Stúdió előcsarnokában pedig kiállítás nyílik Csíky Szabó Ágnes textil-alkotásaiból és Serban Mariana festményeiből. /Nagy Székely Ildikó: Kifogyhatatlan kíváncsiság. Új szakok, premierek a színin. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./
2009. április 24.
Április 23-án kezdődött az egy éves rendezvénysorozat, mellyel a Brassói Lapok százhatvan éves évfordulóját fogják ünnepelni. A szépszámú közönség előtt fellépett Dancs Annamari, majd a magyar rock nagyjai: Homonyik Sándor, Varga Miklós és Vikidál Gyula. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) az ezúttal kezdődött 12 hónapot az erdélyi magyar sajtó évének nyilvánította, és ennek fényében pályázik a különböző rendezvények támogatására. A MÚRE a Brassó közeli Tatrangon rendezte meg közgyűlését. A MÚRE találkozóján megbeszélést tartottak a szórványmédia lehetőségéről az EU-s körülmények között. A másik megbeszélésen Pekár István (2000–2004 között a Duna TV elnöke) a magyar vidéket mutatta be felül- és alulnézetben, szintén EU-s kitekintésben. A születésnapi rendezvény a Veszely Károly-díjak átadásával fejeződött be. Szerkesztőségi díjat a kézdivásárhelyi Székely Hírmondó kapta, egyéni díjat Bálint Ferenc, a brassói magyar nyelvű televíziózás megteremtője és mai is művelője kapott. A MÚRE a Magyarországon kívüli magyar újságírók évét is meghirdette, ennek első rendezvény a hét végén lesz a kárpátaljai Beregszászon romániai, vajdasági és vendéglátó újságírók részvételével. /Kiss Károly: Hosszú rendezvénysorozat kezdődött. Százhatvan éves a Brassói Lapok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./
2009. április 24.
Húsz éve lesz decemberben, hogy Romániában megdőlt a kommunista diktatúra. Bíró József, a csíkszeredai Eurokultúra Egyesület vezetője jött az ötlettel: össze kellene gyűjteni a csíkszeredaiak 1989. december 22-i emlékeit, majd nyomtatott vagy elektronikus formában nyilvánosságra hozni. Bíró József kifejtette, az események azon szemtanúi ismerik a történések részleteit, akik jelen voltak. Ezért tett közzé felhívást, hogy a szemtanúk írják le emlékeiket. Eddig nem készült komoly adatgyűjtés. Vannak, akik régen megírták, csak elő kell venni ezeket a fiókból. Mások nem merték, papírra vetni a közelmúlt történelmét. /Forró-Erős Gyöngyi: Mi történt Csíkszeredában 1989. december 22-én? = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./
2009. április 24.
P. Buzogány Árpád művelődésszervező Székelyudvarhelyen él, a Hagyományőrzési Forrásközpontban dolgozik, de a személyi igazolványában állandó lakcímként Gagy van bejegyezve. Nem is titkolja, hogy szívügye a falu, s ezt az eddig megjelent 12 kötetéből, verseiből, meséiből és lapokban közölt írásaiból sem nehéz megfejteni. A Hargita Népe novellapályázatára jó pár rangos nemzetközi díjjal a tarsolyában írói kategóriában jelentkezett. A Hagyományőrzési Forrásközpontban köteteket szerkeszt, helytörténeti munkákat ír, rendezvényeket szervez. P. Buzogány Árpád Kolozsváron megszerezte a magyar irodalom tanári diplomát. Dolgozott a könyvtárban, a helyi napilapnál, aztán öt évig a Csíkszeredai Székely Kulturális Központban, onnan kanyarodott vissza Székelyudvarhelyre a Forrásközponthoz. Művelődésszervezésből Budapesten az ELTÉ-n diplomázott. /Lázár Emese: A Művelődésszervező. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./
2009. április 24.
Krebsz János szerint két hatalmas archetípusba csoportosítható a magyarság, úgymint jó szándékú, békés hülyék, meg éppen szabadlábon bűnöző, kriminális elemek. Cikkéből megtudható, hogy Magyarország összehozta az EU egyetlen hímsoviniszta kormányát, továbbá: a még el sem indult Bajnai-kormány népszerűsége emelkedik. /Krebsz János: Balfékek és gengszterek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2009. április 24.
Lászlóffy Aladár művei, elsőként, költészete “megfogta”, magával ragadta Széles Klárát, annyira, hogy még életében monográfiát írt a költőről. Széles Klára kezdettől figyelte Lászlóffy Aladár költészetét. Korábban írt erről egy könyvében: Lelkünkre így ül ez a kor – Szubjektív nemzedéktörténet Lászlóffy Aladárral, Polis Kiadó, Kolozsvár, 2005. A monográfiához összegyűjtötte a korábban, folyóiratokban megjelent Lászlóffy-tanulmányait, 41 írást, ezek az összefoglaló munka tudatos előkészületei voltak. Széles Klára a Lászlóffy-monográfiához szükségesnek tartotta az elméleti, kultúrtörténeti, filozófiai stúdiumokat. Mindezek alapján írta meg Széles Klára monográfiáját: Mit látsz egy íróasztalon? – Lászlóffy Aladár világa, Budapest, Napkút, 2007./Cseke Péter Tamás: Mit lát a poéta asztalán? Beszélgetés Lászlóffy Aladárról Széles Klárával, a költő monográfusával. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2009. április 24.
Stefano Bottoni történész szerint Luka László meghatározó egyénisége volt a háború utáni Romániának, de teljes képet akkor lehet majd róla alkothatni, ha az ukrán és orosz levéltárak idevonatkozó anyagát is tanulmányozni lehet. Sigmond Elíz kifelejtett egy részt családtörténetéből, melyben nagybátyjára, Luka Lászlóra emlékezett. Luka László 1939-től élt a Szovjetunióban, a német támadás idején frontszolgálatra jelentkezett. Őrnagyi rangot kapott, kitüntetését személyesen Sztálin tűzte mellére. Luka László elmesélte Sztálinnak a székelység sorsát. Sztálin Lukának ígéretet tett egy kaukázusi típusú autonómiára a székelységnek a háború utáni időkben. Lukát Romániában a Központi Bizottság élére választották. Néhány év múlva Luka kegyvesztett lett, Sztálin üzente is megérkezett: Luka hűtlen lett a szovjet vezetéshez és annak hadseregéhez, de Sztálin betartja szavát, illetve ígéretét, megalakul a Székely Autonóm Tartomány. Sigmond Elíz emlékezése Szépapáktól unokákig /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ címmel megjelent. Lemhényben 2008. szeptember 28-án volt a bemutatója. /Sigmond Elíz, Marosvásárhely: Adalékok Luka László életéről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 24./
2009. április 24.
Elhunyt M. Péter János festőművész /Székelyudvarhely, 1941. – Sepsiszentgyörgy, 2009. ápr. 23./ Társaságában ritkán lehetett unatkozni, szomorkodni. Valóságos ódákat zengett szülőföldjéről, a ,,még érintetlen” Varságról. Sepsiszentgyörgyön a Gyárfás Jenő Képtárban tavaly volt egyéni kiállítása. /Vargha Mihály: Búcsú M. Péter János festőművésztől. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 24./
