Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 377 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 361-377
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2010. március 4.

SZÖN 2 – Az MPP jelen lesz, az RMDSZ ismét távol marad
A Magyar Polgári Párt részt vesz a március 12-i Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen — erről döntött a párt országos elnöksége. Arról is határoztak, hogy támogatják a tervezett határozatokat. Közleményükben tételesen felsorolják javaslataikat.
Elsőként azt szeretnék, ha az összegyűlt önkormányzati képviselők határozatba foglalnák: a székelyföldi önkormányzatok az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez fordulnak, hogy nevezzenek ki jelentéstevőt a székely nemzeti közösség általános helyzetének felmérésére, a közösség által kinyilvánított autonómiaigény megvizsgálására, de támogatják azt a kezdeményezést is, hogy a magyar nyelv váljék hivatalossá Székelyföldön.
Kérik, az egybegyűltek fogadják el a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés házszabályát, illetve forduljanak petícióval az EP-hez az autonómiastatútum megvitatása és a területi autonómia törvénybe foglalása érdekében. A közlemény végén az MPP elnöksége leszögezi, „minden székelyföldi választott önkormányzati képviselőnek kötelessége megjelenni és elfogadni a fent említett határozatokat, amelyek ígéretként szerepeltek a tisztségviselők választási programjában".
Jelen pillanatban azonban úgy tűnik, az MPP az egyetlen politikai szervezet, amely támogatja a március 12-i nagygyűlést. Az RMDSZ egyértelműen fogalmazott, „nem tartja időszerűnek a rendezvényt", és csak Tőkés László unszolására tett eleget annak az ígéretének hogy, a szervezőbizottságba delegál öt embert, amelyben egy „majdani nagygyűlésről" egyeztetnek.
A tavaly januárban kezdeményezett székelyföldi önkormányzati nagygyűlés célja lett volna, politikai színezettől függetlenül, összegyűjteni minden helyi és megyei tanácstagot, polgármestert, alpolgármestert. Az elképzelés szerint a közösen meghozott döntések, a majd kétezer választott képviselő egységesen kinyilvánított akarata nem lett volna megkerülhető sem Bukarestben, sem Brüsszelben. Tavaly egy gyűlés helyett kettőt szerveztek, így igazán jelentőssé egyik sem válhatott, de elhangzott az ígéret, idén márciusban Sepsiszentgyörgyön egy nagygyűlésen találkoznak majd az MPP-s, RMDSZ-es tisztségviselők. Azonban így, hogy az RMDSZ kihátrált, és nem tartja indokoltnak az összejövetelt, csak néhány száz polgári tanácstag részvételére lehet számítani, s a nagygyűlés ismét felemás, csonka összejövetellé torzul, melynek így súlya s ezáltal lényege is elvész.
Farkas Réka. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. március 4.

Lakónegyed vagy ipari övezet? - Felháborodás a csángótelepen
Betelt a pohár a vajdahunyadi csángótelep zömében magyar lakói számára. Területük lakónegyednek minősül, ennek ellenére évek óta ipari tevékenység zajlik a környéken, ami pokollá teszi az emberek életét.
A körülbelül 120 házas negyedben három ócskavas központ működik, valamint egy karton és műanyag gyűjtőközpont, illetve egy betongyár. Amelyek jelentős lég- és hangszennyezést okoznak. A helybéliek évek óta kilincselnek a hatóságoknál az ipari tevékenység felfüggesztése érdekében. Eredménytelenül.
Elfogadhatatlan helyzet
A csepp, amely kicsordította a poharat a roncsautó-program. Az egyik ócskavas-gyűjtőközponthoz egymás után hozzák a kiselejtezni való roncsautókat, melyek immár két utcát foglaltak el. A helybéliek házai előtt. Az ezzel járó zaj és szennyezés igen felháborító, főleg, hogy a csángótelep lakónegyednek minősül, ahol tilos lenne ipari tevékenységet űzni, csupán a környék lakosságát kiszolgálni hívatott kiegészítő tevékenység (boltok, fodrász, rendelő, stb.) lehetséges, véli Lovász János helyi lakos.
A helybéliek 3 éve követelik az ügy orvoslását. Tíz beadványt adtak le Vajdahunyad önkormányzatánál, a megyei környezetvédelmi igazgatóságnál, illetve Hunyad megye prefektúrájánál. Egyes beadványokat 190 helyi lakos írta alá, érdemi változás azonban nem történt. Jóllehet 2008-ban a 2994-es határozat révén Ovidiu Hada polgármester elrendelte az ipari tevékenység felfüggesztését. Hatása ma sem érvényesül, noha még a kommunista időkben is azért térítették el a Csernát, hogy válasszák szét a lakónegyedet az ipari zónától.
Az ócskavas-központot üzemeltető cég azt állítja, hogy szabályos környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik, így hát törvényesen folytatja tevékenységét. „Tulajdonosa azt mondta nekünk, ha nem tetszik a helyzet, költözzünk el”, hangsúlyozza Lovász János, aki jóformán egész dossziéba gyűjtötte a számos lakossági panaszt.
A szomszédutcában a használt karton és műanyag gyűjtőközpont működik. Immár három éve. Szintén a lakóházak között. „Már hajnal ötkor kezdődik a gépkocsiforgalom. Zúgnak itt a fejünkbe egész nap”, mondja Sebestyén István, aki szembe lakik az üzemmel. Nyáron az onnan származó bűz tovább fokozza az elégedetlenséget. sőt, a gyűjtőközpont körül hemzsegnek a patkányok. „Feleségem beteg, nem is merem hazahozni, ide a fertőzési gócpont tőszomszédságába”, mondja elkeseredve.
A nagy kamionok forgalma nyomán ráadásul a csángótelepi házak falai is repedezni kezdtek. Mindezek mellé ott van a tűztől való félelem. Két éve akkora tűz volt, hogy öt tűzoltóautóval tudták csak eloltani. Ráadásul a nagy tűzoltóautók nehezen férnek el a burkolatlan, gödrökkel teli szűk kisutcákon, a környéken, pedig nincs vízforrás.
Jog és etika, avagy intézmények közötti pingpong
Egyetértünk az emberekkel, az erkölcsi oldalt azonban a jogival kell kiegészíteni. Az ominózus cégek szabályos engedélyekkel rendelkeznek, melyeket a megyei környezetvédelmi igazgatóság állított ki, szemléltette a helyzetet Györfi Jenő vajdahunyadi RMDSZ-es helyi tanácsos. A kohászváros önkormányzata olyan megoldást keres, amely szem előtt tartja a helyiek érdekeit és a cégek jogi hátterét is. Ovidiu Hada polgármestert nem sikerült elérni, sem személyesen, sem többszöri telefonos próbálkozás által, mivel az önkormányzat által kiírt tender lefoglalta egész nap folyamán.
Georgeta Barabás, a Hunyad megyei környezetvédelmi igazgatóság vezetője viszont másképp látja a dolgokat. A működési engedélyt valóban az általa irányított intézmény adta ki, de a helyi tanács határozata nyomán. „A helyi tanács hatásköre eldönteni, hogy milyen tevékenységet engedélyeznek egy adott helyszínen, a környezetvédelem azt ellenőrzi, hogy az megfelel-e a törvényes előírásoknak”. Magyarán a tanács dönti el, hogy ipari tevékenység induljon lakónegyedben, ebbe a környezetvédelmieknek semmilyen beleszólása nem lehet, ők csupán azt veszik szemügyre, ha az ipari tevékenység törvényszerűen zajlik. Amennyiben ellenőrzések során a környezetvédelmi felügyelőség a környezetvédelmi engedélyben szereplő tételek áthágását tapasztalja, indítványozhatja a tevékenység felfüggesztését. Eddig többszöri pénzbírságot szabtak ki, amit az ócskavas-gyűjtők és a használt karton és műanyag-gyűjtők kifizettek, s tovább folytatják a helyi lakosok életét pokollá tévő tevékenységüket.
Miután fogadta a felháborodott csángótelepi lakosok küldöttségét, illetve a cégek engedélyezésének átvizsgálását kérte, Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa ugyancsak az erkölcsi megközelítés és a jogi háttér ellentmondásában látja a legnagyobb problémát. Az ominózus cégek tudták, hogy baj lesz, ezért bebetonozták magukat mindenféle papírral. Még környezetvédelmi szakvizsgálatokat is beszereztek erre szakosodott cégektől.
A lakónegyedekben engedélyezett kiegészítő tevékenység fogalma is kemény dió. Elvileg szolgáltató jellegre vonatkozik, de hát azokat a nagy raktárakat, ahol most a gyűjtőközpontok működnek, még a rendszerváltás előtt épültek, akkor, amikor a kiegészítő tevékenységről szóló rendeletet adták ki.
Vagyis jelenleg nincs jogi alap a cégek elleni hatósági fellépéshez. Mindenesetre Dézsi helyszíni vizsgálatot rendelt el a prefektusi felügyelő testülettől, majd annak megállapításai tükrében összehívja az összes felet – helyi lakosok, cégek, vajdahunyadi önkormányzat, megyei környezetvédelem, stb. – közös megoldás keresésére.
Chirmiciu András. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. március 4.

Határ menti együttműködés
(MTI) – A határ menti önkormányzatok együttműködését fontosnak nevezte a kormány területfejlesztésért és turisztikáért felelős államtitkára szerdán a Békés megyei Mezőgyánban.
Tánczos Barna a nagyszalontai és a sarkadi kistérség polgármestereinek találkozóján elmondta: mindkét térségnek fontos, hogy az erre a célra elkülönített uniós forrásokból minél több pénzt tudjanak lehívni.
Az államtitkár a lehetséges együttműködésről szólva egyebek mellett a környezetvédelmet, az úthálózat fejlesztését, valamint a kerékpárutak kiépítését említette. Tóth Imre, a vendéglátó sarkadi kistérségi társulás elnöke ehhez kapcsolódva jelezte, hogy már konkrét tervek születtek a Békéscsabáról egészen Nagyszalontáig vezető kerékpárút megépítésére. Hasonló együttműködés bontakozott ki a két kisrégió hulladékkezelésének, elsősorban a szelektív gyűjtésnek a kidolgozásában is.
A polgármester utalt arra is, hogy a következő esztendő tavaszától várhatóan megszűnik a két ország közötti schengeni határ, s ez új lehetőségeket nyit az együttműködésben. Példaként említette, hogy a határ két oldalán, 10-10 kilométeres mélységben akár együtt is járőrözhetnek a magyar és a román határőrizeti szervek.
Hasonló törekvésekről számolt be Szabó Ödön, a Bihar Megyei Képviselő-testület tanácsnoka is. Mint mondta, célszerű együttműködést kiépíteni a térség kórházai, mentőszolgálatai és a katasztrófavédelmi szervek között.
Utóbbiak például egy tűzeset kapcsán a közelebbi telephelyről vonulnának ki, függetlenül a határtól.
A közúthálózat fejlesztésével kapcsolatban elhangzott, hogy elérhető közelségbe került a Körösnagyharsány és a határ közötti út megépítése. A projektre várhatóan 250 millió forint áll majd rendelkezésre, s így a Békés megyei község és a határ túloldalán lévő Cséfa között közúton lehet majd közlekedni. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. március 4.

Petícióátadás a Művészeti védelmében
4672 támogató aláírás gyűlt össze
Tegnap délben a Marosvásárhelyi Művészeti Líceumban tanuló magyar gyerekek szülői bizottságának képviselői benyújtották a magyar tannyelvű osztályok megvédéséért elindított petíciójukat a megyei tanfelügyelőségre. A petíciót a március elsejei határidőig 4672-en írták alá, a szülők mellett marosvásárhelyi személyek és az iskola külföldön élő volt diákjai is.
A beadványt kisebb fennakadás után a titkárságon iktatták, s mivel a főtanfelügyelő nem tartózkodott a tanfelügyelőségen, helyettesének, Illés Ildikónak is átadták. Illés Ildikó közölte a szülőkkel, hogy az iskolának küldött válaszuknak megfelelően, a törvényes előírások alapján mind az ötödikben, mind a kilencedikben két magyar osztály (egy zene és egy képzőművészet szakos) indulhat, ha osztályonként 25-30 diák nyer felvételt az iskolába. Ha nem lesznek annyian, akkor összevonják az osztályokat. A továbbiakban az iskolára hárul a felelősség, hogy betöltsék a helyeket, s elérjék, hogy a művészeti oktatás esetében az egy diákra megszabott támogatást a költségekhez igazítsák.
(b.) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. március 4.

Székelyföld-stand Budapesten
Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzata azon dolgozik csaknem két éve, hogy a Székelyföld térségének közös történelmi- kulturális örökségére sikeres gazdasági- turisztikai fejlesztést alapozzon. Ezt a törekvést szolgálja a Székelyföld-stand, amellyel a budapesti Hungexpón ma nyíló nemzetközi idegenforgalmi kiállításon is jelentkeznek, a tavalyi sikeres bukaresti szereplés folytatásaként. A térség vállalkozói a román főváros után Budapesten is bemutatkozhatnak, immár nemzetközi színtéren, ami kiváló lehetőség arra, hogy más országok képviselői is hírt kapjanak a Székelyföldről, és az felkerüljön turisztikai térképükre. Lehetőség nyílik a székelyföldi termékek nemzetközi népszerűsítésére, ami kiemelten fontos a helyi termelők számára. A térség legnagyobb vonzereje a helyiek vendégszeretetében, az ital- és ételkülönlegességekben, valamint az alacsony árakban rejlik. Ezekre is alapozva törekednek az egységes székelyföldi arculat kialakítására, ami versenyképessé teheti a régiót a belföldi és a nemzetközi piacon. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. március 4.

Vállalkozók az iskoláért
Több mint 4 ezer lejt adományozott a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetsége (SZVESZ) a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium kollégiumának felújítására. Ez az összeg a február 19-én Csíkszeredában szervezett Régiók Találkozása konferencián és bálon részt vevő vállalkozók adományaiból gyűlt össze.
„Adományunknak az az üzenete, hogy ne csak az Európai Unió, illetve a bukaresti és budapesti kormány ajtajain kopogtassunk, hanem mi is, lehetőségeinkhez mérten, próbáljunk hozzájárulni a közösségünk fejlődéséhez” – jelentette ki a pénzösszeg ünnepélyes átadásakor Kurkó János György, a vállalkozói szövetség elnöke. Mint elmondta, a tavaly alakult szövetség eddigi életében ez az első adományozás, de az akciónak mindenképp lesz folytatása.
„A tavalyi év végén megkerestek a németországi Rotary Club képviselői, és támogatásra ajánlottak egy bizonyos pénzösszeget. Akkor arra gondoltunk, hogyha már van egy ilyen jellegű kezdeményezés, csatlakozunk, és sikerült is összegyűjtenünk 4200 lejt” – részletezte az SZVESZ ügyvezetője, Lukács László. Lackó György, a gimnázium igazgatója a vidéki tanulók nevében is megköszönte a támogatást, ugyanakkor elmondta, lenne mire költeni a további adományokat is, mivel az oktatási intézmény három, több mint százéves épülete közül ez csak az egyik.
A felújítási munkálatokra egyébként már korábban kiírták a versenytárgyalást, s már meg is érkeztek az ajánlatok. Ezekből kiindulva az iskola vezetői úgy látják, a Rotary támogatásából a kollégium 3-4 szobáját is fel lehet újítani, az SZVESZ pedig további 1 háló felújításával tud hozzájárulni a korszerűsítéshez. Egy-egy hálószoba renoválásakor az ablakokat és az ágyakat kell kicserélni, a padlót kell felújítani, és festeni is kell, tudtuk meg. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. március 4.

Nagy és kis lépések politikája
Az RMDSZ húsz évének történetét felidéző Szabadság-beli sorozat olvasása közben két olyan témán akadt meg a szemem, amelyek most is aktuálisak Kolozsváron. [Kommentálható]
Aktuális kolozsvári „apró lépések”
„1992. december 22. Az Országos Műemlékvédő Bizottság határozatban tiltja meg a Kolozsvár Főterén található emlékművek és azok környezetének módosítását, elrendeli a Mátyás-szobor eredeti állapotának visszaállítását. Az intézkedést nem támasztja alá politikai akarat, ezért hatástalan marad.”
Nos, hát itt az ideje, hogy polgármesterünk bebizonyítsa: van benne politikai akarat. Ha nem is a magyarok iránti nyitottságra, legalább a miniszteri utasítások, határozatok végrehajtását illetően. A kétnyelvű emléktáblákról ugyanis azt nyilatkozta: miniszteri tájékoztatást várt, és ha aszerint is megengedett a magyar nyelv, csak akkor hajlandó magyar felirattal is ellátott táblákat kitétetni. Nos, a kis lépések eredményességét bizonyítandó, hajrá! Igazán apró lépésre lenne szükség Kelemen Hunor művelődési miniszter részéről. Egy kis írásbeli miniszteri utasítás hasznos volna az ilyesmire sokat adó polgármesterünknek. Sőt, még csak nem is kellene újonnan kitalálnia, csupán a sok évvel ezelőtti elődje utasításának érvényt szereznie. És még csak külön licitet sem kellene kiírni a nagy táblaeltávolító munkára, a szoborrestaurálásba, térátrendezésbe vígan beleférne.
Szintén jó volna a többi szoborról is eltűntetni a magyargyalázó táblákat miniszteri rendelet nyomán.
A kormányzatiság haszna/ára
A visszatekintés olvasásakor „megnyugtatóan furcsának” tűnt – ha lehet így fogalmazni – a kilencvenes évek vad, nyíltan nacionalista hangulata. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy a parlamentben a magyarok internáló táborba zárását javasolják a választott törvényhozók. Ennek a lincshangulatnak az eltűnésében feltétlenül szerepe volt az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának is. Azért a hangsúlyozott „is”, mert ez önmagában nem lett volna elég. Úgy vélem, bár fontos tényező volt a kormányzati részvétel, ez mégsem abban a formában járult hozzá a szövetség, a magyarok megítélésének megváltoztatásához, ahogy az a hivatalosnak mondható eremdéeszes retorikákban szerepel, vagyis hogy „megmutattuk a románoknak, mi is értékes tagjai vagyunk a társadalomnak, hozzájárulunk az ország felemelkedéséhez, stb.” A soviniszták, ha nem is mondták/ják ki nyíltan, szerintem korábban sem vonták kétségbe, hogy a magyar közösség kompetens politikusokat adhat az országnak. Nem is ez a problémájuk a magyarsággal, kormányra kerüléssel, hanem inkább az, hogy ilyenformán nehezebben megy beolvasztásunk, kivándorlásra kényszerítésünk, vagyis az ország nemzeti homogenizálása. A szociológiai felmérések is azt jelzik – sarkított megfogalmazással élve –, hogy inkább azokból kerülnek ki a szélsőséges nacionalisták, akik kevesebbre tartják saját közösségüket (az általuk riválisként felfogottaknál).
Felborulóban a tekintélyelvű világszemlélet?
A hazai társadalombeli szélsőségesség visszaszorulásában nagy szerepe van az országunkban honos tekintélyelvűségnek, ami különben más kelet-európai országban is jelen van, különösképpen az ortodox civilizációban. Korábban Romániában a kisebbségiek, akár a társadalom alján lévő rétegek, kiszolgáltatottnak, könnyű prédának számítottak a hatalmon lévőkkel szemben, akik természetesen a többség soraiból kerülhettek ki. A soviniszták nyájszelleme szerint ez így is van rendjén. Amikor nem voltak hatalmon, a nemzetiségi olyankor is szoros kapocs volt, ami összekötötte őket az éppen hatalmon lévőkkel. Az elnyomottak/gyarmatosítottak fölötti összekacsintáson túl ez tette őket is kormányképessé, hiszen az etnikum a kormányképesség kritériumának egyik előfeltétele.
A kormányzati szerepvállalással valóban felértékelődött a szerepe a magyar szövetségnek, így nem lehetett már büntetlenül belerúgni, az addigi szokásos „áldozat” szerepéből hirtelen a hatalom sáncain belülre került. ’96-ig a felfele fejet hajtó, lefelé, a kisebbekbe rugó szélsőségesek mentalitásába nem illett bele a kisebbségi kormányzás képe, de ez a szerep mára már normálisnak mondható. A közvélemény számára is elfogadhatóvá vált, és ez jó dolog, RMDSZ-érdem. De az már kevésbé, hogy szinte hozzá is nőtt a szövetséghez ez szerep, mert ennek néha túl nagy ára volt.
A normalizáció útján?
Ugyanakkor van egy folyamat, ami a szövetség kormányzati szerepétől függetlenül ebbe az irányba mutatott volna. A tömegeket ma már nem hozza annyira lázba a politika, már nem tapasztalható az az érzelmi töltés, amivel rögtön a rendszerváltás után viszonyultak a politikai történésekhez. A bezárt, nacionalista, népbutító propaganda kizárólagossága megszűnt, sokan megfordultak külföldön is, a külföldi kulturális termékek és más világnézetek ide is betörtek. Másképpen fogalmazva: a globalizáció hatására a világ kinyílt, elmozdult a normalizálódás irányába a politikai élet is. Mert ez egyrészt a normalizálódás foka, másrészt viszont a kiábrándultságé is. A normalizálódás jele az, hogy nem lehet olyan szinten manipulálni a tömegeket, mint eddig. Az is világossá vált, hogy a politika mégsem olyan mint a foci, amihez mindenki ért, egyre többen fordultak el tőle, és hagyták a szakértőkre, az érdeklődés középpontjába más témák kerültek. Ugyanakkor sokan ki is ábrándultak, rájöttek, hogy nincs sok befolyásuk a politikára, és hát az is tény, hogy az ország politikai elitje alulteljesített az elvárásokhoz képest is. Mintha kontraszelekciós alapon választódnának ki a politikai vezetők, a tehetségesebb szakemberek inkább a magánszektorban próbálnak meg érvényesülni vagy kivándorolnak/tak.
Ugyanakkor a modernizáció egyik velejárója az elidegenedés és a közösségi ügyek iránti érdeklődés csökkenése. Ez egy több évtizedes diktatúrából kikerülő alacsony állampolgári kultúrájú népesség körében mindenekelőtt a politika iránti érdeklődés megcsappanásában is megnyilvánul.
Kihagyott „nagy lépések”
Nem tudhatjuk, mi lett volna a hozadéka a szövetség belső ellenzéke által sokszor követelt ellenzéki szerepnek. A „mi lett volna ha...” típusú kérdésekre ezesetben nincsenek egyértelmű válaszok, ezért így némiképp értelmetlenek is, viszont pár sejtés megfogalmazható. Mindenekelőtt az, hogy a kormányzás kétségbevonhatatlan előnyei ellenére még egy politikai szervezet számára is néha inkább megéri kormányon kívül maradni, azaz több utat is kipróbálni. A kormányzás egyik elkerülhetetlen velejárója, hogy olykor népszerűtlen intézkedéseket kell meghozni, ami nem tesz jót egyetlen kormánypárt megítélésének sem. Ez a magyar szervezet esetében sem volt másképp. A magyarság szavazóinak aránya folyamatosan csökkent. (Az első EP választás volt a nagy kivétel, de ez is éppen azért, mert Tőkés László is indult függetlenként.). Amikor az RMDSZ 2000-ben úgy döntött: kívülről támogatja a „vörös bárók” kormányát, az addigi román szimpatizálók nagy részét is elvesztette. A kormányzati szereppel járó népszerűségcsökkenést csak erősítette a kormányban maradás-bekerülés is, ami sokszor elvtelen helyezkedéssel (lásd a különböző szövetségváltások), megalkuvással (pl. Bolyai Egyetem, aztán Petőfi – Schiller, majd még az sem) járt. Emiatt a magyar választók is elfordultak a politikától, levonták a „a mieink sem jobbak a Deákné vásznánál” -szerű következtetést, nőtt azoknak a száma, akik más pártokra szavaztak. Ezekre a folyamatokra persze ráerősítettek más, a kormányzástól független jelenségek is. Például a kontraszelekciót erősítő belső rekrutációs politika, valamint a klientúraépítés (pl. támogatáspolitika terén).
Az állandó kormánytámogatással mintha csökkent volna az RMDSZ szövetségének az ára is.
Az RMDSZ a folyamatos kormányzati politika erősítésével kihagyott pár olyan lehetőséget, amelyet – bár átmenetileg konfliktusos állapotot idézett volna elő – talán nem ártott volna kipróbálni. A kormányzás árában benne volt néhány fontos projektnek a „parkoltatása” is, így ezek sokéves szünet, illetve négyévenkénti elővétele után hiteltelenül hangzanak a választók előtt. Nagyobb nemzetközi és hazai visszhangra talált volna, ha a NATO- és EU-csatlakozások előtt ellenzékből követelte volna az RMDSZ az autonómiát, magyar nyelv hivatalossá tételét bizonyos helyeken, illetve magyar egyetemet, mint így utólag, négyévenkénti választások idején.
A felvidéki és vajdasági példák is azt mutatják, hogy bizonyos szempontból sikeresebb volt az időnkénti ellenzéki szerep. A Vajdaságban az autonómia valóság lesz, a Felvidéken van magyar egyetem. (A Felvidéken a kétnyelvűség, a magyar nyelvhasználat most úgy tűnik, ellehetetlenül, remélhetőleg átmenetileg.)
A külföldi nyomásgyakorlás olyan elem, ami a legfontosabb időszakban kimaradt a hazai magyarság politikai eszköztárából (vajdasági autonómiáról sem beszélnénk ma enélkül). Visszaolvasva a húsz éves történetet az is kiderül, hogy időnként ellenzékből is nyert „csatákat” – mégpedig a legvadabb időszakokban – a szövetség, mégpedig a nemzetközi szervezetek segítségével (Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, Project on Ethnic Relation)
Hatalmon léve immár tényleg elkezdhetnék a kisebbségi nyelveken folyó oktatást szabályozó törvénytervezet megvitatását, amit az RMDSZ még 1994 szeptember 19-én nyújtott be Románia Szenátusába 492 380 állampolgár támogató aláírásának társaságában. (Egy törvény előterjesztéséhez 250 000 aláírás volt szükséges a benyújtás időpontjában, azóta az új alkotmányban ezt levitték százezerre pár megszorítással.) Kormányon az alkotmányban előírtakat kellene betartatni, az aktualizált igényekkel kiegészítve, különösen most, amikor számtalan magyar osztályt a megszűnés veszélye fenyeget.
HERÉDI ZSOLT. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

2010. március 4.

A kisebbségi napilapok helyzetéről tanácskoztak
Az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi csoportja (Őshonos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Intergroup) szerdai, brüsszeli rendkívüli ülésén az európai kisebbségi írott sajtó kérdéskörével foglalkozott. A tanácskozáson jelen voltak a MIDAS (Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesülete) vezetőségének tagjai – amely szervezetnek a BIHARI NAPLÓ is tagja -, s akik bemutatták azokat a nehézségeket, amelyekkel a kisebbségi lapkiadók szembesülnek.
Az ülést Gál Kinga, a FIDESZ képviselője, az Intergroup társelnöke nyitotta meg, aki a frakcióközi csoport támogatásáról biztosította a kisebbségi lapkiadók egyesületét. A MIDAS részéről Günther Rautz főtitkár köszönte meg a lehetőséget, hogy bemutathatják törekvéseiket több európai parlamenti képviselőnek. A meghallgatott beszámolók szerint a kisebbségek sajtótermékei országról-országra eltérő helyzetben vannak. Például a Franciaországban élő bretonoknak, az elmúlt 20 évben drasztikusan megfogyatkozott közösségnek, egyetlen anyanyelvű lapja sincsen. Egyedülálló jelenség, hogy a spanyolországi baszkok új napilapot hoztak létre a közösség 25.000 tagjának anyagi hozzájárulásával. Martxelo Otamendi főszerkesztő elmondta, hogy az 5 millió eurós tőkével induló vállalkozásazt követően jön létre, hogy hat évvel ezelőtt a baszk nyelvű lapot a spanyol hatóságok betiltották, több újságíróját pedig meghurcolták, ellenük jelenleg is jogi eljárás folyik. Slezáková Edit, a pozsonyi Új Szó menedzsere elmondta, hogy Szlovákiában az Államnyelvtörvény jelent durva beavatkozást az anyanyelvhasználatba és nehezíti a szlovákiai magyar sajtó munkáját. A törvény be nem tartása akár 5.000 eurós büntetéssel sújtható. Európában mindenhol a kisebbségek nyelvén megjelenő lapoknak szembe kell nézniük a gazdasági válsággal, gyakorlatilag valamennyi lap a túlélésért küzd.
A tanácskozáson jelen volt mindhárom erdélyi európai parlamenti képviselő. Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a szlovák Államnyelvtörvény ügyében hangsúlyozta, hogy a munkacsoport mindent megtesz annak érdekében, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a törvény diszkriminatív, és az európai uniós normákkal ellentétes jellegére. Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a sajtó gazdasági helyzetével kapcsolatban megfogalmazta, hogy véleménye szerint a gazdasági válság 2010-ben folytatódni fog, elsősorban azáltal, hogy munkahelyek szűnnek meg, ugyanakkor megmutatkoznak a válság szociális hatásai. Úgy vélte, természetszerű, hogy a sajtó egészére kedvezőtlenül hat ki a válság, a kisebbségi nyelvű sajtó azonban hatványozottan érintett, hiszen korábban is kevés sajtótermék működhetett közösségi vagy más támogatási formák nélkül. Winkler szerint még a szubszidiaritás is kétélű fegyvernek bizonyul, hiszen mindenféle pénzügyi támogatás csak nemzeti hatáskörbe tartozik, ugyanakkor viszont egyértelmű, hogy a kulturális sokféleség, a nyelvi sokszínűség európai érték, nem mindegy tehát, hogy az európai uniós intézmények ezzel kapcsolatban milyen ajánlásokat fogalmaznak meg. Az európai parlamenti képviselő szerint meg kell találni a kisebbségi sajtó támogatásának az európai uniós jogrendbe illeszkedő lehetőségeit, ezért konzultációra, közös álláspont kialakítására kérte a jelen lévő lapkiadókat.
A felvetéssel kapcsolatban Bojan BREZIGAR a trieszti szlovén napilap főszerkesztője elmondta, hogy nemrégiben tartott tanácskozásukon a kisebbségi lapok szomorú jövőt jósoltak maguknak. Nemhogy a stabilizációra nincsenek kilátásaik, de valamennyit a megszűnés veszélye fenyegeti azáltal, hogy az előfizetők száma és a reklámbevételek is csökkentek. Veszélyesnek nevezte, hogy az emberek egyre inkább leszoknak a napilapvásárlásról és egyelőre nem látszik biztosnak, hogy a válság elmúlásával visszatérnének az írott médiához. A vita során Herbert DORFMANN dél-tiroli német és Nicolas ALFONSI korzikai képviselői is a kisebbségi sajtó politikai és pénzügyi támogatásának szükségességéről beszélt, és külön kitértek azokra a kisebbségi lapokra, amelyek egyedüliként maradtak fent, mint a kihalóban lévő helyi vagy regionális európai nyelv védelmezői. A MIDAS tíz éves múltra visszatekintő civil szervezet, amely jelenleg 14 országban, 13 nyelven megjelenő mintegy 30 kisebbségi napilapot egyesít. A MIDAS-nak Romániából a Nagyváradon szerkesztett és Bihar megyében terjesztett Bihari Napló, valamint a kolozsvári Szabadság napilap a tagja. Forrás: erdon.ro

2010. március 4.

Tanulmányi és Innovációs Központot avattak
Marosvásárhely – A Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület Tanulmányi és Innovációs Központot avatott Marosvásárhelyen.
A központ, magyarországi egyetemekkel, hazai és határon kívüli tudományos intézményekkel, civil szervezetekkel együttműködve szeretné rendszeresíteni a magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti továbbképzést.
A megnyitó vendége volt Mikola István Magyarország volt egészségügyi minisztere, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, aki kérdésre válaszolva elmondta, jó a kapcsolata a marosvásárhelyi, az erdélyi egészségügyi szakemberekkel. Rámutatott, „Amióta a határok megnyíltak sokat járunk át Csíkba, Gyergyóba, de sokat járunk Kolozsvárra is… Mi hívei vagyunk annak, hogy ki kell használni azt a lehetőséget amit az európai közösség ad, nem sokat ad nekünk az európai közösség anyagiakban meg gazdaságban meg piacban, ez egy kis csalódás számunkra de az egy eufórikus élmény, hogy a magyar-magyar nemzeti együttműködés az kiteljesedhet és minden jóérzésű magyar polgárnak ezt ki kell használni”.
„Azt mondom az orvoslás az egy spirituális tevékenység és annak igazán csak egy kultúrának az ismeretében, az identitásnak, az önazonosság tudatnak a megélésében lehet művelni. Egy orvos egy más kultúrában, más közegben nem tud igazán dolgozni. Tudom, mert az Egyesült Államokban, Belgiumban is dolgoztam és bizony kin volt mert nem tudtam a beteget azzal a holisztikus megközelítéssel kezelni amivel Magyarországon tettem vagy teszem, nevezetesen, hogy a lakóhelyén, a közösségében, a saját kultúrájában tudom a betegségét is értelmezni. Ez egy nagyon fontos része az orvoslásnak és itt ebben a kezdeményezésben azt csodálom, hogy rádöbbentek arra, hogy az anyanyelvnek a művelése, az egyűvé-tartózás megélése, az identitás elmélyítése az feltétele a hatékony, jó eredményű gyógyításnak”, mondta Mikola István a Tanulmányi és Innovációs Központ kapcsán.
A Központ, a Katolikus Egyházhoz tartózó Deus Providebit Ház első emeletén, három nagy- hatvan férőhelyes- előadóteremben és egy irodahelységben folytatja tevékenységét. Az idén közel kilencven vendégoktatót várnak, harminc oktató a helyszínen hatvan oktató pedig videokonferencia segítségével tartja majd meg előadásait. Forrás: erdon.ro

2010. március 4.

Iliescu arcai és harcai
Az 1989. évi rendszerváltást követő, húsz éve tartó „átmeneti korszak” legtöbbet dicsért és szidott politikusa kétségtelenül Ion Iliescu.
A nyolcvanadik életévét tegnap betöltő, volt kétszeres (háromszoros?) államfő, Ion Iliescu nemrégiben elhangzott bejelentésével, miszerint a jövőben semmilyen tisztséget nem vállal, sem pártjában, sem pedig a politikai, illetve a közéletben, történelmi korszak zárult le Romániában – vélik szinte egybehangzóan politikusok, politikai elemzők.
A hit fegyverténye
Bár a Szociáldemokrata Párt rendkívüli tisztújító kongresszusa cáfolni látszik ezt, hiszen ha nem is jelöltette magát semmilyen pártfunkcióra, személyisége, gondolkodása meghatározó módon rányomta jegyét a rendezvényre, az kétségtelen, hogy visszavonulásával valami véget ért a hazai politikai életben. Ha egyéb nem, hát az, hogy távozott az egyetlen olyan román politikus, akinek volt politikai meggyőződése.
Iliescuval rengeteg mindenben lehetett nem egyetérteni, az viszont tény, hogy hitt az általa vallott elvekben. Ami a jelenlegi romániai politikai viszonyok között hatalmas – és egyelőre úgy tűnik: utánozhatatlan – fegyvertény.
A felvilágosult zsarnok
Ion Iliescu alapvetően meghatározta az ország sorsát az utóbbi húsz esztendőben – függetlenül attól, hogy hatalmon, avagy ellenzékben volt-e. Sokan gyakran és joggal ítélik el azért, mert nem volt bátorsága végrehajtani az alapvető gazdasági és társadalmi reformokat, mert félt a kapitalizmustól, és helyette a fából vaskarika „emberarcú szocializmus”, valamint a felvilágosult zsarnok eszményképét követte, és emiatt kullog most az ország az utolsók között európai és uniós viszonylatban egyaránt.
Valóban, elnöksége(i) idején az ország leszakadt a fejlődésben a volt kommunista blokk államaitól, eltávolodott a nyugati értékektől (vagy a szükségesnél és lehetségesnél jóval kisebb mértékben vállalta fel azokat), az ország erőforrásait az elavult gazdasági rendszer fenntartására fordította, a korszerűsítés és a szerkezetváltás helyett. Románia megkésett a privatizációval, a tulajdon-visszaszolgáltatással, a külföldi tőke esztendőkön át idegenkedett az országtól.
Plusz, mínusz
Iliescu mandátuma alatt Románia elsőként csatlakozott a NATO békepartnerségi akciójához, bár nem sokkal előtte, 1999-ben még hevesen elítélte az észak-atlanti szövetség jugoszláviai intervencióját. Igaz, ezzel inkább Emil Constantinescu akkori államfőt próbálta meg lejáratni a hazai nacionalista közvélemény előtt.
Szintén az ő mandátuma alatt kapott meghívást Románia a NATO-ba, írta alá a társulási szerződést és fejezte be a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. Mindez, még akkor is érdem, ha nagyrészt külső nyomásra bólintott rá a nyugati értékrendhez való felzárkózásra.
Ion Iliescu nagy bűne, hogy mindmáig nem tudjuk, kik voltak a gyilkosok 1989 decemberében, de nevéhez fűződik Marosvásárhely fekete márciusa és a többrendbeli bukaresti bányászdúlás is. Viszont az is tény, hogy 1999-ben, amikor Miron Cozma bányászai veszedelmesen nyomultak Bukarest felé, a demokratikus pártok oldalán aláírta a jogállam melletti elkötelezettséget meghirdető nyilatkozatot.
Elmarasztalható azért is, hogy szemhunyó beleegyezésével – olykor bátorításával – a volt kommunista nómenklatúra második vonala a Szekuritáté átmentett struktúráival együtt megkaparintotta a politikai, gazdasági és pénzügyi hatalmat. Emiatt szinte semmit sem tett a magas szintű korrupció, a „pártokon átívelő” maffia ellen, sőt, ekkor alakult ki, a később általa is kárhoztatott „komakapitalizmus” – bár ő maga „szegény, de becsületes” politikusként nagyrészt mentes maradt a korrupciótól.
Végül alighanem az ő lelkén szárad az is, hogy az országban politikai divattá lett az ígéretek megszegése, hiszen ő vágta sutba az első fontos politikai ígéretet, miszerint a Nemzeti Megmentési Front nem alakul át párttá. Átalakult, és ezzel kezdődött el az „Iliescu-korszak”, amely ilyen vagy olyan formában, de húsz esztendeig tartott. Vagy tart még most is.
Bogdán Tibor. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. március 4.

A román standtól függetlenül népszerűsítik a székely cégek régiójukat Budapesten
Autonómiát vívott ki Székelyföld, igaz, nem területi vonalon, hanem a budapesti nemzetközi turisztikai vásáron. A három székely megye (Hargita, Kovászna és Maros) közös pavilonnal jelent meg a tegnap kezdődő magyarországi eseményen, amellyel a tavalyi bukaresti kiállításon is nagy sikert aratott.
Nem fölösleges a duplázott jelenlét a budapesti nemzetközi turisztikai vásáron – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki a rendezvény megnyitóján vett részt tegnap.
A vasárnapig tartó idegenforgalmi seregszemlén a Székelyföld-stand megközelítőleg hetven négyzetméteres területen fekszik, Románia kínálatát pedig vele szemközt, külön ajánlgatják a résztvevőknek.
Az átfedések itt nem állnak meg: a román rész kiállítóinak legalább fele székelyföldi cég, amelyek a szomszédos hargitai–kovásznai–marosi kiállítótéren is ugyanúgy jelen vannak. Ráadásul Hargita megyének Pest megye pavilonjában is külön standja van, így a csíki termékekkel három helyen ismerkedhetnek az érdeklődők. (Érdekesség, hogy a romániai kiállítótér házigazdája is magyar, Kerekes Gábor, Románia budapesti turisztikai képviseletének vezetője.)
Párton belüli vita
„Előny, hogy a reklámozási, és ezáltal a termékek értékesítési felülete megnőtt” – így fogalmazott lapunknak Borboly jelenlétük megsokszorozásával kapcsolatban. Hozzá hasonlóan vélekedett Elena Udrea turisztikai miniszter is, aki egyik tanácsadója révén a Gândul című lapnak azt nyilatkozta, hogy a székely területek hatalmas turisztikai potenciállal rendelkeznek, és az önálló népszerűsítési kampány „szívesen látott”.
Másképp vélekedett azonban demokrata–liberális párttársa, Adrian Gurzău kolozsvári képviselő, aki az egységes és oszthatatlan román nemzetállam elleni lázadásnak nevezte a gesztust, amelyet a román napilap az autonómiára való törekvés lépéseként értékelt.
Ezer lej egy cégnek
A magyarországi Hungexpo nevű kiállítókomplexumban való jelenlétre a pénzösszeget a részt vevő vállalkozók, illetve a Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok adták össze. „Ez az adófizetőknek nem jelent nagy anyagi terhet. A Hargita megyei önkormányzat húszezer lejt, azaz ötezer eurót fektetett a programba, és a többi megyék is – részvételük méretének függvényében – hozzájárultak a költségekhez” – nyilatkozta Borboly.
A tizenegy székelyföldi résztvevő egyikének, a Turisztikai Programok Fejlesztéséért Egyesületnek a részvétel ezer lejbe került. „Megérte ezt a kiadást, mert az önkormányzatokkal közösen szervezve sokkal kevesebből kijöttünk, mint ha magunk mentünk volna” – fogalmazott az ÚMSZ-nek Hajdó Noémi, az egyesület vezetője, aki egyben a székelyudvarhelyi Horizont Panzió működtetője is. Hajdó a Hungexpo után elsősorban arra számít, hogy több magyarországi turista látogat majd Székelyföldre.
Szemléletváltás kell
„Mentalitásváltásra van szükség a székelyföldi turisztikában, a kiállításra ezért egy fakultatív programcsomaggal jöttünk. Szállást, ágyakat eladni az idegenforgalomban már nem annyira érdekes, sokkal inkább a programokra, szórakoztatásra kell helyezni a hangsúlyt” – nyilatkozta lapunknak Hajdó. Hozzátette, programcsomagjukban vadlestől kezdve a Madarasi Hargita csúcsának meglátogatásáig, traktoros utazás, szervezett ebéd is található.
Az eladás a lényeg
A székelyföldi területi egyesületek több száz vállalkozást képviselnek. „A cégeknek, panzióknak még az ősz folyamán kiküldtünk jelentkezési leveleket, természetesen nemzetiségtől függetlenül, de nem mindenki tudta vállalni, hogy a stand költségeinek felét állja” – magyarázta lapunknak Borboly.
Kiutazásuknak szerinte kettős célja van, a székelyföldi turisztikai lehetőségek ismertetése mellett nyilván a termékek eladása is fontos. „Mindenekelőtt azt szeretnénk elérni, hogy felhívjuk a figyelmet régiónk gazdag turisztikai látványosságaira” – tette hozzá az elnök.
Mától a látogatóké
„Ma még nem lehetett felmérni az érdeklődést a székely és a romániai stand, illetve általában a rendezvény iránt, minthogy csütörtök szakmai nap volt, a nagyközönség előtt pénteken nyílik meg a kiállítás” – számolt be lapunknak egy korai nézelődő a nyitás utáni helyzetről. „Megálltak, kérdezgettek, hogy milyen változások vannak Székelyföldön, szórólapokat vittek el” – fogalmazott Borboly a szakmai nap eseményeivel kapcsolatban.
Fleischer Hilda. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. március 4.

„Ha kell, elmegyünk a falig”
Beszélgetés Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszterrel
Kőrösi Csoma Sándor útját mérnénk fel, a Selyemút mintájára, de persze sokkal kisebb léptékben. Ott, ahol vannak Kőrösi-emlékhelyek, azokat feltérképezve hozhatnánk létre a Megismerés Útját. Mert Kőrösi Csoma Sándor élettörténete a kultúrák és a vallások közötti átjárást is jelenti, és az Unesco 2010-es programjában van lehetőség ezt a projektet partnerségben megvalósítanunk.
Miniszter úr, ön egy négyéves mandátum első esztendeje után vette át elődjétől a kulturális tárcát. Mi az, ami folytonosság a programjában, és mi az, ami elvetendő, ami újítást igényel?
– Valóban, ez egy más helyzet, mint amikor az ember eleve négy évre rendezkedik be. Bizonyos dolgokon nem lehet változtatni, ezeket kénytelenek vagyunk folytatni. A tárca működését ugyanakkor nagy mértékben befolyásolja a költségvetés. Sajnos, szinte nem is tudok beszélni új dolgokról, annyira kicsi az idei költségvetés – 677 millió lej –, hogy semmi új dolog finanszírozását nem teszi lehetővé.
Az olyan intézmények, mint a múzeumok, a színházak, a nemzeti könyvtár működését biztosítanunk kell, ezen felül a tárca saját működésére minimális összeget költ, a műemlékvédelemre pedig nem tudunk elegendő pénzt adni. Az igény tíz-tizenkétszerese a rendelkezésünkre álló összegnek. 280 építőtelepen vannak elkezdett munkálatok, amelyeket folytatni kellene, de ennyi pénzből majdnem lehetetlen.
A tárca programjai tehát takaréklángon lesznek.
– Igen, de néhány korrekciót azért elvégzünk. Olyasmikre gondolok, mint felvenni a prioritások listájára a marosvásárhelyi AlterNative filmfesztivált, az őszi marosvásárhelyi könyvvásárt, a csíki régizene-fesztivált. Ezek olyan kulturális programok, amelyek hatóköre túllépi a község, a város, a megye, az ország határait.
Első miniszteri sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy elkezdődik az örökségvédelmi törvénykönyv kidolgozása. Ennek az a nagy előnye, hogy ilyen pénzügyi körülmények között is el lehet végezni, mert nem jelent plusz költséget.
– Pontosan, és Romániának ilyen szempontból jókora a lemaradása. A műemlékvédelem területén – ide értve a tárgyi örökséget, a régészeti örökséget is – a törvénykezés legnagyobb hiányossága az, hogy nincsenek olyan szankciók, amelyek megfékeznék a műemlékrombolást, a műkincslopást, a feketekereskedelmet, a hamisítást.
Ha Románia nem szigorítja ezt a részét a törvénykezésnek, vajmi kevés esély van arra, hogy a jóindulaton túl bármi megfékezze azokat az ingatlanberuházókat, akik szándékos pusztítást végeznek. Magyarországon, Olaszországban, Franciaországban vagy Ausztriában olyan szabályozások vannak, amelyek fékezik és sok esetben tiltják a védett zónákban az építkezést; az új épületeket, az új városnegyedeket, a kereskedelmi negyedeket más városrészekben, nem a város központjában helyezik el.
A műkincskereskedelmet is liberalizálják ugyan, biztosítva a műtárgyak értékesítésének lehetőségét, ugyanakkor a feketekereskedelmet, a hamisítást, a lopást igen szigorúan büntetik.
Elődje, Theodor Paleologu miniszteri programjában a műemlékleltározás prioritásként szerepelt. Megmarad prioritásként ez a terület az ön programjában is?
– A műemlékleltározás folyamatos munka, nem új program. Románia köteles négyévente közölni a Hivatalos Közlönyben azt az új műemléklistát, amely mintegy harmincezer műemléképületet, illetve régészeti szempontból védett területet tartalmaz.
Tavaly kellett volna közölni az új listát, de ez nem történt meg; remélem, idén tavasszal sikerül. Vannak olyan épületek, amelyek eltűnnek az előző listához képest, és vannak, amelyek felkerülnek menet közben. Érdekes, hogy ipari létesítményeket, ipari épületeket is felvettek az elmúlt években a műemlékvédelmi listára, s azok most fel fognak kerülni hivatalosan is.
- A színháztörvényt annak idején Demeter András kulturális államtitkár kezdeményezte. Mi a helyzet most, bő két év után?
– A színháztörvény remek elképzelés, kitűnő ötlet volt, amelynek gyakorlatba ültetése nem sikerült úgy, ahogy reméltük. A színháztörvényt megcsonkította az új bértörvény is, amely a színházi menedzsmenttel járó minden juttatást keresztülhúzott. Ilyen szempontból egyelőre nem látok egyebet, mint káoszt, és csak olyan két-három esztendő múlva lehet majd megállapítani, milyen korrekciókra van szükség.
A Magyar Kulturális Intézet új székhelyének avatóünnepségén jelentette be magyarországi kollegájával, Hiller Istvánnal együtt, hogy meghosszabbították az együttműködési egyezményt a román és a magyar kultúrtárcák között. Beszéltek a Kőrösi Csoma Sándor-projektről is. Részletezné?
– Kőrösi Csoma Sándor útját mérnénk fel, a Selyemút mintájára, de persze sokkal kisebb léptékben. Ott, ahol vannak Kőrösi-emlékhelyek, azokat feltérképezve hozhatnánk létre a Megismerés Útját. Mert Kőrösi Csoma Sándor élettörténete a kultúrák és a vallások közötti átjárást is jelenti, és az Unesco 2010-es programjában van lehetőség ezt a projektet partnerségben megvalósítanunk.
Románia és Magyarország ebben érdekelt, és megpróbálnánk bevonni Indiát is, bár Kőrösinek a megítélése Indiában állami szempontból nem mindig egyértelmű, mert adott pillanatban az angoloknak dolgozott, hogy fenn tudja magát tartani. De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne elindítani a programot.
- Egy, már folyamatban levő román–magyar projekt a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport helyreállítása. Nemrégiben ott járt; mit látott?
– Nagyon érdekes, ahogy dolgoznak. Térségünkben egyedülálló ez a helyreállítási munka, számomra nagy élmény volt látni. Úgy tűnik, a határidőt is tudják tartani, és június végére, július elejére a helyreállítási munkálatok befejeződnek. Azt hiszem, hasonló programokról fogunk még beszélni. Nem feltétlenül Mátyás-szobrokról, mert abból ugye nincs több, de más jelentős műemlékhelyreállítási, feltárási programokról, közös régészeti kutatásokról igen.
- Mennyire tud magyar lenni egy magyar nemzetiségű kulturális miniszter Románia kormányában? Hiszen a román közvélemény eleve gyanakvóan fogadta a kinevezését, ugyanakkor a magyar közösség elvárásainak is eleget kell tennie.
– Teljes mértékben magyar tud lenni, magyarnak kell lennie. Az más kérdés, hogy mit várnak el a románok egy kulturális minisztertől, és mit a magyarok, illetve, hogy milyen lehetőségei vannak a tárcának és a miniszternek. A kettő köszönő viszonyban sincs, hiszen pénzügyi szempontból a lehetőségek nagyon, de nagyon korlátozottak.
Egyéb ügyekben viszont elmegyünk a falig, és az elkövetkező hetekben, hónapokban olyan dolgokat is fognak látni, amelyek következményeikben ugyan nem változtatják meg az emberek életminőségét, de a szimbolikus térben sokat jelenthetnek a romániai magyar közösségnek. Ilyen például Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyújának hazaszállítása Bukarestből: az ágyút március 15-én Kézdivásárhelyen már megcsodálhatják az arrajárók, majd a sepsiszentgyörgyi múzeumban állítják ki.
Salamon Márton László. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. március 5.

Németh Zsolt: A jövőben Románia lehet Magyarország fő stratégai partnere
Köztudott, hogy a rendszerváltás utáni időszakban nem volt mindig felhőtlen a magyar-román viszony. 1989 egymásra találásának szabadságélménye és 1990 marosvásárhelyi etnikai konfliktusának hidegzuhanya: két véglet, amelyek között 20 évvel ezelőtt meglehetősen bizonytalanná vált, mit hoz a rendszerváltás a magyar-román kapcsolatok számára.
Köztudott, hogy a rendszerváltás utáni időszakban nem volt mindig felhőtlen a magyar-román viszony. 1989 egymásra találásának szabadságélménye és 1990 marosvásárhelyi etnikai konfliktusának hidegzuhanya: két véglet, amelyek között 20 évvel ezelőtt meglehetősen bizonytalanná vált, mit hoz a rendszerváltás a magyar-román kapcsolatok számára.
Az alapállás aztán hamar letisztult: Budapest a kisebbségi jogok elismerését, Bukarest a határok sérthetetlenségének megerősítését követelte. Erős integrációs érdekek és azonos politikai családhoz tartozó kormányok kellettek ahhoz, hogy ebben a bizalmatlan hangulatban, 1996-ra megszülessen a Magyar-Román Alapszerződés – a kollektív jogok és autonómiaigény feladásával.
Ugyanebben az évben vált először kormánytényezővé Bukarestben az RMDSZ, és ez a magyar-román államközi kapcsolatokban is hangnem-váltást eredményezett. Néhány kezdeti ideges reakció után a román fél a magyar-magyar „diplomáciai" érintkezéseket is elfogadta: az ezredforduló után szokásjoggá vált, hogy a magyar vezetők bukaresti tiszteletkörök nélkül is ellátogathatnak Erdélybe. 2005 óta évente rendeznek közös kormányüléseket – már amikor a találkozó nem esik a román vagy a magyar választási kampány áldozatául. A kapcsolatoknak kétségtelenül jót tett a két ország NATO- illetve EU-tagsága, de a már-már tabumentes viszony manapság sem mentesül az olyan döccenőktől, mint a magyar elnöki különgép légtérhasználatának megtagadása Romániában, egy diplomáciai levelezésben vétett pontatlanság ürügyén.
„Ha az a célkitűzésünk, hogy egy erős Közép-Európát kell létrehoznunk, hiszen nem tudjuk saját magunk az életünket befolyásoló legfontosabb kérdéseket megoldani szomszédaink nélkül – akkor megkerülhetetlen Románia és Lengyelország Magyarország számára. Viszont ha együtt tudunk működni a lengyelekkel, illetőleg a románokkal, akkor egy működőképes együttműködést lehet kialakítani. Ha felmérjük az érdekeit ennek a három országnak, úgy tűnik, van egy reális lehetőség. (...) Romániának és Lengyelországnak a biztonságpolitikai jelentősége is kiemelkedő – például a rakétavédelmi rendszer döntése, nekünk magyaroknak ráadásul az erdélyi magyarság miatt Románia mindig is kiemelkedően fontos partnerünk volt, az erdélyi magyarok jövője szempontjából is" – mondta Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke.
Németh Zsolton, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökén kívül a Duna Televízió székelyudvarhelyi stúdiójában Korodi Attila, a román parlament külügyi bizottságának elnöke is vendég volt, akikhez a magyar-román kapcsolatok alakulásáról, az autonómiatörekvésekrők, illetve a schengeni csatlakozást követő lépésekről intéztek kérdéseket.

2010. március 5.

A D-LP tegnap iktatta a szenátus elnöke, Mircea Geoană visszavonására vonatkozó kérést — nyilatkozta Constantin Igaş frakcióvezető. A kérést ötvenhét, többségé­ben demokrata-liberális szenátor írta alá, de csatlakozott hét független és két RMDSZ-es honatya is. Az RMDSZ részé­ről Albert Álmos és Gyerkó László támogatta a beadványt. Iulian Urban D-LP-s szenátor szerint azért nem írta alá több RMDSZ-es honatya, mert sokan már szerdán hazautaztak körzetükbe. Fekete Szabó András, az RMDSZ frakcióvezetője tegnap kifejtette, elvileg egyetértenek Mircea Geoană visszahívásával, de erről hétfőn a koalíciós tárgyalást, majd a szövetségi gyűlést követően születik végleges döntés, miután megkeresik annak jogi módját, hogy az eljárás ne legyen megtámadható az alkotmánybíróságon. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. március 5.

A magyar oktatásnál ma nincs fontosabb cél
– Akárcsak az elmúlt húsz évben, a magyar iskola, az anyanyelvű oktatás ma is egy állandó prioritás, egy állandó sürgősség: gyakorlatilag ma sincs fontosabb és nemesebb cél, mint a magyar oktatás kereteinek bővítése, az oktatás minőségének növelése – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök pénteken, a magyar tannyelvű iskolák igazgatóival és tagozati aligazgatókkal folytatott tanácskozáson. A konferencián az új tanügyi törvénytervezetről, a tanügyi reform és a normatív finanszírozási rendszer összefüggéseiről, valamint a romániai magyar nyelvű oktatás mai helyzetéről volt szó.
Mint mondta, ma különösen fontos és időszerű az oktatási reformról beszélni, mert a sanyarú költségvetési körülményeknek nem, vagy legalábbis a lehető legkisebb mértékben szabadna érinteniük az oktatást, és ez a magyar oktatás tekintetében hatványozottan érvényes. Megerősítette: a kisebbségi oktatásnak pozitív diszkriminációra van szüksége, és e tekintetben megoldást kell találni a finanszírozási kvóták, az úgynevezett fejkvóták esetében és a törvényben egyaránt.
Markó Béla szerint a jelenlegi oktatási rendszer túlterhelt, szegény, túlcentralizált és instabil, ezért lényegesen változtatni kell. Úgy értékelte, az RMDSZ kormányzati jelenlétének köszönhetően, ma reális esély van arra, hogy javítsanak a magyar oktatás helyzetén, és arra is van lehetőség, hogy a készülő új oktatási törvény valóban mélyreható reformot eredményezzen. A jogszabály-tervezet várhatóan egy-két héten belül a kormány asztalára kerül, és remélhetőleg júniusig, a parlamenti ülésszak végéig meg is szavazzák azt. Alapvetően fontos, hogy a magyar pedagógusok, szakemberek is véleményt mondjanak nem csak a kisebbségi oktatás, hanem az általános reformmal kapcsolatos kérdésekről is, hiszen, mint mondta, nincs olyan általános reformintézkedés, amely ne lenne hatással a magyar oktatásra is.
Álláspontja szerint át kell gondolni a magyar oktatási intézményrendszert is: meg kell vizsgálni, hogy a szétszórt, kisebb oktatási egységekből álló vagy pedig az oktatást nagyobb intézményekbe koncentráló rendszerre van szükség. Az elnök szerint a legfőbb cél az, hogy minden magyar gyerek magyar oktatásban részesüljön, ezért elfogadhatatlan, hogy miközben a nagyobb és minden bizonnyal jobb színvonalú magyar oktatási intézmények „elszívják” a magyar gyerekeket, emiatt számos kisebb magyar iskola és tagozat megszűnik, és ezáltal sok magyar gyerek lemorzsolódik, azaz román iskolákba kerülhet.
Az RMDSZ elnöke közölte: a következő hetekben folytatják a konzultációt a civil szervezetekkel, pedagógus-szövetségekkel, egyházakkal, mindazokkal, akik a magyar oktatás területén érdekeltek.
Az eseményen részt vett Borbély László környezetvédelmi miniszter, Lakatos András oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnök, Király András, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára, Bokor Tibor szenátor, a Szenátus oktatási, tudomány, ifjúsági és sport bizottságának tagja, valamint Pásztor Gabriella oktatásügyi államtanácsos is.
(rmdsz.hírszerk.) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. március 5.

Megszavazták a költségvetést
Mivel a PD-L-RMDSZ koalíció kellő szavazattal rendelkezik a városi önkormányzatban, annak mai ülésen gond nélkül megszavazták Arad 2010-es költségvetését. Érdekes, hogy a büdzsére a PSD-PC trió is igent mondott, egyedül a parasztpárti Claudiu Cristea szavazott nemmel.
A biztosíték azonban nem maradt helyén, mert egy másik napirendi ponttal kapcsolatban kissé hullámzott a feszültség a vezetékben. Siegfried Mayer, a fuvarozók Europa 2002 érdekvédelmi szövetségének aradi titkára szót kért és kapott a teherautók belvárosi forgalmára, tranzitdíjra vonatkozó határozat-tervezete kapcsán. Ezzel kapcsolatban több kérdőjelt is felvetett, többek között a belvárosi boltok árufeltöltésével kapcsolatban. Răzvan Popa, a polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetője elmondta, az árufeltöltés a jövőben is akadálytalanul folyhat a kért díjszabás befizetését követően, sőt, a szupermarketek, hipermarketek ellátása is zavartalan marad, nincs tengelysúly-limit, esetükben viszont szállítási órarendet és természetesen a díjak befizetését kérik. Popa szerint a város fő célja a tisztább levegő és az utak minőségének megőrzése, ugyanakkor állította, a tranzitforgalommal semmi gond nem lesz. A határozat-tervezet néhány apró módosítást szenvedett, a leglényegesebb, hogy a jövőben tilos lesz úgy a személyautóknak, mint a teherkocsiknak járdán, zöldövezeten parkírozni.
Irházi János. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. március 5.

Isărescu borúlátó
„Nem látom, hogy tud kilábalni Románia a recesszióból olyan körülmények között, hogy csak olyan bevételi forrásokat keresünk, amelyekből ki tudjuk fizetni a nyugdíjakat” – bírálta élesen a kormány válságkezelő intézkedéseit Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke egy csütörtöki gazdasági szemináriumon. A jegybankelnök szerint irreális a kormány azon elképzelése, hogy a költségvetési bevételek elérhetik a bruttó hazai termék (GDP) 35 százalékát, szerinte a legoptimálisabb esetben is mindössze 30-31 százalékról lehet beszélni.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) által egy nappal korábban nyilvánosságra hozott adatok pedig nem hagynak teret túlzott derűlátásnak, a tavalyi GDP ugyanis a bemutatott adatsorok szerint alacsonyabb lett a vártnál, így pedig az államháztartási hiány is magasabb lesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által vártnál. Az INS szerint a tavalyi GDP várható becsült nominális értéke 491,23 milliárd lej. Ez alacsonyabb a korábban tervezett 505,5 milliárd lejnél, így a 36,4 milliárd lej értékű államháztartási hiány a GDP 7,4 százalékát is kiteheti annak ellenére, hogy Románia az IMF felé 7,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vállalt. A rosszabb mutatók miatt azonban Gheorghe Gherghina román pénzügyminisztériumi államtitkár szerint nem kerülnek veszélybe a jövőben esedékes nemzetközi hitelrészletek. „A GDP csökkenése nem jelenti azt, hogy Románia nem teljesítette az IMF-fel szemben vállalt kötelezettségét még akkor sem, ha a tavalyi adatok véglegesítése után esetleg valóban a GDP-hez viszonyítva 7,4 százalékra kúszik fel az államháztartási hiány” – szögezte le. Hozzátette: a kormány a washingtoni pénzintézettel abban állapodott meg, hogy abszolút értékben az államháztartás-hiány nem haladhatja meg a 36,5 milliárd lejt, így a 36,4 milliárd lej célértéken belül van.
Az INS ugyanakkor enyhén csökkentette a gazdaság tavalyi zsugorodására vonatkozó korábbi becslését, így a román GDP 7,1 százalékkal csökkent 2009-ben az előző évhez képest. Februárban az INS még 7,2 százalékot közölt. A tavalyi utolsó negyedévben a GDP-csökkenés 6,5 százalék volt 2008 hasonló időszakához viszonyítva. Derűlátásra adhat azonban okot a tény, hogy a GDP már szerényen növekedett tavaly a harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest. A statisztikai hivatal szerint ekkor már 0,1 százalékkal nőtt a román gazdaság, a korábban előzetesként közölt 0,6 százalékos csökkenéssel szemben. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. március 5.

Uniós pénzekre számítanak Sepsiszentgyörgyön
A tavalyinál kevesebb pénzből gazdálkodik idén Sepsiszentgyörgy önkormányzata. A helyi tanács rendkívüli ülésén az eddigi gyakorlattól eltérően egyöntetűen jóváhagyták a város idei költségvetés-tervezetét. Aszerint Sepsiszentgyörgy tavalyhoz képest 19 millió lejjel kevesebb összegből gazdálkodik, 95,6 millió lej áll rendelkezésre, míg az elmúlt esztendőben 114 millió lejt használhatott fel.
Antal Árpád polgármester szerint ennek egyik magyarázata, hogy a helyi adó- és illetékbefizetések 16 százalékkal csökkentek. A kisebb költségvetés ellenére az elöljáró derűlátó, elmondása szerint idén pályázati pénzekből, kormánytámogatásból és banki hitelből a tavalyinál is több pénzt költhetnek a város fejlesztésére. A város 95,6 millió lejes költségvetéséből közel 6,8 millióba kerül a polgármesteri hivatal fenntartása, közel 40 millió a sepsiszentgyörgyi tanintézmények működtetése és pedagógusok fizetése. Emellett 4,2 milliót szánnak a művelődési intézményekre és 1,5 milliót a közösségi rendőrségre, a sport támogatására 900 ezer lejt, ifjúsági programokra 200 ezer lejt fordítanak. A fennmaradó mintegy 40 millió lejt városfejlesztésre, javításokra, korszerűsítésekre fordítják. Antal Árpád elmondta, idén is a hőszigetelési és a csatornázási programok élveznek prioritást, az önkormányzatnak a hőszigetelési programban 30 százalékos, míg a csatornázási programban 15 százalékos önrészt kell állnia. A költségvetésben a beruházásra szánt összeg nagy részét ezekre fordítják, ám elsősorban azt tartják szem előtt, hogy ezek a programok mennyi pénzt hoznak a városnak. „Több, korábban leadott pályázat is idén fog beérni. Minden nyertes pályázat öröm, és egyúttal erőfeszítés is az önkormányzatnak, hiszen az önrészt elő kell teremteni” – mondta Antal Árpád.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. március 5.

Integrálnák a romákat
A romákat elválasztó látható és láthatatlan falakat le kell bontani – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Mint elmondta, az önkormányzat az Amenkha Roma Egyesülettel közösen romaintegrációs programot kezdett el, amelynek végén, ha sikerrel járnak, lebontják az őrkő roma negyed határán húsz évvel ezelőtt épített betonfalat. A helybeliek által „berlini falnak” nevezett betonépítmény hosszában választja ketté a Váradi József utca felső szakaszát. Az egyik felén kezdődik az őrkő negyed a romák házaival, és a fal meghosszabbításában áll a Néri Szent Fülöp roma iskola. A másik felén néhány négyemeletes tömbház áll, ahol több tucat család lakik. A mintegy kétszáz méteres betonfal a kommunizmus idején azért épült, hogy a tömbházaktól távol tartsa az állatokat, a sarat és a szemetet. Az őrkő negyed roma lakói már korábban is kérték a fal lebontását, vezetőik szerint, az a diszkrimináció és a rasszizmus jelképe.
„Nem kell minket elkeríteni, felesleges ez a fal” – fogalmazta meg egy roma férfi. Az utca többi lakója azonban tiltakozik a fal lebontása ellen, egyesek inkább megerősítenék az elválasztó építményt. Antal Árpád polgármester szerint nemcsak a valódi falat, hanem a két közösség között feszülő láthatatlan falat is le kell bontani. „Az őrkő negyed egy szociális bomba, ha felrobban, mindenki sérülhet, ezért kell időben lépni, és a robbanást megelőzni” – hangoztatta az elöljáró. A hat hónapos integrációs program végén, szeptember 1-jén lebontják a falat, de ezt a döntést körültekintően kell előkészíteni, hogy mindenki elfogadja, magyarázta. Ugyanakkor a Tega köztisztasági vállalat még márciusban kitakarítja az őrkőt, s a lakókat a tisztaság megőrzésére ösztönzik.
Konkrét lépések
Az integrációs program részeként a városháza az Amenkha egyesületen keresztül négy őrkői romát alkalmaz, akik közvetítő szerepet töltenek majd be a hatóságok és a negyed lakói között. Feladatuk felhívni a figyelmet a rendfenntartók túlkapásaira, visszaéléseire, és meg kell értetniük a romákkal, hogy a törvényeket nekik is tiszteletben kell tartaniuk. Nekik kell továbbá meggyőzniük a gazdákat, hogy jegyeztessék be a szekereket, azokat lássák el gyűjtőzsákkal, és csak a megengedett helyeken közlekedjenek, mert a megnövekedett autósforgalom miatt életveszélyessé váltak. Gheorghe Drãghici sepsiszentgyörgyi rendőrparancsnok-helyettes elmondta, a szekeresek az esetek többségében nem ismerik a közlekedési szabályokat, ezért megtanítják őket a szabályokra és a közlekedési táblákra. A parancsnokhelyettes elmondta, a roma közösségben az elmúlt években látványosan csökkent a bűnözés, elsősorban a lopások száma.
Kölcsönös bizalom
A kölcsönös bizalom kiépítését tartja fontosnak Dima Mihály. Az Amenkha egyesület elnöke elmondta, az őrkő negyedben mintegy kétezren laknak, a felnőttek egynegyedének van azonban csak munkahelye. Bár ez kevésnek tűnik, évekkel ezelőtt sokkal rosszabb volt a helyzet, és azóta egyre többen vállalnak és találnak munkát, hangzott el. Többen a köztisztasági vállalatnál dolgoznak, sokan alkalmi munkát vállalnak. Tavaly a munkaerő-elhelyező ügynökségen keresztül negyvenen találtak állást, a többség meg is tartotta munkahelyét. Dimától azt is megtudtuk, hogy a nemzedékváltással csökkent az írástudatlanok száma, a fiatalok többsége már tud írni-olvasni. Több felnőttoktatási program is volt, és továbbiakra is szükség van. Dima Mihály elmondta, a romák vezetői igyekeznek jó példát mutatni, ismerik a közösség gondjait, és arra keresik a megoldásokat. „Elindult egy lassú változás, amelynek a végén a romák teljesen beilleszkednek a társadalomba” – bizakodik Dima Mihály.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. március 5.

Feltérképezett temető
Elkészült és már használható a gyergyószentmiklósi örmény temető digitális térképe és nyilvántartója – jelentette be Magyari-Sáska Zsolt egyetemi tanár, a gyergyószentmiklósi örmény katolikus egyházközség gondnoka.
Mint tájékoztatott, a térkép és nyilvántartó létrehozásának ötlete 2006-ban fogalmazódott meg, az örmény közösség kérte, hogy vegyék nyilvántartásba a temetőben lévő régi síremlékeket. A térkép elkészítésére az örmény katolikus egyházközség akkoriban a Babeº–Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósra kihelyezett földrajz karának szakembereit kérte fel. „Nem lett volna azonban teljes és hasznos a munka egy nyilvántartó nélkül” – hangoztatta Magyari-Sáska kifejtve, hogy végül tavaly Kovács Mária Magdolna, a BBTE diákja államvizsga-dolgozatként készítette el a fényképekkel illusztrált dokumentációt. Ezután összhangba hozták a nyilvántartó adatait a térképpel, ami Magyari-Sáska szerint további alapos és hoszszadalmas munkát igényelt. A rendszer már működőképes, ha valaki örmény felmenőinek a sírja után kutat, elég ha rákeres a www.gyergyoiormenyek.ro weboldalon a névre, megjelenik a térkép, s a síremlék fotóját is megnézheti.
Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. március 5.

Néppárti ülés Budapesten
(MTI) – A szociális piacgazdaság megvédésének fontosságát hangsúlyozta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Budapesten, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP) frakciója vezetőségének kétnapos budapesti ülésének első napján.
A portugál politikus arról is beszélt, hogy be kell tartani a költségvetési fegyelmet. Orbán Viktor Fidesz-elnök szerint Európának világosan ki kell mondania, hogy a munkát támogatja, a spekulációt pedig ellenzi. Joseph Daul, az Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője kijelentette, a néppárti "politikai család" abban bízik, hogy a magyarok Orbán Viktornak szavaznak bizalmat az országgyűlési választáson.
José Manuel Barroso felszólalásában azt emelte ki, hogy az Európai Unió akkor lehet sikeres, ha képes "közös hangon szólni", igazi unióként fellépni, és erősíteni a tagállamok közötti politikai koordinációt.
Az új, Európa2020 elnevezésű versenyképességi stratégia lényege a növekedés helyreállítása, valamint a gazdasági, szociális és területi kohézió erősítése. Fontos, hogy a stratégia megvalósításakor a szociális piacgazdaság ne kerüljön veszélybe, és a növekedés "okos" és fenntartható legyen – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Hangsúlyozta: a válság megmutatta, mennyire egymásra utaltak az egyes államok gazdaságai. A szociális piacgazdaságot, amely az európai értékek hordozója, ma minden korábbinál nagyobb fenyegetés éri, alapjait rázta meg a pénzügyi és gazdasági válság. Barroso hangsúlyozta, hogy az EU nagyon nehéz helyzetben van: a GDP 4 százalékkal csökkent, 22 millió ember munkanélküli, elöregszik a lakosság, szűkösek az erőforrások, miközben az unió éles versenyhelyzetben van.
Orbán Viktor pártelnök kiemelte: elsőbbséget kell adni a "termelő kapitalizmusnak", a civilizációt gyengítő "pénz- kapitalizmust" pedig – amely semmibe veszi a munkát – nagyon egyértelmű, szigorú szabályok közé kell szorítani. Mint mondta, a szociális piacgazdaság az, amely elsőbbséget ad a munkának és a termelésnek, amely folyamatosan újjáteremti a civilizáció gazdasági alapjait. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. március 5.

Blaga: Közel Schengenhez
Románia kész csatlakozni jövő év márciusában a schengeni övezethez – jelentette ki tegnap Vasile Blaga belügyminiszter. A tárcavezető megállapította, hogy az általa vezetett minisztérium számára elsődleges fontosságú a schengeni övezethez való csatlakozás, amire Romániának jó esélyei vannak.
A belügyminiszter közölte, hogy Románia esetében már zajlik a felmérési folyamat, amely most tart éppen a legfontosabb szakaszában, amikor a terepen ellenőrzik a Románia által vállalt kötelezettségek teljesítését. Rámutatott, hogy 2009-ben öt felmérést is végeztek, ebből négynek a jelentését jóváhagyták, mégpedig kedvező következtetésekkel.
Blaga szerint Románia nagy mértékben felkészült a schengeni övezethez való csatlakozásra, hiszen a szóban forgó jelentések közül egyik sem javasolja a felmérések megismétlését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Fekete-tengeren Romániának van Európában az egyik legjobb teljesítőképességű határfigyelési rendszere. Most a légi határ biztonságosságának a felmérése van folyamatban, ezen a téren még infrastrukturális beruházásokat kell végrehajtani a bukaresti Otopeni és a temesvári repülőtéren. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. március 5.

„Csontvázakat talált Borbély a minisztériumban
A legtevékenyebb programkezdeményező miniszterként köszöntötte Borbély László környezetvédelmi és erdészeti minisztert nagyváradi látogatásán Biró Rozália alpolgármester. Két igen zsúfolt hónap áll mögötte – mesélte Borbély –, de mára már sikerült megismerni az összes problémát, és napirendre került az aktuális kérdésekkel.
Igen komoly hiányosságokat tapasztalt a minisztériumnál, mintegy százmillió lej adósságot örökölt, amikor átvette a vezetést. Külön nehézséget jelent, hogy törleszteni kell az előd által felhalmozott tartozásokat, számos település nem tudta például kifizetni a csatornázási munkálatokat, mert nem utalták ki nekik a szükséges pénzösszeget. Egy szekrényben találtak csaknem ezer olyan pályázatot, amelyek még csak iktatva sem voltak.
A roncsprogrammal kapcsolatban Borbély megjegyezte, hogy az idei forduló sokkal sikeresebb a tavalyinál, mintegy kilenc nap leforgása alatt tizenhatezer régi autót adtak le (a múlt évi 32 ezerhez viszonyítva), és százával várakoznak az autók cseréjére. Arra is kitért, hogy két hét múlva mezőgazdasági gépekre is kiterjesztik a kedvezményes járművásárlási lehetőséget.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy parkosításra idén ötszázmillió lejt különítettek el. „Országszerte léteznek pillepalack- feldolgozók, a szelektív gyűjtés népszerűsítése mellett meg kell szervezni a palackok szállítását is a feldolgozókhoz. További terv az erdősítés és az erdei utak rendbetétele, védett területek kialakítása, megőrzése, vadászterületek adminisztrációs problémájának megoldása” – emelt ki néhányat a folyamatban lévő programok közül a miniszter.
Totka László. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. március 5.

A román standtól függetlenül népszerűsítik a székely cégek régiójukat Budapesten
Autonómiát vívott ki Székelyföld, igaz, nem területi vonalon, hanem a budapesti nemzetközi turisztikai vásáron. A három székely megye (Hargita, Kovászna és Maros) közös pavilonnal jelent meg a tegnap kezdődő magyarországi eseményen, amellyel a tavalyi bukaresti kiállításon is nagy sikert aratott.
Nem fölösleges a duplázott jelenlét a budapesti nemzetközi turisztikai vásáron – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki a rendezvény megnyitóján vett részt tegnap.
A vasárnapig tartó idegenforgalmi seregszemlén a Székelyföld-stand megközelítőleg hetven négyzetméteres területen fekszik, Románia kínálatát pedig vele szemközt, külön ajánlgatják a résztvevőknek.
Az átfedések itt nem állnak meg: a román rész kiállítóinak legalább fele székelyföldi cég, amelyek a szomszédos hargitai–kovásznai–marosi kiállítótéren is ugyanúgy jelen vannak. Ráadásul Hargita megyének Pest megye pavilonjában is külön standja van, így a csíki termékekkel három helyen ismerkedhetnek az érdeklődők. (Érdekesség, hogy a romániai kiállítótér házigazdája is magyar, Kerekes Gábor, Románia budapesti turisztikai képviseletének vezetője.)
Párton belüli vita
„Előny, hogy a reklámozási, és ezáltal a termékek értékesítési felülete megnőtt” – így fogalmazott lapunknak Borboly jelenlétük megsokszorozásával kapcsolatban. Hozzá hasonlóan vélekedett Elena Udrea turisztikai miniszter is, aki egyik tanácsadója révén a Gândul című lapnak azt nyilatkozta, hogy a székely területek hatalmas turisztikai potenciállal rendelkeznek, és az önálló népszerűsítési kampány „szívesen látott”.
Másképp vélekedett azonban demokrata–liberális párttársa, Adrian Gurzău kolozsvári képviselő, aki az egységes és oszthatatlan román nemzetállam elleni lázadásnak nevezte a gesztust, amelyet a román napilap az autonómiára való törekvés lépéseként értékelt.
Ezer lej egy cégnek
A magyarországi Hungexpo nevű kiállítókomplexumban való jelenlétre a pénzösszeget a részt vevő vállalkozók, illetve a Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok adták össze. „Ez az adófizetőknek nem jelent nagy anyagi terhet. A Hargita megyei önkormányzat húszezer lejt, azaz ötezer eurót fektetett a programba, és a többi megyék is – részvételük méretének függvényében – hozzájárultak a költségekhez” – nyilatkozta Borboly.
A tizenegy székelyföldi résztvevő egyikének, a Turisztikai Programok Fejlesztéséért Egyesületnek a részvétel ezer lejbe került. „Megérte ezt a kiadást, mert az önkormányzatokkal közösen szervezve sokkal kevesebből kijöttünk, mint ha magunk mentünk volna” – fogalmazott az ÚMSZ-nek Hajdó Noémi, az egyesület vezetője, aki egyben a székelyudvarhelyi Horizont Panzió működtetője is. Hajdó a Hungexpo után elsősorban arra számít, hogy több magyarországi turista látogat majd Székelyföldre.
Szemléletváltás kell
„Mentalitásváltásra van szükség a székelyföldi turisztikában, a kiállításra ezért egy fakultatív programcsomaggal jöttünk. Szállást, ágyakat eladni az idegenforgalomban már nem annyira érdekes, sokkal inkább a programokra, szórakoztatásra kell helyezni a hangsúlyt” – nyilatkozta lapunknak Hajdó. Hozzátette, programcsomagjukban vadlestől kezdve a Madarasi Hargita csúcsának meglátogatásáig, traktoros utazás, szervezett ebéd is található.
Az eladás a lényeg
A székelyföldi területi egyesületek több száz vállalkozást képviselnek. „A cégeknek, panzióknak még az ősz folyamán kiküldtünk jelentkezési leveleket, természetesen nemzetiségtől függetlenül, de nem mindenki tudta vállalni, hogy a stand költségeinek felét állja” – magyarázta lapunknak Borboly.
Kiutazásuknak szerinte kettős célja van, a székelyföldi turisztikai lehetőségek ismertetése mellett nyilván a termékek eladása is fontos. „Mindenekelőtt azt szeretnénk elérni, hogy felhívjuk a figyelmet régiónk gazdag turisztikai látványosságaira” – tette hozzá az elnök.
Mától a látogatóké
„Ma még nem lehetett felmérni az érdeklődést a székely és a romániai stand, illetve általában a rendezvény iránt, minthogy csütörtök szakmai nap volt, a nagyközönség előtt pénteken nyílik meg a kiállítás” – számolt be lapunknak egy korai nézelődő a nyitás utáni helyzetről. „Megálltak, kérdezgettek, hogy milyen változások vannak Székelyföldön, szórólapokat vittek el” – fogalmazott Borboly a szakmai nap eseményeivel kapcsolatban.
Fleischer Hilda. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. március 6.

A magyar oktatásnál ma sincs fontosabb cél
– Akárcsak az elmúlt húsz évben, a magyar iskola, az anyanyelvű oktatás ma is egy állandó prioritás, egy állandó sürgősség: gyakorlatilag ma sincs fontosabb és nemesebb cél, mint a magyar oktatás kereteinek bővítése, az oktatás minőségének növelése – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök pénteken, a magyar tannyelvű iskolák igazgatóival és tagozati aligazgatókkal folytatott tanácskozáson. A konferencián az új tanügyi törvénytervezetről, a tanügyi reform és a normatív finanszírozási rendszer összefüggéseiről, valamint a romániai magyar nyelvű oktatás mai helyzetéről volt szó.
Mint mondta, ma különösen fontos és időszerű az oktatási reformról beszélni, mert a sanyarú költségvetési körülményeknek nem, vagy legalábbis a lehető legkisebb mértékben szabadna érinteniük az oktatást, és ez a magyar oktatás tekintetében hatványozottan érvényes. Megerősítette: a kisebbségi oktatásnak pozitív diszkriminációra van szüksége, és e tekintetben megoldást kell találni a finanszírozási kvóták, az úgynevezett fejkvóták esetében és a törvényben egyaránt.
Markó Béla szerint a jelenlegi oktatási rendszer túlterhelt, szegény, túlcentralizált és instabil, ezért lényegesen változtatni kell. Úgy értékelte, az RMDSZ kormányzati jelenlétének köszönhetően, ma reális esély van arra, hogy javítsanak a magyar oktatás helyzetén, és arra is van lehetőség, hogy a készülő új oktatási törvény valóban mélyreható reformot eredményezzen. A jogszabály-tervezet várhatóan egy-két héten belül a kormány asztalára kerül, és remélhetőleg júniusig, a parlamenti ülésszak végéig meg is szavazzák azt. Alapvetően fontos, hogy a magyar pedagógusok, szakemberek is véleményt mondjanak nem csak a kisebbségi oktatás, hanem az általános reformmal kapcsolatos kérdésekről is, hiszen, mint mondta, nincs olyan általános reformintézkedés, amely ne lenne hatással a magyar oktatásra is.
Álláspontja szerint át kell gondolni a magyar oktatási intézményrendszert is: meg kell vizsgálni, hogy a szétszórt, kisebb oktatási egységekből álló vagy pedig az oktatást nagyobb intézményekbe koncentráló rendszerre van szükség. Az elnök szerint a legfőbb cél az, hogy minden magyar gyerek magyar oktatásban részesüljön, ezért elfogadhatatlan, hogy miközben a nagyobb és minden bizonnyal jobb színvonalú magyar oktatási intézmények „elszívják” a magyar gyerekeket, emiatt számos kisebb magyar iskola és tagozat megszűnik, és ezáltal sok magyar gyerek lemorzsolódik, azaz román iskolákba kerülhet.
Az RMDSZ elnöke közölte: a következő hetekben folytatják a konzultációt a civil szervezetekkel, pedagógus-szövetségekkel, egyházakkal, mindazokkal, akik a magyar oktatás területén érdekeltek.
Az eseményen részt vett Borbély László környezetvédelmi miniszter, Lakatos András oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnök, Király András, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára, Bokor Tibor szenátor, a Szenátus oktatási, tudomány, ifjúsági és sport bizottságának tagja, valamint Pásztor Gabriella oktatásügyi államtanácsos is.
(rmdsz.hírszerk.) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. március 6.

Átszabják a nemzetpolitikát – Egyenrangú párbeszéd kellene a határon túliakkal
Megdöbbent a szlovák hazafiassági törvényen a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának állandó bizottsága. Németh Zsolt szerint változások várhatók a magyar nemzetpolitikában a választások után.
Utolsó ülését tartotta a 2006–2010-es magyarországi országgyűlési ciklusban csütörtökön a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) állandó bizottsága. Mint ismert, a KMKF 2004 decemberében alakult Szili Katalin, a parlament korábbi szocialista elnöke kezdeményezésére, és az a célja, hogy tagjai tanácsokkal segítsék az Országgyűlés munkáját. A KMKF tagjai az Országgyűlés frakcióinak küldöttei, valamint a Magyarországgal szomszédos országok legitim kisebbségi szervezeteinek delegáltjai. A KMKF munkájában azonban a baloldali kormányzatok nem képviseltették magukat. Erre is utalt tegnapi nyilatkozatában Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője. Az ellenzéki politikus azt mondta a Duna Televízióban, hogy „a nemzetpolitika alapvető feladata lesz újraalakítani a magyar–magyar egyeztetési mechanizmusokat”. Szerinte a KMKF helyettesítette ugyan a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), ám az utóbbi szervezet mégis több volt, hiszen tevékenységében részt vett a kormányzat is. „Most a kormányzat gyakorlatilag bojkottálta a parlamenti képviselők együttműködését, ami nem tartható fenn. Az egyenrangú párbeszéd a nemzetpolitikában az előfeltétele a nemzetpolitikai újrakezdésnek” – jelentette ki Németh Zsolt. Az állandó bizottság csütörtöki ülésén megdöbbenését fejezte ki a szlovák hazafiassági törvény miatt. Mint rámutatott, a politikai szélsőség „nemcsak a magyar nemzet Szlovákiában élő részét fenyegeti, hanem a szlovák demokráciát is, és veszélyezteti az európai biztonságot”. Az április elsején életbe lépő szlovák jogszabály szerint minden osztályban kötelezően ki kell függeszteni a nemzeti címert és zászlót, az alkotmány bevezetőjét, a himnusz szövegét, és az iskolákban minden hét elején le kell játszani a himnuszt.
A bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a KMKF tizenkét stratégiai dokumentumot alkotott meg, „már csak végre kell hajtani őket”. A teljes egyetértéssel elfogadott stratégiák a többi között az oktatással és a kultúrával, a szórványban élők helyzetének javításával foglalkoznak, továbbá a határ menti térségek együttműködési lehetőségeivel a gazdaság és a közúthálózat fejlesztésében.
Kristály Lehel. Forrás: Magyar Hírlap

2010. március 6.

Szegénység, túlterheltség, instabilitás
Tanácskozás a magyar középiskolák igazgatóival
Várhatóan a jövő héten kezdődik el az új oktatási törvény közvitája. Ezt megelőzően Markó Béla miniszterelnök- helyettes tanácskozásra hívta össze Marosvásárhelyre a romániai magyar középiskolák igazgatóit és a magyar tagozatokért felelős pedagógusait, hogy megbeszéljék a romániai közoktatás és a magyar tannyelvű oktatás legfontosabb kérdéseit.
Az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettes arra biztatta az Erdély minden sarkából összesereglett igazgatókat, hogy vegyenek részt a törvény megvitatásában nemcsak a magyar tannyelvű, a romániai közoktatás egészét érintő kérdésekben is. A Kultúrpalota kistermében megtartott tanácskozáson Pásztor Gabriella államtanácsos foglalta össze a romániai magyar nyelvű oktatás helyzetké-pét, az új tanügyi törvénnyel kapcsolatos elvárásokról Bokor Tibor szenátor, a szaktárca Kisebbségügyi Államtitkárságának és Főosztályának hatásköréről Király András államtitkár, a tanügyi reformokról és a normatív finanszírozási rendszer lényegéről Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető elnöke beszélt. Borbély László képviselő a környezetvédelmi szaktárca biztosította pályázati lehetőségeket ismertette.
A romániai oktatási rendszert a túlterheltség, a szegénység, a túlközpontosítottság és az instabilitás jellemzi – hangzott el Markó Béla összefoglalójában, aki ismertette elképzeléseit a jövőt illetően is. Véleménye szerint az új közoktatási törvény előrelépést kell jelentsen az 1999-es jogszabályhoz képest. Biztosítania kell, hogy minden magyar fiatal anyanyelvén végezhesse tanulmányait minőségi szinten és minőségi körülmények között. A közös célok megfogalmazása érdekében a pedagógusok, politikusok, szülők, civil szervezetek összefogására van szükség.
Az előadásokat követően igazgatók egész sora vázolta fel a romániai oktatás szinte valamennyi aktuális problémáját.
(b.) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. március 6.

Markó szerint a házelnökök a kormánykoalíciót kell képviseljék
Tegnapi sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszámolt a magyar középiskolai igazgatókkal folytatott tanácskozásról. Mint mondta, ezeket a találkozókat folytatni fogja az egyházak képviselőivel, a pedagógusszövetséggel, civil szervezetekkel, mert azt gondolja, hogy általában az oktatás kérdése az egész társadalom számára prioritás, most pedig különösen fontos és időszerű az oktatási reformról beszélni, mert a sanyarú költségvetési körülményeknek egyrészt nem szabadna érinteniük az oktatást, és a finanszírozással kapcsolatban joggal vannak aggodalmak, másrészt készül az új oktatási törvény és annak valóban mélyreható reformot kell eredményeznie.
Markó szerint a jelenlegi oktatási rendszer túlterhelt, szegény, túlcentralizált és instabil. Ezt meg kell változtatni.
El kell kerülni, hogy a kormány sürgősségi rendeletekkel dolgozzék
A továbbiakban arról beszélt, hogy az elmúlt napokban a közvéleményt a szenátus elnökének leváltásával kapcsolatos kezdeményezés foglalkoztatta. Véleménye szerint valóban az a kívánatos, ha a házelnökök a kormánytöbbséget képviselik, mert így lehet igazán eredményes törvényhozási munkát folytatni, összehangolni a kormány munkájával, elkerülni, hogy megint odajussunk, hogy a kormány sürgősségi kormányrendeletekkel meg felelősségvállalással kezdjen kormányozni, mivel nem tud egyeztetni a parlament vezetőivel, illetve a parlamenti csoportokkal. Ugyanakkor kívánatos, hogy a szakbizottságokban is többsége legyen a kormánykoalíciónak. Ez nem jelenti azt, hogy másképp nem lehet dolgozni, de sokkal nehezebb, sokkal kevésbé összehangolt a munka. Azt is elfogadja, mondta, hogy a független képviselőknek, szenátoroknak is lehetőséget kell adni, hogy olyan szakbizottságban dolgozzanak, ahol szeretnének, miközben – tette hozzá – nem híve a migrációnak, és azt gondolja, hogy a román politikai élet súlyos problémája az állandó ide-oda vándorlás egyik pártból a másikba. Ami viszont Mircea Geoana leváltását vagy felfüggesztését illeti, az RMDSZ a házszabály, a törvények, az alkotmánybíróság ezzel kapcsolatosan már régebb meghozott döntése szellemében fog eljárni. A két RMDSZ-szenátorról, aki aláírta, elmondta, hogy az RMDSZ-vezetés egyetértésével írta alá ezt a kezdeményezést, de ez azt jelenti, hogy szeretnék kikényszeríteni, hogy a szenátus állandó bürójában döntés szülessék: megvitassák a kérdést, és bizonyos konklúziókra jussanak. Ezt hétfőn a koalícióban is megbeszélik.
Ebben a kormánykoalícióban nincs mindennap cirkusz
Népújság: – Elnök úr említette az úgynevezett független képviselőket. Ezek parlamenti csoportja napról napra népesebbé válik. Egyesek szerint az államelnök akar egy saját pártot létrehozni, de ugyanakkor elemzők arról is beszélnek, hogy a PD-L manőveréről van szó, így akarják úgy felduzzasztani a függetlenek csoportját, hogy nem lesz már szükség az RMDSZ-re a kormánykoalícióban.
Markó Béla: Ha valaki megunta, hogy ebben a kormánykoalícióban nincs mindennap cirkusz, akkor megpróbálkozhat ezzel. Nem tudom, van-e ilyen szándék, és kinek a részéről, mert önök láthatták, hogy vannak közöttünk nézetkülönbségek, de ezeket általában nem visszük a közvélemény elé, és nem cirkuszolunk mindennap. Mi nem vagyunk versenyben sem a Demokrata- Liberális Párttal, sem más pártokkal, az RMDSZ másfajta partner egy koalícióban. Másrészt, véleményem szerint az RMDSZ-nek nemcsak azért kell ott lennie a kormánykoalícióban, mert szavazatai vannak. Ez nagyon fontos, és nagyon jó, ha az RMDSZ szavazataitól függ sok minden, de a magyar képviselet jelenléte a kormányban hasznos más szempontból is: a belpolitikai viszonyok szempontjából, a román-magyar viszony szempontjából, vagy akár nemzetközi szinten is. Ami pedig a függetleneket illeti, Romániában szerintem azért lehet ilyen sok független, azért lehet egyik pártból a másikba olyan könnyen átvándorolni, mert nálunk a politikai pártoknak nincs igazi doktrinájuk, és nincs jól meghatározható programjuk. Még azzal sem vádolhatok egy szenátort vagy képviselőt, ha átmegy egyik pártból a másikba, hogy cserben hagyta a programját, mert elég nehéz lenne ezt bizonyítani. Tehát ez a pártok nagy problémája ebben a pillanatban. Minden elképzelhető, de mi, ami a kormányzást illeti, nem egy-két hónapban gondolkozunk, hanem hosszabb időben.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. március 6.

Négy szak indítását tervezi az EMTE kolozsvári kara – Kedvcsináló a Sapientiához
A Csiky Gergely Iskolacsoport vezetőségének meghívására ma a Jelen Házban tartottak bemutatót a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Természettudományi és Művészeti Karának munkatársai, hogy felkeltsék a középiskolások érdeklődését az egyetem iránt, és támpontot nyújtsanak azoknak, akiknek hamarosan dönteniük kell, hogy hol folytatják tanulmányaikat.
A környezettudományi tanszék részéről Zsigmond Andrea, Szígyártó Lídia és Tóth Attila tartottak előadást a nitrogén természetben előforduló formáiról, a hidrobiológiáról és a jég tulajdonságairól, illetve ismertették az egyetem nyújtotta lehetőségeket. Mi a fakultás kommunikációs vezetőjét, Enyedi Saroltát kérdeztük.
– Mi a Sapientia kolozsvári karának a kínálata a következő tanévben?
– Idén szeretnénk négy szakot indítani. Az egyik a legrégebben működő Környezettudomány szak, a második a Filmművészet, fotóművészet és médiaszak, amely a filmes szakmában elhelyezkedni kívánó fiatalokat készíti fel, a harmadik a legfrissebb, a Nemzetközi kapcsolatok – Európai tanulmányok szak, amely az európai intézmény- és jogrendszerbe nyújt betekintést. Reményeink szerint sikerül elindítani a jogot is, de még a jövő titka, hogy az ideiglenes működési engedélyt megkapjuk-e.
– Ezek divatszakmáknak számítanak? Elvégre a fiatalság körében népszerű a média, a tömegkommunikáció, a marketing, a jog és a film egyaránt.
– Legnagyobb jelentkezés a filmszakra, ezért idén bővítjük a helyek számát: 12 ingyenes és 8 költségtérítéses helyre pályázhatnak a jelentkezők. Nagy az érdeklődés a nemzetközi kapcsolatok iránt is, valószínűleg az európai uniós tagság növelte ennek az ázsióját, meg talán az is, hogy egy brüsszeli tanulmányutat biztosítunk az elsőévesek számára.
– Mikortól jelentkezhetnek?
– Július 9-től 23-ig tart a beiratkozás, és szakonként változik, hogy milyen arányban számít bele a felvételibe az érettségi és a középiskolai évek jegyátlaga. A filmszakon 19-ig lehet beiratkozni, mert művészeti szak lévén felvételi vizsga is van. A jelentkezők felkészítőn is részt vehetnek március 27-én, illetve április 10-én.
– Hasonló tájékoztató utakat szerveznek?
– A rektori hivatal egy tájékoztató körútra készül március végén, április elején, amelyen a nagyobb erdélyi iskolákat látogatják meg. Az a cél, hogy közvetlen módon beszélgetésekre kerüljön sor. A kolozsvári és a csíkszeredai hallgatói önkormányzat is egy körútra készül, 17-én indulnak útnak, s a diákokkal egy közvetlen hangvételt szeretnének megütni, hogy meghívják őket az egyetemre.
– Lévén, hogy nem akkreditált szak, a végzősök hol államvizsgázhatnak?
– Vannak szerződéseink akkreditált intézményekkel. Nálunk végzik az egyetemet, de az államvizsgát olyan elismert felsőoktatási intézményben tehetik le, mint a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Nyugati Egyetem vagy a Műszaki egyetem. Ez semmiféle hátrányt nem jelent számukra, ugyanis az eddig több mint kétezer végzősünk 90 százaléka sikeresen vizsgázott. Amúgy elindítottuk az intézményi akkreditációt. A törvény szerint három kifutó évfolyam után kezdhető el a szakok akkreditációja, az intézményét meg a szakok akkreditálása után. Ez 2009-ben volt esedékes, meg is tettük a szükséges lépéseket, és reméljük, hogy idén meg is szerezzük, vagyis az ősszel felvételizők már egy akkreditált intézményben államvizsgázhatnak.
Pataky Lehel Zsolt. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. március 6.

A szerbek legalább tiltakoznak – „Ha bezárnak egy kisebbségi iskolát, azt soha többé nem nyitják meg”
Ma délelőtt a Temes megyei Tanfelügyelőség előtt tiltakoztak az osztályösszevonások ellen a szerb nyelvű Dositei Obradovici Elméleti líceum diákjainak szülei.
A tiltakozó megmozduláson részt vett Slavomir Gvozdenovici, a szerb kisebbség parlamenti képviselője is, aki a sajtónak elmondta: „Nem mindegy, hogy egy román nyelvű iskola zárja be kapuit vagy valamelyik kisebbségi iskola. Utóbbit soha többé nem nyitják meg újra!” A képviselő szerint öt szerb nyelvű osztály szűnik meg ősztől Temes megyében az összevonások miatt.
A szerb közösség képviselőit Mariana Eftimie főtanfelügyelő fogadta, aki szerint a szerb nyelvű osztályok elsorvadásának az oka a szülők magatartásában keresendő: egyre kevesebben íratják gyermeküket a szerb iskolába. A főtanfelügyelő abban egyezett meg a szülőkkel, hogy a minisztériummal közösen keresik a megoldást az ország egyetlen szerb nyelvű középiskolája megmentése érdekében.
Pataki Zoltán. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 361-377




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998