|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 313 találat | lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-313 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2010. július 26.Orbánnak „tercelt” Băsescu a tusványosi tábor színpadán„Hazabeszéltek” a Tusványosi Nyári Szabadegyetem sztármeghívottai Nem zajlott szócsata a 21. Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyományos, „Viki-kocertnek” is becézett táborzáró pódiumbeszélgetésén. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár moderálásával ült szombaton asztalhoz Tőkés László EP-alelnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Traian Băsescu román államfő. Tőkés kisebbségpolitikáról és autonómiáról beszélt, míg Orbán és Băsescu a világgazdaság jelenét és jövőjét boncolgatta. A két vezető politikus meglehetősen szűkszavúan és visszafogottan értekezett a kisebbségi és autonómiakérdésről. Tőkés László EP-alelnök beszéde első részének témáját Romániának, ezen belül Székelyföldnek Európához való újbóli felzárkózása képezte. Szerinte a felzárkózás legfőbb akadálya mindeddig a posztkomunizmus volt, és mindezekért a kommunista politikai rendszerből örökölt ideológiák s a nómenklatúra tehető felelőssé. Tőkés gratulált mindkét politikusnak az elmúlt időszakban lezajlott választásokon elért győzelmeikhez. Úgy vélte, személyük biztosítja majd a rendszerváltás folytatását mindkét országban. Soha nem volt ilyen jó viszonyban Románia és Magyarország – véleménye szerint. Tőkés emlékeztetett: míg tíz éve még a státustörvényt is sokallotta az akkori, Adrian Năstase vezette román kormány, ma már mindkét országban törvény garantálja a határon túl rekedt nemzetrész tagjainak a kettős állampolgárságot. A kisebbségi- és nemzetpolitikára térve Tőkés azt mondta: elfogadhatatlan, hogy a kommunizmus elbukott, de a nacionalizmus tovább él. „A nacionalizmusnak is meg kell buknia, a nacionálkommunizmusnak is” - fogalmazott. Az önrendelkezésről szólva a délszláv megoldásokat hozta fel pozitív példaként, hozzátéve, hogy a magyarok természetesen a békés megoldások hívei. Szerinte Romániában történt haladás e téren, azonban még távol áll az ország az európai normatíváktól. Ugyanakkor megköszönte a Magyar Országgyűlésnek, amiért az összetartozás törvénye kimondja: támogatják a határon kívüli magyarok autonómiatörekvéseit. Előadása végén nyílt kéréssel fordult Traian Băsescu román államfőhöz. „Románia szuveranitásának ezerszázalékos tiszteletben tartásával szeretnénk, ha mi magyarok nagyobb beleszólást nyernénk saját ügyeinkbe. Ez egy demokratikus önrendelkezési jog Európa minden népe számára, erre tart igényt a magyarság is” – fogalmazott Tőkés. Orbán: őszinte, mert érdeke Akárcsak Tőkés, Orbán Viktor is a korábbinál sokkal pozitívabbnak értékelte a román–magyar viszonyt. A magyar miniszterelnök azonban hozzátette: jelenleg ez a viszony még őszinte is, mert, mint mondta: érdekekből táplálkozik. Orbán azonban nem beszélt autonómiáról. Többek között a magyarság jövőképét próbálta felvázolni, a szerinte várható világgazdasági helyzetben. Szerinte gazdaságilag Európa egyre hátrább sodródik, aminek hátterében a nyugati típusú kapitalizmus áll. Úgy vélte, nem átmeneti pénzügyi zavarról van szó, hanem egy száz-százötven éves rendszer összeomlásáról. Orbán szerint mindez annak köszönhető, hogy a termelő gazdaságot az utóbbi időben felváltotta a spekulatív kapitalizmus. Mint elmondta, ideje felhagyni azzal az elképzeléssel, mely szerint az államnak minél kisebb szerepet kell vállalnia a gazdasági életben, mert a kapitalizmus önmagától elhozza majd a jólétet. Ez a gondolkodás szerinte az egész nyugati civilizációt csődbe vitte. Orbán szívinfarktushoz hasonlította a gazdasági válságot, amely után mindenki számbaveszi, hogy mivel előzhetné meg az újabbakat. A Fidesz-kormány által bevezetett bankadó kapcsán elmondta, hogy erre azért volt szükség, mert nem lehet csak attól áldozatot elvárni, akinek nincs pénze, fizetnie kell annak is, akinek van. A magyar kormányfő szerint a világ teljes gazdasági átrendeződése várható, és a gazdasági átrendeződést politikai, katonai átrendeződés követi. Mint fogalmazott, Európának ki kell egyeznie és szorosan együtt kell működnie a szintén keresztény Oroszországgal úgy, hogy Közép-Európa mindeközben ne váljon a kelet és a nyugat ütközőzónájává. Rátérve a magyarországi jobboldal győzelmére, „valódi kétharmados forradalmat” csináltak. „Véget vetettünk egy korszaknak, melyben a becsületes emberek folyton a vesztes oldalra kerültek. Most olyan rendszer felépítését támogatjuk, ahol a törvénytisztelő becsületes polgár jobban jár, mint a becstelen” – tette hozzá Orbán. Băsescu, Csendes-óceántól a Fekete-tengerig Traian Băsescu kifejtette, szerinte Közép-Európa egyre konszolidáltabbá válik. „A román– magyar kiegyezés egyik tartóoszlopa ennek a régiónak, az elmúlt húsz év legfontosabb megvalósítása” – fogalmazott a román elnök. Băsescu beszédében érintette az energiabiztonság kérdését is. Ennek kapcsán elmondta, Románia elkötelezte magát a Nabucco-terv mellett, ugyanis – szemben a Déli Áramlattal – előbbi biztos alternatívát jelent az ország számára. Hozzátette: teljesen másként festenek a biztonsági kérdések, ha az ország partjait a Csendes-óceán mossa, és másként, ha a Fekete-tenger. Az államháztartás témakörében az elnök kifejtette, képtelen helyzet az, amelyben egy ország azért veri adósságokba magát, hogy kifizethesse a nyugdíjakat és a fizetéseket. „Ha fejlesztések helyett továbbra is e célból veri magát adósságokba a kormány, teljes leszakadásra kárhoztatja az országot – mondta az államfő. – Nem költhetünk többet, mint amennyit termelünk.” Szerinte a válság előtti kapitalizmus megszűnt létezni, helyébe újat kell építeni. A gondolatmenetet folytatva elmondta: a megemelt fizetések, szociális juttatások és nyugdíjak mögött tulajdonképpen hatalomra törekvő politikai alakulatok szavazatvásárlása állt. „Ebből csak a termelői munka, nem a spekulatív gazdaság húzhatja ki az országot” – tette hozzá. Emlékeztetett, hogy két éve, amikor a nyugdíjak gyakorlatilag megduplázódtak, ő már figyelmeztetett arra, hogy kiürül az államkassza. Horváth István. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. július 26.TUSVÁNYOS 2010Orbán-koncert három frontemberrel Orbán Viktor nem akar a bankellenes harc Che Guevarája lenni, Băsescu idén sem támogatja Székelyföld területi autonómiáját. De jól megvoltak egymással Meglepő módon mintha idén kevesebben lettek volna kíváncsiak a nagyszínpad előtti téren Orbán Viktor, Traian Băsescu és Tőkés László előadására. A 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati napján a tavalyi felálláshoz hasonlóan kezdődött az “Orbán-koncert”. Tőkés László beszédét az árvízkárosultak iránti együttérzésének kifejezésével indította, majd metaforikusan Romániát és Magyarországot is katasztrófa sújtotta, azaz a kommunizmus nyomait viselő területnek nevezte. Hasonlata szerint a két országot ugyanúgy újjá kell építeni a posztkommunista idők után, mint az árvíz által lerombolt területeket. Kiemelte, hogy a két ország rövid felemelkedés utáni hanyatlásból csak akkor lábalhat ki, és kerülhet vissza Európa közepébe, ha a fejünkben lévő mentális vasfüggönyt is leromboljuk; ennek elérésére autonóm gondolkodású személyiségekre van szükség. A tusványosi folyamat is erről szól, a rendszerváltozást viszi tovább már több mint húsz éve. Idei mottója – Nyílt lapokkal! – Tőkés beszédében elsősorban az autonómia fényében nyert értelmet: az autonómiatörekvés nem jelent területi elszakadást, mint ahogyan azt a román nacionalisták gondolják. „Mi nem akarjuk elvenni Erdélyt, és nem vagyunk hamiskártyások” – szögezte le. Tőkés kifejezte „a mi államelnökünk” iránti megbecsülését, és megköszönte a PD-L támogatását EP-alelnökké való választásában. „Nem Frundával tartok, hanem Băsescuval” – mondta a sokat vitatott ANI-törvény kapcsán. Orbán Viktornak a „szavazófülkékben végbement forradalomért”, a kétharmados győzelemért gratulált, és kiemelte, Romániának soha nem volt ilyen jó kapcsolata Magyarországgal. Az EP-alelnök szerint a két ország viszonyában arra kell figyelni, ami összekapcsolja őket: az érdekegyeztetésre, például a közös agrárpolitika, a határmenti vidékek együttes fejlesztése vagy a környezetvédelem, különös tekintettel a ciánkérdésre. Ugyanakkor kiemelte, ő a határon túli románok sorsát is szívügyének tartja, nem akarja, hogy a Moldovai Köztársaság „a hátsó kapun jöjjön Európába”. A nemzet- és kisebbségpolitika terén is megegyezésre kell jutni, a nacionalizmusnak ugyanúgy meg kell buknia, mint a kommunizmusnak. Tőkés utalt a délszláv és koszovói rendezési tervekre, amellyel mind a román, mind a magyar külpolitika foglalkozott, és amely biztató eredményeket ígér a romániai magyar autonómiatörekvésekre nézve is. Külön kiemelte az Ahtisaari-tervet, amely az önállósult Koszovóban kisebbségbe került szerbeknek is autonómiát ír elő. Az EP-alelnök utalt arra, hogy a román államelnök által megrendelt szakértői jelentés föderalizmust, aszimmetrikus regionalizmust javasol az országban; ezt természetesen a magyar politikusok is támogatják, mert az nagyobb önállóságot adna a romániai magyaroknak. „Békés kisebbség vagyunk”, szögezte le Tőkés, ilyen értelemben is elválasztva az itteni helyzetet a délszlávokétól. Az eurotranszilvanizmus jegyében el tudjuk képzelni Erdély regionális önállóságát, ugyanakkor ebben a keretben képzelik el Székelyföld területi autonómiáját is, mondta az EMNT-elnök. „Románia ezer százalékos szuverenitásának elismerése mellett” szeretnénk nagyobb önrendelkezést, európai jogrend szerint - tette hozzá. Orbán Viktor kiemelte, szívélyes kapcsolatban vannak Traian Băsescuval, örül, hogy egy asztalnál ülnek, és a román-magyar kapcsolat is pozitívan alakul mostanában. Tusványos arra is alkalom, hogy a magyarok arról beszéljenek, mi lesz, mi lehet velük a 21. században – de ehhez meg kell érteni, mi történt a század első évtizedében. „Tektonikus jellegű változások történtek” – fogalmazott a magyar miniszterelnök, elsősorban gazdasági példákat hozva föl. Száguld a kínai, indiai gazdaság, válságban a Nyugat, az eurózóna recseg-ropog, Amerika európai elkötelezettségei eltolódtak. Ha valaki azt gondolja, ez személyesen őt nem érinti, téved, mert ezek a hírekben megjelenő események a mi munkahelyeinket is befolyásolják – mondta. A kérdés az, versenyképesek lesz-e Európa, vagy hátrább sorolódik. A kormányfő szerint a nyugati kapitalizmus válsága vezetett ide. Nem átmeneti pénzügyi zavarról van szó, a termelő kapitalizmus helyett ez egy spekulatív kapitalizmus. Megkérdőjeleződik a tétel, miszerint a szabad piac önmagától egyensúlyba kerül, és nem kell közbeavatkozzék az állam, hiszen Amerikában is a politikusok mentették meg az összeomlástól a gazdaságot. Korábban a szabad piac mellett megvoltak a morális alapok, egy olyan magatartáskódex, amely a vallásos hitből eredeztethető. Ezen elveknek köszönhető, hogy a hentes nem adott romlott húst, vagy hogy a bankok nem adtak olyanoknak hitelt, akikről tudvalevő volt, hogy nem tudják kifizetni, és végül odaveszik a fedezetük is. Ám a kapitalizmus eltávolodott ezektől az értékektől, minél nagyobb önállóságot harcolt ki magának a piac, az erkölcsi megfontolás annál inkább átadta a helyét a gátlástalanságnak. „Ma beteg dolgok történnek a világgazdaságban” – szögezte le, azzal példálózva, hogy akár abból generálódnak vagyonok, hogy a spekulánsok megtippelik, egy vállalat milyen gyorsan megy csődbe. A rendszer újragondolásához ad reményt, hogy az embereket ért sokk „szívinfarktus-szerű” volt. Egy ilyen szívinfarktus után az ember átgondolja az egész életét – fogalmazott Orbán Viktor. Az ideológiák, amelyek egyébként az értékek ellen hatnak, háttérbe kell szoruljanak, és az elemi erkölcsi értékeket kell rehabilitálni. „Nem akarok a bankellenes harc Che Guevarája lenni” – jelentette ki, hozzátéve: szükséges a komoly pénzintézetek léte, ám nem működik, hogy mindig csak az állampolgároktól vegyünk el, akiknek nincs, mindig ők fizessenek, ha baj van. Onnan is el kell venni, ahol van pénz – szögezte le. Világpolitikai átrendeződés áll a küszöbön, India és Kína, azok az országok, ahol ragaszkodtak az értékeikhez, felemelkedtek. Átgondolt lépések kellenek Európa lezüllése ellen; meg kell találni az oroszokkal is a közös hangot, ám nem olyan áron, hogy a kelet-közép-európai érdekeket figyelmen kívül hagyják – hívta fel a figyelmet. A kelet-közép-európai államoknak, Magyarországnak, Romániának, a visegrádi országoknak, Horvátországnak, Szerbiának ezért közös érdekeik mentén össze kell fogniuk. Ezen érdekek közt első helyen áll az energiabiztonság kérdése, ugyanakkor a közös fejlesztésekre közös finanszírozási rendszert kellene létrehozni, egy saját fejlesztési bankot. A kormányfő ezek után elnézést kért Băsescutól, hogy most Magyarországról kezd beszélni. Kétharmados forradalomként utalt a Fidesz-győzelemre, az előző periódust úgy írva le, mint olyan rendszert, amelyben a becsületes emberek vesztesekké váltak. Olyan berendezkedést akarunk, amelyben aki betartja a törvényeket, nyerjen, az ő országukat akarjuk felépíteni – mondta. Az idei év nagyon gyötrelmes volt a magyarországiak számára: elvesztettek egyhavi nyugdíjat, egyhavi közbért, 20 százalékról 25 százalékra nőtt az áfa, 62-ről 65-re a nyugdíjkorhatár – sorolta. Más országban egy ilyen intézkedés elég lett volna ahhoz, hogy sztrájkok robbanjanak ki, utalt többek közt a romániai helyzetre. „Ennek fényében kell nézni a bankadót” – szögezte le. Ezek a vállalások a magyarországi gazdaság megerősítését hozzák el, ám van rossz hír is: megrendült a bizalom és az állandóság tudata. El kell hozni a modern békeidőket, a sajátos magyar észjárásra és intelligenciára alapozva – vélte. Ha Magyarország nem válik a tudás földjévé, nem lesz esélye. A történelem folyamán a térség hadiutak kereszteződésében volt, sokféle hatás érte, de ez a magyar észjárás szintetizáló jellegének alapja is. „Sikertörténetet alakíthatunk” – fogalmazott, hozzátéve, ehhez hinnie kell Magyarországnak a saját sikerében. A románok például bármilyen kis sikernek örülnek, biztatják egymást, a magyarok egy nagy siker esetén is a visszásságokat keresik. A háromszoros vízilabda-vébé-győzelemhez nemcsak az kell, hogy a csapat a legjobb legyen, de higgye is azt, hogy a legjobb. „Ezek politikán túli dolgok”, de előfeltétele annak, hogy Magyarország felemelkedjen – zárta beszédét a szokásos „Hajrá Magyarország, hajrá, magyarok!” formulával Orbán Viktor. „Mintha Orbán Viktor szinkrontolmácsa lenne” – jegyezte meg egy, a közönség sorai közt ülő politikus Traian Băsescu beszédéről. Az elnök szerint hamis kérdésfeltevés arról beszélni, hogy egyik vagy másik régió a fontos: a lényeg az egy régión belüli erőegyensúly, valamint a régiók közötti egyensúly. Egy régió fontosságát továbbá az adja, hogy tud-e hozzáadott értéket termelni? A balkáni, instabil régióhoz képest Közép-Európa egy stabil régió, melynek egyik igen fontos folyamata a román-magyar megbékélés – mondta, hozzátéve, hiba lenne azt hinni hogy egy olyan közép-európai régiót építhetünk, mely történelmi, etnikai vagy vallási különbözőségeken alapul. Egy régió fejlődésének kulcsa a közös, mindenki által elfogadott értékek – jelentette ki. Az elnök beszédének nagy részét a gazdasági válsággal kapcsolatos megállapítások tették ki: hatalmas problémát jelent a költségvetési hiány, a költségvetés szerkezete, továbbá az, hogy a kölcsönök nem fejlesztésre, hanem szociális jellegű kiadásokra vannak elköltve. Minél nagyobb az adósságunk, annál kevésbé vagyunk képesek magunk dönteni a minket érintő kérdésekről – mondta. Az elnök felszólalásában egyáltalán nem reagált az előtte szólók erdélyi magyarsággal kapcsolatos kéréseire, ellenben beszélt a romákról: elmondta, egy közös európai stratégiára van szükség a cigányok felzárkóztatására, ez a kérdés semmiképpen sem egyik vagy másik ország problémája. Az elnök elmondta, bár több európai ország is kérte hogy Románia tegyen valamit a külföldre vándoroló romák ügyében, ő nem hajlandó korlátozni egyetlen európai uniós állampolgár szabad mozgáshoz való jogát sem. A közönség 68 kérdést intézett az előadókhoz – ezek közül a beszélgetés moderátora, Németh Zsolt csak néhányat olvasott fel. Tőkés Lászlótól például megkérdezték, nem-e lenne célszerű az oktatási-nevelési támogatásokat kiterjeszteni óvodásokra is? A politikus szerint ez mindenképp jó ötlet, ám szükségmegoldás: a tanügyi autonómia lenne az igazi. Orbán Viktor, arra a kérdésre, hogy lehet-e Magyarországot finanszírozni IMF-hitel nélkül vázolta a korábban már ismertetett gazdasági stratégiáját, miszerint a piacokról kívánnak tőkét bevonni. Traian Băsescutól azt kérdezték, miért nem részesülhet állami finanszírozásban magyar felsőoktatási intézmény? Az elnök elmondta, az új, elfogadásra váró tanügyi törvény már lehetővé teszi úgy állami, mind magánegyetemek finanszírozását, az oktatás nyelvétől teljesen függetlenül. Az egyedüli kritériuma a finanszírozásnak a teljesítmény – mondta. Felmerült még, hogy az elnök, köszönetképpen a magyarság folyamatos támogatásáért meg kellene adja az autonómiát. Az elnök, szemmel láthatóan pompásan szórakozva, köszönetet mondott az összes magyar szavazónak, aki az elnökválasztás második fordulójában őt támogatta. Autonómiáról csak annyit mondott, hogy a folyamat jelenleg zajlik: a kórházak és iskolák decentralizációja ennek egy állomása. Azonban minden román állampolgárnak, etnikumától függetlenül, egyenlő autonómia jár – ismételte meg álláspontját Băsescu. Arra a kérdésre hogy ha Trianon a románság számára jelentett volna hátrányos döntést, ő nem küzdene a románság autonómiájáért? Az elnök azzal vágta ki magát, hogy sem Trianont, semmilyen más, a két népet szétválasztó történelmi eseményt nem kommentál: ehelyett ő mindig a jövőről szeret beszélni. A közönség arra is rákérdezett, támogatja-e Románia a határon túli román közösségek autonómiatörekvéseit. Băsescu elmondta, mindig is azt kérték a környező országok kormányaitól, tegyék lehetővé és támogassák hogy a területükön élő románok szabadon beszéljék nyelvüket és ápolják kultúrájukat. Azonban közigazgatási jellegű kéréseink sosem voltak más kormányokkal szemben – mondta. Transindex.ro 2010. július 26.RENDET VÁGNIJövőre teljesen átalakul a határon túli támogatási rendszer A Szülőföld Alap átvilágítása mellett már látszik a hogyan tovább. Répás Zsuzsanna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője nyilatkozik.[interjú] Milyen változások várhatók a Szülőföld Alap támogatási mechanizmusában, a kollégiumok felépítésében a jövőre nézve? Répás Zsuzsanna: – Most vizsgáljuk át a támogatási rendszert, és az, amit eddig tapasztaltunk sajnos igen elszomorító: teljesen kaotikus a rendszer. Van a Szülőföld Alap, ezen kívül az eddigi kisebbségpolitikai főosztály (vélhetően a Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya – szerk. megj.) kezelt különféle költségvetési fejezeti címeket. Egyáltalán nem volt világos, hogy melyik intézményt honnan támogatták. Az alapok átadtak egymásnak forrásokat, nagyon gyakori volt a keresztbefinanszírozás, arra is volt példa, hogy valaki a nemzeti jelentőségű intézmény státuszát elnyerte, de csak tizedannyi normatív támogatást kapott, mint amennyit pályáznia kellett. Azt kell mondanom, hogy teljesen kaotikus volt a rendszer. Szeretnénk egy világos, átlátható, követhető és ellenőrizhető rendszert létrehozni. Ez megnyugvás lenne a határon túliaknak is, mert lehetne tudni, hogy honnan mennyit lehetne kapni, és megnyugvás lenne nekünk is, mert látnánk, hogy miből mennyit tudunk nyújtani. Egy egységes, elsősorban budapesti székhelyű szervezetben gondolkoznak, vagy visszatérnének ahhoz a régi rendszerhez, ahol a közalapítványoknak, mint például az Illyés Közalapítványnak voltak területi képviseletei? – Mindenképpen jónak tartjuk azt, hogy a bizonyos döntésekben, mely főleg szakismeretet követel, bevonjuk a határon túli szakértők tudását. Szeretnénk rájuk is támaszkodni, tehát biztosan lesznek olyan pályázatok, olyan támogatások, melyeknek az eldöntésébe be fogjuk vonni a határon túli szakértőket is. 2010-re kollégiumok szintjén kerültek meghatározásra a támogatási összegek és támogatási arányok országonként. Felülvizsgálatra kerülnek ezek a keretek, vagy a régi felosztás szerint kerülnek kiosztásra a Szülőföld Alap 2010-es keretei? Nem szeretnék a részletekről beszélni, mert most még csak a jelenlegi rendszer felülvizsgálatánál tartunk. Azt nagyjából látjuk, hogy mi lenne az új szerkezet: egy egységes rendszer lenne, ahova be fogjuk tudni tenni mind a pályázati úton elnyerhető pénzeket melyeket a Szülőföld Alap kezel, mind azokat, melyeket nemzeti jelentőségű intézményeknek és programoknak neveztek, vagy akár az oktatás-nevelési támogatásokat. Mindegyiket egy közös kalapba szeretnénk bevenni, egy helyről szeretnénk az egész támogatáspolitikát kezelni. A részletekről és a pontos összegekről nem tudok még szólni, mert még csak az átvilágítás és tervezés fázisában tartunk. Milyen ütemezésben és milyen határidők szerint számítják a tavaszi pályázatok kiutalását? A tavaszi pályázati felhívás nemcsak nyári, hanem tavaszi projektek támogatását is megcélozta (február közepétől kezdődő bizonylatok számolhatók el). Ez esetben a Szülőföld Alap elfogadja az utólagos támogatás elvét? – Folyamatban van azoknak a pályázatoknak a kiutalása amelyeket most elfogadtunk. Nagyon sok olyan rendezvény van, ami utófinanszírozás keretén belül kerül támogatásra, tehát itt lesznek utólagos támogatások is. A továbbiakat a következő, őszi fordulóban fogjuk eldönteni. A 2010. évi első pályázati felhívások kategóriákra lebontott összegeket tartalmaznak, amelyek azonban átütemezés miatt nem kerültek kiosztásra, a Szülőföld Alap honlapján megjelenő eredmény-táblázatok szerint. A nem nyertes pályázók azonban nem átütemezési, hanem elutasító levelet kaptak. Ilyen értelemben az adott keretek terhére újból pályázatok kerülnek meghirdetésre, vagy a tavasszal már benyújtott pályázatok kerülnek ismételt elbírálásra? – A Szülőföld Alap kollégiumainak a működését én nem ismerem ennyire részletesen. Azért vannak külön a kollégiumok, hogy ők döntsenek a keretekről és pályázatokról. Azt tudom mondani, hogy most vizsgáljuk át a rendszert. Azért is nem került kiosztásra a teljes keret ami meg volt pályáztatva, hogy lássuk hogyan működik a rendszer. Majd második félévben lehet ezeket az összegeket is megpályázni és megnyerni. Mikor várhatók újabb pályázati meghirdetések? Ezek – az előző évek gyakorlatának elvét követve – szintén idei év és következő év tavaszi projektek támogatását célozzák meg? Az idei pénzeket ősszel fogjuk meghirdetni. Jövőre egy teljesen új rendszer fog felállni. Cser-Palkovics András fideszes országgyűlési képviselő április 29.-én ezt nyilatkozta: „az MSZP-kormány néhány héttel végleges távozása előtt fel akarja osztani a Szülőföld Alapban rendelkezésre álló több milliárd forint jelentős részét. (…) Felszólítjuk az MSZP-kormányt, hogy álljon el ettől a tervétől, és hagyja meg annak lehetőségét, hogy az elsöprő társadalmi felhatalmazással hivatalba lépő új kormány a határon túli magyarok szervezeteivel együttműködve döntsön a források felhasználásáról”. A Nemzetpolitikai Államtitkárság július 13-i tájékoztatója így fogalmaz: „Az előző szocialista kormányzat hibájából, mulasztásából nem történt meg a Szülőföld Alap kollégiumainak összehívása.” Hogyan kommentálja ezt a két nyilatkozatot? A szokásos menetrend szerint április folyamán össze kellett volna hívni a kollégiumokat. A pályázatokat meg is hirdették, a kollégiumokat azonban nem hívták össze áprilisban. Majd már a választások második fordulója után, Orbán Viktor miniszterelnökké történő kinevezése után szerették volna ezeket a kollégiumokat összehívni, tehát az ügyvivő kormány szeretett volna körülbelül 1 milliárd forint összegről dönteni. Erre válasz Cser-Palkovics Andrásnak a nyilatkozata: azt kértük, hogy ha már nem tették meg akkor, amikor időben meg kellett volna tenniük, akkor májusban, gyakorlatilag néhány nappal az új kormány hivatalba lépése előtt már ne hívják össze a kollégiumokat, ez a feladat akkor már a következő kormányra háruljon. Sipos Zoltán. Transindex 2010. július 27.Egy bukaresti lap szerint a székelyek ellopták a dákok írásátA bukaresti Libertatea napilapban Sorin Golea arról számol be, hogy 2007-ben Brassó és Kovászna megyék határán az országút mentén megjelent egy „Székelyföld címzésű” pannó, amelyen többek között egy furcsa írásjelekkel írt szöveg is látható volt (a táblát azóta eltávolították – szerk.). A magyarok szerint ezek a jelek az ősi székely írás elemei, írja a lap. De nézzük, mi is ez az ábécé? A magyarok azt állítják, hogy ezt az írást a székelyek találták ki a középkorban, és székely rovásírásnak nevezték el – írja a Libertatea. Mostanában jelent meg a piacon Vasile Maierean és Dan Dulciu A román írástudomány egy történelme* című könyve. Előbbi a Kodifikált Szövegek Országos Központjának volt a vezetője, utóbbi pedig filológus, kriptológus. A könyv külön fejezetet szentel a székely rovásírásnak. A szerzők kijelentik, hogy ezt az írást nem a székelyek találták ki, mert azt a mai Románia területén élt dákok és későbbi leszármazottaik a románok már jóval korábban használták. Amikor a székelyek bejöttek Erdélybe, átvették a románoktól. A könyv szerint a székelyek a 7000 éves alsótatárlaki leletből vették át a jeleket. Az említett könyv szerint a székely rovásírásban használt 42 jelből 12 megegyezik a Fehér megyei Alsótatárlakán (Tărtăria) talált agyagtáblákon láthatókkal. Csakhogy ezek az agyagtáblák 7000 évesek, a székely rovásírás pedig csak 800 éves. A magyarul beszélő székelyek 1100 és 1200 között érkeztek a Kárpát-kanyarba – írja a Libertatea a könyvre hivatkozva –, tehát semmilyen kapcsolatuk sem lehetett a tatárlaki lelettel. A bukaresti lap végezetül Kézai Simon Gesta Hunnorum et Hungarorum (A hunok és magyarok viselt dolgai) című művét említi, amely 1283 körül keletkezett és amely arról ír, hogy „ezek a székelyek a hegyekben együtt éltek a blacki-knek nevezett románokkal”. Ezzel a keveredéssel magyarázzák az írásjelek átvételét. Vasile Maierean, Dan Dulciu: O istorie a criptologiei româneşti. Erdély.ma 2010. július 27.Bűnvádi feljelentés Tőkés László ellenAz alkotmány megszegése és interetnikai konfliktusok szítása vádjával bűnvádi feljelentést tett tegnap a főügyészségen Tőkés László ellen Mircea Jorj, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt kolozsvári szervezetének elnöke. A politikus a székelyföldi autonómiával kapcsolatos kijelentései miatt támadja az Európai Parlament alelnökét. Ezzel egy időben a szintén ellenzéki liberálisok felszólították a kormányzó demokrata-liberálisokat, vonják meg politikai támogatásukat a magyar politikustól, Traian Băsescu államfőtől pedig azt kérik, vonja vissza a Románia Csillaga Érdemrendet Tőkés Lászlótól. Tovább folytatódik a román politikusok hadjárata Tőkés László ellen az Európai Parlament alelnökének a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban elhangzott kijelentései miatt. Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Tusványoson azt mondta: a Székelyföld és Koszovó nagyjából azonos régió, és ha a volt szerb tartomány albán lakosságának sikerült kiharcolnia függetlenségét, miért ne sikerülne a székelyeknek is kivívniuk a területi autonómiát. A volt református püspököt a hét végén is élesen támadó ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) tegnap felszólította Traian Băsescu államfőt: vonja vissza a Románia Csillaga Érdemrendet Tőkés Lászlótól, aki szerintük „alkotmányellenes tettek elkövetése céljából az utcára hívja” az embereket. Emlékezetes, Tőkést az 1989. decemberi forradalomban játszott szerepéért tüntette ki a román államfő a Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjével tavaly decemberben, a forradalom 20. évfordulóján. „Álláspontunk szerint ezt a kitüntetést vissza kell vonni” – hangoztatta tegnap Mihai Voicu, a PNL szóvivője, aki szerint Tőkés olyan utcai megmozdulásokra buzdítja az embereket, amelyek célja „alkotmányellenes tettek elkövetése”. Voicu különben nyilvánvalóan csúsztat, Tőkés ugyanis nem hívta utcára az embereket; mint arról már beszámoltunk, a Tusványoson Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke beszélt arról, hogy a székelyek – a katalánok mintájára – békés eszközökkel tüntethetnek, ha Bukarest nem hallja meg az egységes székelyföldi fejlesztési régió kialakítását célzó igényeket. A liberálisok ugyanakkor felszólították a PDL-t, vonja meg a támogatást az Európai Parlament alelnökétől. Theodor Stolojan, a PDL alelnöke azonban tegnap leszögezte, alakulata nem kezdeményez ilyesmit, szerinte ugyanis az EP nem úgy működik, hogy „ma megadod, holnap pedig visszaveszed” a politikai támogatást. Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár) 2010. július 27.Új párt az erdélyi magyar láthatáron? - interjú Toró T. TiborralTestületi döntés még nem született erről, de nem zárható ki, hogy a 2012-es romániai önkormányzati és parlamenti választásokon új erdélyi magyar politikai szervezet, történetesen az EMNT, vagy a körülötte alakuló politikai alakulat is részt vegyen a megmérettetésen – nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezésében szerepet vállaló Bálványos Intézet igazgatója szerint Tusványos politikát formáló tényezővé vált, és egyre többen vallják magukénak a szabadegyetem képviselte értékrendet. A 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor is szolgált precedenssel: először vett részt a táborban a hivatalban lévő magyar miniszterelnök, a román államfő és az Európai Parlament – erdélyi magyar – alelnöke. Mennyire vált politikát formáló tényezővé Tusványos? – A dolgok szerencsés kimenetelén múlt, hogy idén ugyanazok a politikusok tartották a Tusványos záróelőadásait, akik a tavalyi jubileumi rendezvényen is, csak többnyire más minőségben. Orbán Viktor Fidesz-elnökből, az ellenzék egykori vezéréből azóta Magyarország miniszterelnöke lett, Traian Băsescut újraválasztották Románia államelnökévé, Tőkés László pedig az Európai Parlament alelnöke lett. Túlzás lenne azt állítani, hogy mindez Tusványosnak az érdeme, hogy az itteni boszorkánykonyhában főztük ki azokat a stratégiákat, amelyek ilyen fényes eredményeket hoztak egy év alatt, de mindenképpen volt egy kis köze ehhez. Băsescu esetében például a számok is bizonyítják, hogy tavalyi tusványosi jelenléte számos magyar szavazatot hozott neki a konyhára, amelyek sokat nyomtak a latban decemberi újraválasztásakor. Viszont szeretném azt hinni, hogy a Fidesz nem akármilyen választási eredményéhez, Tőkés László EP-alelnökké választásához Tusványosnak is van köze, hiszen itt mindig jövőbe mutató tervek születnek, a háttérbeszélgetéseken és a nyílt fórumokon egyaránt olyan típusú üzenetek hangzanak el, amelyek aztán később politikát formálnak. Nem volt ez másképp az idén sem, hiszen a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács nyílt ülése, az azt övező tárgyalások szerintem meghatározzák a magyar nemzetstratégiát, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum nyílt ülése pedig talán átrajzolja kicsit a magyar összefogást, az erdélyi magyar politikát, a magyar–magyar kapcsolatokat. De azzal is elégedett vagyok, ahogyan a szabadegyetem egyre szélesebb körben közelebb kerül a fiatalokhoz, úgy látom, egyre többen vallják magukénak a tusványosi értékrendet. Többször elhangzott az Olt-parti üdülővárosban, hogy Tusványos kormányra került. Mit tudnak kezdeni a hatalommal az alapítók a magyar–román és a magyar–magyar kapcsolatok elmélyítése érdekében, ami már húsz évvel ezelőtt prioritás volt? – Érzem Tusványos hatalomra kerülésének felelősségét, mert egyre többen látják: azok, akik fontos szerephez jutnak a Kárpát-medencei magyar politikában, részesei a tusványosi folyamatnak. Nagy felelősség nyomja a vállunkat, hogy meg tudjunk felelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket az emberek támasztanak velünk szemben. Jelentős felelősség például, hogyan rajzoljuk át a támogatáspolitikát, miként adjuk meg az öt évig Csipkerózsikaálmát alvó Magyar Állandó Értekezlet új arculatát, milyen módon adunk határozott karaktert a nemzetpolitikának, hogyan alakítunk ki olyan erdélyi magyar politikát, amely bele van ágyazva a magyar külpolitikába, és fontos eszköz a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseiben. De említhetném azt is, miként felelünk meg a kicsivel kisebb léptékű problémáknak: az állampolgárság, az egyetem ügyének, ágazati együttműködés szintjén a szociális, munkaügyi kihívásoknak. Meg kell teremtenünk a feladatmegoldás intézményi feltételeit, aminek egyik fontos eszköze lesz a Bálványos Intézet. Ez az intézmény azokat a tevékenységeket próbálja majd rendszerbe foglalni, amelyeket eddig különböző intézményekben végeztünk, egyfajta agytrösztnek szánjuk erdélyi magyar nemzetpolitikai szinten, és ennek keretében számítunk mindazoknak az együttműködésére, akik nemzetpolitikában gondolkodnak. Az Orbán Viktor kormányfővel folytatott megbeszélések alapján várhatóan miként körvonalazódik a Fidesz és az erdélyi magyar szervezetek viszonya? – Az erdélyi magyar szervezeteknek el kell végezniük azt a mérleget, amely szükséges ahhoz, hogy úgymond tiszta lappal és felemelt fejjel álljanak az új magyar kormány elé. Például hogyan viszonyulnak az Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti együttműködés programjához, és mit tettek ennek érdekében eddig. A mérlegvonás alapján a politikai közéletet az elmúlt években meghatározó civil-politikai szereplőknek – RMDSZ, EMNT, MPP, SZNT – meg kell fogalmazniuk, miként akarnak együttműködni az új magyar kormánnyal, amely a nemzetpolitika motorja, meghatározó eleme, de nem tud helyettünk döntéseket hozni Erdélyben. Az a szervezet, amely ezzel az igen erős legitimitású magyar kormánnyal és parlamenti többséggel nem tud együttműködni, annak igen nehéz lesz az élete a következő időszakban. Valamennyi szervezetnek magának kell döntenie a hogyan továbbról; a magyar kormány részéről nyitottság észlelhető, mindenkinek ott a helye, aki ebben a munkában részt kíván venni. A külhoni magyar érdekvédelmi szervezeteknek, pártoknak készülniük kell a valószínűleg szeptemberben új köntösben, új célokkal, prioritásokkal összeülő Máértre, ugyanakkor a széles merítésű nemzeti integrációs intézmény mellett mozgástere és feladata van a csak a határon túli magyar szervezetek alkotta KMAT-nak is, sőt adott esetben szélesebb mozgástere is lehet, mint a Máértnek, amelyben ott a magyar kormány is, amelyet kötnek bizonyos diplomáciai szabályok. Tehát a nemzetpolitika eredményes képviselete érdekében munkamegosztás lesz a két szervezet között. Ugyanez a munkamegosztás kellene hogy jellemezze a magyar összefogást is, csak sajnos partnereink ezt sokszor nem értik, az RMDSZ nem hajlandó a munkamegosztásra. Úgy gondolja, hogy amit nem tud elvégezni, az nem is szükséges. Hosszú évekig például az erdélyi magyar politika azért maradt eszköztelen, és nem kapott hangsúlyt az érdekérvényesítésben, mert az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, és a román külpolitika szekerét tolta, de arra már nem volt hajlandó, hogy helyzetbe hozza a szövetségen kívüli szervezeteket, erre vonatkozó javaslatunkat támadásnak vették és ellehetetlenítették. Az érdekérvényesítés megjelenítésének kerete lenne az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, amely megmutatta ugyan magát Tusványoson is, de a hogyan továbbról nem születtek megnyugtató megoldások. Ön Tusnádfürdőn kijelentette, nagy nyomás nehezedik az EMNT-re, hogy politikai szereplővé váljék. Ezek szerint választási részvételt fontolgat a szervezet? – Valóban nagy a nyomás azokon, akik az EMNT-ben szerepet vállaltunk az elmúlt másfél évben, amióta más pályára helyeztük a szervezetet. Ez a civil-politikai mozgalom – amely területi szinten is kiépítette struktúráit, ugyanakkor bizottságain, szakmai műhelyein keresztül ágazati szinten is építkezik – kőkemény politikai célokért civil mozgalmi eszközökkel próbál tenni. Sokan éppen ezért jöttek a sorainkba, és nem azért, mert pártpolitikai célokat fogalmaztunk meg. Mások ugyanakkor éppen ilyen típusú célokat is várnak tőlünk, azt, hogy az érdekérvényesítésben ragadjuk meg az ilyen eszközöket is. Arra a dilemmára kell megoldást találnunk, hogy folytatjuk-e tovább az építkezést az EMNT bázisának kiszélesítése érdekében, civil-politikai mozgalomként, és nem élünk a pártpolitika eszközeivel, vagy pedig engedünk ennek a pozitív nyomásnak. Amely tulajdonképpen abból fakad, hogy a jelenleg rendelkezésre álló alternatívák mindegyike kívánnivalót hagy maga után. Hiszen a mi csapatunk akkor sem akarna visszamenni az RMDSZ-be, ha tudna. Ugyanakkor az MPP létrejöttét 2008-ig megelőző várakozás átfordult türelmetlenségbe, hiszen az akkori helyhatósági választásokon elért, a körülményekhez képest kielégítő eredményekhez viszonyítva se építkezni, se jövőképet felmutatni nem tudott a polgári párt. Az MPP nemigen tud mit kezdeni azzal a szereppel, amivel felruházta őt a választópolgárok egy része, ennek oka igazából a párt elnökében keresendő. Ne feledjük, az RMDSZ 2011 februárjában tisztújító kongresszust rendez, tehát bő fél év van arra, hogy változások induljanak el valamilyen irányba a szövetségben, az MPP jelenlegi helyzete pedig tarthatatlan, ezért elképzelhető, hogy ott is változások lesznek. Ha tehát az EMNT hangsúlyos politikai eszközökkel élni kívánó vonulata nem lesz elégedett azokkal a változásokkal, amelyek a következő időszakban bekövetkeznek az RMDSZ-ben és az MPP-ben, akkor a nemzeti tanács pártpolitikával kacérkodó emberei helyet találhatnak valamelyik szervezetben, amennyiben nem sikerül megoldást találni a jelenlegi struktúrákban. De igazából nekünk azt az alternatívát sem szabad elvetnünk, hogy létrehozzunk egy harmadik pártot, pontosabban a pártot, hiszen éppen a jelenlegi állapotokkal szemben szeretnénk alternatívát létrehozni. Én ez utóbbit látom a legvalószínűbb forgatókönyvnek, mindez azonban a személyes véleményem, mert az EMNT-ben még nem született testületi álláspont ebben az ügyben. Tehát nem zárható ki, hogy a 2012-es romániai önkormányzati és parlamenti választásokon új erdélyi magyar politikai szervezet, történetesen az EMNT, vagy a körülötte alakuló politikai szervezet is részt vegyen a megmérettetésen? – Így igaz. Beszélgetések folytak erről az EMNT-ben, de hivatalosan nem tűztük napirendre a kérdést. Tény viszont, hogy erre nekünk a közeljövőben, még ebben az évben választ kell adnunk, ha komolyan vesszük azt a felelősséget, amellyel ránk tekintenek a bennünket támogató emberek. Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár) 2010. július 27.Újabb emlékművet avattak MarossárpatakonAligha létezik a Kárpát-medencében Marossárpatakon kívül még egy olyan falu, ahol 15 szobor díszíti a központot – a településen a hétvégén avattak fel egy újabb emlékművet a harmadik Marossárpataki Tánc- és Huszárfesztivál keretében. A faluban található szobrok alkotója Miholcsa József elismert szobrászművész, aki tíz éve költözött családjával Marosvásárhelyről Marossárpatakra. 2002 tavaszán rukkolt elő a javaslattal: erdélyi fejedelmeket ábrázoló szoborparkot varázsol a község központjába. Még abban az évben felavatták a Szent István-szobrot, szombaton pedig a 14. emlékmű is a helyére került. A Rhédey család erdélyi ágát Rhédey Ferenc gyökeresítette meg, az új szobor az ő fiát, kisrédei Rhédey Ferencet ábrázolja, aki rövid ideig (1657. november–1658. január) Erdély fejedelme volt, II. Rákóczi György idejében a lengyelországi hadjáratban az erdélyi sereg egyik alvezére volt, rendkívüli szociális tevékenységéről is ismert. A hétvégi rendezvényt a polgármesteri hivatal és a Marossárpatakért Egyesület szervezte. A szoboravatás után Kozma Barna polgármester átadta Miholcsának a díszpolgári címmel járó érmet és oklevelet. „Büszke vagyok Sárpatakra, örülök, hogy itt lehetek. Életemben még nem volt részem ilyen megtiszteltetésben. Most, hogy díszpolgári címet kaptam, immár nem érzem magamat jövevénynek, úgy vélem, a falu befogadott. Azt hiszem, ma lettem sárpataki” – mondta el Miholcsa József. Kozma Barna polgármester, aki 2008 óta vezeti a községet, a Krónikának elmondta: nem volt mindig felhőtlen a művész és a település viszonya. „Az együttműködés csak úgy lehetséges, ha mindkét fél nyitott egymás iránt. A mostani önkormányzati vezetőség megbecsüli őt, hiszen sokat tett a faluért, és nemcsak a szobrokról van szó, hanem minden kulturális rendezvény megszervezésében segített. Néptánccsoportunk is igen színvonalas, emiatt is sokan ismerik falunkat. Miholcsa huszárcsapatot létesített, amely immár nemcsak belföldön, de külföldön is ismertté tette a falut” – sorolta a szobrászművész érdemeit az elöljáró. Sárpatakon szombaton délelőtt a gyerekek számára szerveztek programokat, majd a szoboravatás után megnyitották a sárpataki származású, amatőr festőművész, Veress Zsuzsa tárlatát. Később hagyományőrző tánccsoportok léptek fel, és huszárfelvonulást tartottak. Máthé Éva. Krónika (Kolozsvár) 2010. július 27.Bűnvádi feljelentést tettek Tőkés László ellenBűnvádi feljelentést tett a román legfelsőbb bíróság mellett működő ügyészségen a román ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezetének elnöke, aki szerint az Európai Parlament (EP) alelnöke alkotmányellenes kijelentéseket tett – adta hírül kedden a romániai magyar sajtó. Tőkés Tusnádfürdőn pénteken azt mondta, hogy miért ne sikerülne Székelyföldnek kivívni a területi autonómiát, ha egy olyan, nagyságrendileg Székelyföldhöz hasonló régió, mint Koszovó kivívta függetlenségét. A román média azt is jelentette, hogy Tőkés szerint a székelyek követhetik a katalán modellt, és utcára vonulhatnak, ha szükséges. A Krónika szerint azonban nem Tőkés, hanem Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke beszélt arról, hogy a székelyek – a katalánok mintájára – békés eszközökkel tüntethetnek, ha Bukarest nem hallja meg az egységes székelyföldi fejlesztési régió kialakítását célzó igényeket. Mircea Jorj, a PSD kolozsvári szervezetének elnöke a Szabadság című kolozsvári napilap szerint bejelentette, hogy már iktatták az ügyészségen a Tőkés elleni bűnvádi feljelentést. Szerinte Tőkés kijelentéseivel vétett a Románia területi oszthatatlanságára vonatkozó, az alkotmányban és a büntető törvénykönyvben is szereplő cikkely ellen és etnikai konfliktusra bujtogatott. A szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) Mihai Voicu pártszóvivő révén felszólította Traian Basescu román államfőt, hogy vonja vissza Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga Érdemrendet, mert a liberálisok szerint Tőkés alkotmányellenes tettek elkövetése céljából hívta utcára az embereket”. A román államfő az 1989-es romániai forradalomban játszott szerepéért tüntette ki tavaly decemberben, a rendszerváltás húszadik évfordulóján az EP alelnökét Románia Csillaga Érdemrendlovagkeresztjével. (MTI) erdon.ro 2010. július 27.Memorandum a székelyföldi és az erdélyi magyarok problémáirólAz ENSZ Emberjogi Főbizottságához nyújtót be egy memorandumot a Pro Regio Siculorum Egyesület, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Bolyai Kezdeményező Bizottság, melyben a székelyföldi és az erdélyi magyarság problémáinak megoldására a székelyföldi területi autonómiát és a magyar önálló oktatási rendszerét javasolják. A Memorandum rámutat a Székelyföld és az erdélyi magyarság helyzetére és arra, hogy 1989 után a romániai magyarság folyamatosan demokratikus, békés és törvényes eszközökkel küzdött azért, hogy a román többséggel, egyenlő jogokkal rendelkezzen. Felsorolja a székelyföldi problémákat, többek között az aránytalan etnikai képviseletet a közigazgatásban, az állami költségvetés megkülönböztetett elosztását, a lassú infrastruktúra fejlesztést, az elkobzott magántulajdon késedelmes visszaadását, az etnikai arányok mesterséges megváltoztatását. A memorandum szerint, a székelyföldi és az erdélyi magyarság problémáit, a Székelyföld területi autonómiájával – ami azt is jelentené, hogy Székelyföld önálló fejlesztési régióvá alakul át – valamint az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének megvalósításával lehetne „orvosolni”. Zárszóként, a szerzők kifejtik, hogy az RMDSZ kormányzásban vállalt szerepe kisé kiegyenlíti a gazdasági diszkriminációt de továbbra is kérdések merülnek fel a nyelvi, a kulturális és az oktatás területén. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke elmondta, nagy jelentőséggel bír az, hogy 1948, az ENSZ megalakulása óta „először került be egy ilyen dokumentum mely leírja a székelység problémáit”. Kinyilvánította, hogy a dokumentumnak nincsenek jogi következményei de Romániától magyarázatot kérhetnek a dokumentum tartalma kapcsán. A Memorandum benne van a Főbizottság augusztus 1o-i ülésének csomagjában és angol nyelven a https://search.ohchr.org/search?site=default_collection&client=default_frontend&output=xml_no_dtd&ie=UTF-8&oe=UTF-8&Entqr=0&ud=1&sort=date%3AD%3AL%3Ad1&proxystylesheet=en_frontend&q=document%20Pro%20regio címen olvasható. erdon.ro 2010. július 27.Toró: a bűnvádi feljelentés a legszélsőségesebb az összes állásfoglalás közülAz EMNT alelnöke szerint Tőkést felhívta Băsescu, és megköszönte, hogy nem adott teret a nacionalista diskurzusnak a szabadegyetemen.. Sokféle reakció érkezett a román politikum részéről Tőkés László tusványosi kijelentéseit követően, azonban a Mircea Jorj által Tőkés László ellen beterjesztett bűnvádi feljelentés a lehető legszélsőségesebb az összes lehetséges politikai állásfoglalás közül – véli Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke. Kérdésünkre elmondta, elszomorítónak tartja azt, hogy a méltatlankodó politikusok zöme nincs tisztában olyan alapvető európai értékekkel, mint például a szólásszabadság, a politikai véleményformálás és a szabad gyülekezési jog. „Megpróbálják belpolitikai viszálykeltésre felhasználni Tőkés nevét. Tulajdonképpen az ellenzék Băsescun akar ütni azzal, hogy Tőkés ellen kirohan” – mondta Toró, és emlékeztetett, hogy Traian Băsescu Orbán Viktor és Tőkés László társaságában tartott beszédet múlt szombaton, a Tuványos zárónapján, a három politikus beszéde pedig eléggé konvergens volt. Elmondta, szó sincs arról, hogy Tőkés interetnikai konfliktust szított volna. Emlékeztetett, az EP alelnöke azt mondta, hogy Koszovó és Székelyföld nagyjából azonos mérető régiók. Ha a koszovói albánoknak sikerül kivívniuk függetlenségüket, akkor Székelyföldnek is sikerülhet kivívnia az autonómiát. Toró tájékoztatott arról, hogy Tőkés az ő gondolatmenetét folytatta akkor, amikor az önrendelkezés kikövetelése módozatai kapcsán nyilatkozott. Elmondta, a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik előadásán ő maga arról beszélt, hogy az önálló székelyföldi fejlesztési régió kijelölése mellett kell kiállni. „A mi olvasatunkban ez a felosztás előszobobája a területi közigazgatási reformnak” – hangsúlyozta Toró. Tőkést tovább idézve Toró elmondta, az önkormányzati képviselők nagygyűlésén lehetne kinyilvánítani a területi autonómia iránti igényt. Ha Bukarest ezt sem hallaná meg, akkor békés módszerekkel, európai eszközökkel, például katalán mintára, 100 ezer ember utcára vonulásával lehetne felhívni a figyelmet a székely nép önrendelkezési akaratára. Toró rámutatott, néhány józan román politikus fel szerette volna hívni a figyelmet a csúsztatásokra, azonban a PNL és a PSD vezetőinek nem érdeke az igazság keresése. Az ellenzék mellett a PDL néhány politikusa is Tőkés ellen hangolta a közvéleményt ebben a kérdésben, de például ők azért tették, mert párton belüli mérkőzéseket folytattak Toró még azt is elmondta, hogy Traian Băsescu államfő a szabadegyetem leteltével telefonon kereste meg Tőkést, és megköszönte neki, amiért nem adott teret a nacionalista diskurzusnak a szabadegyetemen. (az előbbi mondatban Toró T. Tibor kérésére helyesbítést eszközöltünk - szerk. megj., 21:31, 27.7.201) Megkérdeztük Torótól, hogy nem gondolja-e azt, hogy a romániai magyar politikai vezetők is támadási felületet hagynak az autonómia-ellenes román politikusoknak azáltal, hogy a román közvéleményt nem tájékoztatják megfelelően az autonómiára vonatkozó elképzeléseik kapcsán? Az EMNT alelnöke elmondta, biztos, hogy lehet jobban kommunikálni az autonómia ügyében a román közvélemény felé, sőt, az Erdélyi Magyar Egyeztető Tanácsnak (EMEF) is az a létjogosultsága, hogy az autonómia ügyében azonos álláspont kidolgozására kínáljon teret a romániai magyarság vezetőinek. Toró leginkább azt tekinti hiányosságnak, hogy nincs meg a megfelelő konszenzus az autonómia kérdésében, ilyen körülmények között pedig nehéz pontos és határozott üzeneteket megfogalmazni a románság felé. Ugyanakkor az RMDSZ középszintű vezetőit bírálta. Elmondta, néhány megyei vezetőnek le kellene arról szoknia, hogy elhatárolódik Tőkéstől. „Ha erről sikerül leszokni, és legfeljebb árnyalatbeli különbségekkel sikerül ugyanazt mondani, akkor hatékonyabbá válik a kifelé való kommunikáció. Transindex.ro 2010. július 28.Árvíz pusztított Csíkszereda déli részénKörülbelül 30 liter eső esett négyzetméterenként hétfőről keddre virradó éjjel Csíkszeredában, illetve a város környékén. A kiadós esőzés következtében ismét kiléptek medrükből a patakok, lakásokat, gazdasági épületeket, termőföldeket árasztottak el. A jelentős mennyiségű csapadék miatt az Olt vízszintje is megemelkedett, de komoly gondot ezúttal is a kisebb patakok okoztak. A lehullott nagy mennyiségű csapadék rengeteg hordalékkal töltötte fel a patakok medreit, ezeket kézi erővel nem lehet kitakarítani, a vízügyi hatóság gépeit pedig lassan meghaladja a munka mennyisége. A hétfőről keddre virradó éjjeli esőzés főként Csíkszereda környékét érintette, itt körülbelül 30 liter csapadék hullott négyzetméterenként. A sürgősségi esetek felügyelőségét tegnap reggel értesítették, hogy Csobotfalván mintegy 60 portát öntött el a víz, Zsögödben, pedig húszat. Utóbbi helyszínen az árhullám még a délutáni órákban is gondot okozott a patak mellett lakóknak. Egyes házakat teljesen elszigetelt a víz a külvilágtól, több a lakást elöntött. Dézsi Zoltán, egyik károsult szerint ez az elmúlt évek sokadik áradása, idén például már ötödik alkalom, hogy körülvette házát a víz. Ez alkalommal azonban befolyt a lakásba is, éppen a frissen felújított konyharészt tette tönkre. Az udvaron a gazda nem tudott közlekedni még magasított szárú combközépig érő horgászgumicsizmában sem. „A gát építése után vált rendszeressé a jelenség 96 óta keményebb, de a problémák már 86-ban megkezdődtek, most az egész lakás elázott, gazdasági épületek kevésbé károsultak” - állította Dézsi, hozzátéve, hogy több beadványt fogalmaztak a szomszédsággal együtt az összes illetékes intézményhez, amelyek azonban hatástalanok maradtak fogalmaztak a szomszédsággal együtt az összes illetékes intézményhez, amelyek azonban hatástalanok maradtak. Néhány számmal odébb, egy idős házaspárnak szintén tíz centis víz öntötte el szobáit, a holmikat éppen, hogy sikerült a magasabb bútorok tetejére menekíteni. Asztalok, szekrények, ágyak álltak a vízben, a háziak az elárasztott tornácról figyelték szomorúan az elárasztott veteményest, amelyből csupán a fuszulyka-karók hegyei látszottak. „Kell legkevesebb egy hónap, amíg minden valamennyire kiszellőzik, kiszárad. Tönkre ment az egész padló, újra kell padolni az egész lakást” – panaszkodott az idős házigazda, Páll Domokos. A tűzoltóság szivattyúi dolgoztak, Ráduly Róbert Kálmán a megyeszékhely polgármestere a helyszínre sietett, a sürgősségi esetek felügyelőségének akciócsoportját vezető tiszttel megejtett gyors tanácskozást követően megindult a telefonálás. Hamarosan homokzsákos pótkocsi érkezett, gyorsan gát épült az áradat útjába, a jelenlevők igyekeztek menteni a még menthetőt. Az árvizekkel kapcsolatosan még egy hír: dr. Braic Emilia, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője a prefektusi kollégium ülésén kijelentette, hogy elegendő klórmész áll rendelkezésre a fertőtlenítéshez, ám az igazgatóságnak kimerült az üzemanyagkerete, így nem tudja a fertőtlenítőszert kiszállítani az árvíz sújtotta településekre. Ezért a polgármestereket várják az igazgatóság székhelyére, ahol átvehetik a szükséges klórmeszet, és útbaigazítást is kapnak arra vonatkozóan, hogy miként kell elvégezni a fertőtlenítést. Hompoth Lóránd. Erdély.ma 2010. július 28.Tovább élő hamis mítoszokTúl a csalódáson, hogy húsz évvel a rendszerváltás után még mindig nemzetféltő, felbőszült nacionalizmus a válasz az amúgy többször megfogalmazott székelyföldi autonómiaigényre, a Tőkés László elleni szűnni nem akaró hadjárat számos olyan tanulságot tartogat, amelyet érdemes lenne megfontolniuk az erdélyi magyarság vezetőinek. Annál is inkább, mert úgy tűnik, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása sem rombolta le azokat az előítéleteken alapuló hamis mítoszokat — mint Erdély elszakítása, állam létrehozása az államban, hogy Székelyföldön nem adnak kenyeret a román vásárlónak —, amelyekkel folyamatosan szembesülünk, valahányszor az önrendelkezés szóba kerül. Az egyik ilyen tévhit a román pártokkal kapcsolatos: a jelenlegi alakulatok rendre túllicitálják egymást a magyarellenességben, valahányszor érdekeik megkívánják ezt. Ki ne emlékeznék, nem is olyan régen még szomorúan konstatáltuk, miként üt meg egyre nacionalistább húrokat a Demokrata Liberális Párt, az ő gáncsoskodásuk miatt rekedt meg a liberális kormányzás idején a kisebbségi törvény is, de most is akadnak olyan hangok, miszerint tévedés volt Tőkést támogatni az Európai Parlament alelnöki tisztségébe. A szociáldemokraták esetében előbb a diplomata Mircea Geoană, majd az ifjú titán Victor Ponta példája bizonyítja: a kommunista utódpárt képtelen változtatni több évtizedes beidegződésein. A legelkeserítőbb mégis a liberálisok reakciója, akik nem restellik az állami kitüntetés visszavonását követelni a kommunizmus elleni harc szimbólumának számító Tőkés Lászlótól. Hiába volt megbízható, hűséges partnere az RMDSZ valamennyi előbb említett alakulatnak, úgy tűnik, a magyar—román együttműködés csakis érdekek mentén zajlott. Persze, könnyen megeshet, hogy ,,mindössze” politikai tőkét igyekszik kovácsolni a két ellenzéki párt, ott, ahol éri, most éppen a magyarellenességből, de ez mit sem változtat a helyzeten: ha a nacionalizmus továbbra is a választók megnyerésének egyik feltétele, aligha fejlődött bármit is a politikai kultúra. Az RMDSZ vezetőinek ezért nem ártana azon is elmorfondírozniuk, megéri-e ilyen körülmények között is vállalni a se hús, se hal álláspontot, azt üzenni a magyar közösségnek, hogy mindent megtesznek az autonómiáért, de a románságot azzal nyugtatni, nincsenek ilyen „radikális” követeléseik, beérnék a hatalmi pozícióval is. Mint ahogyan a székelyföldi politikai elit is elgondolkodhatna, mit lehet tenni annak érdekében, hogy legalább az itt élő románságot megnyerje az autonómiatörekvéseknek. Ellenkező esetben továbbra is politikai érdekek éltetnek olyan hamis mítoszokat, amelyekbe mindig beleütközünk, valahányszor jogos igényünk kissé meghangosodik. Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. július 28.Térképen a székelyföldi mondák és legendákSzékelyföldi helyszínekről és a hozzájuk fűződő mondákról készít térképet egy székelyudvarhelyi rendező-operatőr, hogy hozzájáruljon a térség turizmusának fellendítéséhez. Összesen 136 székelyföldi és csángóföldi monda került fel arra a térképre, amelyet Fazakas Szabolcs székelyudvarhelyi rendező-operatőr készít csapatával - írja a Székelyudvarhelyen megjelenő Székelyföldi Régió Magazin augusztusi számában. A nyugat-európai példák alapján megtervezett, nagyjából egy éve elkezdett adatgyűjtés és térképrajzolás még mindig tart. Az alkotók azt tervezik, hogy minden székelyföldi általános iskola minden osztálytermének falán kifüggesztik a legendás és mesebeli alakokat, történeteket ábrázoló térképet. térképhez magyarázó könyvecskét is adnak majd a tanítóknak. A térképet nem csak a magyar tanulók számára teszik elérhetővé. Angol és román nyelvű fordítás is készül a könyvből, amelyet a székelyföldi román iskoláknak szánnak. Az oktatás következő lépése a térképrajzolók szándéka szerint az lesz, hogy egy-két éven belül az iskolai színjátszóköröknek fesztivált szerveznek, hogy színpadra kerüljenek a mondák és a legendák. A színdarabokat pedig a turistáknak is be lehet mutatni. - A Székelyföldi Régió Magazin 2009-ben indult. Cronos Consulting Kft. kiadása. mult-kor.hu, MTI 2010. július 28.Tőkést nem függeszthetik fel tisztségébőlAz Európai Parlament (EP) egyetlen alelnökét sem függesztették fel eddig tisztségéből, illetve váltották le mandátuma végéig – derül ki az EP által kiadott sajtóközleményből a Mediafax hírügynökség kérdésére. Erre azt követően került sor, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette: az EP őszi ülésszakának megkezdésekor kérni fogják, hogy Tőkés Lászlót függesszék fel alelnöki funkciójából a székelyföldi autonómia törekvésekkel kapcsolatos tusnádfürdői nyilatkozata miatt. Az EP közleménye szerint csak akkor következhető be csere az alelnökök körében, amennyiben megüresedik valamelyik poszt, mint például legutóbb Schmitt Pál esetében, aki lemondott tisztségéről, mivel a magyar Országgyűlés elnökévé választották. A PSD bűnvádi feljelentést tett a legfelső bíróság mellett működő ügyészségen Tőkés László ellen, ugyanis szerintük az EP alelnöke alkotmányellenes kijelentéseket tett. Mircea Jorj, a PSD kolozsvári szervezetének elnöke szerint Tőkés vétett a Románia területi oszthatatlanságára vonatkozó, az alkotmányban és a büntető törvénykönyvben is szereplő cikkely ellen, és etnikai konfliktusra bujtogatott. A szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) Mihai Voicu pártszóvivő révén felszólította Traian Băsescu államfőt, hogy vonja vissza Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga Érdemrendet, mert a liberálisok szerint Tőkés „alkotmányellenes tettek elkövetése céljából hívta utcára az embereket”. Szabadság (Kolozsvár) 2010. július 28.Honismereti és kapcsolatteremtő tábor Hunyad megyébenIdén kilencedik alkalommal került sorra Hunyad megyében a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület által szervezett honismereti és kapcsolatteremtő tábor, melyben 11 háromszéki, erdővidéki és 15 vajdahunyadi diák vett részt. Nagy öröm volt számunkra, hogy idén a vajdahunyadi városi RMDSZ-szervezet társszervező lehetett ebben az igen hasznos táborban. A tábor célja Hunyad és Fehér megye történelmi és természeti örökségének megismerése, ugyanakkor baráti kapcsolatok kialakítása, erősítése Hunyad megyei és háromszéki fiatalok között. A tábor vezetői – Babos Aranka (Vajdahunyad), Demeter László és Fazakas Tünde (Barót) – arra törekedtek, hogy a tábor valódi élményt jelentsen a részt vevő diákoknak, ugyanakkor történelmi, természetrajzi ismereteiket is gyarapítsák. A július 17–24. között sorra kerülő tábor idején számos érdekes helyszínt kerestek fel közösen: a vajdahunyadi Hunyadi- várkastélyt, Déva várát, az őraljaboldogfalvi református templomot és a Kendeffy- kastélyt, Alvinc nevezetes helyeit, a gyulafehérvári székesegyházat, a demsusi ortodox templomot. Csodálatos természeti környezetben gyönyörködhettek gyermekeink a hátszegi bölényrezervátumban, a csáklyai Rómaifürdőnél, az Aranyi-hegy vagy Kenyérhegy lábainál, vagy a piski arborétumban. Népszerűnek bizonyult a csernátoni Csiporkázó Játszóház Egyesület munkatársai által a vajdahunyadi magyar házban tartott kézműves- foglalkozás, a Kalánfürdőn és a csolnakosi kempingnél zajló strandolás, valamint a vajdahunyadi záróbuli. A tábor során számos ismerettel gazdagodtak diákjaink, de talán legnagyobb hozadéka a tábornak, hogy barátságok szövődtek, megható volt a búcsúzkodás, és reményeink szerint ezeket a kötelékeket erősíteni tudjuk a jövőben. Babos Aranka, Demeter László. Népújság (Marosvásárhely) 2010. július 28.Kezdődik a FIERD- táborBuli a tónál Hamarosan – egészen pontosan pénteken déli tizenkét órakor – elkezdődik a második FIERD- tábor a Bözödi-tó partján. A Fiatalok Erdélyért nevű, csupán egy éve alakult ifjúsági szervezet által létrehozott, idén megismétlendő tábor számos rendezvénnyel, előadással, vetélkedővel, koncerttel és bulival várja az ifjabbakat és idősebbeket, akiknek jelképes összegért buszokkal való szállítást biztosítanak Marosvásárhelyről Bözödre. Pénteken a táborozók bejelentkezése, a sátortábor felállítása a vetélkedőkön részt vevő, fiúkból és lányokból álló, legfeljebb 15 fős csapatok benevezése zajlik, este 7 órától elkezdődnek az első nap koncertjei: először az Offline zenél, majd a Megasztárból ismert Tabáni István lép fel a tóparti színadon. Este kilenctől a legendás Piramis koncertezik, míg 12 órától hajnalig dzsesszbuli a bemutatásra nem szoruló Dömével. Szombaton délelőtt 11 órakor kezdődnek a vetélkedők (köztük harácsolás, sörivóverseny és Toldi-vetélkedő, általános Ki mit tud) este nyolctól Stand-up Comedy a méltán elhíresült székelyföldi Open Stage részvételével. Napközben a tábor tudományos bázisaként működő FIERD- sátorban zajlanak a meghívott vendégek előadásai és az azokat követő "rövidnadrágos" beszélgetések. Az idei tematika: Erdélyi magyar fiatalok szerepvállalásának lehetősége a közéletben, valamint az üzleti életben. Fiatal magyar vállalkozók sikerességének lehetőségei Erdélyben a gazdasági válság közepette. A szórványvidéken élő magyarság nemzeti identitása megőrzésének esélyei. Etnikumközi kérdések Maros megyében 20 évvel a fekete március után. Magyar-román és magyar-magyar viszonyok átrendezése a budapesti kormányváltás következményeként. Közigazgatási reform Romániában: területi autonómia vagy decentralizált székelyföldi régió? Az előadásokra szombat délután 14 és 16 óra között kerül sor, meghívott előadók: Széll Lőrincz (az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke), Zahorán Csaba (a Terra Recognita Alapítvány történésze) és Miklós Gábor (a budapesti Közgazdasági Egyetem oktatója). A koncertek ugyancsak este kilenc órakor kezdődnek, ekkor lép fel a magyar rocklegenda Ossian, majd a hazai Detox. 24 órától Huli Buli. A programsorozat vasárnap sem ér véget: 12 és 16 óra között kocsmajátékok a Kikapcs- sátorban (a versenyzők bizonyíthatják testi és szellemi erejüket a sakk, table, malom, csocsó, kártya, skandenberg és egyéb meglepetés- vetélkedőkön), 16 órakor eredményhirdetés és díjazás, 17 órakor népi tánc (az erdőszentgyörgyi táncegyüttes előadása a nagyszínpadon), 18 órakor pedig további koncertek következnek: fellép a Vírus, a Crash, Keresztes Ildikó és a Defender, a napot ismét Huli Buli zárja. Hétfőn 12 órakor hazamenet, a szervezők felkérik a táborozókat: előtte segítsenek megtisztítani a tó partját. A Fiatalok Erdélyért (FIERD) egyesület 2009 júliusában alakult meg. Az ifjúsági szervezet létrehozását az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete XI. körzetének fiatal tagjai kezdeményezték, akikhez mások is csatlakoztak. A kezdetben hét alapító taggal induló, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet tevékenységeinek köszönhetően rövid időn belül nagy elismertséget és népszerűséget nyert a marosvásárhelyi magyar fiatalok, elsősorban a középiskolások körében. 2009 augusztusában az akkor alig egy hónapja alakult FIERD sikeresen megszervezte Bözödön első ifjúsági táborát, amelynek megismétlését 2010-ben maguk a táborlakók is elvárják. A bözödi ifjúsági tábor megszervezése jelentette az egyesület számára azt a dobbantót, amelynek köszönhetően a FIERD Marosvásárhely egyik legnépszerűbb magyar ifjúsági szervezetévé vált – áll a tábor honlapján (www.tabor.fierd.ro), ahol a buszok menetrendjét is megtekinthetik a látogatók. A táborba a napijegy 15 lejbe, három napra 40 lejbe kerül, ami tartalmazza a sátorhelyet is a táborban kialakított sátortáborban. Nagy Botond. Népújság (Marosvásárhely) 2010. július 28.Áradások Kovászna megyébenKovászna megyében hét községet és Barótot árasztotta el a hétfőn és kedden lezúduló vízmennyiség, a Készenléti Felügyelőség (ISU) előzetes mérlege szerint körülbelül 760 háztartást, több hidat és utat érintettek az áradások. Maria Cocerhan, a Kovászna Megyei Készenléti Felügyelőség szóvivője szerint a megye több részén a bő csapadék következtében helyenként megnőtt a patakok vízszintje és hozama. A helyi katasztrófavédelmi bizottságok kedden elküldött jelentései szerint 13.30 óráig az áradások hat községet és Barótot érintették, ahol körülbelül 760 háztartást, több hidat és utat árasztott el a víz. Az idézett forrás szerint Nagybaconban, Kisbaconban, Uzonkafürdőn, Magyarhermányban körülbelül 30 háztartást árasztott el a víz, az ár községi utakat és négy hidat érintett. Ugyanakkor a Barót- és Uzonka-patakok partjait mintegy két kilométer hosszan érintette az ár. Szentkatolna községben két háztartást árasztott el a víz. A legnagyobb gondok Baróton adódtak, ahol az ár körülbelül 300 háztartást és három lakást érintett, de a víz miatt 122-es megyei úton is nehézkesen zajlott a közlekedés. Bardóc községben (Erdőfülén) körülbelül 30 háztartást lepett el a víz. Maksa községben (Sepsibesenyőn és Maksán) körülbelül 10 háztartást és 15 kutat érintett az ár, Mikóújfaluban mintegy 45 háztartást, a környéken földcsuszamlás is történt. A Kovászna Megyei Készenléti Felügyelőség szerint Esztelneken és Kurtapakaton mintegy 320 háztartást érintett az áradás, a 114-es megyei utat egy órán át le kellett zárni. Az áradások Árkos községet sem kerülték el, 30 háztartásban, körülbelül 300 hektár mezőgazdasági területen okoztak károkat, körülbelül 30 kút vizét tették ihatatlanná. Népújság (Marosvásárhely) 2010. július 28.Újabb árvizek HáromszékenEgyre nagyobb károkat okoz Háromszéken a szűnni nem akaró esőzés: a folyamatos áradás miatt a hatóságok nem haladnak az eddigi károk felmérésével. Tegnap mintegy 760 háztartás került víz alá egy heves felhőszakadást követően, tájékoztatta lapunkat a Kovászna megyei Készenléti Felügyelőség (ISU). Cocerhan Maria-Veronica szóvivő beszámolója szerint a lezúduló víz miatt Nagybaconból, Barótról, Szentkatolnáról, Bardócról, Maksáról, Mikóújfaluból, Esztelnekről és Árkosról jeleztek jelentősebb árvízkárokat. Az érintett háztartások száma meghaladja a hétszázat, de több hidat, kutat és mezőgazdasági területet árasztott el a víz. Kovászna megyében több hete tart az esős időjárás, ezért a hatóságok be se tudják fejezni az áradások kárainak összegzését, máris nyakukon a másik árvíz. Kovászna megyében Bölön községet érintette leginkább az árvíz, de szinte nincs település a térségben, ahol ne lenne kár. Az önkormányzatok eddig saját erejükből oldották meg a kármentést, a kormánytól még nem érkezett semmilyen támogatás. György Ervin prefektus azonban bízik abban, hogy sikerül pénzt szerezni a legsürgősebb javításokra. Háromszéken tegnap két országutat zártak le földcsuszamlások miatt. A Kovászna megyei rendőrségtől származó értesülésünk szerint elrendelték a 11B jelzésű országút lezárását a Kézdivásárhely és Csíkkozmás közötti szakaszon, mivel az úttestet föld borítja, az aszfalt több helyen is beszakadt a víz súlya alatt. Marian Ioniţă, a közlekedésrendészet parancsnokhelyettese szerint már hétfőn is csak egy sávon engedélyezték az autósközlekedést, de a földcsuszamlás veszélye miatt teljesen le kellett zárjniuk az országutat. Hasonló közlekedési tilalom van érvényben a 2D jelzésű országúton, Ozsdola és Tulnici között mivel Vrancea megye területén beszakadt egy híd. Marian Ioniţă arra hívja fel az autóvezetők figyelmét, hogy a lezárt utak helyett használják a Kézdivásárhely– Torja, illetve Bükszád és Tusnád felé vezető utakat, a másik irányban pedig közlekedjenek az Oneşti–Bákó útvonalon. Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. július 28.Érdekek és értékekEz az érdek inkább tűnik Orbán Viktor és Traian Băsescu hatalmi, semmint a két ország és a két nép közös nemzeti érdekének. A román–magyar együttműködés szilárd alapokon nyugszik, mert érdekek állnak mögötte, mondotta Orbán Viktor Tusványoson. S valóban. Traian Băsescunak alapvető érdeke, hogy a nemzetközi nyilvánosságban, amely az elnök politikai agyafúrtságát és „şmecheriá”-it jóval kevésbé jutalmazza, mint a román átlagember, tekintélyes támogatóra leljen. Orbán Viktornak, akinek nemzetegyesítő törekvései erőteljes szlovák ellenállásba ütköznek, a maga részéről szintén elengedhetetlen szüksége van arra, hogy a legnagyobb magyar kisebbséget tömörítő szomszédos állammal példaszerű viszonyt alakítson ki. Amíg Orbán Viktor és Traian Băsescu személyes jóbarátoknak mutatkoznak, a szlovákok hiába vádolják a magyar miniszterelnököt ellenséges érzülettel. A tárgyilagos kívülálló csakis úgy érezheti, hogy a hiba a szlovákokban van. Így aztán – külső problémáikat hatástalanítva – mindketten az otthoni „gondok” megoldására fordíthatják energiáikat. Céljaik azonosak. Mindketten olyan államformát terveznek, amelyben az ellenzék létezik ugyan, de semmi befolyása nem lehet a társadalmi folyamatokra. Természetesen mindketten képviselnek pozitív törekvéseket is. Orbán Viktor igyekszik felszámolni azt az évtizedeken át folytatott politikát, amely egy szűk politikai és gazdasági elit érdekeinek szolgálatában az országot kiszolgáltatta a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek. Ádáz harcot folytat a korrupció ellen, új alapokra helyezi a nemzeti problematikát. Ahogyan Traian Băsescu is elítéli a kommunizmus bűneit, harcot hirdet a korrupció ellen, s a politikai rendszer reformjára törekszik. Közelebbi vizsgálatra azonban nagyon nehéz különbséget tenni a fent említett törekvések és a hatalmi ambíciók közt. Mindkét esetben az a határozott érzésünk támad, hogy a meghirdetett célok csupán eszközei a hatalmi törekvéseknek. Még akkor is, ha Orbán Viktor túlhatalmát elsősorban azoknak a szocialistáknak és liberálisoknak köszönheti, akik több mint egy évtizede minden szavukat és cselekedetüket Orbán hatalomtól való távoltartásának rendelték alá. Ha Orbán felfogná, mi történt, ha a kétharmados hatalom megszerzésének tényét képes volna az általa képviselt igazság kizárólagosságába, illetve személye kiválóságába vetett hit helyett az ellenfelei által felvonultatott „szocialista” igazság álságos voltának, Gyurcsány és társai öngyilkos politikai döntéseinek tulajdonítani, akár nagy államférfi is válhatna belőle. Sajnos, úgy tűnik – a nemzeti összetartozás rendszerének nevében – ott folytatja, ahol szocialista-liberális partnerei kénytelenek voltak abbahagyni. S Băsescu hatalma is az „elaljasult politikai” rendszer elutasításában gyökerezett. Így azonban maradéktalanul igaz, hogy a két ország viszonyát az érdek irányítja, csakhogy ez az érdek inkább tűnik Orbán Viktor és Traian Băsescu hatalmi, semmint a két ország és a két nép közös nemzeti érdekének. Ez a magyarázata annak, hogy a két nemzetvezető ragyogóan megérti egymást, miközben a két politikai és kulturális nemzet kapcsolataiban jottányi haladás sem mutatkozik. Legalábbis ahhoz viszonyítva, amit az RMDSZ a maga – erkölcsileg kifogásolható – hintapolitikájával elért. Orbánnak volt egy árulkodó mondata, amely szerint az ideológiák az értékek ellen hatnak. Később ugyan kiderült, hogy értékeken erkölcsi értékeket ért. A dolog azonban akkor sem stimmel. Ideológiamentes értékvilág nincs. És ma már az erkölcs világában is értékpluralizmus van. Ennek az ideológiailag is megalapozott erkölcsi értékpluralizmusnak a politikai változatát hívják demokráciának. A modern társadalmak stabilitása az egymással szemben álló erkölcsi, s a rájuk épülő politikai értékek egyensúlyán alapul. Kína sikeressége sem csupán a sajátosan kínai értékek érvényesítésén, hanem a kapitalista és a szocialista értékek harmonizációján is alapul. Aki egyetlen erkölcsi értékrendszer érvényességére esküszik, önnön sírját ássa, ahogyan azt a neoliberális értékrend kizárólagos érvényességét valló magyar szocialisták is tették. Bíró Béla. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. július 28.Tőkés László állásfoglalásaAlkotmányos jogunk szót emelni és békés, demokratikus úton fellépni autonómiatörekvéseink érdekében. Válasz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét ért méltatlan támadásokra Mind a látogatottság, mind a politikai párbeszéd szempontjából kiemelkedően sikeres volt a XXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, nem hiába követte akkora médiafigyelem az idei rendezvényeken elhangzottakat. Miközben örülünk annak, hogy végre kellő mértékben sikerült felkelteni a román közvélemény figyelmét dolgaink iránt, ugyanakkor sajnálattal állapítjuk meg, hogy több mint húsz évvel a romániai rendszerváltozás után sem a hiteles tájékoztatást szolgálni hivatott média, sem a politikai elit nagy része nem volt képes meghaladni a sajátos romániai nacionálkommunizmusban gyökerező magyarellenes mentalitását. Jobbára ezzel magyarázható mindaz a manipulatív félretájékoztatás és a sokszor a szélsőségesség határait súroló, nemzetállam-féltő politikusi megnyilatkozás, amely szervezetünk elnöke, Tőkés László ellen irányult tusnádfürdői előadásai nyomán. A Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselői – nyilván Traian Băsescu államelnök tusványosi jelenléte miatt – visszafogottabbak a bírálatban, csupán Koszovó említése sérti a fülüket. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) szóvivője viszont már egyenesen „alkotmány-ellenesnek és törvénytelennek” tartja Tőkés László kijelentéseit, bár a folytatásban – amikor a demokrata-liberális kollégákat arra szólítja fel, hogy vonják meg a politikai támogatást az erdélyi magyar EP-képviselőtől – kiderül, hogy nem is annyira az EP alelnökével van bajuk, hanem, – ellenzékben lévén – sokkal inkább az államelnökkel és a kormánypárttal van osztanivalójuk. A szociáldemokrata-konzervatív pártszövetség (SZDP–KP) képviselői a legharsányabbak. Mintha szocialista munkaversenyt hirdettek volna, úgy születnek jobbnál jobb ötleteik Tőkés László „megbüntetésére”. A Konzervatív Párt elnöke az EP-alelnöki mandátumot kéri vissza, az SZDP Kolozs megyei elnöke pedig egyenesen az ügyészségnél jelenti fel az EMNT elnökét és kéri méltó szankcionálását. És akkor még nem is szóltunk a Nagyrománia Párt (NRP) jeleseinek minősíthetetlen megnyilvánulásairól, mivel politikai súlytalanságuk miatt már szóra sem érdemesek. Említésre érdemes viszont a román demokrata miniszterelnök, Emil Boc – civilben alkotmányjogász – kijelentése, mely szerint „az alkotmányt nem vitatni, hanem betartani kell”. Mintha nem a szólás- és véleménynyilvánítás alkotmányos jogával élt volna Tőkés László, amikor megfogalmazta: „ahogyan a koszovói albánok ki tudták vívni függetlenségüket, mi székelyek miért ne tudnánk kivívni Székelyföld területi autonómiáját”. Mintha nem a Románia Alkotmányában is garantált gyülekezési szabadság jogánakgyakorlására, békés népgyűlésre szólította volna Székelyföld népét, amennyiben Bukarest nem veszi figyelembe az önálló fejlesztési régió, majd a sajátos jogállású közigazgatási régió kialakítására irányuló határozott igényt. Mintha Tőkés László most az EMNT elnökeként és az Európai Parlament alelnökeként mást mondott volna, mint amit mondott püspökként és az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként az elmúlt húsz évben, következetesen képviselve az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseit. Mintha az erdélyi magyarság nem békés, demokratikus és alkotmányos eszközökkel próbálkozna húsz éve helyzetének közjogi rendezésére, ez esetben az Európai Unióban működő pozitív mintákat és gyakorlatot követve. Ez a nemzetállam-féltés kész anakronizmus a XXI. század Európájában. Talán ha az elmúlt években az ország kormányzásának felelősségét is vállaló pártok képviselői legalább fele ekkora buzgalommal védték volna az állampolgárok érdekeit és képviselték volna a közügyeket, mint amekkora hevülettel „védik az országot” Tőkés László elvszerű kijelentései ellenében – akkor minden bizonnyal a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság sem érte volna annyira védtelen állapotban Romániát, és nem lett volna szükséges szociális genocídiummal felérő megszorító intézkedéseket foganatosítani a lakosság többségének megnyomorítására. Ideje volna már végre abbahagyni a hivatásos nemzetféltés és figyelemelterelés ezen régi-új gyakorlatát. Románia népe, nemzeti közösségei egyre kevésbé vezethetők félre demagóg, populista, nacionalista szólamokkal. erdon.ro 2010. július 28.Kárpát–medencei Háló TáborSzatmár megye — Idén tizedik alkalommal került sor a Háló mozgalom Kárpát–medencei nagy táborára, melynek otthona a Debrecen melletti Dorcas üdülőtelep volt. Idén tizedik alkalommal került sor a Háló mozgalom Kárpát–medencei nagy táborára, melynek otthona a Debrecen melletti Dorcas üdülőtelep volt. A Háló mozgalom a Kárpát–medence katolikus magyar kisközösségei között próbál kapcsolati hálót építeni ökumenikus szellemben, ugyanakkor megszólít közösséghez nem tartozó személyeket, családokat, bízva abban, hogy a találkozások felkeltik a vágyat a közösség iránt. A Háló régiókat foglal magába a Kárpát–medence öt országából, melyek kerületekre bomlanak így a szatmári egyházmegyéhez tartozó Nagybánya, Nagykároly és Szatmár is bekapcsolódott ebbe a közösség– és kapcsolatépítésbe. A különböző régiókban évente szerveznek régiós találkozót, valamint kerületi találkozókat, de évente egyszer Kárpát–medencei találkozót és nagy tábort is. Az idei, több mint háromszázhatvan fős táborban, melynek házigazdája a partiumi régió volt, huszonheten vettek részt Nagybányáról, Nagykárolyból és Szatmárról. A tábor vezérfonalát a tízparancsolat, valamint néphagyományaink adták. Különböző előadások hangzottak el a Szent Koronáról és Szent István király intelmeiről, valamint a parancsolatokról: Dr. Bakos Batu, Sebestyén Ottó SJ, Dr. Jitianu Liviu, Dr. Jelenits István, Ft. Orosz István és Dr. Vik János előadásában. A tábor vendégei Bosák Nándor debrecen–nyíregyházi és Böcskei László nagyváradi püspök atyák voltak. Az előadásokat minden alkalommal kis csoportos beszélgetés követte olyan kérdések mentén, mint: Jól ismerjük–e és értjük–e Szent Istvánt? Milyenek a szüleinkhez fűződő emlékeink, milyen szülői mintákat ismertünk meg? Miben látjuk a kereszténység értékét? Mi a problémája a keresztény múltnak? Milyen krízisek állhatnak elő kapcsolatainkban és melyek lehetnek ezekre a megoldások? Mit mondhatunk el személyes Istenkapcsolatunk ápolásáról, értékrendünkről? A tartalmas és sok esetben mély élet-, és hit–vallomások megadták a kis csoport személyességét, meghittségét. A programok különböző altáborokban folytak, így a fiatalok, gyermekek sem unatkoztak, hisz korosztálynak megfelelően foglalkoztak velük. A különböző régiók magyar néphagyomány gazdagságát mutatta a közösségi helység naponta bővülő díszítése, valamint a délutánonkénti egy–egy néphagyomány megjelenítése, de tojásfestésre, szalmafonásra, szőnyegszövésre is volt lehetőség. Esténként felváltva kulturális program és néptáncelőadás, valamint táncház folyt péntek kivételével, mely nap a kiengesztelődés jegyében telt. A színvonalas előadások és programok mellett egyik mély élményem volt, hogy egy hegedű és harmonika mellett kicsik és nagyok órákon át önfeledten tudtak énekelni és táncolni. Mit adhat egy ilyen találkozás? Összetartozás tudatot, közös örökségünk megmentéséért való elkötelezettséget, közösségi élményt, Istenélményt. Tisztelettel, Kujbus Márta. erdon.ro 2010. július 28.Szalacsi falunap – ahol az iskolaigazgató is színpadra lépettBihar megye – Az időjárás kicsit átrendezte a XIV. Szalacsi Napok vasárnapi programját, de azért a műsorszámok nagy részét meg lehetett tartani, és érdeklődő, szórakozó közönség is volt bőven. A kora délutáni programba gyerekeknek szóló vetélkedőket terveztek a szervezők. Ezt ahhoz hasonlóan gondolták el, ahogyan tavaly is zajlott: az iskola leaszfaltozott kézilabdapályáján versenyeztek volna a gyerekek különböző érdekes és humoros próbatételekben – csakhogy ezúttal az eső lehetetlenné tette ezt. Az is változás volt, hogy a programban meghirdetett érbogyoszlói előadócsoport műsora helyett Mohácsi Brigitta koncertezett közel egy órán át. Utána következett a helyi ifjúsági szervezet, az ÉSZISZ műsora. Ez hagyományos program a szalacsi falunapon, és mint máskor is, több korosztály lépett fel sok táncstílust bemutatva. Sőt, nem csak helyi gyerekek és fiatalok voltak soraikban, de más településekről érkezettek is, és olyanok is, akik már nem a helyi iskola diákjai, de a hazai színpad még vonzotta őket. Kavalkád a színpadon A fináláéban mindenki a színpadon volt, ez 114 főt jelentett, tudtuk meg Vida Erika tanítónőtől, aki bevallása szerint már 17 éve foglalkozik koreografálással, gyerekműsorok összeállításával. Azóta bizony sok generáció koptatta a Balaskó Nándor iskola padjait, a mostani végső kavalkád zenéje pedig egy C.C. Catch–egyveleg volt, melynek nagy slágereit akkor vitte sikerre az énekesnő, mikor a minapi táncosoknak a szülei lehettek iskolások. Ami ezután következett, az igazi meglepetés volt: az iskola korábbi diákja, aki nemrég még maga is ÉSZISZ–tagként táncolt, Vida Henrietta az iskola igazgatójával, Rácz Barnával mutatott be egy koreográfiát! A párosnak (nem utolsó sorban a „bevállalós dirinek” köszönhetően – a megfogalmazást a közönség soraiban hallottam) olyan sikere volt, hogy az újrázásnak engedve kétszer is meg kellett ismételjék a produkciót. Kerozinos O–Zone Ugyancsak hangos sikert arattak a debreceni Szamaher hastáncos csoport tagjai, akik már korábban is felléptek Szalacson. Főleg a férfiak álltak az első sorokban a színpad előtt, villantak a fényképező gépek, és a mobiltelefonok felvevői sem tétlenkedtek. A táncosok a közönség soraiból is hívtak maguk mellé hastáncos–jelölteket, a lehetőséggel inkább csak gyerekek éltek. Itt azért megemlíthetjük, hogy a hastánchoz szükséges ruházat nem volt éppen az időjárásnak megfelelő, a dzseki bőven felfért a júliusi estén. Mit sem törődött azonban a hűvössel a Kerozin együttes három tagja, akik szokásukhoz híven kiáltottak halált a májra, és adták elő a többi jólismert slágerüket. Közben megtudhattunk, hogyan lehet gitározás közben sört inni, illetve hogyan szól az O–Zone együttes világslágerré menedzselt száma, a Dragostea din tei, az ő előadásukban, románul. A koncert után sorsolták ki a tombolát, melyet előzőleg öt lejért lehetett megvenni mikorhullámú sütő, kávéfőző vagy vasalódeszka reményében. Következett a tűzijáték, majd hajnali három óra után ért véget a szabadtéri diszkó, zárva az idei szalacsi falunapot. erdon.ro 2010. július 29.Árvizek dúltak a moldvai csángók falvaibanA hetek óta tartó folyamatos esőzés okozta áradások a Bákótól délre eső csángó falvakat sem kerülték el. Július 25-26-ára virradó éjszaka azonban olyan nagy mennyiségű eső szakadt le, amivel nem tudtak megbirkózni az árkok, patakok. A hömpölygő víz mindent vitt, ami az útjába került. A Tázló folyó sok helyen kilépett a medréből. Közvetlenül érintett csángó falvak sora küzd az árral a folyó mentén: Turluján, Jenekest, Berzunc, Livezi, Szerbek. Szendulény (Sanduleni) községet szinte teljesen elborította a víz (közigazgatásilag ide tartozik Gajdár és Nádasfalu). A szántóföldek mellett sok házba is betört az áradás, az emberek kétségbeesetten mentik a menthetőt. Gajdárban a falu alsó felét mosta el az ár, szerencsére itt a lakóházak kevésbé érintettek, a magyar foglalkozásoknak otthont adó épület is sértetlen eddig. A Szeret mentén a patakok áradása okozta a legnagyobb gondot. Klézsén számos kertbe betört a felduzzadt patak, állatokat, a pajtákban tárolt gabonát vitt el a víz, a vízhez közeli konyhakerteket szinte kivétel nélkül elsodorta a budai részen, tönkretéve ezzel az emberek munkáját. A víz több házat is elöntött, az alacsonyan levő házak némelyikében komoly károkat tett. Pokolpatakon is hatalmas károkról érkeztek hírek, sok gazdaságot öntött el az ár. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a rászorulók megsegítésére gyűjtést hirdet: elsősorban élelmiszerre, gabonára, ásványvízre, építkezési anyagokra volna szükség. Elérhetőségek: Asociaţia Maghiarilor Ceangăi din Moldova Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Iroda: RO-600162 Bacău, Str. Cremenea Nr. 2/D/1. Tel/Fax: +40 234/543-886 Fax: +40 372/874-025 E-mail: [email protected] Az aktuális helyzetről a www.csango.ro honlapon lehet tájékozódni. Erdély.ma 2010. július 29.Sapientia–MÜTF: közeledő vagy egybeolvadó szálak?Szorosabb együttműködést szeretne a két felsőoktatási intézmény A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditálási kérelmének kedvező elbírálása óta egy évekkel ezelőtt jegelt kérdést melegítenek a felsőoktatási intézmény gazdaság- és humántudományok csíkszeredai karának, valamint a székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) vezetői. A két intézmény nyitott a szorosabb együttműködésre, de az egybeolvadás gondolatától sem zárkózik el. Döntés azonban nincs, egyelőre csak egymás álláspontjaival ismerkednek a felek. A MÜTF a Sapientia – EMTE-vel való együttműködési elképzeléseire, illetve ez utóbbiba való esetleges beolvasztására vonatkozó híreszteléseket a MÜTF ügyvezető igazgatója sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudja. Amint azt dr. Geréb László főiskolai docens lapunknak elmondta, egyelőre konkrét döntés nem született, csak beszélgetések történtek a két intézmény vezetősége között, pontosabban a MÜTF és a Sapientia gazdaság- és humántudományok csíkszeredai karának dékánjai között. „Igazából már 2006-ban elkezdődtek ezek a beszélgetések Kolumbán Gáborral és Bakacsi Gyulával. Mi – holott már két évvel korábban elkezdtük működésünket Székelyudvarhelyen, mint a Sapientia Csíkszeredában – kisebb intézményként kerestük meg őket, hogy jó lenne együttműködni, de mivel akkor még nem volt meg a Sapientia akkreditációja, halasztottuk a témát. Valójában most azért került újra az asztalra, mert indokolttá vált, hisz a Sapientia akkreditálása csak megerősítésre vár” – utalt az egyezkedések előzményeire dr. Geréb László igazgató. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolájánál – annak ellenére, hogy az Magyarországon akkreditált intézmény – a magyar diplomát itt, Romániában honosítani kell, és noha a bolognai rendszer értelmében nem lenne szükségszerű, rendszerint mégis végigjárják ezt az utat a főiskola végzettjei. A Sapientia ebben is segítséget nyújthatna, nem beszélve arról, hogy az egymástól 50 km-re, a Hargita két oldalán lévő városban majdnem ugyanazt oktatni, a háttérben nagyrészt ugyanazzal a finanszírozóval, nem a legésszerűbb. „Ez így oktatáspolitikailag sem a legjobb, ezért is keressük közösen a megoldást, és úgy tűnik, érdemesebb nagyobb léptékben gondolkodni. Az együttműködés megoldást jelenthetne” – fogalmazott Geréb László. Az együttműködéstől egyébként nem zárkózik el a Sapientia – EMTE vezetősége sem, bár mint Dávid László egyetemi rektor a Hargita Népének leszögezte, konkrét döntésekre nem került sor, egyelőre csak az álláspontok egyeztetése zajlik, „hogy tisztán lássuk a helyzetet”. „Tekintettel arra, hogy mi Romániában akkreditált felsőoktatási intézmény vagyunk, a MÜTF pedig egy magyarországi főiskola kihelyezett tagozata, számos olyan problémát vet fel, melyek azt igazolják, nem egyszerű döntésről van szó. Úgy kell ezt a rendszert felépíteni, hogy akkreditált képzés legyen” – magyarázta a Sapientia-rektor. Azt azonban ő is jónak tartaná, ha a két hasonló értékrendet kínáló tanintézmény sokkal közelebbi kapcsolatba kerülne egymással, mert úgy 60 kilométeres körzetben nem duplázódnának a szakok. „Ráadásul számos olyan tanárunk van, aki tanít mind a Sapientián, mind a MÜTF-ön” – teszi hozzá Dávid László. Az együttműködés vagy akár összeolvadás különben számos törvényi kérdést vet, a „befogadó” intézménynek ugyanis már kezdettől egy olyan struktúrát kell kialakítania, amely biztosítja az akkreditált képzést. „Ha egy egyetem kihelyezett tagozatot működtet, annak Romániában külön működési engedélyt és külön akkreditációt kell kérnie” – magyarázza a Sapientia rektora, és egy példát említ: a Babeş–Bolyai Tudományegyetem akkreditált informatika szakának működése nem jelenti azt, hogy a BBTE kihelyezett informatika szakja is akkreditált. Arról, hogy a két intézmény számára melyik lenne a legkedvezőbb struktúra, egyik intézményvezető sem kívánt nyilatkozni. Lapunk információi szerint gyakorlatilag három lehetőség is adott: a MÜTF a Sapientia – EMTE „business school”-jaként képezné a közgazdasági szakembereket, esetleg – akárcsak a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem – önállóan, de a Sapientia ernyője alatt működne. A harmadik variáns a teljes beolvadás lehetne, ez azonban újabb kérdéseket vet fel – az utóbbi évek normatív támogatásából a Sapientia például csak a szűk működését tudta fedezni, fejlesztésre nem jutott. A két intézmény vezetői tehát továbbra is keresik a mindannyiuk számára jó megoldást, így olyan részleteket, hogy összevont/kettős diplomát, azaz sapientiás és MÜTF-ös oklevelet kapnának-e majd a hallgatók, illetve hogy a szakokat megosztják-e vagy sem, egyelőre nem lehet tudni. „Vélhetően ez szeptemberre fog kikristályosodni. Jelen pillanatban ennél többet nem tudok mondani” – zárta a beszélgetést a MÜTF vezetője. Antal Ildikó, Mihály László. Hargita Népe (Csíkszereda) 2010. július 29.Megvétóznák a franciák Románia Schengen-csatlakozásátMegalapozottnak bizonyultak Traian Băsescu államfő félelmei, hogy egyes európai országok késleltethetik Romániának a Schengen övezethez való csatlakozását. Az ország első embere azonban kicsit tévedett, hiszen a halogatás fő oka nem az igazságszolgáltatás megreformálatlansága, hanem a romák felzárkóztatásának rendezetlensége. Pierre Lellouche francia külügyi államtitkár több interjúban is élesen bírálta a román hatóságokat amiatt, hogy nem oldották meg a romák felzárkóztatásának a kérdését. Az államtitkár szerint Romániának a Schengenhez való csatlakozását ennek a kérdésnek a sikeres rendezésétől kellene függővé tenni. Románia márciusban csatlakozhat a határok nélküli közlekedést lehetővé tevő övezethez, és ehhez hazánknak már csak egyetlen vizsgálaton kell sikeresen átesnie. Ez az ellenőrzés a repülőtereken tervezett beruházások végrehajtására irányul, amit Románia nagy valószínűség szerint teljesíteni fog. A francia államtitkár a román diplomácia irányítóival is közölte, hogy Franciaországnak fenntartásai vannak a román csatlakozási tervekkel kapcsolatosan, ami a román fél nemtetszését váltotta ki. Lellouche szerint Romániának a feladata a romák felzárkóztatása. Rámutatott, hogy az Európai Unióban 11 millió roma nemzetiségű személy él, akik közül 9 milliónyian európai állampolgárok. Az államtitkár úgy véli: Romániának kell megoldania a saját területén élő, mintegy 2,5 millió roma integrációját. Lellouche szerint Franciaország mellett Spanyolországnak, Olaszországnak és Belgiumnak is szembesülnie kell a romániai romák okozta problémákkal, ezért – mint mondta – Róma is támogatja Párizs elképzeléseit. A francia államtitkár nyilatkozata nem maradt visszhangtalan, Teodor Baconschi külügyminiszter Brüsszelben Lellouche-nak is elmondta személyesen, hogy a 9 millió roma nemzetiségű állampolgár is tagja az Európai Uniónak, ezért az ő szabad mozgáshoz való jogukat nem lehet korlátozni. Traian Băsescu államfő legutóbb Tusványoson hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak kell kidolgoznia a romák felzárkóztatására irányuló közös tervet, ugyanis ebben a kérdésben egy tagállam egyedül nem cselekedhet hatékonyan. or – Szabadság (Kolozsvár) 2010. július 29.Beteltek az ingyenes helyek a Marosvásárhelyi Művészeti EgyetemenA Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem honlapján található felvételi eredmények szerint a magyar tagozaton minden ingyenes hely betelt, ugyanakkor színművészeti alapképzésen, illetve az új tanévtől induló teatrológia, művelődésszervezés mesterképzőn a tandíjas helyeknek is megvan a "gazdája." Színész szakon 5 diák ingyen, 7 tandíj fejében kezdheti tanulmányait, míg az említett mesterképzőn 7–3 az arány. Rendezői alapképzésen és látványtervezőin egyenként 6, mozgásművészeten 2, zenepedagógia szakon 5 fizetéses hely maradt egyelőre betöltetlenül. Ami a mesterképzőket illeti, színművészetin 2, rendezőin még egy tandíjas hely maradt. A sikeresen vizsgázott diákoknak ma 15 óráig kell beiratkozniuk az egyetem titkárságán, ellenkező esetben felvételi eredményük érvénytelenné válik. Amennyiben felszabadulnak fizetéses helyek, színművészeti alapképzésen két, az egyetemi honlapon megnevezett vizsgázottnak jut még lehetőség a tanintézet hallgatójává válni. A teatrológia, művelődésszervezés mesterin még összesen négy diák kaphat helyet – a "várakozási" lista elején levő diák ingyen tanulhat –, ha a bejutottak nem foglalják el időben helyeiket. Az üresen maradt helyekért a szeptember 20–25. között zajló pót-felvételin lehet megküzdeni. Ekkor kerül sor a Beszéd és nyelvezet az előadás-művészetben című mesterképző felvételijére is. Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely) 2010. július 29.Az intézményátadás helyi szintű problémaNagyvárad – A nagyváradi állami színház és a filharmónia jelenlegi tisztázatlan helyzete, és a kulturális intézményeket is érintő 63/2010 számú sürgősségi kormányrendelet alkalmazása kapcsán kérdeztük Kelemen Hunor kulturális minisztert. – A megyei tanácsoknak alárendelt kulturális intézmények átadhatók-e a helyi önkormányzatoknak? Ha igen, akkor a kulturális tárca támogatja-e ezt a megoldást? – Igen, ez a megoldás elfogadható, ha általa meg lehet menteni munkahelyeket, művelődési intézményeket. A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium minden olyan lehetőséget támogat, amely a helyi vagy megyei önkormányzatoktól származik a jelenlegi áldatlan helyzet megoldására tett javaslatként. – A minisztérium hogyan kívánja megóvni a kulturális intézményeket, amennyiben a megyei önkormányzatok az említett kormányhatározat szerinti létszámcsökkentést főként a kulturális intézményeken akarják elvégezni? – Ha az önkormányzatok a kulturális intézmények személyzetének tömeges elbocsátásával, netán az intézmények felszámolásával vélik megoldani az anyagi gondjaikat, akkor ezt a polgároknak és a sajtónak is rajtuk kell számon kérnie, mivel ez már nem tartozik a szaktárca hatáskörébe. A minisztérium mindössze konzultálhat az ügyben azönkormányzatokkal, de nem dönthet helyettük. Ellenben azzal sem érthetünk egyet, hogy a kulturális intézményekben az önkormányzatok 10-15 helyett 40-50 százalékos személyzetcsökkentést eszközöljenek, hiszen ez az intézkedés első sorban az önkormányzatok apparátusának egészére vonatkozik, és azokra a kulturális intézményekre, amelyeket az önkormányzatok hoztak létre. - A váradi színház és a filharmónia helyi önkormányzati hatáskörbe való áthelyzéséről voltak-e egyeztetések a Bihar Megyei Tanács és a minisztérium között? - A minisztériumnak nincs erre vonatkozó hatásköre. Kiss Sándor, megyei önkormányzati alelnök és Biró Rozália alpolgármester tájékoztatott erről a lehetőségről. Úgy vélem, Bihar megyében jobban tudják, hogy melyik önkormányzatnak van több lehetősége a kulturális intézmények támogatására. Ugyanakkor felhívnám a figyelmét arra, hogy Romániában a kultúra területén a legelőrehaladottabb a decentralizáció, és ez azt is jelenti, hogy a központi közigazgatás átadja a kompetenciákat és - a vonatkozó költségvetés mellett – a problémák megoldásának hatáskörét is. A minisztériumok csupán az országos szintű közpolitikákat határozzák meg, nem kell „feltelefonálni” ha helyi szintű problémát kell megoldani. Pap István erdon.ro 2010. július 29.Színházfelújítás harmadik szakaszbanNagyvárad – Harmadik szakaszába lépett a nagyváradi állami színház épületének felújítása. A nagyváradi színház épületének külső felújítása, illetve a díszítőelemek restaurálása után mindazoknak a munkálatoknak az elvégzése maradt hátra, amelyek a két előző kiírásból kimaradtak. A jelenlegi munkálatok két részre oszlanak, tájékoztatta lapunkat Benyovszky Tünde, a Nagyváradi Ingatlanügyi Hatóság aligazgatója, akitől megtudtuk azt, hogy a nagyobb 5.224.520 lej értékű projekt az elektromos, a fűtési és a csatornahálózat cseréjét foglalja magában, de egyebek mellett a mellékhelyiségek, a hangosítás, a klímaberendezés felújítását is ennek a projektnek a keretében kell elvégezni. A munkálatokat a Constructorul Salard cég nyerte el. Csőakadály „A legnagyobb gondot a felújításnak ebben a szakaszában az okozza, hogy a Madách utcai fogyasztókat kiszolgáló fűtéscső a színház alatt halad el. Ahhoz, hogy az alagsort felújíthassuk, ezt a csövet ki kell vezetni az épület alól. A Hőerőmű július 21-én elkezdte ezt a munkát, a fűtéscsövet másfelé fogják elvezetni, így biztosítva lesz a fűtés a színház körüli fogyasztók számára” – mondta Benyovszky Tünde. Az aligazgató hozzátette, hogy a munkálatok elvégzésének határideje 2011 februárja. Egyelőre az előre megállapított ütemterv alapján halad a munka, ami azonban elhúzódhat, hiszen ebben a harmadik szakaszban még további külső munkálatokat is el kell végezni, például a színház körüli járdákat is fel kell újítani, és az ereszeket is le kell vezetni közvetlenül a csatornahálózatba. „Ezen esetekben a megbízott vállalat csak azok után tudja elvégezni a munkát, miután a vízügyi társaság és a Hőerőmű a maga során előkészítette a terepet” – jelezte Benyovszky Tünde. Húzódhat A felsoroltak mellett, végső fázisként történik meg a színház bútorzatának beszerzése. Ezt a kiírást az Arhitectura&Mobili cégszövetség nyerte meg 807 ezer lejes ajánlatával, mely vállalta azt, hogy négy hónap alatt biztosítja az összes szükséges bútorzatot. Ők azonban a fő kivitelezőhöz vannak kötve, ugyanis a bútorok beszerzését csak a nézőtér elkészülte után lehet megkezdeni, jelezte Benyovszky Tünde. Végezetül az aligazgató elmondta, hogy a színház felújítási munkálatainak mindhárom szakaszában a Bihar Megyei Tanács utalta és utalja át a szükséges pénzt, a város csak az ingatlan kezelését vette át arra az időszakra, amíg a felújítási munkálatok tartanak. Az aligazgató által nyújtott tájékoztató után kilátogattunk a felújítások helyszínére is, ahol a munkások éppen az elektromos vezetékeket süllyesztették a falba. A felújítással kapcsolatos különböző feladatokkal megbízott személyek közül többen is elmondták, hogy a jövő februári határidő nagyon optimista előrejelzés, sokkal valószínűbb az, hogy a teljes felújítás a jövő évi színházi évad kezdetére (2011 július – szeptember) készül el. Pap István. erdon.ro 2010. július 29.Érkeserűi Ifjusági Napok az újjáalakult MIDESZ–szelBihar megye – Július utolsó hétvégéjén rendezte meg Érkeserűben az Ifjúsági Napokat a nemrég újjáalakult helyi MIDESZ. Próbára tette őket az esős időjárás, de megoldották a feladatot. Szombaton került sor az Anna–napi búcsúra, mely után következett volna az ünnepségsorozat megnyitója, de azt – ahogyan arról már beszámoltunk – elmosta az eső.Ahirtelen jött vihar azonban nem akadályozhatta meg az ünneplést, az eső elállta után a helyi menettánccsoport végigvonult a falun, az iskola udvaráig, ahol közben már zajlott az élet: a helyi és környékbeli csapatok kispályás focibajnokságon vettek részt. Délután került sor a megnyitóra a MIDESZ–tagok, és Nyiri Sándornak, Kiskereki község polgármesterének részvételével. Ezt követőenkezdődtek a szórakoztató programok. Voltkaraoké, a Pusztai Farkasok Íjászegyesület tartott bemutatót. Elmaradt bográcsosfőzés A sok által várt divatbemutatón az érkeserűi lányok sportos, estélyi és menyasszonyi ruhákban vonultak fel. Később az érmihályfalvi Street Dance csoport táncbemutatója következett, majd ismét karaoke, és végül megérkezett az est sztárvendége, asepsiszentgyörgyi Insect együttes, mely fergeteges koncertjével kitűnő hangulatot teremtett. A koncertet szabadtéri diszkó követte DJ Csukával, hajnal 3 óráig. Vasárnap reggel bográcsosfőző verseny kellet volna kezdődjön, de sajnos az időjárásiviszonyok miatt ez elmaradt, a szervezők pedig „átköltöztették” a további programokat a helyi kulturházba. Költözés a kultúrházba A kártyabajnokság résztvevőit sokan figyelték, kíváncsian arra, ki mellé áll a szerencse. A helyi gyerekek műsora következett, táncprodukciókkal és énekekkel. Este a paptamási Amazon Ász együttes szórakoztatta a közönséget, míg megérkeztek a napsztárvendégei:elsőként Csabcsu Junior, majd Jency, Meli és végül, de nem utolsó sorban MC Badi. A koncertek után hajnalig tartó dizkó volt DJ Csukával és DJ Rugeszel. A 2010–es Ifjúsági Napok sok problémával és nehézségel zajlottak le, de megérte a fáradozást, kitartó munka meghozta a gyümölcsét, vélik a szervezők. Horváth Bernadett. erdon.ro 2010. július 29.Tartanak a romániai romáktól a Schengen övezetbenA schengeni övezethez való csatlakozást megelőzően Franciaország szívesen venne valamilyen biztosítékot Romániától arra nézve, hogy nem fogják elözönleni az övezetet a romák csoportjai. Pierre Lellouche, az európai ügyekért felelős francia államtitkár a napokban úgy nyilatkozott, hogy fenntartással kellene kezelni Románia schengeni övezethez való csatlakozását, és csak akkor engedélyezni azt, ha rendezte a romákkal kapcsolatos problémákat. A belügyminisztérium azonnal lereagálta a francia megjegyzést, mondván, hogy képes a határon túli migrációt a jelenlegi Schengen államok területén érvényes standardok szerint kezelni, de ennek semmi köze a romániai állampolgárok Európai Unió területén megengedett utazásaihoz. Sőt, rámutattak arra a tényre is, hogy Románia maximálisan tiszteletben tartja az emberi jogokat és hisz abban, hogy a törvény előtt minden ember egyenlő, majd külön felhívták minden akadékoskodó figyelmét arra, hogy a szociális problémák nem szerepelnek azok között a tennivalók között, amelyek megoldása feltétele a csatlakozási szerződés aláírásának. Véleményük szerint a csatlakozás roma gondokhoz kötött feltétele mélyen sérti az Európai Unió diszkrimináció ellenes és a szabad mozgást biztosító alapelveit, s mint ilyen, határozottan visszautasítják ennek még csak a gondolatát is. erdon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
