|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 313 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 301-313 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2010. július 7.Hódmezővásárhelyi partneriskolát kerestek – Pellegrini Miklós, Tămăşan Petruşca, Bognár Levente HódmezővásárhelyenÉs a látogatás nyomán találtak is – derült ki Bognár Levente alpolgármester beszámolójából, aki Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettessel és Tămăşan Petruşcával, az A. Vlaicu Általános Iskola igazgatónőjével járt a napokban Hódmezővásárhelyen, Arad testvérvárosában. – Tudvalevő, hogy a Vlaicu iskola többnyelvű, a román mellett magyarul, németül és angol nyelven is folyik oktatás, s az igazgatónő egy, a HU–RO magyar–román kormányprogram keretében beadandó pályázathoz keresett hasonló beállítottságú partneriskolát. Cél a két iskola fejlesztése az idegen nyelv, a matematika, multikulturalizmus, környezetvédelem terén – magyarázta az alpolgármester. – Így találtuk meg a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium és Általános Iskolát, amely a megbeszélések alapján természetesen hajlandó az együttműködésre, sőt, mi szeretnénk ezt követően még egyet lépni és testvériskolai viszonyt kialakítani a két oktatási intézmény között – mutatott előbbre is Bognár Levente. Az aradi küldöttség konkrétumokról tárgyalt Árva Lászlóval, a magyar gimnázium igazgatójával, de fogadta őket dr. Koszó Péter alpolgármester is. Az aradi vendégeknek bemutatták a Hódmezővásárhely mellett épült Regionális Környezetvédelmi Nevelő Központot is, amelyet szeretnének bevonni az unió által is finanszírozható projektbe, hisz a határ menti kapcsolatok mindenképpen elsőbbséget élveznek. Arad és Hódmezővásárhely kapcsolata több mint húsz évre nyúlik vissza, és egy tragikus esemény, Tóth Sándor halála indította útjára. Tămăşan Petruşca igazgatónő kijelentette: szeretné, ha a fiatalok azt a hagyatékot tovább ápolnák, és bízik benne, ők lesznek a kapocs a két város között. – Célunk az lenne, hogy mindkét ország tanulói kihasználják, hogy Magyarország és Románia között a határok virtuálissá váltak. Ezt oly módon képzelnénk el, hogy az egyik évben Aradon, a másik évben Vásárhelyen szerveznénk egy kulturális fesztivált, amelyen mind a két nép megmutatná diákjain keresztül saját értékeit – jelentette ki a találkozón Árva László igazgató. A pályázatot októberben adják le, s ha elnyerik, akkor két éven át fut majd, de az intézmények természetesen sokkal hosszabb távon gondolkodnak. Irházi János. Nyugati Jelen (Arad) 2010. július 7.Kibővült az online kataszterÚjabb, a magyar kisebbség által működtetett 1140 intézmény adataival bővítették ki idén a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Transindex hírportál által 2009-ben közösen indított online katasztert, így ebben már összesen 1826 intézmény jelenik meg. A kisebbségek intézményrendszere (egyesületek, alapítványok és más szervezeti formák) tükrözik a közösségek szervezettségének a mértékét, és előrevetítik jövőbeni fennmaradásuk esélyeit. Ebből kiindulva a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elkezdte a romániai kisebbségek intézményrendszerének a feltérképezését. Az adatgyűjtés a nemzeti kisebbségek képviselői által kitöltött kérdőívek révén történt. 2009-ben az adatbázis 686 kisebbségi szervezet (albán, bolgár, cseh, görög, horvát, lipován, macedón, német, olasz, roma, rutén, szerb, szlovák, tatár, török, ukrán, zsidó) adatait tartalmazta. Az adatbázis részletes információkat nyújt a szervezetekről (elérhetőség, tevékenységi terület stb.), illetve lehetővé teszi sajátos ismérvek szerinti statisztikák készítését (pl. a szervezetek kisebbségek, megyék, tevékenységi terület szerinti csoportosítása). Mint ilyen, fontos munkaeszköze lehet különböző kormányzati és civil szervezeteknek, újságíróknak és kutatóknak, ugyanakkor pontosítja és gazdagítja maguknak a kisebbségeknek az önismeretét. Az online kataszter folyamatosan bővül, az interaktív menü segítségével a romániai kisebbségek bármelyik szervezete feltöltheti és frissítheti saját adatait. Az adatbázis az alábbi webhelyen érhető el: https://www.adatbank.ro/regio/ispmn/institutii/ Szabadság (Kolozsvár) 2010. július 7.Magyar tartalom a kolozsvári városháza honlapján? – Csoma Botond városi tanácsos leadta az ígért anyagotMiért ne kerülhetne ki magyar nyelvű szöveg az önkormányzat weboldalára? Most már csak a kolozsvári önkormányzat román többségének és Sorin Apostu polgármester politikai akaratán múlik, hogy sikerül-e a multikulturalitás reális megvalósítására vonatkozó első teszt: a városháza honlapjára feltöltik-e az ingyen és bérmentve szolgáltatott magyar tartalmat. Amint arról a Szabadság beszámolt, április 16-án RMDSZ-es városi tanácsosokból és László Attila alpolgármesterből álló küldöttség tárgyalt Sorin Apostuval, akkor igényelték: a város honlapjának egy része magyar nyelven is legyen elérhető. Csoma Botond tanácsi frakcióvezető, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének alelnöke a találkozót követően úgy nyilatkozott: két magyar anyanyelvű városházi alkalmazott segítségével magyarra fordítják a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal honlapjának (www.primariaclujnapoca.ro) egy részét. A munkát sikerült elvégezni, a napokban az önkormányzati képviselő le is adta az anyagot, július 15-re választ vár. Az RMDSZ-es önkormányzati képviselő lapunknak arról számolt be: a napokban személyesen átnyújtotta Sorin Apostu polgármesternek a hivatalos román–magyar fordító által láttamozott, lepecsételt és aláírt anyagot, amelyet, reméli, az április közepén lezajlott tárgyalás és megállapodás alapján mihamarabb feltöltenek a kolozsvári városháza weboldalára. – Egyik lapon volt a román változat, a másikon pedig a hivatalos és engedéllyel rendelkező fordító által láttamozott magyar fordítás. Utóbbin volt pecsét, aláírás – mondta Csoma. Hozzátette: nem az egész honlapot, csak a fontosabb részeket fordították le ingyen és bérmentve. – A turizmussal, a cégalapítással kapcsolatos információkat, illetve a polgármester üdvözlő szövegét, önéletrajzát fordítottuk le, valamint a díszpolgárok névsorát jelentettük meg – mondta az RMDSZ-es városi tanácsos. Csoma Botond konkrét határidőt kért Elmondása szerint a polgármester időt kért arra, hogy valakivel átnézesse a szöveget. – Ami rajtam múlott és megígértem, azt teljesítettem. Meguntam a várakozást, most határidőhöz kötöttem a konkrét és kézzel fogható intézkedés megtételét: azt mondtam Apostunak, hogy a július 15-ei tanácsülés előtti szokásos koalíciós egyeztetésen mondja meg, mikor kerül fel a tartalom. Amennyiben ezt nem teszi meg, azt a következtetést vonom le, hogy merő bohóckodás, látszattevékenység volt részéről az egész, s azoknak lesz igazuk, akik kételkedtek abban, hogy ez megvalósul – fogalmazott a politikus. Csoma Botond közölte: amennyiben július 15-én nem kap egyértelmű választ a polgármestertől, „más eszközökhöz folyamodik”. – Ha nem tesz semmit, akkor végleg megszilárdul bennem az a meggyőződés, hogy nincs reális akarat a multikulturalizmus megvalósítására Kolozsváron. A munkatársaim segítségével jómagam ingyen és bérmentve szolgáltattam az anyagot ahhoz, hogy a városháza honlapjának magyar tartalma is lehessen. Amennyiben nem töltik fel, úgy tekintem, hogy az Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ között kötött helyi koalíció csak egy formális megállapodás – jelentette ki a tanácsi frakcióvezető. Információink szerint jelen pillanatban Sorin Apostu küldetésen van, irodáját festik, csak július 11-én tér vissza Kolozsvárra. KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár) 2010. július 7.ElszámoltakPár soros sajtóközleményben reagált a Mecénás Alapítvány kuratóriumának nevében Kiss Sándor elnök – a Bihar megyei RMDSZ elnöke és a Bihar Megyei Tanács alelnöke – az Ady Termálszálló és Kulturális Központ nevű projekt sorsával kapcsolatban megjelent sajtóanyagokra. Az alapítvány fejléces papírján – amelyből kiderül, hogy a Mecénás a Pável utca 1. sz. alatti 1-es lakrészben székel – fakszimilében elküldött reagálás szövege betűhíven: „Az elmúlt napokban a sajtóban megjelent hírekre vonatkozóan a Mecénás Alapítvány Kuratóriuma kijelenti, hogy, pályázat útján nyert támogatást a Nagyváradi Ady Endre kulturális központra. Az aláirt szerződésnek megfelelően a szervezet elszámolt az illetékes hatóságoknál.” 2010. július 7.Illúzió az erdélyi magyarságértA Magyar Népi Szövetségről (MNSZ), a romániai magyarság történelméről, a baloldali ideológia megítéléseiről, illetve a Romániában kiépülő kommunista rendszerről tudhattunk meg többet a tegnapelőtti könyvbemutatón. Tucatnyi ember gyűlt össze a Partiumi Keresztény Egyetem Bartók-termében, ahol Nagy Mihály Zoltán, a Román Állami Levéltár főigazgató-helyettese és Olti Ágoston történész Érdekképviselet vagy pártpolitika? Iratok a Magyar Népi Szövetség történetéhez 1944-1953 című könyve került ismertetésre. A bemutatót Demeter Szilárd, a PKE tanára kezdte el, aki köszöntötte a könyv egyik szerzőjét, Nagy Mihály Zoltánt, illetve Sárándi Tamást, a Szatmárnémeti Megyei Múzeum kutatóját, majd beszélt arról a „történelmi vakfoltról”, amelyet a könyv kiemel a mélyből, és felelevenít az olvasó számára. Ezután Sárándi tartott tartalmas bemutatót a könyvről, amely egyben egy dokumentumgyűjtemény is. Beszélt a Román Kommunista Párt politikájáról, amely mindent megtett azért, hogy a rendszert jó színben tüntessék fel. Ezért a rendszer ellen harcolókat negatív, a mellette tartókat pedig pozitív részlehajlással minősítették, majd pedig szerepvállalásukat hasonló módon dokumentálták. Ezeket a dokumentumokat így nem lehet önmagukban szemlélve hiteles információforrásoknak tekinteni, csakis egy eseménysorban elhelyezve őket. „A dokumentum mint forrás önmagáért beszél” – magyarázta a kutató azt a történészek között közkedvelt – és egyben szakszerűtlen – felfogást, amely számtalan eseménynek a torzított ismertetéséért felelős. Az objektív, forráshiteles történetírásra ma már lehetőség van, de nem volt ez mindig így, mert az elmúlt rendszer történetírói szinte kivétel nélkül különböző érdekcsoportoknak a tagjai voltak. Ezután Nagy Mihály Zoltán beszélt művéről, illetve a könyv témájának problémájáról. Egyebek mellett elmondta, hogy ma sem túl népszerű célkeresztbe helyezni az erdélyi magyar „kommunistabarát” érdekképviseletet, jelesül az MNSZ-t, sokkal kellemesebb volna a második bécsi döntésről írni vagy az 56’-os forradalom mártírjaira emlékezni, de a történészeknek nem áll jogukban az eseményeket rangsorolni. „Ne úgy mutassunk be egy korszakot, hogy minden esetben csak az derüljön ki, hogy az erdélyi magyarságot mindig csak verték. Mutassuk meg azt is, hogy mit tettek vagy nem tettek meg a magyarjaink, esetleg miként ártottak saját közösségüknek” – mondta. Ezután a párizsi békeszerződés utáni idők egyedüli romániai magyar politikai képviseletéről, az MNSZ-ről beszélt, amely bár a magyarság érdekeinek védelmére szegődött, a kommunista párt árnyékában mozgott, később fel is szívódott benne, ezért több szempontú és előjelű a megítélése. „Érdekképviseletről csak akkor beszélhetünk, ha az adott szerv intézményt épít és intézményt véd” – folytatta. Ezt az intézményrendszert tálalja a könyv, illetve azt, miképp próbálta meg az MNSZ ezeket az érdekeket védeni, illetve miképp nem. Ezért is a cím, amely az MNSZ szerepvállalására utal, amely részben pártpolitika, részben pedig érdekképviselet volt. Nagy leszögezte: fontos kiemelni, hogy az akkori magyar vezetők hittek a román hatalommal való kiegyezésben, ami a magyar kisebbségi jogok érvényesítését illette. Abban is hittek, hogy a magyarság nemzetiségi problémáit a „közeli” Szovjetunió, nem pedig a „távoli” Nyugat oldhatja meg. Ez az illúzió részben annak volt köszönhető, hogy ez a generáció 1910 környékén született, és ez idő tájt még nem teljesedtek ki a kommunista eszmerendszer és a napi valóság közötti ellentmondások. A továbbiakban kitért arra is, hogy baloldalinak ítéltek meg ebben az időszakban sok olyan embert – például „a nép egyszerű fiát”, Márton Áron püspököt –, akiket ma semmiképp nem minősítenénk azoknak, mert ma már más a baloldal megítélése, amely időről-időre változott. Ahhoz, hogy ezt a hatalmas dilemmát feloldjuk, mindenképp történelmi kontextusba kell helyeznünk az eseményeket. A bemutató végén az érdeklődők kérdéseket tettek fel a mű szerzőjének, majd megvásárolhatták a könyvet. Balla Sándor. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. július 7.Határtalan örökségvédelem – XVII. Népi Építészeti Tanácskozás – Békés, 2010. szeptember 30. – október 2.A népi építészet hagyományainak védelme a kulturális örökségvédelem egyik fontos része. Egyben a civil szervezetek – amelyek egyfajta küldetéstudattal tekintenek a népi építészet által hordozott értékekre, azok fenntartására, átörökítésére, védelmére – egyik alapvető feladata. Népi örökségünk megóvása nem hárul egy-egy országra: e fontos tevékenység határokon ível át, ezért mindenképpen fontos, hogy azt nemzetközi szinten is összehangolják. Ezt tűzte ki célul a békési tanácskozás. Az immár hagyományos tanácskozást a Békés Városi Kulturális Központban szervezték meg szeptember 30. és október 2. között, az Icomos Magyar Nemzeti Bizottsága és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal égisze alatt. Társszervező volt a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. A tanácskozás köszöntőkkel kezdődött. Elsőnek Izsó Gábor, Békés város polgármestere, majd – többek között – a társszervezetek részéről Dukrét Géza, a PBMET elnöke is köszöntötte a konferenciát, aki egyben ismertette az egyesület tevékenységét is. Egész nap a műemlékvédelemmel, a népi építészet védelmével kapcsolatos előadások hangzottak el. Az első nap programja Sófalvi István nagyváradi fotóművész Érmelléki borpincék című kiállításának megnyitásával végződött, a tárlat anyagát Balassa M. Iván ismertette. Másnap szakmai kirándulást szerveztek, amelynek célja a védelem különböző szintjeinek, épületegyütteseknek – pincesoroknak – és egyedi épületeknek megtekintése volt az Érmelléken, a határ mindkét oldalán. A közel száz résztvevőt szállító két autóbusz egyikén Dukrét Géza volt az idegenvezető, aki részletesen ismertette az Érmellék történetét, műemlékeit és nagy szülötteit. A következő útvonalat járták be: Békés–Nagyszalonta–Nagyvárad–Gálospetri–Értarcsa–Szalacs–Székelyhíd–Létavértes–Békés. Gálospetriben megtekintették a Kéri Gáspár által berendezett tájházat, Értarcsán és Szalacson a pincesorokat, amelyeket Kéri doktor mutatott be. Létavértesen értékes néprajzi tárgyakat néztek meg a Magyar Néprajzi Kiállító Terem keretében. Záróeseményként egy vetített képsorral idézték fel a hajdani szőlőskert népi építészetét. A harmadik nap délelőttjén szintén előadások hangzottak el, többek között Kéri Ildikó Erzsébet és Kéri Gáspár Népi építészeti emlékek megőrzése és műemlékvédelem az Érmelléken című előadása. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. július 7.Ádáz harc a tanári állásokért – A bércsökkentés ellenére hatalmas a túljelentkezés a pedagógusi posztokraNem szegi kedvét a pedagógusoknak sem a létszámcsökkentés, sem a 25 százalékos bércsökkentés, rekordot dönt az idén a tanári állásokért meghirdetett pályázatokon a túljelentkezés. Nem minden szakterület van azonban lefedve: tornatanárból túl sok, matematikatanárból túl kevés jelentkezik. „Megalázó, ami a tanügyben van. Évről évre vizsgázom helyettes tanári állásért csak azért, mert nincs meghirdetve címzetes katedra. Hiába képzem magam, hiába halmozom a szakmai eredményeket, kiszolgáltatottan pályázok, immár harmadik éve” – panaszkodik Pálffy Gizella, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Líceumban szolgálatot teljesítő magyarszakos pedagógus. A napokban zajlanak a pedagógusvizsgák: országszerte nagy a túljelentkezés, a pályakezdő vagy a címzetes állás nélkül maradt gyakorló pedagógusok feszült tempóban készülnek a megmérettetésre. Sok az eszkimó, kevés a fóka Kolozsváron az országos átlagnál is kiélezettebb a helyzet: a megszorító intézkedések miatt felére csökkent a betölthető tanári állások száma. Tavaly 2000, idén csak 1056 helyettesítő pedagógusi állás van szabadon. Ennél is elkeserítőbb a helyzet a címzetes posztokat illetően: 400 helyett ebben az évben csupán 142 pedagógus kap biztonságot és kiszámítható pályaképet ígérő állást. Anca Radu, a megyei tanfelügyelőség szóvivője az ÚMSZ-nek elmondta, valóságos ostrom alatt áll az intézmény: a címzetes állásokra tízszeres a túljelentkezés, több mint ezer, képzett, kifogástalan szakmai önéletrajzzal rendelkező pedagógus reménykedik abban, hogy szeptembertől „kenyérbe kerül”. A szóvivő úgy véli, a gondot az okozza, hogy túltermelés folyik a hazai egyetemeken. „Évről évre ömlenek ki az egyetemi padokból a diplomás tanárok, függetlenül attól, hogy a csökkenő gyereklétszám miatt a tanügyi rendszer zsugorodik” – figyelmeztetett a szóvivő. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes az ÚMSZ-nek elmondta: lényeges hátránnyal indulnak a pályakezdő pedagógusok, mert a jelenlegi pályázati rendszerben a meghirdetett katedrák megszerzéséhez tapasztalat kell, a tanári versenyvizsgáknak megvan a maguk sajátos rutinja. Matek- kontra sporttanárok Maros megyében szintén a címzetes állásokért folyik nagyon kiélezett helyzet, itt 241 állásra 1628-an pályáznak – mondta el lapunknak Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes. A szakértő figyelmeztetett, viszonylagos a túljelentkezés, vannak állások, amelyet csupán egy-két jelentkező szeretne a magáénak tudni, és vannak posztok, ahova száznál is többen jelentkeznek. Hargita megye az országos átlag alatt marad, itt 521 helyre csupán 774 pedagógus pályázik; igaz, a címzetes posztok száma itt is aránytalanul alacsony: 91 tanár juthat a sokak által csupán vágyott biztos álláshoz. Ferencz Salamon Alpár főtanfelügyelő szerint szaktól függ, hogy milyen a túljelentkezés. Matematikatanárt például lámpással keresnek több iskolába is, a meghirdetett 22 helyre csupán 18 érdeklődő jelentkezett. A tornatanárok viszont egymásnak adják a kilincset az iskoláknál: egyetlen helyre hatvan tettrekész pedagógus is jelentkezett. „Túltermelés” van óvónőkből is: 11 címzetes és 94 helyettesítő állásra 215 pályázó versenyzik. A román oktatással hadilábon álló, sok tanügyi kudarcot elszenvedett megyében biztató jel, hogy a román tanárok is „elszaporodtak”: 44 posztra 52-en pályáznak. Ferencz Salamon Alpár főtanfelügyelő úgy véli, a megszorítások, a 25 százalékos fizetéscsökkentés nem szegte kedvét a pedagógustársadalomnak, a fogyatkozó állások ellenére is sok a jelentkező. Becsületbeli ügyek Borúlátóbb hargitai kollégájánál a pedagógustársadalom helyzetét illetően Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő, aki arra figyelmeztetett: a pedagógusok egzisztenciálisan kiszolgáltatottak. Ez a kiszolgáltatottság vezetett többek között az idei, sokkoló érettségi eredményekhez is – véli a szakértő, aki szerint konfliktusokkal teli tanév áll a pedagógustársadalom mögött. „Egy tanárnak becsületbeli ügye, hogy végigvigyen egy osztályt. Ehhez képest a címzetes tanárok, akiknek tíz év alatt három év fizetés nélküli szabadság jár, időnként elmennek idénymunkára epret szedni Spanyolországba. Távollétükben helyettesítők tanítanak, majd amikor a címzetes tanár visszatér, úgy zárja le a diákjait, hogy fogalma sincs, hol áll a tudásszintjük – szolgált az ÚMSZ-nek szociológiai gyorsfényképpel az intézményvezető. Keresztély Irma figyelmeztetett, hogy a lehetőségekhez képest mindent megtesznek a pedagógustársadalom helyzetének stabilizálásáért, címzetes tanárt például egyáltalán nem bocsátanak el az idén. A közelgő versenyvizsgán itt is nagy a túljelentkezés: 103 címzetes állásra 591 pedagógus pályázik. A legnagyobb a túljelentkezés az óvónői, tanítói, angol nyelvtanári, a földrajz és a pszichopedagógia szakra. Minden nagyon szép A tanügyi rendszer jövő évi működését, a tanári állások elosztását érintő országos pánik nem rendíti meg az oktatásügyi minisztériumot. Tegnap Daniel Funeriu tartott sajtótájékoztatót, hogy reagáljon a sokak által tragikusnak nevezett érettségi eredményekre. A tárcavezető úgy vélte, az idei kudarc kiküszöbölésére tökéletesen alkalmas az új tanügyi törvény, mert kötelezővé tesz minden olyan változást, amely biztosítja a minőségi közoktatást. S bár a lapunknak a pedagógusok „megalázónak” érezték kiszolgáltatott helyzetüket, a hiábavaló folyamatos szakmai felkészülést, a miniszter tegnapi nyilatkozatában úgy reagált: még több továbbképzés, jobb értékelési rendszer, biztosabban működő nemzeti alaptanterv szükséges az oktatásügy stabilizálásához, a reformot pedig – szögezte le Funeriu – folytatni kell. A lapunknak nyilatkozó Kovászna megyei főtanfelügyelő az érettségivel kapcsolatban különvéleményt fogalmazott meg. Keresztély Irma úgy véli, itthon is a Magyarországon bevezetett kétszintű érettségi lenne célravezetőbb. A szakértő által elfogadhatónak ítélt rendszer esélyt nyújtana arra, hogy az elméleti líceumok és a szakiskolák diákjai olyan megmérettetésen vegyenek részt, amely a felkészültségüknek megfelelő szempontok szerint vizsgálná a tudásukat. Antal Erika, Baloga-Tamás Erika, Kovács Zsolt, Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. július 7.Autonómiapárti a magyar kormány?A magyar kormány támogatja Székelyföld autonómiáját – jelentette ki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs. A Székely Nemzeti Tanács elnöke hozzátette, a napokban budapesti hivatalában találkoztak Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettessel, aki megerősítette, hogy a magyar kormány támogatja a székelyföldi autonómiatörekvést, és az SZNT-t partnerének tekinti ebben a kérdésben. Izsák Balázs szerint azért kiemelten fontos ez a kérdés, mert az SZNT fennállásának hét éve alatt ez az első magyarországi kormány, amely vállalja ezt. „Meg vagyok győződve arról, hogy amit Semjén Zsolt mondott a székelyföldi autonómiáról, az beleillik a román–magyar alapszerződés kereteibe, hiszen a magyar kormány támogatása a kisebbségi jogok védelmét célozza, ami az alapszerződés értelmében államközi együttműködés tárgya” – mondta Izsák Balázs. Mint ismeretes, a közelmúltban Semjén Zsolt hivatalos romániai látogatást tett, ellátogatott Bukarestbe, Sepsiszentgyörgyre, Kolozsvárra és Gyulafehérvárra. Székelyföldi látogatása után az SZNT tiltakozott amiatt, hogy a magyar kormányfő-helyettes nem tette tiszteletét náluk is. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. július 7.Nem megy a tisztújítás – Az ügyvezető elnökség segítségével választ elnököt az udvarhelyi RMDSZVárhatóan a héten dolgozza ki az RMDSZ ügyvezető elnöksége által felállított koordináló testület a szeptember 30-án sorra kerülő székelyudvarhelyi tisztújítás menetrendjét, beleértve azt, hogy milyen feltételekkel lehet indulni a városi szervezet elnöki tisztségéért folyó versenyben. A székelyudvarhelyi RMDSZ-szervezet elnöki tisztségéért folytatott belső harc tavaly decemberben, a szervezet tisztújító ülésén kezdődött, és azóta sem csitult el a viszály. Ennek eredményeként szinte minden hónapra jutott egy-egy tisztújítás. Bár a sorozatosan megszervezett elnökválasztásokat a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság szabályzatellenesnek nyilvánította, a két pártra szakadt helyi szervezet végül már egymás tudta nélkül szervezett tisztújító gyűléseket, így kerülhetett sor arra is, hogy egyazon időben ketten is magukénak tartották a tisztséget. A felső vezetés végül megsokallta a helyzetet, és az RMDSZ ügyvezető elnökét, Takács Csabát küldték Székelyudvarhelyre, hogy tárgyaljon a konfliktus feloldásának lehetőségéről. A körzeti vezetőkkel, korábbi elnökökkel folytatott tárgyalás eredményeként végül Bunta Levente széki elnököt kérték fel arra, hogy a következő tisztújításig lássa el a városi RMDSZ elnöki teendőit, és biztosítsa az ügyvitelt. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége teljes mértékben kézbe vette az ügy irányítását, és első lépésként június végén koordináló testületet nevezett ki, amelynek hatásköre a városi szervezet elnökét megválasztó küldöttgyűlés megszervezése. A tisztújítást koordináló testületben honatyák, illetve a helyi, valamint a széki RMDSZ vezetői kaptak helyet, név szerint Antal István, Asztalos Ferenc, Bunta Levente, Grünstein Szabolcs, Fehér István, Kovács Péter ügyvezető alelnök és Verestóy Attila. A testület július 2-án meg is tartotta első ülését, melyen megegyeztek abban, hogy a tisztújító küldöttgyűlést szeptember 30-án tartják. Ezt az elkövetkező 10 napon belül még egy ülés követi, ahol az elnöki tisztségre való jelölések menetéről dönt majd a koordináló testület, tájékoztatta lapunkat Kovács Péter ügyvezető alelnök. „Egyébként tudatosan nem avatkozott bele eddig egyetlen felsőbb szerv sem az udvarhelyi szervezet belső ügyébe, csak amikor láttuk, hogy sokadszorra is zsákutcába kerülnek, akkor döntöttünk úgy, hogy szükséges a közbelépés. Biztos vagyok abban, hogy szeptember 30-án, a közösen felállított és betartott szabályok nyomán sikerül majd egy olyan elnököt választani, aki teljes egészében be tudja tölteni mandátumát. Az elsődleges cél nem az elnök kiléte, hanem az, hogy végre működjön a szervezet” – magyarázta Kovács. Bunta Levente az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, Székelyudvarhely polgármestere lapunknak kifejtette, szerinte a lakók nem érezték meg a helyi szervezet működésképtelenségét. A rájuk tartozó feladatokat ugyanis esetenként különböző tisztségviselők látták el, így nem mutatkozott különösebb hiány semmilyen téren. „Tudni kell, hogy Székelyudvarhelyen van az Udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet központja, és ők rendezték az ügyes-bajos dolgokat” – összegzett Bunta. Baloga-Tamás Erika. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. július 7.A pillanat alkalmasságaMiközben az ország és benne a szorongatott falvak-városok szügyig állnak vízben, házak, hitek, politikai erődítmények dőlnek, s a víz színén tojásdobálóktól és feldühödött valódi és műparasztoktól űzve egy vízi- és csoda-Boc szaladgál, miközben a világ tetőtől-talpig fociban tobz, brazilt sirat, németet éltet, a megtalált pillanatban meg vagy inkább még inkább: újjáalakult a Román Kommunista Párt. Korábban – amolyan kéregalatti sekély illegalitásban – a Társadalmi Szövetség pártjának nevezte magát. Mára megizmosodott nyugdíjasként (micsoda nyugdíjakkal zsebükben, takarék- és pártkönyvekben!) kilépve a nyilvánosság elé, bátran hirdeti, hogy éljenek a kommunisták és a nemzetköziség! Ez utóbbiról maga sincs meggyőződve, hiszen, ha a nagy elődpárt kinyírt főtitkárának nemzetköziségére gondol, eszébe jut, hogy csak a főtitoknok-elnök utazott a nemzetköziség tengerein, a honi komcsi a nemzeti nagyobbság érzeteinek tócsájában volt kénytelen papírhajókázni, már ha volt papír, írni, alféltekét törülni. Szóval itt a párt, az aggmenház acélos élcsapata, vagy bicebóca alcsapata, amely kíméletlen harcot hirdet a megbukott kapitalizmus ellen, a dolgozók millióinak fog vörös reményt sugallni, szép jövőt, munkát kenyeret ad a mai párttagok főnökségre vágyó unokáinak mankójához. Érlelődik újra a szocialista munkaverseny és a velejáró nemzeti sorálló bajnokság, forr már a virtusokban a virtuális étel és ital, jönnek a végeérhetetlen gyűlések és a kudarcápoló szerek nagyvására. De ha egy kevéssé eltekintünk a visszahúzóktól és arasszal feljebb emeljük szemünk, ott látjuk a húsz év alatt tökéletesen átfestett ócskákat, akik hallgatva az idők szavára átrétegződtek, asszimilálódtak, átfestették politikai jelmezüket, pártokba csoportoztak, befurakodtak a demokrácia lágy zsigereibe, a hézagokba, testrésekbe. Mára a tegnapi arctalanok, kis stréberek, vidéki párttitkárok és tagdíjbeszedők, szakszervek, tisztes polgári technokraták, liberálisan ókonzervatívok, szekusan parasztdemokraták, kiszesen új degenerék lettek, jobboldalon viselik amúgy baloldali kardiovaszkuláris párt- és kormányszervüket. Bár nincsenek ott az újjáalakulásnál, figyelnek. Ha ugyanis újabb fordulat jőne, amitől a történelem szellentése mentsen, akkor ugrásra készek. Visszaigazolnak. Addig pedig hirdetik, hogy az RKP főtitkára Constantin Rotaru elvtárs, aki most odaállt a gátra – nem a Szeret és a Szeretet (a hatalmat szeretné) vagy az Olt gátjára, hanem a kapitalizmuséra – nem is román, hanem cigány, ne adj isten, Roth (áru-ló). Sőt ultrarőt. Sebestyén Mihály. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. július 8.Igazgató marad Bocsárdi LászlóMásodjára 9.49-re értékelte a vizsgáztató bizottság Bocsárdi Lászlónak, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatójának ötéves menedzseri tevékenységét, ezzel az eredménnyel a Jászai Mari-díjas művész folytathatja munkáját az intézmény élén — tudtuk meg Sztakics Éva alpolgármestertől, a bizottság tagjától. Mint ismeretes, első alkalommal 8,92-re értékelte egy háromtagú bizottság a színházigazgató menedzseri tevékenységét, ez az eredmény oly mértékben felháborította a közvéleményt, hogy a polgármester kezdeményezésére az önkormányzat visszavonta az értékelés módszertanára vonatkozó határozatát, második vizsgáztatást írva ki. Ezúttal héttagú bizottság: a román színházi szövetségtől Emil Boroghina, a marosvásárhelyi színművészeti egyetemtől Gáspárik Attila, a kolozsváritól Kelemen Kinga, a kritikusok szövetségétől Ion Parhon, a művelődési minisztérium felkérésére Carmen Croitoru független szakértő, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat képviseletében Sztakics Éva és Kovács István értékelte Bocsárdi menedzseri beszámolóját, illetve hallgatta meg a színházigazgatót, mindannyian kilenc fölötti jegyet adtak (tízest senki), a hét jegy általánosa a 9,49. A bizottság ajánlásokat is megfogalmazott, többek között az intézmény szerkezeti felépítésének újragondolását javasolták, a művészeti tanács és a vezetőtanács helyének meghatározását, a belső rendszabályzat és a munkaköri leírások frissítését, pályázati iroda létesítését, többen felvetették a gazdasági igazgató alkalmazásának fontosságát, illetve, hogy a színháznak szélesebb réteg igényét kellene kielégítenie saját előadásai sokszínűsítésével vagy vendégelőadásokkal. Általános következtetésként megfogalmazódott az is, hogy városi, de még inkább megyei szinten művészeti startégiát kellene kidolgozni, a megye kulturális igényéről tanulmányt kellene készíttetni, valamint, hogy a régió helyi, megyei önkormányzataival partnerségben összehangolni a művészeti intézményeket — itt konkrétan arra utaltak a szakemberek, a sok kis színház helyett kevesebb, de több helyszínen fellépő társulatnak kellene lennie, annál is inkább, mert a színházak minősítésével lehetőség nyílik majd arra, hogy a vidéki társulatok ne csupán fenntartóiktól, a városok önkormányzataitól kapjanak támogatást, hanem előadásaik minőségének függvényében az államkasszából is. A kedden lezajlott értékelés eredményéről Bocsárdi László a Háromszéktől értesült, a hogyan továbbról — míg a vizsgáztatás jegyzőkönyvét kézhez nem kapja — nem nyilatkozott, annyit viszont elmondott, a színház körül kialakult konfliktus arra használt, hogy mindkét fél számára jobb rálátás nyílt a fenntartó és színház közötti együttműködés lehetőségeire. A színház következő időszakát a társulatnak és az önkormányzatnak közösen kell kitalálnia, az intézmény felépítésének újragondolásában segítségre számít az igazgató, miként a most megismert szakemberek tanácsaira is, hiszen kiderült, helyi szinten nem eléggé ismertek a kultúrmenedzseri lehetőségek. Váry O. Péter. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. július 12.Fapuskától óvó román rendőrségTörténelmi hadijáték közel kétszáz korhű egyenruhában és fegyverzettel felszerelt hagyományőrző előadásában – egyedülálló rendezvényt álmodtak meg Gyergyóremetén a falunapok alkalmából. A csata lezajlott, azonban nem a tervek szerint: a rendőrség nem engedélyezte, hogy a hagyományőrzők használják teljesen ártalmatlan, fából készült fegyvereiket. Az 1849. február 9-én lezajlott piski csatára emlékeztek vasárnap Gyergyóremetén. Nagyszabású hadijátékra került sor a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Egyesület, székelyföldi hagyományőrzők, valamint a Román Katonai Hagyományőrzők Szövetség közreműködésével. A közel kétszáz szereplő részletesen előadta azt a küzdelmet, amikor Bem József tábornok legnagyobb győzelmét aratta az osztrák császári csapatok felett. Az egykori csata a Sztrígy folyón lévő híd megtartásáért, illetve elfoglalásáért zajlott, a székely alakulatok bátran rohanták le az osztrák csapatokat, és visszavonulásra késztették a császáriakat. Remetén, a Maros-parton felállított híd körül zajlott a küzdelem, gyalogosok, tüzérek, lovas huszárok csaptak össze. A csatajelenet alatt Csikány Tamás hadtörténész mesélte a korabeli eseményeket, hogy a küzdelem mozzanatai érthetőek legyenek. A hagyományőrzők korabeli egyenruhákat viseltek, fegyverük is volt, de csak fából készült utánzat. A tervek szerint az eredeti lőfegyverek alapján készült másolatokat használtak volna, ezt azonban nem engedélyezte a rendőrség. A hagyományőrzőktől megtudtuk, a rekonstrukciók egyáltalán nem veszélyesek, emberi élet kioltására nem alkalmasak, hiszen kis mennyiségű lőpor robban fel bennük, így hang és füst keletkezik, golyót azonban nem lőnek ki. Elmondásuk szerint egyébként Európa más országaiban engedélyezett a puskák használata, rendszerint alkalmazzák különböző bemutatók, hagyományőrző rendezvények esetén. A hasonló elven működő ágyúkat szintén nem hozhatták el Remetére. Laczkó-Albert Elemér polgármester elmondta, már négy hónapja kértek engedélyt, hogy a fontos kellékeket ide szállíthassák a magyarországi hagyományőrzők. „Hónapokig jártuk a rendőrséget, hitegettek, csalogattak, a legnagyobb baj, hogy nem mondták meg, mit kell tenni, hanem hallgattak és aztán az utolsó percben bejelentették, hogy nem lehet” – részletezte a község vezetője. Azt is elmondta, a művelődési minisztérium segítségét is kérték, még az utolsó percben is reménykedtek, de hiába, a válasz nemleges volt. A megyei rendőrség szóvivője lapunk kérdésére úgy nyilatkozott, nincs törvényes keret Romániában az ilyen eszközök használatára. A hadijátékra így is kíváncsi volt a falu népe, a füst és hanghatás végül néhány durranásra korlátozódott, amit kis mennyiségű lőpor robbantása idézett elő. A rendőrség figyelmét viszont ez sem kerülte el: a rendezvény után behívatták a szervezőket, és ellenőrizték a hagyományőrzők felszerelését, attól tartva, hogy megszegték a tiltást. Miután megbizonyosodtak a kellékek teljes mértékű ártalmatlanságáról, a szervezők elhagyhatták a rendőrséget. Lázár Hajnal Hargita Népe (Csíkszereda) 2010. július 8.Márton Árpád: A mit szabad és mit nem szabad vállalni dilemmájaAz RMDSZ-ben vita van a kormányzati szerepvállalásról, számoltak, számolnak azzal a negatív képpel, amelyet a mostani körülmények között ez jelent, de ugyanakkor mérlegelik azt is, milyen károkat okozna, ha kiszállnának, hisz ismét fennállna bizonyos megszerzett jogok elveszítésének kockázata, illetve annak veszélye, hogy nem tudnak egyes intézkedéseket jobb mederbe terelni — mondta el Márton Árpád képviselő. Leszögezte, elsősorban arról szólnak a szövetségen belüli nézetkülönbségek, hogy meddig lehet elmenni ezekért, mit szabad és mit nem szabad vállalniuk. A háromszéki képviselő felidézte az elmúlt parlamenti ülésszakban elért eredményeket, beszélt a tanügyi törvény vitájáról, de arról is, milyen fontos dolgokat sikerült módosítaniuk a büntetőeljárási törvénykönyvben. A következő időszakban az önkormányzatok átszervezését szabályozó, nemrég a Hivatalos Közlönyben is megjelent sürgősségi kormányrendelet tisztázása lesz a feladat, az RMDSZ harcol a túlnépesített hivatalok ellen, de nem ért egyet a fűnyíróelv alkalmazásával, az alkalmazási normákat úgy kell kidolgozni, hogy ne veszélyeztessék a szemételtakarítást, a közszállítást vagy éppen a színházak működését, ne egy bukaresti minisztériumi irodában döntsék el, hol hányan dolgozhatnak — fejtette ki Márton Árpád, s hozzáfűzte, reméli, jövő héten megoldást találnak erre. Vannak olyan kérdések, amelyek elutasítása koalíciós szakításhoz vezethet — hangsúlyozta, igaz, taktikai okokra hivatkozva nem árulta el, melyek ezek. Kiemelte, ha egy adott pillanatban az RMDSZ döntéshozó fórumaiban lesz egy olyan többség, amely az ellenzéki szerep mellett dönt, akkor megteszik a szükséges lépéseket. Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. július 8.Tudásvágyból, szeretetből"Doktoranduskonferencia a MOGYE-n Gyógyításra elkötelezett hazai és határon túli fiataloknak, illetve neves vezetőtanáraiknak ad otthont ezekben a napokban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem. A doktorandusok harmadik alkalommal megszervezett konferenciája már múlt évben nemzetközi tapasztalatcserévé nőtte ki magát: tavaly német és ausztriai hallgatókat is megmozgatott, ezúttal az orvos- és gyógyszerészképzést nyújtó négy magyarországi egyetem doktori iskoláinak diákjait és a Moldova köztársaságbeli – kisinyovi – doktorandusokat vonzotta Marosvásárhelyre. Az idei ülésszakra 196 dolgozat érkezett, a konferencián 220- an vesznek részt. A rendezvény tegnap délelőtti megnyitóján dr. Jung János, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Doktori Iskolájának igazgatója, illetve dr. Ioan Nicolaescu, a MOGYE elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Kásler Miklós, a magyarországi Országos Onkológiai Intézet főigazgatója a budapesti Semmelweis Egyetem és a marosvásárhelyi tanintézet közötti ötéves együttműködés jelentőségéről beszélt. Ezt követően dr. Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának elnöke a közös munka hajtóerőiről – a tudásvágyról és a szeretetről – szólt, ugyanakkor elismerését fejezte ki a vendéglátó egyetem kutatói teljesítményeit illetően. A továbbiakban dr. Brânzaniuc Klára professzor asszony, a MOGYE tudományos munkáért felelős rektorhelyettese arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy ebben a hónapban hároméves posztdoktori képzés indult az egyetemen, melyen 40, doktori címet szerzett fiatal vesz részt – 30-an a marosvásárhelyi tanintézetből, hárman Bukarestből, négyen Budapestről és hárman Debrecenből –, és ezzel az új képzésformával a doktorandusok jövő évi konferenciája is új dimenziót kap. Az ünnepi beszédeket a frissen érettségizett Metzler Anna elektromosorgona-játéka követte. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre készülő diáklány saját szerzeményeiből adott elő néhányat. Végül dr. Jung János a MOGYE angol nyelvű folyóiratában publikálandó dolgozatokkal kapcsolatos észrevételeit ismertette, többek között az angol szakkifejezések helytelen használatára és a szerkesztésbeli hibákra, a pontatlan könyvészetre hívta fel a figyelmet. – A fiatal kutatóknak még bőven van mit tanulniuk a tudományos igényű munkák elkészítését illetően. Ez a konferencia a tapasztalatcsere mellett nevelői célokat is szolgál – nyilatkozta Jung professzor a megnyitót követően. A továbbiakban a pécsi egyetemről érkezett dr. Ember István és dr. Rébék-Nagy Gábor, illetve a kisinyovi Leonard Azamfirei előadásaira került sor, majd a délutáni órákban megkezdődtek a szekcióülések. A nemzetközi tapasztalatcsere péntekig tart. Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely) 2010. július 8.Online kataszter a nemzeti kisebbségek szervezeteirőlA kisebbségek intézményrendszere (egyesületek, alapítványok és más szervezeti formák) tükrözi a közösségek szervezettségének mértékét, és előrevetíti jövőbeni fennmaradásuk esélyeit. Ebből kiindulva a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elkezdte a romániai kisebbségek intézményrendszerének feltérképezését, olvasható az NKI közleményében. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a Transindexszel közösen 2009-ben elindította az online katasztert. Az adatgyűjtés a nemzeti kisebbségek képviselői által kitöltött kérdőívek révén történt. 2009-ben az adatbázis 686 kisebbségi szervezet (albán, bolgár, cseh, görög, horvát, lipován, macedón, német, olasz, roma, rutén, szerb, szlovák, tatár, török, ukrán, zsidó) adatait tartalmazta. Idén kibővítették a magyar kisebbség által működtetett 1140 intézmény adataival, így a kataszterben összesen 1826 intézmény jelenik meg. Az adatbázis részletes információkat nyújt a szervezetekről (elérhetőség, tevékenységi terület stb.), illetve lehetővé teszi sajátos ismérvek szerinti statisztikák készítését (pl. a szervezetek kisebbségek, megyék, tevékenységi terület szerinti csoportosítása). Mint ilyen, fontos munkaeszköze lehet különböző kormányzati és civil szervezeteknek, újságíróknak és kutatóknak, ugyanakkor pontosítja és gazdagítja maguknak a kisebbségeknek az önismeretét. Az online kataszter folyamatosan bővül, az interaktív menü segítségével a romániai kisebbségek bármelyik szervezete feltöltheti és frissítheti saját adatait. Az adatbázis az alábbi webhelyen érhető el: https://www.adatbank.ro/regio/ispmn/institutii/ Népújság (Marosvásárhely) 2010. július 8.Ösztönzés az SZNT-nekElőször történt meg, hogy a magyar kormány nyíltan partnerének nevezte a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) a székelyföldi autonómia megteremtésében – nyilatkozta a magyarországi látogatásának eredményeit összegző sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, az SZNT elnöke. Az SZNT háromtagú küldöttségét – az elnököt, valamint Tulit Attila és Árus Zsolt vezetőségi tagokat – a múlt héten Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadta Budapesten. Izsák beszámolója szerint a vendéglátó megerősítette, hogy az új magyar kormány támogatja Székelyföld önállósulási törekvéseit, ebben a kérdésben partnerének tekinti az SZNT-t, ugyanakkor fontos intézménynek nevezte a szervezet által létrehozott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést. Izsák szerint a magyar kormányfő-helyettesnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó kijelentése beilleszthető a magyar–román alapszerződés kereteibe. Abban ugyanis – emlékeztetett – szerepel a kisebbségi jogok védelme, ami egyúttal a nemzetközi együttműködés tárgya lehet, hiszen a magyar kormány a kisebbségeket védi, amikor az autonómiát támogatja. Semjén nyilatkozata előrelépést jelent a székelyföldi területi autonómia ügyében, hiszen az elmúlt hét év során, amióta az SZNT megalakult és működik, a magyar kormány soha nem vállalta fel ezt a témát – fogalmazott Izsák Balázs. Izsák Balázs elmondta: a szervezet támogatja a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) feltámasztását, és részt is kíván venni annak munkájában. Az SZNT elnöke közölte: Sepsiszentgyörgy polgármesterével, az RMDSZ színeit képviselő Antal Árpáddal elvi egyezségre jutott azt illetően, hogy az autonómiaharcban az önkormányzatokkal közös stratégiát kell kialakítani. Népújság (Marosvásárhely) 2010. július 8.Mérlegre tették a véndiákokat a Sapientián és a PKE-nSokat nyom a latban egy felsőoktatási intézmény megítélésében, hogy mennyire tudtak szakmájukban elhelyezkedni az ott végzettek, illetve hogyan sikerült azóta boldogulniuk. A Sapientia és a PKE vezetői és volt diákjai egyaránt elégedettek. Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az ősztől már akkreditált felsőoktatási intézményként várja a gólyákat, illetve a már ott tanuló diákokat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Dávid László, a magánegyetemként működő, magyarországi kormánypénzekből finanszírozott felsőoktatási intézmény rektora a Krónikának elmondta, a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) július 24-én szavaz az egyetem engedélyeztetéséről, és ezután már csak a kormányrendeletet kell megvárniuk, hogy akkreditált egyetemként működhessen a Sapientia. Az intézményvezető pedig bizakodó, mint elmondta, az ARACIS szakemberei legutóbbi vizsgálódásuk alkalmával pozitívan értékelték a csíkszeredai, kolozsvári és marosvásárhelyi karokon zajló oktatás minőségét. Az elbíráláskor ugyan nem volt leszögezett pontértéke annak, hogyan alakult az egyetemen végzett diákok szakmai pályafutása, de a pozitív életpéldák mindenképp hozzájárultak az akkreditáció folyamatának alakulásához. Dávid László lapunknak elmondta, már évekkel ezelőtt bevezették az úgynevezett Alumni rendszert, ami tulajdonképpen a végzettek további sorsának alakulását monitorozza. Ezt többféleképpen igyekeztek megvalósítani. Egyrészt kihasználták azt a lehetőséget, hogy az államvizsgázó diák szoros kapcsolatot alakít ki a témavezető tanárával, aki a sikeres vizsga után is nyomon követi diákja sorsának alakulását. Másrészt létrehoztak egy digitális információs rendszert, amely interneten keresztül elérhető valamennyi diák számára, és mindenki feltöltheti ide az adatait. Ugyanakkor arra is van példa, hogy a végzős évfolyamok közös levelezőlistát hoznak létre, ahonnan az adatok szintén eljutnak az illetékesekhez. A rektor arra is kitért, hogy március, április folyamán –, amikor a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság ellenőrei vizsgálódtak a Sapientia három városban működő karain – találkozókat hívtak össze jelenlegi és volt diákokkal, illetve a munkáltatóikkal. „Meglepő módon ezekre a találkozókra a vártnál népesebb létszámban jelentek meg mind a volt diákjaink, mind a munkáltatók” – magyarázta a rektor, kifejtve, hogy tudomása szerint más egyetemekre nem jellemző, hogy a tanulmányaik befejeztével a diákok ennyire népes létszámban jelenjenek meg az egyetem hívására. Mint mondta, ezt kifejezetten pozitívan értékelték az ellenőrök. Büszke ex-sapientiások Lapunk a korábbi évfolyamokon végzettek véleményére is kíváncsi volt. Hargitay Tamás, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első évfolyamának hallgatója volt, 2005-ben végzett könyvelés és gazdálkodási informatika szakon. A fiatalember jelenleg a csíkszeredai AAM Management Information Consulting Kft.-nél dolgozik szaktanácsadóként. „Induló dolgokba belevágni mindig nagy kockázattal jár, hiszen számtalan bizonytalansági tényezővel néz szembe az ember” – részletezte Hargitay kérdésünkre, miért esett a választása az éppen akkor induló Sapientiára. Hozzátette: soha nem bánta meg, hogy ide jelentkezett, mivel szerinte itt olyan tapasztalatokat szerzett, amely komoly kihatással volt sorsának alakulására. Egy szakmai áthallgatási program keretében lehetősége adódott közel egy évig tanulni a Budapesti Corvinus Egyetemen, de jó tapasztalatnak bizonyultak a nyaranta szervezett szakmai gyakorlatok, amelyek később jelentősen megkönnyítették a munkaerőpiacon való elhelyezkedést. Tomonicska Ingrid Nagybányáról került Csíkszeredába egy kis kitérővel. Előbb Kolozsváron elvégezte a Babeş–Bolyai Tudományegyetem térképészet és kataszteri szakát, majd három évet szakképzetlen tanárként román nyelv és irodalmat tanított a Hargita megyei Borzonton. Ezt követően felvételizett a Sapientia román–angol szakára. A 2006-os államvizsgát követően versenyvizsgával került a csíkszeredai Kós Károly Építészeti Szakközépiskolába, majd következő évtől a Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Gimnáziumba, ahol jelenleg is tanít. Tomonicska szerint a Sapientia sokkal alaposabb felkészülést nyújt a tanári pályára, mint más hasonló egyetemek. „Láttam olyan kezdő tanárokat, akik pszicho-pedagógiai, vagy éppen módszertani hiányosságokkal küszködnek. Ezeket az ismereteket azonban mind megtanították nekünk” – fogalmazott a tanárnő. Mint részletezte, ezt igazolja az a tény is, hogy a Brassói Transilvania Egyetemen lezajlott államvizsgán valamennyi sapientiás átmenőjegyet kapott, esetében pedig a munkahely megszerzéséért tett versenyvizsga eredménye is annyira magas volt, hogy bárhol elhelyezkedhetett volna. PKE: folyamatosan bizonyítani kell Bár a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemet már 2008-ban akkreditálták, máig nagy hangsúlyt fektetnek a végzettekkel való kapcsolattartásra, folyamatosan követik egykori hallgatóik sorsának alakulását – nyilatkozta a Krónikának János-Szatmári Szabolcs rektor, aki azt is elárulta, hogy ez alapkövetelés a finanszírozó magyarországi kormány részéről. Az intézményvezető úgy látja, bár egyre inkább érzékelhető nálunk is az élethosszig való tanulás tendenciája, az egyetem diplomásai közül sokaknak sikerült a szakmájukban elhelyezkedni. A nyelv szakokon végzettek szinte mindegyike abban a szférában dolgozik, amelyre az intézményben felkészült, akár tanár, akár fordító vagy irodai dolgozó lett belőle. Ugyanez elmondható a közgazdá-szokról és reklámgrafikusokról is, tudtuk meg. Azok közül, akik tovább tanulnak, sokan folytatják a PKE-n, hiszen az akkreditáció óta itt is megindultak a magiszteri képzések, ugyanakkor mindegyik szakon akadnak olyanok, akik később doktori képzésbe is belefognak, ők Kolozsvárra, Temesvárra vagy magyarországi egyetemekre kerülnek, legtöbben Budapestre, Debrecenbe vagy Szegedre. „Első próbálkozásra sikerült elhelyezkednem a tanügyben, ezért sosem éreztem úgy, hogy hátrányom származna abból, hogy nem állami egyetemen diplomáztam” – fejtette ki lapunk érdeklődésére Beke Beáta angoltanár. A négy évvel ezelőtt végzett pedagógus azt mondja, az egyetem nyelv szakai erősnek számítanak. „A szakmámban dolgozom, méghozzá az állami szférában, s ennél mi sem bizonyítja jobban, hogy esélyeim egyenlőek voltak az állami egyetemeken végzettekével. Az átlagember véleménye szerint azonban a PKE képzése nem ér fel egy akármilyen más egyetemével, úgy tűnik tehát, hogy nekünk, itt végzetteknek még bizonyítanunk kell, de talán ez a normális. Idő kérdése csupán. Én mindenesetre elégedett vagyok mindennel, amit itt kaptam” – fogalmazott Beke Beáta. Nagy Orsolya, Jánossy Alíz. Krónika (Kolozsvár) 2010. július 8.RMDSZ – MPP békülés SepsiszentgyörgyönVisszakapta hatáskörét Bálint József alpolgármester, miután Sepsiszentgyörgyön békejobbot nyújtott egymásnak a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ helyi szervezete. Mint ismeretes, tavaly decemberben Antal Árpád RMDSZ-es polgármester javaslatára a tanács leváltotta az alpolgármestert, arra hivatkozva, hogy az MPP-frakció folyamatosan ellenzékként viselkedik, ezért kell megfosztani tisztségétől a város vezetésében. Az MPP-s Bálint József pert indított, a közigazgatási bíróság márciusban, a végleges döntésig felfüggesztette a menesztéséről szóló határozatot. Ennek ellenére eddig Bálint nem kapta vissza a jogköreit. Az alpolgármester tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette, a hétvégi sepsiszentgyörgyi árvíz alkalmával, majd a kárfelmérés során eredményesen dolgoztak együtt a polgármesterrel, és ez hozzájárult a nézeteltérés elsimításához. „A polgármester belátta, a bajban jobb, ha segítői vannak, mint ellenségei” – mondta Bálint, aki így a héten polgármesteri rendelettel visszakapta a hatásköreit: a városháza gazdasági osztályaival, az adóhivatallal foglalkozik, a legeltetés és erdőgazdálkodás tartozik a hatáskörébe, ugyanakkor megbízták, kutasson fel pénzforrásokat különböző infrastrukturális és szociális beruházásokra. Az önkormányzat tartalékalapjából adnak gyorssegélyt az árvízkárosultaknak, az MPP-s tanácstagok felajánlották e havi üléspénzüket, ebből húsz családnak jut egyenként 300 lej támogatás. Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár) 2010. július 8.Zöld „kommandó” BukarestbenA bukaresti rendőrségen kötött ki tegnap az a tizenöt magyar és román Greenpeace-aktivista, aki reggel lezárta a verespataki aranykitermelést tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) székházának bejáratait. Szegfalvi Zsolttól, a környezetvédő szervezet magyarországi igazgatójától megtudtuk: a fiatalok szabadon távozhattak a rendőrségről. „Még nem tudjuk, indítanak-e eljárást ellenük, egyelőre bírságot nem kaptak” – mondta az ÚMSZ-nek az igazgató. Szegfalvi tájékoztatása szerint az aktivisták kora reggel, munkakezdés előtt a cég irodájának bejárataihoz láncolták magukat. Az volt a tervük, hogy mindaddig tartják a zárlatot, amíg az RMGC le nem állítja a cianidos aranybánya előkészületeit. A helyszínen tábort is felállítottak a „Mentsük meg Verespatakot!” jelszó jegyében, a transzparenseken pedig ez állt: „RMGC: ne dolgozzatok egy katasztrófáért!”, „Nektek üzlet, nekünk katasztrófa!”. Az aktivistákat nem sokkal akciójuk megkezdése után a rendőrség eltávolította a székház bejárata elől, bevitték őket a rendőrségre, majd szabadon engedték őket. Az aktivisták lezárták a verespataki aranykitermelést tervező RMGC bukaresti székházának bejáratait Kétségbeesett próbálkozás „Kétségbeesésünkben folyamodtunk a tiltakozásnak ehhez a formájához. Minden perc, amelyben felfüggesztik az RMGC tevékenységét, egy-egy újabb perc nyerését jelentik Verespatak és a ciánszennyezéstől fenyegetett folyók” – mondta lapunknak a Greenpeace vezetője arra a kérdésünkre, hogy mi késztette őket az akcióra. Szegfalvi Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a Verespatak környékbeli hegyeket napi húsz tonna dinamit felhasználásával rombolnák le. A 185 méter magas gát mögött hullámzó cianidos zagy negyvenszer több, mint ami a tíz évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezést okozta. Nem adják fel A Greenpeace romániai koordinátora, Crisanta Lungu szerint a rendőrségi beavatkozás során nem történt erőszak. A Mediafax hírügynökségnek elmondta: folytatják a tiltakozó akciókat, és minden lehetséges eszközzel megpróbálják megakadályozni a bányászati kitermelés beindítását Verespatakon. „Már megtámadtuk a bíróságon az RMGC negyedik területrendezési engedélyét. Arra hivatkozunk, hogy a beruházás tönkretenne egy kulturális, történelmi és régészeti szempontból is kiemelt fontosságú vidéket. Jelenleg a bírósági ítéletre várunk” – mondta Lungu. Mint ismert, az Fehér megyei önkormányzat által kibocsátott új területrendezési engedélyt a környezetvédelmi minisztériumban létrehozott Verespatak-bizottság elemzi. A testületnek a napokban kell közölnie azt, hogy honnan folytatja majd a kormány a beruházás engedélyeztetési eljárását. Működik a bányalobbi? Rossz hír a környezetvédők számára, hogy Janez Potocnik környezetvédelmi EU-biztos június 23-án kijelentette: az Európai Bizottság nem tartja megalapozottnak a ciános kitermelésre vonatkozó aggodalmakat. A biztos arra az Európai Parlamentben nemrégiben elfogadott állásfoglalásra reagált, amely betiltaná a ciántechnológiát alkalmazó bányászatot Európában. Janez Potocnik nyilatkozatát a nagy európai bányavállalatok érdekeit védő szakmai szövetség, a Bányászati Iparágak Európai Egyesülete (Euromines) idézte kedden közleményben. Eszerint az Európai Bizottság megalapozatlannak tartja a ciántechnológia bányászati használatának betiltását. A környezetvédelmi biztos szerint Brüsszel áttanulmányozta az Európa Parlament állásfoglalását, és arra a következtetésre jutott, hogy egy ilyen intézkedés környezetvédelmi és az egészségügyi szempontokból is megalapozatlan volna. „Érdekes, hogy a környezetvédő civil szervezetek még májusban levelet küldtek Janez Potocniknak a ciántechnológia betiltásával kapcsolatban, s még mindig nem kaptunk rá választ. A bányalobbi erősebb, mint mi vagyunk” – kommentálta a környezetvédelmi biztos nyilatkozatait lapunknak Szegfalvi Zsolt. RMGC: mindenki jól jár A kanadai–román vállalat tegnap közleményben reagált a Greenpeace bukaresti akciójára. „A bányaprojekt száz százalékban tiszteletben tartja a törvényeket. Beruházásunk fellendíti Verespatak térségét és esélyt ad a vidék kulturális és természeti örökségének megmentésére. A bánya megnyitásával a helyi közösség és a román állam is jól jár” – áll a közleményben. Korábban a cég azzal is érvelt: a zagytározóba kerülő cián koncentrációja alacsonyabb lesz majd a Európai Unió által előírt szintnél is. Jelezték, hogy a Verespatakot körülvevő hegyeket valóban „elhordják”, ám a föld egy része visszakerül a helyére. Szentesy Cecilia, a cég műszaki igazgatója korábban lapunknak elmondta, a Kirnyik hegység mintegy száz méterrel lesz alacsonyabb a kitermelés befejezése után. Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. július 8.Románia kieshet a Déli Áramlat projektbőlBulgária kiszoríthatja Romániát a Déli Áramlat (South Stream) projektből - írja az orosz sajtó. A Déli Áramlat projekt szerint Oroszországot Európával összekötő, Ukrajnát megkerülő gázvezeték épülne. Az orosz sajtó azok után kezdett Románia kimaradásának lehetőségéről cikkezni, miután a bolgár miniszterelnök kijelentette, július 16-án a projekthez való csatlakozásáról szóló egyezséget ír alá Bulgária Moszkvával. Múlt év végén, miután nem jutott egyezségre a bolgár hatóságokkal, Oroszország Romániával kezdett tárgyalásokba. Akkoriban az orosz sajtó arról írt, hogy Románia foglalhatja el Bulgária helyét a Déli Áramlat projektben. (realitatea) Transindex.ro 2010. július 9.Korlátozzák a kisebbségi nyelvű közvetítéseketA dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság közvetítése kapcsán a nemzeti kisebbségek nyelvén történő televíziós sugárzás korlátozásának problémája is felmerült az Európai Parlament (EP) kisebbségi munkacsoportjának e heti ülésén – közölte csütörtökön Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a munkacsoport vezetője. Az ülésen a dél-tiroli német csatorna (RAS) képviselői elmondták, hogy Olaszország egyetlen kisebbségi nyelven, németül sugárzó csatornája nem közvetítheti a világbajnokságot. A nemzetközi szövetség (FIFA) ugyanis csak az adott ország nemzeti csatornájának adott közvetítési jogokat. Ugyanez a probléma merült fel Erdélyben is, ahol a Román Televízió kizárólagos jogára hivatkozva felfüggesztették az MTV1 sugárzását a meccsek idejére. Ennek eredményeként a nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzó helyi adók nem közvetíthetik a mérkőzéseket, az anyaország csatornáit pedig a mérkőzések közvetítésének ideje alatt „felfüggesztik". A dél-tiroli szakemberek arról is tájékoztatták a munkacsoport tagjait, hogy beadványban fordultak a FIFÁ-hoz, de azt a szervezet elutasította arra hivatkozva, hogy a műsorszolgáltatás jogait nem régiók, hanem államok szerint adják. Paradox módon ugyanakkor a műholdon keresztül közvetítő német társaságok adásai – így például a ZDF és ARD – egész Európában foghatóak. Erdély.ma 2010. július 9.Frunda György álljon le! (Román civil szervezetek felhívása)A romániai civil társadalom egyes intézményeinek ― Román Akadémiai Társaság, Freedom House Romania, Közpolitikai Intézet, Román Európai Politikai Központ, Active Watch Sajtófigyelő Ügynökség, Társadalmi Párbeszéd Csoport, Független Sajtó Központ, Temesvár Társaság, Advocacy Képviseleti Akadémia ― szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében sajnálattal veszik tudomásul, hogy az RMDSZ markáns politikusai — elsősorban Frunda György szenátor — az utóbbi években mindent megtettek azért, hogy megakadályozzák a korrupció ellen tevékenykedők munkáját. Így történt ez a közelmúltban is. Az ANI-törvény vitája közben épp Frunda György szenátor javasolta a legdurvább módosításokat. Tulajdonképpen neki tudható be a feddhetetlenségi ügynökség ,,lefejezése”, mivel az ő javaslata alapján került ki a törvényből a tisztségviselők vagyoni helyzetét ellenőrző passzus. Ugyanakkor az ülésvezető Frunda arrogáns stílusával megakadályozta, hogy mások is elmondhassák véleményüket a tervezetről. Lehetetlenné tette, hogy kiegyensúlyozott vita alakuljon ki, ahol azok a szenátorok is elmondhatták volna a véleményüket, akik más nézőpontot képviseltek. Emiatt sokan úgy hozták meg döntésüket, hogy nem ismerték alaposan a megszavazott jogszabályt. A jelenlegi gazdasági válság közepette úgy gondoljuk, Frunda György szenátor és mindazok cselekedete, akik vele együtt megszavazták ezt a törvényt a szenátus jogi bizottságában, sértő és megalázó a lakosságra nézve, melytől elvárják, hogy áldozatot hozzon, miközben ők a minimális átláthatóságot vagy felelősséget sem vállalják. Felkérjük a romániai magyar közösséget, hogy ne küldjön több ,,Frunda Györgyöt” a parlamentbe, és gyakoroljon nyomást az RMDSZ-re! Emlékeztesse választott vezetőit arra, hogy a szövetség alakulásakor milyen célokat fogalmaztak meg a haladás szellemében, a reformok jegyében! Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. július 9.Szemléletváltás szükséges (Albert Álmos a gazdaságélénkítésről)A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) mai ülésén megvitatják és elfogadják az RMDSZ gazdaságélénkítő programját. Albert Álmos szenátor nemrég arról beszélt, miért van szükség erre, és ő milyen elképzelésekkel gazdagította a vitairatot. Romániának nem a gazdaság fellendítésére, hanem beindítására lenne szüksége — fejtette ki Albert Álmos. Véleménye szerint a drasztikus intézkedések nem orvosolják a gondot, csak ideiglenes megoldást nyújtanak a kormánynak, ,,segítséget, hogy újabb pénzeket pocsékoljon el a külföldi hitelekből" — mondotta, s felidézte, a tavaly is ez történt. Az RMDSZ gazdasági programjához megfogalmazott ötletei közül említi: igen fontos lenne kedvezményeket biztosítani a cégek, a kis- és közepes vállalatok számára, hogy munkaerőt alkalmazzanak. Sok tízezer állami alkalmazottat készülnek elbocsátani, de ha nem találnak munkát a magáncégeknél, akkor csak a segélyből élők sorát gyarapítják, s ez ugyancsak az állam költségeit növeli. Albert Álmos szerint tíz százalékra kellene csökkenteni a visszafordított profitadót, és további kedvezményeket nyújtani az új alkalmazottak esetében. Felére csökkentené a telekkönyvek kiállításáért fizetett díjakat, a kataszteri hivatalok most rendkívül nagy árakkal dolgoznak, ezért az emberek nem intézik el a hivatalos átíratást, hisz egy tízhektáros terület esetén ez a négyezer lejt is elérheti. Ha megadják a kedvezményt, a földek jogi helyzete is rendeződik, és pénzforrást is jelenthet — véli a szenátor. Három hete javasolták, növeljék meg az államnak tartozó cégek büntetőkamatát, három hónap után akár 15 százalékra. A rendelkezést csak azokra alkalmaznák, akik hanyagságból nem fizetnek, és nem rónának ki büntetést azokra a cégekre, amelyeknek az állam is adósa. ,,Ösztönző és nem büntető intézkedés akar lenni" — mondotta. Albert Álmos szerint kedvezményeket kellene nyújtani a külföldi befektetőknek, területadó- és társadalombiztosítási mentességet, ha nem teszik, nem jönnek beruházásokkal, és nem csak a költségvetési bevételtől esik el a büdzsé, de új munkahelyeket sem hoznak létre. A szenátor szerint a demokrata-liberálisok nem viszonyulnak kellő nyitottsággal a gazdaságserkentő elképzelésekhez, szemléletváltásra lenne szükség a DLP-ben. Két éve halogatják az intézmények átszervezését és a decentralizációt, nem akarják a döntéseket a helyiekre bízni. Albert Álmos elmondta, javasolták a bányatörvény módosítását, hogy az altalajkincsek után befizetett illeték bár egy része helyben maradjon, igen nagy összegről van szó, a borvíz, kő, szén kitermelése nagyon jól jövedelmez, minimális az ellenőrzés, nagyon sok a lopás, és már az is jelentős összeggel gazdagítaná a székelyföldi önkormányzatokat, ha ezt a pluszt nekünk hagynák — mondotta. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. július 9.Elhunyt Antal Árpád irodalomtörténészAz Erdélyi Múzeum-Egyesület mély szomorúsággal közölte, hogy dr. Antal Árpád professzor, az egyesület tiszteletbeli tagja július 6-án, életének 84. évében elhunyt. Antal Árpád az egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának egyik újjászervezője és egykori elnöke, az Erdélyi Múzeum folyóiratnak több évig volt felelős szerkesztője. Tudományos munkássága maradandó eredményekkel gazdagította a magyar irodalomtudományt. Antal Árpád (Nyújtód, 1925. július 24. – Kolozsvár, 2010. július 6.) egy ideig a reformkor, illetve a 19. századi irodalom tanszék vezetője volt Kolozsváron. Népújság (Marosvásárhely) 2010. július 9.Magyar tanárok és diákok találkozójaAnyaországi és határon túli magyar középiskolás diákok és tanáraik részvételével idén is megrendezik a Magyar Tanárok és Diákok a Magyar Kálvárián elnevezésű Kárpát-medencei nyári tábort július 9. és 15. között Sátoraljaújhelyen – közölte a Rákóczi Szövetség az MTI-vel. A táborban a diákok napközben történelmi, irodalmi, kulturális előadásokon, kirándulásokon, irodalmi vetélkedőn vesznek részt, este filmvetítés, színházi előadás, koncertek, előadások, néptáncoktatás színesíti a tábor programját. A tábort 260 magyarországi és határon túli magyar középiskolás diák és tanáraik részvételével tartják meg. Népújság (Marosvásárhely) 2010. július 9.X. nemzetközi kórustalálkozó NyárádszeredábanVasárnap zajlik a nyárádszeredai művelődési otthonban a X. nemzetközi kórustalálkozó, melyet idén a 250 éve született Pálóczi Horváth Ádám költő, református énekszerző emlékének szentelnek. Szervezői a városi tanács és Bocskai Dalkör. A 16 órakor felvonulással és közös próbával kezdődő kórushangverseny résztvevői a simontornyai Krammer Ferenc kórus, a márkodi református asszonykórus, a marosvásárhelyi Szabadság utcai vegyes kórus, a Cantuale énekegyüttes, az etyeki Signum kórus, a Vártemplom Psalmus vegyes kara, a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus és a házigazda Bocskai István női kar. Népújság (Marosvásárhely) 2010. július 9.Nem tetszik Bukarestben a magyar állampolgárságFelszólította a román szenátus külügyi bizottsága a bukaresti kormányt és az elnöki hivatalt, hogy hivatalosan és nyíltan foglaljanak állást a magyar állampolgársági törvény módosításával és a nemzeti összetartozás törvényének az elfogadásával kapcsolatban. A bizottság úgy véli, nem kívánt következményei lehetnek a kétoldalú kapcsolatokban az átláthatóság és a nyitottság hiányának. A testület megállapítja, a magyar törvény nem rögzíti, hogy hányadfokú felmenők egykori állampolgársága alapján igényelhető a magyar állampolgárság, ez pedig megerősíti azt a gyanút, hogy a jogszabálynak nincsen valós jogorvoslati jellege. Szükségesnek látja ugyanakkor, hogy kormány- és parlamenti szintű román-magyar párbeszéd kezdődjék "az európai kisebbségvédelmi standardok betartásának a szükségességéről". Megengedhetetlennek találja azt a módot is, ahogyan a magyar fél meglovagolta a Trianoni békeszerződéssel kapcsolatos nemzeti érzelmeket. A bizottságot vezető Titus Corlăţean, a Szociáldemokrata Párt alelnöke az elmúlt napokban is bírálta a Budapesten elfogadott törvényeket. Kijelentette, a magyar állampolgársági törvény egyáltalán nem hasonlít ahhoz a jogszabályhoz, amellyel Románia adott annak idején állampolgárságot a Moldova köztársaságbeli és ukrajnai románoknak. A román törvény ugyanis vérségi alapon ajánlotta a köteléket, az igénylőknek pedig iratokkal kell igazolniuk, hogy felmenőik rajtuk kívülálló okokból vesztették el az állampolgárságukat a második világháború után. Gazda Árpád. Krónika (Kolozsvár) 2010. július 9.Udvarhelyi a tizenötezredikA Csíki Székely Múzeum július 9-én, pénteken délelőtt köszöntötte a Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik című kiállítás tizenötezredik látogatóját. Sarkadi Zoltán és családja Székelyudvarhelyről utaztak Csíkszeredába, hogy megtekintsék a 19. századi magyar festészet remekműveit bemutató kiállítást. Sarkadi Zoltán elismerését fejezte ki a múzeum tevékenységével kapcsolatban. Elmondása szerint rég óta tervezik a látogatást, végül mostanra sikerült időzíteni: a két kislányuk és a tanítóként dolgozó édesanya hétköznap foglaltak, a vállalkozó apuka pedig hétvégén is le van kötve. A Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik című kiállítás július 25-ig látogatható, keddtől vasárnapig, naponta 9 és 18 óra között. Diákok, nyugdíjasok és csoportban érkező látogatók kedvezményes belépőjegy válthatnak, valamint szakmai tárlatvezetés is igényelhető. Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely) 2010. július 9.Tőkés László EP-alelnök sajtótájékoztatója BudapestenTőkés László EP-alelnökké választása óta először tartott sajtótájékoztatót budapesti irodájában. Mint mondta, a teljes – ötéves – mandátum első évének lezárásaképpen az a meglepetés és elismerés érte, hogy Schmitt Pál leköszöntével megüresedett alelnöki tisztségre a Magyar Néppárti Delegáció ajánlására az Európai Néppárt őt jelölte. Megválasztatása után tegnap, 2010. július 8-án koradélután Tőkés Lászlót hivatalában fogadta Jerzy Buzek elnök – első ízben azóta, hogy alelnökké választották. A találkozóalkalmul szolgált új megbízatásának és azzal járó feladatkörének hivatalos átadására-átvételére. Ezt megelőzően, július 5-én Tőkés László első ízben vett részt az elnökből, a tizennégy alelnökből és az öt kvesztorból álló parlamenti Elnökség (Büro) ülésén, július 6-án , kedden találkozott az EP „szürke eminenciásának” számító Klaus Wellével, az Európai Parlament főtitkárával. A találkozó részét képezte az alelnöki feladatkör átvételének, erdélyi képviselőnk új tisztségére való felkészülésének. Az erdélyi képviselő arról is beszámolt, hogy a csütörtöki hivatalos találkozón az EP elnöke és vezető munkatársai általános tájékoztatást és eligazítást nyújtottak az alelnökök munkájáról, feladatairól és lehetőségeiről, az Európai Parlamentben betöltött szerepükről, valamint a munkásságuk közvetlen keretéül szolgáló Elnökség – a Büro – tevékenységéről. Jerzy Buzek az oktatás, a kultúra és az egyházi kapcsolatok hármasságában jelölte meg erdélyi alelnökünk „testre szabott”, püspöki hivatásával egybeillő szolgálati területét, külön is kiemelve a Lisszaboni szerződés által megjelölt vallási párbeszéd intézményes megvalósításának fontosságát. Másfelől örömét fejezte ki aziránt, hogy a Keleti Partnerség (Euronest) és Nyugat-Balkán bővítési ügyei is az új alelnök hatáskörébe tartoznak – ami természetes módon illeszkedik a Romániát is magába foglaló kelet- és közép-európai térséghez, melyet képvisel. Az elnök ennek összefüggésében külön is kitért a moldáviai kapcsolatra. Tőkés László különösképpen „szerencsésnek” ítélte azt a körülményt, hogy romániai – erdélyi – magyarként, Temesvár szellemében, a magyar–román megbékélést szolgálhatja. Keleti-nyugati viszonylatban pedig azon szándékát fejezte ki, hogy – szintén – a volt szovjet tömb egyik országából való lengyel EP-elnökkel együtt az Európát továbbra is elválasztó„virtuális vasfüggöny” végérvényes lebontásán dolgozzanak – ha már 1989-ben, Temesváron „gyakorlatot szerzett” a falak bontogatásában, jelentette ki némileg önironikusan a püspök. (A részletekről lásd a mellékelt Közleményünket!) Az alelnöki munkakör nincs „túlszabályozva”, vázolta képviselőnk a hátteret, gyakorlatilag az elnök által delegált konkrét megbizatásokon túl mindenki maga alakíthatja ki munkaterületét. Rengeteg lehetőség rejlik egy ilyen magas tisztségben, és azon lesz, hogy ezekkel lehetősége szerint éljen. Példaként hozta fel a szerb nagykövetasszonnyal való találkozóját. Amint arról beszámoltunk, Tőkés László 2010. július 1-én, csütörtökön Brüsszelben találkozott Roksanda Ninčić asszonnyal, Szerbia európai uniós nagykövetével, amely alkalomból – többek között – felhívta a nagykövetasszony figyelmét a súlyos börtönévekre ítélt temerini fiúk helyzetére, illetve a sajtónyelvben „magyarverésekként” jegyzett jelenségre. Ugyanakkor kérte, hogy a Timoc-völgyi románok helyzetét is kísérjék figyelemmel. Kommunizmus – kisebbségi ügyek – kereszténység, román-magyar megbékélés: címszavakban így foglalható össze alelnöki vállalása, mondotta Tőkés László. Ideje lenne, ha végre ténylegesen is az egyesülő Európa teljes értékű részévé válnánk, nem csupánformálisan, mint ahogyan az a csatlakozáskor történt. Ez kétirányú közeledést igényel, jelezte képviselőnk, a posztszovjet tömb integrációs erőfeszítései mellett Nyugat-Európának is közelednie kell hozzánk. Alelnökként ezen a munkahéten is feladatot kapott, számolt be Tőkés László feladatköre konkrét szeletéről, csütörtökön a három – angol, magyar és román – nyelven vezetett plenáris ülésen többek között a közös agrrápolitikáról fogadtak el határozatot az EP-ben, valamint a bankok, pénzügyi szervezetek szabályozásról vitatkoztak az EP-képviselők.Erdélyi képviselőnk jelezte, hogy a második Orbán-kormány ezirányú kormányzati politikája szellemében egészen európai úton halad, bár a kérdéskör fontosságát, összetettségét jól mutatja, hogy a plénum visszaküldte a határozati javaslatot a szakbizottsághoz. Tőkés László újságírói kérdésre legközelebbi konkrét feladatként a vallási vezetőkkel való találozót jelölte meg. Mint mondta, Jerzy Buzek elnök csütörtökön megismételte azon felkérését, hogy az Európai Vallási Vezetők 2010. július 19-én, Brüsszelben sorra kerülő Találkozóján Tőkés László alelnökkel közösen képviseljék az Európai Parlamentet. erdon.ro 2010. július 9.A kulturális autonómia a Székelyföld területi autonómiájának a része„Az alelnök társam véleménye nem pont így hangzott el”, mondta Kiss István a Magyar Polgári Párt egyik alelnöke. Az alelnök arra a véleményre reagált mely Fazakas Tibor alelnöktársa nyilatkozata nyomán alakult ki és mely szerint a Magyar Polgári Párt nem támogatja a kulturális autonómiát. Továbbá elmondta: „Arról volt szó, hogy Székelyföldön nem a kulturális autonómia a megoldás, hanem a Székelyföld területi autonómiája. Szó sincs arról, hogy a kulturális autonómia ellen lennénk, azokon az erdélyi részeken ahol nem jöhet szóba a területi autonómia. Az egész cikk annak kapcsán jelent meg, hogy a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megalakulása körül, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum képviselői nem tudtak megegyezni, bár stratégiai partnerei egymásnak. A KAT végül is arról fog szólni, hogy a különböző forrásokból származó anyagi támogatásokat hogyan fogják elosztani. Márpedig az autonómia kapcsán, legyen az kulturális vagy területi, nem elsősorban a pénzelosztásról kellene beszélgetni”. Elmondta még, hogy a kulturális autonómia a Székelyföld területi autonómiájának a része. „Akkor, amikor a Székelyföld vezetői azt fogják mondani, hogy Nyárádszeredában nem bontunk iskolát, és nem építünk ortodox templomot a helyében akkor az a kulturális autonómia kapcsán történik”, nyilatkozta az alelnök. erdon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
