|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 267 találat | lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 241-267 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. április 14.Csíki Anyák Egyesülete�?rdekeik védelmében egyesületbe tömörültek a csíki kismamák. A megváltozott körülmények között, amikor az anyukák évekig otthon vannak, szükség van arra, hogy hallassák hangjukat, és fórumuk is legyen, ahol problémáikat megoszthatják egymással. A Csíki Anyák Egyesületét a csíkszeredai Albert-ház fogadta be, amelyet Böjte Csaba ferences szerzetes alapítványa bocsájtott rendelkezésére. Bármennyi autonómia s bármennyi egyetem lesz, ha nem lesz gyerek akinek ezt létrehozzuk, akkor nincs jövõ. Azt gondolom, hogy a társadalom rá kell döbbenjen arra, hogy a gyerek nemcsak az édesanyja és édesapa kérdése, hanem a nagyszülõké, a nagybátyáké, mindannyiunk számára fontos. Az egyház számára is - mondta el Böjte atya a Kossuth Rádió munkatársának. Erdély.ma 2011. április 14.Pletykák, vádak, cáfolatok (Tamás-Rácz szócsata)Folytatódik a nyilatkozatháború Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester és az RMDSZ-es elöljárók között: a céhes város tanácsának legutóbbi ülésén Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is részt vett, és arra kérte a városgazdát, hogy saját korrupciós ügyeivel másokat ne próbáljon bemocskolni. Hétfõi sajtótájékoztatóján Rácz Károly - aki ellen a korrupcióellenes ügyészség csúszópénz elfogadása miatt vádat emelt, és akit pénteken helyeztek szabadlábra - a városban terjesztett pletykákról szólva azt is sugallta, hogy letartóztatása mögött az RMDSZ is állhat, és Tamás Sándor megyeitanács-elnök nevét a feljelentõ rokonaként említette. Erre a kijelentésére reagált másnap István Zoltán jogász, az RMDSZ kézdivásárhelyi elnöke, sajtótájékoztatón utasítva vissza azokat a vádakat, amelyek szerint a polgármester letartoztatásához bármilyen köze lenne az RMDSZ-nek. Arra az újságírói kérdésre, hogy véleménye szerint ilyen esetben hogyan kellene viselkednie egy politikusnak, azt válaszolta, legalább bocsánatot kellene kérnie a közösségtõl. Kifejtette: a múlt év õszén az RMDSZ már megakadályozott egy kétes ingatlanátjátszási ügyet, amelynek során egy értékes ingatlan Rácz volt felesége cégéhez került volna. Az elnök hozzáfûzte: a polgármester meg akarta vezetni nemcsak az RMDSZ-es, hanem a saját tanácstagjait is. A polgármester korrupciós ügyérõl azt mondta: A tettenérést követõen elsõ fázisban RMDSZ-közeli vállalkozónak nevezték a feljelentõt, hétfõn már barátnak. Arra vagyok kíváncsi, hogy a következõ alkalommal milyen környezetben jelenik meg a vállalkozó neve. A keddi tanácsülésen Tamás Sándor is jelen volt, felvetette Rácz Károly hétfõi, vele kapcsolatos kijelentését, és megdorgálta az ülésen ott lévõ elöljárót. Tamás leszögezte: nem rokona Áda Józsefnek, Kézdivásárhelyen él egy másik, gelencei származású Tamás Sándor, aki rokona az Áda családnak, majd nyilvánosan felkérte Rácz Károlyt, hogy saját korrupciós ügyeivel kapcsolatosan sem az õ családját, sem pedig más családját Kézdivásárhelyen ne próbálja bemocskolni. Persze, megértem, hogy Rácz Károly és a mi becsületi szintünk különbözõ - fejtette ki -, a miénk talán egy kicsit magasabb szinten áll, de mindezzel együtt arra szeretném kérni nyilvánosan, az elkövetkezõkben tartózkodjon attól, hogy a saját korrupciós ügyeibe másokat is bele próbáljon rángatni. Replikájában Rácz azt mondta, a megyei tanács elnökét tévesen tájékoztatták a sajtótájékoztatón elhangzottakról, és nem is feltételez részérõl szándékos rosszindulatot. Azt is közölte, hétfõn õ elhatárolta magát mindenféle pletykától, ami a városban kering a témáról, nem kívánta azokat kommentálni, de ha óhajtja, akkor azokat nem tanácsülésen kell kiteregetni. Hangsúlyozta: az õ kijelentése nem errõl szólt, ellenõrizni lehet, amit õ hétfõn mondott. Rengeteg pletyka kering a városban és az interneten, a sajtóban arról, hogy talán a feljelentõ személy - akit arra sem tartok méltónak, hogy nevét említsem - rokona lehet Tamás Sándornak, vagy az, hogy szerzõdését alá akartuk vetni mérési bizonylatoknak, vagy tárgyalásai vannak állami szervekkel, amik hatalmas adócsalásért folynak ellene, vagy netalán RMDSZ-es szerzõdésekre számított utólag, ha eltünteti Kézdivásárhely polgármesterét. Mindezeket a pletykákat én nem kívánom sem megerõsíteni, sem megcáfolni, sem kommentálni, mivel annyi mindent beszélnek az emberek, hogy én ehhez nem is tudok hozzászólni - hangzott Rácz Károly hétfõi megjegyzése. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 14.Szobrot kaphat Urmánczy Nándor MaroshévízenSzobrot állíttatna Urmánczy Nándornak a politikusról elnevezett egyesület Maroshévízen, ezért írásban kérték az önkormányzattól, hogy jelöljenek ki területet erre a célra. A Czirják Károly, az Urmánczy Nándor Egyesület elnöke által aláírt kérelemben azt javasolták, hogy a szobor a Hargita megyei város központi parkjában kaphasson helyet, ahol három neves román személyiség szobra található. Czirják folyamodványában többek közt azzal érvelt, hogy a város lakosságának 71 százaléka román, 25 százaléka magyar- és ez az arány tükrözõdne a parkban elhelyezett szobrok számában is. Ugyanakkor arra is kitért, hogy ez a gesztus szimbolizálná a városban élõ románok és magyarok történelmi megbékélését is, amely egymás értékeinek kölcsönös tiszteletén alapul, és amely példaértékû lehet az Európai Unióban. Az 1868-ban Maroshévízen született és 1940-ben ugyanitt eltemetett Urmánczy Nándor munkásságából kiemelte, hogy tizenhat éven át, 1902-18 között egy olyan körzet parlamenti képviselõje volt, amelyben többségben románok éltek. Ugyanakkor 1895-ben létrehozta az elsõ helyi újságot, majd egy évre rá a magántulajdonában lévõ területen felépíttette az elsõ állami iskolát. Pénzt adományozott az ortodox katedrális felépítésére, amiért meghívták beszédet mondani az 1903-ban tartott templomszentelésre is. Ugyancsak Urmánczynak köszönhetõ az elsõ bíróság létrejötte a kisvárosban, illetve az 1909-ben kiépített Déda-Gyergyószentmiklós-vasútvonal. Halála után, 1940-ben díszpolgári címmel tüntették ki, a dokumentumot Pattantyús A. Miklós polgármester és �?jfalvi Béla jegyzõ írta alá. Urmánczy Nándor és Miron Cristea ugyanabban a városban születtek, kortársak voltak és ugyanazt a budapesti egyetemet végezték. Mindketten szerették a nemzetüket, és soha semmi olyat nem tettek, ami a két nemzet közötti széthúzáshoz vezetett volna - érvelt Czirják a folyamodványában, kérve, mielõbb jelöljék ki a szobor helyét, hogy majd a konkrét tervekkel is elõhozakodhassanak. Mint ismeretes, az Urmánczy-egyesület perben áll három szintén maroshévízi román civil szervezettel: a Miron Cristea, a Radio Ardealul és a Glasul Cãlimanilor alapítványokkal. Az Ilie ªandru nyugdíjas történelemtanár kezdeményezésére indított perben azért kérték a kulturális egyesület tevékenységének beszüntetését, mert úgy vélik, az Urmánczy nevével fémjelzett magyar egyesület alkotmányellenes tevékenységet folytat, Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti. Állításukat az egyesület alapszabályába foglalt autonómiatörekvések támogatásával indokolták, illetve Urmánczy állítólagos horthysta múltjára hivatkoztak Jánossy Alíz Krónika (Kolozsvár) 2011. április 14.Otthonra talál a KölcseyHosszú évek és elmérgesedõ viták után otthonra találhat a Kölcsey Ferenc Fõgimnázium Szatmárnémetiben - a város önkormányzata úgy döntött: az egykori zárda épületébõl a püspöki konviktus sokkal tágasabb épületébe költözik az intézmény. Felelõs emberként nem nézhettük, hogy a régió leghíresebb magyar iskolája egy szûkös épületben legyen összezsúfolva. A legjobb megoldás kiválasztásában a katolikus püspökség, maga Schönberger Jenõ püspök úr segített, felajánlotta a konviktus pár éve visszakapott épületét. Ez mindenben megfelel a célnak: aránylag jó állapotban van, kellõen tágas, nagy udvara van, a városközpontban található! - ismertette a döntés hátterét lapunknak Csehi Árpád, a megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke. A város tanügyért felelõs alpolgármestere is úgy véli, a lehetõ legmegfelelõbb épületre esett a választás, mert hosszú távon megoldódott az állami magyar iskola gondja. Biztató, hogy az önkormányzat román tagjai is támogatták a választást - fogalmazott Kereskényi Gábor. Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a nagy múltú középiskola évtizedeken át az egykori református gimnázium államosított épületében mûködött. Ezt az ingatlant visszakapta az egyház, és felvetõdött, hogy a környéken visszaszolgáltatott más épületekkel együtt, a Láncos- templom körül egy református iskolaközpontot hoznak létre, ahol a Partiumi Keresztény Egyetem kihelyezett karai is elférnének. Eredetileg nem volt szó a Kölcsey elköltöztetésérõl, már azért sem, mert ebben az iskolában több református fiatal tanul, mint az idõközben újraindult református líceumban. Váratlanul azonban megromlott a viszony az intézmények között. Háromévi vita után, a Kölcsey elõször a múlt õsszel költözött, szûkös és oktatási célokra nem megfelelõ épületbe. Pataky Enikõ fõigazgató akkor azzal vigasztalta a majdnem otthontalanul maradt nyolcszáz diákot és az ötvenhét tanárt, hogy a Kölcsey eredményét és hírét nem a falak biztosítják! Most is hasonló szellemben nyilatkozott az �?MSZ-nek az intézményvezetõ, bár nem rejti véka alá örömét. Az megbecsülés jele, ha törõdnek velünk. Biztosak lehetnek a döntéshozók abban, hogy a jobb munkafeltételek az eredményeinkben is megmutatkoznak majd - nyilakoztat az igazgató. Sike Lajos �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. április 14.Tantervreform: elodázvaA korábbi optimista politikusi nyilatkozatok ellenére mégsem tanulhatják idegen nyelvként õsztõl a román nyelv és irodalmat a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok, és az új tanévig nem készül el a Románia földrajza és történelme tankönyvek fordítása sem. Elõkészítik az elõkészítést Senki se álmodjon arról, hogy a 2012-2013-as tanév elõtt lesz új kerettanterv és tankönyv - nyilatkozta lapunknak Szõcs Domokos. Az oktatási minisztérium kisebbségi fõosztályának igazgatója kijelentését azzal magyarázza, hogy az új tantervek - köztük a kisebbségek számára készülõ román nyelv és irodalom tanterv - elõkészítése csupán a hazai oktatási rendszerrõl szóló helyzetjelentés közvitára bocsátása után kezdõdhet el. A tanterveknek illeszkedniük kell a jelentés megállapításaihoz, ezért is lassúbb a folyamat a vártnál - érvelt a szakember. A közoktatás állapotát és perspektíváit ötven évre visszatekintve összegzõ dokumentumot ezen a héten bocsátja közvitára az Országos �?rtékelõ és Felmérõ Központ. Így Szõcs jóslata szerint várhatóan május második felében kezdõdik el az új tantervek elõkészítése. A kisebbségek számára készülõ tantervek lényege az lenne, hogy a román nyelvet a kisebbségi diákok nyelvi készségeinek megfelelõen oktatják, a földrajz- és a történelemoktatást kiegészítik a kisebbségi nemzetközösségek kulturális igényeinek és örökségének megfelelõen, de speciális programot kap a kisebbségi zeneoktatás Januári optimizmus A kisebbségi fõosztály igazgatója január közepén még jóval derûlátóbban nyilatkozott arról, mikortól léphetnek életbe az új tanügyi törvény kisebbségbarát elõírásai. Szõcs akkor még abban bízott, hogy január második felében lezajlik a szakmai egyeztetés és háttérmunka, februártól pedig megkezdõdhet a tantervek elõkészítése. Az eredeti elképzelések szerint az elsõ negyedévben konzultáltak volna a minisztérium munkatársai a változtatásokról a pedagógusokkal, tanfelügyelõségekkel, hogy a szakemberek javaslatai is bekerülhessenek az elõkészítés alatt álló dokumentumokba. Szõcs Domokos tegnap beszámolt arról, hogy már találkozott a tanfelügyelõségek munkatársaival, de az új tantervrõl még nem esett szó, egyelõre a tanügyi törvény alkalmazását vitatták meg. Az új tantervekkel kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ akkori elnöke január végén foglalt állást. A politikus hangsúlyozta: a cél az, hogy az új tanév kezdetén már magyar nyelvû történelem- és földrajzkönyvet kapjanak a diákok. Markó akkor úgy vélte, ez könnyebb feladat, hiszen a jelenlegi kiadványok lefordításával rövid idõ alatt lehet biztosítani a magyar tankönyveket. Optimista volt korábban Király András oktatásügyi államtitkár is, aki januárban még úgy fogalmazott: erõltetett menetben dolgoznak az év elsõ felében az új tantervek kialakításán. Király: az erõltetett menet nem vált be Tegnapi megkeresésünkkor Király már nem látott reális esélyt az erõltetett menet teljesítésére, ám azt nyilatkozta, a késés nem okoz problémát, mert bevárják a reformnemzedékek a nekik szánt új tankönyveket. Valóban csúszik egy évet a tanterv- és tankönyvreform, de ez nem jelent áthidalhatatlan megoldást, az új tantervekkel fokozatosan ismerkednek majd a diákok - hangsúlyozta az államtitkár, aki örvendetesnek nevezte, hogy 2015-tõl már az új tanügyi törvénynek megfelelõen érettségiznek majd a maturandusok, és felvételiznek líceumba az általános iskola végzõsei. Ez azért fontos, mert nem kell majd kivárni egy teljes oktatási ciklust, hanem menet közben bevezethetjük a változásokat, felgyorsul így a folyamat - vélekedett. A tanárok nyitottak Szõcs Domokostól azt is megtudtuk: még mindig nagyon kevés információ jut el az oktatásügyben dolgozókhoz a reformintézkedésekrõl, ezért az utóbbi hónapokban tájékoztató kampányt folytattak, hogy felkészítsék a tanárokat a változásra. Szavai szerint új tantervek és tankönyvek ugyan nem lesznek a jövõ tanévtõl, de az oktatás átszervezése megkezdõdik. Így például az általános iskola felsõ tagozata egy évvel hosszabb, a középiskolai képzés egy évvel rövidebb lesz. A következõ tanév ötödikesei kilencedik osztályig az általános iskolákban tanulnak. Elvileg ennek a beosztásnak megfelelõen változik majd a tanrend is, gyakorlatilag azonban nem tudni, hogyan oszlik el jövõ tanévtõl a tananyag. A tankönyvek és a tanterv csúszása nem érinti az új beosztás szerint tanuló reformosztályokat - nyilatkozta Szõcs Domokos. Király András az elmúlt hónapokban folytatott reformkampány tanulságait úgy összegezte: a tanárok nyitottak, és a tanügyminisztérium is mindent megtesz azért, hogy meggyõzze õket a változások fontosságáról. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. április 14.Végletesen fejlõdõ ErdélyA multinacionális vállalatok letelepedési preferenciái mellett az elvándorlás és az egykor összefüggõ történelmi régiók szétszabdalása is hozzájárult ahhoz, hogy az erdélyi megyék egymástól szögesen eltérõ gazdasági fejlettségi mutatókat produkálnak. A végletek jellemzik az erdélyi megyék idei fejlõdési kilátásait: ebben a régióban ugyanis egymás tõszomszédságában találhatóak az ország legdinamikusabban elõretörõ és leglassabban növekedõ közigazgatási egységei. Az Országos Elõrejelzõ Bizottság adatai szerint a Romániában idén legjobban prosperáló négy megye közül három Erdélyben található: Kolozs, Brassó, Szeben és Argeº. Tavalyhoz viszonyított két százalék fölötti bruttó össztermékükkel (GDP) még Bukarestet és Ilfovot is megelõzik. Míg Maros és Hargita megye 2011-ben ráérõsen halad a fejlõdés útján, Kovászna a határmenti Bihar, Szatmár, Szilágy megyékkel a legszerényebb, egy százalék alatti gazdasági fellendülésre számíthat, amit az elemzõk a problémás jelzõvel illetnek. Nyugat alkonya A Közép-erdélyi megyéknek a határmentiekhez viszonyított gyorsabb fejlõdése ellentmondásosnak tûnik annak a közgazdasági elméletnek a fényében, miszerint Nyugat-Európából a kontinens közép-keleti része felé haladva folyamatosan romlanak a gazdasági mutatók. Hogy ez mégsem így van, többek között annak köszönhetõ, hogy a peremmegyékben nagyobb elszívó hatás érvényesül, innen többen távoztak Nyugat-Európába dolgozni - magyarázta lapunknak a szembetûnõ eltérést Colþea Tibor közgazdász. Másrészt a Románia nyugati megyéivel szomszédos régiók - kevés kivétellel - történetesen Magyarország legfejletlenebbjei közé tartoznak. Colþea emellett még egy történelmi okot is megjelölt: szerinte az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdés összefüggõ, egymásra utalt gazdasági egységeket szabdalt szét, a továbbiakban is ellehetetlenítve, hogy ezek kölcsönösen erõsítsék egymást. Nagyvárad például egykor a régió kereskedelmi központja volt, míg Debrecen a nyersanyagszállítója, a szerepek megbomlása után pedig a városok a mai napig nem tudtak magukra találni - fogalmazott a közgazdász. Ezzel szemben Kolozsvár, Szeben és Marosvásárhely környéke megõrizhették viszonylagos egységüket és megmaradhattak Erdély belsõ részének karakteres kulturális-gazdasági központjaiként. Az export hátszele A leggyorsabban fejlõdõ térségek egyben azok, amelyek exportra dolgoznak, így például a Kolozs és Argeº megyékben jelenlevõ erõs multinacionális vállalatok, mint a Nokia vagy Dacia egyértelmûen javítják a statisztikát - magyarázta Ilie ªerbãnescu gazdasági elemzõ az Adevãrulnak, rámutatva, ilyen értelemben az ország talpraállása túlságosan is függ a külföldi megrendelésektõl. A mutatókra pedig az is rányomja a bélyegét, hogy a nagyvállalatok adói nem feltétlenül a helyi-, megyei költségvetést gyarapítják, hanem a központi államkasszába vándorolnak. Az elõrejelzés készítõi idén a nettó átlagkereset 5,2 százalékos növekedésére számítanak. A bérek vonatkozásban már a fõváros vezet, ahol az alkalmazottak 2004 lejes átlagfizetéssel hónap végén - statisztikailag - kétszer annyit vihetnek haza, mint a legszerényebben keresõ háromszékiek vagy Bihar megyeiek. Mindez jól mutatja azt is, hogy a gazdasági fejlettséget mennyire befolyásolja a vásárlóerõ, illetve az ennek nyomán alakuló fogyasztás. Bár a tömöttebb pénztárcák és a nagyobb áruforgalom közvetlenül élénkítik a gazdaságot - figyelmeztetnek a szakértõk -, a túlnyomórészt importra alapuló romániai fogyasztás nem minden ágazatot futtat fel egyformán, elsõsorban a hazai gyártóknak nem kedvez. Totka László �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. április 14.HiteltelenCsak kapkodom a fejem: hiteles papjaink hosszú sora mellett mennyi hiteltelen is van. Az egyik a szószékrõl lángolva beszél a szülõföld szeretetérõl, az itthonmaradás erkölcsi felelõsségérõl, s közben elegánsan elfelejti hogy két gyermekét már rég nyugatabbra rendezte. A másik a család szentségérõl, a házasság szépségérõl papol, miközben feleségétõl többek között olyan elõrángatott okkal próbál válni (írt róla a sajtó!), hogy a román titkosszolgálatnak az õ megfigyelésére beépített embere. Többektõl hallani, hogy X tiszteletes, miközben itthon az �?r szegény szolgáját játssza, szép nyaralót épített a Balatonon. Mibõl? Abból, amire az olvasó gondol! Néhány éve lapunk is beszámolt Cs. tiszteletes esetérõl, akit a hívek karóval zavartak el az egyik szatmári faluból, mivel hosszú éveken át lenyúlta (ellopta!) az egyház pénzét. Mint kiderült, gyermekei nyugati karrierének egyengetésére. Nem kevés haragost szereztem azzal, hogy nyíltan vallom: papjaink egyáltalán nem jobbak, mint az átlagos ember, és mint maga a társadalom, amelybõl vétettek. Ugyanakkor felháborít, hogy egyesek mégis megjátsszák, hogy jobbak, s ezért õk hivatottak a hazai magyarságot vezetni. Gondoljunk csak Tõkés Lászlóra. Az egykori temesvári hõs (akit akkori kiállásáért magam is tisztelek) már rég nem azonos az általunk 89 végén megismert személlyel. Gõg, felfuvalkodottság, önimádat, öntörvényûség jellemzi. Amit a személye körül kialakult sok zûr (az ide-oda való politikai táncolásától és pártalapítási hóbortjától a bulvárlapok csemegéjének számító válásáig) elég meggyõzõen bizonyít. Mint több más, a legújabb trükkös játéka is hiteltelen. Mármint az, hogy elszámoltatja az RMDSZ-t a magyarországi pénzek felhasználásáról. Nem azért hiteltelen, mert nem lehetnek kétesen elköltött pénzek. Hanem azért, mert az õ anyagi ügyeiben is legalább ennyire lehetne turkálni. Például a szatmárnémeti Rákóczi Kollégium építésére küldött húszezer dolláros amerikai támogatás kapcsán. A tíz éve még létezõ kuratórium tagjai szerint egyszerûen lekapcsolta, mondván: Majd megkapjátok kamatostól. Azóta mind kapják, s a még félig sem kész épület hosszú évek óta ott áll, mint egy romhalmaz, az egyház messzire látszó tehetetlenségének jelképeként, miközben a református gimnázium diákjai a Kölcsey Fõgimnázium és a Katolikus Líceum bentlakásába szorultak - már akinek jutott hely. Persze, ez csak egy tisztázásra váró ügyei közül. S meglehet, nem is a legnagyobb. Sike Lajos �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. április 15.Borbáth Erzsébet, aki magyarul tanította a csángókatA József Attila Általános Iskola nyugalmazott igazgatónõje és Domokos Pál Péter Alapítvány elnöke. Ez a két intézmény vállalta fel, hogy 1990-tõl a csángó gyerekeket Csíkszeredában anyanyelvükön, magyarul tanítsa, fejlessze beszédkészségüket. Magyartanárként ez a feladat fõleg Erzsike nénire várt, ám ez olyannyira jól sikerült, hogy ebbõl a generációból nõtt ki az ismert csángó költõnõ, Iancu Laura is. Borbáth Erzsébet az egyetemen elõször az elmélet szintjén ismerkedett meg a csángókkal, majd a Gyimesbe került tanítani, így a gyimesi csángókat személyesen is megismerhette. Késõbb egy Moldvába szervezett kirándulás alkalmával találkoztak egy lujzikalagori csángó asszonnyal, aki beszélt nyelvjárásukról és a falut is meg szerette volna mutatni, de a milícia nem engedte be a csíki kirándulókat. Az újabb kapcsolat a csángósággal 1990-ben alakult ki, amikor is Beder Tibor, az RMDSZ akkori szórványfelelõse javaslatára a csíkszeredai József Attila iskolában csángó gyerekek is kezdtek tanulni. Mind a tanulóknak, mind a tanároknak nagy erõfeszítést kellett tenniük, hogy a román tannyelvrõl sikerüljön átállni a magyarral. Késõbb anyanyelvi elõkészítõ táborokat szerveztek, hogy kiválaszthassák azt a harminc gyereket, akit felvehetnek az iskolába. Erdély.ma 2011. április 15.Ide a fele Kárpátalját!El tudják képzelni Fertõsalmáson, Tiszabökényben, Nevetlenben, Visken vagy Királyházán, hogy Ukrajnában térnek nyugovóra, de Romániában ébrednek? Nos, ha egyes román politikai körökön múlna, mindez akár már holnap bekövetkezhetne. Ez nem áprilisi tréfa! Miközben a román politikum részérõl minduntalan felmerül a revizionizmus vádja Magyarországgal szemben, addig õk a Moldovával való egyesülést fontolgatják, s további magyar területeket csatolnának el. Legalábbis ez derül ki a WikiLeaks kiszivárogtatásaiból, amelyekben ukrán diplomáciai levelezést idéznek. Mint az Impulzus írja, egy 2007-ben kelt, titkosnak minõsített levélben a kijevi nagykövetség arról tájékoztatta Washingtont, az ukránok arra a következtetésre jutottak, hogy a nyugatbarát moldáviai politikusok a Romániával való egyesülés révén jutnának be az Európai Unióba. Mindez a Dnyeszter folyótól nyugatra lévõ területeket érintené, az így létrejövõ országnak pedig Romanova lenne a neve. A Dnyeszter keleti partja, azaz Transznisztria pedig Ukrajnába olvadna. Andrij Veszelovszkij a levél szerint aggodalmát fejezte ki Románia és Moldova kapcsolatai miatt. Egy másik, 2009-ben íródott, Román-ukrán kapcsolatok: lemondott csúcstalálkozók és kiutasított attasék címmel íródott, ugyancsak titkos jelentés szerint Bohdan Jaremenko, az elnöki titkárság külügyi irodájának egyik vezetõje arról beszélt, hogy az ukrán kormány Románia revizionista törekvései miatt aggódik, mely szándék Nagy-Románia létrehozására törekszik, mely országba Moldova és magyarországi területek mellett ukrajnai területeket is csatolna. Bohdan Jaremenko szerint Romániának a Prut-menti Csernovic és az odesszai régió déli területeire fáj a foga, melyet a Szovjetunió elõbb 1940-ben, majd 1944-ben csatolt el. E tájékoztató szerint Ukrajnát aggasztja az az ellene irányuló nacionalizmus, amely Traian Basescu választási kampányának diskurzusában észlelhetõ. E levél idézi Szerhij Tihipko ukrán elnökjelölt kijelentéseit, amelyek szerint Moldova függetlensége nagyon fontos Ukrajna számára és a célozgatások Románia és Moldova esetleges egyesülésére utaltak. �?s, ami a leglényegesebb: egyes román politikusok nem csupán a korábban említett, jelenleg Ukrajnához tartozó �?szak-Bukovinát (vele az Ivano-Frankivszki megye keleti részét), Budzsákot és Dél-Besszarábiát szeretné magáénak tudni, hanem, mint ahogyan a bevezetõben is jeleztük: Kárpátalja több mint felét is! �?gy vélik, a történelmi Máramaros vármegye ide esõ területének, olyan településeknek, mint Huszt, Técsõ és Rahó, illetve a Huszti, az Ilosvai, a Volóci és a Szolyvai járásnak, részben vagy egészében, a Nagyszõlõsi járás, az egykori Ugocsa megye Tiszán túli részének Romániához kell tartoznia... Kárpáti Igaz Szó Erdély.ma 2011. április 15.Hungária kilójaMennyibe kerülhet egy kiló Hungária? Ez most még rejtély, de ha valóra válik egy magát liberálisnak valló párt aradi politikusának álma, és elárverezheti a vértanúk városában álló Szabadság-szobrot, akkor minden bizonnyal kiderül. Említsük meg a nevét is, hiszen a más nemzeti közösségekkel szembeni mélységes empátiája és igazi szabadelvûhöz méltó toleranciája miatt megérdemli: Florin Galiºról, a Nemzeti Liberális Párt városi szervezetének elnökérõl van szó, aki így kíván pénzt szerezni ahhoz, hogy hazahozzák Romániába Nicolae Bãlcescu hamvait Olaszországból. Galiº rózsaszín álomképei szerint amennyiben a jövõ évi választásokon sikerül megszereznie a partiumi város polgármesteri székét, Aradra viteti a román forradalmár maradványait, és a várban létrehozandó múzeumban állítaná ki. Az ehhez szükséges pénzt abból teremtené elõ, hogy értékesítené a néhány évvel ezelõtt, számos konfliktus és kompromisszum nyomán nem eredeti helyén, hanem a Tûzoltó téren felállított Szabadság-szobrot. Az ily módon színesfém-kereskedõvé átvedlõ polgármester-aspiráns azt nem árulta el, miért éppen Aradon kellene a Bukarestben született és Itáliában elhunyt román forradalmár jelenleg Palermóban található hamvainak nyugodniuk, hiszen mindamellett, hogy egy idegen állam alattvalójaként közvetített a magyar forradalom ellen fegyvert fogó magyarországi román martalócok és Kossuth között, Aradhoz történetesen semmi köze sincs. Ellentétben a magyar honvédség ott kivégzett tizenhárom tábornokával, akiknek az általa eltávolítani kívánt szobor emléket állít. Hogy Galiº a történelem ismeretét illetõen komoly kihívásokkal küzd, az is jelzi, hogy szerinte a szobrot átkeresztelték, mivel lánykori nevén Hungáriának hívták, csak késõbb nevezték el Szabadság-szobornak. �?gyhogy ezúton üzennénk neki, hogy kapaszkodjék meg jó erõsen, az emlékmû fõalakját ugyanis ma is Hungáriának hívják, és a kompozícióban a Haza romantikában megszokott, allegorikus megtestesüléseként babérkoszorúval a kezében hirdeti a szabadságharc leverése után vértanúhalált halt fiainak dicsõségét. Nemzetiségtõl függetlenül, hiszen német, szerb és horvát is volt köztük. Persze nem biztos, hogy az ádáz liberális hazafi ezt képes felfogni, ellenkezõ esetben hagyná a hõsöket és a kedélyeket békében nyugodni. Ha a vágyálmai valóra válnak, megtudhatjuk, mennyibe kerül Hungária kilója. A tranzakció során kapott pénz mellé pedig bónuszként a viszály és a gyûlölködés is érkezik majd. A megértés, egymás érzékenységének tisztelete és a tolerancia meg ismét hiánycikk. Igaz, azt nem kilóra mérik. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2011. április 15.Báthory-napok KolozsváronA héten zajló Báthory-napok keretében huszonhárom év szünet után újra megnyitották a kolozsvári Báthory István Gimnázium galériáját, amely kiállításoknak, könyvbemutatóknak és kulturális mûsoroknak ad otthont - nyilatkozta tegnap lapunknak Tímár Ágnes, a gimnázium igazgatója. Az iskola könyvtárába berendezett terem felújítását pályázatokon elnyert pénzekbõl finanszírozták, a beruházás értéke húszezer lej. A gimnázium igazgatója lapunknak elmondta: a galériát elõször ezelõtt harminc évvel nyitották meg, a kommunizmus idején azonban be kellett zárni. Tímár Ágnes hozzáfûzte, legalább havonta egyszer szeretnének helyet adni egy kolozsvári képzõmûvész kiállításának. Elsõként Orbán István grafikus, az iskola rajztanára munkáiból nyílt tárlat. Az idei, 17. alkalommal megszervezett rendezvény megnyitóján, szerdán mutatkozott be a gimnázium idén alakult régizene-együttese. Tímár Ágnes még elmondta: az iskolai rendezvények egyik kiemelkedõ eseménye csütörtök délután a gimnázium dísztermében megrendezett Kérdezz-felelek játék, amikor az iskola diákjai a gimnázium egykori diákjaival - Felméri Cecíliával, Farkas Boglárkával, Felméri Péterrel, Köllõ Csongorral és Panek Katalinnal - találkozhattak. A Báthory- gimnázium diákjai könnyûzenei koncerttel is elõrukkolnak: a 8. C, illetve a 12. B osztályos tanulók zenekarai közösen lépnek fel. A záróünnepségen a gimnázium színjátszó csoportja Tamási Áron Tündöklõ Jeromos címû mûvét adja elõ. Kiss Elõd-Gergely Krónika (Kolozsvár) 2011. április 15.Keresztalja címen új katolikus hetilap jelenik megKeresztalja címen új római katolikus hetilap indul vasárnap útjára, amelynek szerkesztõi inkább hírlapjelleget szánnak, így elsõsorban tényanyagokra koncentrálnak. Az egyházról sokan sokfélét írnak, többnyire nem a legkedvezõbb beállításban. Jó lenne bemutatni azokat a pozitív kezdeményezéseket, amelyek másokat is cselekvésre ösztönözhetnek, hiszen a mi egyházunk fiatal, mindig kész a megújulásra - vallja Lukács János fõszerkesztõ, a Krónika volt munkatársa. - Azt látjuk, hogy míg a világi média frissen és tetszetõs formában önti elénk a jórészt negatív híreket, addig a mi híreinkrõl, a keresztény kezdeményezésekrõl jobbára csak szûk csoportok tudnak. Talán ezért is érezhetõ egyfajta kiégett, elfáradt hangulat az emberek körében. Kérdésünkre, hogy miben tud újat hozni a már létezõ katolikus hetilappal szemben, Lukács leszögezte, elsõsorban szerkesztési koncepciójában lesz más a Keresztalja. Ennek keretében inkább saját témákat jelenítenének meg, azokat pedig olvasmányos formában dolgoznák fel, és jó minõségû sajtófotókkal illusztrálnák. Ugyanakkor megjelenítenék a gyulafehérvári, nagyváradi, szatmárnémeti és temesvári egyházmegye híreit egyaránt, odafigyelve a testvéregyházakra és reagálva az ország közéleti történéseire is. Nem kívánunk rivalizálni más újságokkal, a Keresztalja együttmûködõ partnere, vagy ha tetszik, kisebb testvére szeretne lenni a már létezõ hetilapoknak - szögezte le a fõszerkesztõ. A lap szerkesztõi azt szeretnék elérni, ha az újság hasábjain keresztül nem csak a rendszeres templomlátogatókhoz szólnának. Elsõsorban viszont azok igényeit szeretnénk kielégíteni, akik hitüket rendszeresen gyakorolják, viszont nemcsak lelki olvasmányra vágynak, hanem az élõ egyház iránt is érdeklõdnek. A mi olvasóközönségünk nemcsak az idõsebb korosztály tagjai közül kerülhet ki, hiszen nagyon sok fiatal és középkorú embert, illetve sokgyerekes családot is lehet látni a templomokban - vallják. Az elsõ lapszámban például egyaránt szó esik a ferencesek húsvéti elõkészületeirõl, az ingyenes lombikprogram körüli aggályokról, valamint II. János Pál pápa boldoggá avatásáról. Hogy miért a Keresztalja címre esett a választás, annak a titka az, hogy ez a név egyszerre fejezi ki, hogy erdélyi és katolikus újságról van szó. A keresztalja a kereszt mögött haladó zarándokcsoportot jelent, így jelen van a szóban a közösség, az úton levõ csapat és a Krisztust követés is. Nem utolsósorban pedig ez a név erõs utalás Csíksomlyóra is, a Kárpát-medencei magyarság Mária-tiszteletének gyújtópontjára - fogalmazta meg Lukács János. A lap elsõ számát virágvasárnap vehetik kézbe az olvasók. A Székelyföldön több településen is rikkancsok fogják árusítani a templomok környékén, de több plébánián is kapható lesz a Keresztalja. A terjeszkedés folytatódik, addig pedig az érdeklõdõk felvehetik a kapcsolatot a kiadóval a [email protected] e-mail címen vagy a 0364-730994-es telefonszámon. Krónika (Kolozsvár) 2011. április 15.Lopják a Szabadság-szobrotIsmeretlen tettesek lelopták a Szabadság-szoborról a diadémot és a tõrt a hátsó részrõl. Hogy ez politikai indíttatású akció - az elmúlt napokban egyre több magyarellenes támadást intéznek ellenzéki pártok -, vagy fémtolvajok mûve, egyelõre nem tudni. Bognár Levente alpolgármester a Nyugati Jelennek elmondta, a rendõrség nyomozást indított ismeretlen tettes ellen, ezzel azonban a gondok még nem oldódtak meg, mert vissza kellene szerelni a téren a régebben elromlott térfigyelõ kamerát. Többször is szorgalmaztam a kamera visszaállítását, és nem csupán a Megbékélés Parkjához, de egyelõre eredménytelenül - tette hozzá az alpolgármester. Nyugati Jelen (Arad) 2011. április 15.KampánymagyarNem hiszek a néphülyítésben. Meggyõzõdésem, hogy minden felnõttnek megvan a magához való józan paraszti esze, és ha döntéshelyzetbe kerül, akkor tudja, hogy mi áll reményeihez legközelebb. Három évtizede látom, hogy az élõhelyünk mindennapjait adólejeinkbõl alakítgatók mindig szerveznek valami figyelemelterelõt, ha nincs megoldásuk a nyomasztó gondokra. Az átkosban havonta, kéthavonta volt egy-egy bukaresti csõdület, amelyek között olykor kiszállt a vezír egy-egy kukorica vagy búzaföldre, vagy elment egy-egy frissen felmosott és festett, eladhatatlan portékát gyártó helyre, hogy utána az újságok tollnokai a világszínvonal megtervezésérõl vagy a nyugatiak által megközelíthetetlen terméshozamokról cikkezzenek. Napjainkban sincs ez másként. De a csábítás sokkal nagyobb és szerteágazóbb. A népámításra rárakódik a pénzimádat, a disznófejû Nagyúr csábítása, amely már Adyt is reménytelenül sanyargatta. 2012. áprilisának elején teszik le a választásokon induló romániai pártok a jelöltjeik neveit tartalmazó lajstromokat. A nyüzsgés már megkezdõdött. A nagyok kongresszusokkal, elnökválasztásokkal hangolnak. A romániai magyaroknak is jut belõlük. Az 1989 karácsonyán kihajtott, már akkor négyszögesített tulipán Déva várát építve Kelement talált magának. Az induláskor nagy volt a lelkesedés, és szinte minden magyar a tulipánra pecsételt. Hittük, hogy jobb lesz, és végre a közülünk választottakkal az élen kiegyenesedve jobbra fordul sorsunk. Huszonegy év után láthatjuk, hogy reményeink nem teljesültek. Olykor az az érzésünk, hogy fikarcnyit sem haladtunk az álmodott úton. Közösségi összezárás helyett bezárkózunk, magunkba roskadva morzsolgatjuk egyre apróbb búzaszemeinket, zöldség és gyümölcstermesztés helyett pedig a Nagyúr boltjaiban vásároljuk a spenótot és az avokádót. Nekünk még azt mondták szüleink, hogy tanulj gyermek, legyen belõled valaki, ne kelljen annyit gürcölnöd, mint nekem. Ma arról ír az újság, hogy a gyermekek a betonkalitka kulcsával a nyakukban lõdörögnek az utcán, iskola helyett vendéglõkben töltik a délelõttjeiket, tanulás helyett hajnalig verik a számítógép billentyûzetét, hogy minél több képernyõre festett szörnyet, álkatonát öljenek halomra. Közben a szülõk éhbérért melltartópántot varnak, autókormány-kereket vesznek ki az automatából, majd hullafáradtan átalusszák a csomagolt uzsonna helyett pénzzel feltarisznyázott, ízes-színes mûeledelt evõ egykéjük éjszakai tévézését, aki van, hogy reggel föl sem ébred, így az iskolába el se megy. Ilyen körülmények között kell, hogy az elöljáróságot fölvállalók hihetõ jövõt fölvázolva reményt sugározzanak. Vannak, akik vállalják, és uniós - tehát nem saját - pénzbõl épített járdákkal, parkokkal ámítanak. Mások az új oktatási törvény ál jótéteményeit szajkózzák, de annak lényegérõl szót sem ejtenek. Ez a törvény ugyanis a helyi pártkatonákra bízza iskoláink sorsát, miközben azok mûködési feltételeibe a helyi közösség azért sem szólhat bele, mert a kormány nem hagy nekik annyi pénzt, amennyibõl megtehetnék. Mindezt - minden romániai magyar közérzetét javítandó - az örökös pártelnök, helyettes miniszterelnök, Markó Béla vezényli. Ha a romániai magyar oktatásért székfényezõk továbbra sem a cselekvést részesítik elõnybe, akkor tíz év múlva már csak Aradon lesz magyar oktatás, fõgimnáziumi besorolású, amely az ötvenes évek Magyar Vegyesének vagy a hatvanas-hetvenes évek Hármasának már árnyékába se lép. Naponta halljuk, olvassuk a romániai magyar jogászból lett egészségügyi miniszter érdemeit, aki jövõre úgy fog kiszállni székébõl, hogy az élet forgatagában a rendszere ellátására szorulók hozzátartozóitól csak szidás, és pénztárca-ürítés a része. Környezetvédelmi miniszterünket a hajdan kukoricacsövekért bezártak ihlethették, amikor börtönt ígért a nagyok által letarolt fenyvesek fatolvajainak. Közben gõzerõvel készíti elõ a verespataki aranykitermelést. Mindeközben Kelemen Hunor nem jut be Orbán Viktorhoz, már nem siet találkozni Tõkés Lászlóval, de a polgári pártos polgármester visszakapta hivatalát, bár pártjuk kongresszusát megfúrta egy tulipános vállalkozó, és fogynak a romániai magyaroknak járó bukaresti lejek az RMDSZ-kasszából. Mert nekik mi már csak kampánymagyaroknak kellünk, és vagyunk. Nagy István Nyugati Jelen (Arad) 2011. április 15.Magyar színház és magyar határozatNagyvárad - A Bihar Megyei Tanács pénteki rendkívüli ülésén elfogadta a Nagyváradi Magyar Színház mûködési szabályzatát, illetve elõször fogadott el olyan határozatot, melyben magyar nyelvû dokumentumok is szerepeltek. Miután a Bihar Megyei Tanács egy korábbi ülésén elfogadta a Nagyvárdi Magyar Színház létrehozására vonatkozó határozatokat, tegnapi rendkívüli tanácsülésén megszavazta a Szigligei színtársulatot a Lilliput bábtársulatot és a Nagyvárad Táncegyüttest magában foglaló intézmény mûködési szabályzatát. Az ülés után Szabó �?dön a megyei tanács RMDSZ-frakciójának vezetõje lapunkak elmondta, hogy a magyar színház igazgatótancsa terjesztette elõ a most elfogadott mûködési szabályzatot. Kérdésünkre válaszolva Szabó �?dön kifejtette, hogy Gavrila Ghiea prefektus még nem támadta meg a magyar színház létrehozásáról szóló határozatokat, de ha ezt megteszi, azok a határozatok és a mûködési szabályzat is érvényben marad mindaddig, amíg a határozatok elbírálás alatt állnak. Szabó �?dön fehívta a figyelmet arra, hogy ezen a rendkívüli tanácsülésen történt meg elõször az, hogy a megyei önkormányzat egy olyan határozatot fogadott el, amelyet nem egyszerûen lefordítottak magyar nyelvre és közzétettek a megye tanács hivatalos közlönyében; hanem ez az elsõ megyei tanácsi határozat, mely a mellékletek formájában elõterjesztett magyar nyelvû formanyomtatványokat is tartalmaz, és a tanács azokat megszavazta. A most elfogadott határozat értelmében ezentúl magyarul is be lehet nyújtani az urbanisztikai bizottságnak az építkezési dokumentációk kérelmeit. Pap István erdon.ro 2011. április 15.Erdélyiekkel konzultálnakMájus 4-én indítja az RMDSZ az Erdélyi konzultáció elnevezésû nagyszabású felmérését, amelyben arra keresi a választ, hogy mit vár el a lakosság az érdekvédelmi szervezettõl - tudtuk meg Kovács Péter fõtitkártól. Tájékoztatása szerint a felmérés nagy mintán végzett közvélemény-kutatásnak is tekinthetõ, melynek során ûrlapokat juttatnak el az erdélyi magyar emberekhez. Tájékoztatása szerint a felmérés nagy mintán végzett közvélemény-kutatásnak is tekinthetõ, melynek során ûrlapokat juttatnak el az erdélyi magyar emberekhez. A minta nagyságáról és az ûrlapba foglalt kérdésekrõl Kovács egyelõre nem kívánt részleteket elárulni. Korábban az Erdély FM-nek azt nyilatkozta: az ûrlapban arra is rákérdeznek, kik azok a politikusok, akikben az emberek megbíznak, ki az, akit le kellene cserélni. Az Erdélyi konzultáció sepsiszentgyörgyi része május 4-e elõtt, már hétfõn elkezdõdik. Antal Árpád polgármester tegnap közölte: ezen a napon indítják a Városi konzultáció nevû akciót, amelynek során a következõ fél évben 15-17 ezer lakót kérdeznek meg az igényeirõl és gondjairól, a város fejlesztésérõl és az RMDSZ-szel szembeni elvárásaikról. Tájékoztatása szerint az Erdélyi konzultációban alkalmazott ûrlap kérdései szerepelni fognak a Városi konzultáció során használt kérdõívben is. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke emlékeztetett, hogy 2008-ban a helyhatósági választásokat megelõzõen már készített egy ilyen felmérést, és a lakosság által felsoroltakat próbálták megoldani. Antal Árpád kijelentette: az MPP korábban nyilvánosságra hozott felméréseibõl tudják, hogy a sepsiszentgyörgyiek többnyire elégedettek a városfejlesztéssel, csak nem mindig kötik össze a polgármester munkáját az RMDSZ-szel. Ezért tudatosítani szeretnék: az a tény, hogy a város jó irányba halad, nem csak az új városvezetésnek tulajdonítható, hanem annak is, hogy mögötte van sok más RMDSZ-struktúra a parlamentben és a kormányzatban. Sepsiszentgyörgyön a következõkben nyitnak a fiatalok és idõsebb generáció felé is. Létrehozzák a bölcsek tanácsát amely 25-30 tagú testület, és olyan emberekbõl áll, akik jól ismerik a várost, tettek is érte, és akik véleményét rendszeresen kikérik. Ugyanakkor minden sepsiszentgyörgyi utcában és tömbházban szeretnének kapcsolattartó személyeket kijelölni, akik rendszeresen tájékoztatják az RMDSZ-t és a városvezetést a kis közösség gondjairól. Mint ismert, az Erdélyi konzultációt megválasztása után Kelemen Hunor szövetségi elnök hirdette meg a nagyváradi kongresszuson. K. Zs. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. április 15.ViccAmikor megszaporodnak a politikai viccek, általában baj van az ország vezetõivel, az életszínvonallal, a demokráciával, az emberek közérzetével, vagy ezek valamilyen kombinációjával. Mostanában szapora a politikai tárgyú tréfa, pedig nem vagyunk jó kedvünkben. Lejtmenetben a vicc a biztonsági szelep, amin a másutt szabadulni képtelen felgyülemlett gõz távozni tud. Egy ideig. Aki átélt már néhány választást, változást ebben a régióban, s fogékony a humorra, azt is észreveszi, hogy a viccek nagyobb része rendszerfüggetlen, kis átalakítással ugyanúgy elsütötték õket Gyurcsányra, mint most Orbánra. Ezek a humorban oldott igazságok elsõsorban azt szemléltetik, hogy a nép és a vezetõk két különbözõ partján vannak ugyanannak a szakadéknak, s most már át sem lehet kiabálni a távolságot. Kommunikáció zajlik, amelyben a kormány szóvivõi nyomják a rizsát, amiben már õk sem hisznek, a nép pedig keserû humorral ironizál a szegénységen, a kiszolgáltatottságon, a hatalmon lévõk érzéketlenségén. A fent és lent uram-bátyám feudál-kapitalista rendszerében egyre kevesebb a megértés a másik oldal nyomorára, illetve fényûzésére. Rendkívül árulkodó jellemzõ, hogy az ötvenes évekbõl vagy a Ceauºescu-rezsim idejébõl összegyûjtött viccek apró átalakításokkal, névcserékkel ugyanúgy mûködnek, mint a születésük idején. A hatalom természete semmit nem változott az idõk folyamán, lehet, hogy Szent István óta ugyanazokat a poénokat gyúrjuk a lét elviselhetetlenségérõl, csak régebben drága volt a papír, nem jegyezték fel a néprajzosok. A szájhagyomány behelyettesítette Zsigmondot István helyébe, majd a Habsburgokat, Kun Bélát, Horthyt, Kádárt, amíg eljutottunk napjainkig. �?s - ahogy mondani szokás - egy újszülöttnek minden megszorító csomag új. A legtanulságosabbak azok a viccek, amelyeknek nincs õsformája, a jelen sosemvolt helyzet abszurditása szülte õket, s belevilágítanak abba a homályba, amelyben el kellene igazodnunk éppen. A kisember nagy múltú, tétova túlélõ tájékozatlansága itt Közép-Kelet-Európában: a vicctõl nem lesz jobb a helyzet, csak otthonosabb, megszokottabb a szituáció, bensõségesebbé válik a viszonyunk az ezer éve ingathatatlan környülállásokhoz. Felismertük a változatlant. Az új vicc a következõ: két elszánt férfi megközelít egy jó nõt, s közlik vele faragatlanul, hogy elképzelésük szerint pajzán játékokat tudnának játszani hármasban mindenki legnagyobb megelégedésére. A hölgy kerek-perec elküldi õket melegebb éghajlatra. Mire a férfiak: a kétharmad, az kétharmad. Krebsz János �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. április 16.A magyar állam is támogatja a csíksomlyói Csibész Közösségi HázatAz energetikai cégek támogatásával kezdenek hozzá a gyermekház építéséhez. Magyar állami hozzájárulással mintegy 120 millió forintból épül árva gyermekeket befogadó komplexum az erdélyi Csíksomlyón. A csíksomlyói Csibész Alapítvány gyermekházának szombati alapkõletételén jelen volt Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár. Bencsik János elmondta: a nemzeti tulajdonban lévõ energetikai társaságok támogatásával épülhet meg az erdélyi Csíksomlyón egy lakó- és közösségi ház. A projekthez a cégek, mint a Magyar Villamos Mûvek (MVM) leányvállalatai, a Mavir és a Paksi Atomerõmû összesen 50 millió forinttal járulnak hozzá. A hátrányos helyzetû csángó gyermekek elhelyezése mellett különféle felnõttképzéseket is tartanak majd a házban. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a jövõben az ilyen kezdeményezésekbõl egyre több lesz, és a határon túli magyarokkal való kapcsolat tovább erõsödik. Nagyobb figyelem összpontosul a jövõben a magyar állam részérõl erre a területre - hangsúlyozta a politikus. Ez egy gyógyulási folyamat ahhoz képest, hogy mennyire szétszakított állapotban voltunk hat éve, a kettõs állampolgárságról tartott népszavazáskor és utána - tette hozzá. Gergely István, a csíksomlyói Csibész Alapítvány elnöke elmondta: egy év alatt szeretnék felépíteni a mintegy 1100 négyzetméteres komplexumot, ahol körülbelül 50-70 árva, szociálisan hátrányos helyzetû gyermek nevelésével, a társadalomba való beilleszkedésének segítésével foglalkoznak majd. Csúcs Mária, Csúcs Péter hirado.hu Erdély.ma 2011. április 16.�?jra Kovásznára látogatott Traian BãsescuAz államfõ magánlátogatáson tartózkodik Kovásznán, ahová pénteken este 7 óra után érkezett meg gépkocsival, így nem keltett nagy feltûnést. Bãsescu szokás szerint a fürdõvárosi protokollvillában szállt meg, és értesüléseink szerint máig tartózkodik Háromszéken. Az államfõ nem nyilatkozott a sajtónak. Mint ismert, az elmúlt három évben Traian Bãsescu rendszeresen meglátogatja Kovászna városát. 2008-ban egyhetes szabadságát is itt töltötte. Legutóbb tavaly decemberben látogatott Kovásznára, amikor részt vett az RMDSZ Kereszténydemokrata Platformja kongresszusán, amikor kifejtette: jelenlétével a kormánypartnerrel szembeni tiszteletet szerette volna kifejezni. Traian Bãsescu fürdõvárosi szálláshelye az a protokollvilla, amelyet a 80-as években Nicolae Ceausescunak építettek vadászháznak, de õ mindössze egy éjszakát töltött ott, 1986-ban. A Kovásznai protokollvillában rendszerint magas rangú állami hivatalosságokat illetve külföldi vendégeket szállásolnak el. Marosvásárhelyi Rádió Erdély.ma 2011. április 16.Diákkutatások értékmérõjeTízéves a sapis TDK Gólyák és ballagni készülõk is megmérettetnek ma délelõtt a Sapientia marosvásárhelyi Mûszaki és Humántudományok Karának tizedik alkalommal megszervezett Tudományos Diákköri Konferenciáján. Az egyetemmel egyidõs ülésszak tegnap a hazai és külföldi meghívottak díszelõadásaival indult, a diákok dolgozatainak bemutatását és az eredményhirdetést a zárónapra idõzítette a Hallgatói �?nkormányzat. A részletekrõl Kovács Zsuzsa fõszervezõt kérdeztük: - 50 diák 42 bemutatóval nevezett be az erõpróbára, néhány szakon - a közegészségügyön, a fordítóin és a kommunikáción - többszerzõs dolgozatok is születtek. A legtöbben a kertészmérnöki szakról jelentkeztek, a szakmához kapcsolódó témakörben 10 diák tart vetített képes bemutatót. Nagyon örültünk annak, hogy az idén indított közegészségügy szakról hat diák is vállalta a megmérettetést, õk hármas csoportokban mûködtek együtt, két dolgozatot mutatnak be. Az idén kifutó pedagógia szak három dolgozattal képviseltetik. Ami az értékelést illeti, szakonként lesz egy elsõ, második, harmadik helyezett a nem ballagó, illetve - ahol esedékes - a végzõs diákok körébõl, persze csak akkor, ha a versenyzõk elérik a megfelelõ pontszámot - tette hozzá a fõszervezõ, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a TDK nemcsak ismeret- és tapasztalatszerzés szempontjából fontos, az államvizsga-dolgozat megvédésére készülõ diákok esetében akár fõpróbának is tekinthetõ. A konferencia elsõ napján dr. Hidvégi Violetta, a budapesti Fõvárosi Levéltár fõigazgatója, dr. Urák István, a Sapientia Környezettudomány Tanszékének vezetõje, dr. Bagány Mihály, Kiss László, dr. Pintér István, dr. Hegedûs Zoltán, a Kecskeméti Fõiskola tanárai, Kutasi Zoltán, a fõiskola hallgatója, illetve dr. Nagy Ágnes pénzügyi és gazdasági szakember tartott elõadást. A jubileumi év tiszteletére az ülésszak hagyományos forgatókönyvét borkóstolóval színesítette a sapis diákok érdekképviselete. A tizedik TDK kapcsán a marosvásárhelyi kar dékánja, dr. Székely Gyula is megosztotta velünk gondolatait: - Vannak, akik megkérdõjelezik az ilyen jellegû rendezvények létjogosultságát, azt firtatják, mit is kutathatnak ezek a diákok, rendelkeznek-e egyáltalán a tudományos igényû munkához szükséges alapokkal? �?n azt mondom, nem kell világrengetõ megvalósításokra várni, az a legfontosabb, hogy fiataljaink ezúton is kibontakoztathassák kreativitásukat, értékeik, alkotói képességük teret kapjon. A tudományos diákköri konferenciával egyszerre szeretnénk része lenni a magyarországi, illetve a romániai diákkonferenciás folyamatnak. A tizedik ülésszak megszervezéséért diákjainkat, elsõsorban pedig Kovács Zsuzsa fõszervezõt, illetve Pápai Kamilla H�?K-elnököt illeti dicséret. Nagy Székely Ildikó Népújság (Marosvásárhely) 2011. április 16.Debrecenben kérte honosítását Tempfli József püspökDebrecenben kérte honosítását Tempfli József nyugalmazott nagyváradi római katolikus megyés püspök; a magyar állampolgárság megadásához szükséges dokumentumokat pénteken adta át a debreceni önkormányzat okmányirodájában. Tempfli József ez alkalomból nyilatkozva utalt arra, hogy egykor a debreceni egyházkerület része volt a nagyváradi püspökség, így természetes, hogy õ maga Debrecenben kérte honosítását, és a városban kívánja majd letenni állampolgári esküjét is. Kósa Lajos polgármester elmondta: április 15-ig 725 honosítási kérelmet nyújtottak be Debrecenben, s eddig 100 elbírált okirat érkezett meg a városba. Az elsõ állampolgársági esküt május 4-én tartják, majd onnantól kezdve minden héten lesz ünnepélyes eskütétel Debrecenben - tette hozzá. A fideszes politikus megjegyezte, hogy eddig évente 130-200-an tettek állampolgársági esküt a városban, míg az idén több ezer eskütételre is sor kerülhet. Népújság (Marosvásárhely) 2011. április 16.EME-orvoskongresszus SzatmárnémetibenA magyarországi és marosvásárhelyi orvostanárok csütörtöki továbbképzõ elõadásai után a Szatmárnémeti �?szaki Színházban tartották az ünnepélyes megnyitót. A helyi szervezõbizottság elnöke, Vass Zoltán fõorvos köszöntõjét követõen Cseke Attila egészségügyi miniszter beszélt az egészségügy aktuális kérdéseirõl. Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Süveges Ildikó professzor, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, Balla Árpád, a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány elnöke, valamint Egyed Zsigmond Imre, az EME szakosztályi elnöke köszöntötte az ülésszak résztvevõit, majd átadták a kitüntetéseket. Lencsés György-díjban Kun Imre Zoltán nyugalmazott endokrinológus professzor részesült. A Pápai Páriz Ferenc Alapítvány Egyed Zsigmond Imre és Szabó Béla orvosprofesszorokat részesítette elismerésben, továbbá a kezdõ kutatók sorából Mezei Tibor László fiatal patológust. Itt jelentették be, hogy a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyéresi Árpád gyógyszerész egyetemi tanárt, nyugalmazását követõen beválasztotta az egyesület szenátusába. A nagykárolyi Collegium Régizene Együttes mûsora zárta az ünnepséget, majd a közeli étteremben nyitófogadást rendeztek. Pénteken délelõtt a színházteremben négy plenáris elõadást tartottak. Délután és másnap délelõtt a Református Gimnázium tantermeiben zajlottak a szekció-elõadások. A 15 szekcióban 130 dolgozatot és 18 posztert mutattak be. A legtöbb elõadó Marosvásárhelyrõl érkezett, 46-on Magyarországról jöttek, a fõvárosin kívül valamennyi ottani egyetemi központ képviseltette magát. Kolozsvárról mindössze hárman jelentkeztek elõadással: Gaal Viola (onkológia), Gaal György (orvostörténet), Tuka László (gyógyszerészettörténet). Szombaton reggel a székesegyházban ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd a római katolikus püspök palotájában fogadta a résztvevõket. Délben a záróülésen Egyed Zsigmond Imre értékelte az ülésszakot: ezúttal 358-an vettek részt, köztük 240 orvos. A választmány döntése értelmében a jövõ évi kongresszust Marosvásárhelyen rendezik. A délutáni autóbuszos kirándulásra száznál többen iratkoztak fel. Kaplonyban a Károlyi család kriptáját, �?rmindszenten az Ady-, Szõdemeteren a Kölcsey-szülõházat és múzeumot tekintették meg, a záró vacsorára Tasnádon került sor. GAAL GY�?RGY Szabadság (Kolozsvár) 2011. április 16.Elõzmény nélküli egyezmény a BBTE magyar tagozatánEgyüttmûködési megállapodást és négy évre szóló keretszerzõdést írt alá tegnap a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Történelem és Filozófia karának keretében mûködõ, magyar tannyelvû Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok szakiránya és a budapesti Magyar Külügyi Intézet. Az egyezmény aláírója a BBTE képviseletében Magyari Tivadar, a magyar tagozatért felelõs rektorhelyettes és Rüsz-Fogarasi Enikõ dékánhelyettes, a Történelem-Filozófia Kar magyar tagozatának vezetõje volt, a Magyar Külügyi Intézet részérõl pedig Magyarics Tamás igazgató. Ez a szerzõdés egy olyan folyamat részét képezi, amelynek célja, hogy szorosabb kapcsolatot építsünk ki a határon túli magyar felsõoktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel - hangsúlyozta Magyarics Tamás. Mint elmondta, meg szeretnék ismerni és összehangolni a különbözõ kutatásokat. Másrészt fel szeretnék ajánlani az oktatási és szakintézményeknek az intézet tudományos kapacitását, a munkatársak által tartandó elõadásokat, képzéseket, könyvtári anyagot. Az együttmûködés kimondott célja, hogy az adott felsõoktatási tanintézmény diákjait gyakornoki képzésekre fogadjuk, rendelkezésükre bocsátva a megfelelõ infrastruktúrát, és lehetõvé téve számukra a különbözõ külügyi programokban való részvételt, magyarországi intézmények látogatását is - részletezte Magyarics Tamás. Rüsz-Fogarasi Enikõ dékánhelyettes, a BBTE Történelem-Filozófia karának magyar tagozatvezetõje kiemelte: a magyar nyelvû alap-, mesteri- és doktori képzést egyaránt biztosító Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok szakirány a híd szerepét vállalta fel a magyar-román kapcsolatrendszerben, amely erõs tartópillért kapott a fent említett szerzõdés aláírásával. Az Erasmus-program által biztosított anyagi keretek között a diákok szakmai gyakorlatot végezhetnek a Magyar Külügyi Intézetben, amelynek szakemberei a maguk során olyan tantárgyakat oktatnak majd a szakon, mint például a diplomáciatörténet vagy amerikanisztika, újabb lehetõségeket kínálva a diákoknak szakmai érdeklõdési körük kiterjesztése szempontjából. Magyari Tivadar rektorhelyettes köszönettel adózott mindazoknak, akik szerepet vállaltak az együttmûködés létrejöttében. Mint kiemelte, bölcs döntés, jó stratégia volt a kar magyar tagozatán is nyitni a nemzetközi kapcsolatok tanulmányai felé. A protokollum ünnepélyes aláírását követõen a jelenlévõk az amerikanisztika-szakértõ Magyarics Tamásnak az Amerikai Egyesült Államok kelet-közép-európai érdekei és jelenléte címû elõadását hallgathatták meg. Az angol nyelven elhangzott elõadás fõbb irányvonalait az észak-atlanti kapcsolatok vonatkozásai, az amerikai kormányzatnak Európához, illetve a közép-kelet-európai régióhoz való viszonyulásának alakulása, a Washingtonban leképezõdött európai geostratégiai, szomszédsági szempontok képezték. A Szovjetunió összeomlását követõen az Egyesült Államok érdeklõdése a közép-kelet-európai régió felé fordult. A kontinensek közötti kapcsolatot intézményesítõ �?szak-Atlanti Szövetség (NATO) eredeti küldetése az oroszok kint tartása, az amerikaiak benn tartása, illetve a németek feltartóztatása volt - idézte a szakember Lord Ismay, a NATO elsõ fõtitkárának megállapítását. �?sszehasonlításként kiemelte: míg a fegyverkezési verseny idején az Egyesült Államok költségvetésébõl tíz százalékot, a nagyobb nyugat-európai országok, így például Anglia, Franciaország mintegy két-három százalékot szántak védelmi célokra, így nyilván Amerika minõsült úgymond az európai biztonság letéteményesének is. Mint elmondta, a NATO küldetésére vonatkozó szemléletmód bizonyos szempontból a hidegháborút követõ idõszakban is érvényesült. A Clinton-elnökség a bõvítés és elkötelezettség jelszavaival az észak-atlanti struktúra közép-kelet-európai terjeszkedésére és az elõtérbe helyezett, európai biztonságpolitikára fektetett hangsúlyt. Csehország és Lengyelország befogadása elsõsorban az amerikai lenyomat biztosítását célozta - magyarázta Magyarics Tamás. Nem elhanyagolandó szerepet játszott a közép-kelet-európai régió amerikai megítélésében az Oroszországgal, és a balkáni térséggel való szomszédság szerepe sem: Magyarország, majd Románia is elsõsorban geostratégiai szempontból vált fontossá a NATO számára. A Koszovó-válság idején például az észak-atlanti szövetség egyetlen tagállama a konfliktus-övezet közvetlen szomszédságában Magyarország volt. A Bush-adminisztráció idején, különösen a 2001-2005-ös idõszakban hangsúlyos szemléletváltás következett be: az amerikai kormányzat már nem tartotta kiemelten fontosnak az európai biztonságpolitikára való összpontosítást, aminek folyományaként észrevehetõen csökkent az amerikai érdekeltség és jelenlét Európában. A Barack Obama-elnökség a maga pragmatikus megközelítési módjában némiképpen érzékenyebbnek tûnik az európai szomszédságpolitikákat illetõen. Jelenleg a Német-, és Oroszországgal határos Lengyelország, valamint a balkáni térség szomszédságában elhelyezkedõ Románia bizonyul stratégiai szempontból a két legfontosabb uniós államnak a NATO számára, amelyek az amerikai rakétaelhárító rendszer (ABM) bázisaiként is szerepelnek. Az amerikai kormányzat Közép-Kelet Európában egyébként nem az egyes államokkal való, hanem a regionális együttmûködések gondolatát támogatja. A reálpolitika azt mutatja, hogy az Egyesült Államok jelenleg úgymond törekvései eszköztáraként tekint az észak-atlanti szövetségre - részletezte Magyarics Tamás. A szakember úgy vélte: a kilátások derûsek, amennyiben a jövõ egy liberális posztmodern, nemzetközi szervezeteket felsorakoztató világé lesz, ellenben, ha egy hagyományos hatalmi berendezkedésekkel rendelkezõ modern világ körvonalazódik, nem sok jóra számíthatunk. ZAY �?VA Szabadság (Kolozsvár) 2011. április 16.Szekus besúgó volt-e Firczák György képviselõ?Hunyad megyében volt országosan a legtöbb szekus besúgó a lakosság számához viszonyítva, fõleg az 1977-es nagy Zsil-völgyi bányászsztrájk után, mondta Marius Oprea, a kommunizmus bûntetteit vizsgáló országos intézet vezetõje. A vajdahunyadi kohászat, a mócföldi aranybányák és a Zsil-völgyi zavargások miatt a kommunista rémuralom vaskeze, a Securitate fokozottan figyelte a megyét. Kutatásai alapján a tekintélyes bukaresti történész azt állítja, hogy Mircea Moloþ, a megyei tanács liberális elnöke, vagy Cornel Resmeriþã, Lupény PSD-s polgármestere nem az egyetlen szekus besúgó, aki magas pozíciót tölt be 21 évvel a rendszerváltás után. Oprea szerint Firczák György történész, a rutén kisebbség parlamenti képviselõje is szekus besúgó volt 1989 elõtt. Oprea arra gyanakszik, hogy a Securitate éppen Firczák jelentései alapján tartoztatta le õt 1988-ban. Akkoriban Firczák is ugyanazon a várhelyi (Sarmisegetuza) dák leletnél volt régész, ahol Oprea is régészeti ásatásokat végzett, amíg a kommunista rendszer börtöneibe nem került. Firczák György, az egyik Hunyad megyei forradalmár-egyesület elnöke, a kilencvenes években az RMDSZ-szel szembenálló alternatív magyar törpepárt színeiben tündökölt, majd amikor abbéli számítása nem jött be, rövid PSD-s kitérõ után felfedezte rutén gyökereit, s 2000 óta eme kisebbséget képviseli a bukaresti parlamentben. Neve 2006-ban vetõdött fel szekus besúgóként az országos sajtóban. Akárcsak Moloþ, Firczák is tagadja Oprea vádjait és ugyanúgy a CNSAS-tõl kapott bizonylatra hivatkozik, mely megállapítja, hogy nem volt a Securitate besúgója. Chirmiciu András Nyugati Jelen (Arad) 2011. április 17.Magyar mûvelõdési esték MedgyesenA szórvány élni akar Ha nincs is éppen a végeken - de Medgyes is szórványsorba jutott. 1990 után felére zsugorodott az itteni magyarság, sokkal többet temetünk, mint amennyit keresztelünk, és a maradék három felekezet között oszlik meg. Két évtizeden keresztül, a legnehezebb idõkben, a 70-es és a 90-es évek között országos hírû népi egyetem mûködött heti rendszerességgel városunkban lelkes, kitartó, fiatal magyar értelmiségiek (tanárok, orvosok, mérnökök, jogászok) áldozatos munkájával, és jó érzés visszanézni, mert Erdély legjobbjai fordultak meg Medgyesen a tudomány és mûvészet minden ágát képviselve. Mellettük helyi erõkkel biztosítani tudtuk majdnem felét a rendezvényeknek, és megtapasztalhattuk, mekkora lelki és erkölcsi támasz lehet a mûvelõdés. A változás új körülményei között lassan kialudt a gyertyaláng. Az elmúlt húsz évben is voltak események, rendezvények, de nem a régi rendszerességgel. Ezen a télen azonban mintha megmozdult volna valami, a régi gyökerek kihajtani készülnek élõ és felelõs lelkiismeretek munkája nyomán. Egyházaink és az EMKE a tûz csiholói - így január hónapban a református parókia vendégeiként részt vehettünk az elsõ rendezvényen: a magyar kultúra napját ünnepeltük. Kölcsey életét, életmûvét, a Himnusz születését, eddigi sorsát ismerhette meg a népes közönség Csiki Attila magyar szakos tanár elõadásában. Népdalok hangzottak el búzásbocsárdi Boros Erzsébet közremûködésével, és ugyanakkor a közöttünk élõ Jakab Árpád festõmûvész tárlatát lehetett megtekinteni, képei között a legújabb monumentális kompozíciót, az Aida címû képet. Állófogadás zárta az estét, és az élénk párbeszéd, véleménycsere megmutatta azt, hogy van érdeklõdés, van visszhang és befogadás. Februárban a katolikus plébánia szervezte a következõ estét Derzsi Sándor szórványban született (Somogyom, 1919. szeptember 27.) költõ emlékére. E tehetséges és tragikus sorsú költõ életútját (meghalt Budapesten 1978. január 23-án) és életmûvét dr. Búzás Árpád nyugalmazott mérnök mutatta be, hangsúlyozva a mélyhitû ember erkölcsi nagyságát és emberségét, aki éppúgy szembeszállt a barna pestissel mint a vörös rákkal ezért járta meg a román és magyar börtönöket, és próbálták elnémítani, megsemmisíteni, a feledés homályába taszítani. Elsõ és egyetlen életében megjelent kötete 1941-ben a Szenvedések mámorában címû, a Varázsigék alcímet viseli. Ekkor írta nem kisebb ember, mint Jékely Zoltán: A költõk és apostolok sorából való [.] méltó arra, hogy varázsigét mondjon a vergõdõ emberiségnek (Magyar Csillag, 1941). Köszönet illeti fiataljainkat - Gazdag Erzsébet, Burján Tünde, János Kinga, János Tímea, Fazakas Attila, Cosa Anita -, akik versmondásukkal tették emlékezetessé az eseményt, valamint Balázs Botondot, aki a mûszaki segédletet biztosította Zorán-dalokkal (Apám hitte, Kell ott fenn egy ország, Ki szívét osztja szét), és szép szülõföldi felvételekkel egészítette ki az elõadást. �?travaló címen a Hiszek címû versét kapta a népes közönség minden tagja, könyvjelzõ alakban a költõ arcképével. Zárszóként id. Patrubány Miklós osztotta meg gondolatait a résztvevõkkel, és versével köszöntötte a hallgatóságot. Az est második felében vándorkiállítás szép színes és dokumentált képein ismerkedhettünk meg a történelmi Magyarország vármegye-székházaival. Hatvani Sándor vegyészmérnök munkáját a Dicsõszentmártoni Magyar Ház kölcsönözte. Köszönet az együttmûködésért és köszönet a plébánia teljes személyzetének, akik lelkesen ellátták a szervezés minden ügyét-baját; különösen a plébánián kívüli fiataloknak, akik megmutatták, hogy akarnak és tudnak. Telt ház volt, öröm volt, és a záró állófogadás élénk eszmecseréje megmutatta újra, hogy van igény és van befogadás. Felhívásunk, hogy vigyenek magukkal valamit e történelmi falak közül Szent Ferenc örökségébõl: a szerénység, hit, derû, kitartás és újrakezdés szellemébõl, hisszük, hogy nem marad visszhang nélkül. �?s reméljük, hogy lesz folytatás, lesz alkalom, hogy újra jelentkezzünk jó hírekkel, biztató elõrelépéssel az élni akarás útján. Dr. Búzás Árpád Vasárnap(Kolozsvár) 2011. április 18.Elfogadta Magyarország új alaptörvényét az OrszággyûlésElfogadta az Országgyûlés hétfõn az új alaptörvényt. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson, a Jobbik pedig nem szavazott. Az új alkotmány többek között biztosítja az önvédelemhez való jogot, a tényleges életfogytiglani büntetést, valamint azt is, hogy a termõföld és vízkészlet mellett a honos állatok, növények is a nemzet örökségei lesznek. Kimarad viszont a kiskorúak után adható szavazati jog. Az új alaptörvényt Schmitt Pál köztársasági elnök várhatóan április 25-én, húsvéthétfõn, ünnepélyes keretek között írja alá. �?j alkotmány - Nemzeti hitvallás Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot Magyarország április 18-án elfogadott új alaptörvénye, amely a Himnusz Isten, áldd meg a magyart! sorával kezdõdik. A 2012. január elsejéig hatályos - rendszerváltáskor megalkotott és azóta számos alkalommal módosított - alkotmány bevezetõje úgy szólt, hogy a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elõsegítése érdekében állapítja meg Magyarország alkotmányának szövegét az Országgyûlés - az új alkotmány elfogadásáig. Az új alaptörvény bevezetõjéül szolgáló Nemzeti hitvallás megemlékezik arról, hogy Szent István király ezer évvel ezelõtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdõ õseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerû szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit - olvasható a szövegben. A hitvallás értelmében a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsülik országunk különbözõ vallási hagyományait, ígérik, hogy megõrzik az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzet szellemi és lelki egységét. A velünk élõ nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezõk - rögzíti a hitvallás, amelyben az is szerepel: vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelõsséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erõforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövõ nemzedékek életfeltételeit - folytatódik a szöveg, amely szerint az emberi lét alapja az emberi méltóság. A hitvallás szerint az egyéni szabadság csak másokkal együttmûködve bontakozhat ki, együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetõ értékei a hûség, a hit és a szeretet, a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi - olvasható az új alkotmány bevezetõjében. E szerint a magyarok tiszteletben tartják történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét; nem ismerik el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését, tagadják a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bûnök elévülését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét - áll a szövegben, amely kinyilvánítja azt is: a magyarok egyetértenek az elsõ szabad Országgyûlés képviselõivel, akik elsõ határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május 2-tól, az elsõ szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk, ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezetõ évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra - tartalmazza a hitvallás, amely úgy zárul: Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttmûködésére alapítsuk. A preambulumként szolgáló Nemzeti hitvallás válthatja az államigazgatási szervek, hivatalok, közintézmények falán a jelenleg kifüggesztett Nemzeti Együttmûködési Nyilatkozatot. Sarkalatos törvények Számos területen sarkalatos törvény bontja majd ki a jövõ év elején hatályba lépõ új alkotmány rendelkezéseit. Az alaptörvény mintegy harminc kétharmados jogszabályt vetít elõre. �?jdonság, hogy sarkalatos törvény rendelkezik majd a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvetõ szabályairól, a nemzeti vagyon megõrzésérõl, valamint a családok védelmérõl. Továbbra is kétharmados törvény tartalmazza majd a választójog részletszabályait. Az alaptörvény új elemként azt rögzíti: minden nagykorú állampolgárnak (lakóhelyétõl függetlenül) joga van ahhoz, hogy az országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselõk választásán választó és választható legyen. Ugyanakkor sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti. Szintén a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával fogadja el az Országgyûlés a parlamenti bizottság elõtti megjelenés kötelezettségérõl, valamint a képviselõk javadalmazásáról és összeférhetetlenségének eseteirõl szóló jogszabályt. Változás, hogy a Magyar Nemzeti Bankról és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló jogszabály is kétharmados lesz. A bírósági, ügyészségi szervezetrõl és az Alkotmánybíróságról változatlanul minõsített többséget igénylõ törvény rendelkezik majd, ahogy a helyi önkormányzatokról, az Állami Számvevõszékrõl, a honvédségrõl, a rendõrségrõl és a nemzetbiztonsági szolgálatokról is. Továbbra is sarkalatos törvény szabályozza a pártok mûködését és gazdálkodását, a sajtószabadságot, a magyar állampolgársággal kapcsolatos rendelkezéseket, a személyes adatok védelmét és a közérdekû adatok megismerhetõségét, valamint az eddig nemzeti és etnikai kisebbségeknek nevezett nemzetiségek jogait, így az új alkotmány alapján az Országgyûlés munkájában való részvételüket is. �?jdonság ugyanakkor, hogy a címer és a zászló használatának részletes szabályai mellett az állami kitüntetéseket is sarkalatos törvény határozza meg. hirado.hu Erdély.ma 2011. április 18.Nincs veszve a magyar - Továbbra is fogyunk, de már nem ijesztõ aránybanNemrég Magyar nyelvhasználat Háromszéken címmel tartottak tanácskozást a megyei tanács gyûléstermében. Több szakember értekezett, köztük Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója. Elmondta, hogy 1992 és 2002 között a magyarok száma Romániában közel kétszázezer fõvel csökkent, viszont mára Erdélyben a magyarok arányvesztése megállt, ami azt jelenti, hogy 2002-höz képest az Erdélyen belüli arányszámunk nem csökkent. - Mi annak az oka, hogy az eddigiekhez képest megállt az erdélyi magyarok arányvesztése? - Számításaink szerint a migrációs folyamatokban bekövetkezett változásoknak tudható be. Míg 1991 és 1997 között elvándorlási és menekülthullám volt tapasztalható az erdélyi magyarok körében, addig az ezredforduló után a migráció jellege is megváltozott: már nem beszélhetünk menekülésrõl, sokkal inkább munkavállalási és a tanulmányi migrációról. Ezzel egyidõben a többségi román népesség intenzíven bekapcsolódott a nemzetközi migrációs folyamatokba. 2000 után Lengyelország mellett Románia rendelkezett az unión, illetve Kelet-Európán belül a legtöbb kivándorolt állampolgárral. Így ettõl az idõszaktól számítva az erdélyi magyarok a kivándorlást illetõen már alulreprezentálttá váltak, különösen igaz ez Székelyföldre, és reméljük, ezt fogja igazolni a 2011-es népszámlás is. - Mit lehet tenni, hogy ez a tendencia megmaradjon, és ne induljon el egy újabb kivándorlási hullám? - Fontos a népességpolitika különbözõ területeit és szereplõit be - azonosítani. Egyrészt az országos népességpolitikába be kell kapcsolni a magyarságot, és itt elsõsorban az RMDSZ-nek van szerepe, hiszen kormányzati tényezõ. Fontos, hogy a családtámogatási rendszer megmaradjon. Ezzel kapcsolatban ugyanis egy felmérésünk azt mutatta, hogy a magyar fiatalok kevésbé vannak tisztában a támogatási lehetõségekkel, példa erre, hogy Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen a magyar fiatalok kisebb arányban igényeltek ANL-s lakásokat. Fontos megemlíteni a migrációpolitika és a magyar állam viszonyát is. A kettõs állampolgárság kapcsán az erdélyi elitnek fel kellene vállalni egy nyílt beszélgetést vagy vitát, hogy ennek milyen hatásai lehetnek a kivándorlásra. Hatással lehet-e egy román többségû nagyváros közelsége a másik város etnikai arányainak alakulására? Például vegyük Sepsiszentgyörgy és Brassó viszonyát. - �?gy gondolom, a szentgyörgyiek félelmei nem megalapozottak. A folyamatok nem az elrománosodás irányába mutatnak, sõt, ez inkább fordított, hiszen a románok aránya, fõként a fiataloké, csökkenõben van a városban, éppen amiatt, hogy Brassó, illetve Bukarest közel van. Ha belegondolunk, hogy egy többségében magyarok lakta kisvárosban mit tud kezdeni egy román fiatal, akkor ez inkább fordítva mûködik, azaz õk hagyják el Sepsiszentgyörgyöt. Lévai Barna Székely Hírmondó Erdély.ma 2011. április 18.Kétnyelvûség programA folyó héten zajlik a Civil Elkötelezettség Mozgalom képzéssorozata melyet a Szülõföld Alap Oktatási és Szakképzési Kollégiuma támogat, melynek helyszíne a Sepsiszentgyörgy. A Magyar nyelvû ügymenet a Gyermekvédelemben és a Szociális gondozásban elnevezésû projekt, a Kétnyelvûség Programunk szerves része. A projekt azzal a céllal született, hogy egyrészt állami valamint közigazgatási intézmények szintjén tudatosítsa a magyar nyelvhasználatot szabályozó jogi hátteret, másrészt aktívan hozzájáruljon az érvényben lévõ kétnyelvû formanyomtatványok gyakorlati és széleskörû intézményes használatához. A jelen projekt partnere a Kovászna Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság. A partnerség elõzetes megbeszélések és egyeztetések alapján jött létre. A képzés célja, hogy az intézmény munkatársaival közösen kialakítsunk egy olyan egységes ügyrendet, amely a kétnyelvû nyomtatványok használatát három nagyon fontos területen elõsegíti. Ez a három terület a következõ: 1. Az állampolgárok és a hivatal közötti kommunikáció. 2. A hivatalos ügyek megvitatásával kapcsolatos információk magyar nyelven történõ tárolása és az ehhez kapcsolódó formanyomtatványok kialakítása. 3. Nyilvánosság magyar nyelven történõ tájékoztatása. A program keretében tehát a fent megjelölt három területen a Kovászna Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság eddigi egynyelvû írásbeli (román nyelvû) gyakorlatának módosítására, illetve a már kidolgozott kétnyelvû formanyomtatványok gyakorlati használatára kerül sor. A program elsõdleges eszköze tematikus képzések tartása. A képzések célja egyrészt az anyanyelv/magyar nyelvhasználat fontosságának tudatosítása elsõsorban az írott hivatalos dokumentumok és az intézményi ügymenet során valamint olyan gyakorlati tudás és eszköztár kialakítása, amelynek során a képzések résztvevõi megismerkednek a már 2008 óta érvényben lévõ kétnyelvû dokumentumokkal, valamint elsajátítják a kétnyelvû dokumentumokhoz kapcsolódó gyakorlati tudást. A képzések két különálló tematika köré csoportosulnak: �? Egyik fõ tematikája a nyelvi jogi háttér bemutatása valamint a nyelvi jogok használatának fontosságának a tudatosítása. �? A képzés második gyakorlatra épülõ tematikája az intézmény ügyintézésében használatos kétnyelvû formanyomtatványok valamint a használatukhoz kapcsolódó ügyrend kialakítása. Mindezek mellett, a képzésekkel párhuzamosan, sorozatos személyes és telefonos konzultációk alapján a CEMO szakemberei, az Igazgatóság munkatársaival közösen összeállítanak egy, a kétnyelvû ügymenetet elõsegítõ stratégiát, amelynek elkészítésénél felhasználásra kerülnek majd egyrészt a képzések során összegyûjtött és feldolgozott információk másrészt, a képzésben résztvevõ szakemberek és a gyermekvédelemben dolgozók kiscsoportos munkái, projektjei. A képzések célcsoportja a Kovászna Megyei Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság �? köztisztviselõi �? szakemberei (pszichológus, pszicho pedagógus, logopédus, szociális munkás) �? illetve adminisztratív dolgozói. Az igazgatóság feladatokat lát el felnõtt védelem, fogyatékkal élõ személyek, valamint a gyermekvédelem terén. Ezen intézmény esetében kiemelten fontos szerepe van a kétnyelvû ügyintézés megvalósításának, hiszen az intézmény ügyfeleit halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek, fogyatékosok, illetve idõs személyek képezik, akik sérülékeny társadalmi csoportok tagjai. A román nyelv nem (megfelelõ szinten) való ismerete általános az õ körükben és a román nyelvû ügyintézés nagyban akadályozza a valós, mély tartalmakhoz való hozzáférést és a problémák sokszor felszíni és ideig-óráig tartó kezelését eredményezi csupán. Legyünk mi a változás, amit látni szeretnénk a világban. GANDHI Erdély.ma 2011. április 18.Rejtett üzenetekBármennyire zsúfolt és zajos város Bukarest, mégiscsak nehezen hihetõ, hogy Traian Bãsescunak nincs egy perc nyugta sem a Cotroceni-palotában, és kénytelen Kovásznára utazni az új alkotmány tervezetének tanulmányozása végett, mint azt maga állította tegnap. Az államfõ hétéves országlása alatt megszokhattuk már, hogy látszólag spontán cselekedetei mögött valójában jól kigondolt stratégia áll, és vélhetõen ezúttal sem a friss levegõért és a csendért utazott Háromszékre. Nyilatkozataiból világosan kitetszik: hosszas hallgatás után visszatért a ,,játékos államfõ, Bãsescu ugyanis világos üzeneteket fogalmazott egyrészt saját pártja, másrészt a koalíciós partnerek felé is. Vasile Blagát bíráló, meglepõen éles kijelentéseivel sokak szerint gyakorlatilag eldöntötte a Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségéért folyó versenyt, nyilvánvaló elõnyhöz juttatva hûséges szolgálóját, Emil Bocot. De míg saját pártjának szóló figyelmeztetése meglehetõsen egyértelmû, az ingujjból elõrántott új alkotmány ügye - melyrõl egyébként sokat nem is árult el - jóval összetettebb. Persze, az államelnök idõrõl idõre felvetette az alaptörvény módosításának szükségességét, többször kifejtette, miként képzeli el azt, tegnapi kijelentései azonban - miszerint már a jövõ évi helyhatósági választásokon le lehetne bonyolítani az errõl szóló népszavazást - hihetetlennek tûnnek. A jelenlegi felállásban, a választások elõtt egy évvel ugyanis jóformán semmi esélye annak, hogy kialakuljon az alkotmány módosításához szükséges konszenzus a parlamenti pártok között. Minden bizonnyal jól tudja ezt Bãsescu is, mégsem naivitását jelzi, hogy elõvette a témát: az államfõ jelezni kívánta, a jövõ évi voksolásokon ismét elõtérbe kerülhet a karcsúbb parlament, az egykamarás törvényhozás, amelyrõl már kinyilvánították akaratukat a választók, de amelyet azóta sem alkalmaztak - és ez bizony könnyen a jelenlegi hatalom malmára hajthatja a vizet. �?s azért sem véletlen a helyszín, mert egyszerre szólhatott az államfõ az RMDSZ-hez és a románsághoz is. Dicsérettel illette a szövetséget, amiért semmilyen túlzó követeléssel nem állt elõ, majd leszögezte: amúgy sem lenne elfogadható semmilyen, az etnikai alapú autonómiára vonatkozó célkitûzés. Mindenesetre a régiók átszervezésérõl szóló mondatai - melyek szerint gazdasági és szociális, nem pedig etnikai kritériumokat kell figyelembe venni - azt sejtetik, hogy az oktatási törvény után újabb sikerekre aligha számíthat a magyar szervezet. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 18.Alkotmánymódosítás Kovásznáról (Tanulmányúton Bãsescu)Elkészült az alkotmánymódosítási tervezet, a húsvéti ünnepek után a parlament elé terjeszthetik azt - jelentette be tegnap Kovásznán Traian Bãsescu. Az államfõ péntek este érkezett magánlátogatásra a fürdõvárosba, mint tegnap elárulta: nyugodt helyet keresett, hogy alaposan áttanulmányozza az alaptörvényt módosító tervezetet. Tegnapi sajtótájékoztatóján az elnök ismét elutasította az etnikai alapú autonómia gondolatát, utalt a régióátszervezésre, kiállt Cseke Attila egészségügyi miniszter mellett, és élesen bírálta a Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségére pályázó Vasile Blagát. Az államfõt Kovásznán a protokollvillában szállásolták el. Vasárnap déli sajtónyilatkozatát követõen azonnal vissza is utazott a fõvárosba. Látogatását azzal indokolta, hogy nyugalomban akarta áttanulmányozni az új alkotmány tervezetét. Ennek kapcsán elmondta: a dokumentum elkészült, és a húsvéti ünnepek után továbbítják azt a parlamentnek, így május elején hozzák nyilvánosságra a tervezetet. Reményét fejezte ki, 2012 nyarán, az önkormányzati választásokkal egyszerre az alkotmány módosításáról szóló népszavazást is megszervezik. Az alaptörvény tartalmáról elmondta: beépítették a 2008-as referendum eredményeit - akkor egykamarás parlamenti rendszer és a honatyák számának csökkentése mellett foglaltak állást a választók -, egyértelmûvé tettek bizonyos cikkelyeket. Azt is elárulta: az új alkotmányban szorgalmazza a régiók fogalmának megjelenését, nagyon jó lesz ha a parlament elfogadja ezt. Hozzáfûzte azonban: a régióátszervezésnek nem etnikai, hanem szociális és gazdasági kritériumokon kell alapulnia, elsõsorban pedig hasznosnak kell lennie. A régiók átszervezésének szükségességét az államfõ az állami apparátussal járó kiadások csökkentésével indokolta, meglátása szerint túl nagy a bürokrácia megyei szinten, túl sok a megyei tanács, és erre lehetne megoldás a regionális átszervezés. Bãsescu elmondta továbbá: eddig semmilyen túlzó követelést, feltételtámasztást, zsarolást nem tapasztalt az RMDSZ részérõl. Bãsescu leszögezte: egyetlen koalícióban sem fogadnak el etnikai alapú autonómiával kapcsolatos célkitûzéseket. A szélsõségesek nem alhatnak nyugodtan, nem érik el céljukat - jelentette ki. Az államfõ síkraszállt Cseke Attila mellett is, mint mondta, támogatja az egészségügyi miniszter által kezdeményezett reformot, és reméli, hogy ez csak a kezdete a rendszer átalakításának. A Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségéért folyó harcra is utalt, élesen bírálta Vasile Blaga fõtitkárt, Emil Boc egyik vetélytársát, amiért nyilvánosságra hozta, hogy találkozott az államfõvel. Nem tizedesre van szüksége a pártnak, hanem elnökre - szögezte le, hangsúlyozva: továbbra is Emil Bocot támogatja a párt elnöki tisztségére. Victor Ponta szociáldemokrata pártelnöknek is kijutott a bírálatból: securitatés propaganda alkalmazásával vádolta õt, amiért korábban azt állította, hogy Orbán Viktorral együtt támogatják a Tõkés László kezdeményezte Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását. Errõl egyébként az államfõ leszögezte: nem kíván beleszólni a magyar közösség döntésébe, de véleménye szerint a parlamentbe jutás érdekében meg kell találniuk a megoldásokat, hogy egységesen lépjenek fel. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
