|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 267 találat | lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 | 241-267 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. április 20.�?pítkezhet a Sapientia, hatezer négyzetméter lesz az új épület alapfelületeA Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári kara kiírta a közbeszerzési eljárást az intézmény új épületének a megépítésére, amit a Tordai út 2-14. szám alatti telken húznak fel, tervek szerint két-három éven belül - jelentette be tegnap Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke és Tonk Márton, az intézmény kolozsvári karának dékánja. Közölték, az egyetem új ingatlanának alapfelülete mintegy hatezer négyzetméter lesz. A tervek szerint az épület helyet ad egy 240 négyzetméteres föld alatti tv- és filmstúdiónak, amely nemcsak az egyetem, hanem a kolozsvári közösség igényeit is kiszolgálja majd. Az új épületnek két tornya lesz, egy hat- és egy négyemeletes, itt kap helyet a Sapientia 250 férõhelyesre tervezett aulája, amely megfelel majd az uniós szabványoknak, azaz más rendezvényeket is meg lehet benne tartani. Amint kész lesz az új épület, az egyetem felmondja jelenlegi bérleti szerzõdéseit, a Bocskai-házban csak az egyetem kuratóriuma és a rektori hivatal marad. A közbeszerzési eljárás határideje június 9., a hivatalos eredményhirdetésre várhatóan július 18-án kerül sor. A pályázaton nyertes kivitelezõvel várhatóan szeptember 7-éig megkötik a szerzõdést. A magyar kormány 230 millió forinttal támogatja az építkezést. Szintén tegnap ünnepélyes keretek közt Bocskai-emléktáblát avattak az egykori erdélyi fejedelem szülõházánál, amely jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának ad otthont. Az emléktábla leleplezését Bocskai István fejedelemmé választásának 406. évfordulójára idõzítették a Hajdú-Bihar Megyei �?nkormányzat keretében mûködõ Bocskai Emlékbizottság kezdeményezésére. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora ünnepi felszólalásában Ady Endrét idézte: Bocskai életének tanulsága, hogy nehéz idõkben is lehet építkezni. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere arról beszélt, hogy húsz évvel ezelõtt egy hasonló kezdeményezést még megmosolyogtak volna Kolozsváron, míg most a városi önkormányzatban dolgozó románok is természetesnek vették az emléktábla elhelyezését. Szilágyi Mátyás kolozsvári fõkonzul ugyanakkor arról beszélt, hogy a Bocskai-emléktábla hitelesen jelképezi a magyarok Kárpát-medencei egységét. A diplomata kifejtette: sok háromnyelvû tábla vár még kihelyezésre, köztük a kolozsvári várostábláé is, mely nélkül nem lehet Kolozsváron multikulturalitásról beszélni. Az avatóünnepséget követõen Bocskai okleveleibõl készült tárlat nyílt a Bocskai-ház elõcsarnokában. Krónika (Kolozsvár) 2011. április 20.Bocskai szellemisége, nemcsak emléktáblánA debreceni Bocskai István Emlékbizottság kezdeményezésére tegnap ünnepélyes keretek között nagy fejedelmünk kolozsvári szülõházának falán háromnyelvû emléktáblát avattak. Miután 1605. február 21-én Nyárádszeredában Erdély fejedelmévé kiáltották ki, a magyarországi rendek Szerencsen 406 éve éppen ezen a napon választották saját fejedelmükké is Bocskait, aki bihari hajdúinak támogatásával sikeresen szállt szembe a török és osztrák katonai erõkkel. Bocskai megteremtette a független Erdélyt, kényszerítette Bécset az alkotmányos különválásra és a protestáns vallások elismerésére. Az avatás után ismertették a Bocskai-házban mûködõ Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úton megépítendõ új épületének a tervét, és megnyitották a Debrecenbõl származó Bocskai-dokumentumok vándorkiállítását. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke és Tonk Márton, a Természettudományi és Mûvészeti kar dékánja tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján közölte: április 18-án meghirdették a nyílt pályázatot az új ingatlan megépítésére. A Tordai út 2-14. szám alatti 11 árnyi telken egy-egy hat és kilenc szintes tornyot húznak fel, amelyeket magas folyosó köt össze. A 3689 négyzetméteres új épület négy szaknak, filmstúdiónak, konferenciateremnek, könyvtárnak ad majd otthont. A beruházás hozzávetõlegesen 3 millió euróba kerül, amit egy néhány évvel korábban megvásárolt egyhektáros telek értékesítésébõl és a magyar állam támogatásából (idén 230 millió forint) fedeznek. A megvalósítási pályázatok leadási határideje 2011. június 9., a nyertest július 18-án választják ki. A Bocskai István kolozsvári szülõházának északi oldalán elhelyezett dombormû Györfi Lajos szobrászmûvész alkotása. A háromnyelvû - magyar, román és angol - emléktábla leleplezésénél Kató Béla a Bocskai életmû legfõbb tanulságára, az ellenállás és az egyensúlyozás mai idõszerûségére hívta fel a figyelmet. Dávid László rektor Ady-idézettel érzékeltette, hogy nehéz idõkben is lehet sikeresen újat kezdeni. Kolozsvár alpolgármestere, László Attila múltunk iránt megnyilvánuló természetes igényünkrõl szólt. Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar fõkonzul szerint a Kárpát-medencei magyar összefogás jelének vagyunk a tanúi, és a multikulturális Kolozsváron még sok hasonló háromnyelvû tábla hiányzik. Halász János (parlamenti államtitkár, Nemzeti Erõforrások Minisztériuma) Bocskai emlékét a jelen és múlt közötti kapocsnak nevezte, akinek szobra a Hõsök Terét is díszíti. Bodó Sándor (elnök, Hajdú-Bihar Megyei közgyûlés) az emlékbizottság munkáját dicsérte, Szólláth Tibor (országgyûlési képviselõ, Hajdúnánás polgármestere) pedig a nemrég elfogadott új magyar alkotmány szellemében azt sugallta, hogy jó magyarnak lenni Erdélyben. Miske László és Kátai Zoltán korabeli szövegmondó és kobozzenei mûsora színezte az ünnepséget. A dombormûvet Gucsháy Gábor református lelkész áldotta meg. A Sapientia fõépületének elõcsarnokában a Hajdú-Bihar Megyei Levéltártól kölcsönzött 14 darab, Bocskaitól származó korabeli latin nyelvû oklevelet állítottak ki. A tárlat néhány hétig látogatható. �?. I. B. A felirat: Ebben a házban született 1557. január 1-jén Bocskai István Magyarország és Erdély fejedelme. Szabadság (Kolozsvár) 2011. április 20.Tisztelgés Bocskai István erdélyi fejedelem és magyar király emléke elõttA Magyar Köztársaság kolozsvári fõkonzuljaként, a kincses város magyar szellemi-kulturális örökségének õszinte csodálójaként, magyar emberként rendkívüli öröm számomra, hogy a nemes civitas primaria Transilvaniae az egykori fejedelemség elsõ városának lelkes magyar közössége a város egyik legnagyobb szülöttének végre méltó emléket állít. Nagy öröm látni a táblaállítást kezdeményezõ debreceni Bocskai Emlékbizottság tagjainak lelkesedését, segítõ, támogató közremûködését, és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem felbecsülhetetlen értékû hagyományápoló, nemzetmegtartó tevékenységét a magyar történelem egyik legnagyobb fejedelme kultuszának megörökítésében. A mai ünnepi alkalom hitelesen jelképezi a Kárpát-medencei magyar nemzeti összefogást, összetartozást. �?s nem utolsósorban különlegesen fontos, hogy a gazdag magyar nemzeti múlttal rendelkezõ, Erdély egyik legnépesebb magyar közösségének 1000 éves otthont adó Kolozsváron, a városhoz méltó módon, háromnyelvû, magyar, román és angol nyelvû tábla hirdeti a törökellenes harcban kiemelkedõ, a vallásszabadságért vitézül küzdõ, a magyar rendi szabadságot és államiságot sikeresen megvédelmezõ és fenntartó fejedelem nagyságát. A tábla ráirányítja a város minden lakójának, valamint az ide érkezõ külföldi vendégeknek a figyelmét egy gazdag történelmi-kulturális örökségre, egyben arra figyelmeztet, hogy Kolozsváron, Cluj-Napocában, Klausenburgban még sok-sok három- vagy többnyelvû tábla vár elhelyezésre, amelyek feladata lesz a valós multikulturalizmus biztosítása, a hiteles történeti és kulturális ismeretek átadása, jelenkornak való hirdetése. Enélkül a város nem lehet, vagy csak papíron lehet többkultúrájú és többnyelvû. Olyan történelmi nagyságot állít elénk példaképül az emléktábla, aki minden magyar államférfi kortársánál szélesebb társadalmi összefogást tudott teremteni a nemzeti szabadság megóvása, visszaállítása érdekében. Egy olyan személyiség elõtt tisztelgünk, aki szabadságharcos szerepét isteni küldetésként fogta fel, aki a reformáció harcosaként toleráns állampolitikát alakított ki minden erdélyi, partiumi, magyarországi felekezet, a katolikusok, a reformátusok, a lutheránusok irányában, aki megvédelmezte az akkoriban már kegyetlenül támadott unitáriusokat is a hol katolikus, hol protestáns irányból jövõ elnyomástól. Aki a bécsi béke megkötésével megerõsítette a Királyi Magyarország és Erdély önálló államiságát, egy olyan széles látókörû államférfi elõtt, aki modern külpolitikai elvek mentén, közép-európai együttes, egymásra épülõ politikai látásmódban, kontinentális és regionális garanciarendszerek kialakításában, egyfajta korai európai integrációban gondolkodott. Aki érdekegyezést meg együttmûködést tudott teremteni és a függetlenségi harc közös érdekeiben kihasználni, más államok mellett a Moldvai és a Havasalföldi Fejedelemségekkel is. Végül, különösen fontos, hogy tiszteljük és megbecsüljük Bocskai István erdélyi fejedelmet és magyar királyt, nemzetegyesítõ tettéért, politikai végrendeletének mottójáért, amelyet szívleljünk meg, Kedves Magyar Honfitársaim, a jelenben és a jövõben egyaránt: minden magyarnak, bármely határok közé kerül is, kötelessége segítenie egymást!. Szilágyi Mátyás fõkonzul Elhangzott Bocskai István fejedelmünk kolozsvári szülõházának falán tegnap elhelyezett háromnyelvû emléktábla avatásán. Szabadság (Kolozsvár) 2011. április 20.Kolozsvári sportoló edzõjére lõttek ráRálõttek egy magyarországi kerékpáros edzõre, akinek egyik versenyzõje azt állítja, hogy a támadás azért érte õket, mert magyarul beszéltek - adta hírül kedden a Szatmári Friss �?jság. A napilap beszámol arról, hogy a Szatmár megyei Egri településen született, de Budapesten élõ Nagy Enikõ kerékpáros (aki egyébként a Kolozsvári MSC élsportolója, és jó eséllyel pályázik az olimpiai részvételre) hétfõn reggel hazalátogatott, elkísérte õt magyarországi edzõje, az 59 éves M. Gábor is. Hajnali öt órakor érkeztek meg a szintén Szatmár megyei Batizra, ahol egy helyi szállodában foglaltak szobát. A sportoló - aki az incidens kapcsán késõbb maga kereste fel a lapot - elmondta: a szálloda parkolójában még egy darabig az autóban maradt edzõjével beszélgetni, amikor rájuk szólt a parkolóõr, hogy menjenek fel a szobájukba, mert õ lefeküdne. Be is mentek a szálloda elõcsarnokába - közölte a sportoló -, hogy ott folytassák a társalgást, akkor viszont a tulajdonos szólt rájuk, menjenek szobájukba, és ne beszélgessenek magyarul. Ekkor kérték a panaszkönyvet, és hívni akarták a rendõrséget, de nem tudták a megfelelõ telefonszámot. Erre a tulajdonos lekapcsolta a villanyt, fegyvert rántott elõ, és rászegezte az edzõre - állítja a sportoló, aki szerint a szállodatulajdonos el is sütötte a fegyvert, de nem találta el a magyarországi edzõt. A lap a Szatmár megyei rendõrség közleményébõl is idéz, amely szerint egy nézeteltérés miatt két férfi között vita alakult ki, majd az egyik fegyvert rántott és függõleges irányban adott le lövést. A rendõrség a kivizsgálás után állapíthatja meg, hogy pontosan mi okozta a konfliktust - olvasható a közleményben. A lap szerint a szállodatulajdonos állítólag egy gumilövedékes pisztollyal lõtt, és fegyvertartási engedéllyel is rendelkezett. Szabadság (Kolozsvár) 2011. április 20.Tíz év múlva.Egy hónap híján tíz évvel ezelõtt, 2001. május 18-án a Magyar �?jságírók Romániai Egyesületének akkori elnöke, Csép Sándor publicista, író félszáz meghívott jelenlétében vágta el a Nyugati Jelen temesvári szerkesztõségének avatószalagját. Jelentõs nap volt ez a Nyugati Jelen és a Temes megyei olvasók számára egyaránt - hiszen 2001 májusában, hála a szerkesztõség alapjait hosszabb ideje lelkesen és fáradhatatlanul építõ Sipos Erzsébetnek és Jánosnak, a Nyugati Jelen Temes megyében már jelentõs olvasótáborral rendelkezett. A korszerûen berendezett szerkesztõség a tíz év alatt nemcsak a szerkesztõségi tevékenységnek adott otthont, de számos rendezvénynek is, keretet teremtve a lap munkatársainak a szórványmagyarság kultúrájának, hagyományainak bemutatására, ápolására, a megmaradás és szülõföldön maradás ügyének erõsítésére. Sipos János, a temesvári szerkesztõség oszlopos tagja és egyben elsõ vezetõje - a fiatalabb kollégák szeretett János bácsija, akinek jó szavára, bölcs tanácsaira mindig lehetett számítani - ma már nem lehet velünk. Az évek folyamán a szerkesztõi és munkatársi gárda is változott. Böszörményi Szabolcs, Darida Zoltán, Demendi Ferenc, Jantó Petneházi István, Joó Imre, Laslavic Tímea, László Árpád, Lukic Andrea, Nagyálmos Ildikó, Nemeºan Enikõ, Ordodi Piroska, Pataky Lehel Zsolt, Pataki Zoltán, Pongrácz Mária, Sipos Erzsébet, Sipos János, Spânu Lucian, Szekeres Gábor, Szekernyés Irén, valamennyien hozzájárultak/nak a Nyugati Jelen és a temesi olvasók kapcsolatának elmélyítéséhez. Köszönet érte. �?s köszönet azoknak a külmunkatársaknak, szervezeteknek, intézményeknek, akiknek nevét hely hiányában ugyan nem tudjuk felsorolni, de hozzáállásukkal, munkájukkal partnereinknek bizonyultak/nak. Köszönet illeti a laptulajdonos Böszörményi Zoltánt, aki nem csupán a szerkesztõség megszületését tette lehetõvé - a lap Temes megyei terjesztésének ötlete is tõle származik -, de számtalan rendezvény, kulturális intézmény támogatásával segítette az itteni magyar közösséget. �?s nem utolsósorban köszönet illeti az Olvasókat, akik befogadták és megszerették a Nyugati Jelent, akikért az újság nap mint nap íródik, és akikkel reméljük - minden nehézség ellenére -, tíz év múlva is együtt ünnepelhetünk. **** A Csiky Gergely Állami Magyar Színház jóvoltából elõfizetõink ma ingyenesen tekinthették meg az Ájlávju címû musicalt. Az elõadás után kisorsoltuk a meghirdetett nyereményeket. A nyertesek: fõnyeremény: kétszemélyes wellness-hétvége a ceglédi Aquarell Hotelben - Bárányi Erzsébet, Temesvár - könyvcsomag: Szalai Sándor, Végvár; Bulényi Ferenc, Szentmiklós; Kardos Erzsébet, Temesvár; Gordán Magdaléna, Temesvár; Szûcs István, Szentmiklós; Béres Margit, Temesvár - színházjegy: Vince János, Temesvár; Kiss Sándor, Végvár; Zsamboki Erzsébet, Gátalja - egy-egy palack bor: Toth Anton, Végvár; Magyari László Erzsébet, Temesvár; Boér Dezsõ, Szentmiklós; Mike Klára, Temesvár; Nyeste János, Zsombolya. Az ünnepségre és az elõadásra holnapi lapszámunkban visszatérünk. Nyugati Jelen (Arad) 2011. április 20.Toldozás-foltozásJó az, hogy itthon is beszélünk, vagy vitatkozunk a most elfogadott új magyar alkotmányról, mert belátható idõn belül a hazai magyarok egy része is megkapja a kettõs állampolgárságot, az anyaország alapvetõ törvényének ismerete tehet nemcsak illendõséggé, hanem kötelességgé is válik valószínûleg több százezer magyar nemzetiségû romániai polgár számára. A történelem által számunkra kiutalt jelenlegi hazánkban is folyik a készülõdés az ország alaptörvényének megváltoztatására. Jelenlegi alkotmányunkban olyan cikkelyek is szerepelnek, amelyeket kénytelenek vagyunk betartani, bár nem értünk velük egyet, s a tervezett változtatáshoz már csak ezért is erõteljesen kell a hangunkat hallatnunk. Hiszen mi nem az Egyesült Államokban élünk, ahol 224 éve szent és sérthetetlen az egyébként mindössze tizenöt cikkelyes alaptörvény, nem is Angliában, ahol a britek alkotmány nélkül is megvannak irigylésre méltó jogrendben. Mi egy soknemzetiségû országban élünk, amely nem ismeri el soknemzetiségû mivoltát, egy olyan államban, amelynek létrehozásához mi is hozzájárultunk, amit szintén kétségbe vonnak, egy majdnem elnöki köztársaságban, holott parlamenti demokráciát szeretnénk, egy központosított, Bukaresttõl függõ államban, pedig történelmi, társadalmi és gazdasági hagyományaink szerint a tartományok lennének hatékonyabbak. Egy tavaly áprilisi kormányrendelet szerint most ezt az alkotmányt akarják ismét toldozni-foltozni, a módosítási javaslatok elkészültek, az elmúlt hét végén államfõnk ismét leutazott kedvenc kovásznai protokollvillájába csendes helyen tanulmányozni az elõkészített módosításokat. Melyeket húsvét után át is küld a parlamentnek, s tervei szerint, amelyek, ugye, törvénynek számítanak e hazában, jövõre, a helyhatósági választások alkalmával már az alkotmánymódosítást jóváhagyó népszavazást is meg lehetne tartani, a 2012-es õszi parlamenti választásokra és a 2013-as elnökválasztásra pedig már az új alaptörvény lenne érvényes. Félõ, hogy az alkotmánymódosítás nem lesz egyéb néhány szépségtapasznál, s csak azt célozza, hogy a jelenlegi hatalom maradjon a csúcson. De még az sem biztos, hogy keresztülvihetõ egy olyan alkotmánymódosítás, melyet pár év múlva újabb és újabb lesz kénytelen követni. Hisz Bãsescu és Orbán között legalább olyan nagy a különbség, mint a két ország alaptörvénye és jogállamisága között. Kilin Sándor Nyugati Jelen (Arad) 2011. április 20.AlaptörvényMinden törvényt be kell tartani, s ez alól az állampolgári kötelezettség alól még az illetõ jogszabály nem ismerete sem mentesít. Egy alaptörvényt (hívják bár alkotmánynak) pedig éppúgy be kell tartani, mint bármely másat, ez sem törvényebb a többinél. Legföljebb idõtállóbb. No és szerethetõbb. Ez különösen illik arra az alaptörvényre, amit hétfõn fogadott el a magyar Országgyûlés. Az uniótag demokratikus Magyarország elsõ, nemzeti hitvallást is tartalmazó Alkotmányát. Elfogadása volt a Kárpát-medence vezetõ híre az elmúlt napokban, órákban. A momentum ünnepélyességét és a fölötte való örömteli elégedettséget sajnos beárnyékolja, sõt aláaknázza a nemzetellenes magyarországi és a külföldi magyarellenes erõk óbégatása, mocskolódása, gyomorforgató tiltakozása és kötekedése. A két balliberális, posztkommunista magyar parlamenti párt, az MSZP és az LMP nem vett részt az alkotmányról tartott szavazáson - ennél tisztességesebb lett volna, ha ellene szavaznak, legalább megdolgoznak a pénzükért a szájtépõ demagógok -, a magát nemzetinek valló Jobbik emberei pedig nem szavaztak, mintha legalábbis tetvészkedni küldték volna õket választóik a Tisztelt Házba. A magyar baloldal nemzetellenes ügyködése egyre veszedelmesebb méreteket, léptékeket ölt. De ebben legalább konzekvensek. Példát vehetne konzekvenciájukról és erõteljes ügyködésükrõl az a magyar kormánytöbbség, amely a nemzet többségétõl (és a határon túlra szakadt magyarokat bízvást ide lehet sorolni a kétharmadot tetézendõ) arra kapott legitim felhatalmazást, hogy a rákosi, kádári, horni, gyurcsányi - jórészt átkos - örökséget felszámolja, a bûnösöket elszámoltassa és Magyarországot növekedési és önösszeszedési pályára állítsa. Ha csak annyival több az új alkotmány az elõzõnél, hogy leszögezi: Magyarország felelõsséget vállal a határon túli magyarokért, hogy egy magyar nemzet van és egy magyar állampolgárság, függetlenül attól, hogy hol él a polgár a világban, már akkor is megérte elfogadni. A balliberálisok ama igyekezete, hogy kivonják magukat az új alaptörvény által rájuk rótt felelõsség alól, érthetõ és nyilvánvaló, ha csak a preambulum eme kitételére gondolunk: Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttmûködésére alapítsuk. �?k ugyanis nem állnak készen erre. Talán nem is vallják magukat Magyarország polgárainak. Talán más érdekeket szolgálnak. Dénes László Reggeli �?jság (Nagyvárad) 2011. április 20.Csak harc árán lehet megtartaniBeder Tibor, Csíkszeredában élõ földink egész életét a magyarságtudat ápolásának és megerõsítésének szentelte. �?s ezt kell tennünk mindnyájunknak a magunk környezetében, ha azt akarjuk, hogy száz év múlva is beszéljenek magyarul õseink földjén. Most kell megvívnunk a csatát szülõföldünk és anyanyelvünk megtartása érdekében. Ezekkel a szavakkal lehet összefoglalni röviden és lényegretörõen a szerzõ, Az utolsó csata címet viselõ, sorrendben a nyolcadik könyvének mondanivalóját, melyet a múlt héten mutattak be Sepsiszentgyörgyön. Az elõszót író és a mû ismertetését magára vállaló Kádár Gyula történész szerint a kötetbe, számvetésként, életútja tapasztalatait szõtte bele a szerzõ, de nem csak. A mû egyúttal figyelmeztetés is, hiszen Erdélyben magyarul már csak Székelyföldön beszélhetünk zavartalanul, és itt is egyre jobban próbálják visszaszorítani. Ezt a folyamatot Marosvásárhely példája szemlélteti a legjobban, hiszen a székely fõvárosban mára a magyarok számbeli kisebbségbe kerültek. El is némult a magyar szó az utcákon és az intézményekben, s ha nem teszünk valamit a folyamat megállítása érdekében, a helyzet csak rosszabb lesz. Nyelvvesztésünk tipikus példája a román nyelvnek a hivatalos levelezésben és okiratok fogalmazásában megnyilvánuló kizárólagos volta. Döbbenetes, hogy még a magyar többségû vagy színmagyar településeken sem használjuk anyanyelvünket, holott ezt senki sem tiltja, sõt a törvény értelmében is jogunk van hozzá. Tesszük ezt annak ellenére, hogy valamikor a török szultán és udvara a magyar nyelvet diplomáciai nyelvként használta Konstantinápolytól Bécsig és a Krím félszigetig. Mivel az igazságért folytatott küzdelmünkben szövetségesekre van szükségünk, el kell fogadnunk a törökök felénk nyújtott kezét, baráti kapcsolatainknak ugyanis a több száz éves ellenségeskedés ellenére is mély gyökerei vannak. Ezt az idõk folyamán olyan kiválóságok erõsítették, mint a székely származású Orbán mester, aki az 1450-es években a törököknek öntött ágyút, melyek segítségével könnyûszerrel elfoglalták Bizáncot, vagy a szintén erdélyi Ibrahim Müteferrika, az elsõ török nyelvû nyomda megalapítója. De sorolhatnánk a példákat a teljesség igénye nélkül Rákóczitól és Mikes Kelementõl, a Dardanellák erõdrendszerét kiépítõ Tóth Ferencen, a magyar és török tûzoltóságot megalapító Széchenyi �?dönön és az ankarai Etnográfiai Múzeumot megszervezõ Mészáros Gyulán át az obszervatóriumot létesítõ Réthy Antalig. Beder Tibor hozzászólásában megállapította, hogy minden erdélyi magyar ember, köztük a székely számára is kell legyen egy hely, ahol jól érzi magát, mert magyarul beszélnek és szólnak hozzá. A jelen Romániájában azonban a magyar nyelv csak a Székelyföldön talál otthonra, s ezt az állapotot itt is csak harccal lehet megtartani és még jobban elmélyíteni. �?s azt is tudatosítani kell, hogy ennek megvívásához munícióra van szükség: történelmi tudatra és a tudásra. Sylvester Lajos közíró megfogalmazásában ez a könyv lelki kivetítõdése a szerzõ termékeny és eredményes életének. �?lvezetes, tanulságos és szükséges olvasmány, amit mindenkinek ajánl, mint ahogy mi is. Bedõ Zoltán Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2011. április 20.KönyvbemutatóKézdivásárhelyen ma, április 20- án 17 órától a Céhtörténeti Múzeum Incze László Kiállítótermében Sylvester Lajos közíró bemutatja dr. Szõcs Géza A család hangja címû könyvét. Házigazdája Dimény Attila múzeumigazgató. A kötet a helyszínen megvásárolható, a szerzõ dedikál. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2011. április 20.A keresztény értékekrõl az Európai ParlamentbenTõkés László EP-alelnök irodájában fogadta az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (COMECE) fõtitkárát, Piotr Mazurkiewiczet 2011. április 17-én Brüsszelben, az Európa Parlament épületében. A fõtitkár tájékoztatta az Európai Parlament alelnökét arról, hogy az Anima csoport szervezésében június 29-én a nemzetközi családnap alkalmából rendezvényt tartanak, amelyhez Tõkés László segítségét is kérik. A találkozó második felében a vallási felekezetek és világnézeti közösségek és az unió intézményei közötti párbeszéd jogi alapját megteremtõ Lisszaboni Szerzõdés 17. szakaszának életbe ültetésének konkrét lehetõségeirõl esett szó. Délután a franciaországi Keresztény-Demokrata Párt elnöke, Christine Boutin által vezetett küldöttség látogatott Tõkés László irodájába. A francia kereszténydemokraták aggasztónak tartják az Európában tapasztalható vallásellenességet, és együttmûködést kértek az egyházi kapcsolattartással is megbízott Tõkés Lászlótól annak érdekében, hogy a kontinens történelmi keresztény értékei jelen legyenek az európai döntéshozásban. Európai képviselõnk válaszában megerõsítette elkötelezettségét, melynek értelmében továbbra is következetesen szorgalmazza a keresztény értékek felvállalását és érvényesítését, ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy most már franciaországi szövetségest is talált ebben az ügyben. Szerdán, 2011. április 18-án az EP alelnöke Mario Mauro olasz néppárti képviselõvel találkozott a vallási felekezetekkel való párbeszéd témájában. Mauro képviselõ az elmúlt parlamenti ciklusban az elsõ olyan alelnöke volt a parlamentnek, akinek feladatai között a vallási párbeszéd is szerepelt. Az olasz képviselõ beszámolt tapasztalatáról és elmondta, szomorú, hogy mind a Bizottságban, mind pedig a Parlamentben kisebbségben vannak azok, akik a keresztény értékek fontosságát hangsúlyozzák. �?ppen ezért, jelezte a volt alelnök, azoknak, akik vállalják ezen értékek képviseletét, szorosabban együtt kell dolgozniuk. Tõkés László a beszélgetés során elõrelépésként értékelte, hogy a Lisszaboni Szerzõdés új jogi alapot teremtett az egyházakkal való kapcsolattartásra, éppen ezért esély mutatkozik arra, hogy az Unió intézményei és az egyházak vezetõi között új, tartalmas kapcsolat alakulhat ki, amennyiben a párbeszédet sikerül intézményes garanciákkal megvalósítani. Ezt követõen, Horvátország Állandó Képviseletének vezetõje, Branko Baricevic nagykövet látogatta meg Tõkés Lászlót. Európai képviselõnk üdvözölte azt, hogy Horvátország újabb két fejezetet zárt le a csatlakozási tárgyalások során és reményét fejezte ki, hogy ezek lezárása még a magyar soros uniós elnökség idején megtörténhet. Ugyanakkor nem szabad más ország teljesítményéhez kötni a térség országainak EU tagságát, mindegyik országot a maga teljesítménye és érdemei szerint kell megítélni - mutatott rá az erdélyi képviselõ. A maga során a horvát nagykövet tájékoztatta Tõkés Lászlót a csatlakozás országa által remélt menetrendjérõl és kifejezte nagyrabecsülését annak okán, hogy a soros magyar uniós elnökség prioritásként kezeli Horvátország mielõbbi belépését az Európai Unióba. Brüsszel, 2011. április 20. Tõkés László, EP-alelnök Sajtóirodája erdon.ro 2011. április 20.BolondításBolondítják az erdélyi magyarságot! S ez még enyhe kifejezés. Hallgatom az MR1-Kossuth Rádiót, amint a határon túli magyarok mûsorát ismétli. Elsõnek a Mátyás-szobor (újra)avatásáról készült összeállítást adják le. Heten beszélnek. A legelején, látszólag a legfontosabb, Tõkés László, az EMNT titkos szavazással meg nem méretett elnöke, utoljára Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Holott a valóságban, mint a tévében is láthattuk, éppen fordítva volt. Istenem, hát ennyire megmásítja a tényeket a magyar nemzeti rádió, amely minden másnál hitelesebb kellene hogy legyen?! - füstölgök magamban. Lám, a politika irányította média fittyet hány a valóságra, azt helyezi elõtérbe, ami gazdája számára fontosabb. Pedig közismert: a volt püspöknek semmi, de semmi köze a szoborcsoport felújításához, annál több Markónak és Kelemennek! A pesti kormány gyeplõjével mûködõ közszolgálati média el akarja hitetni velünk, hogy ennek a fordítottja igaz. Vagyis mi, akik itt élünk, vakok vagyunk, nem az történik, ami szemünk elõtt zajlik és aminek részesei vagyunk, hanem az, amit õk Budapestrõl láttatni akarnak. Számos ilyen esetet idézhetnénk, amikor nem a cselekvõket nyomják elõre, hanem azokat, akik szép magyar köpenyt öltenek és Pest szája íze szerint szólnak! Akaratlanul is eszünkbe juttatva a Széchenyi mondást: mert valaki magyar, még nem erényes ember! Az erdélyi magyarság ügyeibe való nyílt pesti beavatkozást (vele azt a játékot, hogy az õ kedveltjeiken kívül a többi magyar véleménye nulla) immár a szélsõjobboldaliak is kezdik unni. Pár napja idéztük az �?MSZ-ben Vitus �?rsöt, a marosvásárhelyi Jobbik Baráti Kör frissen lemondott elnökét: Elegem van abból, hogy a magyarországi politikusok megpróbálnak beleszólni a mi sorsunkba!. Említette Markó Béla kongresszusi beszédét: Ritka jó, higgadt beszéd volt, okosan érvelt amellett: mi jobban tudjuk, mi van velünk. Az a pesti illúziókeltés, amely szerint õk megoldják a határon túli magyarok problémáit, például a kettõs állampolgársággal, különösen az egyoldalúan tájékozódó egyszerû embereket bolondítja. Vannak, akik csakugyan elhiszik, hogy most már minden jó lesz, mert hát Pesthez tartozunk, s nem veszik észre: a politika eszközei vagyunk. De még azt sem, hogy Pestnek sem kellõ pénze, sem jogi lehetõsége nincs ahhoz, hogy bennünket érezhetõen támogasson. Ideje józanodni: tetszik, nem tetszik, a mi sorsunk továbbra is itt dõl el, ahol élünk és adót fizetünk! Sajnos, de továbbra is sokkal inkább Bukarestben, mint Budapesten. Sike Lajos �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. április 21.Lesz-e magyar polgármestere Marosvásárhelynek?Bõ egy esztendõvel a helyhatósági választások elõtt egyre többször kerül szóba: lesz-e, lehet-e esélyes magyar polgármester-jelöltje a vásárhelyi magyarságnak? Megpróbálván magunk is körüljárni a témát, elsõ és legkézenfekvõbb - és egyben tévedhetetlen - válaszunk: az attól függ! Mitõl is? Feltehetõleg sokmindentõl. Akkor vegyük sorba: például attól, hogy vagyunk-e még annyian, hogy voksaink számítsanak, hogy gyõzelemre segíthessenek egy magyar jelöltet? Nos, az év végén esedékes népszámláláskor ez kiderül... Kérdés továbbá: milyen rendszer, szabály szerint választjuk majd a polgármestert, a korábbi kétfordulós, vagy az utóbbi idõben sokat hangoztatott egyfordulós választáson jelöljük ki a bürgermajszert? Az ma már világos, kétfordulós választás esetén, tekintve az etnikai arányok számunkra kedvezõtlen alakulását, semmi esélye egy magyar jelöltnek. Egyfordulós választás esetén viszont, ha a román voksok megoszlanak, reális esélye lehet egy magyar polgármester-jelöltnek. Hangsúlyozom: egynek. Azaz, a vásárhelyi magyarság által egységesen támogatott jelöltnek. Tudjuk, Erdély még mindig legnagyobb számú magyar közössége él Vásárhelyen, amiként azt is, az etnikai arányok erõszakos megváltoztatása mindenkori célja a román hatalomnak. �?gy vélem, az 1990-es év fekete márciusa is eme törekvések sorába illeszthetõ. Talán még emlékeznek rá: a 89-es forradalmi hevületben nyilvánosságra került ominózus pártdokumentum is szorgalmazta a betelepítendõk számának növelését - a cél akkor is a román többség kialakítása volt. Nos, magyar szempontból Marosvásárhely atipikus helyzetben van, nem tartozik sem a tömbhöz, sem a szórványhoz - elõbbihez már nem, utóbbihoz még nem... Viszont a 90-es esztendõ eseményei olyan kivándorlási hullámot indítottak el, amelyet egy, a vásárhelyinél népesebb, életerõsebb közösség is megsínylett volna. Egyesek szerint éppen a legfelkészültebbek, a legmerészebbek, a legbátrabbak mentek el akkor, hatalmas ûrt hagyva maguk után. Hiányuk a helyi politikai és közéletbõl most érzékelhetõ a leginkább. Tagadhatatlan, a vásárhelyi magyarok utóbbi húsz esztendeje a folyamatos meghátrálások, a napi rendszerességgel bekövetkezõ kudarcélmények sorozataként értelmezhetõ. Mielõtt még valaki is azzal vádolhatna, hogy arra biztatok, lábhoz tett fegyverrel várjuk sorsunk beteljesedését, sietek kijelenteni, eszem ágában sincs ilyesmi. Azt viszont határozottan állítom: a huszonnegyedik órában vagyunk. Az eddigiekbõl is kitûnik, mi lenne a politikum, a közösség hangadóinak a feladata: az említett kudarc-sorozat sürgõs megszakítása! Sikerélményt kell nyújtani a vásárhelyi magyarságnak! Ezt pedig csak közösségi dolgaink szigorú felleltározásával, reális célok kitûzésével és azok elérésével lehetséges. Elsõ lépésként talán egy önmagunkhoz, lehetõségeinkhez mérten sikeres helyhatósági választás is megtenné. Korábban arról szóltam, hogy Vásárhely atipikus helyzetben van, sajátos gondokkal. Közhelynek számít a megállapítás, hogy rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat követel. Nos, ennek megfelelõen a helyi politikai erõktõl méltán elvárható, hogy tisztázzák saját helyzetüket, egymáshoz való viszonyukat, egyeztessék céljaikat, s összehangolják cselekvéseiket. Ezt pedig csak dialógus árán tehetik, annak jött el az ideje! Szentgyörgyi László Központ Erdély.ma 2011. április 21.Tõkés: Magyarnak lenni Európában - ez a mi munkánkA húsvétot megelõzõ nagyböjt hagyományosan a testi-lelki felkészülés és elmélyülés idõszaka. Ennek kapcsán Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke válaszolt a Fidelitas kérdéseire. Az 1989-es romániai forradalom hõse 1990-tõl 2009-ig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke volt. Brüsszelben és Strasbourgban 2007-óta politizál. Tavaly, a temesvári népfelkelés és forradalom 20. évfordulóján gondoltuk végig ezt a kérdést barátaimmal és harcostársaimmal. Akkor a Temesvártól Brüsszelig címet adták a kollégáim az emlékezésnek. Az elmúlt több mint két évtizedet viszont jobban kifejezi az évfordulós rendezvénysorozat jelszó tömörségû fõcíme: Küzdelem és építés. A kettõ egybejátszása írja le gyakorlatilag azt a folyamatot, amelynek - Istennek hála - tevõleges résztvevõje lehettem én is - felelte Tõkés László arra a kérdésre, hogy hogyan látja saját életútját két évtized távlatából. Tõkés László az interjúban elmondta, hosszú utat tettek meg, ám még korántsem értek a végére. Két évtizeddel a rendszerváltozás után a kommunizmus kísértete még mindig köztünk jár - mondta, és hozzátette, nap mint nap a múlt visszahúzó árnyaival kell szembesülniük. Mindennapi életünkben is tetten érhetõek a múltbéli reflexek, gondoljunk csak a köztulajdon elértéktelenedett voltára, vagy akár arra a fajta felelõsségáthárításra, melynek tulajdoníthatóan a volt szovjet tömb államai mind a mai napig következmények nélküli országoknak tekinthetõk - emlékeztetett. Hozzátette, hogy nem lehet megkerülni a múlttal való õszinte szembenézést, mert ezzel a jövõt is kockára tennék. A kettõs állampolgárság nem csak szimbolikus Sok tízezer határon túli magyar kérelmezhette a magyar állampolgárságot az egyszerûsített honosítási eljárás keretében, ez egy nagyon fontos döntés volt, felért egy nemzetpolitikai rendszerváltozással - vélekedett az EP-képviselõ, aki hozzátette, ha csupán mennyiségi megközelítést alkalmazunk, már az is erõs érvnek tûnik, hogy tízmillió magyar helyett ezután egy közel tizenötmilliós nemzetrõl beszélhetünk Európában - s ezáltal már az erõs középnemzetek mezõnyébe lépünk elõre. De ennél is fontosabb számunkra az ügy tartalmi oldala. Az egyesülõ Európában újbóli történelmi lehetõség adatik, ami egyben erkölcsi korparancs, hogy magyarságunk magára találjon, és millenáris örökségének folytatásaképpen - remélt jövõje érdekében - talpra álljon - felelte Tõkés László a kettõs állampolgársággal kapcsolatosan. Az új alkotmány a szabad Magyarország kulcsa Nem építhetjük meg közös magyar hazánkat a 21. században egy, a 20. századot épp lezáró, toldozott-foldozott, ideiglenes alkotmány foglyaként. Többen azt állítják, hogy nem volt alkotmányozási kényszer - ám a kényszer és a kötelesség között lényeges különbség van, és megítélésem szerint a nemzeti kormánynak - ahogyan egyébként az eddigi kormányok mindegyikének - kötelessége volt új megalapozást adni annak, amit szabad Magyarországként elterveztünk, megálmodtunk. Történelmi idõket élünk. Nemzeti feltámadásban gondolkozunk és reménykedünk - mondta el Tõkés László a napokban elfogadott új alkotmánnyal kapcsolatban. Az EP-képviselõ úgy véli, hinni kell saját erõinben és abban, hogy ezek az erõk összeadódnak. Véleménye szerint az elfogadott új alaptörvény emberi s magyar - és ez a lényeg. Másfelõl olvasom a posztkommunistáknak, vagy a velük a hatalom kedvéért elvtelenül kiegyezõ áldemokratáknak a fanyalgásait, és önkéntelenül felötlenek bennem ezen kényszeres >véleményvezéreknek< az õszödi beszédet igazoló apológiái. Ellenpontként kívánni sem lehetne jobbat: van egy korszerû alaptörvényünk szemben a hazugság-dömpinggel - mondta el. Az Orbán Viktor vezette kétharmados többségnek volt bátorsága felvállalni magyar múltunkat és keresztény gyökereinket, szemben például az Európai Unióval, ahol a kétezer éves keresztény Európát egyfajta félreértelmezett politikai korrektség jegyében egyetlen tollvonással áthúzták - szögezte le. Ez egy komoly feladat, nem lehetett csak úgy letudni Nemrég egy magyarországi politikus ismerõsöm kifakadt, hogy Európában mindenkinek mindent szabad, kivéve a magyaroknak. 2011-re nagyjából idáig sikerült letornászni az 1956-ban (és azelõtt) szerzett hírnevünket azáltal, hogy hazudtunk reggel, délben, este. Az Orbán-kormány 1956 örököseként nem engedhette meg magának, hogy tájba simulóan letudja az EU-elnökséget, hogy példás magaviseletû, ámde önálló elképzelés és akarat nélküli jótanulóként elvtelenül alárendelje magát Európa békediktátumának - fejtette ki véleményét Tõkés László a soros elnökségrõl. A múlt a krisztusi feltámadásban fordulhat jóra II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának 300. évfordulóján a kereszt és a feltámadás jegyében idézem meg Nagyságos Fejedelmünk imádságában formát öltött és áldozatos életében gyümölcsözött nemes hitét. Megváltó Istenünkbe vetett élõ hittel kérem az �? gazdag áldását életünkre, nemzetünkre és húsvéti ünnepünkre. Nemzetünk megszenvedett múltja a krisztusi feltámadásban fordulhat jóra - mondta el Tõkés László azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a Húsvét milyen üzenetet hordoz a 21. században. mno.hu Erdély.ma 2011. április 21.Megjelent az Erdélyi GyopárJubileumi lapszám Jubileumi számmal jelentkezik az EKE megújult külsejû folyóirata, az Erdélyi Gyopár második lapszáma. Az idén ünnepel az Erdélyi Kárpát Egyesület és az Erdélyi Gyopár. 120 évvel ezelõtt, május 12-én alakult meg az EKE azért, hogy megismerjék és megismertessék Erdély elbûvölõ tájait. A folyóirat a május 13-15. között szervezendõ sztánai EKE-napi ünnepségre hívogat Dezsõ László EKE-elnök által írt vezércikke. Ezúttal is gazdag híranyagot olvashatunk az EKE-osztályok tevékenységérõl, és ajtónkon kopogtat az EKE idei, XX. vándortábora, melyre július 26-31. között kerül sor Alsójárában, az EKE-Kolozsvár 1891 szervezésében. A tábori túraterv böngészésében segítséget nyújt a tábori túrák célpontjait bemutató térkép. A Honismeret rovatban Brassó jelképérõl, a Cenkrõl olvashatunk, a Környezetvédelem is igen érdekes írásokkal jelentkezik, többek között a vándortábor környékének lepkéirõl olvashatunk tájékoztatót. Nem hiányzik a GPS- ábécé, a Barlangjáró, a Mária- út, a Nyelvápolás, a Vízi világ rovat sem, a Hobbi-oldalban az EKE jelképérõl, a havasi gyopárról tudhatunk meg részleteket. �?rdekes történetet közöl a lap a Madárvilágban. A Csillagászat rovat segítségével böngészhetjük a tavaszi ég csodáit. Ismét hallunk a gyerekeknek szóló Turista voltam 120 éve címû EKE-napi pályázatról, majd a halak nászáról és ízletes tavaszi gombáinkról is van ismertetõ a lapszámban, mely ezúttal 36 fekete-fehér és nyolc színes oldalon jelenik meg. Az idén 120 esztendõs Erdélyi Kárpát-Egyesület kéthavonta megjelenõ, természetjárás, honismeret, környezetvédelem témaköröket felölelõ kiadványát az EKE marosszéki osztályánál lehet megvásárolni. v.gy. Népújság (Marosvásárhely) 2011. április 21.Köszönjük a tíz esztendõt!Lapunk temesvári szerkesztõsége kedden este a magyar színházban, az olvasók körében ünnepelte tizedik születésnapját. A Csiky Gergely Színház jóvoltából hûséges elõfizetõinket az Ájlávju címû musical elõadásával ajándékoztuk meg, utána az elõcsarnokban megtartott ünnepség keretében kisorsoltuk az évforduló alkalmából meghirdetett nyereményeket. Rendezvényünket megtisztelte jelenlétével Marossy Zoltán Temes megyei alispán, Böszörményi Zoltán laptulajdonos, a Nyugati Jelen regionális napilap vezetõi, közéleti személyiségek, lapunk hûséges olvasói. A magyar napilapot Temes megyében újból elindító Böszörményi Zoltán felidézte a kezdeti lendület idõszakát, amikor Sipos Jánossal az élén tekintélyes létszámú, lelkes csapat dolgozott a Nyugati Jelen temesvári szerkesztõségében. A Nyugati Jelen napilap tulajdonosa megköszönte a tíz év alatt itt dolgozott újságíróknak és lapterjesztõknek áldozatos munkáját, hangsúlyozva, hogy a temesvári csapat megfogyatkozott ugyan, de a lelkesedés töretlen. Balta János, a Nyugati Jelen imázs- és lapterjesztési igazgatója arról beszélt, hogy tíz esztendõvel ezelõtt nem jövedelemszerzés céljából jött Temes megyébe a Nyugati Jelen, hanem a bánsági magyar közösséget szolgálni. A jelenlevõk néma fõhajtással emlékeztek meg az élõk sorából eltávozott Sipos János szerkesztõségvezetõre és azokra az újságolvasókra, akik már nem vehettek részt a jubileumi rendezvényen. Köszönjük a Csiky Gergely Színház igazgatójának, Balázs Attilának és a fiatal mûvészeknek - Borbély B. Emíliának, �?der Enikõnek, Kiss Attilának és Molnos András Csabának - az emlékezetes színházi estét! Köszönjük a Fornetti Romániának és a Cramele Recaº Rt.-nek, hogy támogatták rendezvényünket! Köszönjük olvasóinknak, hûséges elõfizetõinknek, hogy tíz év elteltével is vagyunk és szolgálhatjuk lapunkkal a Temes megyei magyar közösséget! �?gy várom az újságot, mint egy falat kenyeret! A jubileumi nyereménysorsolás nyerteseinek listáját tegnapi lapszámunkban tettük közzé, amit azzal egészítünk ki, hogy színházi belépõket nyertek Vincze János (Temesvár), Kiss Sándor (Végvár) és Zsámboki Erzsébet (Gátalja). A 99 éves Kardos Erzsébetet, az egyik könyvcsomagunk nyertesét szerdán személyesen kerestük fel temesvári otthonában. �?gy várom az újságot minden nap, mint egy falat kenyeret! nyilatkozta lapunknak Kardos Erzsébet, aki maga nyitott ajtót és hálásan megköszönte az értékes könyvnyereményt. Az elsõtõl az utolsó betûig elolvasom az újságot, mindenrõl a Nyugati Jelenbõl értesülök! - mondta az aurélházi születésû Kardos néni, aki idén november 20-án 100 születésnapja megünneplésére készül. Isten éltesse sokáig lapunk legidõsebb Temes megyei elõfizetõjét! Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2011. április 21.Baconschi: helytelen lenne a nacionalista pánikkeltésAz új magyar alkotmánnyal kapcsolatosan helytelen lenne e pillanatban bármiféle nacionalista pánikkeltés román részrõl, hiszen a két ország között nagyon jók a kapcsolatok, Bukarest és Budapest között zavartalan a párbeszéd a magyarországi alaptörvényrõl is - mondta az Evenimentul Zileinek adott nyilatkozatában Teodor Baconschi külügyminiszter. Azt szeretnénk, ha a magyarországi kisebbségi közösségünk képviseltethetné magát a parlamentben. Párbeszédet folytatunk Budapesttel errõl a kérdésrõl, akárcsak az új alkotmányról - mondta Baconschi. Hangsúlyozta: lehetõség van arra, hogy az új alaptörvény szövegének eurokonform jellegét megvizsgálhassák mind a Velencei Bizottság, mind pedig közvetlen párbeszéd révén. Nem hiszem, hogy hasznos lenne e pillanatban a nacionalista pánikkeltés, annál is inkább, mivel nagyon jó az együttmûködés a magyar féllel az európai uniós elnökség idõszakában -állapította meg a miniszter. Az együttmûködés eredményei között említette az AGRI gázvezetéktervét és az Arad-Szeged gázvezetéket. Hozzáfûzte azonban: Bukarest nyilvánvalóan reagálni fog bármilyen esetben, amikor eltérést lát az egész Európa által vallott demokratikus normáktól és kritériumoktól. Az Adevãrul címû liberális napilap másfél újságoldalt szentel a témának, nagy fotókkal. A nagybetûs cím: Orbán császár országa. A tudósítás leírja az új alkotmány néhány fontos elemét, de eleve kommentáló mondatok kíséretében teszi. Magyarországnak mostantól ultrakonzervatív alkotmánya lesz - vezeti be beszámolóját a tudósító, Galambos �?va. A továbbiakban kifejti: Orbán Viktor és pártja olyan kitételeket helyezett el a szövegben, amelyek révén az alaptörvény azután is jelentõs mértékû hatalmat biztosít számára, ha esetleg elveszíti a következõ választásokat. A tudósító szerint az ellenzék és a magyar lakosság nagy része bírálta az új alkotmányt. Elõször is azért - olvasható a lapban -, mert a kormánykoalíció elutasított bármiféle tárgyalást az ellenzékkel, és világos volt, hogy ez utóbbinak minden módosító javaslatát elutasítják. Másrészt azért, mert az Orbán-kormányzat ellenezte a népszavazás kiírását. A tudósító szerint azért is érte bírálat az alkotmányt, mert abban túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a múltra. A tudósító a továbbiakban elemzõkre hivatkozva jegyzi meg: az alaptörvény olyan elõírásokat is tartalmaz, amelyek Magyarországot autokráciává változtatnák. A cikk írója azt is megállapítja: a kisebbségi jogokat érintõ fejezet nagy hátralépést jelent. Komoly hiányosság a lap szerint, hogy az nem szavatolja a kisebbségek anyanyelvének ápolását, valamint felszámolja a kisebbségi biztos posztját. Szabadság (Kolozsvár) 2011. április 21.Eltiltották Gergely Istvánt a papi hivatástólA Gyulafehérvári Római Katolikus �?rsekség meghatározatlan ideig felfüggesztette Gergely István tisztelendõ papi hivatásának gyakorlási jogát. A döntés április 15-étõl hatályos, és bármikor feloldható - tájékoztatta a Krónikát Potyó Ferenc pápai káplán, általános érseki helynök. A felfüggesztés okát az egyházi méltóság nem kívánta részletezni, hiszen úgy véli, ez csupán Gergely István tiszteletesre és a fõpásztorra tartozik. A korábban Csíksomlyón, majd Jegenyén szolgálatot teljesítõ, végül betegállományba vonult, a csíksomlyói árvákat felkaroló tisztelendõ jelenleg külföldön tartózkodik, azonban megkeresésünkre elmondta, amint hazatér, hajlandó nyilatkozni felfüggesztésének okairól. Potyó Ferenc érdeklõdésünkre elmondta, a különbözõ intézményekhez, szervezetekhez hasonlóan a római katolikus egyháznak is létezik bizonyos szabályrendszere, az egyházi törvénykönyv, amely a világon valamennyi egyházközösségre érvényes. A törvénykönyvnek van elõírása mindenre vonatkozóan, kezdve a pápától, a bíborosokra, püspökökre, plébániákra, a keresztségre, házasságra, fegyelmi ügyekre, a papokra, és természetesen ebben is vannak bizonyos büntetésekre vonatkozó cikkelyek, akárcsak a világi törvénykönyvben, így amikor visszaélések történnek vagy hiányosságok merülnek fel, az egyház próbál szankciókat alkalmazni - részletezte az egyházi méltóság. Hozzátette, az aggódó betelefonálók megnyugtatására kijelentik, ez a felfüggesztés nem vonja maga után Tiszti nyugdíjának megvonását, csupán meghatározatlan ideig nem gyakorolhatja papi hivatását. Az igazi papi hatalmat a szenteléssel kapják meg a papok, ez a hatalom Krisztustól származik, és így is marad a világ végezetéig. A szenteléssel kapott hatalmat soha senki el nem veheti a paptól, maga az egyház sem, de szabályozhatja ennek használatát - mondta a pápai káplán. Hangsúlyozta azonban, hogy ez a felfüggesztés soha nem végérvényes, bármikor visszavonható, amennyiben teljesülnek az elõírt feltételek. Természetesen Gergely István továbbra is egyházunk tagja, megkapja a nyugdíját, szó sincs kiátkozásról, csupán pillanatnyilag nem gyakorolhatja papi hivatását - összegzett Potyó Ferenc pápai káplán. Forró Gyöngyi Krónika (Kolozsvár) 2011. április 21.Visszakapja székét Szász JenõA törvény értelmében továbbra is Szász Jenõ az alpolgármester Székelyudvarhelyen. A döntést a Hargita Megyei Törvényszék hozta tegnapi ülésén - tájékoztatta a Krónikát Molnár Miklós, az MPP szóvivõje. A bíróság döntése értelmében az alpolgármester leváltásához nem elegendõ a tanácsosok fele plusz egy szavazata, hanem kétharmados többség szükséges. Így miután a törvényszék hivatalosan kiküldi ítéletét, Szász visszakaphatja korábban betöltött tisztségét. Molnár elmondta, számítanak a fellebbezésre Bunta Levente polgármester részérõl, amit az elöljáró meg is erõsített: valóban jogorvoslatot kér az ügyben. Ez esetben a marosvásárhelyi táblabíróságon tárgyalják majd az ügyet és hoznak végleges döntést. Dénes Emese Krónika (Kolozsvár) 2011. április 21.Lehetne más?Az Országgyûlésbe a tavalyi választásokon szinte a semmibõl bejutott Lehet Más a Politika budapesti performanszával egy csapásra megoldotta határon túli ismeretlenségével kapcsolatos dilemmáját. A politikai céljait a részvételi és képviseleti demokrácia minõségének, a társadalmi igazságosságnak, valamint az ökológiai fenntarthatóság megteremtésére alapozó párt képviselõi az elmúlt idõszakban Kárpát-medencei látogatások keretében igyekeztek ellensúlyozni, hogy alakulatuk neve nemigen cseng ismerõsen a külhoniak fülében. Nem véletlenül, hiszen határon túli ügyekben az LMP mindeddig csak kevésszer hallatta a hangját, ellenben sokszor olyankor is árnyékra vetõdött. Például amikor élesen bírálta az Orbán-kormány médiatámogatásait, és éppen azt a bukaresti magyar lapot vette védelmébe, amelyik az elmúlt öt évben a baloldali kormányok részrehajló támogatásának haszonélvezõje volt. Vagy amikor megszavazta ugyan a kettõs állampolgárság kiterjesztésérõl szóló törvényt, de ellenzi a honosítottak szavazati joggal való felruházását. E téren még elfogadható az az indoklásuk, miszerint egy adott közösségben azoknak kell döntést hozniuk, akik magukon viselik ezeknek a döntéseknek a következményeit, ama érvelésük viszont gyenge lábakon áll, miszerint a szavazójog összeegyeztethetetlen az autonómiatörekvésekkel. (Mintha Bukarest csak a román állampolgárok alkotta Székelyföld önrendelkezését lenne hajlandó elismerni.) No de ez a dilemma is legyen csak az LMP baja. Az erdélyi magyarok fájdalma ez esetben az, hogy miközben a párt vezetõi - például az RMDSZ februári kongresszusán - többször hangoztatták: az anyaországi alakulatoknak nem szabad Budapestrõl osztani az észt a határon túlra, õk tettekben, erdélyi magyar fotósok alkotásainak letakarásával fejezték ki a külhoniak iránti szimpátiájukat. Azaz bort isznak és vizet prédikálnak: nem akarják, hogy mi beleszóljunk az anyaországi politikába, viszont éppen õk használták fel belpolitikai céljaikra, jelesül az Orbán-kormány bírálatára a határon túliakat. (Mondjuk, kordonbontó akciójukkal azzal is célt tévesztettek, hogy a Kossuth teret még 2009-ben jelölték ki a kiállítás helyszínéül, amikor az Orbán-kormány még sehol se volt - de ebbe meg mi nem szólunk bele.) Reméljük, az LMP is belátja: a külhoniakkal kapcsolatban lehet másképp is politizálni. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2011. április 21.Jogi tragikomédia Nagyváradon: újabb prefektusi vétó a magyar színháznakKözigazgatási bíróságon támadta meg a Bihar megyei prefektúra a Nagyváradi Magyar Színház létrehozásáról szóló megyei tanácsi határozatot is. Mint arról beszámoltunk, februárban egy, Szigligeti Színház néven létrejövõ intézmény alakításáról döntött a megyei önkormányzati testület az RMDSZ-frakció kezdeményezésére, ám március idusán ezt a határozatot bírósági úton támadta meg a prefektúra, s ezzel az ítélethozatalig hatályát is vesztette a döntés. Március végi ülésén Nagyváradi Magyar Színház néven újra önálló magyar intézmény létrehozásáról határozott a testület, s most a prefektus ezt is perre vitte, s ezzel blokkolta hatálybalépését is. Az indoklásban egyebek közt az áll, hogy a mostani határozat gyakorlatilag ugyanazt tartalmazza, mint az elõzõ, már megtámadott. Szabó �?dön RMDSZ-es megyei önkormányzati képviselõnek azonban más a véleménye. Míg az elõzõ több intézmény átszervezésérõl, több társulat egybegyúrásáról szólt, ez a mostani egyértelmûen egy teljesen új intézmény megszületésérõl. Ezek szerint a Bihar Megyei Tanács nem hozhat létre új kulturális intézményt? - tette fel a kérdést lapunk megkeresésére a tanácsos. Szabó �?dönnek egyébként meggyõzõdése, hogy Gavrilã Ghilea kormánybiztos politikai, és nem jogi megfontolásból tette, amit tett. A prefektus úr csak a formáját hozza. Bebizonyította, hogy a joghoz semmi köze nincs a prefektúra döntésének, ami a magyar színházzal mint önálló intézménnyel és a magyar közösség jogos igényével kapcsolatos. �?gy látszik, a Réven szerzett jogi diplomája ilyen következtetésre viszi - fogalmazott a politikus. Szabó �?dön egyébként azt mondja, tekintve, hogy a magyar színház ötlete a liberális többségû tanács kétharmadának támogatását élvezi, a testület újra és újra meg fogja hozni ilyen értelmû határozatait. Krónika (Kolozsvár) 2011. április 21.KözröhejAmikor a bizonyos szempontból vitatható magyarországi médiatörvény ügyében a budapesti ellenzék a nemzetközi szervezetek beizzításával próbálta érvényesíteni érdekeit - ha szokatlannak is tûnt a nemzetköziesített vehemencia -, könnyen túl lehetett lépni ezen. Lehetett arra gondolni, hogy a szólásszabadságnak, és általában a szabadságjogoknak mindig is voltak nemzetközi dimenziói. Hagyománya van annak, hogy a fejlett demokráciák vagy egyes nemzetközi szervezetek megszólalnak például az iszlám nõk jogainak védelmében vagy a halálbüntetés gyakori kínai alkalmazása ellen. Azzal azonban, hogy a kihirdetés elõtt álló magyar alkotmány paragrafusaival is az Európai Uniónál, annak tagállamainál, az Európa Tanácsnál és egyéb intézményeknél kilincselnek, és már a Budapestre látogató ENSZ-fõtitkárnak is arról kell nyilatkoznia, hogy megfelelõnek találja-e a készülõ alkotmányt, hihetetlen rossz szolgálatot tesznek Magyarországnak. Az alkotmány ügyében folyamodni külsõ segítséghez szinte akkora bûn, mint amilyen a szovjet csapatok Magyarországra hívása volt 1956-ban. Az alkotmány ugyanis - túl azon, hogy rögzíti a törvényes alapelveket - egy ország, egy nemzet önkifejezési eszköze. Arról is szól, hogy az ország, a nemzet milyen keretek között képzeli el saját jövõjét, hogyan kodifikálja nemzeti érdekeit. A magyar jövõkép, a magyar nemzeti érdek megfogalmazásában pedig csakis Magyarország lakói, csakis a magyarok illetékesek. Milyen nevetséges is lenne, ha az Európai Uniónak, az Európa Tanácsnak, az ENSZ-nek vagy éppen a budapesti vagy bukaresti kormánynak kellene rágódnia azon, hogy miért is királyság Nagy-Britannia. Az ellenzék külsõ segítségkérésével Magyarország vált közröhej tárgyává, a szégyen pedig a határon túl is érezhetõ. Gazda Árpád Krónika (Kolozsvár) 2011. április 21.A magyar szó hatalmaTamás Sándor az anyanyelv hivatalossá tételérõl Közel két hete tartották Kovászna Megye Tanácsának székhelyén a Magyar Nyelvhasználat Háromszéken címû konferenciát, melyen házigazdaként Tamás Sándor, a megyei testület elnöke is részt vett. Az akkor kifejtett pár gondolatáról, illetve az anyanyelvhasználat fontosságáról kérdeztük az önkormányzati vezetõt. - A konferencián, a hatékony többnyelvûség kapcsán megjegyezte, hogy furcsa világban élünk. Mire gondolt konkrétan? - Egészen pontosan arra, hogy miközben Aranyosgyéresen azon ügyködnek, hogy leszereljék a helyi tanács által megszavazott és kifüggesztett, háromnyelvû bejárati táblát, addig Brüsszelben kínosan ügyelnek a francia-vallon kétnyelvûségre. Európában megbukott az olvasztótégelyszerû multikulturalizmus, de Finnországban, Dél-Tirolban, Belgiumban és Korzikán virágzik a világos szabályok szerinti többnyelvûség. - Mi lehet a hosszú távú célja egy ilyen rendezvénynek? - Célunk, hogy itthon, Székelyföldön tökéletesítsük a kétnyelvûséget. Igen, ki kell mondani, célunk az, hogy Székelyföldön az állam hivatalos nyelve mellett, legyen regionális hivatalos nyelv a magyar. - Miért tartja ezt elengedhetetlennek? - Egy nemzet számára a nyelve a legfontosabb összekötõ kapocs. Magyarságunk legfontosabb jelképe anyanyelvünk. Ha vész a nyelv, vész a nemzeti identitás, és végsõ soron a magyarság is. Erdély Széchenyije, gróf Mikó Imre Ádám fiának címzett intelmeiben az anyanyelvrõl a következõképpen ír: A nemzetiség legfõbb ismertetõ jegye a nyelv. Ez azon alak, melyben a nemzeti szellem a legtermészetesebben és egészen eredeti sajátságai és mivolta szerint nyilatkozhatik. Beszélhet valaki szépen és hibátlanul idegen nyelven, írhat is azon érdekes dolgokat, de a bensõjében élõ érzést a maga teljében és tisztasága szerint, a gondolatot finomabb árnyalatiig, úgy, mint anyanyelvén, ki nem fejlesztheti. Sokszor el volt már mondva, de nem árt azt még többször ismételni, hogy >nyelvében él a nemzet <. �?n azért édes anyai nyelvünknek elhanyagolását, csere tárgyává süllyesztését egyenesen nemzetünk elleni bûnnek tartom. A megyei tanács által indított szórványprogram sikeresen zajlik, miközben Székelyföldön is van magyar szórvány. A minap voltam Erõsdön, ahol a több mint százfõs magyar közösség nem tudja megélni teljes egészében magyarságát, hiszen nincs iskolájuk, minimális a magyar kulturális esemény. Székelyföldön többségben van a magyarság, és ezt az állapotot kívánjuk hosszú távon megõrizni. Ennek egyik eszköze az anyanyelvápolás, a tudatos anyanyelvhasználat. Az elmúlt évtizedben az RMDSZ megteremtette a jogszabályi keretet ahhoz, hogy azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 20 százalékot, a hivatalos ügyeket is lehessen anyanyelven intézni. Azt tapasztalom, hogy anyanyelvi lehetõségeink nincsenek kellõképpen kihasználva. Ezen akarunk változtatni. - Hogyan szeretnék ezt elérni? - Két irányban kell lépni. Egyrészt a közalkalmazottakat kell felkészíteni a magyar nyelv használatára, másrészt a lakosságot kell tudatosítani, hogy éljen anyanyelvi jogaival. Nagy Béla Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2011. április 21.Integrációs program a fogyatékkal élõknekA Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság egészségnevelés osztálya április 12-tõl harmadik alkalommal indította újra a fogyatékkal élõk integrációs programját, a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány - Írisz Ház és a kovásznai Kõrösi Csoma Sándor Iskolaközpont közös szervezésében. A kezdeményezés által segíteni szeretnék a fogyatékkal élõk elfogadtatását, társadalmi beilleszkedésük könnyebbé tételét. A program lehetõséget ad, hogy egészséges iskolás gyerekek megismerkedhessenek különféle problémákkal élõ társaikkal, ezáltal elõsegítve az elfogadásukat. Jelenleg a fogyatékkal élõk külön intézményekbe járnak, aminek az a következménye, hogy nincs lehetõségük megismerni ép társaikat. Ez az ismeretlenség késõbb, felnõttkorban már társadalmi szakadékot képezhet a csoportok között. Így a jövõbeni társadalmi feszültségeket csak úgy lehet enyhíteni, ha még abban a korban megismerik a gyerekek a másságot, amikor még fogékonyak a probléma iránt. A program keretében fogyatékkal élõ (pl. Down-szindrómás, autista) gyerekek, fiatalok vesznek részt több héten át iskolai közösségekben heti egy alkalommal, 6 héten keresztül. - A Fogadj el, fogadd el program abból a felismerésbõl, illetve tanulmányból fejlõdött ki, miszerint a középiskolás tanulók 80%-nak semmi, vagy téves képe van a fogyatékkal élõk világáról. 2002-ben indítottuk kísérleti jelleggel ezt a programot a Philadelphia Egyesület (fogyatékkal élõk szüleinek egyesülete) és az Egészségügyi Igazgatóság közös szervezésében - mondta el érdeklõdésünkre Makkai Péter református lelkipásztor, a Diakónia Keresztény Alapítvány, az Írisz Ház fogyatékkal élõkért szakosztályának programvezetõje. Fogyatékos személynek tekinthetõ - a 2006/448-as törvény értelmében - azon személy, aki valamilyen fizikai, értelmi vagy érzékszervi sérülés miatt nem rendelkezik a mindennapos életvitelhez szükséges képességekkel. A rehabilitációs és társadalmi integrációs folyamatban segítséget igényel. Az integrációs programban elsõként a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium tizedikes tanulói vettek rész, hetente egy alkalommal. A tanulók elméleti ismereteket kaptak a különbözõ génbetegségekrõl, szervi és értelmi fogyatékosságokról, továbbá a kezelésekrõl, integrációs lehetõségekrõl. Ezt követõen találkoztak és együtt töltöttek pár órát fogyatékkal élõ emberekkel, az Írisz Házban, részt vettek terápiákon, majd végül közösen készítették elõ a záróprogramot. A rendezvénynek leírt anyaga és ismertetõfüzete van. Januártól a baróti líceumban tartottak egy tanfolyamot, most pedig Kovásznán kezdtek el egy újabbat. A diákok nagy örömmel vesznek ezeken részt, nagyon nyitottak, érdeklõdõek. Húsvét utáni héten, szombaton készülnek egy nagyon érdekes programmal, de errõl még részleteket nem árultak el a szervezõk. Vetési Júlia Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2011. április 21.Magyar tanárok továbbképzõjeNagyvárad - Magyar nyelv és irodalom szakos pedagógusok számára szervezett drámapedagógiai képzést a Nidus Egyesület Nagyváradon. A négy napos ingyenes felkészítõn több mint húsz Bihar megyei magyartanár vett részt. Csütörtök délután zárult az a drámapedagógiai képzés Nagyváradon, melyet a Nidus Egyesület szervezett a Magyar Drámapedagógiai Társaság hathatós segítségével. A négy napos (30 órás) felkészítõn összesen huszonegy magyar nyelv és irodalom szakos pedagógus vett részt több Bihar megyei tanintézménybõl, tudtuk meg az esemény fõszervezõjétõl, Lugosi Teleki Enikõtõl. �?rdeklõdésünkre elmondta, hogy a Nidus Egyesület (jelentése fészek) még 2009-ben alakult, elsõsorban azzal a céllal, hogy támogassa a szociokulturális hátránnyal rendelkezõ, tehetséges diákokat a tanulásban és a felzárkózásban. Különbözõ kézmûves mûhelyeket, öntevékeny köröket szerveztek már. Ez az elsõ olyan rendezvény, melyet a Szülõföld Alapítványhoz (ma már Bethlen Gábor Alapítvány) benyújtott nyertes pályázatnak köszönhetõen valósíthattak meg. Dramatizált mûvek A felkészítõn meghívott elõadóként részt vett Elõd Nóra, Kis Tibor, valamint Török László Magyarországról, továbbá Bordás Andrea és Rusz Csilla Nagyváradról. Olyan magyar szakos tanárok jelentkezhettek, akik a mindennapi közoktatásban szeretnék hasznosítani a drámapedagógia módszerét. Voltak olyan résztvevõk, akik csak most ismerkedtek meg a drámapedagógiával és olyanok is, akik már régóta alkalmazzák a munkájuk során. A négy nap során a tantervhez igazodó témákkal foglalkoztak, így terítékre került például a Légy jó mindhalálig regény, a Kõmíves Kelemenné balladája, a János vitéz elbeszélõ költemény vagy Radnóti Miklós, Ady Endre, Petõfi Sándor egy-egy verse is. Lugosi Teleki Enikõ kifejtette, hogy ezeket az irodalmi mûveket úgy dolgozták fel a továbbképzésen, hogy azokat, majd a résztvevõ pedagógusok továbbadják majd diákjaiknak az órákon. A Légy jó mindhalálig címû regény dramatizált változatában például a szereplõk azonosulhatnak Nyilas Misivel, érvelhetnek amellett, hogy kinek volt igaza a történetben, egy puzzle kirakásával megismerhetik a korabeli kollégiumi légkört is. A gyermekek számára ezáltal a regény többé már nem egy irodalmi szöveg lesz, hanem egy olyan történet, melyhez konkrét élmények fûzik. A nyelvtan elsajátítására is vannak egyébként hasonló játékos drámapedagógiai módszerek. Végül a fõszervezõ elmondta, hogy sokat köszönhet férjének, Lugosi Teleki Balázsnak, valamint kollégáinak, Rusz Csillának, Kovács Andreának és Deák Szebeni Imolának a szervezésben nyújtott segítségért. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium vezetõségének, pedig a helyszín biztosításáért tartozik köszönettel. Mészáros Tímea erdon.ro 2011. április 22.Meggyalázták a kökösi Gábor Áron-emlékmûvetAz õrnagy családnevét ürülékkel kenték le Négy tettes ellen tett bûnvádi feljelentést a megyei ügyészségen Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester tegnap sírgyalázás, emlékmûgyalázás, közszeméremsértés, csendzavarás és diszkriminációra való felbujtás miatt. Egy mindössze húsz másodperces filmet mutattak be, amely közel egy éve, 2010. május 30-tól látható a világháló egyik videomegosztó honlapján, és amelyre alig egy hete a Facebook közösségi portálon egy ismeretlen ismerõs hívta fel a megyevezetõ figyelmét. A jelenet a következõ: egy fiatalember - szájában cigaretta, kezében kólásüveg - levizeli a Gábor Áron 1848-as õrnagy halálának helyszínét jelölõ, felvirágozott kökösi emlékmûvet, egy másik pedig nadrágját letolva mutatja, hogy mit tesz a magyarok történelmére. A kisfilm címe: A magyaroknak (pentru unguri), szerzõje yrronic1. Most már csak bizonyos korlátozásokkal tekinthetõ meg, átkerült a 18 éven felülieknek szánt kategóriába, teljes törlését viszont nem tartották szükségesnek. A két látható tettest azonosították: a vizelõ Florin Bogdan Sava, 1980-ban született Brassóban (lakhelye ismeretlen), székelést mímelõ társa, Constantin Gheorghe Bobeºiu pedig 1992-ben született Nagyszebenben (az õ címét sem tudni). Rajtuk kívül a filmet rögzítõ és a világhálón megjelenítõ személyek ellen is panaszt emeltek az elöljárók, hangsúlyozva, hogy ugyanúgy elítélik az efféle megnyilvánulásokat, mint ahogy a csíkszeredai Csibi Barna tettével sem értenek egyet. Kiemelték azt is, hogy a Gábor Áron-emlékmû meggyalázása nem az Avram Iancu akasztására adott válasz, hiszen ez idén márciusban történt, a román fiatalok aljas tette pedig tizenegy hónapja folyamatosan szerepel a világhálón. �?rdekes, hogy senkit sem zavart, míg Csibi ügye a parlamentben is napirendre került, de a két RMDSZ-politikus szerint a hazai igazságszolgáltatásnak most alkalma lesz bebizonyítani, hogy egyenlõ mércével osztja a büntetést a magyar és a román szélsõségeseknek Demeter J. Ildikó, Háromszék Erdély.ma 2011. április 22.Csángó oktatás - program és megvalósítás - Borbáth Erzsébet kiértékelõje1. A csángó oktatási program indulása Kilenc évvel ezelõtt pontosabban 2002. április 10.-én írt, a jelenlegivel azonos címû beszámolómat is a fenti József Attila verssorral indítottam. Akkor a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége felkérésére, a moldvai csángó oktatási program szakirányítójaként számoltam be a 2001-2002-es tanévben beindított csángó oktatási program nehézségeirõl, eredményeirõl. Az akkori beszámolóból, amely megjelent a Moldvai Magyarság címû folyóirat 2002. júliusi számában is, fontosnak tartok kiemelni három megállapítást. 1.1. Az iskolán kívüli magyar nyelvoktatási program kidolgozása és a 2001-2002-es tanévtõl történõ beindítása a moldvai csángó falvakban, annak a folyamatnak az eredménye, amely 1990-ben kezdõdött, és 2000. november 5-én Klézsén (a Szeret-Klézse Alapítvány székházában szerk. megj.) kidolgozott átfogó Cselekvési tervben összegzõdött. (Ezen tényállás következetes elhallgatása több, mint elgondolkodtató.) 1.2. 2001. szeptemberétõl 7 helységben (Pusztina, Klézse, Buda, Somoska, Külsõrekecsin, Diószén, Trunk) 12 pedagógus (Bârnat Simona, Bilibok Jenõ, Bogdán Melinda, Borsos Gyöngyi, Farkas Mónika, Ghiurca Valentin, Hegyeli Attila, Mihálydeák Adél, Nistor Ilona, Róka Silvia, Sarca Felicia, Ségercz Ferenc) közülük 7-en szülõfalujukba hazatért moldvai csángó értelmiségi fiatalok (szerk. megj.) irányításával elkezdõdött az immár szakmailag is szervezett iskolán kívüli magyar nyelvtanítás. (A fiatal moldvai csángó értelmiség feladatvállalása tehát már a program indításakor nyilvánvaló volt. Tanulságos lenne egy tanulmányban feldolgozni, miért keseredtek bele, távolodtak el a Csángószövetségtõl a kezdetben hittel és bizakodással feladatot vállaló csángó fiatalok. Kapnak-e kellõ megértést, segítséget, elismerést azok, akik tehetségükkel, munkájukkal kibocsátó közösségüket is szolgálják, és mintát adnak az utánuk jövõk számára?) 1.3. Moldvai látogatásom még inkább megerõsített abban, hogy az anyagi támogatás mellett, a szakmai felkészültség, elhivatottság, az adott közösség ismeretén, tiszteletén, szeretetén alapuló következetes, tisztességes munka visz sikerre egy programot. 2. A program átvilágításának célja, lebonyolításának módja Meg kell vallanom õszintén, hogy váratlanul ért a Csángószövetség felkérése, hogy a szovátai (Románia) Teleki Oktatási Központ és a Csángószövetség közös minõségbiztosítási programjában részt vegyek. (A Csángószövetség minõségi oktatásra vonatkozó elképzelései miatt szakmai kapcsolatunk 2004. szeptemberétõl megszakadt.) Mindezek ellenére megtisztelõ, felelõsségteljes feladatként vállaltam el, hogy a Teleki Oktatási Központ igazgatójával és egy fiatal történelem-filozófia szakos tanárral együtt szakmai segítséget nyújtsunk, átvilágítsuk a moldvai csángó oktatási programot, véleményezzük a Csángószövetség munkáját. (Így szólt a felkérés.) A feladat súlyának megfelelõen 2011 2011. április 22.Magyar feliratokat helyeztek ki a sepsiszentgyörgyi Babe?-Bolyai EgyetemenMagyar nyelvû feliratokat helyeztek ki ismeretlenek a Babe?-Bolyai Tudományegyetem épületében Sepsiszentgyörgyön - mert az egyetem magyar vezetõsége nem volt képes rá. A hatalmas, új épületben vannak ugyan kétnyelvû feliratok, de hiányos a magyar feliratozás, a hallgatók számára leginkább közérdekû információk nem olvashatóak magyar nyelven. Nincs órarend magyarul, a hallgatók a tantárgyak egy részének nem ismerik a magyar elnevezését emiatt. A Vállalatgazdaságtan kar titkárságának ajtaján szinte semmit nem ír magyarul - pedig ott tájékozódik leggyakrabban az ember. Az új, hatalmas épület egyik homlokzati táblája is csak román nyelvû. Az egyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának honlapja is kizárólag román nyelvû - pedig az összes tanár és a vezetõség is magyar és az egyetem kolozsvári honlapjának is van magyar változata. �?dítõ kivételt csak a Közigazgatás szak kétnyelvû feliratai és háromnyelvû weboldala jelentenek. A XXI. században, az Európai Unióban, a magát multikulturálisként meghatározó Babe?-Bolyai Tudományegyetem egyik székelyföldi tagozatán ez a diszkrimináció megengedhetetlen. Amennyiben a helyzet nem változik, hamarosan újabb figyelemfelkeltõ akciók következnek. 2005 októberében a mai új épület helyén sepsiszentgyörgyiek százai tüntettek az önálló állami magyar Bolyai Egyetemért, a követelések között kiemelt helyen szerepelt, hogy új épületet kívánnak a szentgyörgyi egyetemnek. Senki nem gondolt arra, hogy felépül az új egyetemi épület és ebben magyar vezetõk fogják cenzúrázni a magyar nyelvet. Szégyen, hogy az egyetem hallgatói és leendõ diákjai kell erre felhívják a figyelmet és saját kezûleg kell kihelyezzék a magyar feliratokat, az errõl szóló videófilm pedig az interneten kering. Felszólítjuk az egyetem vezetõségét és Fazakas József igazgatót, hogy maradéktalanul tegyen eleget a magyar közösség elvárásainak, mely a magyar nyelvi környezetet és ügyfélszolgálatot is elvárja - ezek nélkül a magyar nyelvû oktatás mit sem ér, hiszen másodrangúvá süllyeszti az anyanyelvet. emihirek.ro Erdély.ma 2011. április 22.Külföldi hírekVédjük meg emlékmûveinket Közös húsvéti felhívással fordult a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) a Kárpát-medencei magyarsághoz, fogjon össze a régióban található magyar emlékhelyek megvédéséért, és emelje fel szavát a szoborgyalázások ellen. Az idei évben négy hónap alatt közel tucatnyi magyar emlékhelyet, szobrot rongáltak meg a Kárpát-medencében - hívja fel a figyelmet Berényi József, az MKP és Lomnici Zoltán, az EMT elnöke. A kassai Esterházy-szobor és a vereckei honfoglalási emlékmû után erre a sorsra jutott az Ungvár fõterén álló Petõfi-szobor is. Marosvécsen Wass Albert síremlékét gyalázták meg, Aradon a Magyar-román Megbékélés Parkjában álló Szabadság-szoborcsoportot rongálták meg, néhány héttel ezelõtt pedig a délvidéki Adán takarták le Damjanich János szobrát, és további emlékhelyeket is megrongáltak. Damjanich ellen Határozatban ítélte el a vajdasági Ada képviselõ-testülete a városban álló és márciusban szerb tiltakozást kiváltó Damjanich-emlékmûvel kapcsolatos mindennemû provokációt. Csonka Áron, a képviselõ-testület elnöke szerint bebizonyosodott, hogy az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban küzdõ, a tizenhárom aradi vértanú közé tartozó Damjanich János dombormûvének felállításánál minden törvényesen történt. Stanka Mihajlov, a Szerb Haladó Párt képviselõje kitart amellett, hogy Damjanich János szobrának nincs helye Ada központjában, nem tekinti lezártnak az ügyet, és a szerbiai országos ügyészséghez, a vajdasági tartományi ombudsmanhoz, valamint a szerb kulturális minisztériumhoz kíván fordulni. A forradalom és szabadságharc szerb származású tábornokának emlékmûvét a március 15-i ünnepségek részeként avatták fel. Az emlékmû felállítása ellen három szerb párt tiltakozott arra hivatkozva, hogy Damjanich szerbellenes volt. A pártok az emlékmû eltávolítását követelték. Március 24-én fekete fóliával takarta le az emlékmûvet a Szerbiai Demokrata Párt két vajdasági tartományi tisztségviselõje. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 22.Feljelentések magyar emlékmûvek megrongálása miattAz aradi városháza után a megyei RMDSZ is feljelentést tesz az ügyészségen a Szabadság-szoborcsoport megrongálása miatt, miután az utóbbi hetekben az alkotás több bronzból készült eleme is eltûnt. Kovászna megyében is feljelentik azokat a személyeket, akik egy évvel korábban meggyalázták az 1849-es kökösi csatában elesett Gábor Áron emlékmûvét. Háromszéki magyar vezetõk sérelmezik, hogy az igazságszolgáltatás semmit nem tesz a tettesek felelõsségre vonása érdekében, holott az emlékmû-gyalázásról készült videó egy éve a YouTube-on látható. utóbbi napokban eltûnt a Román-magyar megbékélés parkjában álló Szabadság-szoborcsoport több bronzból készült eleme, emiatt az Arad megyei RMDSZ feljelentést tesz - közölte csütörtökön Király András, a szervezet elnöke, aki szerint egy diadém, egy tõr és egy kard tûnt el a szobrokról. Az utóbbi napokban eltûnt a Román-magyar megbékélés parkjában álló Szabadság-szoborcsoport több bronzból készült eleme, emiatt az Arad megyei RMDSZ feljelentést tesz - közölte csütörtökön Király András, a szervezet elnöke, aki szerint egy diadém, egy tõr és egy kard tûnt el a szobrokról. �?rtesítettük a városházát, amely be is nyújtotta feljelentését az ügyészségen - mondta Király. Hozzátette: javasolni fogja, hogy a városi vezetés ismét üzemelje be a néhány évvel korábban felszerelt kamerás megfigyelõrendszert a Román-magyar megbékélés parkjában. Bognár Levente aradi alpolgármester elmondta: ellenõrizni fogják, hogyan volt lehetséges a bronztárgyak eltûnése, mivel a megbékélés parkjának szomszédságában egy rendõrõrs mûködik. Az alpolgármester azt is elmondta, hogy a szoborcsoport alkotóelemein kívül más tárgyak is - 22 díszoszlop, két pad és néhány szemeteskosár - eltûntek a parkból. Nem az aradi Szabadság-szoborcsoport az egyetlen magyar vonatkozású emlékmû, amelyet megrongálnak az utóbbi idõszakban. Mint arról tájékoztattunk, egy héttel korábban Wass Albert marosvécsi sírjáról tûnt el a bronzplakett. Feljelentés a kökösi Gábor Áron-emlékmû meggyalázói ellen is Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke, valamint Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtökön bejelentették, hogy büntetõjogi feljelentést tesznek három férfi ellen, akik a tavaly meggyalázták az 1849-es kökösi csata helyszínén álló Gábor Áron-emlékmûvet, az errõl készült filmfelvételt pedig feltöltötték egy videomegosztó portálra. Tamás elmondta, nemrég szerzett tudomást A magyaroknak címû, az internetre egy évvel korábban feltöltött félperces felvételrõl, amelyen az látható, ahogy egy férfi vizel az emlékmû elõtt, egy másik férfi pedig a meztelen fenekét fordítja a márványtábla felé. Antal Árpád és Tamás Sándor közölték: sikerült kideríteni a két férfi identitását: a 31 éves brassói Sava Florin Bogdan, illetve a 19 éves nagyszebeni Bobeºiu Constantin Gheorghe akcióját egy harmadik személy rögzíti kamerával, egy 24 éves személy pedig yrronick1 név alatt a YouTube-ra töltötte fel a felvételt. A háromszéki elöljárók hangsúlyozták: nem a Csibi Barna Avram Iancu-akasztására adott válasz a felvétel, hiszen az a csíkszeredai fiatalember március 14-i akciója elõtt egy évvel történt. Mindketten sérelmezték, hogy az illetékes hatóságok nem intézkedtek a Gábor Áron-emlékmû meggyalázása kapcsán. Hangsúlyozzuk, hogy ellenezzük a szélsõségességet, bármelyik oldalról is érkezzen (.), ellenezzük az ilyen megnyilvánulásokat, de azt akarjuk, hogy az igazságszolgáltatás nem csak az ilyen tetteket elkövetõ magyarok, hanem a románok esetében is intézkedjen. Hatalmas botrány volt a médiában a csíkszeredai incidens kapcsán, még a parlamentben is errõl vitatkoztak, ez a film azonban egy éve ott van a YouTube-on, az igazságszolgáltatás azonban nem vett róla tudomást. Felhívás a Kárpát-medencei magyar szobrok és emlékhelyek védelme érdekében Közös húsvéti felhívással fordult a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) a Kárpát-medencei magyarsághoz, fogjon össze a régióban található magyar emlékhelyek megvédéséért, és emelje fel szavát a szoborgyalázások ellen. Az idei évben négy hónap alatt közel tucatnyi magyar emlékhelyet, szobrot rongáltak meg a Kárpát-medencében - hívja fel a figyelmet Berényi József, az MKP és Lomnici Zoltán, az EMT elnöke egy közös nyilatkozatban. A kassai Esterházy-szobor és a vereckei honfoglalási emlékmû után erre a sorsra jutott az Ungvár fõterén álló Petõfi-szobor is. Az erdélyi Marosvécsen Wass Albert síremlékét gyalázták meg, Aradon a Magyar-román Megbékélés Parkjában álló Szabadság-szoborcsoportot rongálták meg. Néhány héttel ezelõtt pedig a délvidéki Adán takarták le Damjanich János szobrát, és további emlékhelyeket is megrongáltak - emlékeztet Berényi és Lomnici. Közös véleményük szerint ezeknek az utóbbi idõben rendkívüli módon elszaporodott cselekedeteknek az elkövetõi a kegyelet jogát vonják kétségbe. Magyar emlékhelyeink, szobraink közös történelmünket, kultúránkat szimbolizálják. Múltunk, nemzeti méltóságunk megõrzése mellett a nemzetiségek közti együttmûködést is jelképezik - fogalmazott Berényi és Lomnici. Közös nyilatkozatukban felhívják az anyaországi és határon túli magyarok figyelmét, fogjanak össze az emlékhelyek védelme érdekében, és egységesen emeljék fel szavukat a sorozatos rongálások ellen. Krónika (Kolozsvár) 2011. április 22.Kisebbségi törvényt és régióátszervezést kér az RMDSZRagaszkodnak a Székelyföld fejlesztési régióhoz a háromszéki RMDSZ-es elöljárók. Tamás Sándor és Antal Árpád csütörtökön sajtótájékoztatón válaszolt Traian Bãsescu államfõ Kovásznán megfogalmazott felvetéseire, miszerint a fejlesztési régióknak nem etnikai, hanem gazdasági alapon kell szervezõdniük, és az RMDSZ-nek a koalícióban nem voltak teljesíthetetlen feltételei. Az államfõ ugyanakkor kijelentette, a szélsõségesek nem alhatnak nyugodtan. Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke hangsúlyozta, a koalícióban akkor lesz továbbra is béke, ha a parlament elfogadja az RMDSZ két benyújtott jogszabálytervezetét, a kisebbségi törvénytervezetet, valamint a fejlesztési régiók újrafelosztására és a Székelyföld önálló régióként való megjelenítésére vonatkozó tervezetet. Antal Árpád, a szövetség sepsiszentgyörgyi elnöke üdvözölte az államfõ kezdeményezését, hogy a régió fogalma az alkotmányban is megjelenjen, szerinte ezt az RMDSZ már húsz éve szorgalmazza, csak a román politikusok késõn érnek. A politikus szerint EU-konform érvekkel támasztják alá a Székelyföld régió megalakításának szükségességét: a térség közös gazdasági, szociális, földrajzi és történelmi kapcsolódási pontokkal rendelkezik. Antal Árpád a spanyol példával rukkolt elõ, a spanyol alkotmány elsõ cikkelye kimondja, hogy Spanyolország egységes nemzetállam, a második cikkely azonban leszögezi, hogy Spanyolországnak vannak autonóm régiói. Tamás Sándor hozzátette, az Unió 27 országa közül tizenegy államban van valamilyen típusú autonómia. Nem vallunk szélsõséges nézeteket, ezért nyugodtan alszunk - hangsúlyozta a poltikus. Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
