|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 344 találat | lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 331-344 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. június 12.444. Csíksomlyói búcsúA hit mellett való kiállásra, az áldozatvállalásra és az erkölcsi megújulásra buzdította a csíksomlyói búcsú résztvevõit Spányi Antal székesfehérvári püspök a pünkösdszombati szentmise prédikációjában. A Csíksomlyó mellett lévõ Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben zajló szertartás keretében a szónok kifejtette, hogy felelõsséget kell vállalni egymásért, a nemzetért, a hitért és az egyházért. A püspök beszédében kitért az új magyar alkotmányra. Elmondta: a magyar nép nem kíván beleszólni más nép életébe, de a magyar nép is tudja, mit akar, és õ sem szorul arra, hogy mások kényszerítsék rá vágyaikat, akaratukat, akár félelmeiket. Így alkottuk meg a magyar alkotmányt, amelyben ki mertük mondani a házasság Istentõl rendelt törvényét és az élet védelmét. Nem szabad félnünk, megijednünk, mert tiszta a szándékunk, nemes és jó az akarat - mondta a püspök. Rámutatott: az utódoknak törekedniük kell arra, hogy méltók legyenek az olyan nagy elõdökhöz, mint például Szent István, Szent Imre és Szent László, és akárcsak ez utóbbiaknak, a mai embereknek is szembe kell szállniuk azzal, ami tûnhet modernnek, lehet hangzatosan csábító, de végül ártalmas, és nem az épülésükre, hanem romlásukra szolgál. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az emberek emeljék fel tekintetüket a világból Jézusra és Máriára, hiszen csak azok igazán boldogok, akik tudnak még felfele nézni, és tudják, hol keressék életükre, gondjaikra a megoldást. A püspök arra buzdította a résztvevõket, hogy ápolják a családi kötelékeket, örömmel fogadják a gyermeket, és óvják az életet fogantatástól a természetes halálig. Hozzátette: fel kell ismerni, és el kell fogadni, hogy felelõsek vagyunk sorsunkért, jelenünkért, jövõnkért. Nincs idõ a sajnálkozásnak, tehetetlenségnek, a panaszkodásnak, hiszen lehetõségek nyíltak elõttünk, amelyekkel élni kötelességünk - mondta a szónok. Rámutatott: a ma lehetõsége, az összefogás ereje képes új irányba állítani a magyarság sorsát, és megteremtheti annak lehetõségét, hogy a következõ nemzedékeknek úgy adjuk át azt az örökséget, amit kaptunk, hogy õk többre jussanak. De ehhez el kell vetni az önzést - mondta a püspök -, és vállalni kell a felelõs gondolkodásból fakadó áldozatot. Spányi szerint a felemelkedés feltétele az erkölcsi megújulás, ennek útját kell járniuk kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A szertartáson több százezer zarándok vett részt, akik a Kárpát-medencébõl és a világ számos pontjáról érkeztek. Az idén is eleredt az esõ a szertartás közben, de a zarándokok így is végighallgatták a szentmisét. erdon.ro 2011. június 12.Hõssé, vértanúvá, Isten bajnokává lettA Hám János Római Katolikus Iskolaközpont dísztermében tartották a Scheffler Jánosról szóló, könyv- és filmbemutatóval egybekötött szimpóziumot. Nm. Ft. Schönberger Jenõ szatmári- és Nm. Ft. Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, Ft. Johann Dirschl temesvári általános helynök, Nt. Kovács Sándor szatmári református esperes, a szatmári egyházmegye papsága, megyei és városi elöljárók, valamint a hívek jelenlétében tartották szombaton délelõtt tizenegy órától a Scheffler János vértanú püspökrõl szóló szimpóziumot. A rendezvény két most elkészült könyv, valamint egy, a püspökrõl szóló film bemutatására is lehetõséget adott. A szimpózium kezdéseként Schönberger Jenõ püspök köszöntötte az egybegyûlteket és emlékezett nagy elõdjére. Mint elmondta, kimondhatatlan nagy öröm és büszkeség, hogy olyan valakire emlékezhetünk, akit a világegyház méltónak talált arra, hogy a boldogok sorába iktassa és példaképként állítsa a huszonegyedik század keresztényei elé. Isten Szolgája Dr. Scheffler János, Szatmár vértanú püspöke és Nagyvárad apostoli kormányzója rendkívül nehéz idõben volt egyházmegyénk rendkívüli adottságokkal megáldott püspöke. Nagy tehetség, hatalmas munkabírás, következetesség, szilárd jellem, imádságos hit, és az Isten iránti feltétlen hûség, bizalom és engedelmesség jellemezte. (.) Háború, deportálás, ínség, üldözés volt a mindennapi gondja, pedig többre lett volna hivatott. De õ éppen ezek között tudott a legnagyobbá lenni: hõssé, vértanúvá, Isten bajnokává. A rendezvényen Dr. Bura László tartott elõadást Scheffler János életérõl, mártíromságáról. Ebben, a vértanúság tudatos vállalását emelte ki: A szabadságától hitéért, a hitéhez való hûségéért fosztották meg. Tudatosan vállalta a kényszerlakhelyen, majd a börtönben elszenvedett fizikai és lelki szenvedéseket. A börtön embertelen körülményei között bekövetkezett halálát az egyház vérontás nélkül elszenvedett vértanúságnak tekintette. (.) János püspök nem alkudozott, álláspontját világosan, tömören közölte: ,Szívesen feláldozom az életem is, de a hitemet nem adom.' Kényszerlakhelyre internálták, eltiltották az emberekkel való minden kapcsolattól, majd letartóztatták, s a politikai rendõrség hónapokon keresztül vallatta, szövögetve a zsarolását, megtörését célzó koncepciós pert. Párt- és állami vezetõk próbálták meggyõzni, azonnali kiszabadulását ígérték, ha elvállalja a gyulafehérvári püspöki hivatalt és olyan egyházat vezet, amilyet a hatalom kíván. Türelemmel, alázatos fejhajtással fogadta és viselte el a szenvedéseket. Isten pedig elfogadta áldozatát, megkapta cserében a legnagyobb adományt, az egészen elégõ áldozattá válás, a vértanúság adományát. Az elõadást követõen Ft. Ilyés Csaba ugocsai esperes mutatta be a két újonnan megjelent könyvet, így a Dr. Bura László által írt Boldog Scheffler János címû könyvet és a püspök utazásainak élményeit rögzítõ Szatmártól Chicagóig - Barangolásaim a szatmári svábok õshazájában címû útirajzot. Visszaemlékezett az eddig megjelent, Scheffler János által írt és róla szóló könyvekre, majd az újak jelentõségét tárgyalta. Mint mondta, a Boldog Scheffler János címû könyv folytatja a 2004-ben megjelent könyv gondolatszerkesztését, többször idéz a leendõ boldog soraiból, külön kiemeli, hogy Scheffler János folytonosan Isten akaratának megismerését kereste életében. A könyv rámutat: vértanúságát tudatosan vállalta, hogy életáldozata a hithez és a Szentszékhez kitartó hûségre és bátorságra ösztönözze a híveket és a papságot. Reméljük, hogy a könyv eléri célját, minél ismertebbé teszi Scheffer püspök életét, lelkiségét és tanítását. A Szatmártól Chicagóig - Barangolásaim a szatmári svábok õshazájában címû, Scheffler János által írt útirajzzal kapcsolatban kiemelte, ez két különbözõ írásnak egy kötetben való megjelentetése. Scheffler püspök úr a nemzetközi eukarisztikus kongresszus rendszeres résztvevõje volt, így jelen volt Chicagoban, Bécsben, Chartagoban, Dublinban, Budapesten. A most megjelent könyv amerikai útjának a beszámolója, illetve a sváb õshazában tett látogatásának az emlékeit örökíti meg. Ezen utak csaknem száz évvel ezelõtt voltak, 1926-ban és 1927-ben, a kiadványnak mégis van idõszerûsége, hiszen az olvasó megtapasztalja boldogemlékû püspökünk írói képességét, közvetlenségét és hitéletét. Ilyés Csaba kiemelte, a most megjelent könyvek is rámutatnak, hogy vannak a mi korunknak, városunknak és egyházmegyénknek is szentjei, mártírjai. Hiszen nem csak Scheffler püspök egykori nagyságát mutatják be, hanem a vele kapcsolatban levõ paptársai, sõt hívei helytállását, emberi nagyságukat. A püspök nagysága nem csupán a meghurcoltatások bátor vállalásában mutatkozik meg, hanem a tõle származó írásokból sokszor sugárzó közvetlenségébõl is. A könyvek bemutatása után vetítették le a Püspökség megrendelésére 2011-ben forgatott Estote perfecti, Estote perfectores címû filmet. A Lakatos Attila, Balla Tünde, Villányi Zoltán és Kirsch Norbert által készített kétórás dokumentumfilm Scheffler János életének bemutatásán túl lelkigyakorlataiból, leveleibõl is idéz. Alakjának megjelentetése mellett feltárja a püspök gondolatait, szándékát, hogy papjait és híveit a tökéletesség - Isten keresésére vezesse. Nm. Ft. Schönberger Jenõ püspök a filmbemutató után szólt újra a jelenlevõkhöz, amikor a közelgõ Pünkösd aktualitásában tekintett Scheffler püspökre: Pünkösd a Szentlélek �?risten kiáradása, ami annak a csodának a megtörténését eredményezte, hogy Krisztus már nem olyan formában van köztünk, mint annak idején életében. Isten a Lelke által tesz alkalmassá embereket, a hozzá hasonlóvá válásra, valamint annak bizonyítására, hogy Jézus köztünk él. Így vált Scheffler püspök is Jézushoz hasonlóvá. erdon.ro 2011. június 13.Gyimesbükk 2011 - �?nnep az ezeréves határonNagy hatalma van az Istennek, hogy megmentette nekünk ezt az õrházat - így fogalmazott egy helybéli idõs férfi három évvel ezelõtt, a gyimesbükki kis bakterház megmentését ünneplõ, csodaként emlegetett esemény után. Június 12-én, Pünkösd vasárnap bebizonyosodott, hogy a csoda azóta is tart, és a jó Isten hatalma minden nap megmutatkozik a gyimesbükkiek tenni akarásában, a terveik, álmaik megvalósítását segítõ határtalan összefogásban. Zarándokhely lett az ezeréves határként emlegetett Gyimesbükk, és különösen Pünkösd idején érkeznek sokan a történelmi Erdély legkeletibb településére. Pünkösd vasárnapján nagy ünnep volt Gyimesbükkön, ezrek zarándokoltak el a hajdani román-magyar határ mellett álló Rákóczy-vár romjaihoz, a kontumáci kápolnához, és az egykori Magyar Királyi Államvasutak nemzeti összefogással felújított õrházához. A Budapestrõl és Sopronból a csíksomlyói búcsúra érkezett különvonatok a déli órákban futottak be a gyimesbükki állomásra, a zarándokokat csángó népviseletbe öltözött helybéliek várták zenével, énekkel, friss pogácsával. Hosszú idõ, egészen pontosan 64 éven át tartó szünet után, három évvel ezelõtt gördült be újra magyar címeres mozdony a gyimesbükki állomásra. Azóta minden Pünkösdkor mozdonykürttõl hangos a Gyimes- völgye, idén a Székely Gyors után egy másik, szintén magyarországi zarándokokat szállító szerelvény, a Csíksomlyó Expressz is befutott az állomásra, a két vonat összesen 1500 zarándokkal érkezett az ezer éves határhoz. A vendégeket Deáky András nyugalmazott iskolaigazgató, vállalkozó és Görbe Vilmos polgármester köszöntötte. A házigazdák arra kérték a zarándokokat, hogy vegyenek részt a település történelmi jelképeinek helyszínein szervezett ünnepi programokon. A kontumáci kápolna mellett felállított színpadon 11 órakor kezdõdött a gyimesfelsõloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium és a gyimesbükki Dani Gergely Általános Iskola zenés-táncos elõadása Antal Tibor karvezetõ és Sára Ferenc néptánc oktató irányításával. A gyimesbükki iskola igazgatónõje elmondta, hogy jól halad az intézmény tetõszerkezetének felújítása. A tavaly leégett iskolarész újjáépítésében oroszlánrészt vállat a Budakeszi Kultúra Alapítvány is. Korábban az alapítvány kuratórium tagjai és támogatói segítették a kontumáci kápolna és a néhai Magyar Királyi Államvasutak 30-as számú õrházának felújítását, idén pedig a Tatros folyón átívelõ, szegecselt fémszerkezetû híd rendbetételét támogatták. A déli harangszót követõen szabadtéri szentmise kezdõdött a kontumáci kápolnánál, amelyet Salamon József atya, gyimesbükki plébános celebrált. A gyimesi szorosra tekintõ kápolna elõtti romok között egy kereszt és több fekete gránittábla õrzi a háborúk és forradalmak gyimesbükki áldozatainak emlékét. Vasárnap itt helyezett el koszorút és mondott beszédet Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere. Hende Csaba a közösség erejének fontosságáról beszélve kiemelte: megragadta õt a Böjte atya nevéhez fûzõdõ Szent István-tervben rejlõ lehetõségek, és arra kért mindenkit, hogy támogassák ezt a kezdeményezést, vegyenek részt minden olyan közösségi munkában, amely a környezet, az öreg porták, parkok megõrzésére irányulnak. Kiemelte: a magyarság jövõjét nem a múltjából, hanem a jelenébõl kell építeni. A katonai emlékhelynél tartott beszédek után felavatták a Tatros folyón átívelõ, a 20. század elején épült, mára gyimesbükki és magyarországi összefogással felújított hidat. A megszépült átkelõt a község elõjárói adták át további szolgálatra. Idõközben vonatkürtök hangja töltötte be a gyimesi-szorost, az õrházhoz befutott mindkét zarándokvonat, a magyar címeres Székely Gyors és a Liszt Ferenc emlékév tiszteletére, a zeneszerzõ portréjával díszített Csíksomlyó Express mozdonya is. A zarándokok a Székely Himnusszal, Antal Tibor zenetanár pedig csángó dalokkal köszöntötte a díszes mozdonyokat. A világ számos pontjáról érkezett zarándokok közül többen is így foglalták össze élményeiket: történelembõl életre szóló leckét, közösségi összefogásból erõt, hitéhez pedig további kitartást kaphat mindenki, aki valaha is Gyimsbükkbe zarándokol. A gyimesbükki ünnepségrõl két órás összeállítást készített a Duna Tv székelyföldi stúdiója, amely június 18-án, 10 óra 40 perctõl kerül a képernyõre. Erdély.ma 2011. június 13.Hende Csaba: A nemzet közös örökség, közös jelen, közös jövendõ!A magyarság jövõjét nem a múltja dönti el, hanem az, hogy itt és most mit teszünk meg egymásért - hangsúlyozta dr. Hende Csaba az 1000 éves határnál, a kontumáci hõsi emlékmûnél megtartott ünnepségen. A honvédelmi miniszter a Pünkösdi zarándokúton vett részt Erdélyben. Hende Csaba honvédelmi minisztert Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet és Sándor Mátyás alezredes, bukaresti magyar katonai attasé fogadta a határon. A tárcavezetõ szombat este érkezett Csíksomlyóra, ahol másnap részt vett a pünkösdi szentmisén. Ezt követõen ellátogatott a Fodor házba, ahol a Magyar Mûvészetért Árpád-díját adta át Gergely István plébánosnak, a Csibész Alapítvány vezetõjének. A szervezet célja, hogy befogadja az árva fiatalokat, keresztény nevelésben részesítse õket, segítse a társadalomba való beilleszkedésüket. A honvédelmi miniszter Pünkösd vasárnap az 1000 éves határnál, a kontumáci hõsi emlékmûnél megtartott ünnepségen mondott beszédet. Az ünnepség végén Hende Csaba koszorút helyezett el az emlékmû bronz dombormûves falánál, majd a résztvevõkkel együtt az õrházhoz látogatott el. A honvedelem.hu a gyimesbükki eseményeket követõen telefonos interjút készített Hende Csabával. A miniszter elmondta: az erdélyi magyarság nagy szeretettel fogadta a csíksomlyói búcsúra érkezett magyarokat, köztük a kormánytagokat is. Ma már világos, hogy a csíksomlyói búcsú nemcsak hatalmas vallási esemény, hanem a magyarság lelki újraegyesítésének kiemelkedõ színtere is - fogalmazott a tárcavezetõ. Kiemelte, hogy a csíksomlyói búcsú másnapján, a zarándokok többsége az I. és II. világháborúban elesett több ezer magyar katona gyimesbükki emlékhelyén is megjelent, szentmise és koszorúzás keretében fejet hajtva a hõsök emléke elõtt. Végtelen megtiszteltetés volt számomra, hogy sok évtized után, az elsõ magyar politikusként mondhattam beszédet az emlékhelyen - fogalmazott a honvédelmi miniszter. Hozzátette: az esemény elõkészítése és lebonyolítása jól példázza a kitûnõ magyar-román kapcsolatokat, hiszen a román fél rendkívüli együttmûködésrõl tett tanúbizonyságot. Hende Csaba erdélyi programja során a Magyar Mûvészetért Árpád-díját adta át Gergely Istvánnak, a Csibész Alapítvány vezetõjének. A honvedelem.hu kérdésére elmondta: a kuratórium nagyra értékeli Gergely atya árva magyar gyerekekért folytatott tevékenységét, amely hosszú távon jelentõsen hozzájárul a nemzet egységének megteremtéséhez. A honvédelmi miniszter Gyimesbükkön, a kontumáci hõsi emlékmûnél megtartott ünnepségen mondott beszédének rövidített változatát itt tekintheti meg. honvedelem.hu Erdély.ma 2011. június 13.Megalakult a Csíki Vállalkozók EgyesületeA hét végén tartotta alakuló ülését a Csíki Vállalkozók Egyesülete. A Gyerkó László szenátor kezdeményezésére összehívott tanácskozás résztvevõi valamennyien egyetértettek az egyesület létrehozásának szükségességében, hangsúlyozva, hogy a csíki térség, a Székelyföld felemelkedésének alapfeltétele a gazdasági vállalkozások fejlesztése, ugyanis ezek biztosíthatnak munkahelyet, megélhetõségi lehetõséget. Gyerkó László kiemelte a vállalkozói réteg összefogásának fontosságát, hangsúlyozva, hogy közösen eredményesebben tudnak fellépni sajátos gondjaik orvoslása érdekében, érdekeik megjelenítéséért és érvényesítéséért. Az alakuló ülésen jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki az általa vezetett intézmény gazdaságélénkítõ programjait ismertette és támogatásáról biztosította a vállalkozói réteget, bátorítva a szervezõdés létrejöttét. A jelenlévõ vállalkozók három tagú vezetõtestületet választottak a civil szervezet élére. Bulbuk Márton elnök, Kozma István alelnök és Benkõ Sándor titkár látja el a szervezet bejegyzésével, felépítésével járó feladatokat. A szervezetnek tagjai lehetnek vállalkozók, vállalkozások, valamint civil szervezetek is. Erdély.ma 2011. június 13.Szalacs újabb nevezetessége: tájházat avattakBihar megye - A szalacsi Kisburga utca 400. szám alatt szombat óta egy XIX. századi zsellérporta várja a népi kultúra iránt érdeklõdõket. A tájház avatóját sok érdeklõdõ és szakértõ részvételével tartották meg. A szalacsi tájház létrehozásának elõzményeirõl, az ott zajlott munkákról nemrégiben részletesen tájékoztattuk olvasóinkat. Az elmúlt szombaton, a település központjában tartott cserkészavató ünnepség után, a cserkészek zászlós vezetésével vonultak az érdeklõdõk a nap második ünnepi eseményének színhelyére, a tájház megnyitójára. A kis parasztporta udvarát benépesítõket Orosz Erzsébet tanárnõ, az esemény moderátora köszöntötte, ismertetve, hogy az �?rmelléki Turisztikai Társaság 2005-ben kezdte el a tájház rendbetételét (ez gyakorlatilag dr. Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos anyagi áldozatát, és munkáját jelenti - a szerz.megj.), amihez a Megyei Tanács járult hozzá. Mint elhangzott - és ezt a továbbiakban többen is felemlítették - mások mellett a legtöbb köszönet a létrehozó feleségét, dr. Kéri Ildikót illeti, aki nem csak helyettesítette férjét munkahelyén, de mindenben támogatta is. �?jabb nevezetesség A méltatók sorát Porsztner Sarolta polgármester nyitotta, aki még egy 1970-es évekbeli álom megvalósulásának mondta a tájház létrejöttét. Dr. Bereczki Ibolya, a magyarországi Tájház Szövetség elnöke a szõlõ- és borkultúra, és a négylyukú híd után Szalacs legújabb nevezetességének mondta a tájházat. Dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora úgy vélte, a legszerencsésebb, ha népi kultúránk értékeit saját helyükön tudjuk megõrizni, és nem skanzen-szerûen gyûjtjük egybe. Dr. Kéri Gáspárnak azt kívánta, évek múltán is annyi támogatója legyen, mint manapság, és megígérte: kollégáival, tanítványaival néprajzi gyûjtésbe kezdenek az �?rmelléken. Kulturális aranybánya Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar megyei közgyûlés szakbizottsági elnöke, Derecske alpolgármestere szerint nagy, egyelõre kihasználatlan turisztikai potenciál lakozik Szalacsban, a tájház léte pedig akkor érheti el célját, ha azt a helyiek magukénak érzik. Szabó �?dön, az RMDSZ megyei ügyvezetõ elnöke példának állította dr. Kéri Gáspárt: nem másokra várt, hanem maga látott neki terve megvalósításának. Szerinte az �?rmellék népi kultúrája egy olyan aranybánya mely akár gazdasági fellendülést is rejthet. Tanácsolta a régió nevelõinek, pedagógusainak: használják ki a tájházak létét, mutassák meg tanítványaiknak. Birinyi József, a Magyarországi Hungaricum Társaság elnöke a szalacsi székes mesterség méltatása kapcsán kijelentette: a helyi értékek - akár határon túl is - az egyetemes nemezeti értéktár részei. Népdalok, citerazene A tájházra Duma Ferenc római katolikus, illetve Szabó Zsolt református lelkész, továbbá Rákosi Jenõ, az �?rmelléki Református Egyházmegye esperese kért áldást, Gyenge János citerázott, Pintér Vivien és Kertész Viola népdalokat énekelt, de az �?rökzöld Asszonykórus is elénekelte stílszerûen, hogy �?desanyám nádfedeles háza. A kórus tagjai a házban is tüsténkedtek, hiszen az esemény ideje alatt füstölt a szabadkémény, a tûzhelyen készült a lapótya (krumplis béles). A cserkészek tartotta román és magyar nemzeti színû avatószalagokat dr. Kéri Gáspár, dr. Bereczki Ibolya, dr. Pozsony Ferenc, illetve Porsztner Sarolta és Szabó �?dön vágták át. A vendégeket és meghívottakat az avató után terített asztal várta a kertben, de természetesen a tájházban is folyamatosan lehetett nézelõdni. erdon.ro 2011. június 13.Megduplázódhat a hallgatói létszám�?j korszak kezdõdik a PKE életében Akár megkétszerezõdhet a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói létszáma az új alap- és mesterképzési szakok létrehozását, illetve az új székhely felépítését követõen - közölte az oktatási intézmény vezetõsége. �?j korszak kezdõdik a Partiumi Keresztény Egyetem életében, jelentette be Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke, a felsõoktatási tanintézmény vezetõje a szombaton tartott ballagási ünnepséget követõ sajtótájékoztatón. Az egyetem, illetve annak jogelõdje, a Sulyok István Fõiskola alapítása óta, ez a harmadik korszak. Az Orbán-kormány hatalomra kerülése túlélést és felszabadulást hozott a magyar költségvetési alapokból mûködõ magánegyetemnek, mutatott rá Tõkés. Az új kezdet nem csak az anyagi válságból való kitörést, hanem új fejlesztéseket is lehetõvé tesz az intézményben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megfelelõ stratégiai szintû lépések meghozatala után megkétszerezõdhet a hallgatói létszám, közölte az intézetalapító, majd hozzátette: Fontos, hogy ne csak materiális, hanem spirituális értelemben is fejlõdjünk. A Partiumi Keresztény Egyetem a következõ tanévtõl több új szak indítását tervezi úgy az alap, mint a mesteri szakokon. Az akkreditációs bizottság a közelmúltban hagyta jóvá a Vallástudományok mesteri képzés iratcsomóját, ugyanakkor a Bank és pénzügy elnevezésû alapszak akkreditálása is folyamatban van. Tervek között szerepel Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája (Tanítóképzõ) alapszak, továbbá a Vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje, Zenemûvészet az audiovizuális kultúrában, a Képzõmûvészet - grafika - vizuális kommunikáció mesteri képzések beindítása is. �?jrainduló tanítóképzés Tõkés László kifejezte arra irányuló örömét, hogy Nagyváradon újra beindulhat a tanítóképzés, melyet egyoldalúan szüntetett be annak idején a román kormány. Megtudhattuk, hogy a közelmúltban több nemzetközi projektbe is részt vett az egyetem a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013 keretein belül. Ilyen az Európai, nemzeti és regionális identitás - elmélet és gyakorlat címû projekt, vagy a leginkább CEPEVIT-ként ismert, a debreceni MODEM-el közösen indított projekt. Tolnay István, a Vezetõtanács megbízott ügyvezetõ elnöke arról tájékoztatta a sajtó képviselõit, hogy az új oktatási törvény nem kedvez az egyházi oktatásnak. A törvény centralizáló jellegû, az állami egyetemek sémájára épülõ szövegében meg kell találnunk azokat a fogódzkodókat, amelyek a jövõben is biztosítják az egyetemalapítók jogkörét, egyházi alapítású egyetemünk keresztény szellemiségét - hangzott el. �?ppen ezért szükség van az egyetemi charta érdemi módosítására. Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen konkrét változások lesznek az alapító okiratban, melyek érezhetõ változást hoznak a hallgatók szempontjából, Dr. Horváth Gizella rektorhelyettes elmondta, hogy inkább az oktatók fogják ezt megérezni, ugyanis szigorodik a rájuk vonatkozó követelményrendszer. Tolnay István közölte azt is, hogy szeretnék hangsúlyosabbá tenni az egyetem keresztény szellemiségét. Végül arról értesülhettünk az intézetvezetõktõl, hogy a következõ tanévben ingatlan-felújításra és az új épület építésének megkezdésére is sor kerülhet. Mészáros Tímea erdon.ro 2011. június 13.Az ellopott CsíksomlyóHaknizó politikusok, statisztává visszaminõsített helyiek, szereptévesztõk és kullancskampányolók. Székelyföld, a térség, amit kivetkõztettek önmagából. Megyenapok, városnapok, Gyere haza program, székelyföldi panorámakép, ilyen-olyan adatbázisok, székelykapu-rehabilitáció, kolbásztöltés, emlékkönyv, népi termékek vására - vég nélkül sorolhatnám azokat a programokat, amelyeknek a célja a térségi öntudat, az egységes székelyföldi közösségi kép kialakítása. Vannak jópofa, és vannak elviselhetetlenül giccses kezdeményezések, de el kell ismerni: komoly energiákat mozgósítanak a helyi és a megyei önkormányzatok a fent jelzett cél elérése érdekében. Tegyük zárójelbe azt a kérdést (de ne felejtsük el), hogy van-e értelme az 'egységes Székelyföld' ideológiának. (Lehet, hogy Maros megyének inkább Kolozs megyére kellene összpontosítania, mint Hargita megyére, mert hogy gazdasági, infrastrukturális szempontból ezt diktálja az elemi logika. Ugyanígy Sepsiszentgyörgy esélye és végzete Brassó, nem pedig Csíkszereda.) Fogadjuk el, hogy egy nagyon is heterogén övezet önmagát egységben képzeli el, és Székelyföldként határozza meg. Ennek az egységnek az egyik és elengedhetetlen feltétele, hogy legyen kulturális, közösségi elõzménye, hagyománya. A hagyományteremtés ugyanis nem annyiból áll, hogy idén ökröt sütünk, jövõre is ökröt sütünk, és akkor már elmondhatjuk, hogy immár hagyományosan ökröt sütünk. Ha nincs praktikus haszna a közösségi gyakorlatnak, ha a szimbolikus jelentéseknek nincs konkrét tartalma, akkor nincs az a költségvetési pénz, amivel életben lehet tartani a hagyományt. Ha az ember nem éhes, akkor még a nyárson sütött ökör sem csúszik. A csíksomlyói búcsú intézménye a tökéletes bizonyíték arra, hogy valamiféle térségi összefogás hosszú ideje mûködik. Biztos, hogy ennek a térségi összefogásnak a határai nem esnek egybe a mai ideológiák által elképzelt Székelyfölddel, de az is biztos, hogy az egyik legjobban kitalált és felépített brand ami valaha mûködött errefelé. Olyan egyázi, társadalmi intézmény, amelyet ma már a térség visszavonhatatlanul elveszített. Tudatosítsuk, hogyan történt ez, és hogyan kerülhetõek el a hasonló veszteségek. Az elsõ és legnagyobb bûn, amit a csíksomlyói tradíció ellen elkövettek, az az, hogy kivették a kisközösségek kezébõl. Mindaddig, amíg a búcsújárás személyes és közösségi felelõsség volt, amíg megvolt ennek a lokális intimitása, addig mindenki a magáénak érezte, és igyekezett érvényes tartalommal feltölteni. Nem a tévébõl tudta meg, hogy ez számára miért fontos, és nem azért ment el, hogy a tévében lássa önmagát mint búcsújárót. Tanulság: hiába a nagy térségi ideológia, ha az nem helyben fogan és szökik szárba, akkor nem lesz életképes. A második hiba az volt, hogy miután a kisközösségek kiszorultak a saját hagyományaikból, statisztává váltak, elfeledkeztek saját céljaikról, mondanivalójukról, egymáshoz való viszonyukról, egy új ideológiát is rájuk kényszerítettek. Csíksomlyó akkor vesztette el erejét, tartalmát, amikor valaki - Csíksomlyótól távol - kitalálta, hogy ez az esemény a nemzeti összetartozás jelképe. Korszerû fogalommal úgy mondhatnánk: globalizálták - de legalábbis a nagy magyar kulturális, sajtó- és turisztikai piacra vitték - az eseményt. Miért baj ez? Végülis egyre többen jönnek, egyre nagyobb a bevétel, egyre összetartóbb a nemzet. Azért baj, mert mindezek a pozitívumok látszatok. Csíksomlyón most nem a helyi szellemiség, nem a régiós identitás mûködik. Fanchise rendszerben lezajlik egy vándorcirkusz, aminek vajmi kevés köze van ahhoz a helyhez és idõhöz, ahol tulajdonképpen történik. Ha kellõképpen a térség sajátja lenne ez a búcsú, akkor egész évre kisugárzó esemény lenne. A fõeseménynek egyre több leágazása lehetne, fejleszthetõnek bizonyulna. Most azonban mi történik? Egy évben egy hétvége erejéig elözönlik a tájat messzirõl jött emberek, majd messzire mennek, és lehetõleg vissza sem néznek. A helyiek egyetlen haszna, hogy három napon át eladhatják portékáikat és szálláshelyeiket. Tökéletes szimbóluma ez annak, hogy miért tiszavirágéletû a Székelyföld-fejlesztés. Idegen ideológiákat, kulturális vagy politikai mintákat nem érdemes átvenni, mert az soha nem lesz a helyiek sajátja. �?s ha igen, akkor többé már nem mondhatják helyinek önmagukat. Nagyon esemény-idegen fogalmakba sûrítve: a fenti struktúrában másé a copyright, és másé a haszon is. Mégis kinek a hagyományait éljük és gyakoroljuk? A nagy Székelyföld sem jön létre, ha a térségi kapcsolatok faluról falura, sõt kapuról kapura nem erõsödnek. A lokális viszonyokat jól jellemzi a harmadik hiba: nem tisztázottak a közösségi szerepek, közösségi felelõsségek. Ez a buli a katolikus egyáz bulija. (Reméljük, ezt legalább a katolikus egyház tudja. De amíg a püspök az egyházi eseményen a szekuláris állam alkotmányáról tart beszédet, addig kételkednünk kell.) Ezt tiszteletben kéne tartani. A katolikus egyház minden évben ki is ad egy közleményt, amelyben kéri a búcsúra látogatókat, hogy tartsák tiszteletben az esemény vallási jellegét, de erre a kérésre az éppen aktuális (magyarországi) hatalom - most éppen a keresztény-demokraták - nagy ívben tesznek. Túl csábító, hogy annyi ezer ember elõtt villogtathatják a politikusok és politikai aktivisták nemzeti elkötelezettségüket. A helyi önkormányzatok vezetõi között sincs elég karakán és erõs ember, aki azt mondaná a csíksomlyói búcsúsnak álcázott politikai busójáróknak, hogy most az egyszer maradjanak észrevétlenek, és ne akarják lefölözni a nem nekik szóló nyilvánosságot. Pedig ha a gyors lejáratú politikai szövetségek és behódolások hasznát nézzük, akkor jól belátható: ezek a kullancs-kampányok nem fordíthatóak tartós közösségépítésre. A KDNP-hakniból nem lesz egységes székelyföldi identitás. Ha azonban a helyi politikai erõk, egyházak, civil szervezetek helyben meg tudnának egyezni a hosszú távú együttmûködésrõl, a közös érdekképviseletrõl, ha tiszteletben tartanák egymás kompetenciáját, és támogatnák is azokat, ha mindenki tisztában lenne azzal, hol a helye, és mi a szerepe: akkor a közösségépítés több lábra állna - és így jobban is haladna. Parászka Boróka Manna.ro 2011. június 14.Toró: az RMDSZ kérjen bocsánatot az EMNP támogatóitól!Az ország új területi felosztásáról, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésérõl, valamint a Házsongárdi temetõben elkövetett sírgyalázásokról fejtette ki álláspontját június 14-i sajtótájékoztatóján az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezetõ elnöke, Toró T. Tibor, valamint közép-erdélyi régióelnöke, Gergely Balázs. A közigazgatási átszervezés alapos elõkészítést kíván Az új közigazgatási felosztás kapcsán Toró T. Tibor elmondta: Románia mindig sokszínû, és egymástól eltérõ sajátosságokkal bíró régiókból állt, mint például a Bánság, a Partium, Máramaros, Közép-Erdély, a Székelyföld, Moldva, Havasalföld, Dobrudzsa vagy Olténia. Sokévi homogenizációs törekvések ellenére a regionális identitástudat él, tehát az új közigazgatási felosztás csakis a természetes régiók szerint képzelhetõ el. Az 1968-ban kialakított mai megyerendszer mesterséges képzõdmény, nem lehet az akkori mintát követve több mai megyét összerakosgatni. Még szerencse, hogy a kormánynak nincs ereje elképzelését keresztülvinni. Toró T. Tibor hozzátette: a területi átszervezést csak több lépésben lehet megtenni. Mindenekelõtt hatástanulmányokat kell készíteni, ezek nyomán nem csak a gazdasági, hanem a kulturális, történelmi, földrajzi és a nemzetiségi szempontokat is figyelembe véve kell megtervezni az új megyehatárokat, amelyeket minden érdekelt bevonásával közvitára kell bocsátani, majd népszavazással kell azokat megerõsíteni. A parlament csak ezeket a lépéseket követõen készítheti el az új közigazgatási felosztásról szóló törvénytervezetet, amelyben a magyarlakta térségek sajátos jogállását is szeretnénk látni - szögezte le Toró T. Tibor, aki a spanyolországi, olaszországi és franciaországi regionális sokszínûséget tartja figyelemre méltónak. Az RMDSZ kérjen bocsánatot az EMNP támogatóitól Az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzése kapcsán Toró T. Tibor elmondta: elegendõ bizonyíték van arra, hogy az RMDSZ áll az EMNP jogi bejegyzése elé gördített akadályok egyike mögött. Bár az RMDSZ csúcsvezetése, Kelemen Hunor elnök, Borbély László politikai alelnök és Kovács Péter fõtitkár mindannyian tagadták, hogy az RMDSZ-nek köze lenne az EMNP bejegyzésének akadályozásához, ma már egyértelmû, hogy a pártbejegyzést megóvó Adrian Drãghici bukaresti lakos az RMDSZ bukaresti elnökétõl, Budai Richárdtól, valamint Kelemen Hunor szövetségi elnök és mûvelõdésügyi miniszter tanácsadójától, Novák Leventétõl kapta ehhez az állítólagos bizonyítékokat. Nehezen hihetõ, hogy a beosztottak a fõnökök tudta, vagy rábólintása nélkül léptek volna - magyarázta Toró T. Tibor. A sajtótájékoztatón kiosztották Adrian Drãghici óvását, az általa Budai Richárd és Novák Levente nevére kiállított felhatalmazást a Bukaresti Törvényszékhez benyújtott pártbejegyzési iratok és támogató aláírások tanulmányozására és lefényképezésére, valamint utóbbiaknak a törvényszék elnökéhez benyújtott, erre irányuló kérvényét. Ez az eset a hazug ember és a sánta kutya esete. Kelemen Hunornak és kollégáinak egy lehetõsége van kimászni abból a hazugságból, illetve csõbõl, amelybe saját embereik húzták bele: a következõ június 16-i tárgyaláson vonassák vissza az EMNP bejegyzése elleni óvást, az EMNP bejegyzését támogató 30 000 embertõl kérjenek bocsánatot, és vegyék tudomásul, hogy az EMNP létezik. Ha pedig van egy kis eszük, lépjenek velünk szövetségre, mert az összefogás például éppen olyan kérdésben szükséges, mint az ország új közigazgatási felosztása - foglalta össze Toró T. Tibor. Az EMNT ügyvezetõ elnöke jelezte: még május 10-én levelet írt Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, arra kérve õt, hogy hívják össze az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórumot, és érdemben tárgyaljanak az erdélyi magyarság nemzeti kataszterének összeállításáról, a belsõ választások megszervezésérõl, valamint azokról a kérdésekrõl, amelyeket nem szabad pártpolitikai csatározások tárgyává tenni. Bár bõ egy hónap telt el azóta, semmilyen válasz nem érkezett, ezért is kerül most ezúton a nyilvánosság elé. Az ajánlat a tárgyalások elkezdésére még mindig áll, az egyeztetésre váró kérdések sora pedig azóta folyamatosan bõvül. Nemzetközi szintre emelni a Házsongárd ügyét Házsongárd nem csak kolozsvári, hanem nemzeti ügy. Ezt Gergely Balázs fogalmazta meg annak kapcsán, hogy a kolozsvári hatóságok semmit sem tesznek a sorozatos sírgyalázások megállításáért, valamint a vétkesek felelõsségre vonásáért. Elmondta: pünkösdkor az Iktári Bánffy család sírkertjében elhelyezett két, 19. századi tumbát, valamint Nagy Gyula néhai erdélyi református püspök sírkövét öntötték le fáradt olajjal ismeretlen tettesek. A Házsongárd Alapítvány munkatársait a temetõ alkalmazottai és vezetõi folyamatosan zaklatják, s ha a Mátyás-szoborra elhelyezett Iorga-tábla, valamint a város bejáratainál eltávolított ötnyelvû feliratok ügyét is beleszámítjuk, elmondhatjuk, hogy Kolozsvár mára valóban egyfajta Kis-Szlovákia - mondta Gergely Balázs. Hozzátette: Halottaink nem tudják megvédeni magukat, nekünk kell megvédenünk õket. Minden eszközbõl kifogytunk, éppen ezért a héten az egyházak és civil szervezetek vezetõivel fogjuk megbeszélni, milyen konkrét lépéseket tegyünk, nem zárva ki az utcára vonulást sem. Gergely Balázs bejelentette: a kolozsvári törvénysértéseket és magyarellenes bûntetteket a nemzetközi sajtó és a nemzetközi politika szintjére kell emelni, éppen ezért nemzetközi sajtóértekezletet, valamint az Európai Parlament néhány képviselõjének meghívásával városnézést terveznek. Kolozsvár, 2011. június 14. az EMNT sajtóirodája Erdély.ma 2011. június 14.A magyar nyelvû oktatás esélyei Romániában - Jegelik a módosítástEgy hónapja hallgatólagos elfogadással átment a bukaresti képviselõházon az új tanügyi törvényt módosító indítvány, amely kivenné a jogszabályból Románia földrajzának és történelmének anyanyelven való oktatásának lehetõségét. Akkor az RMDSZ szövetségi elnöke, Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter közleményében kijelentette, hogy a szövetség és kormánykoalíciós partnere, a Demokrata-Liberális Párt törvényhozói a szenátusban megakadályozzák a módosítás elfogadását. Kelemen szerint ez jó mozgósítással és fegyelemmel lehetséges, mivel egyik pártnak sem áll szándékában megváltoztatni a tanügyi törvényt. Petõ Csilla nagyváradi RMDSZ-es képviselõ, az alsóház szakbizottságának tagja kérdésünkre elmondta, úgy véli, a parlamenti vakációig hátralevõ néhány hétben nem kerül napirendre a volt D-LP-s Mircia Giurgiu Kolozs megyei törvényhozó javaslata. Különben is a jogszabály kimondja, hogy a román nyelven és irodalmon kívül minden más tantárgyat anyanyelven tanítanak a kisebbségi oktatásban. A szenátus a döntõ ház a módosító indítvány esetében, a változtatási javaslat jelenleg az oktatási állandó bizottságnál van. �?rdeklõdésünkre tegnap Bokor Tibor, a testület egyetlen RMDSZ-es tagja elmondta, hogy a bizottság fiókjában van a dokumentum, és egyelõre ott is marad. Csak az elsõ házban van a hallgatólagos elfogadásnak megszabott idõintervallum, a döntõ ház akár 25 évig is ülhet egy elõterjesztésen - amint ezt bizonyítja a kisebbségi törvény tervezete jó hat éve. Koalíciós szinten az a döntés született, hogy jegelik az indítványt, nem tûzik a bizottsági tárgyalások napirendjére, nem véleményezik, nem küldik a plénum elé az ülésszak végéig. Most a bizottságban többségben vannak a koalíciós erõk, így ezt meg tudják tenni. A felsõházban viszont mindössze egy fõvel van többségben a kormányoldal, s bár nehéz lehet az indítvány elfogadásához szükséges 69 igen szavazatot összehozni, nem kockáztatják a plénumbeli voksolást - magyarázta Bokor Tibor. Egy sarkalatos törvény elfogadásához vagy elfogadásának megakadályozásához jelen kell lennie a voksoláson az összes kormánypárti szenátornak, a minisztereknek, és ez az utóbbi idõben nemigen történt meg - magyarázta a Kovászna megyei honatya. Leszögezte továbbá, hogy nincs ok aggodalomra, õsztõl magyarul tanítják majd az ország földrajzát és történelmét, és tanév közben nem lesz mód a metodológia megváltoztatására. Ezzel azonban a tanügyi bizottságban nem hárultak el az akadályok, mert az illetõ román képviselõ még számos módosító indítványt elõterjesztett a tanügyi törvényhez, például meg akarná tiltani, hogy külföldrõl behozott könyvekbõl lehessen oktatni a kisebbségi tannyelvû iskolákban. A magyar közösséget ez nem érinti, de a kisebb létszámúakat igen, hiszen csupán néhány száz tankönyvet nem nyomtat az állam, a taneszközöket eddig külföldrõl szerezték be - tájékoztatta lapunkat a szenátor. Máté Zsófia, Reggeli �?jság Erdély.ma 2011. június 14.Felelõsek vagyunk népünk és kultúránk sorsáértFelelõsek vagyunk népünk és kultúránk sorsáért, nekünk nem mindegy, hogy kihal-e a magyarság, és a kultúránk értékei megmaradnak-e - mondta Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Karizmák ünnepe a család évében elnevezésû pünkösdhétfõi rendezvényen tartott pódiumbeszélgetésen a fõvárosi Máriaremetén. Tudatosan kell azon fáradoznunk, hogy túléljen a magyar közösség, és nyíltszívû, egészséges, a történelmi realitásnak megfelelõ nemzeti tudattal rendelkezzék. A keresztény és katolikus magyarság életérzése az, hogy mi a magyarságunkban értékesek vagyunk, és merhetünk szeretni mindenki mást is - fogalmazott a bíboros. Erdõ Péter hangsúlyozta: meg kell becsülni a közösségi értékeket, tisztelni kell a többi népet is, valamint vallalni kell kiegyensúlyozottan identitásunkat. Rámutatott: a globalizáció keretei között egy kis ország próbálhat megoldásokat keresni anyagi, emberi problémákra, de a nemzetközi pénzügyi összefüggések ennél jóval erõsebbek. Minél nagyobb a kísértés, annál kevesebben tudnak erkölcsileg szilárdnak megmaradni - jegyezte meg. Kifejtette: a mai világban azt sugallja minden, hogy az élet legfõbb értéke a pillanatnyi jó közérzet. Ha valaki így tekinti a saját életét, akkor nem számít számára családjának vagy nemzetének múltja, jelentéktelenebbé válik számára a jövõ, és a felelõsségérzete is csökken - húzta alá. A keresztények azonban nem a pillanatnyi jó közérzetet tartják a legnagyobb örömnek, hanem azt, hogy ha értelmesen élnek, ha megfelel az életük annak az isteni bölcsességnek és szeretetnek, amelyik a világot megalkotta, mert Istennek a mi saját, személyes életünk számára is tervei vannak - fogalmazott. Pünkösd kapcsán a bíboros beszélt arról is, hogy a Szentlélek minden nyelven szólni akar, az új kommunikációs eszközökkel is. A család válságának hívott jelenséget a kulturális, antropológiai válság részének nevezte, mert az emberek sokszor rettegnek a jövõtõl, amikor a pillanatnyi jó közérzetet keresik; ezért nem mernek házasságot kötni, mert hátha anyagi nehézségeik lesznek, nem mernek gyermeket vállalni, mert hátha gond lesz azzal a gyerekkel. Ha azonban sosem vállalunk semmit, az élet akkor is eltelik, csak éppen azok az értékek fognak hiányozni belõle, amelyek miatt Isten nekünk ajándékozta a saját életünket. A család nem puszta társadalmi kreatúra, hanem a teremtett valóságnak a része, a teremtõ Isten szándéka fejezõdik ki benne - fogalmazott. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 14.A hit melletti kiállásra, áldozatvállalásra és erkölcsi megújulásra buzdítottak CsíksomlyónA hit mellett való kiállásra, az áldozatvállalásra és az erkölcsi megújulásra buzdította a csíksomlyói búcsú résztvevõit Spányi Antal székesfehérvári püspök a pünkösdszombati szentmise prédikációjában. A Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregbe, a magyarság egyik legjelentõsebb vallási és nemzeti ünnepére a Kárpát-medencébõl és a világ számos pontjáról érkeztek zarándokok. Az idén is eleredt az esõ a szertartás közben, de így is több százezren hallgatták végig a szentmisét. Csíksomlyó mellett lévõ Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben zajló szertartás keretében a szónok kifejtette, hogy felelõsséget kell vállalni egymásért, a nemzetért, a hitért és az egyházért. A püspök beszédében kitért az új magyar alkotmányra. Elmondta: a magyar nép nem kíván beleszólni más nép életébe, de a magyar nép is tudja, mit akar, és õ sem szorul arra, hogy mások kényszerítsék rá vágyaikat, akaratukat, akár félelmeiket. Így alkottuk meg a magyar alkotmányt, amelyben ki mertük mondani a házasság Istentõl rendelt törvényét és az élet védelmét. Nem szabad félnünk, megijednünk, mert tiszta a szándékunk, nemes és jó az akarat - mondta a püspök. Rámutatott: az utódoknak törekedniük kell arra, hogy méltók legyenek az olyan nagy elõdökhöz, mint például Szent István, Szent Imre és Szent László, és akárcsak ez utóbbiaknak, a mai embereknek is szembe kell szállniuk azzal, ami tûnhet modernnek, lehet hangzatosan csábító, de végül ártalmas, és nem az épülésükre, hanem romlásukra szolgál. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az emberek emeljék fel tekintetüket a világból Jézusra és Máriára, hiszen csak azok igazán boldogok, akik tudnak még felfele nézni, és tudják, hol keressék életükre, gondjaikra a megoldást. A püspök arra buzdította a résztvevõket, hogy ápolják a családi kötelékeket, örömmel fogadják a gyermeket, és óvják az életet fogantatástól a természetes halálig. Hozzátette: fel kell ismerni, és el kell fogadni, hogy felelõsek vagyunk sorsunkért, jelenünkért, jövõnkért. Nincs idõ a sajnálkozásnak, tehetetlenségnek, a panaszkodásnak, hiszen lehetõségek nyíltak elõttünk, amelyekkel élni kötelességünk - mondta a szónok. Rámutatott: a ma lehetõsége, az összefogás ereje képes új irányba állítani a magyarság sorsát, és megteremtheti annak lehetõségét, hogy a következõ nemzedékeknek úgy adjuk át azt az örökséget, amit kaptunk, hogy õk többre jussanak. De ehhez el kell vetni az önzést - mondta a püspök -, és vállalni kell a felelõs gondolkodásból fakadó áldozatot. Spányi szerint a felemelkedés feltétele az erkölcsi megújulás, ennek útját kell járniuk kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az elsõ zarándokcsoportok már a péntek esti órákban megérkeztek Csíksomlyóra, de az emberek zöme szombaton reggel érkezett a búcsúhelyre. A zarándokok zöme végigvonult a csíksomlyói ferences templomhoz vezetõ Szék útján, amelynek szélén az idén is lacikonyhák várták a megéhezõket, de különbözõ kézmûves termékeket is árusítottak. Az idén az erdélyi keresztaljákhoz azaz búcsús közösségekhez csatlakozott egy-egy magyarországi csoport is, akik együtt mentek fel a két hegy közötti nyeregbe. Az oda vezetõ úton végig összefüggõ embertömeg volt látható. A város központjában a forgalom le volt zárva, így a zarándokok akadálymentesen közelítették meg a búcsú helyét. Krónika (Kolozsvár) 2011. június 14.Tõkés tiltakozik az EMNP-t támogató aláírások RMDSZ-es ellenõrzése ellenAz Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tiltakozik az ellen, hogy az RMDSZ egy kétes hátterû és ellenséges érzületû román magánszemély gyanús közremûködését veszi igénybe ahhoz, hogy ellenõrizze a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) dossziéját és a támogató aláírásokat. Mint hétfõi közleményében írja, Tõkés László, az EMNT elnöke megdöbbenéssel értesült arról, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését a bukaresti bíróságon megtámadó Adrian Drãghici román ügyvéd közjegyzõ elõtt hatalmazta fel Budai Richárdot, a bukaresti RMDSZ-szervezet elnökét, valamint Novák Leventét, Kelemen Hunor mûvelõdésügyi miniszter tanácsadóját arra, hogy az EMNP bejegyzési iratcsomóját tanulmányozzák és lefénymásolják. Tõkés emlékeztet: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke több ízben is leszögezte, hogy a szövetség a bíróságon nem akadályozza az EMNP bejegyzését, amit Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, valamint Kovács Péter fõtitkár is ismételten megerõsített. Ezt szem elõtt tartva, méltán fejezzük ki tiltakozásunkat aziránt, hogy az RMDSZ-párt egy kétes hátterû és ellenséges érzületû román magánszemély gyanús közremûködését veszi igénybe a vele szövetségben álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kezdeményezett új párt bejegyzésével szembeni mesterkedésében annak céljából, hogy pénzt, fáradtságot - s talán minisztériumi apparátust - sem kímélve ellenõrizzék az EMNP dossziéját, ezen belül is a támogató aláírásokat - olvasható a közleményben. Tõkés szerint ezek után az is nehezen hihetõ, hogy az RMDSZ-es vezetésû Pénzügyõrség - hosszú heteken át - >a feketemunka elleni küzdelem< jegyében ellenõrizte az erdélyi demokrácia-központok könyvelését, és hogy nem megrendelésre >szivárogtatták ki< - egyébként törvénytelenül - egy központi román napilapnak (Evenimentul Zilei) az így begyûjtött pénzügyi adatainkat. Az EMNT elnöke ennek alapján úgy látja: az RMDSZ alias UDMR - ha önös érdeke úgy diktálja - sokkal közelebb áll többségi >partnereihez<, mint az erdélyi magyar közösségbõl való, saját Testvéreihez. Tõkés László szerint ez a politikai magatartás a demokrácia megcsúfolását jelenti. Bõ húsz esztendõvel a rendszerváltozás kezdete után senkinek sincs joga ahhoz, hogy egy ilyen gesztussal semmibe vegye mindazokat a demokratikus eszméket, amelyekért harcoltunk 1989-ben, és amelyekben 1990 óta minden romániai állampolgár hitt, és amelyekre alapozva erdélyi magyarságunk békés úton igyekszik kivívni önrendelkezését - írja Tõkés, majd felteszi a kérdést: milyen alapon kérhetnénk számon demokratikus jogainkat a többségi románság politikusaitól, hogyha - ezzel szemben - mi magunk sem tartjuk tiszteletben azokat?!. Az EMNT-elnök felszólítja az RMDSZ vezetõit, hogy az ilyen típusú akcióknak vessenek véget. Erdélyi magyarságunknak nem attól lesz erõs érdekképviselete, hogyha tûzzel-vassal fellépnek minden más magyar politikai képzõdmény ellenében, hanem attól, ha a szûkkeblû pártpolitikát félretéve és az önös érdekeink fölé emelkedve valamennyien egy irányba húzzuk a szekeret - vagyis hogyha minden politikai szereplõ részvételével sikerül megteremtenünk az érdemi összefogást - fogalmaz közleményében Tõkés László. Krónika (Kolozsvár) 2011. június 14.Az RMDSZ frakcióval tárgyalt a KDNP képviselõcsoportja SzékelyudvarhelyenA romániai magyar politikai helyzettel összefüggõ aktuális kérdéseket tekintette át többek között a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselõcsoportja és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség frakciójának vezetése székelyudvarhelyi találkozóján. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a megbeszélés után elmondta: a találkozón az euróval kapcsolatos kérdések is napirendre kerültek. Korábban a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács vezetésével találkozott és folytatott megbeszélést aktuális kérdésekrõl Székelyudvarhelyen Semjén Zsolt. A KDNP elnöke látogatást tett a székelyudvarhelyi demokráciaközpontnál is, ahol az állampolgársági ügyeket intézik. Ezt megelõzõen, csütörtökön, a székelyföldi magyar politikai helyzetrõl tárgyalt a kereszténydemokrata párt vezetõje és Harrach Péter frakcióvezetõ az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetõivel. A kisebbik magyar kormánypárt frakciója zarándoklat keretében részt vett a csíksomlyói búcsún. Krónika (Kolozsvár) 2011. június 14.Az RMDSZ magyar nyelvû reklámpannói miatt bírságol a kolozsvári hivatalPiros lapot mutattak Sorin Apostu kolozsvári polgármesternek egy flashmobon, amelyet a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) szervezett szombaton a román színház elõtt. Szombaton este épp az Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) gálaestje zajlott a kolozsvári Román Nemzeti Színházban, amikor a szemközti Bocskai téren több tucatnyi kolozsvári magyar fiatal jelent meg, akik sípszóra piros lapokat és tiltakozó táblákat a magasba tartva tiltakoztak az utóbbi hetek magyarellenes megnyilvánulásai ellen. Facebook-on szervezett megmozdulás kezdeményezõinek az volt a célja, hogy a megmozdulással felhívják a kolozsvári polgármesteri hivatal és a városlakók figyelmét, hogy a magyar nem tekinthetõ idegen nyelvnek, és hogy a városháza sem tetteiben, sem nyilatkozataiban ne hagyja figyelmen kívül a város kulturális és etnikai sokszínûségét Magyarellenes cselekedetek A flashmobon résztvevõk többek között az ellen tiltakoztak, hogy a kincses város bejárataitól három hete eltávolították az RMDSZ-frakció által kihelyezett �?dvözöljük Kolozsváron! feliratú ötnyelvû táblákat. Azt is sérelmezték, hogy a polgármesteri hivatal újra elhelyezte a Mátyás-szoborcsoport talapzatánál a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a polgármester eleinte hallgatólagos, majd nyílt támogatásával valamint hogy a városnapok alatt a nemrég felújított emlékmûvet a városi rendõrök szeme láttára kilátóként, játszótérként használta a lakosság, illetve a magyar énekesek fellépésének programját az utolsó pillanatban megváltoztatva beékelték az U-szurkolótábor ünnepségét is. Hasonlóképpen az ellen is tiltakoztak, hogy a városháza az RMDSZ megbüntetését tervezi, mivel a szövetség magyar nyelvû reklámpannókat helyezett ki. A rendezvény után a rendõrség két tüntetõt igazolt és bekísért az õrsre. A Kifor közleményében elítéli a régi idõkre emlékeztetõ megfélemlítést. Sorin Apostu polgármester egyébként nem vett részt a TIFF-gálán. Szemet szúrt a reklámpannó A fiatalok az ellen is szót emeltek, hogy a polgármesteri hivatal megbírságolta az Amprenta Advertising reklámcéget, mivel az kizárólag magyar nyelvû reklámpannót helyezett el a városban, az RMDSZ erdélyi konzultációját népszerûsítõ óriásplakátja két helyen is látható. A szövetség közleményben tiltakozott a polgármesteri hivatal akciója ellen kifejtve: újabb magyarellenes megnyilvánulásnak lehetünk tanúi. Mit tett a polgármesteri hivatal, illetve a város polgármestere a Mátyás-szobor elé bizonyítottan törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla eltávolítása érdekében? Miért huny szemet az egyértelmû törvénytelenség fölött? A város határában elhelyezett számtalan, kizárólag angol nyelvû hirdetés miért nem szúrja a hivatalosságok szemét? Ezekért miért nem aggódik senki? - teszi fel a kérdést közleményében Kovács Péter fõtitkár, arra kérve Sorin Apostut, ne pufogtassa üres szlogenként a multikulturalitás fogalmát, hiszen egyértelmû, hogy nehezen tud beilleszkedni egy többkultúrájú közösségbe. Az Amprenta Advertising reklámcég képviselõje a Szabadság napilapnak úgy nyilatkozott, a cég számos, kizárólag angol és német nyelvû óriásplakátot helyezett el a város területén, de ez soha nem jelentett problémát. Kíváncsi vagyok, milyen törvény alapján mondja a városháza azt, hogy törvénytelen a nem román nyelvû pannó elhelyezése? �?n román nemzetiségû vagyok, de akkor sem értem: a városvezetést miért zavarja ez a magyar nyelvû pannó? - mondta a lapnak a cég neve elhallgatását kérõ, vezetõ beosztású munkatársa. A napokban egyébként olyan plakátok jelentek meg Kolozsvár utcáin, amelyeken Sorin Apostu Gheorghe Funar hírhedt exelöljáróval látható, a kép alatt pedig a Kluj Kapitalã Kulturalã (Kolozsvár Kulturális Fõváros) felirat olvasható. Az akciót senki nem vállalta magára. (Mátyás-szobor: hiábavaló tiltakozás. Nem érkezett hivatalos válasz a Mátyás-szobor elé elhelyezett Iorga-tábla elleni tiltakozásokra, ideértve a magyar állam tiltakozását is - nyilatkozta a Krónikának Szõcs Géza, Magyarország kulturális államtitkára, aki a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválra érkezett a kincses városba. Nagyon sok eszközünk nincs. Fölmerült ugyan - bár szerintem ez nagyon buta gondolat -, hogy Magyarország kérje vissza azt a mintegy 400 ezer eurós összeget, amellyel részt vett a szobor restaurálásában. Ezt én elfogadhatatlannak tartom, hiszen az ország egy nagyon jelentõs mûtárgy megmentésére szánta ezt az összeget, és arra is használták fel. Nem követelhetjük vissza a pénzt, még akkor sem, ha méltatlan az, ami a szobor körül történik, újrakezdik azt a nagyon régi történetet, amelynek már számos epizódját élhettük meg - fejtette ki lapunknak Szõcs Géza. Mint ismeretes, korábban Horea Uioreanu liberális párti parlamenti képviselõ javasolta, hogy a kolozsvári önkormányzat fizesse vissza a magyar államnak a Fadrusz-alkotás restaurálására fordított összeget, hiszen így a magyar hivatalosságoknak nem lenne okuk a helyi vezetés zaklatására. V. L.) Krónika (Kolozsvár) 2011. június 14.Kezdõdhetnek a fejlesztések a PKE-nElballagott a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) utolsó olyan évfolyama, amelynek államvizsgái még más egyetemekrõl jött bizottsági tagok részvételével történnek - az akkreditált intézmény záróvizsgáit a jövõben már nem monitorizálják. Tõkés László, az egyetem elnöke szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, az erdélyi magyar felsõoktatás harmadik, új fejezete kezdõdött el akkor, amikor Orbán Viktor vezetésével alakult meg az új magyar kormány tavaly, és ez azonnal kiegészítette az intézmény égetõ költségvetési hiányát. Az EP-alelnök kijelentette: a most lezárult tanévben az egyetemnek sikerült leküzdenie a pénzügyi válságot, amely az elmúlt nyolc évben olyan súlyossá vált, hogy az intézmény puszta létét is veszélyeztette. De a jövõben a kedvezõ helyzetnek köszönhetõen akár meg is kétszerezõdhet a hallgatók száma. A Magyarországról várt és kapott támogatások kapcsán Tõkés László azt is bejelentette, hamarosan a régóta tervezett új székház építése is megkezdõdhet. Az egyetemen õsztõl új mesterképzés is indulhat vallástudományok címmel. Idén egyébként elõször záróvizsgáztak mesteris végzõsök a PKE-n. Horváth Gizella rektorhelyettes azt is elmondta: tervben van néhány új alap- és mesteri szak indítása, de ezekre csak akkor szerveznek felvételit, ha minden engedélyt megkapnak. A bank és pénzügy elnevezésû alapszak engedélyezése folyamatban van, és az egyetem a korábban megszüntetett tanítóképzés újraindítását is tervezi. A meglévõ négy mesteri képzés mellett egy vállalkozásfejlesztési, egy zenemûvészeti, illetve egy vizuális kommunikáció mesteri beindítását is tervezik. Tolnay István, az egyetem vezetõtanácsának megbízott ügyvezetõ elnöke az új tanügyi törvény visszásságaira hívta fel a figyelmet. Mint kifejtette, a szabályozás központosító jellegû, és az állami egyetemekre vonatkozó mûködési szabályokat próbálja ráhúzni az egyházi és magánegyetemekre is. Emiatt bizonyos pontokon a PKE chartáját is módosítani kell majd. Az oktatói karnak szigorúbb feltételeknek kell megfelelnie, és az sem biztos még, hogy a PKE-t milyen kategóriába sorolják majd. (Felkarolt tehetségek. A fiatal tehetségek felfedezésérõl és felkarolásáról folyt szakmai konferencia pénteken a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE), a Debreceni Egyetem oktatóinak részvételével. A váradi felsõoktatási intézményben úgynevezett tehetségpont jött létre, amelynek célja a kiemelkedõ képességekkel rendelkezõ hallgatók és iskolások fejlesztése. Balogh Lászlónak, a Debreceni Egyetem pszichopedagógus professzorának elõadásából megtudhattuk, hogy a tehetségek azonosítása igen bonyolult feladat, hiszen az iskolai teljesítménnyel sokszor egyáltalán nincs kapcsolatban, ráadásul sokáig szunnyadhat egy-egy adottság.) Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár) 2011. június 14.Szõcs: nem kaptunk ígéretet a Iorga-idézetes tábla ügyének rendezéséreMagyarország nem kapott választ a román hatóságoktól arra vonatkozóan, hogy eltávolítják a Mátyás király szoborcsoport elé kihelyezett, Nicolae Iorga idézetet tartalmazó táblát - jelentette ki a hétvégén Kolozsváron Szõcs Géza magyar kulturális államtitkár. Szõcs a Mediafaxhírügynökség kérdésére válaszolva elmondta: szerinte a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal saját maga fog arra a belátásra jutni, hogy ennek a táblának nincs mit keresnie a szobor esztétikai terében, ha nem akar feledésbe és névtelenségbe süllyedni akárcsak a Gheorghe Funar irányította egykori városvezetés. Mindeddig Magyarország nem kapott olyan választ a román hatóságoktól, amely a konfliktusossá váló helyzet rendezésére irányuló ígéretet tartalmazott volna - tette hozzá az államtitkár. Az államtitkár felidézte, hogy az évek során voltak még konfliktusok a Mátyás király szoborcsoport kapcsán, de azok az agresszív erõk, amelyek feszültséget akartak gerjeszteni, végül eltûntek. - Ki emlékszik még Gheorghe Funarra? �?gy gondolom, hogy ha a jelenlegi városvezetés nem akar feledésbe és névtelenségbe süllyedni, hanem mûvészetért és a kultúráért való tetteiért akar emlékezetes maradni, akkor õ maga fog arra a belátásra jutni, hogy annak a táblának nincs mit ott keresnie. A táblát ki lehet állítani másutt, könyvekben lehet elemezni, de semmiképpen sem szabad egy mûvészeti alkotás esztétikai terében elhelyezni - mondta Szõcs Géza. Az államtitkár ismét megerõsítette, hogy Magyarország nem fogja visszakérni a restaurálás költségeire folyósított 400 ezer eurót. Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 14.SOS, magyar kormány!A kettõs állampolgárság törvényének és a Nemzeti �?sszetartozás Napjának érvényre juttatásával napjaink magyar kormánya a jelképek nyelvén is letette a garast a határon túli nemzetrészek megõrzése mellett. Viszont a veszélyek egy közösségre gyakran nem kívülrõl, hanem annak belsõ érdekellentétjeibõl, hatalomvágyból, személyes karrierizmusból adódnak. �?s az ilyen esetek orvoslása még több megértést, körültekintést igényel a történelem szeszélye folytán távolba szakadt nevelõszülõ részérõl. Pünkösd ünnepe kiemelt alkalom az egymásra figyelésre. Ezért kell most fokozott mértékben összpontosítani a sebekre vagy a sebezhetõ pontokra, amelyek akár végzetesekké is válhatnak, ha nem kezelnek idejében. A romániai magyarság esetében ma már (szinte) három önálló politikai pártról beszélhetünk. Mindenki jól tudja (leginkább maguk a közvetlenül érintettek), hogy a jövõ évi önkormányzati és parlamenti választások vakvágányra vezethetnek bennünket, ha nem történik valamilyen - legyen bár törékeny és ideiglenes látszat - összefogás a három zászlóvivõ között. Mivel úgy tûnik, valójában egyikük sem hajlandó engedni a maga igazából és átadni helyét a másiknak, egyetlen megoldás mutatkozik a láthatáron. Ez pedig a magyar kormány bölcsességétõl, pedagógiai adottságától függ. Aki, ha valóban az itteni magyarság érdekeit és megmaradását kívánja támogatni, a kezében levõ anyagi eszközökkel, ha úgy tetszik az árukapcsolás taktikájával, képes lehet megfelelõen idõzítve csepegtetni, és a kollektív helytállásnak alárendelt tennivalókat osztani ki a három romániai politikai szervezetnek: oly módon, hogy ezzel ne rendelje feltétel nélküli uralma alá a pártokat (ami nagyfokú önkontrollt is feltételez), azonban egyfajta munkamegosztással valamennyien ugyanazt a közös célt kényszerüljenek szolgálni. A sakkjátékban, ha valakinek csak a királya, és mondjuk a vezére meg egy gyalogja marad a táblán, azzal már elérhet gyõzelmet, rosszabb esetben döntetlent is kicsikarhat. Csupán gyarlóság kérdése, hogy a három párt közül ki melyik szerepet vállalja magára ebben a meglehetõsen bonyolult és nehezen kiszámítható, ingoványos terepû romániai politikai csatározásban. De bármilyen gyarlóság legyûrhetõ, fõleg, ha az mindenki érdeke. Ezért elvárható az anyaországtól a valós segítség talpon maradásunkban �?rdögh I. Béla Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 14.Székelyföld nem Románia - tüntetés LondonbanNagy-Magyarország térképét és hosszú feliratokat feszített ki néhány tüntetõ egy londoni utca kerítésére, amelyeken azt állították, hogy Székelyföld nem Románia. A demonstrálók azt mondták, ellenzik a trianoni békeszerzõdést, és mind banneren, mind szórólapokon igazságot követeltek Magyarországnak. Székelyföld függetlenségét követelõ tüntetésre került sor szombaton Londonban. A demonstrálók bannereket függesztettek ki, szórólapokat osztogattak, melyeken az állt, Igazságot Magyarországnak illetve hogy Székelyföld nem Románia - számolt be egy amatõr filmes helyszínen készített videója alapján a Gândul bukaresti napilap. A tüntetõk úgy nyilatkoztak, ellenzik a trianoni békeszerzõdést, és kifüggesztették Nagy-Magyarország térképét. Az egyik plakáton megjelenõ Székelyföld szó angol megfelelõje egyébként többször is helytelenül szerepelt, a székelyt LY helyett csak Y-nal jelölve. Tegnap a román külügyminisztérium közölte, a londoni tüntetésen, amelynek témája Nagy-Magyarország 91 évvel ezelõtti felosztása volt 7-8 személy vett részt. A londoni román nagykövetség kérésére a Metropolitan Police tájékoztatott bennünket, hogy június 11-én 15.00-17.00 óra között Londonban a Whitehall részen lezajlott egy tüntetés, amelyet egy magánszemély, Karaly András jelentett be a hatóságoknak. A megmozdulás célja volt felhívni a brit közvélemény figyelmét Nagy-Magyarország 91 évvel ezelõtti feldarabolására - tájékoztatta a Mediafaxot a külügyminisztérium. A külügy azt állítja, a brit hatóságok szerint bár a bejelentésben 60 személy részvétele szerepelt, valójában 7-8 személy volt jelen, akik bannereket és zászlókat tettek ki angol, magyar és román üzenetekkel. A külügy azt is kifejti, a brit rendõrség azért nem tájékoztatta a tüntetést megelõzõen a román nagykövetséget, mert az igénylõ bejelentésében nem történt utalás Romániára. Ugyanakkor megjegyezzük, Nagy-Britannia fõvárosában naponta vannak tüntetések különbözõ célokkal, ezek megszervezéséhez nincs szükség semmilyen elõzetes jóváhagyásra a helyi hatóságoktól, legfeljebb azt kell bejelenteni, hány résztvevõ lesz, hol és mennyi ideig tart majd a tiltakozás; nagyon sok a spontán tüntetés és a brit törvények szerint ezek nem tiltottak, ha nem zavarják a közrendet - fûzte hozzá a Külügyminisztérium. Hargita Népe (Csíkszereda) 2011. június 14.�?rtékeket képviselni, a hitrõl tanúságot tenniMária által Jézushoz - volt a pünkösdi búcsú jelszava. Idén is százezrek igyekeztek ezt az utat bejárni, megtalálni a somlyói Szûzanya révén Jézus Krisztust. Spányi Antal, az ünnepi szentmise szónoka arra figyelmeztetett: felelõsek vagyunk sorsunkért, jelenünkért, jövõnkért. Pontos adatok nincsenek, de idén is zarándokok százezrei vonultak a csíksomlyói Szûzanya elé, hogy erõt és bátorítást merítsenek a kegyhely és a búcsú szellemébõl. A zarándokok egy része a múlt hét folyamán már megérkezett Csíksomlyóra és a környezõ településekre, pénteken a távolról, gyalogosan indult keresztalják többsége is célhoz ért. Kellett is a péntek este és az éjszaka, hogy ázott ruháikat megszárítsák, maguk is kipihenjék az egész napos, esõben való gyaloglás fáradalmait. Szombaton délelõtt fegyelemben, áhítatban vonultak a keresztalják a két Somlyó közötti nyeregben levõ Hármashalomoltárhoz. Imával, énekkel vonult a kordon is a papsággal, a kisbazilikajelvénnyel és a labarummal, ahogy eleink ránk hagyományozták. Az ünnepi szentmise elején Orbán Szabolcs OFM, a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány fõnöke köszöntötte a zarándokokat. A zarándoklat lényege, hogy leküzdjük azokat az akadályokat, amelyek távol tartanak Istentõl - mondta -, és Mária által eljussunk Jézushoz. Jakubinyi György érsek hangsúlyozta, ahogy a gyermek számára édesanyja szíve jelenti az otthont, úgy Mária gyermekeiként mindannyian hazajöttünk. Spányi Antal székesfehérvári püspök, az ünnepi szónok figyelmeztetett: van mit megköszönnünk, és van miért könyörögnünk. Fájdalommal, aggodalommal, szorongással látjuk, hogyan vesznek el, relativizálódnak öröknek hitt erkölcsi értékeink - mondta a szónok. Ugyanakkor õseink hitét állította példának: õk Istennél találták meg a megtartó erõt. Márton Áron, Mindszenty bíboros, Prohászka Ottokár hitét és kitartását idézte fel, kifejtve: felelõsséget kell vállalni egymásért, a nemzetért, a hitért és az egyházért. Spányi Antal az új magyar alkotmányról szólva hangsúlyozta: a magyar nép nem kíván beleszólni más népek életébe, de tudja, mit akar, és nem szorul arra, hogy más népek kényszerítsék rá akaratukat. Így alkottuk meg a magyar alkotmányt, amelyben ki mertük mondani a házasság Istentõl rendelt törvényét és az élet védelmét. Nem szabad félnünk, megijednünk, mert tiszta a szándékunk, nemes és jó az akarat - fogalmazott a szónok. A családvédelem és a gyermekvállalás fontosságáról szólva hangsúlyozta: Ápolni kell a családi kötelékeket, örömmel kell fogadni a gyermeket, védeni kell az életet a fogantatástól a természetes halálig. (.) Adja az �?r, hogy növekedjen a gyermekeket örömmel vállaló, szeretetben felnövekvõ családok száma. A mindannyiunkra váró feladatokat pedig így foglalta össze: �?rtékeket kell képviselni és érte kiállni, a hitrõl tanúságot tenni, a családot szeretni, a tiszta örömet megélni és megbecsülni, nagyvonalúan gondolkodni, erõsnek lenni és eszmékhez igazodni, hivatásnak élni, elfogadni Isten hívását, összefogni, egyé lenni. Az idõjárás idén sem kímélte a búcsús szentmise résztvevõit, majd a hazafelé igyekvõket: a lezúduló esõ több ízben is alaposan eláztatta a zarándokokat. Több résztvevõ következtetése szerint csak reménykedni lehet abban, hogy egyre többen vannak azok, akik hitüket megélni jönnek el Mária lábához, nem pedig magyarságukat, politikai meggyõzõdésüket fitogtatni, vagy egyenesen politikai tõkét kovácsolni a zarándoklatból. �?nneplõk az ezeréves határnál Az elõzõ évekhez viszonyítva kétszer többen, azaz mintegy húszezren vettek részt Gyimesbükkön vasárnap a pünkösdi istentiszteleten az ezeréves határt jelzõ õrház mellett. Vasárnap a kontumáci kápolnában tartott istentisztelet után a zarándokok leereszkedtek a dombról és átvonultak az osztrák-magyar monarchia idejérõl fennmaradt 30-as õrházhoz, amely 1918-ig a Romániával való keleti határt jelezte. Az õrház elõtt néhány éve felavatott magyar hõsök emlékmûvénél, az öt fakeresztnél, amelyek a trianoni diktátummal a Magyarországtól elszakított történelmi részeket jelképezik, virágokat helyeztek el a jelenlévõk, köztük a magyarországi hatóságok képviselõi: Hende Csaba honvédelmi miniszter, Lezsák Sándor és Latorcai János, a Magyar Országgyûlés alelnökei. A magyar honvédelmi miniszter beszédet tartott Gyimesbükk polgármesterével, Gîrdea Vilmossal együtt, majd elénekelték a magyar és a székely himnuszokat. Ezt követõen a zarándokok átvonultak a síneken, és az õrház mellett várták a Magyarország által 1930-ban megvásárolt, Svédországban gyártott Nogab 017-es mozdony húzta székely gõzöst. Délután a két különvonat, a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz elhagyta a gyimesbükki állomást a Magyarországról érkezett 1600 zarándokkal. Takács �?va Hargita Népe (Csíkszereda) 2011. június 14.Hamisított román aláírások az EMNP listáin?Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) támogatólistájának mintegy nyolcszáz bukaresti aláírója között mindössze két magyar név található - árulta el lapunknak Budai Richárd. A bukaresti RMDSZ-szervezet elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke, a bejegyzés elõtt álló párt szellemi vezére tegnap közleményben sérelmezte, hogy az EMNP bejegyzését a bukaresti bíróságon megtámadó Adrian Drãghici ügyvéd közjegyzõ elõtt hatalmazta fel Budayt és Novák Levente mûvelõdési miniszteri tanácsadót az EMNP bejegyzési iratcsomójának tanulmányozására. Bebizonyosodni látszik, hogy az RMDSZ alias UDMR - ha önös érdeke úgy diktálja - sokkal közelebb áll többségi partnereihez, mint az erdélyi magyar közösségbõl való, saját Testvéreihez - fogalmaz Tõkés. Az RMDSZ ellenpártját szervezgetõ politikus a nemzeti szolidaritás hiányát kéri számon az RMDSZ-en, és felszólítja, hogy tegye félre a szûkkeblû pártpolitikát tegye lehetõvé az érdemi összefogás megteremtését. Budai Richárd az �?MSZ-nek Tõkés vádjai kapcsán kifejtette: õt a magyarság legitim érdekképviseletének területi vezetõjeként a szervezõdõ magyar ellenpárt bukaresti támogatottsága érdekelte csupán. Az aláíráslisták alapján megállapítható, hogy több mint nyolcezer bukaresti magyarból mindössze ketten írták alá a Tõkés-párt támogatólistáit, ha õk egyáltalán magyarok, mert ez sem biztos. A mintegy nyolcszáz román nevû személy aláírása pedig gyanúsan egyforma - tette hozzá Budai. S. M. L. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 14.Romániai munkaerõ EurópábanMintha csak Traian Bãsescu államfõ tanácsát követnék - miszerint a külföldi munkavállalás egyaránt üdvös az ország és a munkavállaló számára - orvosok, egészségügyi káderek, tanárok, mérnökök, szakmunkások, pincérek, szakácsok tömegesen keresnek munkát a határokon túl. A kizárólag az anyagi megvonásokra, bérkorlátozásokra, munkaerõ-csökkentésre alapozott romániai válságkezelés miatt az országban jelentõsen megnõtt az érdeklõdés a külföldi munkalehetõségek iránt. Elsõsorban a nyugat-európai államok, ezen belül pedig legfõképpen Németország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Görögország - az ottani válság ellenére! - és Belgium iránt érdeklõdnek a legtöbben. Nyugati állásparadicsom A trend határozottan növekvõ: civil társadalmi szervezetek adatainak megfelelõen csupán május folyamán 62 ezer személy keresett magának állást a határokon túl. A brit Daily Express közlésének megfelelõen az utóbbi idõben 15 200 román állampolgár helyezkedett el a foglalkoztatást ajánló több mint 7000 szigetországi munkaadónál. Közülük több mint ezren egészségügyi dolgozók. Az Országos Munkaerõ-ügynökség hivatalos adatai szerint tavaly mintegy félmillió román állampolgár vállalt munkát külföldön. Közülük 130 ezren az ügynökségen keresztül, a többiek pedig magánügynökségek útján találtak állást. Az idei esztendõ elsõ negyedében az Országos Munkaerõ-ügynökség már több mint 52 ezer román állampolgárt juttatott külföldi kenyérkeresethez, de rengetegen érdeklõdnek munkalehetõségek iránt a Bestjobs.ro, az Ejobs.ro és a Tjobs.ro internetes oldalakon is. Utóbbira például közel 600 ezer kérés futott be tavaly. A megnövekedett érdeklõdést a hazai gazdasági helyzet folyamatos romlása mellett az is magyarázza, hogy a külföldi cégek egy idõ óta egyre több állást kínálnak. A meghirdetett munkahelyek száma az idei év májusában 27 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Hazai munkaerõ-piaci szakértõk szerint a szakképzett munkaerõ könnyebben helyezkedik el nyugaton, mint a szakképzetlen. Utóbbi számára ugyanis nagy konkurenciát jelentenek az ázsiai - kínai, Fülöp-szigeteki - bevándorlók, akik a romániaiaknál is olcsóbban vállalják fel a munkát, és sokkal többet is dolgoznak náluk. Szinte problémamentesen találnak viszont állást maguknak egészségügyi, oktatási, idegenforgalmi, építkezési szakemberek, fõleg, ha legalább elfogadhatóan beszélik a befogadó ország nyelvét is. �?gig érõ bérek A bérek természetesen jóval magasabbak a hazai fizetéseknél - igaz, többet is kell teljesíteni a pénzért. Munkaerõ-foglalkoztatási ügynökségek szakértõinek elmondása szerint a szakképzetlen munkás havi bére 600-700 euróról indul. Jobb esetben akár az 1000 eurót is elérheti. Az összegtõl függetlenül azonban rendszerint a munkaadó fedezi az alkalmazott elszállásolási és étkeztetési költségeit is, ami nem csekély mértékben megnöveli a juttatás reálértékét. Az építkezési szakmunkás - ács, hegesztõ, asztalos - havi 3-4 ezer eurót kereshet. Emellett biztosított számára a szállás, az alkalmazó fizeti az egészségügyi hozzájárulást, és általában havi 100 euró étkeztetési pótlékkal toldja meg a bért. A hivatásos gépkocsivezetõ havi fizetése Norvégiában például 2700-3200 euró között mozog, ehhez még egészségbiztosítás és ingyenes szállás járul. A szakképzett személyzet bére egyébként havi 2000 eurónál kezdõdik - ennyit kínálnak általában például az orvosi asszisztensnek. Svájcban azonban még ennél is jobban megfizetik, 2700-3300 eurónak megfelelõ keresethez juthat. A szakorvos ennél összehasonlíthatatlanul többet keres, akár 7-8 ezer eurós állást is találhat magának. A külföldi állásközvetítéssel foglalkozó egyik legnagyobb romániai cég, a Thera Group vezérigazgatója, Cristian Tudorache egy román lapnak adott nyilatkozata értelmében a kereset szempontjából az orvosokat is felülmúlják a kõolajipari szakemberek. �?k legkevesebb 3-4 ezer eurót vihetnek haza havonta, de bérük elérheti a 10 ezer eurót is. A cég egyébként önmaga több mint 20 ezer érdeklõdõt juttatott álláshoz tavaly, idén 30 ezer elhelyezésre számít. A tanári bér nyugati viszonylatban is az alacsonyabbak közé tartozik. Spanyolországban körülbelül 2000 eurót kínálnak például az angol-spanyol szakos középiskolai oktatónak. Államfõi buzdítás A külföldi munkavállalást pozitív jelenségnek tartja, és nyíltan támogatja Traian Bãsescu. Az államfõ tavaly nyáron egy tévéinterjújában a román nemzet legdinamikusabb részének tekintette a határon túl állást vállalókat. Szerinte esetükben olyan személyekrõl van szó, akik felismerték: az állam jelenleg nem sokat tehet értük, ezért saját kezükbe vették sorsukat, és családjukkal külföldre indultak munkát keresni. A spanyolok és az olaszok ezzel szemben a nehezebb munkák felvállalása helyett inkább a munkanélküliséget választják. A románok viszont a jobb kereset kedvéért elfogadják ezt a lehetõséget én pedig köszönetet mondok a külföldön dolgozó románok kategóriájának - jelentette ki az államfõ, ellenzéki körökben nem kis felháborodást keltve a hazai munkaerõ ilyeténképpeni eltanácsolása miatt. Késõbb Sebastian Lãzãroiu, akkori államelnöki tanácsos minderre még ráduplázott, hozzátéve: a külföldön dolgozó románok beruházást jelentenek Románia számára. Nem kizárt, hogy - legalábbis részben - ennek az állításának köszönheti, hogy nemrégiben a munkaügyi tárca élére került. Bogdán Tibor �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 14.Magánsajtó közpénzekbõlAz Orbán-kormány egy alapítvány mögé bújva épít politikai hátországot és sajtóbirodalmat Erdélyben - közölte a hét végén Karácsony Gergely és Dorosz Dávid, az LMP két politikusa. A párt frakcióvezetõ-helyettese, valamint az Országgyûlés nemzeti összetartozás bizottságának tagja szerint az Udvarhelyi Híradó Kft. napilapjait felvásárló Határok nélkül a magyar nyelvû sajtóért Alapítvány minden valószínûség szerint törvénytelenül kapott 250 millió adóforintot a Szerencsejáték Zrt.-tõl, hogy azt a határon túli magyar sajtótevékenység ápolására és megsegítésére fordítsa. A Fidesz ezzel azt a megosztó politikát exportálja Erdélybe, amit az elmúlt húsz évben Magyarország alaposan megszenvedett. Ez ahhoz vezethet, hogy a magyarság parlamenti képviselete és több száz polgármesteri, helyi képviselõ-testületi hely is veszélybe kerülhet - írta közleményében a két politikus. Kitérnek arra is, hogy a Fidesz ráadásul egy olyan alapítványon keresztül vásárolja fel az erdélyi lapokat amely bejegyzése szerint csak egy nappal azután alakult, hogy megkapta a Szerencsejáték Zrt.-tõl a 250 millió forintos adományt a határon túli magyar sajtótevékenység ápolására és megsegítésére. A közleményhez mellékelték a Szerencsejáték Zrt. adománylevelét is. A párt birtokába került dokumentum szerint a Szerencsejáték Zrt. tavaly december 10-én, egy nappal a Határok nélkül a magyar nyelvû sajtóért Alapítvány hivatalos bejegyzése elõtt már döntött a 250 millió forintos támogatásáról. A támogatás összegét a hivatalos indoklás szerint az alapítvány tevékenységi körében megfogalmazott cél érdekében, a határon túli magyar nyelvû sajtótevékenység ápolására és megsegítésére használhatják fel. A bíróság honlapján szereplõ alapítványi névjegyzék adatai szerint a Határok nélkül a magyar nyelvû sajtóért Alapítvány bejegyzése 2010. december 11-én emelkedett jogerõre. A Korda �?va Judit képviseletével mûködõ szervezet a határon kívüli magyar nyelvû sajtótevékenység támogatására jött létre. A Budapesten mûködõ alapítvány az �?llõi út 102. szám alá van bejegyezve, ahová a Magyar Nemzet címû napilap, a ClassFM és a Lánchíd Rádió is. Mint ismert, az Udvarhelyi Híradó Kft. vezetõ székelyföldi médiavállalkozás, az Udvarhelyi Híradó, a Csíki Hírlap, a Vásárhelyi Hírlap, a Gyergyói Hírlap címû napilapok, illetve a Székelyhon.ro hírportál kiadója. A cég ügyvezetõ igazgatója kérdésünkre korában elmondta: az akvizíciónak egyetlen célja van, megerõsíteni az Udvarhelyi Híradó Kft. vezetõ piaci pozícióját. Székely Róbert elismerte, a magyarországi alapítvány egyik alapembere Liszkay Gábor, a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa, a Magyar Nemzet címû budapesti napilap igazgató-fõszerkesztõje. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 14.Mi tartható, s mi nem?A múlt hét eseményei ismét ráébreszthettek, hogy milyen szomorú nekünk, erdélyi magyaroknak egyszerre szégyenkezni és szenvedni két, mindinkább elszigetelõdõ ország erõszakos, személyiségzavaros belpolitikája miatt. Milyen hálátlan, szinte kilátástalan ilyen körülmények között az RMDSZ helyzete! Milyen hirtelen puskaporos hordóvá tehetik az országot, a térséget a felkorbácsolt nacionalista indulatok! Magyarország a médiatörvény miatt elszenvedett megaláztatások után újabb heves támadások kereszttüzébe került alaptörvényének vitáján az Európai Parlamentben. A néppártiak látszatõrzõ próbálkozásai - miszerint bármit tételezhet, az alkotmány az ország szuverenitásának körébe tartozó ügy, amibe másoknak nincs beleszólása - nem válaszolnak az érdemi kérdésekre, kifogásokra, és nem tarthatóak. Nem tartható, akármilyen magas világi vagy egyházi szószékrõl hirdetik is, az emberek alapvetõ jogainak megsértése, a demokratikus játékszabályok, az uniós értékek és alapelvek semmibevétele; de említhetnénk az alkotmánybíróság hatáskörének szûkítését vagy a házasság meghatározását, a jogszabály túl gyors és egyeztetés nélküli elfogadásának körülményeit is. Mindez szakmai, közjogi vita tárgya kell hogy legyen, nem hit kérdése! Az alaptörvény preambulumának avítt történelemszemlélete még tekinthetõ magánügynek - de például milyen alapon lehet felháborodni a külföldi beavatkozásokon amikor maga az új magyar alkotmány átnyúl országhatárokon!? Egyébként fel lehet-e tételezni józan ésszel, hogy a fõ kifogásolók - olyan világszervezetek, testületek, mint az ENSZ, a Velencei Bizottság és az Európai Parlament - egytõl egyig rosszindulatúak, elfogultak, magyarellenesek? (�?s még össze is beszéltek!) Lehetséges dacosan semmibe venni a véleményüket, vagy egyenesen harcot hirdetni ellenük? Ideát Orbán Viktor eksztatikus harcaival egy idõben Traian Bãsescu felforgató hiperaktivizmusa immár ennek a politikai/politikusi képletnek a dicstelen jövõjét: agóniáját illusztrálja. Romániában az államfõ már az eltérõ politikai konstelláció miatt sem tudja kiélni autoriter hajlamait. Mind az alkotmánymódosítás, mind a közigazgatási-területi átszervezés elnöki terve kudarcra van ítélve. Miként az az újabb elnöki diverzió is, amely egymás feltételeként összekapcsolná a regionalizálás és a kisebbségi törvény parlamenti megszavazását. Miközben a nagyobbik kormánypárt változatlanul azt játssza, hogy akarnánk, de nem tudjuk illetve tudnánk, de nem akarjuk. A PDL végül is teljesen feloldódott a vesztét érzõ Traian Bãsescuban. Ez a nyomott hangulat, a játékszabályok állandó megváltoztatása, az örökös készenléti kényszer, stresszállapot tarthatatlan. Az RMDSZ, könnyen meglehet, kénytelen lesz beváltani többszöri figyelmeztetését. Minél nagyobb a felelõssége az egész ország további sorsát illetõen, annál kevésbé hagyhatja, hogy a saját sorsa megpecsételõdjék. Az idõ szorít. Az ellenzék frusztráltabb, de eltökéltebb is, mint valaha. Ha lépni kell, lépni kell. Ágoston Hugó �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 15.Román-magyar külügyi bizottsági találkozóra került sor BukarestbenA magyar Országgyûlés Külügyi Bizottságának elnökével, Balla Mihállyal és a Bizottság több képviselõjével találkozott Korodi Attila parlamenti képviselõ, a Képviselõház Külügyi Bizottságának elnöke, illetve az általa vezetett bizottság képviselõi ma Bukarestben. A találkozó keretében gazdasági, illetve kisebbségpolitikai ügyekrõl esett szó, valamint arról, hogy tud a két bizottság az említett ügyek mentén együttmûködni. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a két ország közti együttmûködés érdekében fel kell éleszteni a közös, román-magyar kormányüléseket, valamint szükséges az is, hogy az év második felében Traian Bãsescu román államelnök látogatást tegyen Schmitt Pál magyar államelnöknél. A két külügyi bizottság találkozóit is rendszerezni kell, félévente szükséges egy közös munkaülés beütemezése. Amennyiben nem jönnek létre ezek a találkozók, és a két állam nem egyeztet folyamatosan, nagy a veszélye annak, hogy eluralkodjon a szélsõségesség - vélte mindkét fél. Gazdasági téren folytatni kell az együttmûködést az Agri és a Nabucco projektekben, valamint az is kiemelt fontosságú, hogy mielõbb befejezõdjön a Békéscsabát Nagyváraddal összekötõ elektromos vezeték kiépítése. Kisebbségpolitika terén érintették a közigazgatási régiók átszervezését, de szó esett a kolozsvári Házsongárdi temetõrõl is, valamint a kolozsvári magyar nyelvû táblák ügyérõl is. Továbbá beszéltek arról, hogy Magyarországon a román ortodox egyház bekerüljön a történelmi egyházak közé, illetve a magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletérõl is. A bukaresti találkozó Korodi Attila meghívása nyomán jött létre. A magyar Országgyûlés Külügyi bizottságának elnöke, illetve a bizottság képviselõi találkoznak Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, Niculescu Tóni külügyi államtitkárral, a Szenátus Külügyi Bizottságával, valamint a román-magyar parlamenti baráti társasággal is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 15.Nem enged az RMDSZ (Régiósítási háború Bukarestben)Csatát veszített tegnap a Demokrata Liberális Párt: a koalíciós ülésen nem sikerült megállapodniuk az RMDSZ vezetõivel az ország közigazgatási átszervezésérõl, a szövetség ugyanis határozottan elutasította a nyolc fejlesztési régió mamutmegyévé alakítását. Ha a DLP ragaszkodik ehhez, elveszíti a parlamenti többséget - szögezte le tegnap Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, �?dler András háromszéki képviselõ pedig kijelentette, az ellenzék bizalmatlansági indítványát, ezzel pedig a kormány megbuktatását is inkább kész támogatni. A vélemények a DLP-n belül is megoszlanak, többek szerint hiba volt bejelenteni, hogy a kabinet felelõsséget kíván vállalni egy ilyen jogszabályért, mert ha erre sor kerül, a kormány megbukhat. Egyesek szerint a nyolc megamegye ötlete nem is a Demokrata Liberális Párttól, hanem Traian Bãsescu államfõtõl származik, és nincs kidolgozott tervezet. Most azonban megkezdték a tárgyalásokat a kormányban, és a következõ napokban koalíciós szinten próbálják közelíteni az elképzeléseket. Emil Boc kormányfõ és a DLP vezetõi - köztük az átszervezéssel pénteken elõállt Ioan Oltean pártfõtitkár - nem nyilatkoztak a hétfõi koalíciós ülés után, tegnap azonban Sever Voinescu szóvivõ kijelentette: a koalíciós pártok javában tárgyalnak, hogy konszenzusra jussanak az ország területi-közigazgatási átszervezése ügyében. Szerinte nem alakult ki zárlat a koalícióban. A törvény elfogadásának módja másodlagos - válaszolta a felelõsségvállalásra vonatkozó kérdésre. Végül kialakul a koalíció közös álláspontja - fûzte hozzá. Nem tudjuk elfogadni azt a változatot, hogy a nyolc fejlesztési régiót átalakítsák nyolc mamutmegyévé. Az RMDSZ egyetlen területi vagy megyei szervezete sem támogatja ezt a változatot. Számunkra a kiindulópont a tizenhat fejlesztési régióról szóló tervezetünk. �?gy véljük, nincs elég érv a nyolc mamutmegye létrehozására - fejtette ki Kelemen Hunor tegnap a szövetség álláspontját. Szerinte ilyen átszervezés esetén elõbb politikai döntésre van szükség, és azt követõen lehet figyelembe venni a technikai vonatkozásokat, a dekoncentrált intézményeket, hivatalokat, azokat a hatásköröket, amelyek megyei szintûek. Ha pedig a DLP ragaszkodik a régióátszervezési projekthez, elveszíti a parlamenti többséget. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor meglepõnek tartja, hogy a magyar kormány egyelõre nem reagált a fejleményekre, mert az olyan kérdésekben, amelyek a romániai magyar közösség jövõjét érintik, reagálni szoktak. A kisebbségi törvény nem váltópénz Nem voltak és nem is lesznek olyan tárgyalások, amelyek szerint az RMDSZ támogatná a DLP régióátszervezési tervezetét a kisebbségi törvény elfogadásáért cserében - nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor. A koalíciós tárgyalások nyomán megállapodtunk abban, hogy a kisebbségi törvényt kedden és szerdán vitatják meg a képviselõház emberi jogi bizottságában, és csütörtökre el kell készülnie a törvényrõl szóló jelentésnek. Ha késik, akkor megbeszéljük, mit teszünk, hogyan megyünk tovább - magyarázta az RMDSZ elnöke, aki szerint a DLP kérte, hogy még egyszer, utoljára nézzék át a kollégáink által a múlt héten a parlamentben megtárgyalt változat végsõ formáját. Csütörtökön még tárgyalunk errõl, de ezek nem kapcsolódnak egymáshoz, a kisebbségi törvény nem váltópénz a régióátszervezésre - hangsúlyozta Kelemen, aki egy hete azt mondta, hogy kérni fogja a kormány felelõsségvállalását a kisebbségi törvény esetében, ha egy héten belül nem lesz meg a bizottsági jelentés. Sever Voinescu, a DLP szóvivõje nem hinné, hogy gondok adódnának a kisebbségi törvény elfogadásában. Várjuk a jelentést, és támogatjuk a törvényt abban a formában, amely a bizottság elé került - nyilatkozta tegnap a párt állandó bürójának ülése után. Átszervezésre szükség van A régiók átszervezésére szükség van, de a vonatkozó törvényt nem felelõsségvállalás révén kellene elfogadni - véli Vasile Blaga DLP-s szenátor, aki szerint a párt tegnapi frakcióülésén Emil Boc bemutatta az átszervezési tervet, de a kezdeményezés a koalíción belüli tárgyalások fázisában van egyelõre. A megyék számáról még nem született döntés. Nekünk van egy álláspontunk, az RMDSZ-nek más a véleménye, a Románia Haladásáért Országos Szövetség és a nemzeti kisebbségek még nem alakították ki álláspontjukat. Még nem dõlt el semmi. Mintegy két héten belül alakulhatna ki a koalíció álláspontja, majd tárgyalások következnek, hiszen az államfõ is konzultációra hívta a pártokat - mondotta, és emlékeztetett: a régióátszervezés szerepelt a 2009-es kormányprogramban is, amelyet a Szociáldemokrata Párttal közösen dolgoztak ki, majd a jelenlegi kormányprogramban is. Megoldást kell találnunk, azaz 800 000 és hárommillió lakosú régiókra van szükség, hogy közvetlenül a kormány beiktatása nélkül hívhassunk le pénzeket Brüsszelbõl - összegzett. Mi a gond a Székelyfölddel? Személy szerint semmi kifogásom nincs az ellen, hogy az új megyékben bizonyos régiókat megkülönböztessünk, és semmilyen kifogásom nincs a Székelyföld elnevezés ellen - nyilatkozta tegnap Gheorghe Scripcaru brassói polgármester, aki szerint a majdani, Brassó központú közigazgatási egységen belül lehet Barcaság, Hátszeg stb. mellett önálló jogi személyiséggel nem bíró, de saját kultúrával és hagyományokkal rendelkezõ tájegység. Ezzel a magyarok büszkeségét is kielégítenénk - mondotta Scripcaru a DLP ülésén. �?tletét Emil Boc kormányfõ nem fogadta lelkesen. Elég engedményt tettünk - válaszolta röviden. A pártnak az új régiók neveit is meg kell találniuk, eddig a nem történelmi egységek szerint szervezett vidékeken ugyanis élénk viták várhatóak. A Gândul úgy tudja, hogy a DLP júliusban rendkívüli ülésszakon szeretné elfogadtatni az új közigazgatási törvényt. Az ellenzék tervei A szociálliberális ellenzéki pártszövetség minden megyében népszámlálást kíván kezdeményezni a jelenlegi területi közigazgatási egységek felszámolásáról - jelentette be Victor Ponta SZDP-elnök az alkotmányra hivatkozva. Crin Antonescu liberális pártelnök azt reméli, hogy a DLP nem tesz túl sok engedményt az RMDSZ-nek. �?s csak remélni lehet, hogy Bãsescu úr és az övéi nem adják koncesszióba az RMDSZ-nek Románia egy darabkáját - mondta. Az ellenzék átszervezési tervezetétben is nyolc megamegye szerepel, élükön a kormány által kinevezett prefektusokkal, õk azonban 2016-tól látják ezt megvalósíthatónak, hiszen alkotmánymódosításra is szükség lesz. Aradon bizottság alakult Három Arad megyei szervezet, az Aradi Kezdeményezés, a Helyi Polgári Tanács és a Szerbek Egyesülete tegnap bizottságot hozott létre Arad megye megmentéséért, és megpróbál minél több civil szervezetet és pártot a maga oldalára állítani. A DLP közigazgatási átszervezési tervezete szerint ugyanis Arad megyét felszámolnák, az új megye székhelye pedig Temesvár lenne. A bizottság közleményben szögezi le, hogy Traian Bãsescu államfõ egyoldalú javaslata - amelyet utóbb a DLP is átvett - súlyosan érinti az állampolgárok pénztárcáját és a romániai demokráciát. Ilyen összevonási tervezetre csak a sztálinista korszakban volt precedens - írják. A bizottság a következõ idõszakban konzultációt kezdeményez a lakosság körében, tiltakozó megmozdulásokat, tüntetéseket szervez, petíciókat és leveleket küld az Európai Unió intézményeinek. Megyei referendumot is kezdeményeznek a kérdésrõl. A bizottság a DLP vezetõinek csatlakozására is számít. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 15.Csángó mûvelõdési központot Bákóba (Beszélgetés Hegyeli Attilával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási programjának felelõsével)Szülõ- és iskolavárosában, Sepsiszentgyörgyön járt és elõadást tartott nemrég a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének ügyvezetõ elnöke, Hegyeli Attila. A magyar nyelvtanítás meghonosítása az utóbbi tíz évben az addig mostoha, a hivatalosságok részérõl kimondottan rideg és tiltó moldvai környezetben olyan sikertörténet, mely párját ritkítja nemcsak a csángóság történetében, hanem úgyszólván az egész magyar kisebbségpolitikában. Kiemelendõ továbbá az az általános támogatás és együttérzés is, melyben a kísérlet részesült az egész magyar közvélemény és civil társadalom részérõl. A program még az elején tart, s bár eddigi eredményei sem elhanyagolhatóak, Hegyeli Attila a kilátásokra, a kiaknázandó lehetõségekre fektetné a hangsúlyt. Annak, akit a csángók kevésbé foglalkoztatnak, e népcsoporttal való szembesülés nem mindennapi alkalom a kisebbségi létkérdések átfogóbb átgondolására. Elsõ nyelv, anyanyelv, családi nyelv - A moldvai magyarság helyzetét idealizálni ma sincs semmi okunk. Ami az erdélyi látogatót is - pedig õ látott már egyet s mást e tekintetben - rögtön mellbeveri, az a nyelvállapot és -használat néhány rendkívüli fonáksága. Ahol az egymás közt csángóul beszélõ szülõk újszülöttjükhöz románul szólnak, és a gyerek e nyelvet tulajdonképpeni anyanyelve elõtt sajátítja el, ott a beolvadás nagyon elõrehaladott folyamatait kényszerítette ki már az élet, a többségi társadalomnak és az állami szerveknek az évtizedek óta tartó nyomása. Nyelvi asszimilációra Erdélyben is találunk ilyen példát a vegyes házasságokban például, de a Szeret mentén a homogén csángó családban jelenik meg e számunkra természetellenes mentalitás. A mai 30-40 éves szülõi nemzedékkel következett-e be a fordulat, és lesz-e nyelvi visszatérés a fiatalabbak számára? - A moldvai csángók asszimilációja akkor kezdõdött, amikor õseik kivándoroltak Erdélybõl. Vannak olyan római katolikus települések, ahol már az öregek sem emlékeznek, hogy ott valaha beszéltek magyarul, de ha elolvassuk az utazók feljegyzéseit, akkor megtudhatjuk, hogy az 1700-as években ott még magyar volt a közösség nyelve. A mai napig nem tudjuk, mikor és miért indult el sok helyen a nyelvváltás. Szabófalván például a hatvan évnél fiatalabbak már nem beszélik nyelvünket, az annál idõsebbek még igen. Tehát ott hatvan évvel ezelõtt történhetett meg, hogy a gyerekhez románul kezdtek szólni a szülõk. Egyes falvakban sokkal korábban, másutt a kilencvenes években, mint Magyarfaluban vagy Külsõrekecsinben. E falvakban nagyon jó a nyelvállapot, mert bár a gyerekek elsõ nyelve a román, de a családé még a magyar, és mindenki megtanulja azt. Madárnyelv, limbã pãsãreascã - Egy fellazulás, a nálunk természetesnek tekintett környezeti rendnek egyfajta megbomlása mégis tapasztalható. - Megtanulja, de sem a család, sem intézmény, senki nem várja már el tõle, hogy magyarul is megszólaljon. Hogy miért van ez így, miért tûnik el a dajkanyelv, miért szól a szülõ másként kicsinyéhez? Hát azért, mert amikor õ gyerek volt, és óvodába járt, neki abból csupa kellemetlensége származott, hogy nem tudott rendesen románul. Hasonlóképpen, mikor iskolába küldték. Csúfolták, megverték az iskolában, a pap pedig a szószékrõl arra buzdított: felejtsétek el ezt a madárnyelvet, sõt, az ördögét. Integrálódjatok, modernizálódjatok. Azt sugározza minden intézmény, hogy e nyelv mindannak a szinonimája, ami ósdi, elmaradott és szegény, a román pedig modernitást, gazdagságot és haladást jelent, a továbbtanulást. Miután száz éve ezt sulykolják belé, és mi, magyarok nem vagyunk jelen, hogy az ellenkezõjét bizonyítsuk, vagy ha igen, akkor is csak igen kis erõkkel, ilyen körülmények közt teljesen természetes, hogy a közösség hoz egy olyan íratlan döntést: véget akar vetni e szenvedésnek, a megaláztatásnak, aminek ki van téve. �?s asszimilálódni akar. Ezt persze úgy fogalmazza meg inkább, hogy gyermekének jövõt akar, Bákóba küldeni dolgozni, tanulni, s hogy ott ne csúfolják. A gyökerek kihajtanak Hegyeli Attila itt érdekes fordulattal úgy folytatja: tudni való, hogy asszimilálódni nem lehet. - A múlt héten jártam egy román érzelmû plébánosnál, aki elmondta, õ olyan faluból származik, ahol gyermekkorában már csak két öreg ember beszélt magyarul. �?k pedig magyarul szidták õket, amikor csiszonkáztak télen a kapujuk elõtt, és jeget vertek ott, mert emiatt nem tudtak templomba menni. �?s meséli, hogy noha ilyen faluban nõtt fel, a szomszéd román települések fiataljai õket bozgorozták, ungurozták - bár egy vak hangot sem tudtak magyarul, és mindig is románnak tartották magukat. Kedves atya, mondtam neki, ebbõl egyetlen tanulság vonható le, hogy asszimiláció nincs, és sokkal jobb gerincesen felvállalni, amik vagyunk. Ne hagyjuk fiataljainkat származástudat és gyökerek nélkül. Nos, én úgy látom, hogy bár ezeket a gyökereket elvágták, most, az asszimiláció végén egyszer csak elkezdenek kisarjadni. Ezt látjuk az íreknél, a skótoknál és másoknál. Még egy példa. Egy üzletember keresett fel, aki sokáig nem értette, miként van az, hogy a nagyanyja nem tudott egyáltalában románul. Nos, egy jól menõ, diplomázott, szép családdal megáldott ember, pénzzel, mindennel. �?rezte, valami nem tiszta számára. Hozzám fordult, s én elláttam könyvekkel. Elolvasta, és azt mondta nekem: Köszönöm, tanár úr, mert ez hiányzott. Mert vállalkozói klubokban, találkozókon mindenütt azzal húztak, miért vagyok katolikus, és én olyan hülyén éreztem magam. Most már összeállt a kép. Nos, visszatérve, úgy vélem, amíg nincs, mit enni, amíg a napi betevõ is gond, addig ne várjuk el senkitõl, hogy a nemzeti identitás és összetartozás jegyében szembeszálljon az egész román intézményhálózattal és saját egyházával is. Pótolni a hiányzó értelmiséget - Az írek és a skótok angolul beszélnek, de saját nemzeti öntudatra ébredtek. Gondolja, visszafordítható a beolvadás, lesz csángó népközösségi öntudat, esetleg többnyelvû csángó közösségi szolidaritás? Persze a katolikus összetartozás talaján. Sepsiszentgyörgyi elõadásában említette, hogy a 60 000-es magyarcsángó közösség még endogámiában él, de ez vallási endogámia. - A házasodásban mellékes a nyelv és a kultúra, a vallásnak van fontossága. Nem azt nézi a család, hogy a menyecske tud-e magyarul, hanem azt, katolikus-e, még Külsõrekecsinben is, ahol mindenki magyarul beszél az utcán. Jó feleség akkor lesz, ha katolikus - magyarul majd megtanul. Hogy kérdésére válaszoljak: meg vagyok gyõzõdve, az igazságot nem lehet tagadni a végtelenségig. Történelmi tény, hogy a moldvai csángók nagyobb részének a székelységben keresendõk a gyökerei, s ezt elõbb-utóbb õk is meg fogják tudni. Számtalan példa van arra, hogy a Romanban felnõtt bukaresti egyetemista, akinek fogalma sem volt a magyar eredetrõl, egyszer csak az interneten ránk talál, és megkeres bennünket, rájõve, hogy átverték õket, mert õk nem a dákok és rómaiak leszármazottjai. No, de ezt nem kellene kivárni, elébe kellene menni. Amíg még létezik a nyelv és a kultúra, nekünk elégséges csapatokat kellene kiküldeni ahhoz, hogy az fenn is maradhasson. Hogy ne a nyelvemlékek alapján kelljen feléleszteniük azt, mint teszik ma a skótok és az írek a kelta nyelvvel. Csángók Háza - Milyen kifutása lesz az oktatási programnak? Azt mondotta, 2200 gyerekhez sikerült eddig eljutniuk, és további 8-9 ezret kellene még bevonni a magyar oktatásába. Az õsszel kétségbeesett sajtónyilatkozatait olvasva - annyi nyelvtanár tért haza, hogy gondjuk támadt az utánpótlással -, úgy tûnt, nincs elég pedagógus. Hány évet maradnak kinn átlagosan, és hányan vannak összesen, hányra lenne még szükség? Lesz-e saját csángómagyar értelmiség? - Nem könnyû terep a tanárok számára, ez kétségtelen. Átlagosan két évet maradnak kint, de van, aki nyolc éve ott tanít, és most már egyre többen moldvai csángók közülük, egyesek tanítványaink voltak. �?sszesen hatvanan vagyunk, a létszám harmada csángó. Hogy lesz-e saját értelmiségük, az attól függ, mennyi energiát tudunk befektetni. Fontos, hogy ne akarjuk learatni azt a búzát, amit ma reggel vetettünk. Az oktatás nem rögtönítélõ bírósá 2011. június 15.Tüntetés a Házsongárdért?A Házsongárdban történt hétvégi sír-, és mûemlékgyalázás kapcsán Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke tegnapi sajtótájékoztatón kifejtette: az ismétlõdõ, bûncselekménynek minõsülõ rongálások ügye nem helyi, hanem nemzeti ügy, hiszen Erdély és a magyarság panteonját érintik. - �?gy tûnik, immár sem a törvény, sem helyi érdekképviseletünk nem tud megoldással szolgálni a Házsongárdi temetõ halottai és mûemlékei ellen elkövetett merényletek megfékezésére. Az EMNT felhívást intéz a történelmi egyházak és civil szervezetek vezetõihez, hogy egy közös konzultáció keretében vizsgáljuk meg a lehetséges ellenlépések lehetõségeit - folytatta a politikus, aki úgy vélte, hogy a döntéshozatali pálya szélére szorult kolozsvári magyar közösség immár hangsúlyos tüntetéssel adhat hangot tiltakozásának. Egyházaknak, civil szervezeteknek és sajtónak egyöntetûen felelõsséget kell vállalniuk a kérdésben, lévén, hogy párszázas léptékû megmozdulással több rosszat teszünk, mint jót - részletezte Gergely Balázs. Az EMNT ugyanakkor a Kolozsváron zajló sorozatos jogsértéseket, magyarságellenes bûntetteket a nemzetközi sajtónak is ki szándékszik tálalni, egy európai sajtóorgánumok képviselõi számára szervezendõ sajtóértekezlet keretében: a kérdést az európai parlament (EP) elé is felterjesztve városnézéssel egybekötött tájékoztatóra hívnának meg EP-képviselõket. Mint ismeretes, pünkösdi ajándékként két XIX. századi, a Házsongárd Alapítvány által restaurált, az iktári Bethlen kripta kertjében tárolt tumbát, valamint Nagy Gyula református püspök frissen felújított mûemlék sírhelyét fáradtolajjal öntötték le a hétvégén - emlékeztetett az EMNT közép-erdélyi régióelnöke. Elmondta: a tettesek azt a két fát is gyökerestõl kicsavarták, amelyet a két héttel ezelõtt ide látogatott magyar kistérségi polgármesteri küldöttség ültetett. A Gergely Istvánné Tõkés Erzsébet által vezetett Házsongárd Alapítvány munkatársait naponta atrocitások érik, a temetõ igazgatósága ellehetetleníti munkájukat, hátráltatják többek között a topográfiai felmérés végzését is, amely a mûemlékjegyzék elfogadásának egyik feltétele - tájékoztatott a politikus. - A Házsongárdban nyugvó halottaink helyett nekünk kell megvédenünk nyugalmukat, és a nekik emléket állító értékeket, ezért fokozott a felelõssége a közösség valamennyi véleményformáló szervezetének, amely úgy gondolja, hogy Kolozsvár és magyarsága mindennél többet érdemel - hangsúlyozta végül Gergely Balázs. (ZAY �?VA) Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 15.HUNGARIKUM NAPOK H�?TV�?G�?NKétnapos rendezvényre várja június 18-19-én az érdeklõdõket a nagyszebeni Hungarikum Napok szervezõje, a HÍD - Szebeni Magyarok Egyesülete. Szombaton az Astra falumúzeumban (korondi ház, az udvara és környéke) 10 órától gulyásfõzõ verseny lesz, 15 órakor kóstoló, értékelés, díjazás. 14 órától Mór és az EzerJó (turisztikai bemutató és borkóstoló), 16 órától az Astra falumúzeum szabadtéri színpadán szórvány néptánc gála (fellépnek a sepsiszentgyörgyi Fenyõcske, a segesvári Kikerics, a dicsõi Kökényes, a medgyesi Nefelejcs és a nagyszebeni Forgós néptánc együttesek), majd 19 órától táncház István Ildikóval és barátaival. Vasárnap 18 órától Kovács Géza kisplasztika kiállítása nyílik a Habitus Galériában, majd 19 órától Gerák Andrea és Lantos Zoltán koncertje zárja a rendezvényt a Thalia kistermében. Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 15.Kivonult a városi tanácsülésrõl az RMDSZ frakciójaA liberálisok szerint nagyobb Iorga-tábla kellett volna a Mátyás-szoborhoz Botránnyal kezdõdött a kolozsvári városi tanács tegnapi ülése, az RMDSZ képviselõi ugyanis - a szövetség megyei tanácsosaihoz hasonlóan - az elsõ napirendi pont elhangzása elõtt kivonultak az ülésterembõl. A helyhatóság magyar érdekképviseleti közössége a Iorga-idézetet tartalmazó tábla, a városszélérõl eltüntetett többnyelvû üdvözlõ tábla, a Házsongárdi mûemlék-rongálás, a városvezetõség utóbbi hetekben tanúsított magyarellenes hozzáállása miatt döntött úgy, hogy nem vesz részt a tanácsülésen. A tiltakozás e formáját megelõzõen a sérelmeket Csoma Botond tanácsos közölte a polgármesterrel és a többi tanácsossal, miközben Irsay Miklós tanácsos átadott több mint 13 ezer aláírást, amelyek a mûemlékek többnyelvû feliratozását kérik. A magyar képviselõk kivonulása után a szociáldemokrata és a nemzeti liberális párt hozta a formáját és az etnikumközi konfliktusokért a magyar képviselõkre kent mindent. A himnuszt követõen, de még mielõtt a tanácsosok rátértek volna az elsõ napirendi pontra, Csoma Botond RMDSZ-es képviselõ szót kért, és vázolta a Sorin Apostu polgármester magyarság ellen tanúsított cselekedeteit. A sérelmek felsorolása alatt Irsay Miklós átadta a polgármesternek azt a 13 515 aláírást tartalmazó iratcsomót, amely többnyelvû információs táblák kifüggesztését kéri a mûemlék-épületekre, továbbá román, magyar és német nyelvû helységnévtáblák elhelyezését követeli. A határozattervezetnek szánt elõterjesztést magyarok és románok egyaránt támogatták aláírásukkal. Kollektív döntésrõl van szó - nyilatkozta a kivonulást követõen László Attila alpolgármester. - Ebben a pillanatban a magyar közösség minden egyes tagjától elvárjuk, és igény van arra, hogy szolidárisak legyünk egymással. Döntsük el végre azt, hogy mi elfogadható és mi nem ilyen esetekben. Az alpolgármester szerint, amennyiben az megszûntetné a további nézeteltéréseket, az is elfogadható kompromisszum lenne, ha mindkét táblát eltávolítanák a szobortól. Ma azzal kezdtük a napot, hogy a házsongárdi-esettel foglalkoztunk. Lassan minden napra jut már valami. Ebbõl legyen már elég! - nyilatkozta végül László Attila. Legyen nagyobb a Iorga-tábla! Az RMDSZ-es tanácsosok kivonulása után a nemzeti liberálisok (PNL) és a szociáldemokraták (PSD) élesen bírálták a magyar tanácsosok hozzáállását. Steluþa Cãtãniciu szabadelvû önkormányzati képviselõ gratulált Apostunak a Iorga-tábla kihelyezéséért, és büszkén vállalta, hogy egyike volt a tábla támogatóinak. Az etnikumközi nézeteltérésekért az RMDSZ tanácsosait tette felelõssé. Hozzá hasonlóan, bár kissé finomabban vélekedett párttársa, Manuel Chira is, aki hangoztatta, hogy az etnikumközi feszültségeket nem a románok vagy a magyarok generálják, hanem a politikusok. A PNL részérõl a legradikálisabb Teo Peter volt, aki szerint a Iorga-idézetet tartalmazó táblának a jelenleginél is nagyobbnak kellene lennie. A PSD zászlóvivõje Claudia Anastase volt, aki felállva fejezte ki helyeslõ véleményét a tábla ottlétét illetõen, továbbá felelõtlennek minõsítette az RMDSZ képviselõit, amiért a napirendi pontokra fittyet hányva elhagyták a termet. Ezek a megnyilvánulások nem tehetnek kárt a román nemzeti öntudatban. Felszólítom a románságot, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy Kolozsváron minél több helyen hirdessük a román gyökereket. A demokrata-liberálisok részérõl senki sem szólalt fel. Egyre erõsebben inog a koalíciós viszony Az RMDSZ tanácsosainak kivonulása után Csoma Botond a funari politika európaibb módszerekkel történõ folytatásának vélte az eseteket. Amennyiben nem tartják be a törvényt, tovább kell gondolnunk az együttmûködést a demokrata liberális párttal, mert semmibe vesznek minket, nem tekintenek reális partnernek. Ilyen körülmények között meg kell gondolnunk, érdemes-e folytatni a koalíciós viszonyt - nyilatkozott Csoma. Annak idején a város kitáblázása pontosan a Mátyás-szoborral kezdõdött - hívta fel a figyelmet Molnos Lajos, megjegyezve, hogy a PD-L-vel való koalíciót mind városi, mind pedig megyei szinten felülvizsgálják. A Iorga-tábla üggyel kapcsolatos két feljelentés eredményére még várni kell, továbbá - Molnos szavaival élve - a magyar kormány is továbbléphetne a nyilatkozatok szintjérõl. A szobor érdekében nem egyszer mentünk már ki a térre, és nincs kizárva, hogy erre újra sor kerül - tette hozzá a tanácsos. A koalíció képviselõházi szinten is inog. Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke - aki egyben a párt képviselõházi frakciójának vezetõje is - az eset kapcsán lapunknak elmondta: Amennyiben folytatódik a magyarellenes hangulat Kolozsváron, megtörténhet, hogy Kötõ József, Máté András és Pálffy Zoltán nem szavaz a Demokrata-Liberális Párt vagy a kormány által elõterjesztett tervezetekre. A magyar nyelv nem idegen nyelv A jelenlévõk az Erdélyi konzultációt hirdetõ magyar nyelvû reklámtábla kapcsánis megkérdezték az alpolgármestert. Magánterületen, magánszerzõdés alapján kitettek egy táblát. A polgármesteri hivatalnak nincs jogköre a tábla tartalmát jóváhagyni vagy sem, mert a reklámcég és a megrendelõk közötti szerzõdés rendelkezik a tartalom felõl - nyilatkozta László Attila, hozzátéve, hogy a városban több idegen nyelvû táblával is találkozhatunk. �?gy látszik senkit nem zavar, ha angol, német, vagy bármely más nyelven reklámoznak, de amikor a magyar közösségnek célzottan információt átadó tábláról van szó, az valakinek a csõrét nagyon csípi. A tanácsülésen a Kolozs megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) is képviseltette magát. Részükrõl ifj. Deák Ferenc nyilatkozott a sajtónak, aki kijelentette, hogy addig adják Apostunak a piros lapot amíg a polgármester ki nem lép az illegalitásokból. A magyar nem idegen nyelv, hanem egy romániai állampolgári kisebbség nyelve - fûzte hozzá ifj. Deák a reklámtábla kapcsán. (kovács) Szabadság (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
