|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 344 találat | lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-344 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. június 28.Román-magyar munkaügyi találkozó volt tegnap NagyváradonTegnap Nagyváradon találkoztak a magyarországi és a romániai munkaügyi felügyelõségek képviselõi, hogy egyeztessenek közös vizsgálatokról, szervezeti és mûködési felépítésük hasonlóságairól, valamint a feketemunka visszaszorításáról. Reggeltõl tanácskoztak a váradi megyeháza nagytermében a magyarlakta romániai megyék területi munkaügyi felügyelõségeinek képviselõi magyarországi kollégáikkal. Délben egy rövid sajtótájékoztató idejére szakították félbe a megbeszélést. A szakmai együttmûködés egyébként nem új keletû, még 2008-ban kötött a két ország illetékes hatósága erre vonatkozó megállapodást. Ionuþ Bogdan Barbu, a román Országos Munkaügyi Felügyelõség helyettes fõfelügyelõje számolt be arról, hogy a délelõtt folyamán a két hatóság tevékenységének és mûködésének megismerésén volt a hangsúly, hogy például miként ülteti gyakorlatba a másik fél a különbözõ elõírásokat. Több közös pontot fedeztek fel, sok hasonlóságot, és továbbra is védik a munkavállalót és a munkaadót, összegezte Barbu. Hangsúlyt fektetnek a feketemunka megszüntetésére. Bakos József, a magyar Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség elnöke részletezte a tevékenységeiket az együttmûködés keretében (például rendszeres tapasztalatcsere, jogszabályváltozások ismertetése a másik félnek stb.). A találkozó bizonyítja - mondta -, hogy mennyire érdeklõdnek a romániai kollégáik munkája iránt, õt például az új itteni munkatörvénykönyvbe bevezetett megszorítások érdekelték, mivel néhány év múlva Magyarországon is elmozdulnak ebbe az irányba, fejtette ki. �?jságírói kérdésekre válaszolva Barbu többek között arról szólt, Magyarországon sokkal szigorúbban veszik a bírságokat, másként is számolják ki azok értékét, ehhez azonban itt törvénymódosításra lenne szükség. Az alkalmi munka kapcsán pedig Bakos kifejtette, náluk 1997 óta ismerik el ezt az atipikus munkavállalási formát, a korábbi visszaélések miatt tavaly augusztus óta elektronikus adatbázisba kell bevinni a dolgozó adatait még a munka megkezdése elõtt. Különbség a két ország munkajogi törvényei között, hogy Magyarországon feketemunka esetén a munkaadót bírságolják, de ha a munkavállalót kétszer elkapják hivatalos papírok nélkül dolgozni, kizárják az állami álláskeresési lehetõségbõl, és szociális segélyt sem kap tovább. Az is kiderült, amióta Románia is európai uniós tagállam, nincs statisztika arról, hányan vállalnak munkát a határ túloldalán. A nap további részében a további közös projektekrõl folytak egyeztetések. F. E. Reggeli �?jság Erdély.ma 2011. június 28.Halasztják a régióátszervezéstMiután a koalíció tegnapi ülésén az RMDSZ elutasította a DLP valamennyi, területi-közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos javaslatát, a kormánypártok vezetõi úgy döntöttek: elhalasztják a megvalósítását. Az RMDSZ azt javasolta a demokrata-liberálisoknak, hogy a régióátszervezést a jövõ évi helyhatósági választások utáni idõszakra halasszák. Sebastian Lãzãroiu munkaügyi miniszter ugyanakkor kijelentette: a közigazgatási reformot 2012-ig mindenképpen megvalósítják. Traian Bãsescu államelnök tegnap a parlamentben kijelentette, hogy nem tekinti felhagyott célnak a közigazgatási átszervezést, véleménye: a kormányügynökségek és a megyei tanácsok megfojtják a helyi önkormányzatokat. Reméli, mondta, hogy a parlamenti vakáció után találnak megoldást. Az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt tegnap megállapodott, hogy õszig csökkentik a minisztériumok hatáskörébe tartozó, úgynevezett nem központosított intézmények számát. A két koalíciós partner már korábban jelezte: egyetért azzal, hogy a minisztériumi intézmények átszervezése a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók határvonala mentén történjen. Ez azt jelenti, hogy nem lesznek kormányzati intézmények mind a 41 romániai megyében, hanem csak egy-egy ilyen központi intézet jön létre a nyolc fejlesztési régióban, amely majd egy egész régiót szolgál ki. A felek a kisebbségi törvénytervezet további vitáját is õszre halasztották. Sever Voinescu, a DLP szóvivõje bejelentette, hogy a két pártnak még közös nevezõre kell jutnia a törvény szövegének bizonyos cikkei kapcsán. Elsõsorban a kulturális autonómiát szabályozó fejezet tekintetében nem értenek egyet, a demokraták ugyanis nem akarnak vétójogot adni a jogszabály értelmében megalakuló kisebbségi Kulturális Autonómia Tanácsoknak a nemzeti kisebbségeket érintõ kérdésekben. Traian Bãsescu tegnapi parlamenti beszédében egyértelmûsítette: nem mond le a közigazgatás átszervezésérõl, és ismét síkraszállt a megyék számának csökkentése mellett. Részletesen ismertette, milyen módosításokat javasol az alaptörvényben. Hozzáfûzte: valamennyi megyében van legalább 44-45 dekoncentrált intézmény, állami hivatal. 1989-ben ennek a fele sem volt. Az államnak milyen modernizációjáról beszélünk a húsz év alatt, ha újabb és újabb ügynökségeket hoztunk létre. Tulcea megyében például, amely a Delta miatt különleges helyzetben van, egy sor deltához kapcsolódó ügynökség és ügynökségecske létezik - mondta az államfõ. Véleménye szerint a kormányügynökségek megfojtják az önkormányzatokat, így a polgármesterek, a közösségek nem tudnak érvényt szerezni elképzeléseiknek. A régiók gazdasági jellegû rendszerét meg kell tartanunk, és el kell halasztanunk a közigazgatási átszervezést, ha meg akarjuk menteni a koalíciót - jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Elena Udrea fejlesztési miniszter szerint már nincs idõ július elsejéig megvalósítani a közigazgatási átszervezést, folytatják a tárgyalásokat a politikai megállapodásért, s közben átszervezik a dekoncentrált intézményeket a régiók mintájára. Victor Ponta SZDP-elnök úgy nyilatkozott, hogy pillanatnyilag nincs szükség a megyei referendumokra, ha a kormány nyilvánosan lemond a területi-adminisztratív átszervezésrõl. Hozzátette: ha megérzik hogy be akarták csapni az embereket, kezdeményezik a referendumot. SZNT: antidemokratikus átalakítási terv A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs tegnap sajtótájékoztatón elmondta: a tanács egyetért azzal, hogy a jelenlegi területi-adminisztratív felosztás elavult, a jelenlegi fejlesztési régiók megyékké való átalakítását célzó terv antidemokratikus, és hangsúlyozta, a pártok egyike sem kérdezte meg a lakosságot, mielõtt javaslatát megtette volna. Az RMDSZ javaslatával a Székelyföld összetétele miatt adódnak gondok, mert a történelmi Székelyföld csupán Maros megye egy részét, Marosszéket foglalta magában a Mezõség és Segesvár meg Dicsõszentmárton környéke nélkül. Az RMDSZ terve szerint a magyar kisebbség aránya csökkenne az összlakosság viszonylatában - érvelt Izsák. Megjegyezte, hogy az SZNT már 2004-ben benyújtotta a parlamentnek autonómiajavaslatát, amelybe belefoglalta a Székelyföld településeit felmutató térképet is, és annak alapja a kulturális összetartozás, a közös hagyományok, miként azt Európában mindenütt elismerik. Csinta Samu Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 28.Indul az RMDSZ Erdélyi �?nkormányzati KonzultációjaAz RMDSZ Fõtitkársága június 27-i ülésén véglegesítette az önkormányzatokért felelõs fõosztály által kezdeményezett Erdélyi �?nkormányzati Konzultációval kapcsolatos teendõket. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, illetve az Országos- és Regionális �?nkormányzati Tanácsokkal történõ egyeztetést követõen beindított Konzultáció célja mérleget vonni, számba venni az RMDSZ önkormányzati szintû sikereit, megvalósításait, kudarcait. A soron következõ önkormányzati választásokra való felkészülés, illetve az RMDSZ sikeres szereplésének elengedhetetlen feltétele az önkormányzati képviselõinkkel kialakított folyamatos és közvetlen kapcsolattartás. Tudjuk mindannyian, a közigazgatás csapatmunka: a hatékony problémamegoldás titka az önkormányzati, parlamenti és kormányzati munka összehangolásában, a helyi közösség, a vállalkozók és a civil szervezetek összefogásában rejlik, illetve abban, hogy az elért eredményeket, megvalósításokat az erdélyi magyar közösség tagjai hangsúlyosabban kapcsolják össze az RMDSZ-szel - hangsúlyozta Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelõs fõtitkárhelyettese. Az önkormányzati kérdõívek feldolgozása és kiértékelése a kampányra való felkészülés fontos részét jelentik, ezek elõsegítik a még megoldatlan helyi problémák beazonosítását. A kérdõívben az önkormányzati tisztségviselõknek többek között meg kell jelölniük azokat a helyi megvalósításokat, amelyekben jelentõs szerepet játszott a Szövetség frakciója, külön ki kell emelniük a település magyar közösségét érintõ eredményeket, de fel kell sorolniuk azokat az elképzeléseket, terveket is, amelyek szerepeltek az RMDSZ választási programjában, de nem sikerült gyakorlatba ültetniük. Az �?nkormányzati Konzultáció során a Szövetség azt is szeretné feltérképezni, településekre lebontva, hogy melyek azok a teendõk, amelyek megvalósítására reális esély van az elkövetkezõ egy évben. A közel 2500 RMDSZ színekben megválasztott megyei és helyi szintû önkormányzati képviselõt megszólító kérdõív kitöltésére, összegyûjtésére a területi/megyei RMDSZ szervezetek segítségével kerül sor. (RMDSZ) Nyugati Jelen (Arad) 2011. június 28.Arad-Békés együttmûködési csoportosulás - Kapcsolati váltásA neve hosszú és kacifántos, a mögötte húzódó tartalom ellenben elõremutató és úttörõnek számít Romániában, hisz ez a második ilyen, határon átnyúló csoportosulás, amelyet hamarosan bejegyeznek. A megyei önkormányzat mai ülésén várhatóan igennel szavaznak a Békés-Arad Korlátolt Felelõsségû Európai Területi Együttmûködési Csoportosulás létrejöttére, s ezzel még szorosabbra húzható a kapcsolat a két megye között. A Csoportosulás székhelye Békéscsabán lesz, s ezt romániai és magyarországi önkormányzatok hozzák létre. A tagok kötelesek részvételi szándékukról értesíteni saját államukat, amely jóváhagyja, vagy indoklás mellett elutasítja a társulás létrehozását. A Csoportosulás célja, hogy az Európai Unió társfinanszírozásában, területi együttmûködésben megvalósuló programok révén lehetõvé tegye és elõmozdítsa a gazdasági és társadalmi kohézió megerõsítését, s elsõrendû feladata, hogy az Európai Unió által nyújtott társfinanszírozások mellett területi együttmûködésben létrejövõ programokat, projekteket megvalósítson. További feladatai között említhetjük a vállalkozó szellem ösztönzését, a közös beruházások, tõkebefektetések elõsegítését, kis- és középvállalkozások együttmûködését, a természeti és kulturális erõforrások közös védelmét, a megújuló energiaforrások kiaknázását, a céltudatos, közös pályázást, megfelelõ pénzügyi feltételek mellett brüsszeli képviselet létrehozását és mûködtetését. Románia egyébként 2007. november 13-án fogadta el a korlátolt felelõsségû európai területi együttmûködési csoportosulásokra (angol rövidítése EGTC) vonatkozó végrehajtási jogszabályt. Romániai székhelyû EGTC esetében az illetékes hatóság a fejlesztési és munkaügyi minisztérium, az Arad-Békés EGTC-t viszont Békéscsabán jegyzik be, tehát ez nem kerül a bukaresti tárca ernyõje alá. Az EGTC-kre vonatkozó magyarországi jogszabály némiképp szigorúbb a romániainál, mert nem engedi meg a tagok felelõsségének korlátozását, azokat vagyoni hozzájárulásuk mértékében korlátlan felelõsség terheli. Ez azt eredményezte, hogy a magyar önkormányzatok - a békési is -, amelyek csak korlátozott felelõsségvállalást tehetnek, nem vehetnek részt romániai székhellyel rendelkezõ együttmûködésben, ezért került a központ Békéscsabára. Tény, az Arad-Békés EGTC megalakulása újabb csapás a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióra, amelybõl Békés már korábban kilépett, Arad pedig teljesen inaktív az annak idején kényszerbõl, az uniós csatlakozás reményében alakult DKMT-ben. De hasonló a helyzet Temessel is, amely az idén februárban bejegyzett Banat-Triplex-Confinium EGTC-ben, vajdasági és csongrádi településekkel közösen keresett menedéket a DKMT-bõl. Remélhetõ, hogy a két EGTC-t sikerül tartalommal megtölteni, s erre, hiába alakult meg a Banat-Triplex hamarabb, az Arad-Békés EGTC-nek van nagyobb esélye, mivel csak két megyére szorítkozik, és a két megyei önkormányzat között aktív, megfelelõ a kapcsolat, ezt bizonyítja például a Békésbe szállítandó ivóvízrõl kötött szerzõdés. Mivel Szerbia nem tagja az uniónak, ott sokkal bonyolultabb a közös projektek tetõ alá hozása. Megjegyzendõ még, hogy Románia, európai szemmel érthetetlen módon, miért korlátozza a magyarországi megyék hasonló társulását romániaiakkal. Románia ugyanis az Európai Tanács dokumentumai közül a Helyi �?nkormányzati Chartát és a Madridi Keretegyezményt (az elsõ olyan nemzetközi szerzõdés, amely intézményes formában szabályozza a transznacionális együttmûködést) hatályba léptette ugyan, s az elsõ két Kiegészítõ Jegyzõkönyvet alá is írta, de a ratifikációs folyamat elmaradt. Az ok, hogy Románia a Madridi Keretegyezményhez megszorító fenntartást fûzött, amely szerint a helyi regionális szintû együttmûködések szigorúan szomszédos megyékre korlátozódhatnak, s ezzel startból kizárták, például, a székelyföldi megyéket az EGTC-kbõl. De hasonlóan sújtotta Brassó, Szeben vagy Kolozs megyét is, ami annyiban érthetõ, hogy a tiszta román megyéket nem érdekli a hasonló Csoportosulás. A bukaresti minisztériumok, kormány mentalitására jellemzõ, hogy Románia 1996-ban aláírta a Madridi Keretegyezményt, 1998-ban a Kiegészítõ Jegyzõkönyvet, de fenntartásait csak 2003-ban, a Keretegyezmény hatályba léptetésekor fogalmazta meg, s blokkolta a nem határos megyék Csoportosulását. Irházi János Nyugati Jelen (Arad) 2011. június 28.Illemhelynek használták a Szent Mihály-templom kertjét a fesztiválozókIllemhelynek használták, összetiporták a kolozsvári Szent Mihály-templom kertjét a hétvégén Kolozsvár Fõterén megrendezett Ursus Evolution elnevezésû könnyûzenei fesztivál résztvevõi. Többen a nemrég restaurált Mátyás-szoborcsoportot sem kímélték, a rendezvény ideje alatt a gyerekek mászófalnak használták az alkotást. A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) ifjúsági szervezet tegnap fényképekkel dokumentált panaszlevelet nyújtott be az önkormányzathoz, ugyanakkor a kolozsvári belvárosi katolikus plébánia is a városházához fordult, mivel koncertekkel egybekötött sörfesztivál a vasárnap délutáni 18 órai misét is megzavarta. Nem hallottuk a saját hangunkat sem, hiszen az épp felújítás alatt álló hatalmas templomablak helyén csak egy mûanyag lap van, ezért minden behallatszott. Nemcsak a misét zavarta meg a fesztivál, hanem általában véve is zavaró volt - nyilatkozta a Krónikának Kovács Sándor címzetes kanonok, kolozsvár-belvárosi plébános, a kolozs-dobokai fõesperesség vezetõje. A fõesperes elmondta, nem az önkormányzatot tartja felelõsnek a történtekért, a Fõteret kibérlõ rendezvényszervezõk nincsenek tekintettel a katolikus hívekre. Kovács Sándor hozzáfûzte, bízik abban, hogy születik valamilyen megoldás a hasonló esetek megelõzésére, de úgy véli, az emberek nemtörõdömsége miatt erre továbbra sincs garancia. A fõesperestõl ugyanakkor megtudtuk, bár a plébánia nem tett büntetõjogi feljelentést a templomkert meggyalázásáért, ezt a hívek közül néhányan megtették. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere szerint Sorin Apostu, a város polgármestere a felelõs a kérdésben. Teljes mértékben igazuk van a tiltakozóknak, az önkormányzat annak ellenére megadta rendezvény szervezõinek az engedélyt, hogy a 2002-ben elfogadott közgyûlésihatározat tiltja a sörfesztiválok rendezését a fõtéren - nyilatkozta lapunknak László Attila. Az elöljáró hozzáfûzte, a szervezõk részérõl hatalmas felelõtlenség volt több ezer embert ilyen kis helyre bezsúfolni. Az alpolgármester ugyanakkor elmondta, reméli, lesz valamilyen elõrelépés az ügyben, ugyanis túl sok ideig zaklatták a belvárosiakat, mivel az elmúlt napokban számos lakossági reklamáció érkezett a rendõrségre a zaj miatt. Szombaton fél tizenkettõig is eltartott a rendezvény annak ellenére, hogy 22 órától csendóra lép érvénybe. Az önkormányzat nem elõször szegi meg saját szabályait: két héttel korábban a kolozsvári városnapokon állítottak fel sörsátrakat a Fõtéren, annak ellenére, hogy az említett tanácshatározat értelmében templomok és iskolák kétszáz méteres körzetében ez nem engedélyezett. A kincses város vezetése mindenképp visszaesõnek számít, tavaly nyáron az Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) keretében ugyanis a Fõtéren levetített filmek, illetve az országos ralibajnokság kolozsvári futama is zavarta a plébánia híveit. Kiss Elõd-Gergely Krónika (Kolozsvár) 2011. június 28.MOGYE: folyatódik az etnikai csörteA Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román vezetése többszöri hitegetés után, törvényellenes eszközöktõl sem visszariadva akadályozta meg a magyar intézetek létrehozását, ezért a szükséges jogi lépések haladéktalan érvénybe léptetését, szükség esetén akár a polgári engedetlenség alkalmazását tartja indokoltnak a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság. A szervezet felkéri a román törvényhozási, illetve az európai parlamenti képviselõket, segítsék a magyar részlegek létrehozását. Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román vezetése többszöri hitegetés után, törvényellenes eszközöktõl sem visszariadva akadályozta meg a magyar intézetek létrehozását az intézményben, ezért a szükséges jogi lépések haladéktalan érvénybe léptetését, szükség esetén akár a polgári engedetlenség módszereinek alkalmazását tartja indokoltnak a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság. Ajtay Kincses Mária, a bizottság elnöke - a MOGYE toxikológiaprofesszora - ugyanakkor felkéri a román törvényhozásban, illetve az Európai Parlamentben dolgozó képviselõket, segítsék a magyar részleg létrehozását. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusának legutóbbi, június 13-ai ülésén - melyet a magyar tanárok és diákok testületileg bojkottáltak, így a jogszabályok szerint a testület döntésképtelenné vált - a résztvevõk nem vették figyelembe, hogy a tavasz folyamán elfogadott új törvény értelmében a magukat multikulturálisnak meghatározó egyetemeken a nemzetiségek nyelvén történõ oktatás tagozatokban vagy oktatási vonalak keretében történik. Ez strukturális változásokat is maga után von a karok szerkezetében. A magyar tanárok a gyógyszerészeti és fogorvosi karon egy-egy önálló tanszéket szerettek volna alapítani, az általános orvosi karon pedig belementek román kollégáik javaslatába, miszerint öt román és három magyar fõtanszéket hozzanak létre. Az eredeti egyezséget Leonard Azamfirei, az általános orvosi kar dékánja azonban felrúgta, és az öt vegyes tanszék megalakítását szavaztatta meg. Nagy �?rs professzor, az intézmény helyettes rektora a Krónikának tegnap nem kívánt nyilatkozni a téma kapcsán, mint mondta, nem biztos, hogy a sajtónyilatkozatok jót tesznek az ügynek. A pedagógus annyit hozzátett: szerinte a magyar tanszékek létrehozásáról a továbbiakban is lesznek tárgyalások az oktatási minisztériummal. A MOGYE-n hetek óta folyik a magyarellenes diverzió. A fõ szószóló Mihai Pavel, a román hallgatókat tömörítõ Diákliga (LS) elnöke - akárcsak húsz évvel ezelõtti elõdei - azt nyilatkozta, hogy a magyar tanszékek alakulása az egyetem kettészakításához vezetne. Constantin Copotoiu, a MOGYE rektora egyébként a Duna Televíziónak azt nyilatkozta, ha a magyar orvostanhallgatók anyanyelvükön tanulnák a gyakorlatot, nehezen helyezkedhetnének el, s ha teljesen kettéválna az egyetem, a kettõnek külön-külön semmi esélye nem lenne a mûködésre. Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár) 2011. június 28.Állampolgárság: százezer kérésBeérkezett a százezredik magyar állampolgársági kérelem az egyszerûsített honosítás keretében - jelentette be Semjén Zsolt, amikor tegnap Budapesten, a Parlamentben köszöntötte a százezredik kérelmezõt, a délvidéki Balog Virág Lászlót és családját. A nemzetpolitikáért felelõs magyar miniszterelnök-helyettes kiemelte: a kérelmek 65 százalékát már feldolgozták, az állampolgársági eskütételek folyamatosak. Állampolgársági esküt eddig mintegy 10 ezren tettek. Semjén Zsolt elmondta: az eskütételek a legújabb informatikai fejlesztéseknek köszönhetõen felgyorsulhatnak a jövõben. Balog Virág László háláját fejezte ki a kormánynak, amiért lehetõvé tette, hogy magyar állampolgárokká válhassanak. Felidézte, hogy korábban már voltak magyar állampolgárok, 1941-45-ig: õt 1942-ben, amikor Csúrogon megszületett, magyarnak anyakönyvezték; tíz évvel ezelõtt kérte régi állampolgárságának honosítását, de a rendõrök csak mosolyra húzták szájukat, nem tettek semmit ennek érdekében. Most beadtuk, és nemcsak azért tartozunk nagy köszönettel, hogy állampolgárok leszünk, hanem azért külön is, hogy mi lettünk a százezredikek - tette hozzá Balog Virág László. Krónika (Kolozsvár) 2011. június 28.Házsongárdi temetõ: egy lépéssel közelebb a védettséghezElkezdte a minisztérium a mûemlék-jellegû sírok helyrajzi felmérését A kulturális és örökségvédelmi minisztérium Kolozs megyei igazgatósága és az általa felkért szakértõk hétfõn elkezdték a kolozsvári Házsongárdi temetõ mûemlék-jellegû sírjainak a felmérését - jelentette be a helyszínen tartott sajtótájékoztatón Hegedüs Csilla, Kelemen Hunor mûvelõdésügyi szaktárcavezetõ örökségvédelmi kérdésekért felelõs személyi tanácsosa. A sírok, síremlékek helyrajzi beazonosításának célja egyrészt az, hogy többletvédelmet biztosíthassunk számukra, másrészt, hogy mûemlékké nyilvánításukat követõen restaurálhassuk, illetve megfelelõen hasznosíthassuk õket - magyarázta Hegedüs Csilla. Mint elmondta, a Házsongárd a város leglátogatottabb turisztikai célpontja, mintegy ezer turista tekinti meg havonta. A tanácsos megítélése szerint a topográfiai felmérés két hónap alatt elkészülhet, majd november közepéig az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság asztalára kerülhet a védelemre javasolt sírok jegyzéke. - A topográfiai felmérés eredményei alapján pontosan tudni fogjuk, hogy melyek a védelmet igénylõ sírok, és remélhetõleg kiterjeszthetjük a körülbelül 300 tételbõl álló, mûemlékké nyilvánításra javasolt sírkövek, síremlékek jegyzékét is - részletezte Hegedüs Csilla. Mint elmondta, a hétfõn elkezdõdött munka elsõ szakaszában a szakemberek bejárták a terepet, és viszonyítási pontokat állapítottak meg. A tanácsos hangsúlyozta: a 2001/422-es mûemlékvédelmi törvény értelmében a tulajdonosnak, azaz a városházának kötelessége biztosítani a temetõ védelmét, megfékeznie az ismétlõdõ vandál tetteket és megfelelõen karbantartani az erdélyi panteont, amelyben egyébként a sokévszázados magyar kultúrtörténet nagyjainak sírjai és síremlékei mellett más nemzetiségek jeles személyiségei is nyugszanak: itt található például Gheorghe Dima zeneszerzõ, Dominic Stanca egykori neves nõgyógyász örök nyughelye, illetve a Haþieganu-család kriptája is. Az RMDSZ már korábban kezdeményezte a sírhelyek mûemlékké nyilvánítását, a topográfiai mérések pedig ennek a folyamatnak képezik az elsõ technikai lépését - tájékoztatott tegnapi közleményében Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, a szövetség képviselõházi frakciójának vezetõje. - Fontos kiemelni, hogy a temetõben található, mintegy háromszáz mûemlék-jellegû sírhelyet egyenként kell védetté nyilvánítani - összegezte közleményében a politikus. - A XVI. századtól mûködõ Házsongárdi temetõ osztályozási folyamatának elsõ lépéseként helyrajzilag, azaz parcellánként azonosítjuk erre képesített szakemberek segítségével a törvény védelmére javasolt emlékeket - jelentette ki Leonard Horvath, a Kolozs megyei mûvelõdésügyi igazgatóság vezetõje. Ilyenképpen a városháza is pontosan tudni fogja, melyek a felügyeletet igénylõ sírok - tette hozzá. �?jságírói kérdésre elmondta, egyelõre még nincs hozzáférésük a temetõ irattárában õrzött térképekhez, de a már említett 422-es törvény értelmében a városházának kötelessége a szükséges dokumentációt a felmérést végzõ szakemberek rendelkezésére bocsátania. 1970-ben ugyan a temetõ egészét mûemlékké nyilvánították, de a törvény nem biztosíthat kellõ védelmet az egyes síroknak az erre vonatkozó pontosítás híján - magyarázta Virgil Pop, a Területi Mûemlékvédõ Bizottság fõtanácsosa, aki a topográfiai mérések elkészülése nyomán irányító szerepet vállal majd az országos mûemlékvédelemhez felterjesztendõ dokumentáció elkészítésében. Hegedüs Csilla emlékeztetett arra, hogy az említett eljárást már alkalmazták a bukaresti Bellu (ªerban Vodã) temetõ esetében is: emlékeit utólag helyezték különálló tételenkénta törvény védelme alá. Amint arról már beszámoltunk, a Házsongárdi temetõben egyre hangsúlyosabban körvonalazódó pusztítási gyakorlat legutóbbi áldozata két, az iktári Bethlen-kripta kertjében tárolt, a közelmúltban restaurált XIX. századi tumba, valamint Nagy Gyula egykori református püspök sírköve volt, amelyeket fáradt olajjal öntöttek le. A városháza az elmúlt napokban közleményben tájékoztatott arról, hogy az ismétlõdõ sírgyalázások miatt - meghatározatlan számú - térfigyelõ biztonsági kamerát szereltet fel a Házsongárdi temetõben, de az intézkedést még nem foganatosították. A polgármesteri hivatal ugyanakkor bejelentette azt is, hogy tájékoztató kampányt indít annak tudatosítására, hogy mit tehetnek a sírgyalázást tetten érõ polgárok: azonnal hívják a 984-es ingyenes számot, ahol a helyi rendõrségnél jelenthetik az esetet. A kampány keretében a temetõ fõbejáratánál az említett információt feltüntetõ szórólapokat osztogatnak az alkalmazottak. ZAY �?VA �?sszefogás a Házsongárdért délután 4 órától A szervezõk által elõzõleg meghirdetett 18 óra helyett szombaton délután 4 órától kezdõdik az ökumenikus istentisztelet és a temetõ közös bejárása. A Házsongárdi temetõben évek óta büntetlenül gyalázzák és rongálják ismeretlenek a magyar sírokat. Mivel halottaink nem tudják megvédeni sírjaikat, nekünk kell megvédenünk azokat! A Házsongárd, Erdély panteonjaként, teljes nemzeti közösségünk ügye. �?ppen ezért mindenkit hívunk július 2-án, szombaton délután 4 órára a Házsongárdi temetõ bejáratához, hogy történelmi egyházaink elöljáróinak vezetésével a Bánffy-család nemrégiben meggyalázott sírkertjében ültessük vissza a garázdák által kitépett facsemetéket, és imádkozzunk halottaink nyugalmáért. Az ökumenikus áhítatunkkal is jelezzük: nem hagyjuk veszni a Házsongárdot! Kegyeletet a holtaknak, békességet az élõknek! A szervezõk Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 28.Halasztások dominójában a kisebbségi törvény�?szre halasztotta a kormánykoalíció az ország területi-közigazgatási átalakítását, akárcsak a kisebbségi törvénytervezet parlamenti elfogadtatását. Amint várható volt a Demokrata Liberális Párt (PDL) nem erõlteti tovább a megyék számát radikálisan csökkentõ tervezetet, de Traian Bãsescu államfõ máris jelezte, hogy nem mond le a közigazgatás átalakításáról, amelyet - Bãsescu vallomása szerint - a demokraták sem igazán támogatnak. Az államfõ a tegnapi parlamenti beszédében a jelenleginél radikálisabb tervet pedzett meg, a megyei tanácsokat a közigazgatás átpolitizálásának fõ forrásaként nevezte meg, és azt sejtette, hogy a megyei önkormányzatokat meg kell szüntetni. A közigazgatási átalakítás halasztásáig a kormány a dekoncentrált intézményeket szervezi át a fejlesztési régiók határvonalai alapján. A kormánykoalíció õszre halasztotta az ország területi-közigazgatási átalakítását, miután az RMDSZ elutasította Traian Bãsescu államfõnek és a hozzá hû demokrata pártnak az erre vonatkozó tervezetét. Az RMDSZ és a román kormány fõ erejét képezõ PD-L hétfõn megállapodtak, hogy õszig a minisztériumok hatáskörébe tartozó dekoncentrált intézmények számát csökkentik. A két koalíciós partner már korábban jelezte: egyetért azzal, hogy a minisztériumi intézmények átszervezése a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók határvonala mentén történjen. Ez azt jelenti, hogy nem lesznek kormányzati intézmények mind a 41 romániai megyében, hanem a nyolc fejlesztési régióban csak egy ilyen központi intézet alakul, amely kiszolgál majd egy egész régiót. A felek kedden állapodtak meg errõl Bãsescunak a parlamenti pártokkal folytatott konzultációján. Az államfõ ugyanis csökkenteni szeretné a bürokráciát és a központi államapparátust. A területi-közigazgatás átalakítása mellett a koalíció a kisebbségi törvénytervezetet is elhalasztotta õszre. Sever Voinescu, a PDL szóvivõje bejelentette, hogy a PDL-nek és az RMDSZ-nek még közös nevezõre kell jutnia a törvény szövegének bizonyos cikkelyei kapcsán. A felek fõként a kulturális autonómiát szabályozó fejezet tekintetében nem értenek egyet, a demokrata pártiak ugyanis nem akarnak vétójogot adni a jogszabály értelmében megalakuló kisebbségi Kulturális Autonómia Tanácsoknak a nemzeti kisebbségeket érintõ kérdésekben. Ezt a jogszabályt a koalíciós megállapodás szerint június végéig kellett volna elfogadnia a parlamentnek, amelynek asztalán már 2005 óta vajúdik a tervezet. Az RMDSZ azonban azt mondta, hogy egyelõre nem lép ki a kormánykoalícióból az ország politikai stabilitásának biztosítása, valamint a már létezõ kisebbségi jogok védelme érdekében. Bãsescu hétfõn a parlamentben elmondott beszédében jelezte: nem mond le a közigazgatás átszervezésérõl, és ismét síkraszállt a megyék számának csökkentése mellett. Kifejtette: az ügynökségek sokasága, a megyei tanácsok szerinte megfojtják a helyi önkormányzatokat, megakadályozzák ezek hatékony mûködését. Szerinte lélegezni kell hagyni az országot azzal, hogy a kormányzati intézmények hatáskörét átruházzák a helyi közigazgatásra. Emellett a regionális projekteket kell elõsegíteni, ehhez elengedhetetlen a közigazgatás depolitizálása, ugyanis a pártpolitizálást, mint mondta a megyei tanácsok végzik. Bãsescu szerint ezért nem kell elvetni a közigazgatási reformot még akkor sem, ha most nem létezik ehhez támogatottság a koalícióban. Reményét fejezte ki, hogy szeptemberben a koalíció közös megoldást talál a kivitelezésre. Bãsescu a parlamenti beszédében részletesen ismertette, mely módosításokat javasolja a román alkotmányhoz az alaptörvényt módosító tervezetében, amit az államfõ a kormány javaslatára terjesztett a törvényhozás elé. Az ellenzék bojkottálta az államfõi beszédet, amely alatt csak a kormánykoalíció honatyái voltak jelen az ülésteremben. Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 28.Iorga-tábla: megbeszélések nem sok eredménnyelHegedüs Csilla a tegnapi sajtótájékoztató alkalmával a Mátyás-szoborcsoport elé helyezett, Nicolae Iorgának tulajdonított idézetet feltüntetõ tábla kapcsán elmondta: Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter egy sor megbeszélést folytatott Sorin Apostu polgármesterrel. A szaktárca álláspontja értelmében a Nicolae Iorga történész iránti tisztelet mellett a tábla elhelyezése törvénytelen, ugyanis nem képezte részét az Országos Mûemlékvédelemi Bizottság által elfogadott felújítási dokumentációnak - magyarázta a tanácsos. A törvénytisztelet tekintetében pedig mindenekelõtt a városházának kellene elöl járnia, azaz kezdeményeznie a törvényes állapothoz való visszatérést - tette hozzá. Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 28.Román-magyar projektek terítékenNagyvárad - A nagyváradi helyi tanács keddi ülésén több olyan határozatot szavazott meg, melyek a Románia-Magyarország határon átnyúló együttmûködés keretében valósulnak meg. Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestere a tanácsülés elõtt sorolta fel az elfogadásra váró fontosabb határozattervezeteket. Ezek egyike a Közúti Forgalom Menedzsmentközpont kialakítása, melyet a Románia-Magyarország uniós együttmûködési program keretén valósítanak meg. A központ két helyszínen - a városházán és a helyi rendõrség székhelyén üzemel majd, és egy modern forgalomellenörzõ diszpécserközpontot is fel fognak állítani. A tanácsülésen elfogadták a projekt gazdasági-mûszaki mutatóit, maga a munkálat jövõre kezdõdik el. Már készülnek a tervek a nagyváradi 2-es számú ipari park kialakítására. Ebben a folyamatban a helyi tanács elvi belegyezését adta az új ipari park leendõ helyszínének közmûvesítzésére, melyre szintén a Románia-Magyarország uniós együttmûködéi pályázat keretében kíván pályázatot benyújtani a helyi tanács. Ilie Bolojan felhívta a figyelmet arra, hogy most már benyújtható a pályázat, ugyanis a bíróság jogerõs ítéletet hozott az önkormányzat és az ortodox egyház közötti az ipari park területének tulajdonjogára vonatkozó perben. A döntés szerint az említett terület a város tulajdona. A harmadik közös román-magyar projekt egy vállalkozássegítõ központ létrehozása, melynek összköltségvetése közel 18 millió lej, ebbõl a váradi önkormányzatra 3.923.077 lej esik. A nagyváradi vár C épületében létesülõ központ célkitûzése lesz a határon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok elõsegítése és megerõsítése. A beruházást 2012 decemberéig kell befejezni. Pap István erdon.ro 2011. június 28.Állampolgárság: már százezren vagyunk.A százezredik kérelmezõ Semjén Zsolt az ünnepi pillanatkor elmondta: az eskütételek a legújabb informatikai fejlesztéseknek köszönhetõen felgyorsulhatnak a jövõben. Beérkezett a százezredik magyar állampolgársági kérelem az egyszerûsített honosítás keretében - jelentette be Semjén Zsolt, amikor hétfõn a Parlamentben köszöntötte a százezredik kérelmezõt, a délvidéki Balogh Virág Lászlót és családját. A nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes újságírók elõtt kiemelte: a kérelmek 65 százalékát már feldolgozták, az állampolgársági eskütételek folyamatosak. Állampolgársági esküt eddig mintegy 10 ezren tettek. Hamarabb Semjén Zsolt elmondta: az eskütételek a legújabb informatikai fejlesztéseknek köszönhetõen felgyorsulhatnak a jövõben. Most beadtuk, és nem csak azért tartozunk nagy köszönettel, hogy állampolgárok leszünk, hanem azért külön is, hogy mi lettünk a százezredikek - tette hozzá Balog Virág László, aki feleségével, tanár fiával és annak házastársával érkezett Budapestre. Az állampolgárságot két unokája számára is kérvényezték. Mint az MTI-hez eljuttatott életrajzában olvasható, Balog Virág László családja Zentára menekült, miután az oroszok felszabadították Délvidéket, Csúrogot, valamint a többi magyarlakta falut elözönlötték a partizánok. �?desapja halála után, két és fél éves korában nevelõszülõkhöz került, nevelõapja 1941-ben elsõnek tûzte ki a magyar zászlót Zentán. Alapiskoláit magyar nyelven végezte, csak a kereskedelmi középiskolában tanult szerbül. Mint kereskedõ dolgozott nyugdíjazásáig, ma nyugdíjasként él feleségével. Akkor gyerekként is magyarok voltak, ezért szeretne újra magyar állampolgár lenni - indokolta. erdon.ro 2011. június 28.Néptánctalálkozó HajdúnánásonA Nyíló Akác csoport harmadik alkalommal volt jelen az eseményen Bihar megye - Az elmúlt hét végén rendezték meg a Hajdú-Bihar megyei Hajdúnánáson a IV.Kárpát-medencei Ifjúsági Néptánc Találkozót. A néptánctalálkozón - a megjelent összesen kilenc csoport között - ott volt egyaránt harmadik alkalommal az érmihályfalvi Nyíló Akác, és az érsemjéni Ezüstpetje is. A pénteki és szombati fellépések végén most sem maradt el a Szent Iván éji tûzugrás, illetve a táncház. Vasárnap a két csoport hazafelé útba ejtette Nyíradonyt is, ahol a Ligetalja Fesztiválon vettek részt. erdon.ro 2011. június 29.Világos a választás: reális külpolitikai célok vagy handabandázásEgyetért-e a nemzeti ügyek kormánya Füzes Oszkár idiótázó kijelentésével? - kérdezte a jobbikos Szávay István a bukaresti nagykövet egy román portálnak adott nyilatkozatát idézve, amelyben - ismertetése szerint - a kommunista újságíróból lett diplomata azt mondta, Magyarország tudomásul vette, elveszítette a 700 éves harcot Románia ellen, 20 ezer idiótát leszámítva senki sem gondol arra, hogy visszavehetjük Erdélyt, vagy annak egy részét. A kormány egyetért a nagykövet nyilatkozatával - szögezte le Németh Zsolt. A külügyi államtitkár beszélt arról, hogy a jó viszony Romániával törékeny, és az világossá vált: vagy reális külpolitikai célokat, területi, kulturális autonómiát valósítanak meg, vagy handabandázásba kezdenek, amitõl szerinte nem állt távol az iménti felszólalás. A revízió célkitûzése nem felelõsségteljes és józan külpolitikai magatartás ebben a helyzetben, a kormány párbeszédet kíván fenntartani minden olyan szomszédos országgal, amely erre hajlandó - emelte ki. MNO/Erdély.ma 2011. június 29.Tusványos: összenõ, ami összetartozikIdõszerû társadalmi és politikai témákat, mint a népszámlálás, a jövõ évi parlamenti és önkormányzati választások, a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztése, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megalakulása, különbözõ gazdasági valamint közoktatást érintõ kérdéseket boncolgat az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Idén is gazdag programra számíthatnak a Tusványosra látogatók, a július 19-24., a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a budapesti Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány szerevezésében zajló tábort immár 22. alkalommal szervezik. A ma délben, Kolozsváron, a Spritz Caféban tartott sajtótájékoztatón Sándor Krisztina, fõszervezõ, a MIT elnöke hangsúlyozta: az idei tábor tematikája a kettõs állampolgárság köré csoportosul majd, hiszen ez egy nagyon aktuális politikai és közéleti kérdés. A fõszervezõ jelezte azt is: idén is elmaradhatatlanok lesznek a gazdasági válságot, környezetvédelmet érintõ témák, valamint közismert politikusok is részt vesznek a táborban. Sándor Krisztina elmondásából kiderült: Orbán Viktor, magyar kormányfõ, Tõkés László, EP képviselõ, és Traian Bãsescu, román államfõ jelenlétére is számítanak, azonban a politikai nagyságok szombati jelenléte valószínûleg a tábor szerdai napján lesz száz százalékosan biztos. Igazán biztos, akkor lesz, amikor már ott lesznek. De ha szerda-csütörtökön megjelennek a táborban a hírszerzõ szolgálat emberei, akkor már azt mondhatjuk, jön a román államfõ is - fogalmazott. Mint az kiderült: a táborba meghívást kapott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is, azonban még egyelõre nem érkezett válasz a napokban elküldött meghívóra. A programok kapcsán megtudtuk: a fõsátorban fog zajlani a politika, közélet, oktatás tematikája köré csoportosuló elõadások nagy része, a MISZ sátorban az ifjúságot érintõ témákat boncolgatnak majd, mint például a kábítószer fogyasztás vagy az összeesküvés elméletek. Mindezek mellett élménybeszámolót hallhatunk a székely hegymászóktól is, valamint elmaradhatatlanok lesznek a bulik és a koncertek. A táborban a Kultúrsátor is tartogat idénre érdekességeket. A program teljes egészében nincs még pontosítva, de ami biztos, hogy kortárs irodalomra, filmvetítésekre, táncházra, színházat érintõ beszélgetésekre, elõadásokra, valamint, stand-up comedyra lehet majd számítani. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor fénypontja most is az esti koncertek lesznek. Idén is színvonalas együtteseket láthatunk majd a színpadon, kedden este lép fel a Kiscsillag, a Kaláka és a Budapest Bár. Szerdán az Intim Torna Illegál, illetve a Shantel lép színpadra. Csütörtökön a Magna Cum Laude, a Maszkura és a Tücsökraj együttesek produkcióira lehet bulizni, pénteken pedig az Edda és a Beatrice rajongóknak kedvez a tér. Az utolsó napon a Ghymes, valamint a Role dallamaiban lehet gyönyörködni, valamint Illés Lajos emlékkoncertre is sor kerül. Az idei tábor költségvetése kapcsán Sándor Krisztina elmondta: a tavalyi évhez képest vissza kellett fogniuk magukat, 150 000 euróból gazdálkodtak csupán, akárcsak a tavaly, idén is az Ursus a fõszponzor, de számos civil, üzleti, önkormányzati támogató is besegített. A szállások ügyében az idei tábor tartogathat kellemetlen meglepetéseket azok számára, akik nem foglalnak idõben helyet. A nyugdíjasok gyógyüdültetését célzó országos programhoz több tusnádfürdõi vendéglátó-ipari egység is csatlakozott. Az erre vonatkozó törvény értelmében kötelesek több helyet is fenntartani számukra. Így a helyek száma napi százzal lesz kevesebb tavalyhoz képest, olyannyira, hogy néhány a táborban fellépõ zenekar számára Csíkszeredában kellett szállást foglalniuk a szervezõknek. Aki idõben szeretne faházikóra szert tenni, talán még van esélye, de biztosabb idén, ha sátorral táborozik az ember -tudtuk meg. Egy napra egy személy számára a sátorhely 20 lejbe kerül, egy hétre 100 lejt kell fizetni. Egy kétszemélyes faház 400 lejbe fog kerülni. Varga Melinda Erdély.ma 2011. június 29.Nem belügy a kisebbségek joga (Konferencia a nemzeti és nyelvi közösségek védelmérõl)Túl kell lépni a nemzeti és etnikai közösségek jogainak kizárólag belügyként való kezelésén - hangsúlyozta Tõkés László EP-alelnök azon a konferencián, amelyet Gál Kinga EP-képviselõ és az EU soros magyar elnöksége rendezett az Alapjogi �?gynökség részvételével Brüsszelben az Európai Parlamentben. Tõkés felszólalásában rámutatott: az emberi ? és kisebbségi ? jogok unión belüli érvényesítésének és betartatásának kezdettõl fogva komoly akadályát képezi a helsinki alapelvek közötti azon ellentmondás, mely az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok tiszteletben tartásának (7. alapelv), másfelõl pedig a belügyekbe való be nem avatkozásnak (6. alapelv) a követelményei között áll fenn. Vagyis azokban az esetekben, amikor valamely tagállamban sértik meg az emberi és kisebbségi jogokat, az uniónak nem áll rendelkezésére megfelelõ eszköz ennek számonkérésére, hiszen az európai jog az egész kérdéskört a nemzeti kompetencia körébe utalja - jelentette ki Tõkés László. Megítélése szerint a Lisszaboni Szerzõdés jó kiindulópontként szolgál, hogy hosszabb távon egy kötelezõ jogi erõvel bíró, hatékony uniós kisebbségvédelmi rendszert alakítsanak ki, mely képes lesz feltartóztatni az õshonos nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek pusztulását, eredményesen meg tudja õrizni a kontinens kulturális sokszínûségét, és érvényre juttatja a sajátos értékek és identitások megõrzésének és integrációjának alternatíváját az Európa-szerte eluralkodott asszimilációs tendenciákkal szemben. Ehhez viszont az unió kisebbségpolitikájában és kisebbségvédelmi joggyakorlatában valóságos paradigmaváltás szükséges, melynek részeként többek között a be nem avatkozás dogmatikus elvének a feloldásával le kell mondani arról a jogkorlátozó megkötésrõl és gyakorlatról, mely a kisebbségi kérdés rendezését az egyes tagországok kizárólagos belügyének tekinti, valamint ki kell küszöbölni az unión kívüli és belüli viszonylatban alkalmazott kettõs mércét - szorgalmazta Tõkés László. Mindehhez egységes uniós kisebbségvédelmi jogrendszer bevezetése szükséges - tette hozzá az EP alelnöke. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 29.Legyen erõforrás az emlékezés (Kétszáz éve született Kriza János)Járjunk, keljünk elõdeink tanítása szerint, és hagyjunk olyan szellemi nyomokat, amelyek eligazítanak összekuszálódott világunkban - intett tegnapi, Nagyajtán tartott szószéki beszédében Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök. Kriza János születésének kétszázadik évfordulóján ünnepi mûsorral, tudományos elõadással és koszorúzással emlékezett meg a helyi közösség a magyar népköltészet kiemelkedõ gyûjtõjérõl, az íróról, mûfordítóról, az erdélyi unitárius egyház neves püspökérõl. A nagyajtai unitárius templomban tartott ünnepi megemlékezésre összegyûlteket Pap Mária, a Háromszék-Felsõfehéri Unitárius Egyházkör esperese köszöntötte, hangsúlyozva, az emlékezéssel múltunkat állítjuk tükörbe, és azt látjuk, ma is hittel, szeretettel és bátorsággal kell vállalnunk a szolgálatot. �?nnepi prédikációjában Bálint Benczédi Ferenc hangsúlyozta, bár erdélyi létünk többletkihívást jelent, számbeli kisebbségünknek nem kell kisebbrendûségi érzést táplálnia bennünk. Véget kell vetni az önsajnálatnak, a sírva vigad a magyar-szerû magatartásnak, és azt kell szem elõtt tartanunk, hogy a felemelkedéshez egy biztató jövõképre van szükségünk. Magyarnak lenni feladat, és nem búskomor küzdelem - jelentette ki Erdély unitárius püspöke, aki szerint felelõs nemzetszeretetre van szükség, valamint arra, hogy erõsödjünk gyökértudatunkban. Legyen erõforrás az emlékezés a hétköznapok megpróbáltatásai között - zárta szószéki beszédét Bálint Benczédi Ferenc, majd a megtartó közösségért mondott imát. Fekete Levente helyi unitárius lelkész megköszönte a püspök szolgálatát, és hangsúlyozta, ha õrizzük és tovább éltetjük elõdeink szellemi örökségét, akkor lesz jövõnk. Kriza és a kor nagyjai nem elismerésre várva cselekedtek, hanem népszeretetbõl, nekünk pedig, akik a vélt és valós értékek idejében élünk, meg kell találnunk a biztos pontokat, ilyen a vallás és a nemzeti öntudat - ezekkel a szavakkal köszöntötte a nagyszámú gyülekezetet Elekes Botond, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium kulturális államtitkárságának kabinetfõnöke. Tamás Sándor megyeitanács-elnök a nemzeti önbecsülés fontosságát hangsúlyozta, mert szerinte csak ilyen közhangulatban kerülnek ki olyan szellemóriások, mint Kriza János, majd a meghívottaknak ajándékozott egy-egy példányt a megyei önkormányzat támogatásával az évfordulóra megjelentetett Vadrózsák hasonmás kiadásából. Kriza János 1863-ban megjelent Székely Népköltési Gyûjteményének ez az elsõ, az eredetivel teljesen azonos kiadása. Kezdeményezõje, Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár felszólalásában kiemelte, a Vadrózsák már megjelenése korában azt üzente a világnak, hogy a székelység szellemi kincsei nagyon értékes összetevõi a magyar nemzeti kultúrának. Biztos jövõt akkor tudunk építeni, ha a felgyorsult polgárosodás és globalizáció idejében nem dobjuk el értékeinket, megtaláljuk az egyensúlyt a hagyományõrzés és újítás között. Kriza János emberi nagyságáról, a magyar népköltészet minden társadalmi réteget megszólító, széles körben történõ terjesztésérõl, külföldi megismertetésében játszott szerepérõl a balladás püspök György nevû testvérének dédunokája, az etnográfus Kriza Ildikó, az MTA tagja tartott ismertetõt. A püspöki tanítások, a tudományosság képviselõinek tájékoztató és eligazító hozzászólásai nem lettek volna elegendõek a Kriza-szellem megidézésére a helyiek cselekvõ jelenléte nélkül. A Kriza János Általános Iskola diákjai Barabás Mihály nyugalmazott magyartanár, egykori iskolaigazgató irányításával, drámajátékelemekkel tûzdelve mutattak be balladákat, adtak elõ tréfás mondókákat, Fekete Judit tiszteletes asszony citerásai és a Péter Géza vezette Gazdag Miklós Polgári Daloskör a népdalok világából merített egy csokorra valót. Az ünneplõ gyülekezet megtekintette a Kriza-emlékházban berendezett, a budapesti Petõfi Irodalmi Múzeum munkatársai által felújított kiállítást, majd az egyházi és világi testületek képviselõi az emlékezés koszorúit helyezték el Kriza János parkbéli mellszobránál. Az emlékünnepség az Erdõvidék az én hazám kezdetû Kriza-dal közös eléneklésével ért véget. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 29.régi(j)óvilágAz aradi különszám bemutatója Mintegy harmincan voltak jelen ma délután a Jelen Ház kávézójában a regionális honismereti szemle, a régi(j)óvilág aradi különszámának bemutatóján. Bevezetõként Bodó Barna szociológus, író, egyetemi tanár, a Temesvár székhelyû Szórvány Alapítvány vezetõje beszélt az alapítvány kiadói koncepciójáról. Alapvetõ kérdés, mondta, hogy a végeken, a nyelvhatáron, ahol a nemzet határa van, milyen tükörben látjuk magunkat. Egy 2004-es felmérés szerint az itt élõ emberek 70 százaléka román sajtót olvas, tehát abban a tükörben látja magát, amelyet eléje tartanak. A szórványban következésképpen olyan kiadói politika kell, amely el tudja érni a szórványban élõket. Ezt a célt szolgálja, például, az a Helytörténeti kronológia, amelynek immár a harmadik kötete jelenik meg, és amely a romániai Temesvár, Lugos, Arad, valamint a magyarországi Szeged, Békéscsaba és Gyula városokat, a szerbiai Vajdaság településeit mutatja be, és anyaggal szolgálhat az iskoláknak, amelyek helytörténetet taníthatnak. A folyóirat-kiadás hatéves múltra tekint vissza, a régi(j)óvilágaradi száma immár a 15. Ujj János tanár, a folyóirat aradi szerkesztõje kiemelte: tartalmilag is szinte hibátlan mind a 15. (Bodó Barna már elõbb jelezte: külsõre is szép folyóiratot akartak megjelentetni. Ami sikerült is.) A továbbiakban Bodó Barna ismertette az aradi különszám tartalmát. Szerepel benne interjú Bognár Levente alpolgármesterrel (szerzõ: Pataky Lehel Zsolt), cikkek, tanulmányok Arad fejlõdésérõl a XIX. században (Ujj János), az aradi minorita kultúrház történetérõl és az Arad megyei magyar iskolák névadóiról (Matekovits Mihály), történetek és legendák a vértanúkról, Aradi pilóták és konstruktõrök (Puskel Péter), a tízéves Irodalmi Jelenrõl (Jámbor Gyula), Arad új magyar színházáról (Pataky Lehel Zsolt), az aradi Csiky Gergely iskoláról (Juhász Béla), Kett Groza János festõmûvészrõl (Kiss Károly). A szám irodalmi anyagából kiemelhetnénk Karácsonyi Zsolt versét, Böszörményi Zoltán novelláját, valamint a mai romániai német próza talán legjelesebbje, Eginald Schalattner Ajtók c. regényének részletét. A találkozó baráti beszélgetéssel zárult. Jámbor Gyula Nyugati Jelen (Arad) 2011. június 29.A történelmi régiókhoz kellene ragaszkodniElhibázott szembeállítani a kisebbségvédelem belpolitikai eszközeit az európai szintû együttmûködéssel A Székely Nemzeti Tanács szerint végre kell hajtani a közigazgatási reformot, azonban úgy kell megtenni, hogy közben ne sérüljenek azok a nemzetközi kötelezettségvállalások, amelyeket Románia az elmúlt évek során tett, és ne sérüljenek a demokrácia alapelvei - nyilatkozta sajtótájékoztatón Izsák Balázs, az SZNT elnöke. Azok a tervek, amelyeket Románia kormánya elõterjesztett, és a jelenlegi fejlesztési régiókat akarja közigazgatási egységekké alakítani, nem felelnek meg ezeknek az alapvetõ elveknek, megszegik Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, sértik a demokrácia alapelveit. A hét végén levélben kérték az SZKT-t, ne hozzanak olyan döntést, amely a közösséget hátrányosan érinti. Az SZNT szerint valóban nem hoztak olyan döntést, amely ártana. Tehát ez a minimum: nem ártani. Persze, ez így önmagában kevés, ennél többet kell tenni. Azt is elhibázottnak tartják, hogy az RMDSZ-vezetõk szembeállítják a kisebbségvédelem belpolitikai eszközeit az európai szintû együttmûködéssel, és egymást kizáró aktusként jelenítik meg a bukaresti politizálást a brüsszeli politizálással, mondta Izsák Balázs. Véleménye szerint a kormány által javasolt felosztás nem egyszerû politikai lépés, történelmi léptékû döntés. A székelységnek a saját szülõföldjén történelme során mindig saját közigazgatási egységei voltak, akár székely székeknek, akár vármegyéknek nevezték õket. Mélyen antidemokratikus, hallatlanul magyarellenes, kisebbségellenes lépésnek nevezte a hatalom mostani szándékát. Kérdezzék meg a lakosságot! Bíró Zsolt, Marosszék Székely Tanácsának elnöke felhívta a figyelmet, hogy még a kommunista diktatúra idején is létezett autonómia: a Magyar Autonóm Tartomány, amelyet 1952-ben hoztak létre, majd 1960-ban, azzal a szándékkal, hogy megbomoljon az etnikai arány, ezt a tartományt kissé átszervezték, Háromszék egy részét Brassó megyéhez, a Mezõséget pedig Maros megyéhez csatolták, de még mindig Maros Magyar Autonóm Tartományról beszélhettünk abban az idõben. Kijelentette: az SZNT ragaszkodik ahhoz, hogy az új közigazgatási határokat úgy húzzák meg Romániában, hogy a lakosságot elõbb kérdezzék meg ebben az ügyben, vagyis helyi referendumokat szorgalmaz, ezek mellett szólnak a nemzetközi ajánlások és konvenciók, és ezt ajánlja az államelnök által létrehozott Stanomir-bizottság is mint járható utat. Az SZNT szerint ha ténylegesen érvényesülne a közakarat, akkor a leendõ Székelyföldnek egyértelmûen része maradhatna Marosszék is. Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható Az SZKT-hoz intézett nyílt levélben az SZNT kijelenti: Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai között, önálló, többlethatáskörökkel rendelkezõ, autonóm közigazgatási egységként képzelhetõ el a jövõben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelõen a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell. Emlékeztette a testületet, hogy Maros megyének csak egy része, az egy tömbben élõ székely-magyar közösség által lakott Marosszék tartozik Székelyföldhöz. Az RMDSZ fejlesztési régiókra vonatkozó törvénytervezetében javasolt, Maros, Kovászna és Hargita megyébõl álló régió lakosságának már a 2002-es népszámlálási adatok szerint is mindössze 57,3%-a volt magyar nemzetiségû, és a magyar népesség kor szerinti megoszlását figyelembe véve elmondható, hogy ez folyamatosan csökkenni fog a jövõben. Felhívta a figyelmet, hogy Románia közigazgatási reformjának a helyi közösségek szolidaritására kell épülnie, lehetõséget teremtve a helyi önkormányzatoknak a szabad társulásokra, és ezeket a helyi közösségek szabad akaratából létrejött társulásokat kell közigazgatási régiókként elismerni, amint azt a Románia alkotmányos és közigazgatási reformját elõkészítõ, Ioan Stanomir által vezetett bizottság is javasolja. Ennek szellemében haladéktalanul meg kell kezdeni a székely önkormányzatok szabad társulását, hogy ezáltal jöjjön létre a Székelyföld mint önálló közigazgatási régió. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2011. június 29.Megszüntetnék a tandíjas helyeket az állami egyetemekenVeszélybe kerülne az állami egyetemek mûködése, amennyiben a parlament jóváhagyja azt a törvénytervezetet, mely szerint a felsõoktatási intézmények nem hirdethetnének meg tandíjas helyeket - vallják az illetékesek. Cãtãlin Croitoru és Petru Filip demokrata-liberális párti (PDL) szenátor javaslatát hallgatólagosan elfogadta a képviselõház, miután a június 22-i határidõig nem sikerült megtárgyalni azt, jelentette be tegnap Roberta Anastase házelnök. Az új oktatási törvényt módosító javaslat kimondja, hogy Romániában az állami felsõoktatási intézményekben ingyenes az oktatás, a beiskolázási számot pedig a kormány hagyja jóvá. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a magánegyetemek hallgatóinak tandíjat kell fizetniük, amelyet az illetõ intézmény vezetõ testületei szabnak meg. A törvénytervezetet a szenátusnak is jóvá kell hagynia, mely ez esetben a döntõ fórum, a javaslat vitájára várhatóan csak az õszi ülésszakban kerül sor. A tervezet még nem került a szenátus oktatási szakbizottságának asztalára, közölte a Krónikával Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor. Az oktatási bizottságban tevékenykedõ honatya szerint a kezdeményezés a magánegyetemek nyomására születhetett meg, amelyek óriási lobbit folytatnak annak érdekében, hogy az állami egyetemeken megszûnjenek a tandíjas helyek, és így õk több diákra tegyenek szert. Nagyon sok kolléga a magánegyetemeken dolgozik, így érthetõ a kezdeményezés. A józan ész azonban azt mondja, hogy ne hagyjuk jóvá - mondta lapunknak a háromszéki szenátor, hozzátéve, õ személy szerint arra fogja ösztönözni RMDSZ-es kollégáit, ne támogassák a kezdeményezést. Fizetésekre sem futná? Amennyiben a parlament jóváhagyná a kezdeményezést, az veszélybe sodorná az állami egyetemek mûködését - jelentette ki a Krónikának Magyari Tivadar, a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese. Az jó dolog, ha egy állam teljes körû ingyenes felsõfokú oktatást biztosít, mi azonban úgy gazdálkodunk, hogy nem tudnánk fenntartani magunkat, ha megszûnnének a tandíjas helyek - magyarázta Magyari, hozzátéve, hogy az államnak más módon kellene kompenzálnia az ily módon jelentkezõ veszteséget. A magyar tagozat vezetõje szerint a kolozsvári egyetemen jelenleg csak a helyek 40 százalékát finanszírozza az állam, a fennmaradó 60 százalékot az egyetem maga teremti elõ, a tandíjak pedig komoly összeget tesznek ki. Mint elmondta, a tandíjmentes helyek számát az állam szabja meg, ezek fenntartását a központi költségvetésbõl állják - ez a szám a Babeº-Bolyai Tudományegyetem esetében a legnagyobb, a jövõ tanévre 4820. A tandíjas helyek számáról az egyetem vezetõsége dönt, de ezt a számot a Romániai Felsõoktatási Minõségbiztosítási Hatóságnak (ARACIS) is jóvá kell hagynia, ez határozza meg ugyanis a maximális létszámot, hogy melyik egyetem hány diákot bír el. Magyari Tivadar szerint az egyetem román tagozatán a tandíjas helyek vannak túlsúlyban: a román diákok 60 százaléka fizet tanulmányaiért, s csupán a 40 százalékuk részesül ingyenes oktatásban. Ezzel szemben a magyar tagozaton fordított, sõt annál is jobb az arány: a diákok 60-65 százaléka tanul állami helyen, és csupán 35-40 százalékuk tandíjas. Mint mondta, ez annak köszönhetõ, hogy a magyar tagozaton nincs akkora túljelentkezés az egyes szakokon, kevesebb az érdeklõdõ. Magyari szerint egyébként a közhiedelemmel ellentétben a tandíjas helyek nagy száma nem befolyásolja az oktatás minõségét. Mint elmondta, az esetleges minõségi romlás inkább annak tudható be, hogy a közoktatás minõsége gyengült, kevesebb a felkészült diák, és nem annak, hogy tömegessé vált az egyetemi oktatás. Ugyanakkor elismerte, ha kevesebb diák lenne, jobban tudnának foglalkozni velük a tanárok, azonban nem lenne mibõl fenntartani az egyetemet, ennek alapvetõ mûködése kerülne veszélybe. Egyes karokon a tanárok bérét sem tudnák kifizetni, vélte a rektorhelyettes. �?tször több tandíjas hely A kolozsvári egyetem egyes nagy népszerûségnek örvendõ szakjain egyébként jóval nagyobb a tandíjas helyek száma, mint az államiaké. A jogon például román tagozaton 145 állami helyet hirdettek meg az idei felvételire, míg 365 fiatalt tandíjas helyre vesznek fel; a magyar tagozat esetében 20-20 az arány. Marketing szakon román vonalon az állam által finanszírozott 58 helyhez 192 tandíjas helyet társítottak, magyar tagozaton 31 ingyenes, 19 költségtérítéses helyet hirdettek meg az új tanévre. Könyvelés szakon közel ötször több tandíjas hely van, mint állami: elõbbiekre 330, utóbbiakra 70 jelentkezõt várnak. Nagy a különbség a szintén népszerû újságírói szakon is, román vonalon 43 állami és 155 fizetéses, magyar tagozaton 12 állami és 23 tandíjas hely van. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) jóval kevesebb a tandíjas helyek száma, az idei felvételire meghirdetett 268 állami helyet 82 tandíjassal pótolták, ezek fele-fele arányban oszlanak meg a román és magyar tagozat között. Nagy �?rs rektorhelyettes kérdésünkre nem kívánta kommentálni a törvénytervezet esetleges hatásait, mint fogalmazott, nagyobb bajuk is van ennél. Pap Melinda Krónika (Kolozsvár) 2011. június 29.Tõkés László: Nem belügy az etnikai jogTúl kell lépni a nemzeti és etnikai közösségek jogainak kizárólag belügyként való kezelésén - hangsúlyozta Tõkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke azon a konferencián, amelyet Gál Kinga EP-képviselõ és az EU soros magyar elnöksége rendezett az Alapjogi �?gynökség részvételével hétfõn Brüsszelben, az Európai Parlament épületében. Az erdélyi képviselõ felszólalásában rámutatott: az emberi - és kisebbségi - jogok Unión belüli érvényesítésének és betartatásának kezdettõl fogva komoly akadályát képezi a helsinki alapelvek közötti azon ellentmondás, mely az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok tiszteletben tartásának (7. alapelv), másfelõl pedig a belügyekbe való be nem avatkozásnak (6. alapelv) a követelményei között áll fenn. Vagyis, jelentette ki Tõkés László, azokban az esetekben, amikor valamely tagállamban sértik meg az emberi és kisebbségi jogokat, az Uniónak nem áll rendelkezésére megfelelõ eszköz ennek számonkérésére, hiszen az európai jog az egész kérdéskört a nemzeti kompetencia körébe utalja. Megítélése szerint a Lisszaboni szerzõdés jó kiindulópontként szolgál arra, hogy hosszabb távon egy kötelezõ jogi erõvel bíró, hatékony uniós kisebbségvédelmi rendszert alakítsanak ki, mely az õshonos nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek pusztulását képes lesz feltartóztatni, és az Európa-szerte eluralkodott asszimilációs tendenciákkal szemben a sajátos értékek és identitások megõrzésének és integrációjának az alternatíváját fogja érvényre juttatni. Ehhez viszont az Unió kisebbségpolitikájában és kisebbségvédelmi joggyakorlatában valóságos paradigmaváltás szükséges, melynek részeként többek között a be nem avatkozás dogmatikus elvének a feloldásával le kell mondani arról a jogkorlátozó megkötésrõl és gyakorlatról, mely a kisebbségi kérdés rendezését az egyes tagországok kizárólagos belügyének tekinti, valamint ki kell küszöbölni az Unión kívüli és belüli viszonylatban alkalmazott kettõs mércét - szorgalmazta Tõkés László. Mindehhez egységes uniós kisebbségvédelmi jogrendszer bevezetése szükséges - tette hozzá. A Lisszaboni szerzõdés utáni idõszak nemzeti és nyelvi kisebbségeinek védelmét témaként körüljáró konferenciára a nemzetközi és az európai jog rangos szakértõi kaptak meghívót. Kiemelt elõadói között Martonyi János magyar külügyminiszter, Morten Kjaerum, az Alapjogi �?gynökség igazgatója, Stefan Oeter, az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvi Chartája szakértõi bizottságának elnöke, Herbert Dorfmann dél-tiroli EP-képviselõ, Bauer Edit felvidéki EP-képviselõ és Korhecz Tamás, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnöke is jelen volt Krónika (Kolozsvár) 2011. június 29.Mozart-muzsika a templomban - zajongás a FõtérenA piarista templomban lépett fel szombat este a Visszhang-kórus, amely négy Mozart-mûvet adott elõ. Sajnálatos módon a Visszhang-kórus koncertjével egy idõben a Fõtéren megtartott könnyûzenei esemény hangjai beszûrõdtek a piarista templomba is, jócskán károsítva a komolyzene-rajongók koncertélményét. Erre a zavaró tényre Kovács Sándor fõesperes is kitért köszöntõ beszédében. �?rdekesnek találtam a Visszhang-kórus mostani mûsorát: két közismert, és két kevésbé (vagy egyáltalán nem) ismert Mozart-mûvet adtak elõ. Közremûködött: Starmüller �?va (szoprán), Mányoki Mária (alt), Andrei ªofron (tenor) és Fodre Attila (basszus). A kamarazenekar hangversenymestere Vincze-Dallos Csilla volt, míg a karmesteri teendõket a Visszhang-kórus tehetséges fiatal (fizikus) karmestere, Molnár Botond látta el. A hangverseny nyitó számaként W. A. Mozart: Gallimathias musicum (KV32) címû 17 rövid tételbõl álló mûvét hallgathattuk meg. A mûsorfüzetbõl megtudtuk: ezt a mûvet Mozart tízévesen komponálta egy, a család által megtett, 17 állomásos európai kirándulás tanúságtételeként. A kórusra és zenekarra írott mû megszólaltatása minden bizonnyal nem okozott különösebb nehézséget a (feltehetõleg) zenelíceumi tanulókból, illetve zeneakadémiai hallgatókból álló zenekarnak. Csak a trombitások okoztak némi csalódást a közönségnek. Gyerekkori szerzemény lévén ez a mû épp hogy meghaladja a kuriózum fogalmát, és nem lehet egy serpenyõbe tenni a késõbbi Mozart-mûvekkel. A második mûsorszám, az Ave verum corpus motetta (KV618) elõadásakor kiemelendõek a kórus által megvalósított nagyívû zenei frázisok, az érthetõ szövegmondás - és természetesen a kristálytiszta intonáció. Illesse dicséret mind a kórus tagjait, mind karnagyukat a szép elõadásmódért. Talán a tempó egy árnyalatnyit gyorsabb lehetett volna. �?jabb kevésbé ismert mû következett: a Sancta Maria, mater Dei graduál (KV273), amely feltételezhetõen egy több tételes offertórium részét képezte, ám csak ez az egy tétel készült el. A rövid terjedelmû mû gyors tempója és a hangtechnikai buktatói minden bizonnyal megdolgoztatták a kórus tagjait. Karmesterként Molnár Botond figyelmét fõleg a kórusra összpontosította. Ez a tény valószínûleg ösztönzõleg hatott a kórustagokra is. A koncert záró mûsorszámának, a Koronázási Misének (KV317) az elõadása közismertsége miatt is gondot okozhat. Minden elismerésem a Visszhang-kórus fiatal tagjainak és karnagyának. Ennek a mûnek az elõadása nagy kihívást jelent. Mozartnak eme miséjét leénekelni azonban nem csak kihívás, elhivatottság vagy ambíció kérdése. El tudom képzelni micsoda lelkesedéssel készültek a Koronázási mise elõadására a kórus fiataljai; mekkora munkát fektettek bele mind az énekkari tagok, mind karmesterük. A Visszhang-kórus lelkes, zeneszeretõ egyetemi hallgatókból áll, azonban nem zenei téren részesülnek felsõfokú oktatásban. Teljesítményüket ennek ismeretében kell értékelni, elõadásmódjuk tehát inkább muzikálisnak mondható. A három utolsó tételben viszont úgy tûnt: a kórus tagjainak hangi képességét meghaladta ez a Mozart-mû, kifulladtak. Talán ez az a pont, ahol meg kellene állni, és nehezebb mûvekkel nem kellene próbálkozni. Ez a mû túl nagy erõpróba egy amatõrökbõl álló kórusnak még akkor is, ha karnagyuk hozzáértése folytán már épp elég tapasztalatot szereztek a karéneklés csínját-bínját illetõen. Fõleg a férfiszólamok tagjaira rótt különösen nagy terhet ez a mise. Gondolom, Molnár Botond karnagy számára sem lehetett könnyû betanítani a kórusnak a Mozart-misét, összeszedni a zenekart, meggyõzni a szólistákat, hogy lépjenek fel. Titáni munka - mondhatnánk. Most azonban bebizonyosodott, hogy Molnár ambíciózus fiatal karnagy, aki még a lehetetlent is megkísérli. A szólisták teljesítménye sem volt ugyanolyan színvonalú. Starmüller �?va szopránja kis volumenû, kimûvelt, kellemes hang, muzikálisan énekelte a Mozart-mise szopránszólóját - de nem nevezhetõ kimondottan szólista hangnak. Az alt szólamot éneklõ, sokrétû elõadói tapasztalattal rendelkezõ Mányoki Mária számára sem okozhatott gondot szólamának tolmácsolása. Andrei ªofron pár év múlva jó Mozart-tenorrá válhat, de a tiszta intonációra nagyon kell ügyelnie. A hamis hangok rendkívül zavaróak tudnak lenni. Kellemes meglepetés volt Fodre Attila basszus, aki imponáló magbiztossággal, tisztán intonálva adta elõ szólamát. A kisebb hiányosságok, zavaró tényezõk ellenére mind az elõadók, mind a közönség elégedetten távozhatott. A Visszhang-kórus fiataljai elmondhatják, hogy repertoárjukon már egy Mozart-mise is megtalálható. A kórustagok igyekezete, kitartása követendõ példa lehet még a profi zenészek számára is. A közönség pedig élvezhette a gyönyörû Mozart-muzsikát. Merthogy Mozart örök - a sörfesztiválok népszerûsége ellenére is. NAGY-HINT�?S DIANA Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 29.A felemelkedés útjánNyár elején - az évszak sokadik napja és pünkösd ünnepe után - bizonyára sokan alaposabban elgondolkodnak nemzetünk sorskérdéseirõl. Egyesek talán az elmúlt évszázad történéseirõl, mások az eltékozlott vagy valós lehetõségekrõl, esetleg a mi lett volna ha. típusú változatokon töprengenek. Meglehet, hogy kissé szokatlanul hangzik, de bennem ilyenkor mindig erõsebben tör fel nemcsak az élni akarás, de a pozitív gondolkodás és a reményteljes jövõkeresés ösztöne is. Még akkor is, amikor mint egyike a kolozsvári magyaroknak, számos igen kellemetlen hatással kell szembesülnöm a mindennapokban. Vagy éppen mindezek hatására érzem magam konokabbnak és céltudatosabbnak? Valójában nem is az elõbbi kérdés megválaszolása lenne a fontos, hanem az, amit a mindennapokban mindannyian megtapasztalhatunk. Melyek volnának ezek? Hát elõször is, egy olyan közigazgatási berendezkedést tapasztalunk, amely javarészt intoleráns és agresszív többségi magatartásban nyilvánul meg. Egy olyan berendezkedés, ami úgymond szalonképesnek és örökkévalónak próbálja feltüntetni magát. Ha anyanyelven szeretnénk értekezni ezzel a közigazgatással, akkor bizony nem azzal válaszol készségesen, hogy: tessék csak bátran, hiszen nekünk az a feladatunk, hogy egyenlõen szolgáljuk minden állampolgár jogát! Hanem mindjárt azzal kezdi, hogy nekünk mit miért nem lehetséges. Aztán következnek a félrebeszélõ és ravasz érvelések: hamis százalékok, kitalált költségek, vélt többletjogok, európai szintet magasan túlhaladó mintamegoldások, na meg aztán az érzékenység (csak a saját, a másoké nem). Szóval ez egy olyan közigazgatás, ami - diplomatikusan fogalmazva - a másságot ahol csak lehet mellõzi, gátolja és ellehetetleníti. S a legtöbb esetben mindezt még arrogáns fellépés is követi, teljes elutasítással és megfélemlítési szándékkal. Ugyanazt a helyzetet és hasonló folyamatokat lehet megtapasztalni az igazságszolgáltatásban is, ahol sokszor még akkor is a másságot képviselõk ellen döntenek, amikor a napnál világosabb iratokkal lehet igazolni a saját jogot. Már tragikomikusak például azok a helyzetek, amikor a történelmi egyházaink elõzõleg eltulajdonított sok évszázados saját ingatlanjainak és javainak a visszaszolgáltatását próbálják ellehetetleníteni. Mert ugyebár igazság is csak egy van: éppen az, ami számukra megfelel (ahogyan a történelemnek is csak egy és sérthetetlen változata létezik, legalábbis szerintük). A rendvédelmieknél is úgy látszik, hogy, rendszeresen kettõs mércével méricskélnek, mert az egészen más, ha saját szélsõségeseik randalíroznak messze a törvények keretein kívül (ha egyáltalán van törvény rájuk nézve, mert sok esetben láttuk, õk uszíthatnak büntetlenül). Ha pedig közösségünk valahol iskolát szeretne alapítani (lásd Dicsõszentmárton esetét az elmúlt hetekben), akkor az állami szervek képviselõi a legtöbb esetben mindjárt a legképtelenebb mondvacsinált érvekkel állnak elõ: ezt nem lehet, mert nincs hely, nincs pénz, nem lehet szétválasztani. Ugyanúgy zajlik a szintén kabaréba illõ jelent, ha utcanév változtatást szeretnénk, ha õseinknek tisztelegve szobrot szeretnénk emelni (Kolozsváron most éppen gyalázzák, hiszen másoknak szemet szúr az, ha nekünk valami jó, avagy tudjuk a lefordított közmondást a szomszéd kecskéjével), ha iskolanév változtatást kérünk, vagy ha valamilyen új intézményt akarnánk létrehozni közösségünk szolgálatára. Hogy most a Bolyai Egyetem kérdését és az ezzel kapcsolatos állami szervek hozzáállását ne is említsem. Megérné még azt is megemlíteni, hogy az államigazgatás szerveiben a másságot képviselõk aránya sok esetben igencsak elenyészõ (lásd például Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, pénzügyõrség, rendvédelem, vagy más állami szervezetek és hivatalok alkalmazottainak nemzetiségi összetételét), és ez is egy tudatos politika eredménye még húsz év után is. A szaktudás és arányosság képviselete helyett elõtérben van a megbízható többségi rokon, sógor, vej, anyós és gyerekek alkalmazása, fanarióta hagyományokhoz illõen. Kicsit általánosítva az elõbbieket, a mindennapok tapasztalatai szerint úgy tûnik, az állam közigazgatási szervei részérõl a legtöbb esetben nincs készség, sõt sok esetben nem is akarják biztosítani a megfelelõ etnikumközi kapcsolatok kiépítését és fenntartását. Sõt, a leggyakrabban igen ellenségesen és elutasítóan viszonyulnak a közösségünket megilletõ jogos követelmények iránt. Félretájékoztatással, a kérdések megoldásának az elkerülésével és elodázásával, valamint sok esetben közösségünk tagjainak a megfélemlítésével próbálják ezeket ellehetetleníteni. Szóval egyáltalán nem lehet azt érezni, hogy minket szolgálnának (lásd alkotmányos jogok), hanem éppenséggel merev és elutasító a hozzáállásuk. �?rzésem szerint valahogyan mindig szemben állnak, de semmi esetre sem mellettünk. Mindezeket tetõzi, hogy a többségi politikai szervezetek javarésze (a kivétel fehér holló) egyáltalán nem hajlandó figyelembe venni nemzeti közösségünk jogos igényeit és követelményeit, a leggyakrabban ellenségesen viselkedve, sõt igen gyakran a magyarellenesség doktrínájára építve próbálnak saját maguknak választói elõnyöket kovácsolni. Mégis, mindezeket figyelembe véve írtam az elején, hogy bennem ilyenkor mindig erõsebben tör fel nemcsak az élni akarás, de a pozitív gondolkodás és a reményteljes jövõkeresés ösztöne is. Mert ilyenkor - igen nehéz közösségi helyzetben - az emberi mivolt mindig a felemelkedés lehetõségeinek elgondolására késztet-kényszerít. Nincs ebben semmi különös, nem kell erre semmilyen kiváló képesség. Csak egyszerûen akarni kell élni; méltóan és erkölccsel, ahogyan az emberhez illik. Ebbõl engedni nem lehet. A pozitív gondolkodás jegyében szerényen javasolom tehát, hogy mindannyian nemzeti közösségünk felemelkedési útját egyengessük konokul. A felemelkedés alatt pedig a mielõbbi számbeli gyarapodást és gazdasági megerõsödést is értem. Ebben a legnemesebb feladatban mindenki hasznos, és mindenki a legfontosabb, ki-ki a saját erejével, tudásával és szorgalmával. Lehetne például azzal kezdeni, hogy újragondoljuk közösségünk nemzeti érdekképviseletét (az ostoba és haszonlesõ ténykedések helyett), valamint új nemzetközi keretek között jelentetjük meg az erdélyi magyarság valós helyzetét és igényeit. Hiszen tudjuk, a már több évtized óta jól ismert többségi kirakat-politizálás számunkra semmilyen jót nem jelent. A jelenlegi közigazgatási berendezkedésben pedig egyáltalán nem látszanak az építõ jellegû etnikumközi párbeszéd kialakításának a feltételei, valamint nincsen megfelelõen figyelembe véve Erdély több évszázados etnikumközi együttélési modellje sem. Azt is jól tudjuk, hogy egy olyan közigazgatás, amelynek fejlõdési láncszemébõl valójában évszázadokra nyúló hagyományok hiányoznak, az képtelen közép-európai hagyományoknak megfelelõen gondolkodni, valamint biztosítani állampolgárai jólétét és megfelelõ együttélési-szervezeti modelljét. A tartalmasabb és tartásosabb, céltudatosabb közösségi érdekek megjelenítésével egy idõben intelligens és leleményes saját gazdasági terveket lehet felépíteni, majd ezeket következetesen megvalósítani. Az erdélyi magyarságnak saját otthonában olyan tényezõnek kell válnia (gazdaságilag, pénzügyileg és demográfiailag egyaránt), amely ereje tudatában el tudja dönteni jövõbeni sorsának alakulását. Mert tévednek azok, akik folyton azon töprengenek, hogy Erdély sorsát az elmúlt században határozták meg valahol. A valóságban ez a sors a XXI. században lesz meghatározva azáltal, hogyan építjük és gyarapítjuk mindannyian. A felemelkedés jegyében pedig hinni kell abban, hogy a magyarországi kedvezõ fejlemények itt-ott már látható apró jelei az erdélyi magyarság nemzeti és gazdasági megerõsödésére is serkentõ hatással tudnak lenni. Azt sem kell elfeledni, hogy a mai világ történései felgyorsultak és hamar alakulnak, sokszor éppen elõreláthatatlanul és meglepõen. Semmi sem átalakíthatatlan, semmi sem örök és megváltoztathatatlan, mint ahogyan egyesek szeretnék elhitetni velünk. Még a saját erdélyi sorsunk sem. A legfontosabb mindenekelõtt pedig az, hogy ha majd a sors egyszer újra kedvezõbb lesz számunkra, akkor erre megfelelõen érettek legyünk. Mert azt szokták 2011. június 29.Filológia = olvasni, olvasni, olvasni?!Röpkutatás: hogyan látják az egyetemi képzést a bölcsészhallgatók Magyar-angol szakos hallgatóként felmerült bennem a kérdés, hogy miért látok örökké elcsigázott diákokat a folyósokon, miért hallok állandóan panaszokat és negatívumokat az egyetemrõl, vezetõségrõl, adminisztrációról, rendszerrõl stb. Bár magam is tapasztalom saját bõrömön, hogy mit is jelent erre a fakultásra járni, nem lehetek biztos abban, hogy helyesen és objektíven ítélem meg a dolgokat. De nem is objektivitás kell ide, hanem mindennapi tapasztalatok. �?ppen ezért látom értelmét több vélemény összevetésének: így 2011. április-májusában felmérést végeztem a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom fõszakos és idegen nyelv mellékszakos hallgatói körében. Kutatásom célja az alapképzéssel kapcsolatos élmények, tapasztalatok, a továbbtanulási lehetõségek, jövõbeli munkalehetõségek, illetve a pedagógiai modullal kapcsolatos vélemények körülbelüli feltérképezése volt. A felmérés során a megkérdezetteknek 24 kérdésbõl álló kérdõívet kellett kitölteniük, amely által szerettem volna általános, de természetesen nem tökéletesen valósághû képet kapni a hallgatók véleményérõl, tájékozottságáról a fent említett témakörökben. A hallgatók elõször is felvilágosítást kaptak, hogy miben áll a felmérés, mi a célja, milyen következményekkel jár a részvétel. Ezek után mindenki szabadon választhatott, hogy vállalja a feladatot vagy sem, hiszen ez nem kikérdezésnek indult, amelyre filológiai pontossággal elõkészített válaszok kellenek, hanem a szabad véleménynyilvánítás volt a cél. A koordinálás során hangsúlyoztam, hogy õszinte, teljesen szubjektív válaszokra van szükségem ahhoz, hogy késõbb többé-kevésbé hiteles következtetéseket vonhassak le a kérdésekre adott válaszokból. Aki végül a részvétel mellett döntött, szabadon eldönthette, hogy vállalja-e nevét vagy sem. Minden válaszsorozat egyedi látásmódról tanúskodik. Bár egyes kérdõívek mutattak ilyen-olyan hasonlóságot, mégis minden válasz egyedinek mondható valamilyen szempontból. Elvárások, aggályok, egyéni benyomások - összegzés Az egyik kérdés az alapképzéssel kapcsolatos elõzetes elvárásokra fókuszált. A hallgatók zöme a tudástár bõvítését, kommunikációs készségek tökéletesítését, a tanári képességek ki- és továbbfejlesztését várta el a választott szaktól, az oktatóktól. Azokra a kérdésekre, melyek a bölcsészkarral kapcsolatban megfogalmazott általános nézetekre (csak tanárnak/fordítónak jó a bölcsész?) irányultak, vegyes, megosztó véleményeket kaptam. Volt, aki sajtóval kapcsolatos állásokat nevezett meg a lehetõségek között, mások multinacionális cégek berkeiben is el tudták képzelni magukat bölcsészdiplomával; megint mások pedig kommunikációs médiát (televízió, rádió) soroltak fel. A bolognai rendszerrel kapcsolatos kérdések is helyet kaptak a felmérésben. Az általános nézet szerint az elõnyök száma és minõsége eltörpül a felsorolt hátrányok mellett. Legtöbben a zsúfolt programra, az alapképzés rövidségére, felületességére hívták fel a figyelmet; mások arra helyezték a hangsúlyt, hogy a tananyag mennyisége nem csökkent párhuzamosan a képzés idejével. Néhány hallgató a kreditrendszerrel kapcsolatban fejtette ki aggályait, amely fõleg a tantárgycsomagok esetében okoz problémákat. Szinte kivétel nélkül mindenki a kevesebb elmélet, több gyakorlat elve mellet foglalt állást, az utóbbi évek tapasztalataira alapozva. A pedagógiai modullal kapcsolatban sem egyhangúak a benyomások. Ezek fõleg személyes alapúak. Elõnyös dolognak tartják a hallgatók azt, hogy a három év elvégzése után két nyelv oktatására feljogosító diplomát szerezhetnek, ám a szervezés és kivitelezés terén számos problémát látnak. A mesterképzéssel kapcsolatban általános a nézet, miszerint elõbb vagy utóbb mindenképpen el kell végezni hiszen úgy látják, hogy a 21. század munkaerõpiaca, illetve az egyetemi diplomások számának rohamos növekedése nagyobb elvárásokat, követelményeket állít a fiatal munkavállalók számára. Szkeptikus vélekedés a diákok körében Következésképpen elmondható, hogy a további lehetõségekrõl, lehetséges módosításokról a megkérdezett bölcsészek szkeptikusan vélekednek. Szerintük ugyanis apró szervezési változtatásokkal, vagy néhány száz oldal bibliográfia kiiktatásával sem változnak meg az alapvetõ problémák. Szerintük gyökeres átszervezésekre lenne szükség ahhoz, hogy a hallgatók úgy tudják teljesíteni a követelményeket, ahogy azt tõlük elvárják, illetve megszerzett diplomájuk által el tudjanak helyezkedni az általuk választott munkaterületen. A hallgatók általában nyitottak a feltett kérdésekre, ötleteik, jól körülírható véleményük van, de úgy érzik, hogy nincs igény észrevételeikre, hozzászólásaikra. Pedig ha valamilyen formában hangot adhatnak véleményüknek, még az is elképzelhetõ, hogy kielégítõ választ kapnánk arra a kérdésre, hogy miért marad egy 80-90 fõs évfolyamon 40 hallgató, és ennek miért csak 30 százaléka jut el a záróvizsgáig a bölcsészkaron? Megoldáskeresés, vagy idõ- és papírpocsékolás? Technikai szempontból a kutatás/felmérés során változatos visszajelzésekkel, különbözõ attitûdökkel találkoztam - a teljesen nyitott pozitív viszonyulástól egészen a kategorikus elutasításig. Az a benyomásom, hogy a megkérdezettek egy részét érdekelték a kérdések, és szerettek volna többet megtudni a tárgyalt problémákról. Mások azonban kifejezetten idõ- és papírpocsékolásnak tartották a részvételt, nem látták pillanatnyi, gyakorlati hasznát, és hangsúlyozták, hogy ezzel úgysem változik semmi. Ez utóbbi hozzáállás sokat elmond arról, hogy mit gondolnak a bölcsészhallgatók saját rendszerükrõl, egyetemükrõl, és mennyire tartják azt rugalmasnak, saját igényeiknek megfelelõen alakíthatónak - persze bizonyos határokon belül maradva. BAK�? VERA Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 29.Iaºi vérgõzös napjaiA modern korszakban Románia területén elkövetett legnagyobb mészárlásként tartják számon a iaºi-i zsidópogromot, amely kereken hetven esztendõvel ezelõtt, 1941 júniusának végén és júliusának elején tizedelte meg a moldvai nagyváros százezerre tehetõ zsidó lakosságát. A Romániában a háború éveiben elkövetetett zsidóellenes pogromok, deportálások hosszú ideig amolyan tabutémának számítottak az országban. Bukarest ugyanis 2002-ig tagadta a romániai holokauszt tényét, és csak az utóbbi idõben volt hajlandó elismerni felelõsségét, a népirtást Romániában elrendelõ fasiszta Ion Antonescu marsall háborús bûnösségét is igyekezett eltitkolni. Mi több, nem is olyan rég még maga Traian Bãsescu államfõ is megpróbálta a felelõsséget az ország akkori, tulajdonképpeni uráról, Antonescuról, áthárítani a báb szerepére kárhoztatott Mihály királyra. Halálvonatok Márpedig az tény, hogy Antonescu rendszere idején Romániában is módszeresen pusztították a zsidó lakosságot. A hetven évvel ezelõtti iaºi-i pogromnak például 14 ezer halálos áldozata volt. A mészárlást maga a marsall rendelte el, Iaºi zsidóktól történõ megtisztítására utasítva a város katonai parancsnokát, Constantin Lupu ezredest. A bukaresti zsidópogromot alig hat hónappal követõ moldovai tömeggyilkosságban egyaránt részt vettek román katonák, rendõrök, csendõrök, titkosszolgálatiak, vasgárdisták, német katonák, de civilek - így például diákok - is. 1941. június 29-én mintegy 3500 zsidót tereltek a helyi rendõrkapitányság udvarára, ahol gépfegyverrel lõttek közéjük. Mintegy 4500 zsidót marhavagonokba zsúfoltak, az ily módon összeállított szerelvényeket - a hírhedett halálvonatokat - napokon át zötyögtették, víz és élelem nélkül, a tûzõ napon, miközben - túlélõk elmondása szerint - a vagonokat harminc centiméteres magasságban borító istállótrágyára szórt oltatlan mész legalább hatvan fokos hõséget gerjesztett. A kínszenvedés után a halottakat egyszerûen tömegsírba dobták le és meszet öntöttek rájuk. Román modell alapján Jóllehet a román hatóságok azt bizonygatták, hogy az ország területén elkövetett pogromokat a náci modell alapján rendezték meg, a holokauszttal kapcsolatos igazság felderítésével megbízott, Elie Wiesel által vezetett intézet kimutatta: azok forgatókönyvét - így a iaºi-i mészárlásét is - az 1940 nyarán, Dorohoiban sorra került zsidóirtás képezte. Mi több: a iaºi-i pogrom bizonyíthatóan amolyan elõjátéka volt a nácik által a késõbbiekben Európa-szerte elkövetett mészárlásoknak, bár az is igaz, hogy a német csapatok romániai jelenléte nélkül Antonescuék nem mertek volna belevágni nagyszabású zsidótlanítási programjukba. A iaºi-i pogrom egyébként része volt a nagy terv fedõnevet viselõ programnak, amelynek a zsidók Moldvából történõ eltávolítása volt a célja - ideértve a besszarábiai és bukovinai zsidóság fizikai megsemmisítését is. Amint maga Antonescu fogalmazott: szándékom megtisztítani a román nemzetet az idegenektõl, és teljesen homogén román népet létrehozni Besszarábiában és Moldvában. (A gondolatot késõbb Nicolae Ceauºescu is felvetette, amikor meghirdette a román nép homogenizálásának programját - õ azonban elsõsorban az akkoriban még kétmilliós magyar közösséget találta nemzetidegennek). Cinizmus, kétszínûség Az akciót Ion Antonescu és cinkosai gondosan elõkészítették. Már néhány héttel korábban összeírták a moldovai zsidóságot, a falvakban élõ zsidók java részét a Târgu Jiu-i lágerbe zárták, mindenfelé falragaszokon kiáltották ki a zsidóságot az ellenséggel összejátszó, fegyvereket rejtegetõ veszélyes elemnek, de a zsidókat tették felelõssé Iaºi június 26-i, szövetségesek általi megbombázásáért is. Már június 25-én felszólították a keresztény lakosságot: helyezzen keresztet háza ablakába, a hatóságok maguk is mésszel felfestett kereszttel jelölték meg számos keresztény házat míg a zsidó házak megjelöletlenül maradtak. A korabeli hatóságok megpróbálták eltitkolni a halálos áldozatok tényleges számát. Antonescuék közleményükben 500 halottat említenek, késõbb, a rendõr-fõkapitányság már csak 300 halottról beszélt, míg a Iaºi megyei prefektúra csupán 234 halottról tudott. A Iaºi tartományi sziguranca parancsnoka, Emil Goiseanu szerint azért nem lehet pontosan megállapítani az áldozatok számát, mert nem bizonyították be elhalálozásukat. Mihai Antonescu belügyminiszter pedig - aki oroszlánrészt vállalt nemcsak a iaºi-i pogromban, de a besszarábiai és bukovinai mészárlásokban is, sõt, beosztottjai a sikeres akció végén a pogromról készült fotóalbummal ajándékozták meg - a Wiesel intézet szerint: a román kétszínûség klasszikus példájaként azzal mentegetõzött, hogy nem tudta megakadályozni a vérengzést, mivel arról õt senki nem tájékoztatta. Szomorú számok A zsidók üldözése csak fokozódott Románia Németország melletti hadba lépésével. Ion Antonescu felszólította a hatóságokat, álljanak készen a megfelelõ pillanatban kiadandó parancsának teljesítésére. Romániában a háború kezdetekor mintegy 800 ezer zsidó élt. Az Elie Wiesel Intézet 280 ezer körülire teszi a romániai zsidó áldozatok számát, bár az intézeten belül vannak, akik 380-410 ezer halottról beszélnek. Az biztosra vehetõ, hogy a mai Románia területén több mint 400 ezer zsidó vesztette életét, közülük 130 ezerre tehetõ a magyar hatóságok által haláltáborokba deportáltak száma. Bogdán Tibor �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 29.MegyésítésrõlA Demokrata Liberális Párt (PDL) nem erõlteti Románia közigazgatási átszervezését, ám a kormányzó alakulatok egyetértenek abban, hogy szükség van a minisztériumok fennhatósága alá tartozó megyei intézmények decentralizálására - hangzott el a koalíciótanács tegnapi ülésén. Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezetõ tájékoztatása szerint a tanácskozáson eldõlt, hogy a kisebbségi törvény elfogadását õszire halasztják, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a jogszabályt az RMDSZ által kért formájában nem sikerül az ülésszak végéig elfogadni. A miniszterelnök továbbra is ecsetelte, hogy milyen elõnyökkel járna az ország közigazgatási átszervezése, ám végül elfogadta az RMDSZ álláspontját, amely szerint a témát jegelni kellene - számolt be lapunknak a tanácskozásról Fekete. Elmondta, a koalíció továbbra is prioritásnak tekinti a decentralizációt. Arról azonban, hogy ez miképpen történik majd, nem lehet tudni még részleteket. A frakcióvezetõ tájékoztatása szerint az RMDSZ álláspontja az, hogy a megyei szintrõl városi, községi szintre kellene levinni a különbözõ minisztériumi intézmények és hivatalok hatásköreit. Ezt már évek óta hangoztatjuk - jelentette ki. Azzal azonban az RMDSZ nem ért egyet, hogy a decentralizáció tulajdonképpen a jelenlegi fejlesztési régiók mentén történõ központosításként történjék, mint ahogy azt több PDL-s politikus, illetve az államfõ is felvetette. Traian Bãsescu a képviselõk és szenátorok elõtt mondott beszédében egyébként úgy fogalmazott: szeptemberig gondolkozzanak és õsszel találjunk megoldást arra, hogy miként tudnánk szétverni azt a helyi közösségekre rátelepedett hálót, amely nem hagyja lélegezni az országot. A koalícióban végül az az egyezség született, hogy munkabizottságot alakítanak a decentralizáció mikéntjének kidolgozására. Mint hogy ebben a formájában fogadják el, inkább nem is kell - indokolta Fekete azt, hogy miért kérte az RMDSZ a kisebbségi törvény õszire halasztását. Szavai szerint két-három pontban kellene még egyeztetni a koalícióban a jogszabályról. Bár részleteket nem említett, vélhetõen az etnikai arányok megváltoztatásáról szóló cikkely, illetve a Kulturális Autonómia Tanács hatásköreit szabályozó paragrafus kapcsán tér el a felek véleménye. A frakcióvezetõ reményei szerint õszig sikerül egyezségre jutni ezekben a kérdésekben is. �?j minisztériumot hoznak létre az uniós pénzalapok menedzselésére A tegnapi koalíciós tanácskozáson az RMDSZ is egyetért azzal, hogy hozzák létre az uniós alapok minisztériumát. A tárca feladata az európai uniós pénzügyi programok menedzselése lesz. Fekete Szabó András frakcióvezetõ tájékoztatása szerint az új minisztérium létrehozását az Európai Bizottság kérte a román kormánytól. Brüsszelben azt szeretnék, hogy ne tizenvalahány miniszterrel, hanem csak eggyel tárgyaljanak, ha uniós pénzekrõl van szó. Magyarországon és Lengyelországban ilyesmi már mûködik - magyarázta a politikus. Mint mondta, nem tudni még, ki vezetné a létrehozandó minisztériumot. Csak abban egyeztünk meg, hogy szaktekintélynek kell lennie, olyan személynek, akinek a miniszterek elõtt is van tekintélye és Brüsszelben is ismerik - tájékoztatott Fekete, hozzátéve: mivel a tárca létrehozásával változik a kormány szerkezete, a kérdésben a parlamenté az utolsó szó. Román lapértesülések szerint a tisztség várományosa Leonard Orban elnöki tanácsos Cs. P. T. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 29.Tudományos rasszizmus?Kikéri magának Borboly Csaba Hargita megyei önkormányzati elnök, hogy rasszista lenne az RMDSZ Szövetségi Képviselõi Tanácsának szombati ülésén tett kijelentése a Székelyföld elcigányosodásáról. A marosvásárhelyi Kultúrpalotában elhangzott beszédrõl és a beszéd által kiváltott reakciókról lapunk is beszámolt; mint arról hírt adtunk, Borboly Csaba felszólalása után Bognár Zoltán, a Szabadelvû Kör elnöke tiltakozott a Hargita megyei politikus rasszistának minõsített fogalomhasználata ellen. Nem baj, csak. A Hargita megyei önkormányzat elnöke levélben fordult szerkesztõségünkhöz, hogy tisztázza a vitatott kifejezést. Borboly a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek a térségre vonatkozó demográfiai elõrejelzését idézte, amely szerint Keresztúr térsége elcigányosodik. A Hargita megyei tanácselnök felvetésével kapcsolatban Kiss Tamás szociológus lapunk megkeresésére hangsúlyozta: az elcigányosodás kifejezést nem pejoratív értelemben használták, a magyar nyelvû szakirodalomban a fogalom a romák arányának növekedése mellett a terület ezzel járó társadalmi és gazdasági leértékelõdését jelenti. A leértékelõdésre pedig - teszi hozzá a társadalomkutató - részben a romákkal szembeni elõítéletek miatt kerül sor. A szóban forgó kifejezést abban az értelemben használtam, ahogyan a fenti idézetben Kiss Tamás szociológus - hangsúlyozta lapunkhoz eljuttatott levelében Borboly Csaba, akit marosvásárhelyi felszólalása után is arra kértünk, pontosítsa a beszédében mondottakat. Akkor a politikus úgy nyilatkozott: az elcigányosodás azt jelenti, hogy az elnéptelenedõ falvakba a cigány közösség tagjai költöznek be, ami nem baj, csak nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás. A Hargita megyei roma közösségekkel való együttmûködést és párbeszédet a politikus példaértékûnek nevezte, de arra a kérdésre, hogy mit szólnak az érintettek ahhoz, hogy a megyei önkormányzat vezetõje tart az elcigányosodástól Borboly Csaba kitérõ választ adott. Az elöljáró annyit fûzött hozzá, errõl õket kellene megkérdezni. Vitatható többértelmûség Kiss Tamás szociológus lapunk kérésére pontosította a fogalom tudományos tartalmát. Ezt a kifejezést valóban társadalmi folyamatok leírásához használtam. Látni kell, hogy 1989 után új, addig nem létezõ marginalitásba került a romák egy része. Míg a múlt rendszerben állandó jövedelmük volt, munkát találtak maguknak a termelõ szövetkezetekben, a rendszerváltás után kiszorultak a munkaerõpiacról, és ezzel párhuzamosan megkezdõdött a területi szegregáció. Az elcigányosodást nem én használom elõször, ez a fogalom azt jelenti, hogy bizonyos falvakban, kistérségekben a romák aránya nõ - nyilatkozta a társadalomkutató, aki elismerte, hogy a vitathatóan többértelmû a kifejezés. Lehet, hogy van Borboly szavaiban kétértelmûség, és az is lehet, hogy nem szerencsés az elcigányosodás fogalmának a használata. De tény, hogy maga a szegénység etnicizálódik - egészítette ki mondanivalóját Kiss. A szakértõt arról is kérdeztük, mennyire tartja eredményesnek a Hargita megyei önkormányzat romapolitikáját a két évvel ezelõtti csíkszentkirályi és csíkszentmihályi konfliktusok óta. Nem látom a megyét aktív szereplõnek, nem látom, hogy jelentõs elõrelépés történt volna - mutatott rá a szociológus, aki hozzátette: a hazai önkormányzatok sikertelensége ezen a területen általános. Nem tudományos és félrevezetõ Tavaly Fosztó László, Magyari Nándor László és Koreck Mária mutatott be terjedelmes tanulmányt a székelyföldi roma-magyar konfliktusokról. Magyari Nándor László az �?MSZ-nek úgy nyilatkozott: a helyi etnikai konfliktusokat is figyelembe véve nem szerencsés kifejezés az elcigányosodás. Ez a fogalom nemcsak, hogy nem tudományos, de politikailag sem korrekt, ráadásul félrevezetõ - cáfolta kollégája érveit a kolozsvári társadalomkutató, aki hangsúlyozta: szakmai körökben a demográfiai stressz kifejezést tartják elfogadhatónak. Ezzel a fogalommal aszimmetrikus demográfiai folyamatokat lehet leírni: például az elöregedõ és a jelentõs gyereklétszámot magáénak tudó közösségek együttélését. A társadalmi lecsúszást, elszegényedést a gettósodás, illetve a slummosodás kifejezésekkel szokták jellemezni - figyelmeztetett Magyari, aki úgy véli, ezek a kifejezésekk a faji, etnikai szempontokat is láttatni engedik, mégsincs rasszista, pejoratív, megbélyegzõ jellegük. Parászka Boróka �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 29.Mogulosodik Tõkés?Tõkés László EP-alelnök érdekeltségébe kerül a Krónika napilap, illetve tárgyalások folynak több Bihar és Szatmár megyei rádióval és lappal is - írja saját forrásaira hivatkozva a transindex.ro hírportál, amely szerint a Krónikát és az Erdélyi Napló hetilapot hamarosan ugyanaz a csapat fogja szerkeszteni. Nagyon szeretnénk, ha Tõkés László EP-alelnöknek lenne annyi pénze, hogy médiavásárlásban gondolkodhatnánk, de annak is örülünk, ha a saját kiadványaink, például a Szigorúan ellenõrzött evangélium nyomdaszámláját ki tudjuk fizetni - cáfolta a portál értesüléseit Demeter Szilárd, Tõkés sajtófelelõse. Deák Attila, a Krónika napilap vezérigazgatója sem megerõsíteni, sem cáfolni nem akarta az információkat. A hírportálnak a Tõkés Lászlóhoz és a Fideszhez közel álló két lap, a Krónika és az Erdélyi Napló ráncfelvarrására vonatkozó értesüléseit olyan erdélyi magyar sajtópiaci fejlemények elõzték meg, mint az Udvarhelyi Híradót, a Csíki Hírlapot, a Vásárhelyi Hírlapot, a Gyergyói Hírlapot adja ki, illetve a Székelyhon.ro hírportált mûködtetõ Udvarhelyi Híradó Kft. tulajdonoscseréjére vonatkozó bejelentések. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a Budapesten 2010. decemberében bejegyzett Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány június 1-jén többségi tulajdont szerzett az Udvarhelyi Híradó Kft.-ben. A cég ügyvezetõ igazgatója kérdésünkre korábban azt állította: az akvizíciónak egyetlen célja van, megerõsíteni az Udvarhelyi Híradó Kft. vezetõ piaci pozícióját. Székely Róbert elismerte, a magyarországi alapítvány egyik alapembere Liszkay Gábor, a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa, a Magyar Nemzet címû budapesti napilap igazgató-fõszerkesztõje. Karácsony Gergely és Dorosz Dávid, az LMP két politikusa közleményben bírálta az Orbán-kormányt, amely egy alapítvány mögé bújva épít politikai hátországot és sajtóbirodalmat Erdélyben. A két politikus szerint az Udvarhelyi Híradó Kft. lapjait felvásárló Határok nélkül a magyar nyelvû sajtóért Alapítvány minden valószínûség szerint törvénytelenül kapott 250 millió adóforintot a Szerencsejáték Zrt.-tõl, hogy azt a határon túli magyar sajtótevékenység ápolására és megsegítésére fordítsa. Kitérnek arra is, hogy a Fidesz ráadásul egy olyan alapítványon keresztül vásárolja fel az erdélyi lapokat amely bejegyzése szerint csak egy nappal azután alakult, hogy megkapta a Szerencsejáték Zrt.-tõl a 250 millió forintos adományt a határon túli magyar sajtótevékenység ápolására és megsegítésére. A Tõkés Lászlóhoz közel álló erdélyi magyar sajtó trösztösödésérõl beszélt korábban lapunknak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egyik vezetõ beosztású tisztségviselõje is. A neve elhallgatását kérõ politikus az �?MSZ-nek azt mondta: a Krónika napilap és az Erdélyi Napló még 2011-ben egyetlen kiadóhoz kerül. Forrásunk azonban a létrehozandó kiadó tulajdonosi körérõl nem árult el részleteket. Annyit tudok, hogy Orbán Viktor magyar kormányfõ már meghozta errõl a politikai döntést. A megvalósítás azonban késhet, mert a magyar kormánynak most mások a prioritásai - magyarázta annakidején a politikus. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 29.Kõ hullNem tudhatja senki ember, csak az ítélkezõ és könyörülõ Isten, hogy Cs. Gyimesi �?va, amikor önkéntes halálának formája mellett döntött, gondolt-e a legnagyobb 20. századi erdélyi regény, a Kõ hull apadó kútba hõsnõjére, Szilágyi István Szendy Ilkájára, a balladás önbüntetés legmegrázóbb magyar példájára. Ha a halált önbüntetésnek szánta egyáltalán, egy végzetesen elhibázott, tehát hatásában bûnös, életstratégiává züllõ politikum szükségszerû és kényszerû tanulságlevonásának. Vagy csak a betegségek elviselhetetlen sokfélesége mondta ki a végsõ szót? Beismerés volt tette vagy menekülés, penitencia vagy panacea? Ezt sem tudjuk meg már soha. Démoni a kép: a tajték csapkodta óriáskavicsokra és betonkoloncokra hulló törhetetlen kövek között egy megtört és megtöretett nõi test. Démoni a látvány - és groteszk. Mert a nyári Szamosban nemcsak havasok küldte gömbölyû sziklák hemperegnek dölyfösen, hanem mindenféle csúf uszadékok is, és az aláhulló testet sem ophéliás virágok övezik, hanem valami ócska hátizsák húzza a mélybe. Mint Szendy Ilka karját a kõvel teli kosarak, várja lent az elvermelhetetlen vétek, a kút szájánál koszos malacok visongják a végzetet. Ki tudja, mióta ismertük egymást, sokszor találkoztunk, de soha közelebbi kapcsolatban nem voltunk, igazából nem volt közünk egymáshoz. Mi tagadás, soha nem érdekelt, mert soha nem tudtam megszeretni. Szenvelgõnek láttam és magabiztosnak egyszerre, mártírnak és kérlelhetetlennek, megértést követelõnek, akinek nincs köze másokhoz, okoskodónak és bizalmatlannak. Hisztériás nõszemélynek. Vagy csak nem ismertem eléggé. Soha már meg nem bocsátom ezt magamnak. Könyvei itt vannak a polcon, s csak pár aláhúzásom mutatja, hogy forgattam-olvasgattam õket valaha. Utoljára Szombathelyen találkoztunk, pár éve ennek, egy díszes ebédelõasztalnál, a Kolozsvárról idekerült, hetvenéves Láng Gusztávot ünnepeltük, csak miatta jöttem ide, a távolabbról jött vendéggel nagyon nem akartam találkozni. Egy szót ha válthattunk. Ahogy az asztal túlnani végén ült, csak motyogását hallottam, egyszer mintha Gyurcsányt emlegette volna ugyan egy önironikus mondatban magával, mintha úgy néznék õt egyesek, mint Gyurcsány könnyes zsebkendõjét... Vagy rosszul hallottam. Kicsi volt, zavart és magabiztos. Láttam ekkor az utolsó elõtti képet is: fut át a kolozsvári fõtéren, leszegett fejjel be a Szent Mihály-templomba, a diktatúra utolsó évében, megszállottan Isten felé egy szürke reggelen. Megszállottja volt az irodalomnak, azt hiszem, mindenekelõtt az erdélyinek. Bár távol legyen tõlem az a gusztustalanság és ripõkség, hogy egy embertársam pusztulását okoskodással tetézzem, nem hallgatom el a véleményem: tragédiájának végsõ oka az lehetett, hogy megtagadta azt a szellemiséget, amelyet Erdély irodalmának legjava sugároz felénk a múltból és a félmúltból. Ami azt jelenti, hogy a diktatúra megszûnte után rosszul, témaidegenül döntött, amikor úgy vélte, minden és mindenki, ami és aki a vegytiszta liberális elvekkel nem egyezik, az ellenség. A nemzeti-nemzetiségi elv ezért sovinizmus, etnicizmus, rasszizmus. �?s ha így látta, így láttatták vele, szegény balekkel az elvtársai akkor mihez kezdhetett a késõbbiekben Kányádival és Sütõvel, Dsidával és Lászlóffy Alival, Kós Károllyal és az öngyilkos Szilágyi Domokossal. Aki az irodalom rajongója, az nem mozgósíthatja fogyó energiáinak javát Wass Albert gyalázására. Pedig, pedig. Nem hittem, hogy valaha még Tamás Gáspár Miklóst idézni fogom - óh, a régi Gazsi, ahogy ott kucorog az Utunk legsötétebb odújában -, azt írja most nekrológjában, mintegy odavetve: Tanúsíthatom, a félig öntudatlan magyar nacionalista kísértéseket nehéz volt elhárítani. Hiszen óhajaink nemzetiségi természetûek voltak. Áll szegény teremtés valamelyik Charta-pódiumon a rafinált sakálok között - beszél és sír. Kilencvenes évek eleje. �?s ez a szuverén szellem mint a verkli: Horthy, keresztény kurzus, az RMDSZ gondolkodni képtelen Lászlója és Gézája, a Tõkés meg a Szõcs. Az idén még a médiatörvény, Orbán. Szegény �?va. Sóhaj egy hajdani Cseh Tamás-dalból. Biztos vagyok benne, hogy több szánalommal és szeretettel gondolunk rá, mi - ellenfelei és ellenségei -, mint azok, aki manipulálták, akik gyengeségével visszaéltek, akik maguk közül valónak hazudták. Akik már el is felejtették. Mert már nem használhatják. Azon tûnõdöm, hogy a Kõ hull apadó kútba megjelenésekor írt-e valamit Gyimesi �?va Szendy Ilkáról. Biztos vagyok benne, hogy igen. Meg fogom keresni, de félek elolvasni. Hátha megtudom belõle azt, amit tudnom kellett volna �?váról. Akkor. �?s akkor könnyebb lenne talán most is. Alexa Károly Magyar Hírlap 2011. június 30.Kisebbségi tematikájú európai polgári kezdeményezésAz Európai Parlament több képviselõjével találkozott tegnap délben Brüsszelben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) vezetõsége. A FUEN intenzívebbé szeretné tenni kapcsolatait az EU fõvárosában, fõként az Európai Parlamentben, ezért a munkaebéddel egybekötött szemináriumon Hans Dietrich Hansen, a FUEN elnöke és Jan Diedrichsen, a szervezet igazgatója az európai kisebbségvédelem szempontjából fontos témákat vetett fel. A rendezvény meghívott elõadójaként Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselõje a kisebbségi tematikájú európai polgári kezdeményezésrõl beszélt. A FUEN júniusi ausztriai kongresszusa az RMDSZ javaslatára egyhangúan úgy döntött, hogy a legnagyobb kisebbségi ernyõszervezetként kezdeményezõként lép fel a Lisszaboni Szerzõdés által biztosított új jogi eszköz - egymillió európai állampolgár által támogatott indítvány - hasznosításában. A szemináriumon Winkler Gyula utalt arra, hogy a FUEN-kongresszus óta eltelt idõben a magyar közösségeken kívül több európai kisebbségi szervezet és EP-képviselõ támogatta a kisebbségi kezdeményezés gondolatát. Az RMDSZ képviselõje javasolta, hogy az õszi ülésszakban kezdõdjön el a szakértõi munka a kezdeményezés konkrét tartalmáról és az aláírásgyûjtés stratégiai kérdéseirõl. Esélyeikkel kapcsolatban Winkler Gyula úgy fogalmazott: az EU-ban a kisebbségi kérdés érzékeny témának számít, de mi nem adhatjuk fel erõfeszítéseinket. Sógor Csaba, az RMDSZ másik EP-képviselõje a romániai közigazgatási átszervezéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Közép- és Kelet-Európában még gyenge a demokrácia, kisebbségi vonatkozásban pedig egyelõre lehetetlen jogbiztonságról beszélni. Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
