|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 396 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 391-396 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2012. december 5.Munteanu prefektus leváltását kéri az RMDSZCodrin Munteanu Kovászna megyei prefektus leváltását kéri az új kormánytól az RMDSZ háromszéki szervezete. Tamás Sándor, a szövetség Kovászna megyei elnöke tegnap sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy zaklatják a brassói céget, amelyik a háromszéki RMDSZ-nek bérbe adta a reklámpannót, amelyre kitették a SIC feliratú táblát. A háromszéki RMDSZ elnöke arról is beszámolt, hogy Munteanu május és október között 18 bírósági eljárást kezdeményezett a megyei, illetve a helyi önkormányzatok ellen, a székely szimbólumok vagy a magyar nyelvhasználat miatt. Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus leváltását kéri a választások után alakuló új kormánytól az RMDSZ háromszéki szervezete. Tamás Sándor, a szövetség Kovászna megyei elnöke (képünkön) tegnap sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy zaklatják a brassói céget, amelyik a háromszéki RMDSZ-nek bérbe adta a reklámpannót, amelyre kitették a SIC feliratú táblát. „Codrin Munteanu prefektus számon kérte a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivataltól, hogy milyen jogi alapon tették ki a táblát, és amikor nem talált fogódzót annak eltávolítására, a brassói cég ügyvezetőjét próbálta rávenni arra, hogy bontsa fel az erre vonatkozó szerződést. Később a cégtől a Brassó megyei pénzügyi hatóság is számon kérte az RMDSZ-szel kötött szerződéseket” – számolt be Tamás Sándor, aki értesítette a belügyminisztert az esetről, és így sikerült leállítani a további zaklatást. Elkészült a „bűnlajstrom” A háromszéki RMDSZ elnöke elmondta, Codrin Munteanu május és október között összesen 18 bírósági eljárást kezdeményezett a megyei, illetve a helyi önkormányzatok ellen a székely szimbólumok vagy a magyar nyelvhasználat miatt. Többek között megtámadta a Kovászna megye és Kovászna város zászlóját, valamint a Sepsiszentgyörgy sajátos jelképeit elfogadó határozatot, a Kónya Ádám Művelődési Ház, az Incze László Céhtörténeti Múzeum és a Kovászna megyei agrárkamara elnevezésekre vonatkozó döntéseket, feljelentést tett a városháza és községháza feliratok miatt. A bírósághoz fordult az uzoni polgármesteri hivatal homlokzatára kitűzött székely zászló ügyében, ahogy azért is, mert Bodokon az erdei utakat jelölő táblán elsőként a magyar felirat szerepel. Tamás Sándor elmondta, a bírósági eljárások különböző stádiumban vannak, például a megyezászló esetében alapfokon elutasították a prefektúra keresetét. Címertudomány vs. politika Codrin Munteanu a fellebbezésben azt írta, elejét kell venni annak, hogy a helyi önkormányzatok vezetői „határtalan képzelőerejüket kibontakoztatva” esetleg a település kabalaállatát is törvényesítsék. De többek között azt is felrója a magyar elöljáróknak, hogy Kovászna megye zászlója éppen olyan, mint a székely zászló, míg a megye címere nem tartalmaz a románságra utaló elemeket. „A címertudományt nem lehet összekeverni a napi politikával” – szögezte le Tamás Sándor, emlékeztetve, hogy Kovászna megye kormányhatározattal elfogadott címere a 16. században gyökerezik, de 1928-ban a királyi Románia is törvénybe iktatta azt, sőt a kommunista időkben is ugyanezek voltak az elemei. „Követeljük az új kormánytól a prefektus leváltását, meggyőződésünk, hogy a román nacionalisták, a régi rendszerből örökölt spiclik érdekeit szolgálja, hiszen korábban a magyarellenességéről híres Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fórumának titkára volt” – jelentette ki Tamás Sándor. Amint arról beszámoltunk, a háromszéki területi RMDSZ november elején a székely szimbólumok védelmében helyezte ki a Sepsiszentgyörgy főterén, a prefektúra épületével szemben a SIC-táblát, melyen Székelyföld latin neve, a Terra Siculorum szerepel. A prefektus támadásai elleni tiltakozásként zászlós tüntetést is szerveztek a hivatal előtt, melyen több ezren jelentek meg székely zászlóval a kezükben. Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár) 2012. december 5.Tőkés: az RMDSZ a román mintát követiA posztkommunista visszarendeződés és a rendszerváltás folytatása között kell választani Romániában a vasárnapi parlamenti voksoláson – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke, aki szerint az RMDSZ inkább román mintát, az EMNP pedig magyar mintát, a rendszerváltozás mintáját követi. Az európai parlamenti képviselő továbbá botrányosnak nevezte, hogy Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt volt elnöke egy tévéinterjúban az RMDSZ-re való szavazásra buzdított, amivel szerinte a volt pártelnök elárulta az MPP tagjait és választóit. A posztkommunista visszarendeződés és a rendszerváltás folytatása között kell választani Romániában a vasárnapi parlamenti voksoláson – jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnöke tegnapi marosvásárhelyi sajtóértekezletén. „Két alternatívát látok a kelet-közép-európai politikában. Az egyik a posztkommunista visszarendeződés útja, amelyet a Ponta–Antonescu-kettős – a kormányzó Szociálliberális Unió két társelnöke – képvisel Romániában, a másik a magyarországi út: itt a 2010-es választásokra, a rendszerváltozás folytatására gondolok. Egyértelmű, hogy az RMDSZ inkább a román mintát, az EMNP pedig inkább a magyar mintát, a rendszerváltozás útját követi” – mondta Tőkés László. Az EP-képviselő szerint a magyarok parlamenti képviseletének nem szabad mindenáron kormányzati pozícióra törekednie: „nyerünk egy tornatermet, de elveszítjük az autonómiát” – érvelt a politikus. Tőkés László továbbá botrányosnak nevezte, hogy Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) volt elnöke vasárnap este egy tévéinterjúban az RMDSZ-re való szavazásra buzdított, amivel szerinte a volt pártelnök elárulta az MPP tagjait és választóit. „Összenő, ami összetartozik – mondhatnánk Markó Bélára és Szász Jenőre gondolva. Utóbbi az MPP-t és tagjait, valamint szimpatizánsait árulta el, miközben évekig tüzet okádott az RMDSZ-re, amely válaszként folyamatosan gáncsolta” – kommentálta a képviselő Szász Jenőnek az RMDSZ-hez való közeledését. Ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy az MPP „egészséges tudatú és lelkületű választópolgárai a nemzeti oldalra fognak szavazni”. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője az MPP volt elnökét Dávid Ibolyához, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) egykori elnökéhez hasonlította. „Azért neveztem Dávid Jenőnek, mert ő is ugyanúgy rossz irányba vitte el az MPP-t, mint Dávid az MDF-et” – fogalmazott az európai parlamenti képviselő. László György, az MPP Maros megyei szervezetének volt elnöke, jelenleg az EMNP képviselőjelöltje a sajtótájékoztatón elmondta, hosszú távon egyesül majd a két szervezet. „A kampány során a körzetemben az MPP-szervezetek segítettek nekem, egyöntetűen mellém álltak. A 6:3-as alternatív küszöb elérhető cél” – tette hozzá. Tőkés András, az EMNP egyik Maros megyei szenátorjelöltje hangsúlyozta, eljött az ideje Románia demokratizálódásának. „Egy demokratikusan működő országban mindenkinek ugyanannyi joga van. Nem kell ezeket bárkivel, bármi áron kiügyeskedni” – mondta. Hozzátette, a föderális Románia vonzó lehetne a Moldovai Köztársaság lakói számára is, és felgyorsulna a Romániához való csatlakozás folyamata. „Meggyőződésem, ha Jugoszláviában valós föderalizmus lett volna, akkor az ország még ma is létezne” – fogalmazott Tőkés András. Krónika (Kolozsvár) 2012. december 5.Újfent Viviane Redinghez fordult Tőkés LászlóMeghallgatásra találtak az Erdélyi Magyar Néppártnak a föderalizmusról és az autonómiáról szóló üzenetei – vélekedik Szilágyi Zsolt alelnök. A politikus tegnapi nagyváradi, Tőkés Lászlóval közösen megtartott sajtótájékoztatóján azt mondta, az EMNP kampánya nyomán már a bukaresti publicisztikákban is mint a romániai reform egyik lehetséges módozata jelenik meg. Az alelnök ugyanakkor ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a párt támogatóit a rendőrség az 1989 előtti módszerekkel félemlíti meg, ám ez a mai megfélemlítés nemcsak a politikai, hanem a szociális félelmekre épít. A megfélemlítéssel kapcsolatban egyébként Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nemrég levelet írt Viviane Reding európai biztosnak, amelyben az országban fellelhető egyéb, diszkriminációval felérő jelenségekre is felhívja a figyelmet, úgymint az anyanyelvhasználat, illetve a centralizált államrendszer problémái. Tőkés László egy olyan listát is bemutatott, amelyen azok a református egyházi események szerepelnek 2010 márciusától napjainkig, amelyeket az egyházkerület lelkipásztorai, illetve püspöke, Csűry István együtt szerepel RMDSZ-es pártvezetőkkel, polgármesterekkel és jelöltekkel. Tőkés ezt a szövetségben az egyházba való befurakodásaként értékeli, ami szerinte az RMDSZ-re jellemző korrupciót is beszivárogtatja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület berkeibe és templomaiba. „(...)Bihari egyházközségeink, illetve templomaink mára már a gátlástalan és korrupt megyei RMDSZ-nomenklatúra tolakodó választási kampányolásának a felvonulási területévé váltak. És ez a megállapítás távolról sem csak a bihari térségre érvényes. Kisebb-nagyobb mértékben követik őt a sorban Szatmár vidéke és a Szilágyság – hogy többet ne említsünk” – áll Tőkés közleményében. A KRE korábbi püspöke nemrég felhívást intézett a hívekhez, amelyben arra szólítja fel őket, ne támogassák a korrupt politikumot. Csűry Istvánt lapzártánkig nem sikerült elérnünk. Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár) 2012. december 5.Zaklatja a prefektus a székelytáblát elkészítő cégetKovászna megye prefektusa és a pénzügyi ellenőrző hatóságok zaklatják azt a brassói céget, amely a kormányhivatal épülete elé elhelyezett „SIC – Terra Siculorum” feliratú reklámpannót készítette – hívta fel a figyelmet kedden Tamás Sándor. A háromszéki tanácselnök szerint az RMDSZ Kovászna megyei szervezete kötött szerződést a brassói céggel az óriáspannó elkészítéséről, amelyet november elején, a székely szimbólumokért tartott tüntetést megelőzően helyeztek el a prefektúra előtt. Néhány napra rá Codrin Munteanu, háromszéki prefektus kikérte a sepsiszentgyörgyi városházáról a pannóra vonatkozó engedélyeket. Mivel nem talált fogódzót a „székelytábla” eltávolítására, a kormány megbízottja magához hívatta a brassói reklámcég vezetőjét, és rá akarta venni, hogy bontsa fel az RMDSZ-el kötött szerződését, tájékoztatott Tamás Sándor, hozzátéve: amikor a brassói vállalkozó azt mondta, nincs lehetősége a szerződés felbontására, a prefektus értésére adta, hogy döntésének következményei lehetnek. „Gondoljon bele, hogy Franciaországban ilyesmiért felszámolhatják a céget”, mondta Tamás Sándor szerint a prefektus a vállalkozónak. Mint kiderült, néhány napra a Codrin Munteanuval való találkozó után a Brassó megyei pénzügyőrök ellenőrizték a céget, és az elmúlt három hónapban kötött szerződések iránt érdeklődtek, majd a Brassó és Kovászna megyei RMDSZ-szel kötött szerződéseket fénymásolták, mondta sajtótájékoztatóján Tamás Sándor. A háromszéki tanácselnök szerint az esetről jelentést tett Mircea Duşa belügyminiszternek, aki magához rendelte a Kovászna megyei prefektust, és ezután leállt a brassói cég zaklatása. Tamás kifejtette: kérik majd az új kormánytól, hogy váltsa le a prefektust, hiszen „meggyőződésük, hogy a román nacionalisták a régi rendszerből örökölt spiclik érdekeit képviselik”. Codrin Munteanu korábban a magyarellenességéről ismert Hargita és Kovászna megyei Románok Civil Fórumának titkára volt, mondta Tamás Sándor. Tamás Sándor rámutatott, hogy a háromszéki prefektus május és október időszakban 18 eljárást indított a székely szimbólumok és a magyar nyelvhasználat miatt a Kovászna megye és a települések önkormányzatai ellen. Ezek a perek különböző stádiumban vannak. Például a prefektus Kovászna megye zászlójára vonatkozó keresetét alapfokon elutasították, majd Codrin Munteanu fellebbezési keresetébe azt írta: „elejét kell venni annak, hogy a választott vezetők határtalan képzeletüktől vezérelve esetleg a települések kabalájáról is határozzanak”. Tamás Sándor rámutatott, hogy a prefektúra fellebbezését jövő év áprilisában tárgyalják azon a brassói bíróságon, amelynek székházára ki van tűzve Brassó megye zászlója. Maszol.ro 2012. december 5.A köpönyegforgatóMinden jel arra mutat, hogy a pluralizmust igénylő erdélyi magyar választók másfél milliós közösségét nem lehet és nem is okos dolog egy karámba terelni, s annak fontosságát majd mindenki elismeri, hogy egyfajta nemzeti minimum mentén az összefogás felette fontos. Ha annak idején, 2003 februárjában a szatmárnémeti kongresszuson és utána az RMDSZ nem pártként viselkedik, s nem diktátumként diktálja, hogy ki a jó és ki a rossz, ha nem indul be az erőteljes kiszorítósdi, ha Tőkés Lászlót örök szégyenükre nem fosztják meg tiszteletbeli elnöki tisztségétől, hanem az 1990-ben hatalmas lelkesedés közepette megálmodott ernyőszervezetként működött volna tovább, minden bizonnyal akár élesen különálló, de más-más politikai doktrínát valló platformjai kielégítették volna közösségünk pluralizmusra vágyó igényét, s nem került volna sor újabb és újabb pártcsírák kialakulására. Tőkés László mereven, de eléggé meg nem becsült következetességgel horgadt fel azok ellen az erők ellen, melyek az akkoriban radikálisnak tetsző Reform Tömörülést árulások és kiszorítósdi révén lesöpörték a politikai palettáról, s természetesen támogatta Szász Jenőt, aki 2004-től – talán mert szűk volt a polgármesteri kabát – elsőként próbált az ellenzék élére állni. Szemmel láthatóan már akkoriban volt erre igény a Székelyföldön. Sajnos, Szász is diktatórikus módszerekkel vezette a pártkezdeményét, s ahelyett, hogy felgyorsította volna az erdélyi magyar pluralizmus kialakulását, személyes konfliktusok malmán felőrlődtek az új politikai, nemzeti minimumért küzdő és szövetkezett erők. Szász Jenő politikai nagyravágyásának egyik látványos kudarca volt a Nyirő-újratemetés, melyet eléggé el nem marasztalható módon olcsó kampány-mocsárba züllesztett (amint később kiderült, alapítványa nevében ő maga rangján alulinak tartotta mind az utolsó órákig hivatalosan kérelmezni az újrahantolást, így csusszanhatott be a viszályszítás résén döntőbíróként maga a friss román hatalom sovén felhangjaival), s teremtett alkalmat az RMDSZ egyik csúcsemberének, Frunda Györgynek, a román nacionalistáknak, valamint a magyar balliberális köröknek Nyirő József szellemi öröksége szinte példa nélküli lejáratására. Közösségi igény, hogy nemzeti ügyekben összefogás szülessék. Szász néhány hónapja még RMDSZ-es elzárkózás ellenére is a „magyar nemzeti válogatott” indítása mellett tört lándzsát. Most döbbenten halljuk, hogy Budapestről már azt javasolja az erdélyi magyar választóknak, a tulipánra szavazzanak, mert az a biztos befutó. Sok köpönyegforgatást megértünk már szűkebb pátriánkban, és most, a választások küszöbén ámulva látjuk, hogy a magyar autonómiatörekvések legmegosztóbb székelyföldi vezérét pártja szétzüllesztése után a világmagyarságot egyesíteni, megtartani és erősíteni hivatott hivatal élére buktatták. És miért, miért nem, most Budapestről a pluralizmust lassító, fékező, az eddigi választásokon önmagát is túlgyőző RMDSZ mellett kampányol, átvéve annak hamis érveit is, miszerint aki nem így cselekszik, románokra voksol. Széthúz az erdélyi magyarság? Csak ha Kaparj, kurta! vezetőit mintázza, s nem keres árván maradt, be nem szennyezett, tiszta lapot, ahová pecsétjét üthetné. Simó Erzsébet Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. december 5.Egy malomban őrölők vitájaCivilizált hangú, derűs hangulatú, de súlyos témákat felvető, nem is annyira vita, mint inkább párhuzamos ötletbörze lett a tegnap esti, a Háromszék napilap által szervezett Klárik László–Toró T. Tibor kampányvita: mint az RMDSZ, illetve az EMNP szenátorjelöltjeinek válaszaiból kiderült, sok mindenben egyetértenek, számos azonos síkon futó elképzelésük esetleg a megvalósítás mikéntjében tér el egymástól – ezt olykor-olykor, az egymást sorrendben váltó felszólalásaikkor maguk is elismerték. Újat, a határozatlan választópolgárokat meggyőző érveket egyik fél sem mutatott fel, az azonban nyilvánvalóvá vált, ha nem is rövid távon, de távlatokban mindkét alakulat (de legalábbis a vitázó partnerek) az erdélyi magyarság ügyéért való összefogásban érdekelt. Választási időszakban a kampányvitáknak akad némi hagyománya Háromszéken, de ha nem is lenne, az ilyesfajta rendezvényekre a szabályok régóta rögzítettek. Ezek ismertetésével nyitotta meg a rendezvényt Farcádi Botond, a Háromszék főszerkesztője, a vita moderátora: a két fél kampánystábja sorshúzással döntötte el, melyik szereplő kezdje a felszólalást, mindkettejüknek három perc állt rendelkezésére a kérdésekre válaszolni, majd egy perc a vitapartner által mondottakra reagálni, a következő kérdésnél pedig cserélték a sorrendet. A moderátor kiemelte, a rendezvény nyílt vita jellegű, a közönségnek semmiféle bekapcsolódásra – kérdésfeltevés, véleménynyilvánítás – nem adódik módja, amit egyébként az Orchidea Events rendezvénytermet megtöltők (és sokan hely hiányában be sem juthattak) tiszteletben is tartottak. A bemutatkozást Toró T. Tibor kezdhette, majd a két fél kampánystábja által előre egyeztetett hat kérdésre válaszoltak felváltva. A jelöltek feleleteikkel bizonyították, felkészültek a vitára, többnyire bele is fértek a válaszadásra rendelkezésükre álló három percbe. Partnerük válaszaira reagálásaikat szintén civilizált hangon fogalmazták meg – ami nem jelenti azt, hogy az „odamondás” teljességgel hiányzott volna. Az első rész lejárta után már élesebbé vált a vita, hiszen következtek az ismeretlen kérdések: legelőbb a két jelölt tett fel egymásnak egy-egy kérdést – amelyekre a válaszokkal egyikük sem bizonyult elégedettnek. Aztán a háromszéki-erdélyi írott és elektronikus média képviselői kérdezhettek egy-egy jelöltet, azt szintén a sorshúzás döntötte el, melyik újságíró melyik vitázót faggathatja. Legvégül pedig az olvasóink által lapunkhoz eljuttatott kérdésekből válogatva mindkét szenátorjelöltet kérdeztük. A rendezvény záróakkordja egymás megajándékozása – a teremben összegyűltek, ha néha el is nevették magukat az odáig, másfél óra múltán erre a pillanatra már nagyon vártak. S ha a vita során elhangzottakra nem tér ki e tudósítás (annak szerkesztett változatát ugyanis lapunk holnapi számában közöljük), az ajándékozási ceremóniát mindenképp le kell írnunk. Toró T. Tibor az EMNP programját nyújtotta át Klárik Lászlónak, hogy „szabad idejében olvasgassa”, aztán egy csomag következett: kalap van benne, vezette fel Toró, de hogy mi a különlegessége, azt Klárik is csak a fejfedő teljes ismertetése után látta meg. A fekete kalap piros szalagjának csokrába ugyanis egy fényképet illesztettek a néppártosok, Toró ajánlása meg ekképp hangzott: „hogy ezentúl ne ő legyen a bokréta Tamás Sándor kalapján, hanem Tamás Sándor a Klárik Lászlóén”. Harmadik ajándékkal is előrukkolt Toró T. Tibor: egy „alternatív küszöböt” adott át, arra kérve vetélytársát, együtt lépjék át azt – amit egymás kezét fogva meg is tettek. A maga során Klárik László elmondta, kampánystábja azt ajánlotta, megyetérképet ajándékozzon Torónak, de ő úgy döntött, a saját szemerjai kertjében termelt csípős paprikából általa készített esszenciát ad át: részint, mert sok benne a C-vitamin, részint, mert „egy autonomista politikusnak néha nem árt, ha csípős a nyelve”. Klárik feltételhez kötötte ugyanakkor ajándéka átadását: akkor viheti Toró a kis üvegben pirosló paprikakészítményt, ha meg tudja mondani, hol található Sepsiszentgyörgy és Szemerja határa. A választ azonban, ha volt is, elmosta a két félnek gratulálni odasereglő tömeg moraja. Váry O. Péter Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. december 5.HírsalátaHERTA MÜLLER LESÚJTÓ VÉLEMÉNYE. A Szociáldemokrata Párt sztálinista alakulat, amely visszavezeti az országot a múltba – jelentette ki a bánsági származású német Nobel-díjas író, Herta Müller a The Guardian brit lapnak adott interjúban. A Németországban élő írónő szerint annyi történt, hogy az egykori kommunista párt átfazonírozta magát, és most új néven ismét hatalomra került. Úgy vélte, az Európai Unió is hibás, mert nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a kommunizmus maradványait teljes mértékben kiirtsák az egykori szovjet befolyás alatt lévő országokban. EGY KANADAI ÚJSÁG a román forradalom közelgő évfordulójára írt cikkében – az Antena3 román hírtelevízió szerint – a románságot sokkoló megállapítást tesz. 1989 decemberében Ceauşescut a magyarok, a mögöttük álló egyesült államokbeli, kanadai és európai támogatóik segítségével buktatták meg, nem a románok. A cikk Szőcs Árpád magyar származású kanadai újságíró Temesvár – a román forradalom igaz története című munkájára alapoz. A kanadai lap szerint Szőcs egyetlen adatot sem hagyott felkutatatlanul, áttanulmányozta a magyar titkosszolgálat irattárát is, és bebizonyította, hogy a forradalom szikráját Tőkés László és az őt körülvevő hívek képezték. JÓL ÁLLNAK PONTÁÉK. Ha vasárnap lettek volna a román parlamenti választások, a szociál-liberális szövetség a szavazatok 60 százalékát szerezte volna meg, a demokrata-liberálisok és szövetségeseik 19, a Dan Diaconescu-féle párt 11, az RMDSZ 5, a Nagyrománia Párt 4 százalékot kapott volna, a zöldekre a szavazók 1 százaléka voksolt volna. Ha elnökválasztás is lett volna, Crin Antonescu 35, Mihai Răzvan Ungureanu 15, Dan Diaconescu 13, Traian Băsescu holtversenyben Victor Pontával 11 százalékot ért volna el. (Jurnalul naţional) NÉZŐI AKARATA ELLENÉRE ALAKÍTJA MŰSORSZOLGÁLTATÁSÁT. Az RCS & RDS a Discovery csatornák törlésével elvesztette romániai piacának felét. A kábeltévé-szolgáltató azzal indokolta döntését, hogy lejárt szerződése a Discovery-csoporttal, és nem tudtak megegyezni az együttműködés folytatásáról. Az RCS & RDS döntéséről nem értesítette előre ügyfeleit, az audiovizuális tanácstól viszont engedélyt kért programkínálata módosításához. Răsvan Popescu, a Országos Audiovizuális Tanács elnöke elmondta, a kábeltelevízió-szolgáltató jogtalanul törölte csomagjából a Discovery tévécsatornákat, azaz nem rendelkezett ehhez a tanács jóváhagyásával. Korábban az említett kábelszolgáltató előbb a hírTV-t, majd a helyette sugárzott Echo TV-t törölte. (Mediafax) BETEG A KASZKADŐRKIRÁLY. A Brassóban született, magyar nemzetiségű Cseh Szabolcs, a román kaszkadőriskola megteremtője, több mint 150 román és európai produkció szereplője, akit Sobynak becéznek a román fővárosban, elismerte, hogy súlyos beteg, rákos. A hetvenedik életéve felé közeledő jeles sportoló bízik abban, hogy ez alkalommal is sikerül győznie. (Libertatea.ro) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. december 5.Erdőfülei önkénteseket vittek be a rendőrségreA Mikó Imre Egyesület négy, Erdőfülében tevékenykedő önkéntesét tegnap délután bekísérte a rendőrség a helyi rendőrőrsre. A hatóság szerint választási megvesztegetés bűntettét követték el. Az EMNP erdővidéki képviselőjelöltje, Derzsi Sámuel elmondta: a Mikó Imre Egyesület tagjai szerint minden gyermekhez el kellene jutnia a Mikulásnak, ezért gyűjtést kezdtek, s négy lej értékű csomagokat állítottak össze; ezek széthordásáról állította Balázsi Dénes polgármester, hogy törvénytelen, s tett feljelentést. „Meggyőződésem, hogy minden elő volt készítve: a helyi rendőrség nagyon gyorsan reagált, kiszálltak a sepsiszentgyörgyiek is, sőt, úgy értesültem, már Bukarestben is jelentették. Igen, itt bűncselekmény történt, de nem a mi részünkről”– nyilatkozta Derzsi. A kihallgatás késő estig tartott, ezért nem sikerült felvennünk a kapcsolatot egyik bekísérttel sem, mint ahogy Balázsi Dénes polgármestert sem tudtuk elérni. (hecser) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. december 5.Autonómiáról tanácskoztak BrüsszelbenZászlóshajók vagy kalózhajók? címmel tartott műhelybeszélgetést a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdek-képviseleti Irodája tegnap az autonóm régiókról és az európai polgári kezdeményezés intézményéről. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Székelyföld autonómiájáról értekezett. A műhelybeszélgetés első részében a Dániához tartozó Feröer-szigetek, a Nagy-Britannia részét képező Skócia és Wales, a finnországi Åland, a spanyol Baszkföld és Katalónia képviselői ismertették, milyen fokú önkormányzatot élveznek ezek a területek, és arra a következtetésre jutottak, hogy egy-egy terület annál jobban képes érvényesíteni a maga érdekeit, annál jobban jár, minél nagyobb autonómiát élvez. A beszélgetésen az is kiderült, hogy míg a szerbiai Vajdaság és Székelyföld bruttó nemzeti terméke alig 15 százaléka az uniós átlagnak, addig Katalónia, Skócia, Baszkföld, Dél-Tirol, a Feröer-szigetek és a svéd ajkú, de Finnországhoz tartozó Åland GDP-je meghaladja az uniós átlagot. A beszélgetés második részében a Vajdaság, Dél-Tirol és Székelyföld képviselője ismertette térsége helyzetét. A Vajdaság brüsszeli képviseleti irodájának igazgatója, Predrag Novikov rámutatott, hogy a Vajdaság a bevételek nagyjából egyharmadát adja Szerbia költségvetésén belül, de a kiadásoknak kevesebb mint hét százalékához jut hozzá. Novikov kifejtette, hogy jelenleg 40 ezerrel kevesebb magyar él a Vajdaságban, mint tíz évvel ezelőtt, és hogy a tartomány érdeke Szerbia minél gyorsabb uniós integrációja gazdasági és politikai értelemben egyaránt. Izsák Balázs kifejtette, hogy a magyar többségű Székelyföld autonómiájának van történelmi előzménye, a terület a második világháború utáni években is autonóm volt, de a kommunizmus idején brutális asszimiláció zajlott, Nicolae Ceauşescu rendszere pedig az egész román államigazgatást átalakította, hogy a magyar autonóm térséget szétverje. Az SZNT célja, hogy kiharcolja a terület autonómiáját – hangoztatta Izsák, aki arról is beszélt, hogy az unióban a lisszaboni szerződés által létrehozott uniós civil kezdeményezés eszközével is élni akarnak. Ennek előkészítése most folyik, ha az Európai Bizottság jóváhagyja a kezdeményezést, akkor tizenkét hónapjuk lesz, hogy összegyűjtsenek hét uniós tagországból legalább egymillió aláírást. Izsák az MTI-nek azt is elmondta, a bizottság csak olyan kezdeményezéseket fogad el, amelyek a joghatóságába tartoznak, ezért polgári kezdeményezésük lényegében arra vonatkozik, hogy a regionális kultúrák fenntarthatóságára és a régiók egyenlőségének előmozdítására is fel lehessen használni kohéziós pénzeket. „Valójában arra vonatkozik a kezdeményezésünk, hogy milyennek kell lennie az unió kohéziós politikájának azokban az európai régiókban, amelyeket nyelvi, kulturális, nemzeti sajátosságok különböztetnek meg a körülöttük lévő régióktól” – fejtette ki a politikus, aki rámutatott, hogy Székelyföld momentán „láthatatlan” az unió számára, mert a középső romániai régió része, amelynek gazdasági mutatóit felhúzza, hogy az iparosodott Szeben és Brassó is ide tartozik, ezért Székelyföld nem jut forrásokhoz, és erre esélye sincs. Az SZNT elnöke elmondta: az RMDSZ javaslatot készített, hogy Székelyföld önállóan is hozzáférhessen uniós forrásokhoz, de a román többség ezt nem támogatta. Izsák Balázs szerint úgy tűnik, a román állam az uniós forrásokat is a homogén nemzetállam megteremtésének szolgálatába állítja. „Ilyen körülmények között kell a Székely Nemzeti Tanácsnak az autonómiáért küzdenie” – jelentette ki Izsák Balázs, de hozzátette, hogy ennek dacára nem tesznek le céljukról. A polgári kezdeményezés mellett újra a román törvényhozás elé terjesztik a székelyföldi autonómiára vonatkozó indítványt. Becsey Zsolt, a Külügyminisztérium koordinátora, a beszélgetés egyik moderátora úgy vélekedett: Katalónia és Baszkföld példája is azt mutatja, hogy megfelelő regionális identitással és megfelelő önkormányzati struktúrával kreatívabb regionális és régiós gazdaságpolitikát lehet folytatni, Közép-Kelet-Európa számára pedig ennek az a nagyon erős üzenete, hogy a hagyományos identitással rendelkező térségek hatékonyabban tudnak működni, ha megkapják a szükséges autonómiát, hogy ügyeiket maguk intézhessék, ez pedig végső soron az adott országnak is hasznára válik. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. december 5.Önéletrajz Név: dr. Hantz PéterSzületési adatok: Kolozsvár, 1974. február 1. Lakhely: Bázel Foglalkozás: biofizikus Munkahely: Friedrich Miescher Orvosbiológiai Kutatóintézet, Idegtudományi program Közéleti tevékenység: Erdélyi Kárpát Egyesület, jegyző Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, elnök Kolozsvári Magyar Diákszövetség, elnök Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, alelnök Bolyai Kezdeményező Bizottság, ügyvivő alelnök Tanulmányok: Genfi Egyetem, PhD elméleti fizikából Eötvös Loránd Tudományegyetem, MSC, fizikus szak, Budapest rövidebb ideig tanulmányokat folytattam a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen és az Oxfordi Egyetemen Idegen nyelvek: angol, román, német, francia (alapfok), orosz (alapfok) Politikai hitvallás: 1989 óta - a forradalom tizenöt évesen ért - alig volt olyan időszak, amikor ne tevékenykedtem volna egy civil vagy diákszervezetben. Közéleti munkásságom során elsősorban oktatási és külügyi kérdésekkel foglalkoztam. Ezeken a területeken különösen fontos a szakpolitikusok szerepe. Tapasztalataimat továbbra is szívesen hasznosítanám az erdélyi magyarság érdekeinek érvényesítése, és életszínvonalunk emelése érdekében. Szakpolitikusként a jelenleginél sokkal hatékonyabb oktatási rendszer megvalósításáért fogok síkra szállni. A romániai lakosság a kelet-európai átlaghoz képest is alulképzett. Értékes szakképesítés nélkül illúzió jól fizetett állásokra várni, és az életszínvonalunk sem fog emelkedni. Az építkezést a közoktatás javításában kell kezdeni: sürgősen erőforrásokat rendelnék a kisebb települések egyre gyengébb színvonalú iskolái minőségének emelésére, a hátrányos helyzetű csoportok beiskolázási arányainak növelésére. Külön figyelmet fordítanék egy olyan, délutáni foglalkozásokat és nevelést biztosító intézményrendszer kiépítésére, amely a kallódó gyerekek segítésén túl azoknak is támogatást nyújtana, akiknek a szülei külföldön dolgoznak. A jelenlegi oktatási rendszerben a szükségesnél kisebb a technikusok és szakmunkások képzésére alkalmas intézmények száma, továbbá a felsőfokú mérnöki és természettudományos képzést is bővíteni kell. Fel fogok lépni a diplomagyárak és a diplomás munkanélkülieket termelő egyetemi szakok visszaszorítása érdekében. Elősegíteném a magas hozzáadott értékű termékeket előállító cégek Kárpát-medencei megtelepedését, amelyek a szakképzésben is szerepet vállalhatnak. A magyar lakosság súlyosan alulreprezentált a felsőfokú végzettséggel rendelkező román állampolgárok körében. Részben ez az oka a Székelyföld relatív elszegényedésének. Célom az állami finanszírozású Bolyai Egyetem újraindításának előmozdítása. A Bolyai Egyetem magába foglalná a BBTE és a MOGYE magyar tagozatait, és egy sepsiszentgyörgyi agrártudományi karral is rendelkezne. A Sapientia Egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem román állami finanszírozásban is kell részesüljön. Lépéseket fogok tenni a jelenlegi megalkuvó, a lényeges kérdésekben (Székelyföld területi autonómiája, a magyar nyelv hivatalossá tétele, állami magyar egyetem újraindítása) huszonkét éve egy helyben topogó kisebbségpolitika megváltoztatására. Mivel mindenki nagyon jól tudja, hogy hol szenvedünk hátrányos megkülönböztetést, semmi szükség hivatalokat fenntartani a kérdés vizsgálatára. Az erdélyi magyarság Európa egyik legjelentősebb kisebbsége, de tizedannyi jogunk sincsen, mint a lélekszámban jóval kisebb dél-tiroli németeknek, finnországi svédeknek, macedóniai albánoknak vagy moldvai gagauzoknak. „Kérem szépen”-re még sehol nem adtak kisebbségi jogokat. Az ENSZ-nél, az Európai Parlamentben, az EBESZ-nél és Európa Tanácsnál azzal kellett szembesülnöm, hogy az RMDSZ számos politikusa azt a benyomást kelti, hogy az erdélyi magyarságnak nagyon jó dolga van mind gazdasági, mind pedig kisebbségi jogi szempontból. Amikor az általam vezetett küldöttségek bemutatták a valós helyzetet, botrányok törtek ki. El akarom érni, hogy a komolyabb gazdasági érdekeltséggel rendelkező személyek ne kerülhessenek politikai szervezeteink kulcspozícióiba. A romániai viszonyok ismeretében nyilvánvaló, hogy érdekeltségeik tönkretételével zsarolják őket, és nem az a kérdés, hogy beadják-e a derekukat, hanem az, hogy mikor. Jómagam hat éve, az emlékezetes kolozsvári táblaügy óta külföldön élek: 2006-ban magyar feliratokat helyeztem ki a magát multikulturálisnak feltüntető Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, és emiatt viharos körülmények között távoznom kellett egyetemi tanári állásomból és Kolozsvárról is. Több országban is alkalmam volt megismerkedni a magyar diaszpóra életével. Lépéseket tennék annak érdekében, hogy a külföldön élő magyarok által fölhalmozott tapasztalat és kapcsolati tőke hatékonyabban és szervezettebben juthasson el a Kárpát-medencébe. A gyakran informálisan szerveződő magyar közösségek munkájának támogatása, összehangolása a nemzetimázs építése révén is sokszorosan megtérül. Megválasztásom esetén Budapest, Washington és Genf mellett több népszerű egyetemi városban is titkárságot létesítenék. Jelenleg perben állok a román állammal. Ez még néhány évig eltarthat, de a per eredményétől függetlenül szeretnék majd hazaköltözni. Kapcsolatom Erdéllyel élő, közös munkáim vannak otthoni közéleti és tudományos műhelyekkel. Több honlapot is fenntartok, amelyek magyar turisztikai nevezetességeket mutatnak be. Hantz Péter szenátorjelölt (Románia) sajtótájékoztatót tartott Budapesten, Tőkés László EP-képviselő irodájában. 2012. december 5.A CNA nem foglalt állást EMNP-ügybenAz Országos Audiovizuális Tanács (CNA) elhárította az illetékességet, és nem foglalt állást az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) panasza ügyében. A párt sérelmezte, hogy a köztelevízió elutasította választási hirdetésének sugárzását. A médiahatóság keddi ülésén Ion Stavre, a Román Televízió (TVR) választási műsorainak producere azzal érvelt, hogy az EMNP autonóm régiókat és föderális államberendezkedést szorgalmazó hirdetése alkotmánysértő, és ilyen tartalom sugárzásáért a köztévé nem vállalhatja a felelősséget. Az ülés után Cristina Trepcea, a CNA egyik tagja az Agerpres hírügynökségnek azt mondta: "felettébb nemes cselekedet volt a TVR részéről, hogy leállított egy föderalizálásra irányuló felhívást".Turos Lóránd, a CNA magyar tagja az MTI-nek elmondta: kisebbségben maradt az ülésen azzal az álláspontjával, hogy a köztelevízió eljárása cenzúrának minősül. Olyan többségi álláspont alakult ki, hogy a testület semmilyen szerkesztéspolitikát nem írhat elő. "Annak ellenére, hogy az audiovizuális törvény tiltja a cenzúrát, sajnálatos módon nincs semmiféle szankció. Jogi szempontból tehát akár elfogadható is lehet az az érvelés, hogy mi nem büntethetünk valamit, amire a törvény nem ad eszközt a kezünkbe. Ettől függetlenül javasoltam a büntetést, annak a kockázatával is, hogy egy esetleges fellebbezésnél elveszítjük a pert, mert jelzésértékű lett volna a döntésünk. Ez azért is fontos lett volna, mert a közszolgálati televízióról van szó. Sajnos, a kollégák többsége ezzel nem értett egyet" - magyarázta Turos Lóránd. Az ülésen az EMNP képviseletében nem jelent meg senki. Mivel a többség azon az állásponton volt, hogy a CNA nem illetékes az ügyben, az ülésvezető alelnök nem rendelt el szavazást - közölte Turos Lóránd. Korábban egy - a közérdekű nyilvánosság szabadsága felett őrködő - román civil szervezet közleményben ítélte el a román köztelevíziót a választási klip letiltása miatt, és rámutatott, hogy az nem az alkotmányos rend megsértésére uszít, hanem alkotmánymódosítást sürget törvényes eszközökkel. manna.ro/mti Maszol.ro 2012. december 6.Vízválasztó voksoláshoz érkeztünk – Csak az IMF-nek köszönheti túlélését az országRománia posztkommunista történelmének egyik legválságosabb időszakának végéhez érkezett. A 2008 telén elkezdődött politikai ciklus egy hosszú ámokfutássá, kormányzóképtelen kabinetek és felelőtlen politikai játszmák által elpazarolt időszakká folyik össze előttünk. Bár a hétvégi parlamenti választások stabil parlamenti többséggel jutalmazhatják meg a jelenleg is kormányzó baloldali pártszövetséget, ám félő hogy a politikai instabilitás tovább húzódik. A Kitekintő kampányfigyelőjének utolsó része az elmúlt négy év történelmét és néhány jövőre vonatkozó forgatókönyvet jár be. Három miniszterelnök, négy különböző összetételű kormánytöbbség összesen hetvenkilenc miniszterrel, valamint kilencvenhárom olyan honatya, aki legalább egyszer pártkönyvet váltott – így jellemezhető a legutóbbi, 2008. november 30-i parlamenti választások óta eltelt időszak Romániában. Ezek a rekordok azonban nem fedik le teljesen a valóságot, hozzátartozik még a képhez, ugyanis, az elnökválasztási kampánnyal elvesztegetett 2009-es, illetve a köztársasági elnök felfüggesztésével eljátszott 2012-es esztendő is, amely során politikai elit mindennel foglalkozott, csak épp az ország kormányzásával nem. Ugyancsak erre a négy évre esett egy rendkívüli gazdasági válság is, amelyet csak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) lélegeztetőgépén csüngve vészelt át az egész társadalom. A 2008 decemberében felálló Emil Boc vezette jobb-bal nagykoalíció épp csak berendezkedett a kormányhivatalba, amikor a belső feszültségek és a 2009-es elnökválasztási kampány előkészületei szét is robbantották, három hónapra működőképes kormány nélkül hagyva az országot. A jobboldali Traian Băsescu elnöki újraválasztása után a jobboldali Demokrata-Liberális Párt (PDL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a baloldalról átcsábított „áruló” képviselők által létrehozott második Boc-kormány egészen 2012 februárjáig bírta, amikor is összeomlott két év gazdasági megszorítás és az utcai megmozdulások súlya alatt. Helyét a kormánykoalíció élén Mihai Răzvan Ungureanu vette át, aki Románia legrövidebb ideig szolgáló miniszterelnökeként vonult be a történelembe. Pusztán két és fél hónapos országlásának az „árulók” újabb árulása vetett véget. A politikai ingázásra berendezkedett képviselők a választások közeledtével át- illetve visszapártoltak a baloldalon időközben létrejött, nagy népszerűségnek örvendő Szociálliberális Unióhoz (USL). Az új többség Victor Ponta vezérletével új kormányt hívott éltre, amely egész mandátumát az államfő elleni küzdelemre fecsérelte el, közben szétverte a jogállamiság néhány garanciáját és Románia nemzetközi hírnevét egyaránt. Ilyen előzmények után a romániai társadalom erősen megérett egy stabil és kiszámítható kormányzásra. December 9-én a választók megadhatják ennek előfeltételeit, az viszont már kétséges, hogy a politikum tud-e majd élni ezekkel a feltételekkel. Az elmúlt hetekben több forgatókönyv is napvilágot látott a voksolás utáni időszakkal kapcsolatban, ám egyik sem ad okot túlságos optimizmusra. Kényszerű együttélés A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a nemzeti liberális és szociáldemokrata pártokból álló USL kényelmesen megnyeri a választásokat. A legutóbbi közvélemény-kutatások hatvan százalék körülire mérték a szövetség támogatottságát. Ilyen körülmények között az államfőnek fel kell kérnie Victor Pontát, hogy alakítson egy újabb kormányt, amely hamar, még az óévben megszerezheti a parlament bizalmát, és leteheti az esküt. A neheze csak ezután kezdődik, hiszen Traian Băsescu mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ellehetetlenítse a kabinet munkáját és valahogy helyreállítsa saját imázsát. A nyári fiaskóból tanulva az USL nem kockáztathat meg különösebb jogalap és nemzetközi támogatás nélkül egy újabb felfüggesztési hadjáratot, így a két fél folyamatos marakodással újabb két évig emészti majd fel kreatív energiáit, egészen 2014 végéig, amikor az államfőnek lejár a második mandátuma is. Persze az is lehet, hogy a radikálisan államfőellenes szárny felülkerekedik a pártszövetségen belül, és újra megkísérlik Băsescu felfüggesztését. A káosz ebben az esetben még tovább fokozódna. Elnöki játszmák A második, szintén valószerű forgatókönyv szerint a köztársasági elnök az USL egyértelmű győzelme ellenére sem nevezi ki Pontát, hanem egy másik szociálliberális vagy független politikust kér fel a kormányalakításra. A kampány során Băsescu többször is kijelentette, hogy nem fogja a plágiummal vádolt miniszterelnököt egy újabb mandátumra javasolni, hiszen szerinte Ponta alkalmatlan erre a pozícióra. Az elnöki hivatal stratégái úgy számolnak, hogy egy másik kormányfőjelölt megnevezése esetén felbomolhat a Szociálliberális Unió, és egy másik, a jobboldalnak kedvezőbb koalíció jöhet létre. Mindazonáltal a balliberális tábor elég összetartónak tűnik ahhoz, hogy kiálljon egy ilyen próbát, és az elnök kellemetlenkedéseire válaszolva – ebben az esetben már szolidabb jogalappal – újfent felfüggessze őt. Az elemzők többsége az államfő Ponta-ellenes kijelentéseit pusztán kampánynyilatkozatként könyvelte el, szerintük ugyanis ez egy öngyilkos akció lenne. Nemcsak az elnök jelentős nemzetközi támogatottságát nullázná le, de szembe menne a szavazók akaratával is, a létrejövő esetleges elnökbarát kormány pedig ugyanolyan törékeny lenne, mint elődei. Ezt a forgatókönyvet mégsem lehet teljesen kizárni, hiszen Băsescutól nem idegenek az ilyen merész taktikai játszmák. A fenti forgatókönyvek mellett fontos szempont az is, hogy a szociálliberálisoknak sikerül-e kétharmados győzelmet aratniuk. Amennyiben igen, úgy már jövő nyárra új alkotmány születhet, amely drasztikusan csökkenti az elnök jogköreit, tipikus parlamenti rendszerré nemesítve a mostani félelnöki modellt. A kétharmad birtokában a szociálliberálisok szabadjára engedhetik a civilek által rettegett jogállamellenes indulataikat is, ez pedig a konstans politikai instabilitással együtt végleg kiírhatja Romániát Európából. Papp Szilárd István kitekinto.hu Erdély.ma 2012. december 6.Tőkés: a románok akkor értik meg az autonómiát, amikor a román régiók is fogják követelniA románok akkor fogják megérteni az autonómia ügyét, amikor a Bánság, Dobrudzsa, Moldva is követelni fogja a területi autonómiát – jelentette ki Tőkés László romániai európai parlamenti képviselő az Erdélyi Napló című erdélyi magyar újságnak. A hetilap csütörtöki számában közölt interjút az EP-képviselővel, aki szerint az ezekben a román többségű romániai történelmi régiókban élő embereken még mindig nacionalista szemüveg van, és azért utasítják el zsigerileg az autonómiának még a gondolatát is, mert a magyarok kérik. Szerinte ez változni fog, hiszen előbb-utóbb maguk a románok is kiszámolják, hogy a központosított nemzetállam túl drága, fenntarthatatlan, és nem kifizetődő, vagyis nem a javukra szolgál. Hozzátette: az Európai Unió a kulturális sokszínűséget, valamint a többnyelvűséget értéknek tekinti, ezért ma már nem lehet a kizárólagos nemzetállami szemlélet alapján tagadni vagy elnyomni a kisebbségben élő nemzeti közösségeket. Tőkés szerint a baszkok és a katalánok nem csupán a nemzeti önazonosság talaján állva törekednek a függetlenségre, nyomós gazdasági érveket is fel tudnak sorakoztatni igazuk mellett, leginkább talán azt, hogy az autonóm régiók sokkal kevésbé sínylették meg a gazdasági válságot, mint a központosított kormányzat alá rendelt tartományok. Hozzátette, ezért jutott az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) választási stratégiája megalkotása során arra, hogy Románia számára a föderalizmus, vagyis az önálló régiók önkormányzatainak szövetsége a megoldás. Az EP-képviselő a vasárnapi romániai parlamenti választások kapcsán kijelentette, ha a romániai magyarok elegendően elmennek szavazni, akkor történelmi esély nyílhat arra, hogy két magyar párt is helyet kapjon a román törvényhozó testületben. Megállapította, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) biztos parlamenti pártként már a kormányzásra készülődik és Tőkés szerint úgy üzengetnek egymásnak a sajtón keresztül a kormányzó Szociál-Liberális Szövetséggel (USL), mintha máris lefutott meccs lenne a vasárnapi választás. „Nekem az a félelmem, hogy ha nyernek, akkor ugyanazok, ugyanott, ugyanúgy folytatják december 9. után, ezért kell az EMNP-nek is bejutnia a parlamentbe, mert valakinek Erdély és az erdélyi magyarság autonómiáját is képviselnie kell Bukarestben" – mondta Tőkés László. MTI Erdély.ma 2012. december 6.Anyu a Minervában, avagy egy családkrónika utóéleteInnen-onnan, sajtóból vagy baráti-családi kapcsolatoknak köszönhetően sokan ismerhették már Fóris Ferenczi Rita sajátos történeteinek részleteit, épp ezért sokan várták is az ezekből kikerekedő könyvet. A beszédes című De Anyu! a Kriterion könyvkiadó idei legkedvesebb kiadványa – értékelte Jakabffy Tamás, a kiadó munkatársa és egyben a könyv szerkesztője a Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében megtartott bemutatón, december 4-én. Csaknem zsúfolásig töltötték a termet az érdeklődők, fiatalok és idősebbek, akik együtt kacagtak a történeteken, amelyeket Fóris Ferenczi Rita olvasott fel a szemre is igen tetszetős, vidám borítóval – Janitsek András munkája – hívogató kötetből. A szerzőt első kötetesnek nevezni túlzás, hiszen pedagógusként és egyetemi docensként elméleti munkák sokaságát publikálta már, jelen könyve azonban ennél jóval többet nyújt: betekintést egy három gyermeket nevelő család hol zűrös-nyűgös, hol laza és oldott, de mindenképpen mozgalmas mindennapjaiba. Teszi ráadásul mindezt sajátos, ironikus és önironikus módon, a legigényesebb magyar irodalmi nyelvet kamaszos szlenggel és vérbő humorral ötvözve. Nem megszépítő ez a humor, hanem a túlélés eszköze – osztotta meg benyomását Jakabffy Tamás a szerzővel beszélgetve. Kiderült: a könyv olyan levelekből született, amelyeket Fóris Ferenczi Rita barátainak írt, egyfajta válaszképpen azok problémáira, azzal a szándékkal, hogy érzékeltesse: gondok mindenütt, minden családban adódnak, és azokat a legjobb egy kis humorba csomagolni. Így a könyv formailag a francia levélregényeket idézi. Munkastílusáról pedig kiderült: a család központi tartózkodási helye a konyha, az asztal sarkán pedig ott hever a laptop. – Amikor három gyermek sertepertél körülöttem, úgysem lehet dolgozni, így inkább lejegyeztem, amiről épp beszéltek vagy történt – idézte fel jegyzetelési technikáit a szerző. A bemutatón jelen lévő két nagyobb gyermek – Hanna és Gábor – pedig biztosította a közönséget arról, hogy a kötetben szereplő történetek átestek a családi cenzúrán. Zárásként a szerző három részletet olvasott fel a kötetből, a közönség őszinte örömére és derülésére. S. B. Á. Szabadság (Kolozsvár) 2012. december 6.Parlamenti választások - Kelemen Hunor és Toró T. Tibor az esélyekrőlAz RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerint, ha a vasárnapi romániai parlamenti választáson a magyar részvétel nem marad el a románétól, akkor egy arányos képviselet valósulhat meg. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetője, Toró T. Tibor úgy látja, hogy mindkét magyar párt bejuthat a törvényhozásba. Ma Kelemen Hunor az M1 egyik műsorában arról beszélt, hogy az az előrejelzés, miszerint a párt 21 képviselői és 9 szenátori helyet szerezhet, akkor hozható, ha a magyar részvétel nem marad el a románétól. A számok mellett nagyon fontosak az arányok, valószínűleg több szavazatot fognak kapni mint 2008-ban az előrejelzések szerint, de egy magas román részvétel ezt megváltoztathatja - mondta a pártelnök, aki szerint a 21 képviselő és 9 szenátor arányos képviseletet biztosítana. Szólt arról, a reális részvételi arány valahol 50 százalék körül lesz. Legalább ilyen mértékben, vagy ennél magasabb arányban a magyar embereknek is részt kell venniük ahhoz, hogy "az erős parlamenti képviseletet meg lehessen őrizni" - mutatott rá Kelemen Hunor. Elmondta, az erdélyi magyarság számára fordulópont lesz a választás, 2013-ban és 2014-ben olyan döntéseket fognak meghozni a románparlamentben, amelyek néhány évtizedre meghatározzák az ország sorsát és azt, hogy milyen lesz az erdélyi magyarságnak. A jövő évben alkotmánymódosítás lesz, a fejlesztési régiókat újrarajzolják, és ezt követi majd egy közigazgatási reform - közölte. Kelemen Hunor elmondta, a választási kampányban nem közlednek az álláspontok az Erdélyi Magyar Néppárttal. Arról van vitájuk, hogy az alternatív küszöböt képes-e elérni az EMNP. Kelemen Hunor szerint erre az EMNP nem képes, és úgy fogalmazott: "a matematikát nem lehet felülírni álmokkal". Ezzel szemben szintén ma Toró T. Tibor Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: szerinte mindkettő magyar pártnak esélye van bejutni a parlamentbe. Az RMDSZ biztosan ott van a parlamentben, ezt bizonyítja az is, hogy már a kormányzásról tárgyalnak - tette hozzá. Közlése szerint pártja, ha bejut, akkor az autonómiaprogramnak lehet egy hiteles képviselője a bukaresti parlamentben. Az alig egy éve megalakult EMNP a 2016-os választásokra készül elsősorban és egy középtávú programja van. Egy 22 éves beágyazott szervezettel, az RMDSZ-szel küzdünk most, és azzal, hogy megváltoztassuk a politikáról való gondolkodásmódot - mondta Toró T. Tibor. Kifejtette: úgy látják, hogy a politika az értékekről, az elvekről, a következetességről szól, és nem arról, amit sokan hisznek, hogy el kell menni Bukarestbe és "pénzekért kell kuncsorogni a minisztériumokban". A műsorban a pártvezető kérte az erdélyi magyar választókat, használják ki azt, hogy nemcsak szavazni, hanem választani is tudnak, hiszen - mint mondta - először van parlamenti választáskor "magyar-magyar verseny". Szabadság (Kolozsvár) 2012. december 6.Már több mint 340 ezren kértek magyar állampolgárságotEddig több mint 340 ezren kérelmezték a magyar állampolgárságot, és mintegy 280 ezren már le is tették az állampolgársági esküt – mondta Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos szerdán az MTI-nek. Kiemelte: az érdeklődés töretlen az állampolgárság iránt. A miniszteri biztos a legfrissebb adatokat ismertetve közölte: a benyújtott több mint 340 ezer kérelemből 305 ezret már elbíráltak. A kérelmezők közül 160 ezren névmódosítást is kértek, azaz ennyien szeretnék ismét magyar nevüket viselni. A legtöbb kérelem továbbra is Erdélyből és Délvidékről érkezik. A honosítás folyamata zökkenőmentes – mondta Wetzel Tamás. A magyar állampolgárságot 2011. január 3- tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés 2010. május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és esetükben nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzése feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát. Népújság (Marosvásárhely) 2012. december 6.Pártosodó egyházak? – RMDSZ-szavazatra buzdít Csűry István református püspökRendhagyó módon az RMDSZ jelöltjeire való szavazásra buzdít szerdai közleményében Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) püspöke a vasárnapi választásokon. A felhívás amiatt szokatlan, mert az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői eddig egyetlen politikai párt mellett sem foglaltak konkrétan állást, mozgósító üzeneteikben a szavazók lelkiismeretére bízták, kire ütik a pecsétet, vagy a magyar jelöltekre való szavazásra ösztönöztek. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) sajtószolgálata által aláírt közlemény emlékeztet, hogy kezdettől fogva jónak tartotta a „nemzeti válogatott” létrehozását, de ennek meghiúsulásával egyetért Szász Jenőnek a hasznos szavazatok megbecsülésének elvére való felhívásával. Csűry István az egyedüli egyházfő, aki nyíltan állást foglal valamelyik párt mellett Ugyanakkor elutasítja Tőkés László volt püspök azon kijelentéseit, melyek szerint elfogadhatatlan szervilizmust tanúsítana az RMDSZ felé. Kijelentik: a KRE igyekszik betölteni azt a szerepet, amit az „azóta az EMNP-vel egybemosott EMNT teljesen elfelejtett, éspedig: a politikai csatározásokon és pártérdekeken túl, szem előtt tartani az erdélyi magyarság mindenkori érdekeit!”. „A jelen helyzetben – a román pártszövetségek mért arányait tekintve, ugyanakkor szem előtt tartva a magyar érdekképviselet arányos szükségességét, valamint az egyes magyar szavazatok legnagyobb hasznosíthatóságát – felszólítunk minden felelősséget hordozó magyar embert, hogy szavazzon a pillanatnyilag legnagyobb eséllyel pályázó RMDSZ jelöltjeire” – zárul a közlemény. Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnöke a napokban olyan listát mutatott be, amelyen azok a református egyházi események szerepelnek 2010 márciusától napjainkig, amelyeken az egyházkerület lelkipásztorai, illetve püspöke együtt szerepel RMDSZ-es pártvezetőkkel, polgármesterekkel és jelöltekkel. A volt püspök ezt a szövetségnek az egyházba való befurakodásaként értékeli, ami szerinte az RMDSZ-re jellemző korrupciót is beszivárogtatja az egyházkerületbe és templomaiba. A KRE mostani állásfoglalása amiatt is meglepő, mert Csűry István már a múlt héten közzétette felhívását a választások tárgyában. Ebben arra buzdította a híveket, hogy a „gyógyító szamaritánusokat” támogassák voksaikkal, „azokat, akikre számíthattunk, amikor templomot építettünk vagy renováltunk, amikor peres ügyeinkben eligazítást kértünk, amikor az oktatás, a kultúra kérdéseiben eljártak”. Van, aki a szavazókra bízza A választásokon való részvételre buzdít körlevelében Pap Géza erdélyi református püspök. Kifejti, a magyar közösség számára, különösen a jelenlegi megosztottságban, elengedhetetlenül fontos lenne a parlamenti képviselet, ezért arra kéri a híveket, tekintsék kötelezőnek a választásokon való megjelenést, és lelkiismeretük szerint szavazzanak. Ezt hangsúlyozza Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke is. Az egyházfő levelében kifejti: mivel a híveknek több párt jelöltjei közül kell választaniuk, „sokkal öntudatosabban kell az urnák elé járulnunk”. „Minden közösség tudja, hogy kik azok, akik felvállalják önzetlenül a közösség szolgálatát és igyekeznek nem csak meghallgatni gondjainkat, hanem ténylegesen segítségünkre sietni közösségi problémáink megoldásában” – fogalmaz a körlevél. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök arra kéri híveit, szavazzanak egységesen azokra, „akik a hatalom lázában nem megosztó frázisokkal bomlasztják a nemzetközösséget, hanem akik eddig is tettekkel és rátermettségükkel bizonyították, alkalmasak a nehéz és kritikus politikai helyzetben is nemzetünk ügyét képviselni”. Korábban Jakubinyi György római katolikus érsek is körlevélben szólította fel a híveket a voksolásra. Arra kéri őket, „lelkiismeretük szerint olyan személyekre adják szavazatukat, akikről tudják, hogy egyházunk és népünk érdekeit védik, az egységet ápolják. Olyan jelöltekre, akik már bizonyítottak az elmúlt években, és a sok külső és belső támadás ellenére is hűek maradtak népünkhöz.” Hatásos egyházi mozgósítás Az erdélyi magyar történelmi egyházaknak nagyon nagy a mozgósító ereje, már a kisebbségi helyzetből adódóan is – mondta a Krónika kérdésére Székely István Gergő politológus. Emlékeztetett, ez leginkább a 2007-es európai parlamenti választásokon bizonyosodott be, amikor a református egyház szinte teljes egészében a függetlenként induló Tőkés László mellett foglalt állást. De Európa számos országára jellemző, hogy az egyházak bizonyos politikai körökhöz állnak közelebb, főleg ahol keresztény-demokrata pártok is szerepelnek a politikai palettán. „Magyarországon például világosan látni, hogy jobboldalú az irányultság, a Fidesz, és annál is hangsúlyosabban a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) irányába tolódik el, a Hit Gyülekezete nevű neoprotestáns mozgalom azonban sokáig az SZDSZ-szel ápolt szoros kapcsolatot” – magyarázta. Csűry István közleménye kapcsán kifejtette: a hétvégi választások az erdélyi magyarság szempontjából új és érdekes helyzetet teremtettek, hisz korábban csak az RMDSZ jelöltjei pályáztak parlamenti mandátumra, így a történelmi egyházak szerepvállalása is egyértelmű volt. Csűry állásfoglalása egyértelműen az RMDSZ-nek kedvez, mutatott rá Székely, azonban szerinte azt nem lehet megjósolni, hogy pontosan mekkora lesz ennek a hozadéka. Kifejtette: a vallásosság mértéke és a szavazói aktivitás elég erős pozitív összefüggést mutat, így egy ilyen felhívásnak nagy hatása lehet. Kérdésünkre, hogy Csűry állásfoglalása mennyire lehet precedensértékű a jövőre nézve, a politológus kifejtette: elképzelhető, hogy az egyházak előbb-utóbb állást foglalnak valamelyik politikai alakulat mellett. Példaként Vajdaságot említette, ahol a Nemzeti Tanács megválasztásakor a magyar történelmi egyházak püspökei felkerültek a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által állított Magyar Összefogás nevű listára, amit a többi kisebb magyar párt nehezményezett. Hangsúlyozta: az, hogy Erdélyben sor kerül-e hasonlóra, valójában attól függ, hogy hosszú távon miként alakul a jelenlegi magyar–magyar verseny, az EMNP mennyire tudja hosszú távra megvetni a lábát a politikai palettán, illetve indulása következtében az RMDSZ hány mandátumot veszít. Pap Melinda Krónika (Kolozsvár) 2012. december 6.Két jelölt száll versenybe az Erdélyi Református Egyházkerület püspöki tisztségéértAz egyházkerület honlapján megtalálható adatok szerint a szerdán lejárt határidő előtt Kató Béla sepsiillyefalvi lelkészt, jelenlegi püspökhelyettest 12 egyházmegyei tanács jelölte a tisztségre, Székely József, a Kolozsvár alsóvárosi gyülekezet lelkésze három egyházmegyei tanács jelölését kapta. Gyenge János, az egyházkerület illetékese az MTI-nek elmondta, a jelöltek közül az egyházkerület december 14-én tartandó közgyűlése választja meg Erdély 46. református püspökét. A tisztséget 2000 óta betöltő Pap Gézának lejár a második mandátuma, az egyház belső szabályai szerint újabb püspöki mandátumra nem jelölhető. Az Erdélyi Református Egyházkerülethez – a kerület saját nyilvántartása szerint – több mint 310 ezer gyülekezeti tag tartozik, köztük elenyésző azok száma, akik nem magyar anyanyelvűek. MTI Krónika (Kolozsvár) 2012. december 6.KRE: a magyar emberek szavazzanak az RMDSZ-reA Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleménye az erdélyi magyarság képviseletéről. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) a kezdetektől állást foglalt abban a tekintetben, hogy mindenképpen szükség van a magyar kisebbség bukaresti képviseletére. Az egyenlő távolság elvének kinyilatkoztatásával, a KRE nem kívánt beleszólni a magyar politikai pártok ez irányú egyeztetésébe. A KRE jónak tartotta a „nemzeti válogatott" létrehozását. Ennek meghiúsulását elsősorban az EMNP és az MPP jobb oldali koalíciójának elmaradásában látja, aminek szinte egyenes következménye volt az, hogy az EMNP, a teljesen más arányt mutató RMDSZ-szel sem tudott megegyezni. Ilyen körülmények között, - továbbra is fenntartva az eredeti álláspontot - ismételten kijelentjük: az erdélyi magyarság parlamenti képviseletére szükség van! Éppen ezért, egyetértünk Szász Jenőnek, a leendő Nemzetstratégiai Intézet vezetőjének a hasznos szavazatok megbecsülésének elvére való felhívásával. Visszautasítjuk Tőkés László volt püspök azon kijelentéseit, mely szerint a KRE elfogadhatatlan szervilizmust tanúsít az RMDSZ felé. Emlékeztetjük, hogy már az ő püspöksége idején is, a KRE választási állásfoglalásai értékelvűen alkalmazkodtak az adott helyzethez. Így esett meg, hogy volt ahol támogattuk az RMDSZ jelöltjeit, volt ahol nem. Jelenleg a KRE igyekszik betölteni azt a szerepet, melyet épp a KRE közgyűlésén életre hívott, és azóta az EMNP-vel egybemosott EMNT teljesen elfelejtett, éspedig: a politikai csatározásokon és pártérdekeken túl, szem előtt tartani az erdélyi magyarság mindenkori érdekeit! Kijelentjük: a „nemzeti válogatott" életre-hívásának kudarcáért nem vállalhatunk felelősséget! Az a magyar politikai elit felelőssége, és a megegyezésre képteleneket ott kell keresni! A jelen helyzetben, - a román pártszövetségek mért arányait tekintve, ugyanakkor szem előtt tartva a magyar érdekképviselet arányos szükségességét, valamint az egyes magyar szavazatok legnagyobb hasznosíthatóságát - felszólítunk minden felelősséget hordozó magyar embert, hogy szavazzon a pillanatnyilag legnagyobb eséllyel pályázó RMDSZ jelöltjeire. A KRE Tájékoztatási Szolgálata Szatmár.ro 2012. december 6.Helyi szinten kiegyezett az MPP és az EMNPSánta Imre, az EMNP Sepsiszentgyörgy körzeti jelöltjének támogatása mellett döntött a Magyar Polgári Párt megyeszékhelyi szervezete. Időközben Kézdivásárhelyen is hasonló megállapodás született. Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke Sánta Imre társaságában jelentette be a városi szervezet elnökségének döntését. A polgári alakulat képviselője felvezetőjében rámutatott, hogy bár továbbra is az az álláspontjuk, hogy a két alakulat közötti koalíció esetében nagyobb esély lenne az alternatív bejutási küszöb teljesítésére, viszont egy mostani EMNP siker egyben az MPP további sorsát is megpecsételheti, ezért is döntöttek helyi szinten Sánta Imre támogatása mellett. Bálint kifejtette, hogy bár más pártnak nem kampányolhatnak, még akkor sem, ha az ő alakulatuk nincs versenyben, viszont a Néppárt bátorságát csak értékelni tudja, hogy képes volt átvenni azt a szerepet, amelyet az MPP 2008-ban magára vállalt, éspedig a választás szabadságának megteremtését az erdélyi magyarok számára. Az MPP-s politikus az ellenfeleknek is üzent, elmondva: lebeszélni a választópolgárokat arról, hogy a nekik jobbnak tűnőre szavazzanak, egyenlő az egypártrendszerhez való visszatéréssel, ugyanúgy, ahogy az is hasonló reflexeket idéz, hogy a versenybe szállókat egyesek a pálya szabadon hagyására próbálják rávenni. Végül Bálint rámutatott, bár fennáll a képviselet elvesztésének az esélye, de ennek ellenére nem lehet hagyni, hogy továbbra is azok folytassák azt, akik nem a köz hasznát szolgálják. A városi szervezet elnöke tartózkodott attól, hogy egy esetleges megyei szintű megállapodás lehetőségét boncolgassa. Sánta Imre a megállapodás kapcsán elmondta, hogy bár soha nem volt az MPP tagja, de tevékenyen részt vett abban a folyamatban, amely a polgári alakulat létrejöttéhez vezetett. Sánta ugyanakkor kifejtette: a választás szabadságának megteremtése mindkét pártnak célkitűzése, ezért természetesnek veszi, az együttműködést. A képviselőjelölt felhívást is intézett a választópolgárokhoz, melyben minél nagyobb mértékű részvételre szólít fel mindenkit. „Egy kicsit mindenkinek politizálni kell, és a részvétel is egyfajta politikai tett, amely által elérhetjük a változást” – magyarázta Sánta. A bejelentést követően a két alakulat kézdiszéki szervezetei is jelezték, hogy hasonló megállapodás született Felső-Háromszéken is, ami egyben a két párt helyi kapcsolatainak szorosabbra fűzését is szolgálja. Nagy D. István Székelyhon.ro 2012. december 6.Nem világosVasárnapi tévés nyilatkozata óta Szász Jenő korábbi székelyudvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Párt volt elnöke már megkapta a magáét hirtelen politikai pálfordulásáért, most majd Orbán Viktoron a sor, hogy megmagyarázza: miként lehet olyan valakit nemzetstratégiai főmatadorrá avanzsálni, akinek nincs következetes és követhető nemzetpolitikai vonalvezetése. Mert nincs, hiszen 2003-ban még vezető szerepe volt abban, hogy a Reform Tömörülés kiléptetésével kettészakadt az RMDSZ, majd a Magyar Polgári Párt megalapításával megpróbálta kétpólusúvá tenni az erdélyi magyar politikát, ám mivel sokak szerint ki is sajátította a nemzeti oldal képviseletét, az tovább morzsolódott, hogy ma mindenki azt kérdezze: Szász végül is hol áll, a jobb vagy a bal oldalon, mert az RMDSZ mellett korteskedve már nincs egy platformon a Néppárttal, s e kettőhöz mérten az ő MPP-je sehol sincs, hiszen a választásokon nem indul, de akkor meg minek van egyáltalán? Tehát ha a polgári párt hirtelen fölöslegessé vált, alapító elnöke miért nem vezeti vissza az RMDSZ-be? Talán azért nem, mert közben ő maga azt nyilatkozza, hogy december 9-én két rossz közül kell választania az erdélyi magyarságnak, ergo az MPP tagságát, híveit csak nem fogja összeboronálni a rossz RMDSZ-szel! Vagy mégis? Mert az szerinte kevésbé rossz, mint a Néppárt, bár hogy ez utóbbi miért olyan rossz, arra nem adott magyarázatot. Majd csak megvilágosodunk magunktól... Az ügyben sem ártana több világosság, hogy miért nem jó kiskapunak a 6:3-as parlamenti bejutási küszöb, amit maga az RMDSZ is szorgalmazott 2008-ban, amikor attól félt, hogy az MPP megjelenésével megoszlanak a voksok, s a tulipán nem bukik át az 5 százalékos küszöbön. Akkor jó volt az RMDSZ-nek az alternatív küszöb mint biztosíték, most meg kárhoztatják és nevetségessé próbálják tenni. Pedig még akár jól is foghat... Ami végképp nem világos: hogyan lehet felemás-furcsa nyilatkozatokkal arra bírni azt a félmillió emberünket, hogy elmenjen szavazni, aki a nyáron erre nem volt hajlandó? Dénes László Székelyhon.ro 2012. december 6.Harmadszor halasztanak (Mikó-per)Két halasztás után a tegnapra kitűzött tárgyalás is röviden végződött a ploieşti-i táblabíróságon: a két magyar vádlott, a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásáért alapfokon három-három évi börtönre ítélt Markó Attila és Marosán Tamás vaskos iratcsomót nyújtott be ártatlanságának, illetve a református egyház tulajdonjogának bizonyítására. Fellebbezésük indoklása is méretes – ebben lebontják és cáfolják a buzăui bíróság elmarasztaló döntésében felhozott érveket –, ezenkívül összeállították az iskola történetét, alaposan ismertették jogi helyzetét a kezdetektől napjainkig, de sok más olyan dokumentumot is letettek, amely az idén került elő magyarországi és romániai levéltárakból, illetve magánszemélyek hagyatékából, és tanúkihallgatásokat is kértek. Az ügyész nem emelt kifogást, a következő tárgyalást 2013. január 15-re tűzték ki. Lehet azonban, hogy akkor sem lesz érdemi előrelépés, mert ha Markó Attilát megválasztják képviselőnek, az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé kerül. A Mikó tulajdonjogát vitató per két éve a sepsiszentgyörgyi törvényszéken kezdődött, miután az iskola volt tanári lakásait megvásároló bérlők feljelentését az Országos Korrupcióellenes Ügyészség megalapozottnak ítélte, és bűnvádi eljárást indított az egykori visszaszolgáltatási bizottság három tagja ellen. Az ügyet néhány halasztás után a buzăui bíróságra helyezték át, amely idén júniusban kimondta az iskola visszaállamosítását. Ha ezt felsőbb fokon is jóváhagyják, Marosán és Markó börtönbe kerül, az Erdélyi Református Egyházkerületnek pedig még egymillió lejt meghaladó kárpótlást is ki kell fizetnie. Demeter J. Ildikó Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. december 6.Hatalmi póker vagy saját jövő?Románia újra választ. A közvélemény-kutatások szerint ugyan legfeljebb 37 százalék körüli részvétellel, miközben a választójoggal rendelkező polgárok 73 százalékának fogalma sincs, kik is indulnak körzetükben. Ilyen körülmények között dől el, marad-e jelenlegi kényelmes többségi helyzetében a Szociálliberális Unió (USL), netán besöpri a hőn áhított kétharmados többséget, vagy a korábbi kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) által fémjelzett választási koalíciónak, az Igaz Románia Szövetségnek (ARD) sikerül megállítania a romániai jobbközép zuhanását. A romániai magyarság számára azonban a történelmi premiernek számító magyar–magyar versenynek van igazi tétje. Az RMDSZ és az EMNP között kell választania, abban a nem titkolt reményben, hogy utoljára kényszerül ilyesfajta meghasonulásra, noha a kampányfinisbe még be-becsúszott néhány érdesebb megmozdulás. Az RMDSZ az ötszázalékos küszöb teljesítésével készül a parlamentbe, az EMNP-n pedig csak a 6:3-as alternatíva teljesítése segíthet. A néppárti aritmetika szerint minden magyar nyer, ha egy helyett két magyar párt jut a parlamentbe, míg a szövetség retorikája politikaelméleti értekezés szintjére igyekszik silányítani a témát, a romániai magyar közösségre nézve roppant ártalmasnak ítélve az EMNP indulását. A nagy kérdés, hogy ez a többség számára érthetetlen és értelmezhetetlen kettősség, illetve a parlamentből való kiszorulás rémével fenyegető, azsarolás határát súroló RMDSZ-retorika mozgósítóan vagy bénítóan hat a választóra. A pártok hívószavai elvileg segíthetnének az eligazodásban. Az RMDSZ pragmatikus célokat tűz maga és reménybeli választói elé: parlamenti helyeinek megtartását és lehetőleg a kormányzati szerep elérését, ami szerintük a döntésbefolyásolás egyetlen hatékony eszköze. Az EMNP legfontosabb üzenete az autonómia és Románia föderalizálása. Az egyik közép-rövid távú stratégiát feltételez, a másik hosszabb távon igyekszik újragondolni a hazai magyarság életét, sorsát. A szavazói válasz hasonlóan kétosztatú lehet. Aki az „egyszer élünk” elvnek megfelelően tölti napjait, annak prioritáslistáján minden bizonnyal előkelőbb helyen állnak a kétségtelenül fontos út- és átereszépítések. Akinek viszont elege van a hatalmi pókerből, és értékalapú, saját „kezelésű” jövőt álmodik gyermekeinek, unokáinak, talán képes lesz legyőzni a többségi beágyazottság által is aládúcolt korlátait. Végéhez közeledik egy ideg- és ideálölő kampány. Most már túl fogjuk élni, akárcsak a parlamenti választásokat. Hogyan éljük majd tovább közös életünket: ez az igazi nagy kihívás. Csinta Samu Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2012. december 6.Pálfordulások és bumerángokA politikáról való gondolkodás egyik legveszedelmesebb zsákutcája a relativizálás, az álobjektivitás, az aranyközépút keresése olyan kérdésekben, melyek egyértelműek és vitathatatlanok. Meghatározó emlékem e jelenséggel kapcsán, amikor a Transindex közéleti portál kiadóigazgatója, Kelemen Attila Ármin az Erdélyi Közélet nevű levelezőlistán a román hatalom valamely otromba magyarellenes gesztusa által keltett felháborodás közepette fontosnak tartotta, hogy a listán megjelenjen egy „románpárti hozzászólás” is. Kíváncsi vagyok, hogy ha a holokauszt témáját boncolgatta volna e kis közösség, akkor is fontosnak tartotta volna-e, hogy legyen egy nácipárti hozzászólás is? Merthogy vannak a történelemben és a közéletben olyan helyzetek, jelenségek, történések, melyeket szilárd értékrendi alapzatról érdemes megítélnünk, léteznek kérdések, melyekre egyértelmű igeneket és nemeket kell mondanunk. Az értékrendek között nehéz rangsort megállapítani, de itt is adja magát néhány kapaszkodó, mint a méltányosság, igazságosság, emberségesség. Az erdélyi magyar közéletre jellemző, hogy valamennyi szereplője azt állítja magáról: célja a képviselt közösség hosszú távú fennmaradása és gyarapodása. Egy agresszív nemzetellenes ideológiai tömörülést leszámítva – amely jól időzítve, ám ritkán hallatja hangját – a politikai képviselet vezető alakjai keresztény, nemzeti konzervatív szemüvegen keresztül azonosítják a társadalmi problémákat, és eme eszmekör válaszait foglalják politikai programjukba. Nem véletlen, hogy a nemzetközi fronton mindhárom erdélyi magyar párt az Európai Néppárt irányába hajlik. Ennek köszönhetően Erdélyben viszonylag könnyen átlátható a politikai jelenségek szövevénye. Erdélyi szemmel csakhamar helyükre kerülnek a politikai hitvallást, értékrendet változtató anyaországi közszereplők. Hiba lenne merőben formális alapon egyenlőségjelet vonni az MSZP-t – nemzeti alapállása következtében – elhagyó, ma Orbán Viktor szellemi holdudvarához tartozó Pozsgay Imre, illetve Debreczeni József között, aki a nemzeti liberális oldalról indult, ma pedig a 2006-os rendőri túlkapásokat tagadó Heller Ágnest előzi balról. Pozsgay nemzeti szempontból jó oldalra állt, Debreczeni pedig eladta lelkét a Gonosznak. Ezt csak az nem meri kimondani, aki szellemileg rest, vagy tudatos megtévesztésre törekszik. Ugyanígy az sem mindegy, hogy valaki a nemzeti autonomista oldalról áll át a román hatalomnak alájátszó „Neptun-irányzathoz”, mint Kelemen Atilla (csak névrokona a már idézett tollforgatónak), vagy fordítva: felismerve a labancok valós szándékait, a „neptunista” Tokay György oldaláról Tőkés László mellé áll, mint az aradi MPP, majd EMNT egyik vezetője, Murvai Miklós. E tárgykörbe tartozó, szomorú politikai kifakadásnak lehettünk tanúi a minap. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség, majd a Magyar Polgári Párt elnöke, aki 2004-ben még a Népi Akcióval is szövetkezett volna, csak hogy az RMDSZ-nek legyen kihívója a parlamenti választásokon, most úgy vélekedik, a szövetség „a kisebbik rossz” az EMNP-vel szemben. Íme, hova vezet a politikai féltékenység. Persze láttunk már hasonlót. Miután Csurka István eltaktikázta a 2002-es választásokat, párton belül pedig ügynököt kiáltott, mihelyst valaki a viszonyok átláthatóvá tételét vagy az anyagiak felhasználásának ellenőrzését szorgalmazta, tevőlegesen hozzájárult egy másik nemzeti radikális párt, a Jobbik létrejöttéhez. A Jobbik sikerének azonban nem örvendett, mindent megtett, hogy a MIÉP-pel azonos célokért küzdő szervezetet lejárassa, hiteltelenítse. Hasonlóképpen megkérdőjelezhetetlen Szász Jenő szerepe abban, hogy a belső demokráciához és a nemzeti célokhoz egyaránt ragaszkodó autonomisták kénytelenek voltak saját pártot alapítani. Ahelyett azonban, hogy a saját – december 9-i parlamenti választásokon nem induló – pártjával rokon gondolkodású EMNP támogatására szólítaná fel a szavazókat, az RMDSZ-t aposztrofálja „kisebbik rosszként”. E pálfordulás, már a volt pártelnök legmegrögzöttebb híveit is elgondolkodásra késztetheti. Azokat, akiket azzal tévesztett meg az igazságkeresőkkel leszámoló 2010-es kongresszuson, hogy az MPP és az EMNT között az a fő különbség, hogy a nemzeti tanács nyitott az RMDSZ irányába, míg a néppárt hajlíthatatlan és következetes. Olyan pálfordulás ez, ami minden bizonnyal meghaladja a választók ingerküszöbét is, és könnyen lehet, hogy a jövőben bumerángként csap vissza. Borbély Zsolt Attila Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2012. december 6.Kisebbségi jogvédő konferencia - Európa-szerte egyre aktuálisabb a kettős állampolgárság - Egyre nő a kettős állampolgárság aktualitása Európa-szerte, és folyamatosan nő a többes állampolgárok száma is - hangzott el egy csütörtöki budapesti tanácskozáson.Szabó Marcell, a jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős ombudsmanhelyettes Az állampolgárság aktuális nemzetközi jogi és Európa-jogi kérdései című konferencián arról beszélt, hogy a külhoni szavazás és a kettős állampolgárság intézménye két külön dolog. Az ombudsmanhelyettes álláspontja szerint a jogok demokratikus bővítését jelenti a többes állampolgárság ténye és a szavazati jog kiterjesztése. Kitért arra: a kettős állampolgárság ma már egyre elfogadottabbá válik, és hasonló a helyzet a szavazati jog kérdésével is. Rámutatott: egy magyar állampolgár kötelezettségei és jogai nem térnek el gazdasági szempontból az unió más állampolgáraiétól, azaz a nemzeti jog gazdasági értelemben vett exkluzív volta megszűnt. A magyar állampolgárok ugyanakkor a magyar politikai közösség részei, aktív és passzív módon részt vesznek a választásokon, és ez az a járulékos elem, amely megkülönbözteti a nemzeti és az uniós állampolgárságot. Wetzel Tamás egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos elmondta: példák egész sorát lehet említeni arra, milyen kedvezményeket szerepeltetnek az állampolgársági joggal kapcsolatban Európa-szerte. Kiemelte: Szlovákia - amely bírálja Magyarországot az egyszerűsített honosításért - 1997 és 2005 között a határon túliak közül csaknem tízezer embernek adott szlovák állampolgárságot. Magyarország is ezt a típusú szabályozást alkalmazza - jegyezte meg a miniszteri biztos. Egyre több a kettős állampolgár az Európai Unióban, ezért a kérdés aktualitása is egyre nő - mondta előadásában Gyeney Laura, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Kiemelte: több tagállam ugyanakkor a mai napig megköveteli, hogy ha honosítás útján szerez állampolgárságot valaki, a korábbiról mondjon le, de ez az eljárás szerinte nehezen értelmezhető. Alapvető kérdés, hogy ez a gyakorlat az integrációs törekvésekkel miként egyeztethető össze - tette hozzá az egyetemi oktató. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője a kettős állampolgárság elméleti kérdéseit tekintette át. Téves szemléletnek nevezte, hogy 1989 után jelent volna meg a nacionalizmus, mindig is jelen volt, csak nem lehetett róla beszélni - mondta. Az intézet vezetője szerint nem 1989 után vált politikai kérdéssé a nemzet meghatározása, hanem mindig is az volt, és a tudomány csak "kullogott utána". Hangsúlyozta: egyes államok - Magyarország nem tartozik közéjük - nemzeti alapon definiálták magukat a rendszerváltás előtt. Mint rámutatott: az alapszerződések megkötése után válik markánssá a jobb- és baloldal között a különbség ebben a kérdésben, majd újabb állomásként említette a státustörvény megalkotását. Az új alkotmány már azt rögzíti, hogy Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarok iránt - hangsúlyozta, és kitért a szavazati jog kiterjesztésének folyamatára is. (MTI) 2012. december 6.Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet gazdasági és önkormányzati szakbizottsága - A Kárpát Régió Üzleti Hálózat első féléves működéséről, valamint az azzal kapcsolatos további tervekről volt szó többi között a Magyar Állandó Értekezlet gazdasági és önkormányzati szakbizottságának negyedik ülésén csütörtökön Budapesten.A nemzetpolitikai államtitkárságnak az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a szakbizottság tagjait a testület elnöke, Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntötte. Szatmáry Kristóf beszámolót tartott a Kárpát Régió Üzleti Hálózat első féléves működéséről, valamint az azzal kapcsolatos további tervekről. A közleményben kitértek arra is: az ülésen a 2012. július 1-től hatályos, A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény értelmében megalakult Hungarikum Bizottság tevékenységéről a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője tájékoztatta a bizottság tagjait. A Hungarikum Bizottság munkájában a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei is részt vesznek. A tanácskozásnak emellett az európai területi együttműködésben rejlő új lehetőségek, valamint a határ menti közútfejlesztés is kiemelt témája volt. Előbbiről a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, míg utóbbiról a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ tartott beszámolót. Az ülés résztvevőit Nagy Viktor, az Eximbank és Mehib Zrt. vezérigazgató-helyettese tájékoztatta a két intézménynek a kereskedelemfejlesztést szolgáló új termékeiről. A szakbizottság külhoni tagjai a határon túli magyar régiók gazdaságának és önkormányzatainak helyzetéről adtak tájékoztatást. (MTI) 2012. december 7.A budapesti Gozsdu-vagyon helyzetéről készít jelentést a román külügyminisztériumA román ortodox egyház alapítványa által követelt budapesti Gozsdu-vagyon jelenlegi helyzetéről készít jelentést a román külügyminisztérium. A dokumentumot a bukaresti kormány szerdai ülésén mutatják be – közölte pénteken a Mediafax hírügynökség Victor Ponta miniszterelnök egy televízió-műsorban elhangzott bejelentését idézve. Ponta szerint a jelentést nyilvánosságra hozzák, és később döntenek arról, hogy parlamenti különbizottságra, a miniszterelnöki hivatal vizsgálati főosztályára vagy más intézményre bízzák-e az ügy kivizsgálását. A román kormánypárti média lejárató kampányt indított a jobbközép ellenzék egyik vezérlakja, Mihai Razvan Ungureanu volt külügyminiszter ellen, azt sugallva, hogy 2005-ben „lemondott" Magyarország javára a Gozsdu-vagyonként ismert, egymilliárd euróra becsült „román örökségről". Erre reagált a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) szócsöveként ismert Antena 3 hírtelevízió műsorában Victor Ponta miniszterelnök. A televízió – leleplezőnek szánt – riportjában azt is Ungureanu bűneként tüntette fel, hogy a 2005-ös magyar-román megállapodást ratifikáló kormányrendelet szenátusi vitáján 2006-ban az egyezmény elfogadása mellett érvelt. Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) a 19. század második felében sikeres ügyvéd volt Budapesten, és alapítványt hozott létre „a tanulni vágyó magyarországi és erdélyi ortodox román fiatalok" támogatására. Halála után a román ortodox egyház kezelte több budapesti ingatlant is magába foglaló hagyatékát. Az alapítvány vagyonát 1952-ben a magyar állam kisajátította. A két ország 1953-ban egyezményt írt alá, amelynek értelmében kölcsönösen lemondanak mindennemű vagyoni követelésről egymással szemben, de a kilencvenes évek második felében létrehozott nagyszebeni Emanuil Gojdu ortodox alapítvány jogutódként lépett fel, és ezen a címen szerette volna visszakapni a vagyont. A Gozsdu-vagyon sorsa sokáig vita tárgyát képezte a két ország között. Ezt a vitát látszott rendezni a 2005 októberében Somogyi Ferenc magyar és Mihai Razvan Ungueranu román külügyminiszter által aláírt, egy új Gozsdu Közalapítvány létrehozását célzó megállapodás. Ennek értelmében a felek évente 200 ezer eurós állami költségvetési támogatást juttattak volna az alapítványnak, amely ösztöndíjakkal, csereprogramokkal, a Gozsdu Manó Emlékmúzeum és Stratégiai Partnerségi Intézet létrehozásával szolgálta volna a magyar-román közeledést. A parlamenti vita során a megállapodást az akkori szociáldemokrata ellenzék úgy értelmezte, hogy az új közalapítvány megfosztaná az ortodox egyház által működtetett nagyszebeni Emanuil Gojdu Alapítványt a nagy értékű vagyon visszaszerzésének lehetőségétől. A nacionalista hangulatkeltés hatására a kormánypártok is kihátráltak a megállapodás mögül és 2008-ban a román szenátus érvénytelenítette azt a 2005-ös kormányrendeletet, amellyel Románia is ratifikálta a Gozsdu-ügyen aláírt magyar-román megállapodást. Ezzel a 2005 és 2008 között hatályos magyar-román Gozsdu-egyezményt Románia gyakorlatilag egyoldalúan felmondta. MTI Erdély.ma 2012. december 7.Parlamenti választásokat tartanak vasárnap RomániábanA részvételen múlik képviseletünk a törvényhozásban Szombaton reggel 7 órakor befejeződik a választási kampány. Vasárnap 7 és 21 óra között 18,2 millió romániai választót várnak az urnákhoz járulnak, hogy meghatározzák az elkövetkező négy évre a parlament összetételét. Az idei törvényhozási választásokon két nagy pártszövetség – a Szociálliberális Szövetség (USL) és az Igaz Románia Szövetség (ARD) – méri össze az erejét. 1989 után most fordul elő első alkalommal, hogy két magyar párt – az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – indul a választásokon. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap nyilatkozatában úgy vélekedett, amennyiben a vasárnapi választásokon a magyarok részvétele nem marad el a románokétól, akkor arányos képviselet valósulhat meg. Az EMNP vezetője, Toró T. Tibor úgy látja, mindkét magyar párt bejuthat a törvényhozásba. Lapunk a négy hétig tartó választási kampányról Kovács Pétert és Szilágyi Zsoltot, az RMDSZ és az EMNP kampányfőnökeit kérdezte. Szabadság (Kolozsvár) 2012. december 7.Művészettörténeti konferencia a Magyar Tudomány NapjánA Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében először rendeztek művészettörténeti témájú előadásokat felsorakoztató szekciót november 30-án, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jókai (Napoca) utcai székházának dísztermében. Nyitóbeszédében dr. Sipos Gábor, az EME elnöke kiemelte a konferencia fontosságát, és méltatta a kolozsvári művészettörténeti iskola eredményes működését. A művészettörténet iránt érdeklődő hallgatóság (köztük számos diák) ízelítőt kaphatott az erdélyi művészet kutatásának legújabb eredményeiből. Az előadók soraiban művészettörténészek mellett a rokon szakmák képviselői, restaurátorok, műemlékes szakemberek is voltak. A négy tömbbe csoportosított előadások kronológiai sorrendben követték egymást a középkortól egészen a XX. század elejéig. Az előadásokon szó esett többek között a középkori somlyóújlaki templom kutatásának legújabb részleteiről (Emődi Tamás), több erdélyi szász templom falképeinek feltárásáról (Kiss Lóránd) – ezek fa bútorzatának vizsgálata alkalmával előkerült igen fontos leletekről külön beszámoló is elhangzott (Mihály Ferenc). De a küküllői református egyházmegye XVIII. századi nemesi textília-adományai (Horváth Iringó), a tordai reformátusok XVI–XVIII. századi templomai (Weisz Attila) és nem utolsósorban a dési ferences templom kegykép-másolatai (Kovács Zsolt) is kiemelkedő témái voltak a szekciónak. Az előadás-sorozatot Murádin Jenő művészettörténész Körösfői-Kriesch Aladár kolozsvári tevékenységéről szóló bemutatása zárta. A szekció előadásai után Sarkadi Nagy Emese Local Workshops – Foreign Connections. Late medieval altarpieces from Transylvania című (Helyi munkaműhelyek – külföldi kapcsolatok. Késő középkori oltárképek Erdélyben) könyvét Poszler Györgyi művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa értő elemzéssel mutatta be. Beszédében kiemelte, hogy e kötet a téma egyes alapvető kérdéseinek tárgyalása mellett az erdélyi késő középkori oltárok és oltártöredékek első szakszerű katalógusát is tartalmazza. Az erdélyi késő középkori oltárokról a kötet szerzője külön előadást is tartott a szekcióban. Ezt követően a rendezvény házigazdája, Weisz Attila rövid záróbeszédében bemutatta az új szekció létrejöttének okait, körülményeit és célkitűzéseit, megköszönve az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek a szervezésben nyújtott önzetlen támogatást. A művészettörténeti konferencia tartalmas és tanulságos előadásait végighallgatva reméljük, hogy a jövőben is lehetőség adódik a hasonló, építő jellegű szakmai tanácskozásokra, amire az Erdély művészeti öröksége iránt megnőtt érdeklődés, valamint az egyetemi oktatáshoz vagy a különböző szakintézményekhez kötődő kutatások alapján bizton számíthatunk. Csécs Kinga Szabadság (Kolozsvár) 2012. december 7.Első a román felirat, döntött a bíróság kétnyelvű táblaügybenVisszautasította a sepsiszentgyörgyi önkormányzat fellebbezését a kétnyelvű feliratok tárgyában a brassói táblabíróság. Az igazságszolgáltatási szerv végleges és megfellebbezhetetlen ítéletében megerősítette a Kovászna megyei törvényszék korábbi döntését, miszerint az állam nyelvén írt szövegnek kell szerepelnie elsőként valamennyi köztéri táblán, a más nyelvű szövegek csak ezután következhetnek. A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalt Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus perelte be a közigazgatási bíróságon amiatt, hogy nem tartja be a közfeliratozásban az állam hivatalos nyelvének használatára vonatkozó törvényeket. A másodfokú, végleges ítéletben a bíróság arra kötelezi a szentgyörgyi önkormányzatot, hogy cserélje ki a közintézmények székhelyeire kihelyezett táblákat, hogy a román felirat legyen felül. Hasonlóképpen kell eljárni a városban kihelyezett háromnyelvű – magyar, román és angol – turisztikai útmutatók, de az utcanévtáblák esetében is. A bírósági ítélet szerint az önkormányzatnak a parkolóautomaták és parkolócédulák esetében is a román nyelvet kell megadnia elsőként, és azt is elrendeli, hogy a jövőben minden feliratozás eszerint az elv szerint történjen. A városban ugyanis több közintézményen a magyar felirat szerepel elsőként, és ugyanez érvényes bizonyos utcanévtáblák esetében is. Antal Árpád polgármester korábban ezt azzal indokolta, hogy egy 75 százalékban magyarlakta városban alkalmazkodni kell a nemzetiségi viszonyokhoz, és a magyar feliratnak kell szerepelnie elsőként. Mint ismeretes, tavaly Kovászna megye alprefektusa, Valentin Ionaşcu a közigazgatási bírósághoz fordult – elmondása szerint a román civil fórumok kérésére –, mert úgy véli, törvénytelen a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal bejáratánál található tábla, mivel azon első helyen szerepel az intézmény magyar megnevezése. Ezt követően Codrin Munteanu prefektus összesen 18 bírósági eljárást kezdeményezett a megyei, illetve a helyi önkormányzatok ellen a székely szimbólumok vagy a magyar nyelvhasználat miatt. Szerző(k): Pap Melinda Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
