Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 294 találat lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-294
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2012. április 25.

Új köntösben a könyvtár és a múzeum
Nemrég ünnepelték a könyvtárosok napját. A Maros megyei tanács intézményeként működő megyei könyvtár és a nagynevű Teleki–Bolyai könyvtár méltó rangot vívott ki az országban az említett intézmények között. Ehhez jelentősen hozzájárult az is, hogy a megyei önkormányzatnak köszönhetően olyan beruházásokat sikerült eszközölni, amelyekkel korszerű körülményeket teremtettek. Nemsokára befejezik a volt Park Szálloda átalakítását is, aminek egy része szintén a könyveknek ad otthont. A további tervekről, elképzelésekről Lokodi Edit Emőkével, a megyei tanács elnökével beszél-gettünk.
– A Kultúrpalota felújítási munkálataival párhuzamosan, az ugyanabban az épületben levő megyei könyvtárat is sikerült korszerűsíteni, sőt értesüléseink szerint bővítik a helyiségeket.
– Számtalan korábbi, tulajdonjogi meg egyéb jellegű vitát követően végre sikerült "tiszta vizet önteni a pohárba". Semmi nem indokolta egy szálloda fenntartását, így a megyei önkormányzat úgy döntött, hogy közhasznúvá alakítja át az épületet, így az egykori Park Szálloda helyiségei új rendeltetést kapnak. A földszinten egy modern megyeikönyvtár-részleget rendezünk be az idegen nyelvű irodalom számára és a jogi és közigazgatási szakkönyveknek. Lesz olvasóterem, információs és marketingközpont, multimédiás részleg. Célunk az, hogy a jelenlegi elvárásoknak megfelelően a megyei könyvtár szolgáltatásait bővítsük. Az épület teljes felújításának értéke 3.817.000 lej, és helyi költségvetésből valósul meg. Nem vártuk meg a munkálatok befejezését, ezt megelőzően az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövetsé-gének támogatásával a könyvtár internetes részlegén megnyithattuk az American Cornert, az amerikai kultúrát népszerűsítő információs központot, ahol angol nyelvű írott és audiovizuális anyagokból tájékozódhatnak az érdeklődők. Ezek a beruházások 220.000 lejbe kerültek a megyei önkormányzatnak. Ugyanakkor a gyerekrészlegen korszerűsítettük a világító- és központifűtés- rendszert, felújítottuk a belső falfestést, megőrizve az eredeti színeket és anyagokat, a padlózatot, a márványlépcsőket és faburkolatot. A beruházás értéke 336.506 lej. Nemsokára átadjuk az öt szint között működő felvonót, ami megkönnyíti a könyvtár megközelíthetőségét és a raktári állomány kezelését is. Erre 270.000 lejt költ a tanács.
Ha már a könyvtárakról beszélünk, akkor nem hagyhatjuk szó nélkül a Teleki–Bolyai Könyvtár restaurálását sem, annál is inkább, mivel ez jelentős idegenforgalmi célpont is.
A Teleki–Bolyai Könyvtárat teljesen megújítjuk. Egyelőre az épület jobb szárnyában a belső- és külső falfestéseket végezzük el, kijavítottuk a padlót, új fűtőtesteket helyeztünk el, renováltuk a falépcsőt, modernizáltuk a villanyhálózatot, a levegőztető berendezést stb. Befejeztük a Wesselényi-szárny és a homlokzat felújítását. A belső udvar is új arculatot nyer. Az eddigi munkálatok összege 5 millió lej felett van.
– Hasonló állagmegőrző, átalakító munkálat zajlik a megyei múzeum néprajzi részlegének otthont adó Toldalaghi- házban és a volt katonai sorozóközpont is új alakot nyer.
– Az említett munkálatok a megyei múzeum koncepcionális átalakításának a része. Ahhoz, hogy ma egy múzeumot látogathatóvá, élvezhetővé tegyünk a nagyközönség számára, a helyiségeket is át kell alakítani, interaktívabbá kell tenni. Ezért az állagmegőrzés, restaurálás mellett, amelynek keretében, például a Toldalaghi-házban helyreállítottuk a régi báltermet, amelyből kiállításokra és kamarakoncertekre is alkalmas termet alakítunk ki. Hasonlóképpen átalakul a természetrajzi részleg is. Az udvaron a raktárnak, garázsoknak és restauráló műhelyeknek egy új épületet húztunk fel. Ezáltal a régi épületben helyiségeket szabadítunk fel, létrehozzuk Románia egyik legmodernebb múzeumépületét. Erre pályázatot készítettünk, amelynek értéke 10.150.223 lej és uniós pénzalapokból valósulna meg. A terv a 7. Fejlesztési Régió várólistáján van. A várban teljesen felújítottuk a tetőszerkezetet, korszerűsítettük és restauráltuk a földszinti épületrészt, a kiállítótermeket, folyosókat, villanyhálózatot, víz- és csatornarendszert, nyílászárókat. Láthatóvá tettük a város XVII. századi pincebörtönét, megnyílt a múzeum ajándékboltja és a kávézó is, ahol időszakos képző- és fotóművészeti tárlatot is szerveznek. 2008 és 2011 között 1.063.346 lejt ruháztunk be, amiből 300.000 lej a művelődési tárca átutalása. A vár felújításával együtt reméljük, hogy jelentős turisztikai célpont lesz majd a múzeum régészeti részlege.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)

2012. április 25.

Sapis TDK – tizenegyedik alkalommal
"Tanulni annyi, mint szétszedni a világegyetemet kockáira és gömbjeire és spirálisaira – és újból összerakni magunknak." Ez a Bodor Pál-idézet a mottója a marosvásárhelyi Sapientián április 27-én és 28-án zajló Tudományos Diákköri Konferenciának, amelyet a Műszaki és Humántudományok Kar az egyetem alapításától kezdődően minden évben megszervezett. A tizenegyedik TDK pénteken a hazai, illetve határon túli meghívottak előadásaival kezdődik. A rendezvényt idén megtiszteli jelenlétével dr. Kontra Miklós, a Szegedi Tudományegyetem professzora, előadásának címe: A nyelvi emberi jogok és a magyarok. Szintén pénteken dr. Ábrám Zoltán, a MOGYE egyetemi tanára az erdélyi magyarság helyzetéről, életmódjáról, egészségi állapotáról értekezik. Dr. Fodorpataki László, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológiai – Földtan Karának docense Mire használhatók a stresszelt növények? címmel tart előadást, dr. Márton László Ferenc, az EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar Villamosmérnöki Tanszékének vezetője az új jelfeldolgozó eljárásokról beszél. A díszelőadások után nem marad el a hagyományos borkóstoló és állófogadás sem, erre 6 órától kerül sor a campus szenátus termében.
A konferencia második napján a diákok mutatják be dolgozataikat. Az előadások négy egységben zajlanak, az alábbi szakirányok szerint: kertészmérnöki, kommunikáció és közkapcsolatok és egészségügyi szakpolitikák, számítástechnika és informatika, automatizálás, távközlés és mechatronika. Az ülésszakra 23 marosvásárhelyi sapientiás diák hozza el tudományos igényű munkáját. Idén több munka kerül bemutatásra, mint tavaly, a legtöbb, – szám szerint 6 – dolgozat a kertészmérnöki szakról származik, a kommunikáció, illetve az informatika szakosok 4-4, az automatika és alkalmazott informatika, illetve az egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások szak diákjai 3-3 dolgozatot, a távközlés szakosok, a mechatronikások, illetve a számítástechnikások 1-1 dolgozatot mutatnak be, a fordító szakról senki nem jelentkezett, így ezt a szekciót kivették a programból. A TDK a megszokott forgatókönyv szerint eredményhirdetéssel, a legügyesebb diákkutatók díjazásával zárul.
Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely)

2012. április 25.

EME orvoskongresszus Szovátán
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya idei, sorrendben XXII. tudományos ülésszakát Szovátán rendezték meg, április 19. és 21. között. Erdély magyar orvosainknak évi nagytalálkozója főleg a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem végzettjeit szokta összegyűjteni.
A csütörtöki továbbképző előadások után pénteken reggel került sor az ünnepélyes megnyitóra. Ezt Mártha Krisztina szakosztályi titkár, a szervezőbizottság elnöke vezette. Felszólalt Ritli László egészségügyi miniszter, aki a romániai egészségügyi helyzetet más európai országokéhoz viszonyító adatokat közölt, beszélt a családorvosi hálózatról és a készülő egészségügyi törvényről. Üdvözlő beszédet mondott még Lokodi Emőke, a Maros megyei tanács elnöke és Péter Ferenc, Szováta polgármestere. Egyed Zsigmond Imre professzor, a szakosztály elnöke közölte, hogy sikerült megalapítani az egyetem első rektorának nevét viselő Dr. Csőgör Lajos-díjat, amelyet a kiváló egyetemi oktatóknak fognak jövő évtől kiosztani. A már hagyományos Lencsés György Ars Medica-díjat az idén dr. Lőrinczi Zoltán idegsebész előadótanárnak ítélték oda. A Kopp Elemér-díjat három fiatal gyógyszerész-kutató kapta.
A továbbiakban 15 szekció keretében 133 dolgozat hangzott el, közülük 29-et külföldi szerzők mutattak be. Egy hollandiai és egy ausztriai magyar kutatón kívül a többiek Magyarország orvosi egyetemi központjaiból jöttek. Kolozsvárról négyen szerepeltek előadással. Gaal Viola onkológiai, Gaal György orvostörténeti, Korcsog Mátyás és Tuka László gyógyszerésztörténeti dolgozatot mutatott be. Az 550 résztvevő legnagyobb érdeklődéssel a szombat déli kerekasztal beszélgetést várta, amelynek címe Minisztereink az erdélyi betegellátásról volt. Erre a jelenlegi miniszteren kívül a korábbi tisztségviselőket, Bárányi Ferenc, Hajdú Gábor és Cseke Attila minisztereket, Székely Ervin államtitkárt, Molnár Géza és Vass Levente miniszteri tanácsosokat hívták meg, akik közül Bárányi és Ritli nem tudott részt venni a megbeszélésen. A többiek egy-egy felvetett témáról mondták el a véleményüket, az összkép nagyon lehangolóan hatott. Egyikük meg is fogalmazta, hogy az államilag támogatott korábbi egészségügyi rendszer működött a legjobban. Amióta 1997-ben bevezették a német egészségügyi biztosítási rendszeren alapuló betegellátást, a helyzet egyre romlik. Európában a legjobb a német rendszer, csak ahhoz a németekre is szükség van! – hangzott el. Jelenleg csak a SMURD mentőszolgálat működik az elvárások szerint az országban. A legtöbb probléma a biztosítási rendszer körül adódik. A most közvitára kerülő egészségügyi törvény egy újabb próbálkozás a vitás kérdések rendezésére.
A záróülésen a fiatal kutatók legjobb dolgozatait jutalmazták, s elhangzott a jövő évi kongresszusra szóló meghívás: erre Székelyudvarhelyen kerül majd sor.
G. Gy. Szabadság (Kolozsvár)

2012. április 25.

Toró intelmei a kolozsváriaknak
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem tartja elfogadhatónak az RMDSZ eddigi egyetlen ajánlatát sem a közös listaállítást illetően – szögezte le tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az alakulat országos elnöke.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem tartja elfogadhatónak az RMDSZ eddigi egyetlen ajánlatát sem a közös listaállítást illetően – szögezte le tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az alakulat országos elnöke. A Tőkés-párt vezetője figyelmeztette az EMNP Kolozs megyei szervezetét, súlyos ellentmondásba kerülne az országos vezetőséggel, amennyiben elfogadná az RMDSZ-nek azt az ajánlatát, amely lehetőséget biztosítana a néppártos jelölteknek arra, hogy a szövetség tanácsoslistáján induljanak a június 10-i helyhatósági választásokon.
„Eddig csak azt hallottam az RMDSZ-től, hogy a lakat le van verve, a kulcs el van hajítva, és mindenki számára nyitva áll a lista. Ezt egyszerűen elfogadhatatlannak tartom. A remény hal meg utoljára, így én még reménykedem abban, hogy a hátralévő két napban a megyei szervezeteknek sikerül dűlőre vinniük az ügyet, és reményeim szerint hárompárti lista készül Kolozsváron a helyhatósági mandátumokért” – fogalmazott Toró. Mint korábban írtuk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében tartott nyílt tárgyaláson a három magyar alakulat kolozsvári vezetői hajlandóságot mutattak a megegyezésre. Lapunk információi szerint azóta többször egyeztettek telefonon, és várhatóan ma asztalhoz ülnek a fennmaradó nézeteltérések egyeztetése céljából. Az EMNP-elnök tegnapi állásfoglalása nehéz helyzetbe hozza Gergely Balázst, a párt közép-erdélyi régióelnökét és kolozsvári polgármesterjelöltjét.
Annak apropóján, hogy a demokrata liberálisok kolozsvári polgármesterjelöltje Emil Boc volt kormányfő lesz, Toró újságírói kérdésre leszögezte: a kolozsvári magyar közösség érdekeit szem előtt tartva az EMNP adott esetben akár a román pártokkal is hajlandó egyezséget kötni.
Toró T. Tibor kifejtette, a párt mindenhol, ahol csak teheti, saját listát indít, olyan helyeken is, mint Sepsiszentgyörgy vagy Gyergyószentmiklós, ahol a jelenlegi RMDSZ-es, illetve MPP-s városvezetőt támogatják. „Minden település esetében a magyar közösség érdekeit szem előtt tartva döntünk arról, hogy milyen színben induló városvezetőt támogatunk, de hangsúlyozom a helyi megmérettetés fontosságát” – mondta Toró T. Tibor.
EMNP-s vádak
A tegnapi sajtótájékoztatónak az adta a rendkívüli jellegét, hogy az EMNP zilahi szervezetének két képviselője elmondta, a helyi RMDSZ vezetősége burkoltan és nyíltan is megfenyegette az EMNP listavezetőit. „Naivan nyilvánosságra hoztuk a listáinkon szereplő neveket, és döbbenten tapasztaltuk, hogy az RMDSZ megyei, illetve helyi szervezetének vezetősége, Seres Dénes megyei RMDSZ-elnök személyesen is megfenyegette és megzsarolta jelöltjeinket, így próbálva rábírni őket arra, hogy lépjenek vissza. Ezt elfogadhatatlannak és felháborítónak tartjuk” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Tunyogi Tímea, az EMNP zilahi polgármesterjelöltje. „A sajtón és egyéb rendelkezésünkre álló csatornákon keresztül is felkérem Kelemen Hunor elnök urat – akinek a megválasztásához annak idején nagy reményeket fűztünk – arra, hogy teremtsen rendet az RMDSZ-ben, az efféle félelemkeltő akcióknak nincs helyük a politikai életben” – mondta Toró.
RMDSZ-es cáfolat
Lapunk megkeresésére Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, parlamenti képviselő határozottan elutasította a vádakat. „Szemenszedett hazugság a néppárt állítása, mi nem félemlítettünk meg senkit. A listáinkat két hete lezártuk, jó képességű jelöltjeink vannak, jobbak, mint azok az emberek, akiket az EMNP fel tudott sorakoztatni. Ellenben tiltakozunk az ellen a gyakorlat ellen, hogy a néppártosok folyamatosan járják falvainkat és a listánkról lecsúszott, kimaradt RMDSZ-es magyar embereket megpróbálják átcsábítani a néppártba” – válaszolt Seres Dénes.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. április 25.

K Ö Z L E M É N Y
Ivan Gasparovic szlovák államfő és Iveta Radičová volt miniszterelnök után Robert Fico kormányfőhöz fordult a felvidékiek ügyében Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
Levelükben először is gratuláltak a szociáldemokrata pártvezérnek a választásokon való sikeres szereplésért, majd felhívták a figyelmet a szlovák állampolgárságuktól jogtalanul megfosztott felvidéki magyarok helyzetére. Arra kérték a nemrég megválasztott miniszterelnököt, hogy járjon közben annak érdekében, hogy „a saját hazájukban hontalanná vált felvidékiek” az állampolgárságuk mellett valamennyi jogosultságukat visszakapják és a „rendkívül súlyos erkölcsi és anyagi kárért” kapjanak kártérítést. A levél írói szerint Szlovákia megítélését hátrányosan befolyásolná, ha a nemzetközi bíróság megállapítaná, hogy diszkriminálja állampolgárait, és súlyos erkölcsi és anyagi károkat okozott nekik.
Emlékeztették a kormányfőt arra, hogy a szlovák alkotmány kimondja: akarata ellenére senki sem fosztható meg állampolgárságától, azt csak saját kérésre lehet elveszíteni. A szlovák hatóságok alkotmányellenesen intézkedtek, amikor a huszonnégy szlovákiai magyartól megvonták állampolgárságukat. A kártérítési igény jogos, mert az állampolgárságuk mellett bejelentett állandó lakcímüket valamint a törvény alapján járó juttatásaikat is elvesztették, ráadásul a parlamenti választáson sem szavazhattak. Mindez az emberi jogok európai egyezményének rendelkezéseit is több ponton sérti, mutatott rá a levél, mely kitér arra is, hogy „az átélt lelki megrázkódtatások hatására több érintettnek károsodott az egészsége is. ”
A levélben az állampolgárságától életének 99. évében, „brutális érzéketlenséggel megfosztott” Tamás Aladárné nyugdíjas rimaszombati tanítónő ügyét is kiemelték mondván, hogy a nemsokára 100. életévét betöltő idős hölgy számára a legnagyobb ajándék az lenne, ha visszakapná szlovák állampolgárságát.
Mint ismeretes, az Emberi Méltóság Tanácsa vállalta, hogy az érintettek érdekeit képviseli az Emberi Jogok Európai Bíróságán, és díjmentes jogi képviseletet biztosít. Erdélyben a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére több ezer aláírás gyűlt össze felvidékiek melletti szolidaritásvállalás jegyében a szlovák állam jogfosztó gyakorlata ellen. Az aláírásgyűjtést Erdély-szerte tovább folytatják.
Nagyvárad, 2012. április 25.
Tőkés László
EP-képviselő Sajtóirodája.

2012. április 25.

Válasz Tőkés László felszólítására
Tőkés László EP-képviselő, előző püspök „Nagy Sándor esperes mondjon le törvényellenes módon megszerzett egyházi tisztségéről!” című közleményére reagált az érintett. Nagy Sándor esperesnek az Erdély Online szerkesztőségébe is eljuttatott válaszát közöljük a továbbiakban.
„…hogy hová juthat el egy ember, egy volt püspök, egy EU parlamenti képviselő?!!” (Idézet egy tövisháti ember rácsodálkozásából az írásodat olvasva.)
Kedves Atyámfia!
Legelőször is tisztázni szeretném, hogy veled szemben nekem nem áll szándékomban sem erkölcsi keresztyéni felelősségérzetemre hivatkozva, sem mint egyházi és hivatalosan működő erdélyi, szűkebb értelemben véve a Szatmár megyei magyarságot képviselő törvényes szervezet megválasztott képviselőjeként, hogy ne tiszteljem és ne tartsam be Istenemnek és országomnak az érvényben levő törvényeit. Kijelentem, hogy semminemű törvényes és erkölcsi jogosultsággal nem rendelkezel egy ilyen felszólítás megfogalmazására! Szánalmasnak és igen sajnálatosnak kell minősítenem, hogy volt, általam is megválasztott püspököm, RMDSZ-es Tiszteletbeli Elnök, valamint az RMDSZ-nek az európai parlamenti választások alkalmával az első helyen parlamentbe juttatott képviselője (azt követően pedig egy ideig parlamenti alelnöki tisztséget betöltő), magát politikusnak képzelő személyed ilyen módszerhez folyamodik, általad dédelgetett, már magam sem tudom hanyadik pártod „választási erejének” a fitogtatására.
Az általam betöltött egyházi tisztség, a jelenleg érvényben lévő kánon szerint is, teljesen törvényes, ellenkező esetben lehetetlen lenne ezt gyakorolnom. Engem az Egyházmegyei Közgyűlés választott meg, ezt jóváhagyta az Egyházkerületi Közgyűlés is, sőt, az általad is kijelölt Átvilágító Bizottság engedélyezte a jelölésemet. Hivatalosan a kánon szerint működő valamennyi egyházi fórum elismerte ezt.
Immár tudomásom lett róla, de számomra érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy milyen jogon rendelkezel a mai napon az általam kikért és a reám vonatkozó személyi adataimmal, amikor már évek óta nem vagy az egyházkerület püspöke. Ezzel szándékosan és etikátlan módon megszeged a személyi adatokra vonatkozó Romániában érvényben lévő rendelkezéseket. Ezen kívül, mivel nem kellett kötelező katonai szolgálatot végezzél, nem rendelkezel a katonai eskü kötelmeinek felelősségtudatával sem, velem szemben, aki elvégezte a kötelező katonai szolgálatot, mielőtt a teológiára felvételiztem és lelkész lehettem.
Választó esperesedként, aminek következtében püspöki tisztségedet gyakorolhattad, magyarság képviselői karrieredet pedig felépíthetted, kijelentem, hogy férfiatlan és elfogadhatatlan, hogy a neked tett esperesi bizalmi eskünket semmibe veszed és egyoldalúan semmissé teszed.
Végezetül tájékoztatom a közvéleményt, híveimet és választópolgáraimat, hogy a Szatmár Megyei Tanács által is kikért CNSAS hivatalos álláspontja szerint nem voltam a hírhedt Szekuritáté alkalmazásában. Erre vonatkozó kivonatom másolatát mellékelem.
Felkérlek, elmélkedj el a Heidelbergi káté 112. kérdésén, valamint az evangéliumokból azon a krisztusi példázaton, hogy: „Gyümölcséről ismerszik meg a fa!”
Arról, hogy ki vitte a politikát az egyházba, és ki hurcolta bele az egyházat a politikába, felesleges, hogy vitát folytassunk!
Mindazonáltal imádkozom érted és Isten irgalmát kérem életedre!
Őszinte sajnálattal
Nagy Sándor, továbbra is esperes
Lele, 2012. április 25. Erdon.ro

2012. április 25.

Hálózatok és a tehetséggondozás
A Janus Pannonius Szakkollégium meghívására Prof. dr. Csermely Péter kutató, tudományszervező tartott előadást április 24-én a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Csermely Péter
vegyészként a Semmelweis Egyetem orvosi közegében lett professzor, és egy olyan, több mint százfős munkacsoportot (Link-csoport) vezet, amelyben biológusok, fizikusok, informatikusok, középiskolai tanárok, pszichológusok dolgoznak együtt. Évtizedek óta áldoz időt és energiát a tehetséggondozás fejlesztésére, a jövő nemzedék tehetségeinek segítésére, emellett a magyar és a nemzetközi hálózatkutatás neves szakértője is. Nem véletlen tehát, hogy ezt a két témakört egyesítve tartotta meg előadását Hogyan segítenek a hálózatok a tehetségem kibontakoztatásában? címmel. Az előadás három nagy részre tagolódott: a tehetség, ezen belül a kreativitás, a hálózatok szerepe a tehetség kibontakozásában, míg a harmadik részben tanácsokat sorakoztatott fel arra vonatkozóan, hogy mire érdemes odafigyelni annak, aki életpályáját tervezi.
Tehetség
Első lépésben a tehetség részeit ismerhették meg a jelenlevők: ezek az intellektuális tőke (absztrakció, memória, Információ-kezelés, IQ), az érzelmi tőke (kitartás, motiváció, érdeklődés, érzelmi intellektus) és a szociális tőke. Hozzátette, hogy életünk során olyan tehetségünk is előjöhet, amelyről nem tudtunk, amelyet egy bizonyos, addig ismeretlen helyzet vált ki. A professzor bővebben beszélt a kreativitás fogalmáról, amelynek két részét különböztette meg: originalitás és minőség, vagyis úgy kell elő állnunk valami egészen új dologgal, hogy annak haszna is legyen. Csermely Péter hozzáfűzte, hogy görcsösen nem lehet ragaszkodni a kreativitáshoz, ahhoz egy bizonyos játékosság kell, az első ötlet elvetéséhez szükséges bátorság. Figyelmeztetett arra is, hogy a kreativitás sem mindig hasznos, nap mint nap találkozhatunk új találmányokkal, amelyek a gyakorlatban nem hasznosak.
Hálózatok
Csermely Péter a biológiai hálózatokkal végzett kísérleteinek eredményeit a társadalmi hálózatokra is kivetítette, mivel a hálózatok sok mindenben egyformák, és a biológiai hálózatoknak sok olyan tulajdonságuk van, amelyek a társadalmi hálózatokra is igazak. Elsőként a biológiai hálózatok viselkedését mutatta be egy válság szituációban. Ezeket a reakciókat mi is produkáljuk: a csoporton belüli nagyobb összetartás, a különböző csoportok közötti összekötő hidak leomlanak a problémák nem terjednek át. A továbbiakban a személy és a csoport kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a hervasztó ember nem tud hálózatot építeni, ezért ahhoz, hogy másokat pozitívan tudjuk szemlélni, először magunkra is pozitívan kell tekintenünk, pozitív üzeneteket kell sugároznunk, így pozitív visszajelzéseket kaphatunk. Ez az önerősítő kör, amely során saját értékeinket is megerősíthetjük.
Tanácsok
A hálózatépítés fontos dolog a társadalom életében. Két stratégia ismeretes: a biztonságkereső (baráti körhöz való ragaszkodás) és az újdonságkereső (új csoportokhoz való közeledés, csatlakozás) stratégiája. Minél több csoporttal kerülünk kapcsolatba, annál nagyobb lesz a szociális tőkénk. A professzor hozzátette, nem szabad megijedni az újdonságoktól. Végezetül Csermely Péter a tanácsokra tért ki. Fontos, hogy kerüljük az önsajnálatot, ne higgyük azt, hogy a feladat megoldhatatlan, ne kövessük a nyájszellemet és ne kapkodjunk megfontolatlanul. Ugyanakkor fogadjuk el, hogy a változás az élet lényege, gondolkodjunk nagyban, találjuk meg az olyan hidakat, amelyek a legtávolabbi csoportokat kötik össze, és legyünk kreatívak, ne ragadjunk bele azokba a szituációkba, amelyek ránk vannak kényszerítve.
Nagy Noémi. Erdon.ro

2012. április 25.

Az állampolgárságuktól megfosztott felvidékiek miatt fordult a szlovák kormányfőhöz Lomnici Zoltán kormányfőhöz Tőkés László és Lomnici Zoltán
A szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok ügyében fordult levélben Robert Ficó szlovák kormányfőhöz Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Tőkés László sajtóirodája szerdán tudatta: levelükben arra kérték Robert Fico miniszterelnököt: járjon közben annak érdekében, hogy "a saját hazájukban hontalanná vált felvidékiek" az állampolgárságuk mellett valamennyi jogosultságukat visszakapják, és a "rendkívül súlyos erkölcsi és anyagi kárért" kapjanak kártérítést. A levél írói szerint Szlovákia megítélését hátrányosan befolyásolná, ha a nemzetközi bíróság megállapítaná, hogy diszkriminálta állampolgárait, és súlyos erkölcsi és anyagi károkat okozott nekik.
Tőkés László és Lomnici Zoltán emlékeztette a kormányfőt arra, hogy a szlovák alkotmány kimondja: akarata ellenére senki sem fosztható meg állampolgárságától, azt csak saját kérésre lehet elveszíteni. Úgy vélték, a szlovák hatóságok alkotmányellenesen intézkedtek, amikor huszonnégy szlovákiai magyartól megvonták az állampolgárságát. Levelük tanúsága szerint jogosnak tartják a kártérítési igényt is, mert az érintettek az állampolgárságuk mellett a bejelentett állandó lakcímüket, valamint a törvény alapján járó juttatásaikat is elvesztették, és nem szavazhattak a parlamenti választásokon.
A levélben kiemelték az állampolgárságától életének 99. évében megfosztott Tamás Aladárné nyugdíjas rimaszombati tanítónő ügyét, mondván, hogy a nemsokára 100. életévét betöltő idős hölgy számára a legnagyobb ajándék az lenne, ha visszakapná szlovák állampolgárságát.
Az Emberi Méltóság Tanácsa korábban vállalta, hogy az érintettek érdekeit képviseli az Emberi Jogok Európai Bíróságán, és díjmentes jogi képviseletet biztosít. Erdélyben a Tőkés László által vezetett EMNT kezdeményezésére több ezer aláírás gyűlt össze felvidékiek melletti szolidaritásvállalás jegyében. Az aláírásgyűjtést Erdély-szerte tovább folytatják. MTI

2012. április 26.

Nagyvárad: állítsuk vissza a hagyományos magyar utcaneveket!
A nagyváradi önkormányzat nem engedélyezi, hogy magyar személyekről nevezzenek el utcákat. Az indoklás szerint a kisebbségi jogokat szavatoló törvény csak a helységnevekre vonatkozik, az utcanevekre viszont nem.
2006-ban a többségében román városi tanács megszavazta ugyan, hogy a román elnevezések mellé magyarul is felkerülhet a tér és utca felírt, de akkor pénzhiány miatt ez se valósult meg.
Nagyvárad magyar alpolgármestere az illetékes minisztériumtól remél segítséget az ügyben.
A Bihar megyei Műemlékvédő Alapítvány kezdeményezésére minden fontosabb nagyváradi műemlékre próbálnak kihelyezni többnyelvű táblákat. Eddig sikerült 20 darabot kihelyezni, a nyár folyamán a tervek szerint még 20-at helyeznek ki a román városvezetéssel együttműködve.
Ennek ellenére a magyar nyelvű utcanév táblákat a mai napig nem sikerült kihelyezni. A város lakosságának 24 százaléka magyar, a tábláknak mégis csupán az 5 százaléka viseli magyar személyiség nevét.
Ezt a problémát úgy az RMDSZ mint az EMNT felvetette. Az EMNT kizárólag a történelmi magyar nevek kihelyezését tartja indokoltnak, nem a jelenlegi román utcanevek magyar tükörfordítását. Erre az RMDSZ szerint nincs meg a törvényes keret Romániában és az önkormányzat sem szavazná meg. Így egyelőre marad a román nevek tükörfordítása, amelyet minden olyan utcára kihelyez az RMDSZ, ahol azt a magyarlakta polgárok kérik.
Duna Tv, Kárpát Expressz. Erdély.ma

2012. április 26.

A külhoni magyarok népességfogyása az autonómia megteremtésével állítható meg
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a határon túli magyar közösségek drámai, 10 és 20 százalék közötti népességfogyását a számukra létrehozott intézmények megerősítésével, illetve az autonómia megteremtésével lehet megállítani.
Az államtitkár, a Magyar Állandó Értekezlet külügyi és jogi szakbizottságának elnöke a testület csütörtöki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyar kül-, illetve nemzetpolitikának stratégiai megoldásokban kell gondolkodnia, az első lépéseket már megtették.
Az államtitkár úgy fogalmazott, „nem ad hoc politikai alkukban kell gondolkodni, hanem a széles értelemben vett autonómiát kell megteremteni a határon túli magyarok számára". Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az új magyar alkotmányban hangsúlyosan szerepel az autonómiatörekvések támogatása.
Németh Zsolt a szakbizottsági ülésen elhangzottakat felidézve azt mondta, a szomszédos országokban végzett népszámlálási adatok a határon túli magyar közösségek drámai népességfogyását jelzik.
Véleménye szerint ezért a határon túli magyar közösségek hosszú távú megmaradásáért meg kell teremteni a magyar oktatás és a magyar nyelvhasználat intézményes kereteit. Hozzáfűzte: ez részben jogi, részben gazdasági feladatokat jelent.
Az államtitkár a szakbizottsági ülésen tárgyaltakat ismertetve arra is felhívta a figyelmet, hogy 2011-2012-ben a szomszédos országokban választásokat tartottak, illetve tartanak. Jelezte, ezek egy részét már megtartották ugyan, így Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában, de hátravan Romániában, Ukrajnában és Szerbiában; utóbbiban közeli időpontban, május 6-án.
A választásokkal kapcsolatban hangoztatta: a magyar politika egyöntetűen azt támogatja, hogy a határon túli magyarok nemzeti alapon szervezzék meg önmagukat. Hozzátette, úgy látja, bár komoly törekvések vannak arra, hogy különféle centrista, liberális, demokrata elkötelezettségű, többségi politikai erők hatoljanak be „a magyar választói bázisba", a szakbizottságában részt vevő összes politikai szereplő egyetért abban, hogy „a nemzeti alapon szerveződő magyar kisebbségi politikának van jövője a Kárpát-medencében".
Közölte, a magyar állam ezért őket támogatja, és bíznak abban, hogy a határon túli magyarok aktívak lesznek, részt vesznek a választásokon, és a nemzeti alapon szerveződő politikai erőkre fognak szavazni, hogy erős érdekképviselet jöhessen létre a szomszédos országokban.
Arról is beszélt, hogy a kormány „az egységes magyar fellépést" támogatja. Arra figyelmeztetett, hogy a kisebbségi élethelyzetben a széttagoltság rendkívül nagy kockázatot jelenthet. Kérdésre válaszolva a szlovákiai választást hozta fel példaként, eredményét „fájdalmas kudarcnak" és egyben „intő jelnek" nevezte: azt, hogy a Magyar Koalíció Pártja nem tudott bejutni az ottani parlamentbe. Ez – szavai szerint – a felvidéki magyarság politikai érdekérvényesítő képességét gyengíti. Németh Zsolt úgy fogalmazott, bízik abban, hogy a „józanság győzedelmeskedni fog"; Romániában – a rosszak mellett – vannak jó jelek is.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, a nemzetpolitikai stratégia egy átfogó célt határoz meg, azt, hogyan lehetnek a külhoni magyar közösségek – számbelileg, gazdaságilag, szellemileg és jogi értelemben is – gyarapodó közösségek, és hogy ebben hogyan tudja segíteni őket a magyar kormány.
A helyettes államtitkár Németh Zsolthoz hasonlóan ugyancsak a magyar intézmények megerősítését emelte ki. Közölte, ezért hirdették meg a külhoni magyar óvodák évét, illetve ezen intézmények támogatására ezért biztosítottak 100 millió forintos keretet.
Bejelentette azt is, hogy még az idén el kívánják indítani az úgynevezett Kárpát-medencei jogsegélyszolgálatot; ez olyan „háló" kialakítását jelenti, amely a külhoni magyarok és közösségeik jogvédelmét segíti majd. Erre a célra a magyar Országgyűlés 50 millió forintos keretet szavazott meg.
MTI. Erdély.ma

2012. április 26.

Hétvégén rajtol a Festum Varadinum
A rendezvények ideje alatt több könyvet is bemutatnak, újra sor kerül a Civil Társadalom Napjára és a hagyományőrző mesterek Apáról fiúra elnevezésű találkozójára, emellett több váradi iskola is ez alatt az idő alatt szervezi meg iskolanapját, köztük idén először a Mihai Eminescu Főgimnázium is.
Immár 21. alkalommal rendezik meg Nagyváradon a Festum Varadinum kulturális rendezvénysorozatot április 28. és május 6. között – jelentette be tegnap Biró Rozália alpolgármester, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Az eseménysor fővédnöke Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, illetve Halász János, a magyar Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára. Az idei Varadinumot mindkét tárca támogatja: az összköltségvetés nagyjából 50 ezer lej, ebből 5000-et a Communitas Alapítvány áll, 25 ezret a romániai művelődésügyi minisztérium, a többi fedezésében a magyarországi tárca segít. A költségvetés mintegy háromnegyede idén is a civil egyesületek által szervezett programok részfinanszírozására megy – tudtuk meg.
A hagyományokhoz híven a nyitó és a záró egyházi szertartást a református és a római katolikus egyház „váltogatja” egymás között, így idén a megnyitóra április 29-én, vasárnap a nagyvárad-újvárosi református templomban kerül sor. Igét hirdet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. A Varadinum ideje alatt a két másik történelmi egyház, az evangélikus és az unitárius is ünnepi istentiszteletet tart, szerdán, illetve csütörtökön. Biró Rozália az egy héten át tartó rendezvénysorozat csaknem negyven programja közül néhányat kiemelt, köztük Péter I. Zoltán történész április 30-ai, hétfői előadását, amely a Nagyvárad kávéházi élete a Monarchia idejében címet viseli, és az Ady Endre Gimnáziumban kerül rá sor.
A rendezvények ideje alatt több könyvet is bemutatnak, újra sor kerül a Civil Társadalom Napjára és a hagyományőrző mesterek Apáról fiúra elnevezésű találkozójára, emellett több váradi iskola is ez alatt az idő alatt szervezi meg iskolanapját, köztük idén először a Mihai Eminescu Főgimnázium is. A Festum Varadinum idén is díjkiosztó ünnepséggel zárul, amelyen a tavalyi legjobban sikerült rendezvények szervezői kapnak elismerést. Vasárnap, május 6-án kerül sor a hagyományos Szent László-körmenetre a római katolikus székesegyházban. n Nagy Orsolya
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

2012. április 26.

Magyar állami kitüntetéseket adták át Csíkszeredában
Bíró Béla esztéta, irodalomtörténész a magyar arany érdemkereszt, Szabó Éva néptáncos, nyugalmazott tánctanár, népi iparművész, valamint Pál Ibolya Mária nyugalmazott zenetanár, karvezető a magyar ezüst érdemkereszt, Nagy László, az Erdélyi Unitárius Egyház lelkésze, főjegyzője, püspökhelyettese pedig a magyar érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vette át.
Magyar állami kitüntetéseket adott át tegnap Zsigmond Barna Pál főkonzul négy személyiségnek Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán. Bíró Béla esztéta, irodalomtörténész a magyar arany érdemkereszt, Szabó Éva néptáncos, nyugalmazott tánctanár, népi iparművész, valamint Pál Ibolya Mária nyugalmazott zenetanár, karvezető a magyar ezüst érdemkereszt, Nagy László, az Erdélyi Unitárius Egyház lelkésze, főjegyzője, püspökhelyettese pedig a magyar érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vette át. A kitüntetéseket a magyar államfő adományozta a díjazottaknak. Krónika (Kolozsvár)

2012. április 26.

Elítélték Romániát a bányászjárás ügyében
Hatvanezer eurós kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot a strasbourgi emberjogi bíróság azon két fiatal – Andrei Frumuşanu és Aurica Crăiniceanu – családjának javára, akiket az 1991-es bukaresti bányászjárás idején gyilkoltak meg. A keddi ítélet indoklása szerint megsértették az európai emberjogi egyezménynek az élethez való jogot rögzítő cikkelyét.
Az ügy előzménye, hogy 1991. szeptember 25-én, amikor a kormány székhelyét körülvették a tüntetők, a kormányőrök tüzet nyitottak rájuk. Ekkor érte halálos lövés a 33 éves Aurica Crăiniceanut és a 20 éves Andrei Frumuşanut. Az ügyben azóta sem zárult le a nyomozás, ezért Crăiniceanu férje és Frumuşanu családja 2004-ben a strasbourgi bírósághoz fordult.
A bíróság felrója a román kormánynak, hogy az események óta eltelt húsz év sem volt elég a felelősök kilétének felderítésére. Rámutat arra is, hogy a nyomozást olyan katonai ügyészekre bízták, akiket köt a katonai ranglétra tiszteletben tartása, miközben a gyanúsítottak az akkori katonai hierarchia legmagasabb fokán álltak. Az ítélet szerint az akkori időszak társadalmi és politikai viszonyai nem indokolják az igazságszolgáltatási eljárás késlekedését, ezért mindkét áldozat hozzátartozóinak 30-30 ezer eurós kártérítést ítéltek meg.
A nyomozati anyag szerint 1991. szeptember 25-én, mivel korábban nagyszámú bányász érkezett a kormánypalota elé, a kormányszékház elé kordonokat helyeztek ki, és nagy számban vezényeltek ki rendfenntartó erőket is, köztük egy kormányőregységet is, mivel Petre Roman akkori kormányfő is a kormánypalotában tartózkodott. A demonstrálók összecsaptak a rendfenntartó erők tagjaival, akik gumibotokkal és könnygázgránáttal próbálták feloszlatni a tömeget.
Később lövések is dördültek, ezek oltották ki a két áldozat életét. Az ügyben 1995-ben indult bírósági eljárás Vasile Gabor kormányőr százados – azóta őrnagy – ellen, mivel a gyanú szerint ő lőtt ki a kormánypalota épületéből. Vádlotttársa volt egy másik százados, Marian Constantin, akit hamisítással vádoltak, miután megpróbálta eltüntetni annak a dokumentumait, hogy Gabor lőfegyvert használt. Constantint első fokon hat hónap felfüggesztett börtönre ítélték, ám 2000-ben az ügy elévülése miatt felmentették. 2003-ban a Gabor elleni vádakat is ejtették, majd 2011-ben az ügyet ismét elővették.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

2012. április 26.

A gyergyószárhegyi alkotótábor 40 évének legjava Kolozsváron
A gyergyószárhegyi képzőművészeti alkotótáborban az elmúlt 40 évben született alkotásokat bemutató kiállítás nyílt kedden Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, az eseményen a szintén Gyergyószárhegyen zajló írótalálkozó törzstagjai is felolvastak műveikből.
Szilágyi Mátyás főkonzul a Gyergyószárhegyi kisugárzás című rendezvényen elmondta, a képzőművészeti és irodalmi alkotótáborok az évek során nemzeti kinccsé váltak, amelyek összefűzik a magyar alkotóenergiát. Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója hangsúlyozta, az intézmény, illetve a táborok elsődleges célja a lokális művészet helyének megkeresése globális szinten, ennek egyik fontos lépése a kincses városban szervezett kiállítás.
„Úgy gondolom, hogy a székelyföldi település az a hely, ahol egy megfelelően hosszú rúddal akár a világot is ki lehet mozdítani helyéről. Az intézmény és annak feladatköre fokozatosan bővült, jelenleg évente több képzőművészeti, népművészeti alkotótábort, írótalálkozót, kiállításokat és más kulturális rendezvényeket szervezünk Szárhegyen” – magyarázta Kassay Péter.
A képzőművészeti alkotótábor történetét Márton Árpád festőművész ismertette, aki elmondta: a rendezvény Nagy Imre ötletének köszönhetően született meg, az első táborok pedig Csíkzsögödön zajlottak.
„A második világháború miatt sajnos abbamaradt a szervezés, 1974-ben azonban Zöld Lajos újságíró, Gaál András festőművész és jómagam kezdeményezésére újraindult az egy hónapon át zajló tábor. Szerettük volna a nagybányai művésztelep szellemiségét, hagyományait folytatni, ehhez elsősorban a szárhegyi kastély és a kolostor rendbehozására volt szükség, amelyet szintén mi végeztünk” – fejtette ki a csíkszeredai művész. Mint mondta, a tábor időközben nemzetközivé nőtte ki magát, ahová a világ minden tájáról érkeznek alkotók, a kincses városban nyílt kiállítás pedig elsősorban kolozsvári művészek munkáit mutatja be.
Az irodalmi alkotótáborokat Egyed Péter író, egyetemi oktató, a szárhegyi írótalálkozók szakmai vezetője mutatta be. Mint hangsúlyozta, a település különös vonzással, varázzsal rendelkezik, elsősorban történelmének köszönhetően.
„A rendezvény 1980-ban Domokos Géza író-politikus, a Kriterion kiadó igazgatójának kezdeményezésére indult, a résztvevők eredetileg a román–magyar fordításokat középpontba állító szakmai műhelyt terveztek. Az első tábor politikai katasztrófa volt, így a második kísérletig tíz évet kellett várni, 1990-ben Gyergyószentmiklóson került sor a találkozóra. A harmadik tábort már a 2000-es évek elején szerveztük meg, ezt követően alakult meg egyébként az Erdélyi Magyar Írók Ligája, az E-MIL” – idézte fel Egyed Péter. Mint mondta, a további táborokra 2006-ban, 2008-ban és 2010-ben került sor, ezek elsődleges érdeme pedig, hogy a résztvevőknek könyvkiadási, illetve – értékelési problémákkal kapcsolatban is szerveztek beszélgetéseket.
„Az intézményesülés irányába hat, hogy időközben sikerült egy díjat is létrehoznunk, amelyet Csiki Lászlóról neveztünk el – ezt először 2010-ben Karácsonyi Zsolt érdemelte ki –, ebben a Hargita megyei tanácsnak is nagy szerepe volt” – tette hozzá Egyed.
A rendezvényen egyébként Szilágyi István író, Karácsonyi Zsolt költő és Király Zoltán költő, a gyergyószárhegyi írótalálkozó törzstagjai olvastak fel műveikből. A kiállítás május 2-áig munkanapokon, előzetes egyeztetés alapján látogatható.
Kőrössy Andrea. Krónika (Kolozsvár)

2012. április 26.

Még mindig függőben a kolozsvári magyar összefogás
Az RMDSZ csak a tulipán jegyében hajlandó a megegyezésre
Röviddel lapzártánk előtt ért véget az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnökei által vezetett küldöttségek tanácskozása a közös kolozsvári önkormányzati jelöltállítást illetően. – Az RMDSZ felajánlotta listáját a másik két politikai alakulatnak, és nyitott arra, hogy jelöltjeik a szövetség jele alatt induljanak a választásokon – tájékoztatta lapunkat Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Hozzátette: az országos elnökségeknek még jóvá kell hagyniuk a javaslatot, így a tárgyalások ma folytatódnak. – Amennyiben elfogadják az ajánlatot, az RMDSZ kész listáját módosítani, mert felelősséggel tartozunk azért, hogy a magyar közösség ne maradjon erős képviselet nélkül – hangsúlyozta. Gergely Balázs, az EMNP országos alelnöke lapunknak úgy nyilatkozott: az RMDSZ ajánlata bármilyen „megtisztelő”, ezt ilyen formában nem tudják elfogadni, és a tárgyalások tovább folytatódnak.
Máté András Levente emlékeztetett: a választási jelek bejegyzésének törvényes határideje már rég lejárt, egy olyan listát pedig nem fogadhat el, amelyen szignó híján csak egy név szerepel. Hangsúlyozta, a mindenki által jól ismert tulipán, az RMDSZ jele által megjelölt listán helyet biztosítanak mindkét párt jelöltjeinek. Kérdésünkre hozzátette: választási együttműködés esetén az EMNP és az MPP támogatná a szövetség polgármesterjelöltjét, Eckstein-Kovács Pétert, illetve megyei tanácselnökjelöltjét, Máté András Leventét.
Gergely Balázs lapunknak elmondta: az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) koalíciós lista összeállítását ajánlotta a tárgyaláson, – azaz a három párt választási jel nélkül induljon együtt –, mivel szerintük ez az egyetlen olyan módja az együttműködésnek, amelynek köszönhetően mindhárom politikai entitás megjelenhet. „Úgymond „megtisztelő” az ajánlat, de ezt nem tudjuk vállalni, hiszen ez azt jelentené, hogy az EMNP és MPP politikusainak ott kellene hagyniuk a szervezeteiket, és azokat a polgárokat, akiket képviselnek, és be kellene lépniük az RMDSZ-be” – mondta Gergely Balázs. Megerősítette: a küldöttségek megállapodtak abban, hogy a megyei elnökök egyeztetnek az országos vezetőségekkel, majd ma újra tárgyalnak egymással a pártok képviselői. Gergely Balázs emlékeztetett: az EMNP és az MPP országos szinten már jóval korábban bejegyeztetett egy közös koalíciós választási jelet, hogy nyitva hagyja a lehetőséget megegyezés esetén annak használatára. A választási szignó bejegyeztetésének.
ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár)

2012. április 26.

Közgyűlést tartott a Kolozsvár Társaság
Évi közgyűlést tartott kedden délután a Kolozsvár Társaság. Horváth Andor alelnök bevezetője után Kántor Lajos elnöki beszámolója következett. A fennállásának tizedik évfordulójához közelítő kulturális szervezet vezetője kiemelte a legfontosabb múltbeli eseményeket: a társaság állásfoglalását a Mátyás király szoborcsoport felújításáért, a könyvbemutatókat, a más önkormányzatok vezetőivel való találkozókat stb.
Viszont negatívumként említette meg a fiatal nemzedékek általános hiányzását a társaság rendezvényein, ami sürgős orvoslásra szorul. Ugyancsak sok bíráló visszajelzés érkezett a kolozsvári magyar színház műsorpolitikájáról, amiről szombaton délután tartanak kerekasztalt a társaság székhelyén az érintettek bevonásával. A Kolozsvár Társaság honlapján, elkerülendő a kincses város kulturális rendezvényeinek gyakori egybeesését, hamarosan „előjegyzési lista” fogja segíteni a szervezőmunkát.
A hozzászólások, ötletközlések között szerepelt, többek között, Szilágyi Mátyás magyar főkonzul véleménye, aki kifejtette: szerinte a Kolozsvár Társaság feladata a magyar szellemiség felügyelete a városban, és ő nem ért egyet a Főtérnek multifunkcionálisra történt átalakításával, mint ahogyan a magyar színház műsorpolitikájának egyoldalúságával sem. Mindezekre a kérdésekre megoldást lehetne találni egy igazi kulturális autonómiával, valamint azokkal a román civil szervezetekkel együttműködve, amelyek erre hajlandók. A meghívottként jelen levő Molnos Lajos városi tanácsos válaszként közölte: ilyen civil együttműködés már van, melynek eredménye, hogy a Főtérről eltűntek a sörfesztiválok és a vásári sokadalmak, valamint jövőre nem lesz műjégpálya sem.
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)

2012. április 26.

Városnapok: kispórolnák a magyar rendezvényeket?
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal vállalatokkal és civil szervezetekkel karöltve másodszor szervezi meg a kolozsvári városnapokat, május 25. és június 1. között – közölte Radu Moisin megbízott polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján. Moisin szerint a tavalyihoz képest magasabbra teszik a mércét, és új helyszíneket is bevonnak a programokba. Nagyobb szerepet kap a Karolina tér, az ünnepélyes megnyitót pedig az átadásra váró Sétatéren, a megújuló Kaszinónál rendezik. A Főtéren 120 négyzetméteres színpad csalogatja majd a zenerajongókat, de többnyire csak a pénteki nyitónapon, illetve az azt követő hétvégén rendeznek koncerteket. Fellép többek között a Voltaj, a Direcţia 5, Ştefan Bănică Junior, ismert román népzenei előadók, valamint a Filharmónia. Magyar rendezvényekről nemigen esett szó...
A városnapok programját a tegnap kellett feltölteniük az illetékeseknek a városháza honlapjára (www.primariaclujnapoca.ro), és egy héten át várják az észrevételeket új programok benevezésével, helyszín- és időpont változtatásokkal kapcsolatban.
Magyar tematikájú rendezvényről olyannyira nem esett szó, hogy a nemzetközi gasztronómiai napok keretében sem lesz magyar nap, mint tavaly. Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos megjegyezte: „Tavaly is gyakorlatilag kihagytak bennünket a szervezésből”. A Filharmóniával együtt – egyes értesülések alapján – fellép a magyar és a román opera is, de Moisin nem tudta megerősíteni a hírt. A megbízott polgármester nyilatkozata szerint igyekeznek minél kevesebb pénzt elkölteni a városnapokra az erre a célra elkülönített 150 ezer lejből.
(kovács) Szabadság (Kolozsvár)

2012. április 26.

Összefogás helyett visszafogás
Álságos érvekkel magyarázza az RMDSZ bizonyítványát Kovács Péter, a szövetség főtitkára, amikor az Erdélyi Magyar Néppártot okolja az összefogás elmaradásáért olyan tele­püléseken, ahol a magyarság számaránya miatt valóban fontos lenne az egységes fellépés.
Eszmefuttatása több ponton sántít – a népszámlálási adatok tükrében, de akár az életszínvonal folyamatos romlása közepette is meglehetősen furcsán hat az elért eredmények felnagyítása, hangoztatása –, az együttműködésről szóló fejtegetésében azonban a legkirívóbb példa éppen Marosvásárhely esete. El is szólja magát a politikus, amikor leszögezi: az RMDSZ nem engedheti meg magának, hogy egy ilyen városban ne állítson saját polgármesterjelöltet. Hát erről szólna a történet? Arról megfeledkezni látszik a szövetség képviselője, hogy voltaképpen saját jelöltje mögül farolt ki a szövetség Vass Levente félreállításával és Frunda György versenybe küldésével, mindezt bizonyára azon háttéralku nyomán, melynek értelmében övék maradna a megyeitanács-elnöki tisztség. Hogy ezzel Marosvásárhely valószínűleg örökre elveszett? Hogy ennek kicsengése, üzenete további magyarokat távolíthat el a szavazóurnáktól? Az most, úgy tűnik, nem fontos.
Érveléséből és az elmúlt hónapok, hetek eseményeiből az is egyértelműen kitetszik: az összefogást csakis oly módon tartják elképzelhetőnek, ha mindenki más beáll az RMDSZ ernyője alá. Csakhogy éppen az ilyen, kizárólagosságra alapuló logika, az aki nincs velünk, az ellenünk elv hívott életre immár két másik magyar politikai alakulatot is. És még most sem az a kérdés, hogyan lehetne megszólítani a politikától elfordult, kiábrándult magyar választókat, inkább az egymásra mutogatással, sikerpropagandával vannak elfoglalva.
Nem csoda, hogy az egységes fellépés ilyetén értelmezése elfogadhatatlan a másik két magyar szervezet számára: rövid távon identitásuk feladását jelentené, hosszabb távon pedig talán végérvényesen odalenne a plurális keretek közötti együttműködés esélye. Maradna hát valamiféle szent és sérthetetlen egység – mely mögött mind kevesebben és kevesebben állnak.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. április 26.

Tizenhét házasságszédelgő
Nem lenne szerencsés – és talán igaz sem – ha a parajdi RMDSZ „oszlásnak indulását” általános jelenség kezdeti aktusaként értelmeznénk, a tény azonban attól még tény marad. Sóvidék központjában tizenhét emberben felhorgadt az önbecsülés, ők a
jelek szerint komolyan vették az alulról építkezés elvét, és miután a széki tulipános vezetés rutinszerű erődemonstrációval akarta eldózerolni a szervezet renitenseit, a tizenhetek fogták
magukat és átléptek a Néppártba. Hogy mi lesz a történet vége, megtudjuk legkésőbb június 11-re virradóra, a valóban nem mindennapi folyamat első stációi azonban máris tanulságosak.
A magukat a hazai magyar politikai életben szélsőségesnek számító lépésre elszánók a helyi döntéshozatal jogába vetett hitüket igyekeznek megvédeni a „szomszédba” költözéssel. Hogy miért nem másik szomszédba mentek? Állításuk szerint azért, mert csak a Néppárt
szervezeti autonómiapolitikáját tartják hitelesnek. Nem lehetett könnyű a döntés, hiszen a jó kis erdélyi akolmelegben könnyű helyen áll az árulózás, a hatalomból kiszorultak frusztrációjának emlegetése. Részben azért, mert a pártváltásoknak valóban csekély hagyományuk és elismertségük van a magyar politikai kultúrában, de legalább akkora visszatartó erejük lehetett a várható, és rutinszerűen érkező RMDSZ-es vádaknak is. Csakhogy míg egy-két eltévelyedett bárány esetében még hitelesnek is tűnnek ezek a megbélyegzések, addig egy teljes tanácsnyi ember döntése már aligha söpörhető le félkézzel az asztalról.
Az a vád sem nagyon áll a lábán, hogy hatalomvágy vezérelte volna a parajdi „lázadókat”, hiszen egy részük jelenleg is tagja a helyi önkormányzatnak, márpedig a júniusi megméretés még mindig a tulipán árnyékában ígéri a legbiztosabb célba érést. A merész lépés ezért sokkal inkább árulkodik elvi szilárdságról, politikai kurázsiról,
gondolkodó, felelős döntéseket emberek társaságáról mint opportunista helyezkedésről. No meg az RMDSZ udvarhelyszéki vezetőinek rövidlátásáról, ön- és közösségpusztító merevségéről, hogy gyorsan elejét vegyük az esetleges megosztó uszítás vádjának.
A parajdi eset után azonban a lecke a nevető harmadik EMNP-nek is alaposan fel van adva. A jelek szerint hitelesen hangzó üzeneteik itt-ott már célba értek, s egy újdondász pártnak most kell igazán vigyáznia, nehogy elszúrja a dolgot, kiábrándítsa a gyülekező híveket. Mert egyértelmű, hogy a közélet iránt fogékony erdélyi ember örvendetes módon kezdett keresgélni.
Hogy találjon is, nos, ez valamennyi hazai magyar párt érdeke – és felelőssége. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2012. április 26.

Egy kimaradt tanácsosi beszámoló
A Bihari Napló 2012. április 23-i számának első oldalán a Váradi tanácsosjelölt-lista című írásban, amely az RMDSZ nagyváradi szervezetének küldöttgyűléséről tudósít, a következő, valós tartalmú szöveget olvashatjuk: „Valamennyi ismertetőt egyhangúlag elfogadtak, kivéve dr. Fleisz Jánosét, aki több mint 30 ellenszavazatot kapott. A távollévő tanácsos beszámolóját különben az említett kiadvány nem tartalmazza.”
„Némi töprengés után, mivel nem jelöltetem magam semmilyen pozícióba, úgy gondoltam, hogy szükséges a helyzetet röviden tisztázni. Valóban nem voltam jelen az illető ülésen, hogy miért, az rövidesen ki fog derülni. Az hogy egyedüliként, az én beszámolóm maradt ki az alkalmi kiadványból, annak az az egyszerű magyarázata, hogy tőlem nem kértek ilyet a kiadvány számára. Megpróbáltam a beszámolómat elküldeni, azzal a kéréssel, hogy ismertessék a küldöttgyűlés helyszínén. Erre azonban nem került sor, mindössze néhány példányban sokszorosították. Mindezek miatt úgy érzem kötelességem megismertetni szélesebb körben az RMDSZ küldöttgyűlésének szánt beszámolómat.
Beszámoló
Íme, az el nem hangzott rövid beszámoló teljes szövege:
2008-ban belső választásokon nyertem el a helyem az RMDSZ városi tanácsosi listáján, azzal a céllal, hogy szakmai felkészültségemet és tapasztalatomat a váradi magyar közösség érdekében hasznosítsam. Szemléletváltást terveztem, ami részben sikerült, hiszen hangsúlyt adtam annak, hogy a városi tanácsosok egy körzetért feleljenek, de újraindítottam a tanácsosi fogadóórákat is. Sikerült számos évtizedes problémát, köztük több utca aszfaltozását megoldani Várad-Velencén, sőt a Templom-tér rendezését is, annak ellenére, hogy ebben az alpolgármester asszony akadályozni próbált. A civil szervezetek szintjén több rangos eseményt, mint a magyar kultúra napja, a civil nap, a művelődés hete stb. szerveztem, részt vettem a Varadinum rendezvénysorozat megszervezésében, de kezdeményeztem a nagyváradi Civil Kerekasztal létrehozását is. Történészként próbáltam a város Statútumát a magyar közösség számára is elfogadhatóvá tenni.
Igyekeztem az önkormányzati feladatokban is aktívan részt venni, de kiderült, hogy a nagyváradi RMDSZ és a váradi frakció vezetését csak a pártérdek vezérli. Így, 35 éves tanári munkám ellenére az oktatási helyett a szociális bizottságba tettek be, 20 éves civil vezetői szolgálatom dacára, a civil támogatások bizottságába is találtak két megfelelőbbet, amikor pedig társelnöknek a Műemlékvédő Alapítványhoz kellett kinevezni egy tanácsost, akkor nem a történészt, hanem egy műkedvelőt választottak meg és sajnos még sokáig folytathatnám.
Számomra, aki alapító tagja vagyok –1989 decembere óta– a váradi RMDSZ-nek, nem volt könnyű a fentieket elviselni. Ennek ellenére sokszor megszavaztam még azokat a projekteket és határozatokat is, amelyeket egyébként gyakran titkoltak előlem, vagy megkerülésemmel, megkérdezésem nélkül terjesztettek elő. Nem vitatva az elért közös eredményeket, voltak azonban, olyan előterjesztések és határozatok is, amelyekben az RMDSZ párt és kampány érdekeit a váradi magyar közösség érdeke elé helyezték, emiatt ezeket, a párt szankciókkal való sorozatos fenyegetőzés ellenére sem szavaztam meg, itt csak például a Szent László-térnek a város hagyományaitól idegen módon való átalakítását, az utcanevek tükörfordítását, a civil rendezvények nem megfelelő támogatását említeném.
Mit nem tettem még? Például, nem koszorúztam hétszer a kampánycéloknak alárendelt nemzeti ünnepeken, egyszer sem vettem részt az október 12-i „városnapi” rendezvényeken, vagy a december 1-jei, április 20-i városi díszközgyűléseken. Nem vettem részt évek óta a kampány sajtótájékoztatók ígéret áradatában stb. Szót emeltem viszont a botrányos utcanévlista ellen, a civil szervezetek nem megfelelő és mutyiban elosztott támogatása ellen, vagy az elírásoktól hemzsegő váradi Statútum tervezete ellen. Mindezek miatt, természetesnek veszem, hogy a váradi küldöttgyűlés nem fogadja el a beszámolómat, de az csak megerősít abban, hogy nem egy párt, hanem az egész nagyváradi magyar közösség tanácsosa próbáltam lenni.
Megköszönve mindazoknak, akik támogatták munkámat, a végkövetkeztetés egyszerű, a mostani párttevékenységben, kampányban és hatalomban gondolkodó, az eredeti céloktól messzire eltávolodó nagyváradi RMDSZ-nek nem volt rám szüksége, magam pedig, amíg az RMDSZ érdekvédelmi szervezet helyett, kézi vezérlésű pártként működik, nem kívánok részt venni semmilyen RMDSZ-tevékenységben.
Dr. Fleisz János, nagyváradi városi önkormányzati képviselő. erdon.ro

2012. április 26.

Súlyos vádak az RMDSZ ellen
A helyhatósági választásokat megelőző időszakban az RMDSZ elfogadhatatlan eszközök alkalmazásával próbál választási előnyökhöz jutni – állították az EMNP vezető politikusai csütörtökön Nagyváradon.
Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) partiumi régióelnöke, illetve nagyváradi polgármester jelöltje a csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatón olyan Szilágy és Szatmár megyében az elmúlt időszakban történt eseteket sorolt fel, amelyekben az EMNP jelöltjeit RMDSZ-es káderek zaklattak. Zilahon Sojka Attila zilahi alpolgármester telefonon kereste meg Tunyogi Tímeát, az EMNP zilahi polgármester jelöltjét, először jó állást ígérve neki, majd amikor utóbbi nem állt kötélnek, fenyegetni kezdte. Rácz Lóránt az EMNP színeiben indul Szilágy megyében a helyhatósági választásokon, feleségének pedig hosszabb ideje nincs munkahelye. Az RMDSZ Ráczot azzal fenyegette meg, hogy feleségének még hosszú ideig nem is lesz munkahelye. Hadadon az ottani EMNP jelölt évek óta nem működő cégéhez szállt ki a Közegészségügyi Hatóság. Szamoskrassón arra kényszerítette az RMDSZ az EMNP jelöltjét, hogy mondjon le a polgármesteri hivatalban betöltött állásáról. Gnándt Zoltán szatmári EMNP elnököt, aki iskolai tanárként dolgozik, a tanintézmény igazgatója magához rendelte, és tudtára adta, hogy amennyiben politizálni akar, akkor hagyja el az iskolát.
Bihari esetek
Csomortányi István a párt szervezési igazgatója az RMDSZ Bihar megyei szervezete által rendezett előválasztások kapcsán tett említést kifogásolható eljárásokról. Kijelentette, hogy azokon a településeken, ahol a Bihar megyei RMDSZ vezetése meg akarta tartani a jelenlegi vezetőséget, ott állóurnás előválasztásokat szervezett, ott pedig, ahol azt le akarták váltani, mobil urnás szavazást tartottak. Egyes helyiségekben nem is tartottak előválasztást.
Az előválasztás furcsaságai közé tartozott az is – jelezte Csomortányi –, hogy az RMDSZjelölteknek rögzített hangfelvételt kellett csatolniuk a jelentkezésükhöz, amelyben Istenre kellett esküdjenek arról, hogy nem támogatnak olyan személyt, aki a szervezet, azaz az RMDSZ döntéseit nem tartja be. Értarcsán az előválasztás előtt néhány nappal akadályoztak meg valakit abban, hogy részt vegyen az előválasztáson, az illető nemsokára agyvérzést kapott és elhunyt, az EMNP szervezési igazgatója szerint az elszenvedett sérelem és igazságtalanság hatására. Székelyhídon élelmiszerrel kenyerezték le az előválasztókat. A legsúlyosabb eset Hegyközszentmiklóson történt, ott ugyanis Csomortányi elmondása szerint magukat az önkormányzat munkatársainak mondó személyek felkeresték az embereket, és azzal fenyegették őket, hogy pénzbüntetést kapnak, amennyiben nem vesznek részt az RMDSZ előválasztásán, ugyanakkor az EMNP helyi jelöltje is visszalépett a jelöléstől, miután az RMDSZ megfenyegette. Bályokon a román nemzetiségűeket is rábeszélték arra, hogy vegyenek részt az RMDSZ előválasztásán, mondta Csomortányi, aki a továbbiakban elárulta azt, hogy tíz Bihar megyei településről kaptak bejelentést arról, hogy az RMDSZ formanyomtatványt íratott alá az emberekkel, amelyben szintén Istenre kellett esküdjenek arra, hogy az RMDSZ-re szavaznak. Ráadásul a dokumentumon az emberek személyes adatait is feltüntették. Ezek a formanyomtatványok egy füzetben voltak rögzítve, ebből a dokumentumból maguk az aláírók nem kaptak példányt.
Népakaratot!
Az elmondottak után Tőkés László EP-képviselő összegzett: A kommunizmusban az állampárt és az elnyomó szervek alkalmazták az erőszakot, a megfélemlítést, de több mint húsz évvel a rendszerváltás után a magyarság képviselői nem átallnak a totalitarizmus által alkalmazott eszközhöz nyúlni. „Az RMDSZ méltatlan célokért használja fel a magyarság legszentebb értékeit, ezzel próbálja legitimálni magát”, hangsúlyozta Tőkés László, aki a továbbiakban kifejtette, hogy az RMDSZ elfordul a valóságtól, saját tevékenységét sikerpropagandaként tálalja, pedig sem a romániai magyarság demográfiai helyzete, sem társadalmi-gazdasági kilátásai nem indokolják ezt a sikerpropagandát. „Nem a hazugságban kell az egységet keresni. Pártakarat helyett népakaratra van szükség!” – szögezte le Tőkés. Egy közös nyilatkozatot is kiadott tegnap Tőkés László, Zatykó Gyula és Csomortányi István, melyben a fentiekhez kapcsolódva többek között kimondják: „1989 decemberében nem erről álmodtunk – és a forradalmi ellenállás hősei és áldozatai nem ezért hullatták vérüket. Ők nem a zsebükből beszéltek – hanem: a szívükből cselekedtek. Többé soha nem akarunk félni a hatalomtól. Egykor a többségi – román – főhatalomtól féltünk. Most annál is kevésbé vagyunk hajlandók elviselni a hatalomba kapaszkodott „etnikai” magyarok megfélemlítő politikáját!” Arra az újságírói kérdésre, miszerintaz EMNP megjelenése a hazai politikai palettán nem veszélyezteti-e a magyarság politikai képviseletét, Tőkés László kijelentette, hogy számára megfelelőbb egy tisztességes román politikus, mint egy tisztességtelen magyar. „Nekünk nem kell feltétlenül magyar alpolgármester, vagy magyar kormányzati részvétel, ha a képviselet nem a magyarság érdekeit képviseli” – szögezte le.
Pap István. erdon.ro

2012. április 26.

Kultúrfolyam Nagyváradon
Vasárnap kezdődik a Festum Varadinum
Vasárnap kezdődik a Festum Varadinum. A nagyváradi kulturális rendezvénysorozatot a Varadinum Kulturális Alapítvány és a négy magyar történelmi egyház jóvoltából huszonegyedik alkalommal szervezik meg – tájékoztatta tegnap a sajtót Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Az idei Festum fővédnökei Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, valamint Halász János, a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára. A sorozat vasárnap, április 29-én ünnepi istentisztelettel indul útjára a nagyvárad-újvárosi református templomban. Előrendezvényként április 28-án, szombaton a Diákokért Egyesület szervezésében a Könyv Napjára várják az érdeklődőket, az Ady Endre Líceum dísztermébe. A rendezvénysorozat gerincét alkotó, immár hagyományos programok mellett az idei rendezvénysorozatba új színt hoz, hogy Fényes Szabolcsra, az Erkel Ferenc-díjas, nagyváradi születésű zeneszerzőre emlékeznek. Május 6-án, vasárnap a nemzetközi Mamamérföld nevű séta 17 órától indul a Szent László térről. A Szülés Hete apropóján szervezett tájékoztató rendezvényen kismamáknak és családot tervezőknek nyújtanak információkat. A sorozat ugyanaznap 18 órától a Szakszervezetek Művelődési Házában sorra kerülő díjkiosztó ünnepséggel, majd az azt követő, Fényességes Csillag című, táncos misztériumjátékkal ér véget.
Totka László. Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. április 27.

Megbukott a kormány a bizalmi szavazáson
Megbukott a bukaresti kormány pénteken a szociálliberális ellenzéki szövetség (USL) által beterjesztett bizalmatlansági indítvány parlamenti szavazásán.
A bizalmatlansági indítványt 235 törvényhozó szavazta meg, néggyel több, mint amennyi Mihai Razvan Ungureanu kormányának leváltásához szükséges volt.
Az USL márciusban jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be Mihai Razvan Ungureanu kormánya ellen, amiért az úgymond engedett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) zsarolásának, és kormányhatározattal alapított különálló kart a magyar orvosképzés számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE).
A bizalmatlansági indítványban az USL az ország ásványi kincseinek és fontos energiavállalatainak kiárusításával, és a közpénzek választási célokra való felhasználásával is megvádolta az Ungureanu-kormányt.
A bizalmatlansági indítvány vitája előtti hetekben 10 törvényhozó állt át az ellenzékhez a kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Pártból (PDL). A szavazás eredménye azt jelzi, hogy a kormányoldal további tagjai szavazták meg a kabinet bukását. Az Ungureanu-kabinet volt Románia legrövidebb életű kormánya az utóbbi két évtizedben: megbízatása 78 napig tartott.
Emil Boc, a PDL elnöke azt mondta: a pártütők buktatták meg a kormányt és egyes nemzeti kisebbségek képviselői. Ugyanakkor megköszönte az RMDSZ kiállását, amely ígéretéhez híven kitartott a koalíció mellett.
Az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak egy része részt vett a parlamenti vitán, ám a titkos szavazáskor nem vonultak az urnák el, így kizárható, hogy hozzájárultak saját kormányuk megbuktatásához.
A bizalmatlansági indítvány vitája során Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ korábbi elnöke arra emlékeztette a szociáldemokratákat és liberálisokat, hogy korábban ők is engedtek a magyar szövetség „zsarolásának", amikor, kormányzásuk idején szükségük volt az RMDSZ támogatására. Szerinte ezért hiteltelen az, hogy az anyanyelvű oktatás miatt támadták ki az Ungureanu-kormányt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt valószínűsítette, hogy a szövetség ellenzékbe vonul, ugyanakkor megerősítette, hogy az RMDSZ a választások előrehozásának híve.
Az USL miniszterelnök-jelöltje, Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök azt mondta, a bizalmatlansági indítványt megszavazó új parlamenti többség nevében kormányalakítási megbízást fog kérni az államfőtől. Mint kifejtette, nincs amiért további fél évet várnia az országnak a gazdasági és társadalmi válság közepette a novemberi választásokig: az USL kész a kormányzásra és vállalja is annak felelősségét.
Az Ungureanu-kabinet menesztése után Traian Basescu államfőnek előbb a parlamenti pártokkal konzultálnia, majd kormányalakítási megbízást ad egy általa kiválasztott miniszterelnök-jelöltnek. A jelöltnek tíz napon belül kell kormányát kialakítania és bizalmi szavazásra a parlament elé járulnia.
MTI. Erdély.ma

2012. április 27.

Victor Pontát bízta meg kormányalakítással Basescu
Victor Pontát a Szociáldemokrata Párt elnökét kérte fel kormányalakításra Traian Basescu államfő, aki ezt péntek este, a parlamenti pártokkal folytatott konzultáció után jelentette be Bukarestben.
A bukaresti törvényhozói testület ugyanezen a napon buktatta meg a Mihai Razvan Ungureanu vezette kormányt. Pontát a szociáldemokraták, a liberálisok és a konzervatívok alkotta ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) javasolta kormányfőnek.
Basescu azt követően nevezte meg miniszterelnök-jelöltnek a 39 éves politikust, hogy a korábbi kormánykoalíció fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PDL) nem javasolt senkit a soraiból erre a posztra az államfőnek, így gyakorlatilag önként vonult ellenzékbe.
Basescu is hangsúlyozta rövid beszédében, hogy a PSD volt az egyedüli párt, amelyik miniszterelnököt javasolt. Mint mondta, azért is választotta Pontát, mert őt támogatja az ellenzéki szövetség másik két tagja is, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC). Basescu és az ellenzék viszonya évek óta feszültségekkel terhelt. Korábban Basescu kijelentette, hogy mandátuma idején nem fogja megbízni kormányalakítással Pontát, akit „éretlen" politikusnak nevezett.
Az államfő reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb sikerül hivatalába lépnie a kabinetnek, és így folytatódhat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éppen folyamatban lévő, bukaresti felülvizsgálati látogatása. Basescu hangsúlyozta, hogy ezek a tárgyalások szakértői szinten mindenképpen folytatódnak az új kabinet hivatalba lépéséig is.
Victor Ponta bejelentette: a fő feladata az, hogy a választásokig biztosítsa a kormányzást, és meggyőzze az embereket arról, hogy Romániában jó irányba haladnak a dolgok. Mint mondta, az új kabinet elsősorban az USL támogatására számít a parlamentben.
Ponta és Crin Antonescu, az ellenzéki szövetség másik társelnöke azonban már délután tárgyaltak a nemzeti kisebbségek frakciójával is, amelynek tagjai közül többen megszavazták az Ungureanu-kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Így ők hozzájárultak az addig általuk is támogatott kabinet megbuktatásához.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pénteken délután újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az USL részéről nem kaptak felkérést, hogy ők is támogassák a szociálliberális kormányt.
Victor Pontának maximum tíz nap áll a rendelkezésére, hogy összeállítsa kormányának névsorát, és a parlament „áldását" kérje.
Ponta 2001-ben bukkant fel a román politikában, ő Adrian Nastase volt román miniszterelnök felfedezettje, akinek támogatásának köszönhetően a PSD ifjúsági szervezetét vezette, majd tárca nélküli miniszteri és államtitkári tisztséget is betöltött. Ponta 2010 óta elnöke PSD-nek. Politikai pályafutása előtt ügyész volt.
MTI. Erdély.ma

2012. április 27.

Létrejött a magyar koalíció Kolozs megyében
Együttműködés és új egység a magyarság érdekében: ez az a cél, amely létrehozta Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezeteinek megállapodását az önkormányzati választásokon állítandó listák és jelöltek személyeiben.
A megállapodás értelmében Kolozsváron a néppárti polgármester-jelöltet, Gergely Balázst támogatják, és csak a Néppárt állít listát, amelynek második helyére Fodor Alpár, a Magyar Polgári Párt jelöltje kerül fel.
Kolozs megyében a Magyar Polgári Párt tanácselnök-jelöltjét, Csép Sándort támogatják. A megyei koalíciós listát Simon Csaba, a Magyar Polgári Párt jelöltje vezeti, második helyen Szász Péter, a Néppárt jelöltje indul.
A megállapodás alapja, hogy a kolozsvári és a Kolozs megyei magyarság akaratát érvényesítsék a választásokat követően felálló tanácsokban. Mindkét politikai szervezet fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy elkötelezettek a tiszta közélet megteremtése és a népakarat elsődlegessége mellett.
A régi politika ideje lejárt, annak kell történnie Erdélyben, amit az emberek akarnak, s nem annak, amit a politikusok. Sokan csalódottnak, becsapottnak érzik magukat az elmúlt évek kudarcos politikája miatt, ezért távol maradnak a politikai közélettől. A mi célunk az, hogy visszaadjuk hitüket, újra megszólítsunk minden magyart, és erőinket egyesítsük.
Sajnálatosnak tartjuk, hogy az eddigi önkormányzati képviseletet kizárólagosan ellátó RMDSZ ezúttal is távol marad az egységtől, de bízunk benne, hogy a jelölési határidő lejártáig felülvizsgálja az elzárkózó álláspontját, és csatlakozik a magyar koalícióhoz. A jövő az új egységé, amelybe minden magyart, minden kolozsvárit és minden Kolozs megyei választót várunk.
Hiszünk Erdélyben!
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke
Csép Sándor, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei elnöke. Erdély.ma

2012. április 27.

A küldöttek jelentős része kivonult a pénteki MCSMSZ-küldöttgyűlésről – Közlemény
A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének április 27-én, pénteken Lábnyikban megtartott küldöttgyűlésén a 22 településről érkezett küldöttek közül 12 település képviselői (a Bákó, Diószén, Forrófalva, Gajdár, Gerlén-Rácsila, Klézse, Külsőrekecsin, Lészped, Pokolpatak, Pusztina, Somoska és Trunk) az alábbiakat hozzuk nyilvánosságra:
Nem vagyunk hajlandóak a régi vezetők újraválasztásához asszisztálni, és nem értünk egyet azzal, hogy fent kell tartani a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének jelenlegi, kialakult helyzetét: anyagi hiány, könyvelésben szereplő tartozások és a vezető személyek szószegése, visszaélő magatartása miatt.
Megállapítjuk, hogy az utolsó küldöttgyűlés óta érdemben semmi sem változott, újra a vezető tisztségekben levők szavazatai döntötték el a küldöttgyűlés eredményét. Úgy éreztük, hogy nem veszik komolyan a helyi szervezetek és közösségek döntéseit, hozzáállásukban eltávolodtak a helyi közösségek igényeitől, elvárásaitól.
Kijelentjük, hogy erkölcsileg nem tudunk azonosulni a küldöttgyűlés lezajlásával és határozataival. Ebben a kialakult helyzetben, nem tartjuk kizártnak egy új, jogi személyiséggel rendelkező csángó szervezet bejegyzésének a gondolatát.
László Florentina – Bákó
Lovász Mátyás (Benchea Iulian felhatalmazásában) – Diószén
Antal János – Forrófalva
László Irina– Gajdár
Huszár Angéla – Gerlén (Rácsila)
Istók Angéla és Hodorog Viorica – Klézse
Szarka Felicsia és Kertész Daniella – Külsőrekecsin
Lela Genoveva – Lészped
Istók Lenuca – Pokolpatak
Bilibók Jenő, volt MCSMSZ-oktatási felelős – Pusztina
Benke Paulina és Benke Regina – Somoska
Róka Szilvia, volt MCSMSZ-elnök – Trunk. Erdély.ma

2012. április 27.

Külhoni magyarok jogvédelme
Negyedmillióan nyújtották be eddig magyar állampolgársági kérelmüket kisebbségben vagy diaszpórában élő nemzettársaink közül. Az évtized kétségtelen sikertörténete a könnyített honosításé.
Bízvást elmondható, hogy milliós tömegek igényét, titkos vágyát, áhított célját teljesítette a magyar Országgyűlés, amikor e jogszabályban elébe ment az idegenbe szakadt nemzetrészek és egyének óhajának, és meghozta ama törtvényt, mely százezrekben ébresztette fel a reményét annak: egyenjogúságra törekvésük támaszra lel az anyaországban. A könnyített honosítás révén megszerezhető állampolgári minőség ugyanis új nemzetpolitikai kurzus beindításának reményével kecsegtet, ez kiemelkedő elvi és gyakorlati nóvuma a rendszerváltás utáni két évtizednek.
De vajon valóban az-e? Az állampolgárság elnyerése ugyanis olyan dokumentumok birtokába juttatja az újdonsült polgárt, melyek megkezdték a maguk külön életét. Rengeteg külön joggal és előnnyel jár letelepedésben, utazási kedvezményekben, oktatásban, orvosi ellátásban, kikapcsolódásban és "bekapcsolódásban". Ha a szükséges okmányokat beszerezte az ember, olyan új világ és lehetőségek tárulnak fel előtte, hogy nem csoda, ha sokan már csak azzal törődnek, figyelmüket az köti le – és nyilván jól teszik, hiszen több nemzedék száz éve szenved hiányuk miatt. E jogokból őket a történelem mostohasága forgatta ki, s íme, most rájuk mosolygott végre a jóvátétel.
E nagy felbuzdulásban mindazonáltal ne feledjük: a könnyített honosítás megszavazásának első hírére érzett elégtételünk nem az új útlevélnek, nem az akadálytalan tanulási és tulajdonszerzési lehetőségnek stb. szólt, hanem annak a hatósági védelemnek, melynek hiányát az utódállamok nemegyszer lefokozó viszonyai közt mi is, felmenőink is untig megismerhették. A kisebbségi kiszolgáltatottság, a másodrendűség ellenszerét reméltük megtalálni az anyaországi befogadásban, illetve pontosan azáltal, hogy kivándorlás nélkül, szülőföldünkön is megkaphatjuk e védelmet.
Kárpát-medencei jogsegélyszolgálat felállítását jelentette be az illetékes államtitkár a minap. Ez egyelőre egyéneknek szól, de nyilvánvalóan a védhatalmi státus kiépítéséhez vezethet. A leválasztott nemzetrészek alighanem valami ilyesmire vártak az első pillanattól fogva.
B. Kovács András. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. április 27.

Az RMDSZ jelen lesz, de nem fog szavazni
Az RMDSZ képviselői jelen lesznek a parlamentben a bizalmatlansági indítvány szavazásakor, de padjaikban maradnak, miként arról a koalícióban két héttel ezelőtt eldöntöttük – nyilatkozta csütörtökön Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kelemen Hunor csütörtökön Kolozsváron tartott sajtóértekezletén azt nyilatkozta, két héttel ezelőtt a koalícióban megállapodtak, hogy a honatyák jelen lesznek a bizalmatlansági indítvány szavazásakor, és padjaikban maradnak.
Hozzátette, úgy tudja, a kormánykoalíciós partnerek közül eddig senki sem „ellenkezett” e döntéssel.
“Azt nem lehet, hogy némelyek helyükön maradnak, míg mások kimennek szavazni. Ha az UNPR, a PDL vagy a kisebbségek csoportja kimegy szavazni, persze, hogy kényesebb a helyzet. Most két hete a koalícióban megállapodtunk, hogy jelen leszünk, és a padokban maradunk. Jelen pillanatban csak annyit mondhatok, hogy a kormánypartnerek közül eddig senki nem ellenkezett e döntéssel” – mondta Kelemen.
Hozzátette, pénteken összeülnek, és megbeszélik, miként fognak eljárni.
“Reggel ülést tartunk a bizalmatlansági indítvány vitájának megkezdése előtt, akkor megállapodunk. Mi mindig és minden körülmények között, amikor kormányon voltunk, ellene szavaztunk vagy nem éltünk szavazati jogunkkal a bizalmatlansági indítványok esetében. Ha holnap kimegyünk szavazni, akkor megtaláljuk a módját, hogy jelezzük, a bizalmatlansági indítvány ellen szavazunk. A másik megoldás, miként a koalícióban megállapodtunk, a kormánypárti parlamenti tagok biztosítani fogják a kvórumot, de nem fognak szavazni. Persze ez nagy fegyelmet feltételez minden politikai alakulat részéről, mert az nem lehet, hogy némelyek a padjaikban ülnek, mások meg kimennek szavazni” – mondta Kelemen.
Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint nem lesz jelen a Szövetség minden képviselője, hiszen azoknak kötelező jelen lenniük, akik az indítványt benyújtották, nem a többieknek.
Az USL a múlt héten nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen Állítsák meg a zsarolható kormányt! Így nem lehet soha! címmel, melyet a szükséges legkevesebb, 116 honatya írt alá. A 15 oldalas dokumentum három fejezetre tagolt.
A bizalmatlansági indítványt hétfő este olvasták fel a parlament plénuma előtt, és pénteken 9 órától kerül sor a vitára és a szavazásra.
A PDL-s honatyák véleménye megosztott az ellenzék bizalmatlansági indítványa tekintetében, némelyek aggódnak, hogy esetleg megszavazhatja a parlament, mások azonban kizártnak tartják ezt.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)

2012. április 27.

Nem lesz magyar koalíciós lista Kolozsváron
Nem tudtak megállapodni a választási összefogásban az RMDSZ, az EMNP és az MPP Kolozs megyei szervezetei. A szerdán este kezdődött, csütörtökön lezárult egyeztetéseken az RMDSZ elutasította az EMNP által javasolt közös koalíciós lista létrehozását Kolozsváron. Máté András Levente megyei RMDSZ-elnök ehelyett azt ajánlotta: a szövetség saját listáján, a tulipán jele alatt helyet biztosít a másik két alakulat jelöltjeinek. A Néppárt Kolozs megyei szervezete ezt elutasította, és közölte: a továbbiakban az MPP-vel folytatja együttműködési tárgyalásait.
Az RMDSZ és az EMNP Kolozs megyei szervezetének csütörtökön délután kiadott közleményei:
Közlemény
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete megtette az utolsó lehetséges lépést a kolozsvári és Kolozs megyei magyar összefogás érdekében. Az imént zárult hárompárti egyeztetésen az RMDSZ felajánlotta: méltányos helyeket biztosít az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt jelöltjei számára a „tulipán” választási jele alatt.
A felajánlás elsősorban azon a józan megfontoláson alapul, hogy az eredményes mozgósítás szempontjából egyáltalán nem harmadrendű kérdés az, hogy már nem szerepelhetnek választási jelek a listákon. A kolozsvári magyarság szempontjából rendkívül rossz emlékű Funar-korszak idején ugyanis éppen a tulipán égisze alatt sikerült 8 magyar tanácsost bejuttatnunk a helyi önkormányzatba. Hisszük, hogy bölcs döntés és őszinte összefogási szándék mellett ez most is megvalósítható lenne.
Úgy ítéljük meg, a jelenlegi helyzetben viszont nem engedhetjük meg magunknak, hogy választóinkban zűrzavart keltsünk, és ebből adódó távolmaradásuk révén kockára tegyük képviseleti esélyeinket a helyi testületekben.
Sajnálattal vesszük tudomásul: dacára annak, hogy Kolozsvár és Kolozs megye magyar közössége köztudottan alulmaradt az utóbbi évek demográfiai mutatóinak vonatkozásában, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt helyi szervezetei visszautasították az összefogásra szólító ajánlatot, amely magyar nemzeti közösségünk talponmaradását lenne hivatott szolgálni.
A Kolozs megyei RMDSZ szervezete nevében
Máté András Levente elnök
Kolozsvár, 2012. április 26.
Magyar egység helyett tulipánt akar az RMDSZ
Sikertelen kormányzás, beváltatlan ígéretek, korrupciós ügyek kísérték az elmúlt években az egykor szebb napokat látott RMDSZ-t. Ennek ellenére, az erdélyi új egység létrehozása érdekében az önkormányzati választásokra az Erdélyi Magyar Néppárt nagyvonalú ajánlatot tett a kolozsvári szervezetnek.
Az Erdélyi Magyar Néppárt – egyetértésben a Magyar Polgári Párttal – felajánlotta a közös, koalíciós lista létrehozását, a teljes összefogást, amelyet a civil szervezetek, egyházak, az Erdélyi Nemzeti Tanács is fontosnak tartottak.
Kolozsvári koalíciós listát ajánlottunk, amely három párt közös listája lett volna, s így nem megosztja, hanem egyesíti a kolozsvári magyarságot. Ezen túlmenően pedig felajánlottuk az RMDSZ polgármester-jelöltjének és megyei tanácselnök-jelöltjének a támogatását. Elfogadtuk továbbá, hogy Kolozs megyében csak RMDSZ-lista legyen, amelyen a Néppárt a történelmi egyházak által javasolt személyt jelöli.
Történelmi lehetőség állt előttük, de sajnos, az RMDSZ most is elütötte a kolozsvári magyarok kinyújtott kezét, hivatkozva arra, hogy nem szerepelhetne rajta a tulipán jel, márpedig – ahogyan ők fogalmaztak – a „Tulipán kell, mert az emberek megszokták, és jelentős részük amúgy sem tud olvasni!” Megdöbbentő és elfogadhatatlan sértés ez a Kolozs megyei magyarok számára. E régi, mára már csak saját vezetőinek érdekeit képviselő párt körül egyre fogy a levegő. Egyre többen ébrednek rá – még saját soraikban is –, hogy csak a pozíció, a hatalom, a szavazat fontos számukra, amellyel majd saját érdekükben kereskednek.
A régi politika ideje lejárt, s lejárt a régi, önző politikusok ideje is. Új egységre, új megoldásokra, új együttműködésekre van szükség, amelynek legfontosabb alapja az erdélyi magyarság akarata. Az Erdélyi Magyar Néppárt nem mond le az új egység megteremtéséről, nem mond le a magyarság minden tagjának képviseletéről, nem mond le a tiszta kezek, a korrupciómentes politika megteremtéséről, ezért tovább folytatja együttműködési tárgyalásait a Magyar Polgári Párt Kolozsvári Szervezetével, a civil szervezetekkel, az erdélyi magyar egyházakkal.
Hiszünk Erdélyben!
Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezete
A Magyar Polgári Párt Kolozs megyei és kolozsvári szervezetének sajtóközleménye
Az utóbbi héten több alkalommal folytattunk egyeztető megbeszéléseket a másik két magyar párttal(EMNP, RMDSZ). Bár az utóbbi napokban reménykedtünk abban, hogy sikerül megegyeznünk a választásokon való összefogásban, az utolsó megbeszélésen az RMDSZ merev álláspontja miatt ez meghiúsult.
Az MPP felajánlotta, hogy visszavonja kolozsvári polgármesterjelöltjét, támogatja az RMDSZ jelöltjét és egy közös koalíciós lista összeállítását, lehetőséget teremtve ezzel akár 7-8 magyar tanácsos bejuttatásához a városi tanácsba. Meggyőződésünk, hogy közösségünk jogos elvárása egy széleskörű képviselet az önkormányzatokban. Ez a lehetőség minden igyekezetünk ellenére nem valósul meg, mert az RMDSZ az együttműködést kizárólag a saját listáján és a tulipán jelképe alatt hajlandó elfogadni, a másik két párt kizárásával. Ez azt jelentené, hogy az MPP és EMNP tagjai kilépnek saját pártjukból és beiratkoznak az RMDSZ-be. Saját tagságunkkal szemben egy ilyen megalkuvásba nem mehetünk bele, habár azt is elfogadtuk volna a magyar közösség érdekében, hogy támogatjuk az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltjét, saját megyei listáját és két olyan személy felvételét erre a listára, akik pártfüggetlenek és akiket a civil társadalom képviselői javasolnak.
Ezennel kijelentjük, hogy az összefogás meghiúsulásáért teljes mértékben az RMDSZ a felelős.
A tárgyaló delegáció tagjai:
Csép Sándor megyei elnök
Simon Csaba ügyvezető elnök
Fodor Alpár polgármestejelölt
Kolozsvár, 2012 április 26. Krónika (Kolozsvár)

2012. április 27.

Tőkés László: a Bihar megyei RMDSZ fenyegeti a jelölteket
Az előválasztáson részt vevő polgárok megfélemlítésével és permanens kampány folytatásával vádolta meg Tőkés László a Bihar megyei RMDSZ-szervezetet, személyesen annak ügyvezető elnökét, Szabó Ödönt, aki a maga részéről válaszképpen arra szólította fel a szerinte immorálisan viselkedő EP-képviselőt: mondjon le papi palástjáról.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szervezési igazgatója, illetve Zatykó Gyula, az EMNP nagyváradi polgármester-jelöltje csütörtökön arról számolt be a sajtónak, hogy információik szerint a helyhatósági választásokon induló jelöltek kiválasztásakor az RMDSZ több ízben folyamodott a megfélemlítés eszközéhez.
Csomortányi szerint több településről érkeztek hozzá bejelentések, amelyekből kiderül, hogy egyes községekben jelölteket léptettek vissza, másutt a munkahelyükről való kirúgással fenyegették meg az RMDSZ előválasztásán potenciálisan részt vevő szavazópolgárokat. Másutt ételt vittek a helyi romáknak, hogy szavazásra buzdítsák őket, és olyan is volt, ahol a helyi román lakosságot is megpróbálták lekenyerezni és részvételre bírni, mondta Csomortányi. Kiemelt egy értarcsai esetet, ahol tudomása szerint a visszalépésre kényszerített jelölt a nyomásnak betudhatóan agyvérzésben elhunyt.
Csomortányi István újabb érdekességként említette, hogy az RMDSZ előválasztásán részt vevőknek saját kézírásukkal rögzített, illetve hangfelvételre mondott, Istenre tett hűségesküt kellett tenniük, ha indulni akartak. A jelölteknek arra kellett megesküdniük, hogy teljes szívvel elkötelezettek a szövetség és a magyarság iránt.
Tőkés László Cseke Attila volt egészségügyi miniszterről, az RMDSZ váradi polgármester-jelöltjéről is véleményt nyilvánított. Kifejtette: a kommunista időkben volt megszokott a másodvonal előretolása, és a szövetség mostani kampánya is csak arra szolgál, hogy végül újra Biró Rozália és Kiss Sándor, a váradi és a megyei szervezet vezetői kerüljenek pozícióba.
Szabó Ödönt, a bihari RMDSZ ügyvezető elnökét elsősorban az háborította fel, hogy Tőkés az RMDSZ hibájaként könyvelte el az értarcsai jelölt halálát. „Sajnálatos, hogy Tőkés úr ismét immoralitásról tesz tanúbizonyságot, amikor megpróbálja egy család szenvedését belekeverni a választási kampányba” – jelentette ki sajtótájékoztatón Szabó. Hozzátette: „Beszéltem a családdal, a feleséggel, aki azt kéri, hagyják ki a kampányból. Tőkés úrnak ebben a pillanatban le kellene mondania lelkészi tisztségéről, mert egy lelkésznek csillapítania kellene a szenvedést, nem pedig felerősítenie”.
Szabó Ödön ugyanakkor nem tagadta, hogy az előválasztáson a jelölteknek hűségesküt kellett tenniük, amelyet egyfelől saját kezűleg kellett ráírniuk a jelentkezési lapra, másfelől hangfelvételen rögzíteni, és CD-n benyújtani. Az ügyvezető ebben nem lát semmi kivetnivalót.
Tőkés László kijelentéseire Cseke Attila is reagált. Közleményében kijelenti: civilizált kampányt szeretne, amelyben polgármesteri elképzeléseit mutatja be a váradiaknak.
„Ha Tőkés László EP-képviselő tud, ahogyan azt sugallja, valamilyen korrupciós ügyről, amelyhez szerinte nekem közöm volt, akkor kérem, álljon elő a bizonyítékokkal, ha pedig nincsenek ilyen bizonyítékai, akkor megkérem, kerülje a felesleges vádaskodást. Tőlem idegen ez a típusú politizálás. Ezért, a továbbiakban nem kívánok ilyen hangvételű nyilatkozatokra reagálni, ez az első és utolsó alkalom, amikor megteszem” – szögezi le az RMDSZ váradi polgármesterjelöltje.
Nagyváradi nyilatkozat: a váradiaknak elegük lett a korrupt magyar politikusokból A sajtótájékoztatón Nagyváradi nyilatkozat címmel közzétettek egy dokumentumot, amely szerint a nagyváradi magyarság nem lehet büszke a magyar vezetők eddigi teljesítményére, ezért a közösségből sokan román jelöltekre készülnek szavazni a júniusi helyhatósági választásokon.
A nyilatkozat kitér arra, hogy míg Nagyvárad lakosságának 1910-ben 90 százaléka, 1966-ban pedig 51 százaléka volt magyar, mára a magyarság aránya 25 százalékra zsugorodott.
A dokumentum szerint a város és a megye vezetőségében magyarok által betöltött kulcspozíciók ellenére a magyar érdekképviselet nem volt képes olyan szervezeti és szakmai teljesítményt nyújtani, amely arról győzte volna meg a nagyváradiakat, hogy érdemes magyar politikus kezébe adni a város irányítását.
A dokumentum utal egy reprezentatív felmérés előzetes eredményeire, amelyek szerint a váradi magyarok jelentős hányada a jelenlegi polgármesterre, Ilie Bolojan liberális politikusra szándékszik szavazni, és mérhető azoknak a váradi magyaroknak az aránya is, akik román pártok jelöltlistáira adnák voksaikat.
A Nagyváradi nyilatkozat aláírói szerint mindez „a nemzetidegen, zsákmányszerző és kirekesztő régi politika” következménye. „A váradiaknak elegük lett a korrupt magyar politikusokból, elegük lett a kokárdákkal leplezett látszatintézkedésekből” – áll a dokumentumban.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-294




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998