|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 382 találat | lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-382 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2012. augusztus 28.Bethlen Gábor szellemisége a kincses várostól az (egri) csillagokig97 éves korában elhunyt Dr. Árkossy Sándor Mint hajdani tanítványa nincs szándékomban méltatni egykori igazgatónk munkásságát. Azt megteszik majd szakavatott hozzáértők. Erre a legjobb az egri példa. Dr. Árkossy Sándor már rég nyugdíjas volt, amikor 1987-ben áttelepült a Gárdonyi Géza által halhatatlanná tett városába. Eger városa még öt évig foglalkoztatta az Egri Gyermekvárosban nevelőként. Problematikus fiatalok voltak a gondjára bízva. Talán 1991 nyarán lehetett, hogy felkerestem. A munkahelyén találtam rá. Mint hajdanán, most is nyakkendővel és kifogástalan fehér köpenyben, örömmel üdvözölt: „Még pár perc és – remélem – mehetünk!”. Bő másfél óra lett belőle, hogy elindulhattunk a Kallómalom utcai lakása felé. Mert egyre jöttek hol csoportok, hol bizalmas tanácskérésre újabb fiatalok. Mosolyogtam. Akkor már jómagam is nyugdíjas tanár voltam. Hihetetlen tapintattal oldott meg igen rázós problémákat. Mint hajdanán, most is nyugodtan, a tanítványokban mindig tisztelve az embert, vidáman, magabiztosan, hihetetlen baráti hangnemben – amely nem volt sem bizalmaskodó, sem tolakodó, – rendezte a rendezhetetlennek tűnő kérdéseket. Nem csoda, hogy Eger városa 1992-ben Comenius-díjjal ismerte el mindössze ötévi munkásságát. A nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanult. Abban az időben, amikor az iskola az erdélyi kollégiumok között a legszínvonalasabbak közé tartozott. Amikor még töretlenül őrizte a Bethlen Gábor-i szellemiséget. Azt, amelyik a szolgadiák Kőrösi Csoma Sándort a tibeti–angol szótár megírására késztette. Az Őrhegy tövében lévő „kollégiumi város” (ókollégium, kiskollégium, újkollégium), a tornakertbe felvezető út elején a tornateremmel, amelynek bejárata előtt ott strázsálnak a már öreg páfrányfenyők (Ginkgo biloba), különös hangulata beívódik az ember bőrébe, vérébe, agyába. És vele együtt Bethlen Gábor szellemisége: minden körülmények között, bármi áron, tenni azt, amit tenni lehet és tenni kell! Ezt a szellemiséget még a háború utáni nehéz „kommunista évtizedekben” sem tudták végleg kiirtani: sem a kollégiumból, sem hajdani diákjaiból. Mint búvópatak, a föld mélyén is utat tört magának. Pedig akkor már rég nem élt Elekes Viktor, a kollégium háború alatti rektora, Szabó Mihály, a gimnázium igazgatója, Csefó Sándor, a Tanítóképző igazgatója, és már nem rázta Magyari bácsi a kollégium messze szóló csengőit, amely után a fél város igazította a „pontos időt”. Következtek a kolozsvári évek. Kevesen tudják, hogy 1948-ban, az úgynevezett „tanügyi reform” után, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója dr. Bodor András igazgató és dr. Árkossy Sándor, aki akkor aligazgatói tisztséget töltött be, a kollégium kegytárgyait (többek között három úrvacsorai kelyhet, 4 db. gyönyörű úrvacsorai terítőt stb.) jegyzőkönyvileg átadták a Belvárosi Református Lelkészi Hivatalnak. Mivel László Dezsőt már 1947-ben koholt vádak alapján letartóztatták és elhurcolták, az átvételt Nagy Jenő és Csutak Csaba látta el kézjegyével. Ezt, – abban az időben – „kidriblizni” bizony csak sok bátorsággal és megfontoltsággal lehetett. Akkor a mindvégig helytálláshoz, a „tenni, amit kell” igényelte kitartáshoz valóban Bethlen Gábor szellemiségére volt szükség. A „tanügyi reform” után kinevezték a volt Kolozsvári Református Kollégium igazgatójának. Minden diák örvendett ennek – bár el voltunk foglalva az egymással való ismerkedéssel. A két XI. osztály úgy született meg, hogy a „refektől” és a „piariból” a két osztályt megfelezték, és a „feleket” összecsapták. Egy napon arra ébredtünk, hogy Braver Samu angol tanár, összehívatott a rajzterembe és rövid szónoklattal a tanulók tudomására hozta: „Közlöm az elvtársakkal, hogy a megyei pártbizottság kinevezett igazgatónak. Mától mindenki »igazgató elvtársnak« szólítson!” Hangos felhördüléssel távoztunk. Egy 50 lapos iskolafüzetbe, az akkori kommunista diákszövetség (U.A.E.R.) titkára és titkárhelyettese végigjárták az osztályokat, és minden diák (a hiányzókat leszámítva) gondolkodás nélkül aláírta abbeli kérelmünket, hogy azonnal hozzák vissza az igazgatónkat, kérésünket mintegy 15 pontba foglalva indokoltuk. Aznap délben az „ifjúsági szervezet” részéről egy delegáció el is vitte a megyei pártbizottsághoz. Azt hiszem, életemben sohasem láttam annyira meglepődött párttitkárt. Két nap múlva hivatalosan visszahozták dr. Árkossy Sándort, igazgatónak. Fennen hangoztattuk, hogy az egyetlen iskola, amely anyagilag is talpra állt. Indoklásaink között olyanok szerepeltek, hogy a mi iskolánk az egyedüli egész Kolozsváron, ahol egyetlen diák sem dohányzik a líceum területén. Ez akkor hihetetlennek tűnt és ezt igazi pedagógiai fogással, fenyegetés vagy büntetés nélkül érte el. 1950-ben érettségiztünk. 62 éve! Az osztálytársak alig egy negyede él, együtt koptunk ki az időből. Az évtizedek során, Árkossy igazgató úrból lassan Sándor bátyánk lett. A kollégiumban, amit átkereszteltek „2. számú fiúlíceumnak”, a „vityin” (ma étkezde, menza, kantin stb. a neve) állandóan „jó” volt a koszt (az akkori körülményekhez képest, hiszen 1948-ban sokan haltak éhen országszerte). Ezt ügyes gazdálkodással érte el. Disznókat tartott az ételmaradékokkal, zöldség- és burgonyahéjakkal, a disznókat saját maga, személyesen vágta le (kitűnően értett ahhoz is). Így a ballagáskor ingyen vacsorát kaptunk mindannyian, a tanárokkal együtt. Gondoljuk el: alig öt évvel azután, hogy 1945-ben „kitört” a béke. Amikor még mindent fejadagra („jegyre” vásárolhattunk). Pár év múlva mégis áthelyezték a Brassai Sámuel Elméleti Líceumba. Ott is arról volt híres, hogy nagyszerű gyakorlati érzékkel azonnal leült és kiszámolta, hogy mi lehetséges. Élvezetes óráin még az olyanok is figyelgettek, mint Szakács Lajos, aki akkor már balkáni bokszbajnok volt a súlycsoportjában. 1949-ben egy autószerencsétlenség miatt hosszú ideig kórházban voltam Abrudbányán, ahol rászoktam a cigarettázásra. (Dr. Borzeát, a Kolozsvári Orvosi Fakultáson a sebészet professzorát politikailag megfúrták és egyik napról a másikra Abrudbányára száműzték. Nagy szerencsémre. Kitűnő sebészként, megmentette a bal karom.) Árkossy tanár úr éppen az ipari növények termesztéséről beszélt, amikor odavetette: „A hazai dohánytermesztés eredményeiről pontos adatokat Attila fog szolgáltatni nektek!” Az acéltermelés során Uray Zolitól azt tudakolta, hogy milyen acélból készülnek a tőrben és párbajtőrben alkalmazott pengék. Pontosan tudta, hol, mikor és milyen eredménnyel versenyzett. De ezt jószerével mindenkiről elmondható volt. Pontosan értékelte mindannyiunk erényeit, hibáit. A Bethlen Kollégium és a Kolozsvári Református Kollégium tanáraitól több pedagógiát tanultam, mint sok fejtágító előadáson vagy kurzuson. Szerencsés halandókként kezdtük az életünket. Olyan tanáraink és igazgatóink voltak, akik puszta személyiségükkel is nevelni tudtak. Nehéz idők jártak, de mindig élt bennem a sanda gyanú: nem igazán tudtuk őket túlszárnyalni. Sándor bátyánkat különösképpen érdekelte a csillagászat. Sohasem mertem neki bevallani, hogy mindig titkos vágyam volt e témakörrel foglalkozni. De az élet rövid. Sok álom megmarad álomnak. Talán Ő, valahol a hadak útján, Csaba királyfi csillagösvényén, az Egri Csillagok hűségével, egy szorgos, helytálló élet nyomán messze illan a kék ég végtelenjébe. az 1950-ben érettségizett hálás tanítványai nevében Horváth Attila Szabadság (Kolozsvár) 2012. augusztus 28.Előzetes népszámlálási eredmények33 835 magyar él Temes megyében megyei statisztikai hivatal nyilvánosságra hozta a tavalyi népszámlálás előzetes eredményeit, amely szerint Temes megye lakossága 2011-ban 650 544 fő volt, ebből 337 305 nő (51,8%). A városokban 52,7% a nők, 47,3% a férfiak aránya. A számlálóbiztosok 241 098 portát vettek száma, a lakóépületek száma 141 457. A megye összlakosságának 87,2%-a román, 5,2%-a magyar, 1,3%-a roma, 1,2%-a német és 0,9%-a ukrán anyanyelvűnek vallotta magát. A szerbek és a bolgárok részaránya külön nem szerepel a hivatalos statisztikában, csak a “más anyanyelvűek” rovatban, akik a megye összlakosságának 2,5%-át jelentik. Nem nyilatkozott anyanyelvéről 11 123 személy (1,7%). A Temes megyei magyarság lélekszáma a legutóbbi népszámlálás szerint 33 835 fő. Temesváron 14 967, Lugoson 2604, Zsombolyán 1159, Újszentesen 1049 magyar él, a többi településen a magyarság lélekszáma nem éri el az 1000 főt. Temes megye lakosságának 78,1%-a ortodox vallású, a római katolikusok a lakosság 8,4%-át teszik ki, következnek a pünkösdi hitvallásúak 4,3%-kal, a baptisták 1,5%-kal, a reformátusok 1,4%-kal, a görög katolikusok 1,3%-kal. Vallás nélkülinek (ateistának) mindössze 1178 személy vallotta magát. A népsűrűség Temesváron a legnagyobb (2360,2 lakos/négyzetkilométer), következik Újszentes (381,1 lakos/négyzetkilométer), Lugos (377,0 lakos/négyzetkilométer és Detta (180,7 lakos/négyzetkilométer). A leggyérebben lakott települések között van Temesszékás (5,1 lakos/négyzetkilométer), Barafalva (5,5 lakos/négyzetkilométer) és Rigósfürdő (5,6 lakos/négyzetkilométer). Temes megye átlagos népsűrűsége 74,8 lakos/négyzetkilométer. Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2012. augusztus 28.Elhunyt Matekovics JánosA betegséggel küzdő 73 éves újságíró, műfordító, szerkesztő vasárnap este hunyt el. Matekovics János Nagyváradon érettségizett, majd a Babeş-Bolyai Egyetemen magyar nyelv és irodalom szakos diplomát szerzett. Pályáját az Ifjúmunkás munkatársaként kezdte, riporter, szerkesztő, majd a nevelési osztály vezetője volt. 1972-től sepsiszentgyörgyi tudósítóként dolgozott, majd a Kovászna Megyei Mozivállalat szervezőjeként 30:30:30 címmel film-versenyfüzetet szerkesztett két nyelven. Rendezvényeinek betiltása miatt lemondott, és különböző gyárakban esztergályos munkát vállalt, majd munkanélküli, cikkdíjas újságíróként tevékenykedett. Az 1989-es fordulat után a Háromszék belső munkatársa. Gazdasági lapot szerkesztett, majd az STV helyi televízió munkatársa volt. Évek óta vezette a sepsiszentgyörgyi Holló Ernő Sajtópincét. Temetése kedden délután 5 órakor lesz katolikus szertartás szerint a közös temető ravatalozóházától. Bús Ildikó Matekovics János /Simonyifalva, 1939. szept. 3. – Sepsiszentgyörgy, 2012. augusztus 26./ Székelyhon.ro 2012. augusztus 28.Búcsú Matekovics JánostólNéhány hónapja, utolsó találkozásunkon Weöres Sándor Bolero című verse felől érdeklődött, te mindent tudsz, nézett rám, kissé kételkedve, nem létezik, hogy ezt, éppen ezt ne tudnád. És én rögtön el is kezdtem, nehogy gyanakodni kezdjen, mert voltak pillanatai, amikor fölöttébb gyanakvónak tűnt ez az örök rebellis, tántoríthatatlan újságíró, a romániai magyarság száguldó riportere, a hatvanas évek legendás Ifjúmunkás című hetilapjának vezető riportere, a soha nem elég éber, viszont bosszúálló cenzorok és kultúrairányítók pofozóbábuja. „Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk, / a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át! / A száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk, / olyik még visszanéz, a holdsugár lábnyomába lép, / végül mind elmegyünk...” Kissé kétkedve nézett rám, és elfordult, amikor faggatni kezdtem, ki lesz a következő meghívott a sajtóklubban. Élete utolsó nagy vállalkozása volt ez az évekig működő sajtóklub, ahol az irodalom, a művészetek, a kultúra, a politika, a gazdaság jelesei is megfordultak. Sokat búsongtunk, jöhetnének többen is, de hát a törzsközönség megvolt, s ebben a változó világban már ez is sokat jelentett. Hogy mégis mennyit, azt világosan látjuk most, hogy nincs. Lényegét megmutatja hiánya. János riporterként kezdte pályáját, és műfajához évtizedekig nem lett hűtlen, egyszer kötetbe is gyűjtötte jobb(nak gondolt) riportjait, ez a könyv nyilván a jéghegy csúcsa, száz és száz és ezer riportja, cikke rejtőzik a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek lapjainak sárguló, barnuló oldalain. Fáradhatatlanul mérte fel a valóságot, térképezte fel esélyeinket. A kisemberhez, az örökké megalázott, meghurcolt kisemberhez volt hűséges. Életének egy periódusában viszont nem írt riportot, egy művelődési házat vezetett a fővárosban, és a bukaresti magyarok kedvelt találkahelyévé, fórumává tette a Petőfi Házat. Itt a pénzügyi ellenőrök szálltak rá, és lehetetlenítették el, de nem adta fel. Visszatért a sajtóba. Hogy is végződik a Weöres-vers? Ahányan végre így együtt vagyunk, mind elmegyünk... Nem hittem volna, hogy ilyen hamar bekövetkezik, s ő is elmegy a többiek után, elindul a pusztaságon át, s „még visszanéz, mert látni vágy”. Bogdán János Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. augusztus 28.Új élet és mítosz mezsgyéjén (Nemzeti zarándoklat az Úz völgyében)Igazi nemzeti zarándokhellyé nőtte ki magát az Úz-völgyi emlékünnepség: minden esztendő augusztus 26-án itt, az Aklos- és Magyarós-tető közrezárta völgyben gyűlnek össze egykori frontharcosok emlékezni arra a napra, amikor tizenéves leventekatonákként átestek a tűzkeresztségen. Emlékeznek az egyre fogyatkozó túlélők, de ott van családjuk, ott vannak a hagyományőrzők, ott nemzettársaink Felvidékről, Kárpátaljáról, a kicsi hazából – ott mindenki, kinek valamelyest is fontos a magyarság jövője. És a közel húsz esztendeje állított kőtömbös-kopjafás emlékmű előterében gyülekeznek az egyszerű, név nélküli, csupán nemzetiszín szalaggal átkötött fakeresztek, jobbján és balján szaporodnak az újabb emlékjelek. Idén a kopjafák sora újabbal gazdagodott: Sylvester Lajos, Úz völgye igaz krónikása, az úzi ünnepségek egyik kezdeményezője emlékére is áll most már fejfa. Hogy a háromszéki zarándok az Úz völgyébe eljuthasson, kétszer is át kell lépnie az ezeréves határt: Ojtoznál ki, Dormányfalva felett be. Nem az unió vívmánya, hogy ezt személyi igazolványa fel sem mutatásával megteheti. Ojtoztelep után simábban gördül a személygépkocsi, hogy aztán Magyardormány falurésztől elkezdődjék a bíráspróba. Kátyúk, itt-ott aszfaltnyomok, majd kavicshalmok az út felét elfoglalva – előrevetítik a majdani útjavítást, véli a naiv utas. Dehogy, csak az Úz völgyén áthaladtatott valamiféle vezeték lehelyezéséhez szükségesek. Az út? Vélhetőleg rosszabb lesz jövőben, mint idén. Ami, bár ellentmondásnak tűnhet, de: így jó. Egyedüli esélye, hogy megmenekülhessen Úz völgye, ideig-óráig visszarettentse az új honfoglalókat. Kik talán attól sem rettennének vissza, hogy a temetőből a kereszteket eltüzeljék, emlékjelekről a feliratokat lekaparják. Mint a sósmezői haditemetőben, hol a kőkereszteken egykor magyar és német katonák nevei, ma már... Úz völgye: egykor virágzó település fűrészüzemmel, nyolcvan esztendőkkel ezelőtt ezernél több lakossal. Mára se üzem, se lakóház. A néhai iskola is lelakatolva, még felirat sem utal egykori rendeltetésére. A településbe beérve lakókocsitábor, hét közben itt élnek a vezetéket elásó munkások. Fennebb, a domboldalban, az első világháborús hadikápolna, látszik az útról. Máskor zárt ajtaja most nyitva, s tömeg előtte: nem mindennapi ceremónia helyszíne. Esketésre készül ugyanis a sokat látott kápolna. Dr. Szabó József János budapesti hadtörténész hozzánőtt immár az Úz völgyéhez, Sylvester Lajos, lapunk főmunkatársa Úz-völgyi hegyomlás könyve és azonos című dokumentumfilmje nyomán kezdte el kutatni az Árpád-vonalat, az augusztus 26-i emlékünnepségek kitartó résztvevője. Nem csak egymagában, családját is hozza-viszi – így történt, hogy hét esztendeje itt ismerkedett meg egyik fia leendő menyével, s a világi esküvőt otthon már régebb megtartva, összetartozásuk egyházi megerősítésének helyszínéül most az Úz-völgyi hadikápolnát választották. Tulajdonképpen semmi különös ebben, csak egy szép gesztus. Amit sokszorosan megszépít, hogy a ceremóniára készülvén, előző este itt moccant meg először anyja hasában dr. Szabó József János majdani unokája. Íme, nem csak az elmúlás, a múltba révedés, az emlékezés helyszíne immár Úz völgye: de az új életé. Kettős törzsű, évszázados fenyőfa uralja az Úz-völgyi temetőt, méterekre kinyúló ágai kínálva kínálják a központi szerepet: meleg lévén, a tűleveles matÚzsálem árnyában állítják fel az ünnepség „pódiumát”: egy asztalt csupán. S mert a napállás olyan, az összegyűlt több száz fős közönség nem elé, oldalt s mögé áll árnyékot keresve. Onnan nézik, amint a huszárok s székely ruhás legények Csíkszentmárton felől a csak lovakon s terepjárókon megközelíthető úton énekelve megérkeznek – jöttük s a tábori kürt recsegő hangja a jel az ünnepség megkezdésére. Dr. Szőts Dániel, Úz völgye térparancsnoka üdvözli a Kárpát-medence majd minden részéből összesereglett zarándokokat, pár szót szól az Úz-völgyi első és második világháborús harcokról. Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere tart ünnepi beszédet, elmélkedésre szólítva a résztvevőket: volt-e értelme a véráldozatnak? Ott, az Úz völgyében, de szerte a magyar haza határain belül és kívül is, hová apáinkat, nagyapáinkat a sors vezényelte. Családokra lebontva, nyilván, nem, csak a fájó űr s az árvák és özvegyek, de a haza tekintetében igen: ráébreszt az összefogás szükségességére. Kölcseyt – a haza minden előtt, áll a központi emlékművön is – és Wass Albertet hívja segítségül: őseinktől örökölt hagyományokat, cselekedeteket elfelednünk nem szabad. Mintha csak itthon lennénk, Sepsiszentgyörgyön, valamelyik hétköznapi délutánon a Székely Mikó Kollégium előtt. Összefognunk kell, és nem csak, míg a szó elszáll. Minden időkben, nem csak egyre nagyobb szorongattatásunkban, Sylvester Lajos is az összefogás szükségességét hangoztatta – és nem csak szóban, de tetteiben is. Kezdeményezője volt az Úz-völgyi emlékünnepségek szervezésének, az emlékmű felállításánál maga is szorgoskodott. Úz-völgyi hegyomlás című könyvével és dokumentumfilmjével a történelem fél évszázados fehér foltjának feltárását indította el, a hadtörténeti kutatások az Árpád-vonal szerepéről és jelentőségéről a második világháborúban ezek nyomán kezdődtek el. Természetes hát, hogy dr. Szőts Dániel felkérte a Sylvester Lajos által oly jellemzően kopjafadoktornak titulált Balázs Antalt, faragjon kopjafát, melyet emlékére az Úz völgyében állítanak fel. Az ünnepség e kopjafa körül folytatódott, Veress László színművész Magyari Lajos versét, az Úzoni Szivárvány női kórus a Székely balladát adta elő – valamilyen formában mindkét alkotásban „benne van” Sylvester Lajos keze. Dr. Szabó József János hadtörténészt lencsevégre kapja a Duna tévé operatőre, ki segéd híján mikrofonállvány szerepére engem kér fel. Derül-e fény manapság is újdonságra az Úz völgyével kapcsolatban, hangzik az indító kérdés, s botcsinálta riporterként folytatom magam: miért kellett ötven esztendőnek eltelnie, hogy a hadtörténeti kutatások elkezdődhessenek? Igen, mostanság is kerülnek elő dokumentumok, főként az orosz források szolgálnak újdonsággal, egy korabeli szovjet hadi mérnöki „zsurnál” még 1944-ben leírja: az Árpád-vonal minden idők legjobban kiépített hadászati védvonala. Hogy ezt csak árulással, csellel tudták áttörni itt, az Úz völgyében és tova, mindkét irányban, a Kárpátok hágóin? Mítoszok, melyek talán a történelmi valóságnál is fontosabbak. Itt, az Úz völgyében is született mítosz német tisztek egyenruhájába öltözött orosz kémekről, kik az augusztus 26-i támadás előestéjén kiszedték a védvonal titkait az erőd gyanút nem fogó, s ezért mindent eláruló tisztjeiből. Ahhoz képest elég nehezen haladtak másnap előre, s a kiürített erőd még egy napig élettelen is tartotta magát, sorolja cáfolatait dr. Szabó József János. Meg a legfontosabbat: aki személyesen beszélt a német tisztekkel, néhai Novák Mária Úz-völgyi tanítónő, azt mondta: ezek olyan németek, mint én. Novák Mária pedig sváb volt... A mítoszok megszületnek, mert meg kell születniük. Hiszen székely ember mai napig nem fogadhatja el, hogy bennünket legyőzhet bárki is. Elárulhatnak minket, esetenként akár saját vérünk is – és újból itthon vagyunk, lásd a Mikó-ügyet. Az Úz-völgyi emlékünnepség a maga rendjén folytatódott, dalárdával, koszorúzással, a huszárok és székely ruhás lovasok főhajtása mintegy keretbe foglalt mindent. S ha nemzeti imánk eléneklésével kezdődött, hát a székely himnusszal kellett zárulnia. Folytatódva mégis az Úz pataka mentén a népünnepéllyel, a tömegre, az évente egy alkalommal összeverődött magyarok sokaságára igencsak rácsodálkozó Bákó megyei kirándulók tekintete közepette. Hazafelé, ismét határon át- és visszakelve, még egy Sylvester Lajos-i hagyománynak hódoltunk volna. De az Anselmo csárdában épp nem volt csórékolbász. Váry O. Péter Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. augusztus 28.Répás: kormány előtt a külhoni magyarok nyelvvizsgapontjait szabályozó rendelettervezetMár a kormány előtt van az rendelettervezet, amely megoldja a külhoni magyaroknak a nyelvvizsgáért Magyarországon járó többletpontok kérdését - mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár kedden az MTI-nek. A nemzetpolitikai helyettes államtitkár azt követően nyilatkozott, hogy előadást tartott a Rákóczi Szövetség főiskolásoknak rendezett nyári táborában. A módosítás lehetővé teszi, hogy azok a külhoni magyar diákok, akik magyar nyelvű középiskolában sikeresen leérettségiztek az államnyelvből, ezt középfokú nyelvvizsgaként tudják elfogadtatni Magyarországon, és a felvételi eljárásban is többletpontokat kaphassanak. Erre már a 2013-as év eleji keresztféléves eljárásban lehetőség lesz - jelezte a helyettes államtitkár. Répás Zsuzsanna úgy fogalmazott: megszüntetik azt az igazságtalan gyakorlatot, amelyet 2007-ben, még az előző szocialista kormány alakított ki. A rendezvényen szó volt a nemzetpolitika aktuális kérdéseiről, feladatairól, a környező országokban ősszel tartandó választásokról. Felmerültek az ösztöndíj-lehetőségek, így a közelmúltban indított Szász Pál jogászösztöndíjról is beszéltek. Répás Zsuzsanna közlése szerint érintették az egyszerűsített honosítás kérdését is. Emlékeztetett, hogy eddig már több mint 300 ezren adtak be kérelmet, és meghaladja a 200 ezret az esküt tévők száma. Az MTI kérdésére elmondta: az ősz folyamán kisebb módosítások várhatók, ezek elsősorban a nyugati magyarságot érintik majd. Mint kifejtette: a három hónapos időtartamot, amely alatt a honosítás megszerezhető, már nem igazán lehet rövidíteni, ugyanakkor a nyugati magyarok esetében, ha az állampolgárság megállapítását kérték, az hosszú, bonyolult, időigényes és költséges folyamat volt. Itt várhatóak egyszerűsítések - jelezte. Rámutatott: két évvel ezelőtt az új kormány az összetartozást állította a nemzetpolitika középpontjába. Nagyon fontos, hogy az összetartozást meg tudják élni a 21. században is. A fiatalokat más eszközökkel kell megszólítani, és ehhez meg kell találni a megfelelő eszközöket. Emellett ugyanakkor a hagyományos fórumokat sem szabad hagyni kiüresedni - jegyezte meg Répás Zsuzsanna. A Rákóczi Szövetség 24. alkalommal rendezi meg a Kárpát-medencei főiskolás táborát, augusztus 27. és szeptember 1. között a szentendrei Pap-szigeten. A környező országok magyar diákszervezetei mellett Csehországból is érkeztek a táborba résztvevők, akiknek politikai, gazdasági és szociológiai témákban is tartanak előadásokat. Prágától Székelyudvarhelyig összesen 21 külhoni és magyarországi diákszervezet 110 egyetemistáját és főiskolását várták a táborába - mondta el az MTI-nek korábban Csáky Csongor, a szövetség főtitkára. A rendezvény célja, hogy lehetőséget biztosítson a Kárpát-medencei magyar értelmiségi kapcsolatok kialakítására és megerősítésére, a Kárpát-medencei magyar egyetemi szervezetek együttműködésének segítése. Emellett a rendezvény előadásaival a tájékozódást és a szakmai felkészülés lehetőségét is nyújtja a hallgatóknak a közélet, a gazdaság, a tudomány és a kultúra területén. MTI 2012. augusztus 28.Megalakul a közmédián belül a Kós Károly KollégiumMegtartotta alakuló ülését csütörtökön a Kós Károly Kollégium, a közmédia külhoni magyarsággal foglalkozó tanácsadó testülete - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az MTI-vel. A kollégium feladata a külhoni magyarsággal foglalkozó műsorok és hírügynökségi tartalmak elemzése. A testület figyelemmel kíséri a határon túl élők sokszínű megjelenítését, valamint a külhoniak tájékoztatásának szempontjait. A testület javaslatokat tehet és véleményezheti a közmédia műsorpolitikájának egészét, de az egyes műsorokat is. Tagjainak célja a külhoni és az anyaországi magyarság kapcsolatának erősítése, ehhez javaslatokkal látják el a közmédiát. A Kós Károly Kollégium ugyancsak feladatának tekinti a külhoni médiaműhelyek és a közmédia kapcsolatának erősítését. A tizenegy tagú testület elnöke Barlay Tamás, az MTVA vallási, kisebbségi és határon túli főszerkesztője, titkára pedig Havasi János, az MTVA kabinetvezető-helyettese, határon túli különmegbízottja. A testületben hét tag a külhoni magyarságot képviseli, három az MTVA-t, egy pedig a Duna Televíziót. Tagja Csermák Zoltán kommunikációs főmunkatárs, Gálfi Melinda, a Duna Televízió Zrt. kulturális főszerkesztője, Maksay Ágnes, a kolozsvári Video Pontes Stúdió vezetője, Jakab Endre, a székelyudvarhelyi Székelyföldi Stúdió vezetője, valamint Klemm József, az Újvidéki Rádió igazgatója. A kollégiumban helyt kapott Kriján Krisztina, az eszéki Drávatáj című televíziós műsor, valamint a Képes Újság főszerkesztője, Zver Ilona, a Szlovén RTV magyar műsorokért felelős vezérigazgató-helyettese, Bartók Csaba, a Szlovákiai Magyar Televíziók Egyesületének alelnöke és Kulin Zoltán, a Kárpátalja Megyei RTV vezérigazgató-helyettese. MTI 2012. augusztus 29.Beszámoló a Gondviselés Segélyszervezet 2012. évi közgyűlésérőlA Gondviselés Segélyszervezet 2012. augusztus 14-én Kolozsváron tartotta az erdélyi és a magyarországi tagozatainak első összevont közgyűlését. Az Egyházi Képviselő Tanács üléstermében a Segélyszervezet közel húsz munkatársa tanácskozott, ugyanakkor a gyűlést néhány meghívott is megtisztelte jelenlétével. A közgyűlést az anyaszervezet elnöke (Szombatfalvi József) és a magyarországi tagozat vezetője (Zoltán Csaba) nyitották meg, majd Bálint Benczédi Ferenc püspök fejtette ki alkalmi gondolatait. A meghívottak köréből a Segélyszervezet két kiemelt partnerszervezetének képviselői üdvözölték a jelenlevőket: Popa Ilona az ODFIE társelnökeként, Kiss Olivér pedig az Erdély Mentőcsoport médiafelelőseként értékelte az eddigi szervezetközi együttműködésünket. A jelenlét számbavételével a közgyűlés megalakult, majd meghatározta a tárgysorozatot. A legrészletesebben tárgyalt napirendi pont az anyaszervezet és a területi fiókok tevékenységi jelentéseinek értékelése volt. Ennek alapját a vezető tisztségviselők által összeállított éves tevékenységi beszámoló képezte, amelyet az elnökség előzetesen elküldött a Segélyszervezet munkatársainak, akárcsak a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának. A megvitatott jelentést és a pénzügyviteli beszámolót a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A következőkben a közgyűlés körvonalazta a Segélyszervezet működésének irányvonalait és kijelölte a közeljövőbeli szervezetfejlesztési tennivalókat, amelyek végrehajtásával az elnökséget bízta meg. Ezután a Segélyszervezet hitelvi alapvetésének elfogadása következett. Eszerint a Segélyszervezet küldetése: a szükségben és bajban levők segítése, s ez által az egyház ember- és közösségszolgáló hivatásának kiteljesítése. A Segélyszervezet működésének unitárius teológiai–eszmei alapjait körvonalazó szakmai anyag szerzője Székely Kinga Réka, a Magyar Unitárius Egyház hitélet-fejlesztési és missziói előadó tanácsosa. A Segélyszervezet új alapszabályának megalkotása előtt a Közgyűlés meghatározta a szervezeti keretábra alaptényezőit. Eszerint a Gondviselés Segélyszervezet anyaszervezetének kerete egyaránt magában foglalja az erdélyi területi szervezeteket és a magyarországi fiókot, amelyek működését közös vezető testületek (országos közgyűlés, elnökség, illetve felügyelőbizottság) irányítják és felügyelik. Emellett a területileg (egyházkörönként vagy megyénként, illetve egyházközségenként vagy településenként) létrejövő fiókok saját vezető testületek által szervezik és irányítják működésüket. A Közgyűlés által egyhangúlag elfogadott alapszabály meghatározza a Segélyszervezet jellegét és céljait, működésének és szervezetének alapelveit, szerkezetét és szabályait. Az új alapszabály elfogadásával az erdélyi és a magyarországi egyházrészek közelmúltbeli (2012. június 28.) újraegyesüléséhez hasonlóan a Közgyűlés megteremtette a segélyszervezeti tevékenység egységes Kárpát-medencei szervezeti keretét és szabályait. Az utolsó napirendi pont alatt került sor a Segélyszervezet elnökségi és felügyelőbizottsági tagjainak megválasztására – hároméves megbízatási időszakra –, valamint főtanácsi képviselőjének kijelölésére. A választás eredményeként a Segélyszervezet vezető tisztségviselői: Szombatfalvi József elnök (lelkész, Székelykeresztúr), Zoltán Csaba alelnök (közgazdász, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatója, Budapest), Szabó László ügyvezető elnök (lelkész, Kolozsvár–Szind). Az elnökség további tagjai: Orbán Árpád (mérnök, a Civitas Alapítvány székelyudvarhelyi irodájának igazgatója, Székelyudvarhely), Rácz Norbert (lelkész, Kolozsvár), Simó Sándor (lelkész–esperes, Homoródjánosfalva) és Székely Kinga Réka (lelkésznő, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke, Homoródszentpéter). A Közgyűlés a következő személyeket választotta a Felügyelőbizottság tagjává: Bartha Alpár (lelkész, Fiatfalva), Dr. Hatfaludy Zsófia (gyógyszerész, a Budapesti Unitárius Egyházközség gondnoka) és Solymosi Alpár (lelkész, Csíkszereda). A közgyűlési választás eredményeként Zoltán Csaba lett a Segélyszervezet képviselője a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsában. Segélyszervezetünk további működésére és munkatársaim életére a jó Isten áldását kérem! Kolozsvár, 2012. augusztusa Szabó László www.unitarius.org Erdély.ma 2012. augusztus 29.Összefognak a román jobbközép pártokKözösen állítanak jelölteket Romániában az év végi parlamenti választásokon a jobbközép pártok és civil mozgalmak – erről írt alá szándéknyilatkozatot szerdán öt politikai szervezet Bukarestben. A jobboldali összefogásban a legutóbbi parlamenti választásokon győztes Demokrata Liberális Párt (PDL), a Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök által alapított Jobbközép Polgári Kezdeményezés (ICCD), az 1996 és 2000 között kormányzó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), a nemrég alakult Új Románia Párt (PNR) és a Keresztény-demokrata Alapítvány (FCD) vesz részt. A szándéknyilatkozat szerint a jobboldali szervezetek szeptemberben választási szövetségbe tömörülnek, hogy politikai alternatívát teremtsenek a májusban kormányra került Szociál-Liberális Szövetséggel (USL) szemben. Vasile Blaga, a PDL elnöke kijelentette, pártjának eltökélt szándéka, hogy egyesítse erőit a demokrácia és jogállam mellett elkötelezett szervezetekkel. „Az ellenfelünk a baloldali USL, amely maga alá gyűrte a jogállamot és igazságszolgáltatást. A baloldal felelőtlensége elszigetelt minket a demokratikus országok családjától, hagyományos partnereinktől, a Európai Uniótól és NATO-tól. Most azért fogunk össze, hogy visszaadjuk Románia hitelét" – jelentette ki a legnagyobb ellenzéki párt vezetője. Az öt szervezet elnöke által szerdán aláírt dokumentum szerint az USL megkérdőjelezte Románia európai elkötelezettségét, politikai válságot okozott és aláásta az állami intézményeket, ezért az összefogás résztvevői egy jobboldali alternatívát, tisztességes munkán alapuló politikai programot kínálnak a román társadalomnak. A jobbközép választási szövetségnek kollektív vezetése lesz és egy etikai bizottság gondoskodik arról, hogy a jobboldali összefogás kizárólag feddhetetlen jelölteket indítson a parlamenti választásokon – jelentették be a kezdeményezők a szerdai rendezvényen. Az etikai bizottságot várhatóan Monica Macovei európai parlamenti képviselő, a romániai politikai korrupció ellen keresztes hadjáratot hirdető volt igazságügy-miniszter fogja vezetni. Mihai Razvan Ungureanu, a jobboldali összefogást kezdeményező volt miniszterelnök korábban jelezte, hogy együttműködésükbe megpróbálják bevonni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is. Kelemen Hunor, a szövetség elnöke erről a Transindex hírportálnak a napokban úgy nyilatkozott, semmiféle lehetőséget nem lát arra, hogy választások előtt az RMDSZ bármiféle szövetséget kössön. „Az RMDSZ nem szokott választások előtt szövetséget kötni, az elmúlt 22 évben nem volt erre példa, és idén sem kívánjuk ezt a hagyományt megszakítani. Van lehetőség az együttműködésre, de előbb látni kéne, mivé válik Ungureanu kezdeményezése. Jónak és fontosnak tartom Ungureanu aktív jelenlétét a politikában és a közéletben, hiszen ő mindig szavatartó korrekt embernek bizonyult" – mondta az RMDSZ elnöke. MTI Erdély.ma 2012. augusztus 29.Pap Géza püspök: a Mikó-ügy politikai megrendelésre születettTitkosszolgálati irányítással, politikai megrendelésre született a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását elrendelő, a restitúciós bizottság tagjait börtönbüntetésre ítélő bírósági határozat – mondta Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Kolozsváron megjelenő Szabadság című napilap szerdai számában olvasható interjúban. Pap Géza szerint nyilvánvaló, hogy a hatalom nem akarja visszaadni az egykor államosított ingatlanokat a magyar egyházaknak. „Ennek megakadályozásához és a visszaszolgáltatási folyamat leállításához kellett megteremteni a megfelelő jogi keretet, s a hatalom két magyar ember feljelentésében vélte megtalálni azt a lehetőséget, amely által a visszaállamosítási lavinát elindíthatja. A politikai széljárás változását jelezte már az is, hogy a visszaszolgáltatási folyamat megtorpant, majd teljesen leállt. A politikum irányából jövő befolyásolás érzékelhető volt a korrupcióellenes ügyészség vizsgálódása alkalmával, s szinte tapinthatóvá vált a per lefolyása során. Meggyőződésem, hogy a határozat politikai megrendelésre született, a legfelsőbb állami vezetők tudtával és a titkosszolgálatok irányításával" – fejtette ki álláspontját a református püspök. Pap Géza hozzátette: a bírósági döntés precedenst teremthet, és „iskolapélda" lehet minden bíró számára, hogy a már visszaadott ingatlanokat miként lehet peres úton visszaszerezni. „A módszer célja a megfélemlítés is, hiszen ha a visszaszolgáltató bizottság tagjait börtönbüntetéssel sújtják, egyetlen bizottság sem merészel ezek után bármilyen visszaszolgáltatási határozatot aláírni" – állítja a püspök. Pap Géza rámutatott: a visszaszolgáltatási bizottság két éve keltezett átirata szerint az Erdélyi Református Egyházkerület 835 államosított ingatlan igényelt vissza, ezek közül mindössze 300 kérés esetben hoztak határozatot, vagyis a kérések 36 százaléka esetében született döntés. Hozzátette: 2009 augusztusától ez a folyamat fokozatosan csökkent, mára pedig a visszaszolgáltatás teljesen leállt. „A visszaszolgáltatott épületek nagy részét természetben kaptuk vissza, de voltak esetek, amelyekben kárpótlást ítéltek meg, 32 esetben pedig a kérésünket visszautasították" – mondta a püspök. Pap Géza az interjúban azt is kifejtette: az egyház a Mikó-ügyben hozott, általa igazságtalannak tartott ítélet és az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának halogatása elleni tiltakozásul hirdetett demonstrációt szeptember elsejére Sepsiszentgyörgyre, az Igazság Napja elnevezéssel. A püspök hozzátette: helyteleníti, hogy egyesek az egyház megkérdezése nélkül autonómiatüntetést akarnak „rászervezni" a megmozdulásra, szerinte ez elterelné a figyelmet az eredeti célkitűzésről. A buzaui bíróság június 29-én hozott elsőfokú ítéletében kimondta, hogy a romániai restitúciós bizottság jogtalanul juttatta vissza az ingatlant az Erdélyi Református Egyházkerületnek, mivel az épületegyüttest nem az egyház pénzéből, hanem nagyobb részben közadakozásból építették. A bíróság a visszaszolgáltató bizottság tagjait – Marosán Tamást, Markó Attilát és Silviu Climet – három-három évi szabadságvesztésre ítélte, és a református egyházat az államnak okozott kár címén 1,13 millió lej (76 millió forint) kifizetésére kötelezte. Az érintettek fellebbeztek a döntés ellen. MTI Erdély.ma 2012. augusztus 29.Őszi programjait ismertette az udvarhelyszéki EMNTA nyáron előkészített programsorozatról számolt be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki elnöksége szerdán, augusztus 29-én délelőtt. A szervezet – egyebek mellett – a magyar honvédség 1940. szeptember 17-ei bevonulásának képi emlékeiből készül kiállítást rendezni az esemény évfordulóján. „Az élet is alakítja az EMNT tevékenységét, mert kötelességünk, hogy reagáljunk bizonyos közösségünket érintő eseményekre. Így kezdjük őszi tevékenységünket mindjárt szeptember elsején, a Székely Mikó Kolégium visszaállomosítása kapcsán meghirdetett Igazság Napján” – közölték az elnökségi tagok, Nagy Pál és Szabó Károly. A szervezet tehát elsején reggel 9 órakor autóbuszokat indít Székelyudvarhelyről, a Márton Áron térről. Az érdeklődők augusztus 31-éig, péntek délig jelezhetik részvételi szándékukat a 0266–210575-ös telefonszámon. Az utazás költségeit a helyi EMNT fedezi. Folytatásként Szabó Károly, az EMNT udvarhelyszéki szervezetének alelnöke arról számolt be, idén sort kerítenek arra, hogy méltóképpen megemlékezzenek a Magyar honvédség 1940. szeptember 17-i bevonulásáról. „Székelyföld nagy szeretettel fogadta a bevonuló magyar honvédeket, és erről az örömteli eseményről nagyon sok fénykép is készült. Ennek emlékére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete ezeknek a fényképeknek a feltárását és nyilvánosságra hozatalát szervezi meg” – mondta el. A szervezet tehát felhívást intéz az udvarhelyszékikek felé: kutassák fel családi fényképalbumaikat, archívumaikat és jutassák el az 1940-es bevonulással kapcsolatos fényképeket, képeslapokat, esetleg más emléklapokat szeptember 14-én délután 17 óráig a székelyudvarhelyi városi könyvtárba. A domukentumokat helyben digitalizálják, majd az eredetit vissza is adják a tulajdonosnak. A másolatokból rendezett tárlat megnyitója szeptember 17-én lesz. A kezdeményezés kapcsán Nagy Pál, az EMNT udvarhelyszéki elnöke elmondta: az esemény tulajdonképpen beleillik az EMNT mindennapos munkájába a honosítás ügyintézése kapcsán, hiszen sok udvarhelyi fordul hozzájuk, aki részese volt a „Kis magyar világnak”. A szervezet továbbá új programmal jelentkezik szeptember 30-án, a Magyar népmese napján is. A Civil Kurázsi Egyesület támogatásával a Magyarul csak helyesen, szépen elnevezésű akciósorozat révén udvarhelyi cégeket, intéményeket igyekszenek a magyar nyelv tudatos használatára ösztönözni. Egyébként anyanyelvünk megvédése érdekében ezt a kezdeményezést a helyi önkormányzat munkájában is kiemelten érvényesítenék. A szervezet elnöksége végül arról számolt be, hogy a továbbiakban is folytatódnak a Magyar Állapolgárok Klubjának rendezvényei lovagrendek, címerek, demográfia és kőműves páholyok témákban, illetve az udvarhelyszéki szervezet idén is részt vesz az október 6-ai, illetve 23-ai megemlékezési ünnepségeken, valamint hogy a tavalyi rendezvény sikerén felbuzdulva a Civil Kurázsi Egyesülettel partnerségben november 17-én újból lesz jótékonysági Erzsébet-bál a Küküllő Szállodában. A rendezvényekkel kapcsolatos részletekért a szervezet Vár utcai irodájában lehet érdeklődni, illetve önkéntes szervezőnek, segítőnek is itt lehet jelentkezni. Székelyhon.ro 2012. augusztus 29.Román kézben a Szatmári Magyar HírlapGazdát cserélt a napokban a Szatmári Magyar Hírlap, így a komoly anyagi gondokkal küzdő újság valószínűleg nem szűnik meg. A lapot átvevő Solpress Kft. médiatröszt emellett szeptember elsejétől egy televíziós csatornát is útjára indít, amely magyar nyelvű adást is sugároz majd. Dumitru Păcuraru, a cég tulajdonosa a Krónika érdeklődésre elmondta: javítani kíván a lap arculatán és tartalmán egyaránt, s azt tervezi, hogy szabad kezet ad a szerkesztőknek, hogy a jövőben független lapként működhessen a jelenleg RMDSZ-közeli újság. A vállalkozó egyébként nem először szerepel a lap tulajdonosi körében, a Szatmári Magyar Hírlapot ugyanis hét éve közösen indította Szilágyi Ferenccel, a Sam Grup Consulting Kft. vezetőjével. Időközben azonban lemondott társa javára 50 százalékos részesedéséről, mivel a vezető Szatmár megyei napilap, az Informaţia Zilei és a párhuzamosan beindított Informaţia de Maramureşsel kapcsolatos munka mellett nehezen ment a Szatmári Magyar Hírlap adminisztrálása. A magyar újság viszont az utóbbi időben egyre nehezebb anyagi helyzetbe került, ezért úgy döntött, hogy elfogadja volt társának ajánlatát, és átveszi teljesen a lapot. Mint elmondta, Szilágyi Ferenc megmarad alapító igazgatónak. „Úgy vélem, hiba volt, hogy már az elején nem ágyaztuk egyetlen trösztbe az Informaţia Zileit és a Szatmári Magyar Hírlapot, mivel így igen sok pénzt emésztett fel a párhuzamosan folytatott adminisztráció – magyarázta lapunknak Dumitru Păcuraru. – A napokban a hírlap szerkesztősége átköltözik hozzánk, közös logisztikát és terjesztési hálózatot használunk majd, és szorosra fonjuk az együttműködést az újságírók között is, így sokat lefaraghatunk a kiadásokból.” A vállalkozó úgy vélekedett, a jövőben nem kizárt egy fúzió sem a másik magyar nyelvű megyei napilappal, a Szatmári Friss Újsággal. Hozzátette: amennyiben tovább tart a gazdasági krízis, ez ésszerű lépésnek számítana, hiszen a lapok fúziója jelenleg világszintű jelenségnek számít. A Solpress Kft. mindemellett egy napi 24 órában sugárzó televíziós csatorna beindítását is tervezi szeptember 1-jétől, melynek műsorában a román mellett magyar és német nyelvű adás is helyet kap majd. A műsoridők kapcsán kifejtette: a lapszerkesztők lehetőséget kapnak majd televíziós műsorok készítésére is, és az elkészült anyagok mennyiségétől függően osztják majd be, hogy milyen terjedelmű lesz a magyar nyelvű adás. A Szatmári Magyar Hírlapot 2005-ben alapították, miután 2004-ben az addig egyetlen megyei magyar lapot, a Szatmári Friss Újságot felvásárolta az osztrák médiatröszt, az Informmedia Kft. Tavaly a Szatmári Friss Újság is gazdát cserélt, a lapot egy helyi cég, a Tradeholding Kft. vette meg. Erdélyben egyébként nagyon ritka, hogy román tulajdonos magyar sajtóorgánumot működtessen. A napilappiacon egyedül a nagyváradi Micula üzletembertestvérek működtetik a Bihar megyében terjesztett Reggeli Újságot. Babos Krisztina Krónika (Kolozsvár) 2012. augusztus 29.Marosszentkirály: aggályos a tanfelügyelőségi döntésTörvénysértően jár el a Maros megyei tanfelügyelőség, amikor az eddig létező hat óvodai csoport helyett csak négy elindítását hagyta jóvá Marosszentkirályon – állítják a szülők képviselői, akik Ştefan Someşan főtanfelügyelőhöz fordultak az ügyben. Mint kiderült, az intézmény sem az óvoda vezetőtanácsa, sem az érintett szülők véleményét nem kérte ki az ügyben. A hatból eddig három magyar óvodai csoport működött a marosszentkirályi óvodában, ősztől viszont megszüntetnének egyet, noha a szülők úgy tudják: van három csoportra való magyar gyerek az intézményben. A döntés révén továbbá egy román csoport is megszűnne. Domokos József, a szülők képviselője rámutatott: a tanfelügyelőség semmibe vette a tanügyi törvény 2-es számú cikkelyének 63-as számú bekezdését, amely kimondja: egy óvodai csoportban átlagban 15 gyereket lehet beíratni, de semmiképpen nem több mint 20-at és nem kevesebb mint 10-et. „Figyelembe véve, hogy a gyerekek nyilvántartásba vételekor 47 gyereket számoltak össze a magyar tagozaton, az óvoda köteles lett volna megtartani a három magyar csoportot, törvénytelen egyet megszüntetni. Ennek ellenére ez megtörtént, a tanfelügyelőség pedig nem tett semmit annak érdekében, hogy felhívják az óvoda vezetőségének figyelmét a tévedésükre” – állítják a felháborodott szülők. Someşan azt ígérte, ma fogadja a marosszentkirályi szülőket. Hajnal Csilla Krónika (Kolozsvár) 2012. augusztus 29.Megszüntetnék a Látó szépirodalmi folyóirat önállóságátEgyelőre levették a Maros megyei önkormányzat napirendjéről a Látó és a Vatra szépirodalmi folyóiratok önálló jogi státusának megvonását célzó határozattervezetet, Ciprian Dobre tanácselnök elképzeléséről csütörtökön kellett volna döntenie a közgyűlésnek. A liberális testületvezető azt akarta elérni, hogy a két folyóirat már szeptember elejétől a megyei könyvtár fennhatósága alá kerüljön és felére csökkentené a szerkesztők számát. A javaslat a két ismert irodalmi lap önállóságának megszűnését jelentené, ez ellen mindkét folyóirat munkatársai tiltakoznak. Goebbelshez hasonlított tanácselnök Bár a határozat-tervezetet maga a kezdeményező vette le a napirendről, Szabó Róbert Csaba, a Látó főszerkesztő-helyettese szerint a két lap munkatársainak még korai lenne hátradőlni. „A tervezet kiagyalói érezték, hogy ezzel egy hatalmas öngólt rúgnak, ezért visszaléptek. Meggyőződésem azonban, hogy nem mondtak le a két lap felszámolásáról, csak az őszi választások utánra halasztották tervüket” – vélekedett Szabó, hozzáfűzvén, hogy előzőleg sem vele, sem román kollégáival nem egyeztetett senki. Az augusztus 23-i keltezésű határozat-tervezetről a látósok teljesen véletlenszerűen, egy ismerősük révén értesültek augusztus 26-án. Kérdésünkre, hogy a lapok beolvasztása a könyvtár struktúrájába és a munkatársak felének elbocsátása milyen következményekkel járna, a helyettes főszerkesztő elmondta, hogy a jogi státus elveszítése a pályázati lehetőségeknek is véget vet, a teljes leltár átadása pedig az ingóságok széthordását jelentené. Az intézkedés ellen a tegnap már több magyar közéleti személyiség hallatta hangját. Közben a román értelmiség is észbe kapott és tiltakozó leveleket kezdett megfogalmazni. A www.tirgumureseanul.ro hírportál pedig egyenesen a rossz emlékű Joseph Goebbelshez hasonlítja Ciprian Dobrét. Mint ismeretes, Hitler propagandaminisztere, a második világháborúban, Berlin utcáin olyan neves írók könyveit égettette el, mint Thomas Mann, Stefan Zweig, Erich Kästner vagy Sigmund Freud. „A kezdeményezők azt hitték, hogy két kis, provinciális homokozóról van szó, amelyek felszámolása senkit nem zavar. Hát tévedtek” – állapította meg Szabó Róbert Csaba. Az „aranykorszakot” idéző intézkedés lenne „A Maros megyei tanácselnök elképzelése szerint a Látót a megyei könyvtár alárendeltségébe vonnák (személyzetét pedig felére csökkentenék). Ami a tanácselnök előterjesztése szerint előnyökkel jár. Ott van az a rengeteg könyv, ami segítheti a Látó munkatársait. Egyéb téren is gyümölcsöző lesz a könyvtárba való beolvasztás, például a könyvtár címlistája jól szolgálhatná a nagyobb körben való terjesztést. A megyei tanácselnök tervezetében egyéb szamárságok is vannak, most csak kettőt említek még: a tanácselnök szerint a könyvtári állományt új rovatok indításával, különszámokkal népszerűsíthetné a Látó, és a könyvtári kiadványok korrektúrázását a szerkesztők végezhetnék. A kommunista érában, amikor gyorstalpnyalón kiképzett káderek irányították a kultúrát, akkoriban fogalmazódtak meg hasonló előterjesztések. Akkoriban döntöttek sunyi és cinikus gyorsasággal »egybeolvasztásokról«. Az irodalom hatékonyságának emelése mint Szent Cél, már a Nobel békedíjra benevező hiperaktív Nagyfőnököt is megmozgatta, aki mellesleg írni is alig tudott” – fogalmazta meg aggályait a Látó szerkesztője, Láng Zsolt író, a Transindex hírportálon közölt véleményanyagában. Elvtelen lépés Gáspárik Attila, az önkormányzat szociális és kulturális bizottságának titkára elsietettnek és elhibázottnak tartja Dobre lépését. „Ha létezik egy probléma, azt előbb fel kell leltározni, ki kell beszélni és csak utána szabad meghozni a döntést. Ez esetben másként történt. Ráadásul minden normális társadalomban az érintetteket is meg szokták kérdezni” – fejtette ki lapunknak Gáspárik, aki ugyanakkor elmondta, hogy az RMDSZ-frakció semmiképpen nem tud egy ilyen elvtelen határozattervezetet támogatni. A bizottság másik magyar tagja, Csép Andrea is előkészítetlennek minősítette a tanácselnök lépését. „A megyei könyvtárhoz csapni a két irodalmi folyóiratot körülbelül annyit jelentene, mint összevonni a filharmóniát a színházzal és a bábszínházzal” – próbálta érzékeltetni Ciprian Dobre tervének ésszerűtlenségét Csép. Gazdaságilag sem megalapozott az elképzelés, állítja a megyei önkormányzat főkönyvelője, Bartha József. A gazdasági igazgató a Krónikának elmondta, hogy a tanács tíz alárendelt intézménye közül a két folyóirat fenntartása kerül a legkevesebbe. „A Vatra évi 248 ezer lejbe kerül az önkormányzatnak, a Látó pedig 210-be. Ennél jóval nagyobb összeget cigarettáznak el az urak a különböző referendumok megszervezésekor” – jegyezte meg Bartha, mondván, hogy amennyiben a testület takarékoskodni szeretne, nem a két irodalmi folyóirat költségvetés-csökkentésével kellene kezdenie. A határozattervezetet kezdeményező Ciprian Dobrét egyelőre nem sikerült elérnünk. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2012. augusztus 29.Szükség van példaképekreAz evangéliumot a kor nyelvén kell hirdetni, annak üzenete azonban örök érvényű, változatlan – mondta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédében az augusztus 20-ai Szent István-napi ünnepi szentmisén, hétfőn Budapesten. A budapesti Szent István-bazilika előtt zsúfolásig megtelt téren tartott szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt, vele koncelebrált Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Jakubinyi György, valamint Augustine Ukwuoma nigériai püspök, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai. Az eseményen részt vett III. Theophilos jeruzsálemi pátriárka, Hilarion ortodox püspök és Arsenios Kardamakis, Ausztria görög ortodox metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája. Szentbeszédben a gyulafehérvári érsek hangsúlyozta: hitünket akkor is meg kell vallanunk, ha ez a korszellemmel ellenkezik. Hozzátette: a szentté avatásnak mindig lelkipásztori célzata van, mert „szükségünk van példaképekre”, akiknek az életpályája követhető. Jakubinyi György rámutatott: a magyarságnak a honfoglalás és a megkeresztelkedés után saját eszményképekre volt szüksége, Géza nagyfejedelem pedig fiából, a későbbi I. István királyból „szentekkel szentet neveltetett”. Emlékeztetett arra, hogy a pápa koronát küldött Istvánnak, és megbízta az egyházszervezéssel. Az akkor alapított tíz egyházmegye azóta is létezik, tette hozzá. Utalt arra, hogy István Boldog Gizellát vette feleségül, akivel „megmutatta, milyen a szent család”; fiúkat, Imre herceget is szentté avatták. Ez a család „azóta is mutatja az utat”, a nemzet jövőjét ugyanis csakis a krisztusi keresztény házasság biztosítja, az első magyar szentcsalád példájára, fogalmazott az érsek. Szólt arról, hogy I. Szent István király a halála előtt felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának, így lett Jézus édesanyjából a magyarok nagyasszonya. I. Szent István király „Krisztussal sziklára alapozta országát”, ezért, „ha darabokra szakítva is, (...) de megvan az összetartozás tudata” a magyarok között, jegyezte meg. A Szent István-napi szentmise elején kenyeret áldott meg Erdő Péter. A bíboros szavai szerint Isten bátorító üzenete: „jövőt és reményt adok nektek”, érvényes ma is. „Életünk, az emberiség sorsa, a népek történelme nem a véletlen játéka csupán. Isten gondviselő szeretete kíséri népünket is az évszázadok útjain” – fogalmazott. Mint mondta, Szent István király „sziklára építette életét és országát. Ez a szikla pedig maga Krisztus, az élő vizek forrása”. „Nem vagyunk rabszolgái az anyagnak. A szellem, a lélek mozgatja az anyagi világot. A mi lelkünk megújulása lehet áldás és virágzás egész környezetünk számára is” – mutatott rá. Megjegyezte, „az ember vet, az ember fáradozik, de a növekedést az Isten adja. Ezért mondunk hálát és köszönetet a Mindenhatónak az új termésért, különösen az új kenyérért, azért, hogy megadja nekünk a mindennapra valót”. A szertartás Szent Jobb-körmenettel zárult. Krónika (Kolozsvár) 2012. augusztus 29.Merénylet a kultúra ellen!Ciprian Dobre megszüntetné a Vatrát és a Látót A megyei tanács elnöke, Ciprian Dobre, anélkül, hogy konzultált volna az érintettekkel vagy a tanács alelnökeivel, elhatározta, "összevonja" Marosvásárhely két nagynevű kulturális folyóiratát, a Vatrát és a Látót, és a megyei könyvtár egyfajta függelékeként működtetné. Ami magyarán a két lap halálát jelentené. A határozattervezet a megyei tanács holnapi ülésének napirendjén szerepel. A megyei tanács kultúráért felelős alelnökét, Lokodi Editet, a Látó főszerkesztőjét, Kovács András Ferencet kérdeztük az ügyről. Dan Culcer író, a Vatra alapító tagja írásban küldte el véleményét. Lokodi Edit Emőke: Több sebből vérző, elfuserált határozatról van szó – Ciprian Dobre elnök egy olyan tanácsi határozatot készített elő, aminek a célja az lenne, hogy két jogi személyiséggel rendelkező kulturális intézmény, ahol kiadói munka folyt – egyfelől a Vatra kulturális folyóirat szerkesztősége, másfelől a Látó irodalmi folyóirat szerkesztősége – megszűnjön. Ha ez a két szerkesztőség megszűnne, azzal természetesen munkahelyek is megszűnnének. A Vatrának a főszerkesztővel és helyettesével együtt eddig tizenegy alkalmazottja volt, a Látónak ugyancsak főszerkesztővel és a helyettesével együtt tíz. Az elnök úr úgy képzeli, hogy a megyei könyvtár létrehozna egy kiadói szolgálatot, ahol egyetlen főszerkesztői irányítás alatt történne a két kulturális folyóirat kiadása, mert – legalábbis az első fázisban – megtartaná a folyóiratokat, de teljesen átalakítaná a vezetőséget, egy főszerkesztőnek alárendelt két részleggel, öt-öt alkalmazottal – ami teljesen tönkretenné mind a két kulturális lapot, nyilatkozta lapunknak Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács alelnöke. Az ügy hátterében a rossz nyelvek szerint sok minden húzódik: egyfelől a két jogi személyiséggel rendelkező intézmény által elfoglalt felületek felszabadítása, másfelől pedig teljesen új személyzettel képzeli el, de igazán nem lehet előre látni, mi az elnök igazi szándéka. – Tény, hogy a legsötétebb kommunista rendszerben sem szüntették meg a Látó (akkori nevén Igaz Szó) magyar irodalmi folyóiratot, amire, amikor Szovátán jártam líceumba, előfizettünk, és olvastuk a magyar írók, költők műveit. Soha senki nem mert hozzányúlni, tette hozzá Lokodi Edit. Mint kiderült, Ciprian Dobre, anélkül, hogy konzultált volna a két intézmény vezetőségével vagy azzal az alelnökkel, akinek a hatáskörébe adta a kulturális intézmények irányítását, ezzel a határozattal állt elő. – Mi áll az indoklásban? – Egyszerűen nem értem, mert nincs gazdasági szempontból megalapozott indoklás arról, hogy mennyit spórolna meg a megyei tanács abban az esetben, ha munkahelyeket szabadítana fel. A leírás szerint úgy néz ki, hogy tíz állás szabadulna fel, az egyik intézményben hat, a másikban öt alkalmazottat hagyna meg. A leírásban mégis az jelenik meg, hogy egy része a posztoknak átmenne a könyvtárba, más részét tanári funkciókká alakítaná a népművészeti iskolánál, amely eddig is csak úgy működött, hogy a megyei tanács hozzájárult a fenntartásához, és a gyerekek fizetnek a tanításért, tehát költségtérítéses az oktatás. Az iskola által kiadott diplomát Maros megyében, esetleg az országban is elismerik, de külföldön nem. Tehát két poszt oda menne át, de arra vonatkozóan, hogy ez pénzértékben mit jelent, semmiféle indoklás nincs. Sőt, adott pillanatban azt írják: ahhoz, hogy a két folyóirat továbbra is megmaradjon, egy nyomdagépet vásárolna a megyei tanács, és mindenféle kiadványát itt nyomtatná ki. Arra nincs semmiféle utalás, hogy mennyibe kerül egy nyomdagép. Amire nincs is szükség az internet világában, az emberek megszokták, hogy ha egy közérdekű információra van szükségük, megtalálják az intézmény honlapján, senki sem fog a megyei tanácshoz szaladgálni, hogy megszerezzen egy tanácsi határozatot. Az indoklás több sebből vérzik, véleményem szerint egy elfuserált határozatról van szó, amely két nemzetközileg is elismert folyóiratot szüntetne meg. Kulturális szempontból nem lehet őket egy kalap alá seperni: két külön világ, két külön irodalom, két külön tendencia, két külön célközönség. Hogy tegyük egy vezető kezébe a két folyóiratot? Mit akarunk tenni? Egyetlen magyarázatot találok: Dobre célja a teljes lefejezés, tönkretenni a magyar kultúrát. Harcolni fogok, hogy ez a határozat csütörtökön ne szülessen meg. Természetesen az RMDSZ testületileg tiltakozni fog ellene. Kovács András Ferenc: A legrosszabb ceausescui időket juttatja eszembe – Az ember abszurd helyzetből abszurd helyzetbe csöppen. De az abszurdum magasiskolája, amikor a mindenkori hatalom szervei, akiknek fogalmuk sincs, hogy egyes, általuk részben finanszírozott vagy fenntartott szépirodalmi szerkesztőségen belül milyen a munka, mi a fontossága ennek az egésznek, beleszólnak a dologba. Ami a határozattervezetet, illetve az indoklást illeti, az egy nagyon gyermeteg, nagyon abszurd és ugyanakkor helyenként nagyon perfid szöveg. Tulajdonképpen annyira antikulturális, és antiintellektuális, hogy még a nagyon helyi tradicionális helyi populizmus jegyeit is magán viseli. Egyszerűen felháborító az is, hogy megkérdezésünk és minden előzetes egyeztetés nélkül, nemcsak velünk, de akár az írószövetséggel, ilyen, szinte orwelli rémtörténetbe illő meséket találnak ki. Az, hogy a kultúrával nem nagyon foglalkoznak vagy csak így tudnak foglalkozni, eléggé rossz fényt vet a mindenkori hatalom szellemiségének a természetére is. Továbbá arról van szó, hogy ha a jogi státusunkat megnyirbálják, beolvasztanak – mert erről van szó – a megyei könyvtár kebelébe, akkor nyilvánvaló, hogy ezzel megszüntetik az illető lapokat. Tehát annyira ellehetetlenítik, hogy megszűnnek. Nem tudnám megmondani, hogy kik vagy milyen elképzelés állhat mögötte, nem tudom azt sem, hogy a megyei könyvtár igazgatója mit szól ehhez, egyáltalán mennyire implikált ennek a döntésnek a meghozatalában. Annyit azonban kijelenthetek: biztos, hogy a Látó és a Vatra folyóirat végét jelenti. A haláltánc kezdetét vagy a végét. Ráadásul az időzítése, augusztus 23. és 30. között úgy hirtelen, hamarjában, és szeptember 1-jétől már érvénybe lép, nagyon puccsszerű. Kétségtelenül antidemokratikus, alkotmányellenes és végső soron itt nemcsak az író szólásszabadságáról van szó, hanem magáról a szabadságról: újabb támadás a szó szabadsága ellen Romániában, most éppen Marosvásárhelyen. A szólás szabadsága, a szellem szabadsága és az egyén szabadsága ellen. A legrosszabb ceausescui időket juttatja eszembe maga a módszer is. Lehet, hogy nemcsak megyei szinten élnek ezekkel a módszerekkel, úgyhogy nagyon kell vigyázni a demokráciára – mondta Kovács András Ferenc,. a Látó főszerkesztője. Dan Culcer: A két folyóirat nem két fuzionáló "pelenkagyár" Racionális átszervezés vagy puccs? Mit akar Ciprian Dobre? Dan Culcer író, a Vatra alapító tagja (1971), az Association des Journalistes Roumains-Ouest elnöke a fenti címmel Elancourtból reagált a hírre. Véleménye szerint a két folyóirat "nem csomagolópapírnak használt cetli, hanem kulturális szimbólum". Culcer mindenekelőtt azt nehezményezi, hogy az úgynevezett indoklást egyetlen mondattal intézi el a "szerző": "a két intézmény tevékenységét felmérő beható elemzés során kiderült, hogy a működtetésük nagyon sokba kerül", de konkrétumokat nem tartalmaz. A két folyóirat nem két fuzionáló "pelenkagyár", amelynek nincs szüksége két igazgatóra. Itt kulturális értékekről kell beszélni, jelenti ki az író, aki szerint az átszervezés megengedhetetlen, a terv átgondolatlan, a módszer pedig egyenesen elfogadhatatlan. "Dobre elvtárs módszere ördögi, azt hiszi, tehet, amit akar s amit az intelligenciája megenged". Emlékeztette Dobrét, hogy a régi pártaktivisták használtak hasonló autokrata módszereket, mint amikor létrehozták a Vatrát, s Domokos Gézával együttműködési szerződést kötött, mert csak így állhattak ellen a pártaktivisták támadásainak. Véleménye szerint most is ez lenne a megoldás, hiszen a két folyóirat ikerpár, amely kölcsönösen segíti s kiegészíti egymást. "Ciprian Dobrénak és a támogatóinak meg kell tanulniuk, hogy az intellektuális szolidaritás etnikumok fölött áll, hiszen a kultúra több figyelmet érdemel, mint amennyire ennek az adminisztratív »különlegességnek« a szerzője képes" – olvasható egyebek mellett Dan Culcer Franciaországban élő író levelében. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2012. augusztus 29.Megtorpant az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásaA Mikó-ügyben hozott bírósági ítélet célja a megfélemlítés Több mint húsz évvel a rendszerváltozás után a református egyház által visszakért ingatlanok alig egyharmada (36 százalék) esetében született döntés, és az sem volt mindig kedvező – nyilatkozta lapunknak Pap Géza püspök. Az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője elmondta: több esetben már a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz kellett fordulniuk. A visszaszolgáltatással foglalkozó szakbizottság által okozott gyakran több éves késlekedésért soha senkit nem vontak felelősségre – mondta el Pap Géza, aki szerint a Mikó-ügyből is egyértelműen kiviláglik, hogy a politikai hatalom nem akarja visszaadni az egykor államosított ingatlanokat a magyar egyházaknak. Ennek megakadályozásához és a visszaszolgáltatási folyamat leállításához kellett megteremteni a megfelelő „jogi” keretet, s a hatalom két magyar ember feljelentésében vélte megtalálni azt a lehetőséget, amely által a visszaállamosítási lavinát elindíthatja. NAGY-HINTÓS DIANA Szabadság (Kolozsvár) 2012. augusztus 29.Előzetes népszámlálási adatok Arad megyéből (III.)A 2011-es népszámlálás stabil lakossága és gazdaságai A népszámlálás előzetes adatai szerint Arad megye lakossága 409 072 fő, ebből a megyeközpontban és a városokban 223 351, a községekben 185 721 lakos él. Közülük 197 216 a férfi, 211 858 a nő. A lakosság gazdaságainak (háztartásainak) száma 150 698, az egy gazdaságra jutó lakosok száma 2,70. A háromnál valamivel több lakos/háztartás arányt a megye alig tucatnyi községe éri el, a 4 lakos/háztartás átlag pedig sehol nem fordul elő. A megyeközpont lakossága 147 922 fő, ebből 69 861 a férfi, 78 061 a nő. Egy háztartásban átlag 2,40 fő él. A nők száma minden közigazgatási egységben (város, község) meghaladja a férfiakét. A megye városainak lakossága az alábbiak szerint alakult a tavalyi népszámláláskor: Borosjenő 9078 Borossebes 5831 Kisjenő 7577 Kürtös 6849 Lippa 9648 Nagylak 7185 Pankota 6651 Pécska 11 885 Szentana 10 725. Mint látható, Arad megyének – a megyeközponton kívül – mindössze két olyan városa van, amelynek lakossága (kevéssel) meghaladja a 10 ezer főt. A községek közül egyetlen egy éri el a tízezres lakosságot: Vladimirescu (10 076), amely, mint ismeretes, már majdnem összenőtt Araddal. A második legnépesebb község Világos (7613), aztán következik négy „ötezres” – Vinga 5828, Ternova 5681, Mácsa 5449, Székesút 5252 lakossal, négy „négyezres” – Újzimánd 4476, Sikula 4231, Zabrány (Temeshidegkút) 4140, Ópálos 4008 lakossal. A többi község négyezernél kevesebb lakosú, a legkevesebben Sistarovácon (326), Igneşti-en (669), valamint Menyházán és Sikulán (884 fő) élnek. Magyar anyanyelvűek a megyében Azok a lakosok, akik magukat magyar anyanyelvűnek vallják Arad megyében a 2011. évi népszámláláskor, 37 207-en vannak, közülük 22 597-en a megyeközpontban és a városokban, 14 610-en községeekben élnek. Legnagyobb a számuk Arad municípiumban: 15 463. A második legnagyobb magyar közösség a pécskai (Tornyával, 3353), következik Kisjenő (Erdőheggyel, 1776), Újzimánd (Zimándközzel, 1610), Nagyszintye (Ágyával, 1524), Kisiratos (1474), Tőzmiske (Simonyifalvával, Vadásszal, 1312), Nagyzerind (Feketegyarmattal, 1208), Vinga (Majláttal, 1118), Nagyiratos (1085), Sofronya (Szentpállal, 830), Nagypereg (Kispereggel, 738), Fazekasvarsánd (564), Gyorok (553), Borosjenő (535), Pankota (485) stb. Arad megyében egyébként mindössze 10 olyan közigazgatási egység (város, község) van, amelyben senki nem vallotta magát magyarnak, a többiben legalább 3 lakos vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Érdekes adat, hogy a ma már magát német anyanyelvűnek valló 2433 személy a megye 40 közigazgatási egységében él – 1642 a városokban, 791 a községekben. Nyugati Jelen (Arad) 2012. augusztus 29.Népszámlálási részeredmények Hunyad megyébenRohamosan csökkenő lakosság Erdélyben a legnagyobb arányban Hunyad megyében csökkent a lakosság. A tavaly őszi népszámlálás előzetes adatai szerint a megye lakossága közel 90 000 fővel, 18,4%-kal csökkent 2002-höz képest. A tavaly regisztrált 396 253 lakos ugyanis lényegesen kevesebb a 2002-es 485 712-höz képest, nem is beszélve az 1992-es 531 000-ről. Akárcsak az ország többi megyéjében, Hunyadban is a nők vannak többségben (51,3%), míg a férfilakosság csupán 48,7%-t tesz ki. A népesség közel háromnegyede (74,06%), vagyis 293 458 ember városokban él, a maradék 25,94%, vagyis 102 795 személy falvakban. A megye legnépesebb települése – 1960 óta első ízben – ismét Déva, ahol 56 647 lakost regisztráltak, míg a szomszédos kohászvárosban immár a második helyre esett vissza 55 384 lakosával, Petrozsény, pedig a harmadik 34 331 lakossal. Ami a lakosság anyanyelvét illeti, 377 620 (95,3%) román anyanyelvűnek vallotta magát, 15 441-en (3,9%) magyar anyanyelvűnek, 1304-en (0,3%) pedig cigány anyanyelvűnek. Érdekes, hogy nemzetiség szerint jó 800-zal többen vallották magukat magyarnak: 16 219 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, viszont csak 15 441 magyar anyanyelvűnek. A legtöbb magyar anyanyelvű Déván (4323), Vajdahunyadon (2774) és Petrozsényban (2264) él. Felekezeti szempontból az ortodoxok vannak többségben, 338 377 személy (85,39%), őket sorrendben a pünkösdisták 15 570 (3,93%), illetve a római katolikusok 15 377 személy (3,88%) követik. Ami alighanem azt jelenti, hogy a Hunyad megyei magyarság legnagyobb része római katolikus felekezetű. A reformátusok összesen 7611-en vannak (1,92%), az unitáriusok, pedig 515-en (0,13%). Amúgy a neoprotestáns felekezetek nem állnak rosszul Hunyad megyében, a baptisták 5813 hívet, az adventisták pedig 1187-t számolnak. A nem keresztény lakosság (más vallásúak: zsidók, muzulmánok stb., vagy vallástalanok) összesen a lakosság 0,31%-t teszik ki, derül ki a statisztikai hivatal adataiból. Nyugati Jelen (Arad) 2012. augusztus 29.Dolgozik az államfőTöbb mint ötvennapos felfüggesztés után Traian Băsescu államelnök visszatért tegnap délelőtt a Cotroceni-palotába, miután hétfő este megjelent a Hivatalos Közlönyben a leváltásáról rendezett, július végi népszavazás érvénytelenségét megállapító alkotmánybírósági határozat. Dorel Onaca, a Demokrata-Liberális Párt egykori szenátora tanácsosi tisztséget kapott az államfő csapatában, miután Traian Băsescu tegnap ellátta kézjegyével a kinevezésére vonatkozó rendeletet. Ugyanakkor visszatértek a Cotroceni-palotába az államfő felfüggesztése előtti, a régi csapatban dolgozó elnöki tanácsadók is: Cristian Diaconescu, Bogdan Drăgoi, Sebastian Lăzăroiu, Iulian Chifu, Iulian Fota, Bogdan Mănoiu, Virgil Păunescu és Daniel Funeriu. Az Európai Bizottság tudomásul vette az államfő tisztségbe való visszatérését, s bár úgy értékelik: betartották a jogi és alkotmányos procedúrákat, a továbbiakban is figyelemmel követik a romániai fejleményeket. Üdvözölte Băsescu visszatérését az Európai Néppárt elnöke, Wilfried Martens, valamint Joseph Daul, a párt EP-frakcióvezetője, s elismerően értékelték azon parlamenti képviselők „felelős hozzáállását”, akik a két ház együttes ülésén hétfőn megjelentek a referendumra vonatkozó alkotmánybírósági határozat ismertetésén. Ugyancsak tegnap Ioan Ghişe, a Nemzeti Liberális Párt szenátora és egyik tanácsosa a Cotroceni-palota körül sétált magára kötözött plakátokkal, melyek azt hirdették: A nép döntött, Băsescut leváltották, Román nép, szuverén vagy. A liberális honatya úgy nyilatkozott: gesztusa szimbolikus, egyszerű állampolgári minőségében cselekszik, és akciójáról nem egyeztetett liberális kollégáival. A liberális szenátor ugyanakkor azt állította: hétfőn fenyegető levelet kapott elektronikus postán keresztül, hogy vonja vissza a parlamentben tett javaslatait, emiatt panaszt nyújtott be a rendőrségre. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. augusztus 29.HírsalátaTESTVÉR SZENTMIKLÓSOK. A magyar országgyűlés elnöke, Kövér László magánemberként részt vett a Székelyföld egyik legkisebb faluja, Székelyszentmiklós és szülővárosa, Szigetszentmiklós testvértelepüléssé avatása tiszteletére szervezett ünnepségen. Az alig negyven lakost számláló Nyikó menti falu unitárius templomában talán soha sem látott számú hallgatóság előtt tartott istentiszteletet Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház Erdélyi püspöke és Farkas Dénes nyugalmazott lelkész. (Duna Televízió) IGAZSÁGTALAN ÉS TÖRVÉNYTELEN, DE MEGSZAVAZZUK. A külföldi sajtó is beszámolt Băsescu visszatéréséről. A Le Figaro részletesen beszámol a hatalmon lévő pártok parlamenti bojkottjáról, s az Alkotmánybíróság jelentéséről, melyet Ştefan Minea olvasott fel a parlament előtt. A Reuters is a Szociál-Liberális Szövetség bojkottjáról cikkezik, amellyel akadályozni próbálták Băsescu elnök visszatérését. Azt írják, hogy a patthelyzetet tulajdonképpen Victor Ponta pártelnök-miniszterelnök Dél-Afrikából küldött SMS-ei oldották fel. Az Associated Press arra emlékezteti olvasóit: Victor Ponta a parlamenti ülés előtt ígéretet tett, hogy pártja nem akadályozza az államelnök visszatérését, még akkor sem, ha az alkotmánybíróság döntését „igazságtalannak és törvénytelennek” tartja. ISMÉT FRANCIA–ROMÁN DIPLOMÁCIAI BOTRÁNY. Újabb francia–román konfliktusra szolgáltathat alapot, hogy egy francia és belga paleontológusokból álló kutatócsoport „cigánydinónak” keresztelt egy újonnan felfedezett dinoszauruszfajt arra hivatkozva, hogy az egy korábban, Romániában felfedezett „unokatestvérére” hasonlít. A névadás arra utal, hogy az utóbbi években egyre több gondot okoznak Franciaországban a főleg Romániából bevándorolt romák, akiknek egy része illegális táborokban vert tanyát, és koldulásból vagy lopásból tartotta fenn magát, a francia társadalomban ennek nyomán egyre többen azonosítják Romániát a cigányokkal. (Krónika) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. augusztus 29.Martonyi János: megromolhatnak a magyar-román államközi kapcsolatokKedvezőtlen változások történtek az utóbbi időben a magyar–román állami kapcsolatokban, véli a magyar külügyminiszter. Martonyi János szerint az elmúlt két évben a Romániához fűződő viszony jobb volt, mint korábban bármikor, az utóbbi hónapokban azonban ez megváltozott. A magyar diplomácia vezetője példaként hozta fel a kisebbségi törvényekről szóló módosítást és a Mikó-ügyet. „Most a román félnek kell eldöntenie, hogy ezeknek a kérdéseknek az orvoslásával visszatérünk-e a magyar-román együttműködés elmúlt két évihez hasonló állapotához, fenntartjuk-e a közép-európai szomszédsági szolidaritást, ami jól működött, vagy pedig egy új szakasz kezdődik" – jelentette ki, megjegyezve, az őszi román választási kampány nem ígérkezik könnyű időszaknak. (mti) Transindex.ro 2012. augusztus 29.Közel 80 ezer lapot szentelt a Securitate Márton ÁronnakA Securitate dossziéinak 236, Márton Áronra vonatkozó kötete összesen 77 ezer lapot tartalmaz, ezt egészíti ki a Bűnvádi Iratok Fondjában található, Márton Áron és társai perének anyagát tartalmazó iratcsomó – derült ki az augusztus 23-25. között Csíkszentdomokoson, a püspök szülőfalujában első alkalommal megrendezett Márton Áron-konferencián. A kétnapos rendezvényen történészek, egyháztörténészek, szociológusuk, pedagógusok, szerkesztők mutatták be és vitatták meg Márton Áron püspökhöz kapcsolódó kutatási eredményeiket. Az egyházfő megfigyelési anyagait áttekintő kutatók beszámoltak arról, hogy a Securitate által megfigyelt összes romániai személy közül Márton Áronra vonatkozik a legnagyobb mennyiségű iratanyag a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) levéltárában. A kétnapos konferencián Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Dr. Denisa Bodeanu történész, a CNSAS levéltárosa, Márton Áron Securitate-dossziéjának kutatója, Stefano Bottoni történész, Virt László szociológus, szociálpolitikus, Msgr. Dr. Kovács Gergely pápai káplán, kánonjogász, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője, Márton Áron szentté avatási ügyének posztulátora, Kuszálik Péter író, szerkesztő, Dr. Ozsváth Judit, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karán belül működő Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet adjunktusa tartottak előadásokat. (hírszerk.) Transindex.ro 2012. augusztus 29.Eckstein: „Állapítsa meg a DNA, hogy jogszerű volt-e az általam kezdeményezett kormányhatározat!”„Szögezzük le, nem performanszról van szó” – válaszolt megkeresésünkre Eckstein-Kovács Péter, aki ma bejelentette, hogy a DNA-hoz fordul a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ügyében játszott szerepének tisztázása érdekében. „A Mikó-perben embereket ítéltek el, azért, mert végezték a munkájukat és végrehajtottak egy kormányhatározatot, amelyet én kezdeményeztem. Ha jól tudom, az ítélet megállapította, hogy a visszaszolgáltatás nem volt törvényes” - magyarázta az RMDSZ politikusa. Elmondta, ilyen módon kérte ki magának, hisz egy bírói ítéletet nem tud megváltoztatni, nem is próbálja azt befolyásolni, viszont az ő jogászi becsületéről és a törvénytisztelő magatartásáról is szó van. „Ha én ott hibáztam, akkor ezt a tényállást állapítsák meg velem szemben is” - fogalmazott Eckstein. Hozzátette: az ügyészségi megkeresésben – amelyben arra kérte a DNA-t, hogy vizsgálja ki, jogkövetően avagy jogellenesen járt-e el, amikor a Székely Mikó Kollégiumot javasolta visszaszolgáltatásra - mindenképp van egy szolidaritási elem is Markó Attiláékkal szemben, de ezt nem saját maga ellen tett feljelentés formájában nyilvánította ki. „Ha a DNA megállapítja, hogy nem vétettem és a visszaszolgáltatás törvényes volt, akkor ez segíthet a folyamatban lévő Mikó-perben is” - zárta a politikus. (hírszerk.) Transindex.ro 2012. augusztus 30.Ingatag ingatlanügyek – A visszaállamosítás törvénye ismét életbe léphet?Huszonkét évvel a kommunizmus bukása után úgy tűnik, veszélyes, a jogot és az európai normákat semmibe vevő visszarendeződési folyamat kezdődött el Romániában a történelmi magyar egyházaktól egykor elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében. A restitúciós törvény alkalmazása ugyanis mindeddig elenyészően kevés esetben szolgáltatott igazságot a kommunisták által megrabolt egyházaknak s az elmúlt hetek politikai zűrzavarából egyre inkább az bontakozik ki, a jelenlegi, Szociálliberális Szövetség vezette kormány azon mesterkedik, hogy egyfajta visszaállamosítási rendszert bevezetve meggátolja azt, hogy a történelmi magyar egyházak visszakapják jogos tulajdonukat. Erről kérdezték a Reggeli Újság munkatársai Fejes Rudolf Anzelmet, a váradhegyfoki premontrei prépostság főapátját, aki hosszú ideje vív szélmalomharcot a rend ingatlanjainak visszaszerzésért. Az elmúlt hetek politikai zűrzavarában Romániában egyre többször lehetett hallani, olvasni azokról a restitúciós törvényekről, melyek pár évvel ezelőtt kimondták, hogy a kommunista éra alatt elkobzott egyházi vagyonokat vissza kell szolgáltatni. Erdélyben és a Partiumban érthető módon a restitúció elsősorban a magyar történelmi egyházakat érintette. Az elmúlt években több száz visszaigénylési kérelmet nyújtott be mind a római katolikus, mind a református egyház, ezeknek azonban csak töredéke lett elismerve és még kevesebb a száma azoknak a döntéseknek, melyek elismerve a tulajdonviszonyok bizonyítását, illetve a kommunista rekvirálások jogtalanságát vissza is adták az egyházaknak elkobzott vagyonukat. Pár hete a közvélemény figyelmébe került az a restitúciós botrány, amelyet mind a médiában, mind a közbeszédben egyszerűen „a Mikó-ügy” néven ismerhettünk meg, s mely dióhéjban a sepsiszentgyörgyi református kollégium visszaigénylési procedúráját, illetve az ehhez kapcsolódó jogi és politikai szövődményeket jelzi. A Székely Mikó Kollégiumot ugyanis a restitúciós törvényeknek megfelelően visszaadták a református egyháznak, azonban a román kormány (elég zűrzavarosan és mestermódon ködösítve) kijelentette, a kollégium visszaadása a reformátusoknak törvénytelen volt, s az ügyben zajló procedúra során az esettel foglalkozó restitúciós bizottság több visszaélést követett el, amiért börtönbüntetésre ítélték a tagjait. A Mikó-ügy azonban nem csupán egyetlen esetre hívja fel a figyelmet, hanem egy igen veszélyes jelenségre, szándékosságra, éspedig arra, hogy a román kormány éppen arra keresi a lehetőséget, hogy megszüntesse a már életbe lépett visszaszolgáltatási folyamatokat, ami magyarán azt jelenti, 2012-ben, huszonkét évvel a kommunizmus bukása után ismét elkezdődhet az egyházi ingatlanok visszaállamosítása, mondta el lapunk kérdésére Fejes Rudolf Anzelm, a premontrei kanonokrend Szent István vértanúról nevezett váradhegyfoki prépostságának főapátja, akinek több folyamatban levő visszaigénylési kérelme vár megoldásra. A premontrei szerzetesrendnek több olyan ingatlanja van Nagyváradon és a közeli településeken (Félixfürdő, Püspökfürdő, Váradszentmárton), amelynek tulajdonjogát a rend tudja ugyan bizonyítani, ám mindeddig érthetetlen módon ezeket a jogilag megtámadhatatlan bizonyítékokat a román döntéshozók nem vették figyelembe. Az egyik ilyen halogatott visszaigénylési ügy az Úri utcában levő egykori premontrei iskola (mai nevén Mihai Eminescu Főgimnázium) épülete körül kialakult jogi huzavona. A vasgárdista Ghibu irománya a visszaállamosítás törvénykönyve lehet Ezzel kapcsolatban hosszú ideje folyik a halogatás, ködösítés annak az ítéletnek a meghozatalában, amely el kellene döntse, hogy elfogadják vagy sem a szerzetesrend által a bíróság elé terjesztett bizonyítékokat, amelyek azt igazolják, hogy a szóban forgó ingatlan törvénytelenül, egy rektifikációnak nevezett telekkönyvi bejegyzéssel, egyetlen tollvonással került a román állam tulajdonába. Rektifikáció útján azonban tulajdont nem lehet szerezni. A rektifikáció jogi fogalma ugyanis kizárja, hogy a tulajdonos személye megváltozzék, legyen szó akár jogi, akár természetes személyről. Tehát a gimnázium egykori átírása az egyház tulajdonából állami tulajdonba – kárpótlás, kompenzáció vagy akár etatizáció nélkül – nélkülöz minden jogi alapot. Mint ezt Anzelm atyától megtudtuk, tulajdonképpen a hírhedt kolozsvári vasgárdista professzor, Onisifor Ghibu 1937-beli mesterkedésének eredménye ez a jogtalan átíratás, azé a személyé, aki a kisebbségi egyházak, elsősorban a római katolikus szerzetesrendek és a reformátusok ellen indított hadjáratot az impériumváltás után, hogy el tudják kobozni ezek vagyonait. A premontrei rend érvényes, a törvényeknek megfelelő dokumentációval tudja bizonyítani, hogy a gimnázium épülete a romániai restitúciós törvények alapján visszajár nekik, a jelenlegi tulajdonos, a váradi önkormányzat viszont semmilyen törvényes dokumentációval nem rendelkezik, egyedül (a fasiszta Vasgárdában elkövetett tettei miatt börtönbüntetésre is ítélt) Ghibu egykori levelezéseire hivatkoznak. Úgy tűnik azonban, hogy a volt vasgárdista professzor levelezése még ma is többet nyom a latban a romániai igazságszolgáltatás háza táján, mint a hiteles dokumentáció. Zűrzavar, ködösítés és kreált mártíromság Elég visszás az is, hogy a restitúciós bizottság egyik tagja, az RMDSZ-es Markó Attila is több esetben hivatkozott a román vasgárdista által koholt „törvényre”, s ennek okán nem segített a magyar szerzetesrendnek. Markót, mint a restitúciós bizottság egyik visszaéléssel gyanúsított tagját három év börtönre ítélték nemrég, s bizonyára ennek tudható be, hogy a magyar ügyekért eddig eléggé szolidan fellépő tulipános politikus hirtelen igényt tart a magyar egyházakat védelmező áldozat szerepére, vélte a főapát. Márpedig egyelőre nem tudni mi történt valójában sem a Mikó-kollégium visszaigénylésénél, sem sok más hasonló esetben. Látszatmegoldások, melyeket afféle szemkiszúrásként hoznak a bíróságok, persze születnek. A premontrei szerzetesrend például pár napja értesült arról, hogy egyik félixfürdői ingatlanját, melyet jelenleg (több más környékbeli épülettel, így a szentmártoni kolostorral együtt) a Sanifarm gyógyszerforgalmazó cég bitorol, mégis visszaítélték a rendnek. Mivel a szóban forgó telekre azóta a cég építkezett, ezért természetbeli visszaszolgáltatás nem történhet, a bíróság kárpótlásra szólította fel a vállalatot. Ez meg is történt, azonban igencsak nevetséges módon az elkobzott ingatlan helyett a szerzetesrendnek egy Vaskóban levő lepukkant épületet akartak adni kárpótlásul. A főapát persze nem fogadta el, a több mint bizarr kárpótlást, így ez az egyetlen, az egyház igazát elismerő ügy sem zárult le. A Mikó-ügy mindenféleképpen jelzésértékű lesz a romániai restitúciós folyamatokra nézve. Azonban a jelenlegi helyzetet figyelve félő, hogy sem az Európai Unió, sem a jog nem nyom eleget a latba ahhoz, hogy az új, posztkommunista elvek alapján működő baloldali USL ne támassza fel ismét a visszaállamosítás fantomját Romániában. Szőke Mária, Reggeli Újság Erdély.ma 2012. augusztus 30.Óvodapedagógusok, tanítók gyógypedagógiai képzéseA Romániai Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete szeptember 7–9. között szervezi meg Kolozsváron a Hogyan másképp? Az óvodás – és kisiskolás korú sajátos nevelési igényű gyermekek problémáinak felismerése és terápiás lehetőségei című képzését óvópedagógusoknak és elemi osztályokban oktató pedagógusoknak. A gyógypedagógia szakmában nem, vagy kevésbé járatos óvópedagógusok, illetve szülők kérését és ez irányú igényét teljesíti az egyesület e program megszervezésével, hiszen hiányként érzékelhető a normál oktatási rendszerben a sajátos nevelési igényű gyermekek felismerésének módja, illetve azoknak a terápiás lehetőségeknek a megismerése is, amelyek e gyermekcsoport megfelelő ellátása esetén megvalósulhatnának. A képzés célcsoportja többrétű: az óvópedagógusok és az elemi oktatásban dolgozók mellett a leendő vagy már gyakorló szülőket is várják. Az előadások, kiscsoportos esetmegbeszélések, kerekasztal-beszélgetések során az a cél, hogy olyan gyakorlati ismereteket adjanak át, amelyek által ezen gyermekek felismerése könnyebbé válhat, s közvetve a pedagógus és szülő nevelési és oktatási tevékenysége is átminősülhet. A program és bővebb információ a www.gyogypedagogia.ro honlapon érhető el. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. augusztus 30.A TVR magyar szerkesztőségeit sem kímélik az elbocsátásokMintegy harmincszázalékos leépítésről döntött a román közszolgálati televízió igazgatótanácsa, a testület határozata értelmében 980 alkalmazottat bocsátanak el – az intézkedések a magyar szerkesztőségek dolgozóit sem kímélik, bár a kisebbségi stúdióktól várhatóan kevesebb embert menesztenek. Kacsó Sándor, a bukaresti magyar adás főszerkesztője attól tart: a mostani intézkedés csak az első lépés, komolyabb megszorításokra kell számítani. A TVR szakszervezete tegnap japánsztrájkra szólította fel az alkalmazottakat a tervezett leépítések elleni tiltakozásként. Mintegy harmincszázalékos leépítésről döntött a román közszolgálati televízió igazgatótanácsa, a testület határozata értelmében 980 alkalmazottat bocsátanak el. Claudiu Săftoiu, a Román Televízió (TVR) elnök-vezérigazgatója szerint a mintegy 3320 alkalmazottból 2340 marad. Az igazgatótanácsban a 13 jelen lévő személy közül tízen támogatták a javaslatot. Az alkalmazottak számának csökkenése mellett megszűnt a TVR Info nevű hírcsatorna és a TVR Cultural nevű, kulturális műsorokat sugárzó adó. A TVR szakszervezete egyébként tegnap japánsztrájkra szólította fel az alkalmazottakat a tervezett leépítések elleni tiltakozásként. Az akció hétfőn, 24 órán át tartana, a szakszervezet képviselői arra kérték az alkalmazottakat, ez idő alatt egyik karjukon viseljenek fehér szalagot, amelyre írják fel a „Tiltakozás” szót. Nagy Zoltán, az igazgatótanács tagja a Maszol.ro hírportálnak elmondta: a megszorítások a kisebbségi adásokat, így a bukaresti magyar szerkesztőséget is érintik, de az elbocsátások aránya az ő esetükben „távolról sem” lesz 30 százalékos. Hozzátette: elsősorban a meghatározott időre kötött munkaszerződéseket bontják fel, majd egységes tevékenységértékelő kritériumrendszert dolgoznak ki, és ezt alkalmazva döntenek az elbocsátandó személyekről. Kacsó: nincs magyarellenes intézkedés Kacsó Sándor, a bukaresti magyar adás főszerkesztője a Krónikának elmondta: a román fővárosban működő három kisebbségi szerkesztőségben – a magyar, a német és az úgynevezett egyéb nemzetiségek szerkesztőségében – jelenleg összesen 74-en dolgoznak. Az átszervezésekkel a három munkaközösséget összevonják, és öszszesen 61 embert tarthatnak meg, akik munkáját egyetlen főosztály irányítja majd. A magyar szerkesztőségben jelenleg 30 ember dolgozik, ami Kacsó szavai szerint soknak tűnhet, ám ebből mindössze 14 a szerkesztő. „A bukaresti magyar szerkesztőség az idők során kiharcolta magának, hogy saját vágókat, operatőröket – úgynevezett művészeti személyzetet – foglalkoztathasson, ezenkívül pedig két fordító készíti el a műsorokhoz a román feliratot, egy alkalmazott pedig a felvételre rakja rá a román szöveget” – magyarázta Kacsó Sándor. Hasonló a helyzet egyébként a német szerkesztőségben is, a többi kisebbségi műsornak azonban csak szerkesztői vannak, akik román operatőrökkel, illetve vágókkal dolgoznak. Kacsó elmondta: világosan tudtára adták, hogyha a román szerkesztőségeknél mintegy 30 százalékos leépítésre kerül sor, a magyar szerkesztőségeket sem kímélhetik. Bár három állásuk így is betöltetlen – két nyugalmazott és egy elhunyt kolléga helyére ugyanis a vezetőség a pénzhiányra hivatkozva nem hirdetett versenyvizsgát –, várhatóan mintegy hat további embertől kell megválniuk, ami nagyjából 20 százalékos leépítést jelent. „Attól tartok, hogy a művészeti személyzetet fogják csökkenteni, remélem azonban, hogy szakmai szempontból vizsgálják meg egy-egy alkalmazott helyzetét, hiszen díjazott műsoraink és munkatársaink is vannak” – mondta Kacsó. A bukaresti szerkesztőség 30 alkalmazottja közül nyolcan úgynevezett terepmunkatársak, Brassóból, Gyergyószentmiklósról, Kolozsvárról, illetve Marosvásárhelyről küldik az anyagaikat, így a bukaresti magyar adás átfogóbb képet tud nyújtani a romániai magyarság helyzetéről. Kacsó elmondta: hetente mintegy ötórás adásidejük van, az átszervezések miatt megszűnő TVR Culturalon sugárzott félórás adásukat a TVR2-re csoportosítják át, az eddig a TVR2-n sugárzott adásaik pedig a TVR1-en láthatók ezentúl. Mivel a bukaresti stúdió a TVR3-tól már egy ideje nem kap pénzt új műsorok készítésére, itt ismétléseket sugároznak, de mindent összevetve a műsoridejük nem változik. Kacsó egyedül azt sajnálja, hogy ezentúl is a nézettség szempontjából előnytelen időben, délután 5 óra előtt sugározzák műsoraikat. „Nem érzem azt, hogy a magyar szerkesztőség ellen irányuló lépések készülnének, ha marad a tervezett 20 százalékos leépítés, és elegendő pénzt kapunk a műsorgyártásra, meg tudjuk tölteni a heti ötórás műsoridőt. Attól tartok azonban, hogy a mostani leépítési hullám csak az első lépés lesz, és később még erősebb megszorításokra számíthatunk” – fogalmazott Kacsó Sándor. Mint mondta, a hozzá eljutott információk szerint a vezetőség megpróbálja szabványosítani a területi stúdiókat, ami azt jelenti, hogy ahol vannak kisebbségi szerkesztőségek is, ott 100, ahol pedig nincsenek, ott 80 főben maximálták az alkalmazottak számát. „A marosvásárhelyi szerkesztőség is 100 helyre lenne jogosult, ez a stúdió azonban még nem nőtte ki magát ennyire, így várhatóan összesen 60 helyet kapnak majd” – mondta Kacsó. Bizonytalanság Kolozsváron és Marosvásárhelyen „Úgy vélem, a Kolozsvári Tv-t sem fogja elkerülni a leépítési hullám, reménykedem azonban, hogy a kisebbségi szerkesztőségeket nem fogja érinteni, hiszen az ukrán nyelvű adást szerkesztő kollégát nem lehet magyar szerkesztővel helyettesíteni, és ez fordítva is igaz” – nyilatkozta lapunknak Orbán Katalin, a kolozsvári magyar adás főszerkesztője. Hozzáfűzte, még nem tudja, hogy milyen mértékben érinti őket a román közszolgálati televízió átszervezése. Mint részletezte, a kisebbségi szerkesztőségben, a német, ukrán, illetve roma kisebbségi műsort készítőket is beleértve, összesen 17-en dolgoznak, közülük négyen végeznek adminisztrációs munkát, a 13 szerkesztő heti 13 óra műsort készít, ebből mintegy 7,5 óra a magyar nyelvű műsorok ideje. A kolozsvári regionális adó hétköznapokon, délutánonként napi egy órát sugároz élőben magyar nyelven, ezen kívül a román közszolgálati tévé 2-es csatornáján szerdánként 14.30-tól sugároznak egyórás, a TVR3-on pedig kedden és csütörtökön 48 perces magyar adást. A Kolozsvári Tv magyar adását 9-en készítik, négy főmunkatárs, két szerkesztő-bemondó, egy szerkesztő és két riporter. Orbán Katalin szerint jelenleg is kevesen vannak a 7,5 órás műsor legyártásához, senkit sem tudnak nélkülözni. A zsidó, ukrán, roma és német szerkesztőség egy-egy fős, bármelyikük elbocsátása gyakorlatilag az adott kisebbség anyanyelvű műsorának a megszüntetését jelentené. A TVR marosvásárhelyi munkaközösségében egyelőre szintén csak találgatások folynak; pontos jövőképet senki nem lát. Fekete Hajnal, a magyar adás főszerkesztője is csak annyit mondott lapunknak: egyelőre semmi biztosat nem tud mondani. „Marosvásárhelyre még semmiféle utasítás nem érkezett” – nyilatkozta a főszerkesztő. A vásárhelyi magyar stúdió minden délután egyórás műsorral jelentkezik, amelyet délelőttönként megismételnek. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a leépítési hullám a temesvári „szerkesztőséget” egyáltalán nem fogja érinteni. Laslavic Tímea, a temesvári magyar adás szerkesztője a Krónikának elmondta: egyedül készíti a helyi magyar adást. Hetente 48 perces magyar nyelvű műsort sugároz a TVR3, ennek rövidített, 41 perces változatát az összesen négy megyében (Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény) fogható temesvári regionális adó ismétli meg, szintén heti egy alkalommal. A köztelevízió havi bevétele 6,57 millió euró, míg a havi kiadásai elérik a 10,31 millió eurót. Az átszervezési program értelmében a következőkben a felére csökkentik a kiadásokat, így a mérleg pozitív oldalán megjelenő 1,47 millió eurót az adósságok törlesztésére és beruházásokra fordítják majd. A köztévé a tervek szerint hét év alatt törlesztheti 145 millió euróra rúgó adósságát. Kiss Előd-Gergely, Szucher Ervin, Varga László Krónika (Kolozsvár) 2012. augusztus 30.Túl sok magyar érdek Nagyváradon? – Kizárták a Sárközi Zoltánt a műemlékvédelmi egyesületbőlA városi testület RMDSZ-frakciójából így jelenleg senki nem tagja az egyesületnek, ami azt jelenti, hogy a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Egyesületben nincs egyetlen magyar tag sem – a megyei közgyűlésben, ahol az USL koalícióban kormányoz az RMDSZ-szel, még nem született döntés a kérdésben. Nemcsak elnöki mandátumától, de tagságától is megfosztották Sárközi Zoltánt a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Egyesületben (BMME). A Bihar megyei és a nagyváradi önkormányzat által közösen létrehozott alapítványban az eredeti szabályzat szerint váltásban kapott volna elnöki tisztséget egy liberális párti és egy RMDSZ-es tanácsos – utóbbi volt Sárközi egészen mostanáig. Az önkormányzati képviselő a Krónikának azt mondta, nem csodálkozna, ha az volna a döntés oka, hogy a helyi tanácsban kétharmados többséget szerzett Szociálliberális Unió (USL) szerint elnöksége idején túlságosan a magyar műemlékvédelmi problémákra koncentrált. A városi testület RMDSZ-frakciójából így jelenleg senki nem tagja az egyesületnek, ami azt jelenti, hogy a BMME-ben nincs egyetlen magyar tag sem – a megyei közgyűlésben, ahol az USL koalícióban kormányoz az RMDSZ-szel, még nem született döntés a kérdésben. Sárközi Zoltán mindemellett azt mondja, a BMME által az ő elnöki mandátuma alatt felvállalt munka egy részét átveheti a tavaly tavasszal megalapított Nagyváradi Várszövetség. A jogi személyiséggel nem rendelkező ernyőszervezet a hagyományőrzéssel és műemlékvédelemmel foglalkozó váradi civil szervezetek jó részét tömöríti – tagja a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, a Premontrei Öregdiákok Egyesülete, a Történelmi Vitézi Rend, az MM Pódium, a Tanoda Egyesület, a Pro Familia Alapítvány, a Pro Liberta Partium Alapítvány, illetve bírja a történelmi magyar egyházak támogatását is. Tervei között szerepel például, hogy az épp helyreállítás alatt álló váradi várban idegenvezetős túrákat szervezzenek, és nem tesznek le arról sem, hogy hivatalosan „gazdát találjanak” a Váradon és a megyében fellelhető összes emlékmű és emléktábla számára. A leltár egyébként már elkészült, Sárközi Zoltán pedig magára vállalta, hogy képviseli a szövetség kezdeményezéseit a helyi tanács előtt. „Aktív civil kontrollt gyakorlunk, a politikai eszközöket is felhasználva” – fogalmazott lapunknak a tanácsos. Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár) 2012. augusztus 30.Ötéves születésnapját ünnepli a Vásárhelyi HírlapÖtéves születésnapjának ünneplésére készül a Vásárhelyi Hírlap. A kiadó és a szerkesztőség ajándékkal szeretné meglepni olvasóit, akiket gulyásvacsorára hív augusztus 31-én, pénteken 18 órától a Maros-parti Sörpatikához. Míg a felnőttek a szemközt felállított színpad előtt a Vírus, a Corax, a Titan és az Autostop MS zenéjére dolgozhatják le a korábban felszedett kalóriákat, a gyermekek kézműves-foglalkozásokra vagy arcfestésre nevezhetnek be. Ugyanitt a nyilvános sorsolás következtében derül ki azoknak a szerencsés olvasóknak a kiléte, akik Segesváron a Dracula étteremben vacsorázhatnak, vagy Bécsbe a karácsonyi vásárra utazhatnak. Kérdésünkre, hogy mit jelentett a 2007. augusztus 31-én elrajtolt lap életében az első öt év, Bálint Zsombor főszerkesztő úgy vélekedett, hogy egyrészt rengeteg küzdelmet és nehézséget, másrészt szép eredményeket. „A nehezén túl vagyunk, most lendülettel, bizakodással és derűlátással tekintünk a jövő felé” – hangsúlyozta. Arra is kíváncsiak voltunk, főszerkesztőként miként szeretné látni a Vásárhelyi Hírlapot újabb öt év múlva. „Egy, a mainál tartalmasabb, gazdagabb újságnak, amelynek írása és szerkesztése büszkeséggel töltsön el valamennyiünket, az olvasó meg örömmel vegye kézbe” – fogalmazta meg gondolatait az ünnepre készülő Bálint Zsombor. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2012. augusztus 30.Maga ellen kért vizsgálatot Eckstein-KovácsSaját maga ellen kért büntetőjogi vizsgálatot a korrupcióellenes ügyészségtől (DNA) Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter annak tisztázására, törvénysértő volt-e a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása a református egyháznak. Eckstein-Kovács Péter 2000-ben kisebbségügyi miniszter volt Mugur Isarescu jobbközép kormányában, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is részt vett. A politikus az MTI-nek szerdán elmondta: a visszaszolgáltatási döntés kezdeményezőjeként nem nézheti tétlenül, hogy a határozatot végrehajtó restitúciós bizottság tagjait börtönbüntetésre ítélték. "Meg vagyok győződve a visszaszolgáltatás törvényességéről, ugyanúgy meg vagyok győződve a három kolléga ártatlanságáról is" – mondta Eckstein- Kovács Péter. Népújság (Marosvásárhely) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
