|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 493 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 481-493 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2013. június 4.Egytest a mi hazánk"*A nemzeti összetartozás napja a magyarországi közmédiában A trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójáról a világ magyarsága a nemzeti összetartozás napjaként emlékezik. A magyarországi közmédia június 4-én gazdag programválasztékkal idézi meg a sorshatározó dátumot, képi és hangi világával a nemzeti egység gondolatát erősíti. A magyar Országgyűlés 2010-es döntése nyomán a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját a magyarság a nemzeti összetartozás napjaként tartja számon. Az ország feldarabolásának sebe máig sem gyógyult be: családok százezrei viselik az egykori diktátum következményeit. A traumára gyógyírt csupán a magyarság egységének erősítése jelenthet. A közmédia ennek szellemében állította össze június 4-ei programját. A Kárpát Expressz összeállítást sugároz: a kárpátaljai, a felvidéki, a délvidéki és az erdélyi tudósítók az elszakított területek demográfiai adatairól, az iskolarendszerről, a szülőföldön maradásról adnak átfogó képet. A külhoni tematikájú magazin a jövőt a 400 ezer magyar állampolgárságot igénylő szempontjából vizsgálja (Duna 7.00, Duna World 10.00). Az Ajándék a végzettől dokumentumfilm Márai Sándornak az 1938-as és 1940-es terület- visszacsatolásokról írt helyszíni tudósításaiból merít. A cikkek a Pesti Hírlap Vasárnapi Krónika és a Tegnap és Ma rovataiban jelentek meg egykor (Duna 17.00). A Térkép erdélyi ünnepségekbe pillant be: a homoródszentpéteri és a recsenyédi templomban négy falu diákjai verses-zenés összeállítással emlékeznek a trianoni eseményekre. A kamera megörökíti, amint az ifjabb nemzedék mementóként a templomkertben fát is ültet (Duna 17.30). Ezt követően a nézők Koltay Gábor alkotását, a Velünk élő Trianon – Egy majdnem betiltott filmsorozat című filmet láthatják. A 14 részes széria első epizódjában Raffay Ernő történész az I. világháborút megelőző nagyhatalmi, gazdasági és ideológiai állapotokat elemzi (Duna 18.00). A Határok nélkül a hivatalos állami rendezvényekről, az ezekhez fűződő ifjúsági programokról, valamint a Budapestre érkező külhoni magyar fiatalok összejöveteleiről számol be részletesen. A félórás műsorban kapcsolják Szabadkát: a délvidéki ünnepségen Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Pásztor István, a VMSZ elnöke mond beszédet (Kossuth Rádió 19.30). Főműsoridőben a közmédia ugyancsak Koltay Gábor alkotását, a Trianont sugározza. A film legnagyobb nemzeti tragédiánk történelmi körülményeit boncolgatja. Az alkotás szokatlan őszinteséggel teszi fel a kérdéseket, és szenvedélyesen hangsúlyozza: a máig ható trianoni folyamatról minden körülmények között beszélni, emlékezni és emlékeztetni kell (Duna 22.00). Krisztusnak ajánlva – Bogdánffy Szilárd élete és kora: a dokumentumfilm az egyházak tragikus sorsát egy hős lelkű püspök életén keresztül mutatja be. A kommunista Romániában Bogdánffy Szilárd 42 évesen halt meg börtönében. A római katolikus egyház vértanúját 2010-ben avatták boldoggá Nagyváradon. Emléke, példája tovább él: egykori diákok, hajdani teológus növendékek vallanak tanárukról, lelki vezetőjükről (M1 23.50). A Parlament Kupolatermében rendezett ünnepséget a nézők a hirado.hu honlapon élő adásban (19.00) vagy felvételről a Dunán követhetik (1.15). "Érik már a barack, áldott föld gyümölcse" – szól az Összetartozás dala. Megálmodói 19 órakor minden magyart Bársony Bálint és Gergely Éva szerzeményének közös éneklésére buzdítanak. A dal szövege és kottája, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap közreműködésével felvett videoklipje szerdától a https://nemzetiosszetartozas.kormany.hu honlapról tölthető le. A közmédia műsoraiban és a műsorszünetekben egész nap a Kárpát-medencei magyarság rövid üzeneteit sugározza. A filmkockákon fiatalok és idősek vallanak az összetartásról, s arról, hogy Trianon után egy évszázaddal mit is jelent a Kárpát-medencében magyarnak lenni. *Babits Mihály: Áldás a magyarra Népújság (Marosvásárhely) 2013. június 4.Új időket élünk EurópábanA polgári kezdeményezés előreviszi a kisebbségek ügyét Nemrég Marosvásárhelyen is ismertette az európai polgári kezdeményezés lényegét, a kezdeményező bizottság megalakulását, illetve a hatpontos javaslatcsomagot Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, Vincze Lóránt, az RMDSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős titkára és Hans Heinrich Hansen, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke. A Nem vagy egyedül: egymillió európai polgár a sokszínűségért kampány része a Minority SafePack csomag, amely hat pontba foglalva, egy sor szabályozást kér az őshonos nemzeti kisebbségek, regionális és kisebbségi nyelvi csoportok vagy kisebbségi nyelvek védelmében. Vincze Lóránttal a kezdeményezés további sorsáról, megvalósításának lehetőségeiről beszélgettünk. – A lényeg az, hogy az első szakasz végére érkeztünk a polgári kezdeményezés előkészítésében. Megvan a javaslatcsomag, az a hat szakpolitikai terület, amelyek kapcsolódnak az európai uniós kompetenciákhoz, és a kisebbségek számára valóban előrelépést jelentenek. Bejelentettük ugyanakkor a kezdeményező bizottság megalakulását. – Mi lesz a következő lépés? – A következő lépés, hogy június 19-23. között kerül sor a FUEN-kongresszusra Dél-Tirolban, ahol a küldöttek majd rábólintanak a kész csomagra és az eddig elvégzett munkára, miután az RMDSZ kezdeményezte ezt a javaslatot, de aztán a FUEN-hez fordult, és ő karolta fel ernyőszervezetként. Tehát minden a FUEN égisze alatt történik, ott születik meg a döntés. Azt követően a következő napokban, június végén, július elején fogjuk az Európai Bizottság asztalára tenni az európai kezdeményezést. Utána a bizottságnak két hónapja lesz arra, hogy véleményezze, megállapítsa, hogy egyezik-e az uniós kompetenciákkal a felvetett téma, vagy kívül esik ezeken. – És ha a bizottság azt mondja, hogy nem egyezik az európai kompetenciákkal? – Reméljük, nem ez történik, de ha mégis, akkor nem lehet az aláírásgyűjtést elkezdeni. Viszont panasszal lehet fordulni a luxemburgi európai bírósághoz. De mi reméljük, hogy elfogadja a bizottság, uniós szakértőink azt mondták, hogy illeszkedik a kompetenciákba. Ha zöldutat kapunk a bizottságtól, akkor szeptember-októberben kezd el ketyegni az óra az egyéves aláírásgyűjtési folyamatra. – Hogyan szervezik meg az aláírásgyűjtést, hiszen szinte egész Európát átfogó kampányról van szó? – Vannak még technikai részletek is, hiszen minden tagállamban, ahol aláírást fogunk gyűjteni, akár papíron, akár online, védelmi egyeztetéseket kell végezni. Minden országban megjelöltek egy hatóságot, amely elvégzi ezeket. De ha elkezdődik az aláírásgyűjtés, az lesz az igazi nagy kihívás, hogy folytassunk egy Európát átfogó kampányt. Természetesen a vizuális elemekre gondolunk, amelyek azonosak lesznek mindenütt Európában, de lesznek a különböző nagy európai régiókra összpontosító regionális kampányok is, amelyeket az ottani kisebbségi közösségek szerveznek, rendeznek, és a főbb személyiségek igyekeznek minél több helyszínre eljutni. – Ez a kampány nagyjából egybeesik majd az európai parlamenti választások kampányával. – Ez így van, és reméljük, hogy ezáltal még inkább bevihetjük a közbeszédbe ezt a kezdeményezést, a kisebbségek támogatásának, védelmének a gondolatát, hiszen az egy dolog, hogy az európai uniós intézmények lesöprik az asztalról a kisebbségvédelem gondolatát, de ha mögötte áll egymillió aláírás, ha valóban bizonyítjuk, hogy százmillió európai kisebbségi áll mögötte, akkor már nem lehet csak úgy a szőnyeg alá söpörni a kérdést. – Végül is az új EB feladata lesz dönteni ebben... – Fontos, hogy jönnek az európai parlamenti választások és a kampány, utána összeáll egy új Európai Parlament és egy új Európai Bizottság, amely sok kérdésben valószínűleg új politikákat fog megfogalmazni. Nekik kell majd foglalkozniuk a kezdeményezéssel. Tehát egy új bizottság asztalára kerülnek a mi javaslataink. – Viszont, akár sikeres aláírásgyűjtés után sem kötelező, hogy az EB foglalkozzék az üggyel. – Az Európai Bizottság természetesen, a szabályozás értelmében, a sikeres aláírásgyűjtés után is mondhatja azt, hogy köszöni szépen, a témával nem kíván a jogalkotás szintjén foglalkozni. De szerveznie kell egy közmeghallgatást az Európai Parlamentben a kezdeményezők bevonásával. Ha viszont úgy dönt, hogy jogalkotási folyamatba kezd, akkor ez egy harmadik szakasz, amihez nagyon fontos, hogy erős brüsszeli jelenlétünk legyen, hiszen ez lobbimunka, hosszan elhúzódik, nem egy-két éves folyamatról van szó, még akkor is, ha minden rendben megy. Mi optimistán állunk elébe, és az eddigi eredményeink, ez a nagy kisebbségi szolidaritás arról győz meg bennünket, hogy érdemes csinálni, és sikeresek tudunk lenni. – Mit gondol, az Európai Bizottság miért idegenkedik a kisebbségi problémáknak még a felvetésétől is? – Önmagában érzékeny az Európai Unió, amely igyekszik kulturális értékekben más területeken is javaslatokat megfogalmazni. De emlékezzünk vissza a Lisszaboni Szerződés kialakításának folyamatára. Volt előtte egy európai alkotmány, de aztán a Lisszaboni Szerződésbe nem sikerült a kisebbségekre vonatkozóan semmit bevinni, mert fontos tagállamok – például Franciaország, Görögország – ellenezték. Ők maguk nem ismerik el a saját kisebbségeiket, számukra nem is léteznek, és akkor megvétózták ennek a kérdésnek a bevitelét a szerződésekbe. Ezért van az, hogy csak egy fél mondat utal a kisebbségekre általában. Még csak nem is a nemzeti kisebbségekre, hanem általában. Tehát ezt az óriási lemaradást kell behozni. Remélhetőleg sikerül, mert végül is sok idő eltelt a Lisszaboni Szerződés folyamatának kialakítása óta, és Európában új időket élünk. Lehet, elkezdődik az európai szerződések módosítása, nem emiatt, hanem a gazdasági kormányzás, a gazdasági döntések összehangolása okán, ami már annyira magas szintű lesz, hogy a szerződések módosítása nélkül szerződésekbe ütköző lesz, amit az Európai Unió eldönt. Módosítják a szerződéseket, és akkor már minden témában elő lehet állni javaslattal. Mi, ha korábban összegyűjtöttünk egymillió aláírást, és helytálló javaslatcsomagot fogalmaztunk meg a nemzeti kisebbségek védelmében, akkor az egy erős lábakon álló javaslat. Tehát sok lehetősége van ennek a kezdeményezésnek, és úgy érezzük, hogy mindenképpen előreviszi az európai kisebbségi szabályozás ügyét. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2013. június 4.Székelyföldön legyen hivatalos nyelv a magyar!A Székely Nemzeti Tanács (SZNT), Izsák Balázs elnök aláírásával közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe, amelyben azt kéri, Székelyföldön legyen hivatalos nyelv a magyar. Az elnök emlékeztet, hogy az SZNT a 2009. március 12- én tartott székelyföldi önkormányzati nagygyűlést megelőzően kezdeményezte a magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását Székelyföldön, ami azt jelenti, hogy a magyar nyelv jogállása azonossá válna az állam nyelvével, és Székelyföld minden polgárának joga lenne szabadon, azonos feltételek mellett használni szóban és írásban mindkét nyelvet. Az SZNT óriási előrelépésnek nevezi, hogy az RMDSZ kongresszusi dokumentumban javasolja: "a román hivatalos nyelv mellett a nemzeti kisebbségek nyelvét is hivatalos nyelvként lehessen használni egyes régiókban", amely "az állampolgárok közti teljes és tényleges egyenlőség feltétele Székelyföldön". Hibásnak nevezi ugyanakkor azt a sajtóban terjedő megfogalmazást, amely szerint regionális nyelvvé kell tenni a magyar nyelvet, és figyelmeztet, hogy a Románia által ratifikált Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája szerint kisebbségi vagy regionális nyelvnek minősülnek azok a nyelvek, amelyeket "az állam olyan polgárai hagyományosan használnak, akik az állam fennmaradó népességénél számszerűen kisebb csoportot alkotnak, és amelyek különböznek az állam hivatalos nyelvétől/nyelveitől." Ilyen szempontból a magyar "ebben a pillanatban már kisebbségi és regionális nyelv", viszont a regionális nyelveket a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája sem tekinti hivatalos nyelvnek. Ugyanakkor leszögezi: Románia adós még a chartában foglalt jogok tényleges elismerésével és azok szavatolásával. Késik például a területhez köthető nyelvek földrajzi körzeteinek a tételes megnevezése, és ez előfeltétele a törvény végrehajtásának – olvasható az SZNT elnöke által aláírt közleményben. (mózes) Népújság (Marosvásárhely) 2013. június 4.A nemzeti összetartozás napjaAz Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme". Az első világháború után a béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjét akarták biztosítani. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott. A szerződést ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és megbízott 1920. június 4-én látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd állva. Az aláírás percében Magyarországon megkondultak a harangok, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül Magyarország bárkivel államszövetségre lépjen. A magyar haderő létszámát 35 ezerben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást. Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte. A szerződés rögzítette azt is, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, és ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz, Nyugat- Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva megyéből kapott területeket. Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket és biztosítani kulturális, vallási életük zavartalanságát. A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta a békeszerződést, amelyet az 1921. július 26-ai XXXIII. törvénycikk hirdetett ki. Az 1921. december 14-16-ai népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza. A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az 1938-as első bécsi döntéssel visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939- ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, majd Jugoszlávia 1941-es német megszállása után a Délvidéket. A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét határai közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a fasiszta Németország oldalán. A világégést és az ismételt háborús vereséget követően 1947. február 10-én írta alá Magyarország az újabb párizsi békét, amely lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján. Népújság (Marosvásárhely) 2013. június 4.Ma ismét meggyújtják a székely összefogás lángjátJúnius 4-én este 9 órakor az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének kezdeményezésére 21 csíki településen ismét meggyújtják a székely összefogás lángját a Nemzeti Összetartozás Napján. Tavaly 71 Hargita megyei településen gyúltak tüzek, míg első alkalommal 2008-ban gyújtották meg a lángot. Akkor a Hargita megyei magyar közösség ezzel tiltakozott a magyar intézményvezetők sorozatos leváltása ellen. Sepsiszentgyörgyön ugyanakkor minden magyar politikai alakulat együtt ünnepli az összetartozás napját. A rendezvénysorozat a Székely Nemzeti Múzeum kertjében kezdődik, ahol az irodalmi-zenés műsor mellett Antal Árpád polgármester is beszédet mond. A polgármesteri hivatal által szervezett műsor 16 órakor kezdődik. Az MPP által szervezett megemlékezés díszmeghívottja Izsák Balázs, az SZNT elnöke, de felszólalnak az EMI, az EMNP, az MPP és az RMDSZ szónokai is. (Transindex) Nyugati Jelen (Arad) 2013. június 4.Trianon ürügyénA trianoni szerződés a világtörténelem legrosszabb, legkegyetlenebb, legördögibb békéje. A wilsoni, a nemzetek önrendelkezési joga alapján hozott igazságos békére nem volt sem tér, sem akarat, mert a Monarchia feldarabolását már évekkel a háború befejezése előtt eldöntötték, sőt ezzel csalogatták a szomszédainkat. A nemzetgyilkosság feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg a győztes nagyhatalmak. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket, az év májusában adták át, ezek olvastán a magyar küldöttség lemondott: „…és nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek úgy, amint Önök szívesek voltak azokat nekünk átnyújtani, lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanok […] ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene a béke elfogadása, vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék?” A szerződés kimondta ugyan a harmadára zsugorított ország függetlenségét, azonban megtiltotta, hogy bárkivel államszövetségre lépjen a Népszövetség engedélye nélkül. A nyersanyagbázisaitól megfosztott országnak 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az okozott háborús károkért. A hadisarc összegét később határozták meg, de zálogul már azonnal lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. Ráadásként Magyarország köteles volt megadni a győztes hatalmaknak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt is. A győztesek mindezt megtehették, mert a győztesek bármit cselekszenek is, nem lehetnek háborús bűnösök. A békeszerződés aláírásáról, mint nemzeti gyásznapról, így írt a korabeli tudósító: „A budapesti templomokban megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat, és a borongós őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették. […] Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, a vértanúk városát, Aradot és a többit mind, felnevelt, kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat. Ma hazátlanná tették véreink közül sok millió hű és becsületes embert.” Az elszakított országrészek magyar közösségei viszonylag hamar eszméltek a nemzeti gyászból, megtörve az akkori vezető körök hirdette passzivitást. 1921. január 23-án jelent meg a Kós Károly, Paál Árpád és Zágoni István jegyezte Kiáltó szó. A magyarság útja. A politikai aktivitás rendszere című röpirat. Kós a Kiáltó szó-ban olyan fundamentumot vázolt fel, melyen az önazonosság-tudat feladása nélkül lehetne beilleszkedni a megváltozott feltételek közé: „A régi Magyarország nincs többé a számunkra, de Erdély, Ardeal, Siebenbürgen, Transsilvania, vagy bármi nyelven nevezte és nevezi a világ, feltámadt és van. [...] Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára. Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája.” Megrázó erejű írása nem egyszerűen kiáltott, hanem beleharsogta abba a tehetetlen, dermedt ájulásba a követendő utat, a jövő, a megmaradás két feltételét: munka és autonómia. Egyik, Reményik Sándornak írt levelében ez áll: „Mi kevesen, néhányan megmarkoltuk a dolgot: belülről, alulról felépíteni – Erdélyt.” Szervezésében, 1921. június 5-én Kalotaszeg harmincöt községének képviseletében Bánffyhunyad piacán „Erdély az erdélyi nemzeteké!” jelszóval zászlót bontott az első erdélyi magyar politikai szervezet, az Erdélyi Néppárt. Később, az erdélyi magyarság érdekét egyedül képviselni akaró Magyar Szövetség politikájában csalódott néppárti vezetők 1922. január 15-én, Kolozsvárott, új, önálló országos pártot alapítottak a bánffyhunyadi gyűlés egykori programjának felújításával és nevének Magyar Néppártra való módosításával. A tízpontos munkatervükben hangsúlyozottan szerepelt Erdély védelme „az erőszakos és soviniszta román törekvések ellen”, hogy Erdély „az erdélyi nemzetiségeké legyen”. A gyulafehérvári határozatokra való hivatkozással akarták megvalósítani „az erdélyi nemzetek és egyházak autonóm jogait”, valamint a „közoktatás ügyének és a kulturális intézményeknek nemzeti autonóm keretekbe vonását”. Az erdélyi magyarság egysége jelszavával folytatott tárgyalások után megalakult újabb, a román kormánnyal paktáló politikai szerveződések elszigetelték, majd kibuktatták a vezetőségből a néppártiakat, ami visszavonulásra késztette Kós Károlyt. 1944 őszén, amikor látta az építkező munka lehetőségét és értelmét, engedett Balogh Edgár hívásának és ismételten bekapcsolódott a politikai, kulturális és művészeti életbe. 1946-tól 1948-ig a Magyar Népi Szövetség Kolozs megyei országgyűlési képviselője, aztán megint, akár a húszas évek nagy változásai után csalódnia kellett. Az erdélyi magyarság akkor sem vehette kezébe sorsa irányítását, mert a megválasztott vezetők elfelejtették ígéreteiket. Kós Károly kiáltott szavai: munka és autonómia, ma is nemzeti megmaradásunk alapkövei. Az autonómia reális cél annak, aki hisz benne, viszont utópia annak, aki nem. Középső út nem létezik. Aki mégis tudatlanságból, önös érdekből, vagy egyebek miatt erre az útra kényszeríti közösségét, vagy ezt az utat járja, az vak és tehetetlen. Murvai Miklós Nyugati Jelen (Arad) 2013. június 4.Vita hitvitákrólA Polis Kiadónál nemrég megjelent és a Minerva-házban már bemutatott Keresztyéni felelet című kötettel kapcsolatban tartottak nyilvános kerekasztal-megbeszélést a 16–17. századi magyarországi és erdélyi hitvitákról pénteken este a Protestáns Teológiai Intézetben. A rendezvény résztvevői Gábor Csilla egyetemi tanár, a könyv szerkesztője, Marton József római katolikus és Kovács Sándor unitárius teológiai tanár, valamint Ősz Előd, az Erdélyi Református Egyházkerület Gyűjtőlevéltárának tudományos kutatója voltak, a moderátori szerepet pedig Jakabffy Tamás újságíró töltötte be. Az eseményről a TVR felvételt készített, amelynek vágott változatát a közeljövőben fogják műsorra tűzni. A Polis Kiadó vezetője, Dávid Gyula, megköszönte mindazok munkáját, akik hozzájárultak a kötet megszületéséhez, amely ma is használható általános tanulságokkal szolgál. A kerekasztalon több múltbeli hitvita-téma szóba jött: Pázmány Péter érdemei a katolikus tanok magyarul való összefoglalásában, a protestáns erdélyi fejedelmek kapcsolata az egyházzal, a laikusok bevonása az egyházi életbe, reform és ellenreformáció, régiek helyén kialakult új egyházmegyék, a nép vagy a tudósok döntsenek a felmerült egyházi ellentétek megoldásáról stb. A korabeli hitviták stílusa fokozatosan vált nyerssé, és a felek az ellenfél legyőzése érdekében nem válogattak az eszközökben. Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár) 2013. június 4.Politológus vándorgyűlés KolozsváronA Magyar Politikatudományi Társaság Közép-Európa: együttműködés és versengés címmel rendezte meg 19. éves konferenciáját, amely először került lebonyolításra Magyarországon kívül. A múlt hét végén tartott kétnapos előadássorozatra igen nagyszámú, összesen 110 előadó jelentkezett, akik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Óváry-termében, és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának termeiben ismertették kutatásaikat. A nyitó előadást Irina Culic és az Ideológia és hagyomány című könyvéért Kolnai-díjjal kitüntetett Mándi Tibor tartotta. Az írás szubjektív válogatás, néhány aktualitásánál/érintettségénél fogva fontosnak tekintett előadás rövid ismertetése. A teljes programleírás itt olvasható: https://mptt.ro/hu/reszletes-program/ Makro régiók Ágh Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem politológusa az EU második makroregionális fejlesztési programjáról, a Duna-stratégiáról (bővebben: https://eu.kormany.hu/duna-regio-strategia) beszélt. A 2011-ben soros magyar EU-elnökség ideje alatt elfogadott stratégia a Balti-tengeri régió mintájára épült, azonban rövid időn belül egyfajta „sleeping beauty” lett. A tizennégy (nemcsak uniós) országot magába foglaló régió és elődje közti különbség ég és föld – állapította meg az előadó. Míg a Balti-tengeri régió gazdaságilag fejlett, intézményrendszerében stabil országokat tömörít, ahol az együttműködésnek évszázados hagyománya van, addig a Duna-régióban inkább a konfliktusnak van hagyománya, a térség GDP-jének 90%-át Németország adja. A múlt hónapban tartott kétéves gyűlésen igencsak elmarasztaló értékelés született, amelyet a professzor leginkább a globális válság és a decentralizáció – főleg magyarországi – megszüntetésének tulajdonított. Noha a szubnacionális régiókról nemigen esett szó, az előadó emlékeztetett, hogy az EU a „nemzetek Európája” helyett a „régiók Európája” mellett döntött. Bár számos ország a régiósítás útjára lépett, a folyamat a jól ismert olasz- és spanyolországi példák után megtorpant. A kisebbségi kérdés politikai dimenziói Érdekes kitekintést jelentett Egeresi Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium történészének a török nemzetpolitika határait feltérképező előadása. A bemutató során olyan, immár megfogyatkozott lélekszámú törökországi kisebbségek is szóba kerültek, mint a cserkeszek, azeriek, lázok, szírek, görögök vagy örmények. A kisebbségeket el nem ismerő, de etnikailag ma is igen heterogén török nemzetállam népességének belső arányszámai becsült értékek, népszámlálásuk a nemzetiségre és anyanyelvre nem kérdez rá. Az ország birodalmi múltja jelentős határon túli kisebbséget hagyott maga után Balkán- és Közel-Kelet-szerte. Így beszélhetünk ma is 6-700 ezer bulgáriai, több mint 150 ezer moldovai, ugyancsak százezres nagyságrendű iraki és szíriai törökről (a jelenleg dúló háború ez utóbbit megjósolhatatlanná teszi), de több tíz ezren élnek a Balkán számos más országában is. A kapcsolattartás a határon túli kisebbségekkel nincs vagy elenyésző. Az utóbbi évtizedek két új nemzetstratégiai dimenziót hoztak: egyik a volt szovjet tagköztársaságok 100 milliós nagyságrendű türk rokonnépei, másik az immár 3,7 milliós, főleg nyugat-európai török diaszpóra. A rokon népekkel való közösségtudat igen gyenge, a nyitás (pl. a latin ABC és egy közös nyelv bevezetésére tett sikertelen kísérlet) jobbára külpolitikai-gazdasági hegemón szerepet szolgál, a diaszpóra irányába jóval aktívabb, de ennek ugyancsak gazdasági vetületei vannak. Pach János, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány kutatója a magyarországi nemzeti kisebbségek helyzetét vizsgálta, a 2011-es népszámlálási adatok és a nemzetiségek jogairól szóló, ugyanazon évben elfogadott CLXXIX. törvény (Njtv.) tükrében. Az előadás legfontosabb következtetése, hogy negyedszázaddal a rendszerváltás után a nemzetiségek is a közhatalom részeseivé válhatnak. A mandátumszerzésre matematikai esélye lesz a roma, német, román, szlovák és horvát közösségeknek, azonban reális eséllyel az előbbi kettőnél számolhatunk. Ellenben a sikertelenség számlájára írható, hogy továbbra sem sikerült visszaszorítani az etnobiznisz jelenségét. Az 1993-ban létrehozott kisebbségi önkormányzati rendszer gyakran visszaélésre is lehetőséget adott, hiszen a választás csak akkor tekinthető legitimnek, ha az visszavezethető az egyes önkormányzatok által képviselt kisebbségi közösséghez. Az aktív és passzív választójog regisztrációhoz való kötése azonban nem jelentett akadályt. A kisebbségi kérdés immár hagyományosan különutas témája, a roma integráció ezennel a vártnál kevesebb előadót vonzott. Lajtai Mátyás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Kisebbségkutató Intézetének tudományos segédmunkatársa a roma civil szervezetek magyarországi kisebbségi önkormányzati választásokon való részvételéről tartott előadást. Bár a bejegyzett roma civil szervezetek száma kétségkívül jelentős (2010-es adat szerint összesen 333), ezek csupán elméleti maximumok, kérdés, hogy mennyi működik belőlük valójában. A kételyt tovább erősíti, hogy a feltételezett roma szervezeteknek kb. harmada indított legalább egy jelöltet valamelyik önkormányzati választáson. Néhány nagy szervezet „uralja” a kisebbségi önkormányzati választásokat, de többségében nem kapcsolódtak be a saját önkormányzati rendszer kiépítésébe. Maradva a magyarországi romáknál, Papp Z. Attila oktatásszociológus, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a romák iskolai teljesítményét befolyásoló tényezőkről beszélt. A kissé bizarr, de jelenleg használatos terminológia szerint a 30–50%-ban romákat tömörítő iskolákat gettósodó, az 50% fölötti létszámúakat gettó-iskoláknak nevezik. Az iskolai teljesítményt befolyásoló, komplex okozati tényezők közül a családi háttér magasan a legfontosabbnak bizonyult. A fennálló trendek nem túl biztatóak: az eltérő gyerekvállalási szokások jól ismertek, a nem-romák elvándorlása a gettósodó iskolákban rendszerint megindul, a romák számarányának növekedésével csökken a kompetencia (kivételt a szocializációs környezettel kevéssé korreláló matematika képez). Mind az Integrációs Pedagógiai Program, mind a Cigány Kisebbségi Program hatását mérésekkel ellenőrizték: az oktatáspolitikai kísérlet sikertelen volt, még le is húzták az iskolai eredményeket. A szekciók egyikében Kántor Zoltán, a kormányzati háttérintézményként működő, nemrégiben létrehozott Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója is előadást tartott. Az intézmény működését taglaló beszéde nem volt épp lélekmelengető, a politika és tudomány hibridintézményeként meghatározott kutatóintézetet (ti. a nemzetpolitikát) a politika aránytalan dominanciája jellemzi. Az intézetigazgató egy olyan tökéletlen politikai mezőről beszélt, amiben hiányos információk mentén, kapkodva születnek a döntések, egészen odáig elmenve, hogy a konszenzusos döntés ideáját az irracionalitás világába űzte. A jól átgondolt szakpolitikáknak csak töredéke valósul meg, hiszen azok a legkevesebb politikai tőkét hozzák, a legkevésbé látványosak. Egy közönség felől érkező hozzászólás a nemzetpolitika legitim és normatív jellegét kritizálta, miszerint az már nem is szakpolitika, hanem egyenesen apolitikus magatartás. Az előadást inkább nyugodt beletörődés, mintsem polemikusság hatotta át. Salat Levente politológus, a BBTE Politikatudományi Intézetének egyetemi docense egy tipológia felállítására tévén kísérletet, üdítő széles-látókörűséggel vette szemügyre a kisebbségpolitikai eszközök lehetséges eszköztárát. Előadásában azon közkeletű felfogás ellen érvelt, miszerint a jó politikai közösség kulturális, etnikai, nyelvi szempontból homogén. A politikai gondolkodás történetének grafikonos ábrázolásával rámutatott, hogy 1989 után a John Stuart Mill fémjelezte szintre ugrottunk vissza. Az ENSZ 2001-es adatsora görbe tükröt tart a sokak számára természetesnek tekintett etnikai homogenitásnak. A hivatkozott számadatok szerint a világ 201 számba vett állama közül mindössze 19 tekinthető kulturálisan homogénnek. Az országoknak több mint fele mindössze 50% alatti, vagy 50–74% közötti domináns többséggel bír. A világ nyelvpolitikai térképe ugyancsak rendkívül megosztott, a világ összes államának kb. felében egy a hivatalos nyelv, másik felében annál több (három államban nincs nyelvpolitika). Az előadó olyan elgondolkodtató példákat villantott fel, mint a hindi és angol mellett további 17 hivatalos regionális nyelvvel bíró India, ahol a honos nyelvek száma 405; vagy az angol és afrikaans mellett további 9 bantu nyelvet hivatalossá tevő Dél-afrikai Köztársaság, ahol kb. 30 a honos nyelvek száma. Várospolitikák – közeledő kulturális projektünk apropóján Bretter Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarának docense igen reflektív és kritikai szellemű előadásában Pécs 2010-es Európa kulturális fővárosa cím elnyerésének politikatörténeti hátterét világította meg. Az előadás alapját a politikacsinálásnak egy komplex koordinátarendszerben való elhelyezése adta, amiben a folyamat olyan szélső értékek között volt elhelyezhető, mint célszerűség vagy tárgyilagosság; és gyakorlatiasság vagy idealizmus. Az előadás gondolatmenete kísértetiesen hasonlított a fentebb érintett problémákhoz, csak itt a „klasszikus politikacsinálás” (classical policy making) nem a leírás, hanem a kritika tárgyaként szerepelt. Az előadó jól érzékeltette a kulturális projekt polgári, idealisztikus elképzelése, és a politikum utilitarista, nem ritkán elvtelen gyakorlata közti különbséget. A tanácskozás és a végrehajtás politikai hagyományának kiegyensúlyozatlan és ellentmondásos viszonyából kiindulva olyan súlyos kérdések kerültek megfogalmazásra, mint hogy lehetséges-e egyáltalán a többszintű kormányzás? És ha igen, milyen feltételek között? A bizalmatlanság politikai hagyománya pedig hogyan segít majd bármiféle többszintű kormányzást? Fókuszban az újjobboldal Végül a Budapesti Corvinus Egyetem fiatal kutatója, Dániel Róna Sőrés Anettel közösen végzett szociológiai tanulmányáról adok rövid összefoglalót, amely az ún. kuruc.info-generációt vizsgálta közelebbről. A 2011–2012-ben lebonyolított, különböző módszerekkel dolgozó szociológiai felmérések szerint a 18–21 év közötti diákok harmada Jobbik-szimpatizáns, az idősebb fiatalok körében veszít népszerűségéből, de a korosztálytól független szimpátiaérték is 18%. Amit érdemes kiemelni, hogy a megkérdezettek körében az apa átlagnál alacsonyabb végzettségű, a diák pedig inkább kelet-magyarországi egyetem kötelékében végzi tanulmányait. Még ha a Jobbik ismert internetes aktivitása hozzá is járul a párt fiatalok körében szerzett népszerűségéhez, magyarázatként nem állja meg a helyét, hiszen az LMP online tevékenysége ugyancsak aktív. Továbbá az újjobboldal nyilvános fórumai, tömegrendezvényei és nyári táborai sokszor a pártrendezvények egyedüli alternatíváját kínálják a több energiával és szabadidővel rendelkező fiatalok számára. Győri Tamás Szabadság (Kolozsvár) 2013. június 4.MOGYE-ügy: a tanévzárásig nyitott a tárgyalásra a magyar tagozatA tanévzárásig nyitott a tárgyalásra a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata, de ősztől tiltakozó akciókat szervez, ha az egyetem szenátusának román többsége továbbra sem hajlandó a magyar nyelvet bevezetni a gyakorlati oktatásba - jelentették be hétfőn a MOGYE magyar oktatói. „Ismét kritikus helyzetbe került az anyanyelvű oktatás ügye” – foglalta össze bevezetőjében Szabó Béla, a MOGYE professzora az intézményben uralkodó állapotokat, melyek tegnap délben egy közlemény kibocsátására sarkallták a magyar tagozat vezetőtanácsát. A tanárok ebben rámutatnak, hogy a magyar tagozat megszervezésének problémája körüli ellentét akkor csúcsosodott ki újra, amikor világosan megfogalmazott kérésük és a törvényes előírások ellenére a MOGYE vezetősége úgy küldte fel Bukarestbe a magyar nyelvű orvosképzés akkreditációs dossziéját, hogy az nem tartalmazta a magyar tagozat igényeit. „Ez alapján úgy értékeljük, hogy az egyetem vezetősége sem rövid, sem hosszú távon nem szándékszik betartani a 2012 szeptemberében megkötött megállapodás lényegi elemeit és a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait. Ismételt megkeresésünkre most válaszolt a tanügy-minisztérium, és újabb egyeztetésekre került sor. Ezek kapcsán azonban úgy tűnik, hogy a minisztérium újra csak látszatmegoldásokra törekszik, és a lényegi döntéseket el akarja odázni, illetve ezek meghozatalát az egyetemi szenátusra ruházná át” – áll a közleményben. Az oktatási tárca illetékeseivel több ízben is tárgyaló Szabó Béla, valamint kollégája, Szilágyi Tibor rektorhelyettes arról bizonyosodott meg, hogy a szaktárca illetékesei mossák kezeiket, az egyetem román többségű szenátusára hárítva a felelőséget. „A szenátusban minden egyes alkalommal azt magyarázzák a kollégák, hogy miért nem lehet alkalmazni az érvényben lévő tanügyi törvényt” – utalt a 22-es csapdájára Szabó. Semmit nem érő egyezség Mindez annak dacára történik, hogy a felek – Victor Ponta kormányfő és Ecaterina Andronescu akkori tanügyminiszter nyomására – 2012 szeptemberében egy hétpontos megállapodást írtak alá, mely lehetőséget teremtett volna a magyar tantestület gondjainak rendezésére és az akkreditációs elvárásoknak való megfelelésre. A magyar oktatók szerint azonban az elmúlt kilenc hónap során bizonyossá vált, hogy a román fél egyik rá vonatkozó pontot sem tartotta be maradéktalanul. „A legsúlyosabb, hogy a megállapodás világosan leszögezte, hogy a magyar tagozat – a magyar rektorhelyettes révén – szabadon meghirdetheti a számára szükséges állásokat, és a tanársegédek esetében ezen állásoknál kötelezően kérni kell a magyar nyelvtudást. Mindez nem történt meg” – olvasható a közleményben. Szilágyi felmutatta annak a néhány hónappal később keltezett átiratnak a másolatát, melyet az egyetem román vezetői fogalmaztak meg, és amelyben leszögezik, hogy a magyar nyelvtudás megkövetelése törvénybe ütköző lenne. „Érdekes, az angol tagozaton megkövetelik a nyelvi kompetenciát, a magyar oktatás esetében pedig törvénysértőnek tartják” – jegyezte meg Szabó Béla. A tantestület etnikai arányait illetően a professzorok elmondták, hogy a protokollum megkötése után ez tovább romlott. A magyar tagozat által igényelt öt állásra mindössze két oktatót alkalmaztak. Egyik vizsgázó esetében a katedrafőnök azt sugallta a jelentkezőnek, hogy jobb, ha visszalép. „Az illető mégis jelentkezett, bár az előzmények fényében az eredmény borítékolható volt. Ő azonban vizsgázott és nyilván, kiesett” – idézte fel a tanársegédi állásra pályázó fiatal orvos esetét a tagozatvezető. Tiltakoznak, de még reménykednek Annak ellenére, hogy a közlemény aláírói szerint a magyar tagozat helyzetének rendezése nem tűr további halasztást, az oktatók úgy döntöttek, a vizsgaidőszakra és a közeli felvételire való tekintettel egyelőre nem szerveznek tiltakozó akciót. „Eddig törekvéseinket kizárólag tárgyalások útján, törvényes eszközökkel szerettük volna elérni, de ez nem vezetett eredményre. Ha kéréseinkre nem sikerül hamarosan megoldást találni, ősztől a törvényes érdekérvényesítés szélesebb skáláját fogjuk igénybe venni” – fejtette ki Szilágyi Tibor. Arról egyik szenátusi tag sem kívánt nyilatkozni, milyen eszközök bevetésén gondolkodnak. A Krónika kérdésére, miszerint, ha a helyzet nem tűr halasztást, miért nem kezdenek azonnal tiltakozni, Szabó Béla azt válaszolta: ha bármit is tennének az elkövetkezendő hetekben, annak a diákok látnák kárát. „Nyáron meg nem érdemes tiltakozni, mert akkor az oktatásban a fű sem nő – tette hozzá a tagozatvezető. – Ennek ellenére mi készen állunk a tárgyalások folytatására, bár nem biztos, hogy az, amiben megegyezünk a nyár elején, érvényes lesz az őszi tanévkezdéskor”. Az egyetem betartotta a magyar tagozattal Ecaterina Andronescu volt tanügyminiszter jelenlétében kötött protokollumot, és valamennyi érintett fél bölcs együttműködésére számít – jelentette ki tegnap a magyar oktatók panaszaira reagálva Leonard Azamfirei. A MOGYE rektora az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette: az egyetem vezetősége az említett szerződés mellett köteles betartani a hazai törvényeket, az ARACIS minőségi oktatásra vonatkozó előírásait, valamint az intézmény chartáját és belső szabályait. „Ezek mindenkire egyformán érvényesek, a magyar tagozatra is” – hangsúlyozta a rektor. Hozzátette, amennyiben a magyar tagozat képviselői őszinteségről, tisztességről beszélnek, be kellene ismerniük a politikum beavatkozását egy olyan területre, amely esetében törvény tiltja a politikai befolyást. „Tisztességet, az igazság beismerését és bölcs együttműködést várok mindenki részéről” – jelentette ki Azamfirei. Nem lesznek ott Bukarestben Az egyetem magyar vezetői hivatalosan nem csatlakoznak a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) által június 15-én, Bukarestben szervezendő tiltakozómenethez – szögezte le lapunk kérdésére Szabó Béla. A tagozatvezető szerint sem a tanárok, sem a diákok nem engedhetik meg maguknak, hogy a tanévvégi hajrában akár egy napra is kimaradjanak az egyetemről. „Ha valaki viszont ott akar lenni, mi nem akadályozzuk meg” – tette hozzá. Az utcai tüntetés főszervezője, Ádám Valérián elmondta, még a múlt hét közepén hivatalosan is felkérte Szilágyi Tibort, hogy rektorhelyettesként ő legyen a kormánypalota előtti téren az első felszólaló, azonban az egyetemi tanár válasz nélkül hagyta a drótpostán küldött levelet. Ennek ellenére a RMOGYKE vezetői remélik, hogy az erdélyi tüntetők szép számban megjelennek a fővárosi tiltakozó akción. A szervezet titkára hozzáfűzte, eddig harminc autóbuszra kötött foglalási egyezséget különböző szállítási cégekkel. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2013. június 4.Letölthető Word dokumentum (DOCX)93 éve írták alá a trianoni diktátumot A nemzeti összetartozás napjává nyilvánította 2010. május 31-én a magyar Országgyulés az elso világháborút lezáró trianoni békeszerzodés aláírásának napját, június 4-ét. [.] Az elso világháború után a béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919- 20-as párizsi békekonferencián, amelyen a gyoztes nagyhatalmak Európa új rendjét akarták biztosítani. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetoje csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva - teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott. A szerzodést ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és megbízott 1920. június 4-én látta el kézjegyével a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd állva. Az aláírás percében Magyarországon megkondultak a harangok, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. A 14 részbol, 364 cikkbol és több függelékbol álló szerzodés elso része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül Magyarország bárkivel államszövetségre lépjen. A magyar hadero létszámát 35 ezerben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást. Az országnak 1921. május 1-jétol 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét késobb határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a gyoztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerzodés betartását nemzetközi katonai ellenorzo bizottság felügyelte. A szerzodés rögzítette azt is, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, és ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerrol 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva megyébol kapott területeket. Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerzodés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggo tömbben a határok mentén. A békeszerzodés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott eloírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlo jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény elott egyenlo bánásmódban kell részesíteni oket, és biztosítani kulturális, vallási életük zavartalanságát. A magyar nemzetgyulés 1920. november 15-én ratifikálta a békeszerzodést, amelyet az 1921. július 26-ai XXXIII. törvénycikk hirdetett ki. Az 1921. december 14-16-ai népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somosko és környéke (kivéve a somoskoújfalui várat) 1923-ban tért vissza. [.] Krónika (Kolozsvár) 2013. június 4.Szórványkollégiumot alapítanának SzászrégenbenSzórványkollégiumot hoznának létre Szászrégenben Ady István magyarfülpösi református lelkész kezdeményezésére, az új intézmény számára pedig a római katolikus egyház adna bérbe kedvezményesen egy ingatlant. A szórványkollégium ötlete az Ady István által szervezett civil fórumon merült fel, ahol civilek, pedagógusok, lelkészek és vállalkozók beszélgettek Szászrégen és a környező települések magyar nyelvű oktatásának jövőjéről. Az RMDSZ-t Brassai Zsombor Maros megyei elnök, Erőss Csaba kerületi elnök és több helyi tanácsos képviselte. A református lelkész egyébként Magyarfülpösön több mint tíz éve működteti a Szivárvány Szórványiskolát és Kollégiumot, ennek nyomán kezdeményezte egy hasonló, de nagyobb térséget lefedő bentlakásos szórványkollégium létrehozását. A katolikus egyház által bérbe adandó szászrégeni ingatlanban korábban szintén bentlakás működött, az épületet azonban évek óta nem használják. Emiatt becslések szerint mintegy 30 ezer eurós felújításra szorul. Ady István szerint a lényeg, hogy az épület már megvan, a lehetőséget pedig mindenképpen ki kell használni. A kezdeményező hangsúlyozta: el kell indítani egy civil mozgalmat, összefogást, amely lehetővé teszi a kollégium létrejöttét és működését. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke hozzátette: soha nem fölösleges a szórványvidékek fejlesztése, hiszen „ha megvan az intézmény és megfogalmazódik küldetése, akkor minden bizonnyal lesz érdeklődés és érdekeltség.” Krónika (Kolozsvár) 2013. június 4.Túllépni a traumánMegszokottá vált 2010 júniusa óta, hogy a trianoni békediktátum aláírásának napjára a nemzeti összetartozás napjaként emlékezünk. Vannak, akik bírálják a döntést. A szélsőjobb szerint aki ezen a napon ünnepel, az a Magyarországot megcsonkító igazságtalan békeszerződést ünnepli, mások szerint pedig az ilyen traumatikus emlékeket inkább el kéne temetni. Pedig épelméjű ember nem gondolhatja komolyan, hogy bárki, aki részt vesz valamilyen megemlékezésen a mai napon, az ország szétdarabolását ünnepelné, és az sem lehet megoldás, hogy inkább ne is beszéljünk Trianonról. Attól ugyanis még létezni fog a trianoni trauma, hiszen az a diktátum, majd az azt újra hatályba léptető párizsi béke aláírásának pillanatától kitörölhetetlenül részévé vált minden magyar sorsának. Ezért Trianonnal foglalkozni kell, beszélni kell róla, meg kell próbálni feldolgozni. Hiszen elfelejteni amúgy sem lehetne – az utódállamok kormányai vagy hatóságai rendszerint gondoskodnak arról, hogy eszünkbe jussanak a kisebbségi sors velejárói. Például épp a napokban viselkedett úgy Eugen Nicolăescu román egészségügyi miniszter, mintha a kisebbségi nyelvhasználat szavatolása valami förtelmes perverzió volna, amikor határozottan cáfolta, hogy az általa irányított minisztérium körlevélben fordult a megyei egészségügyi igazgatóságokhoz, felszólítva azokat a kisebbségi nyelvhasználati jogok tiszteletben tartására. Persze nem elég, ha állandóan csak másokra mutogatunk – le kell győzni a belső Trianont is, fel kell számolni azt az áldatlan helyzetet, amely annak nyomán alakult ki, hogy egész generációk nőttek fel Magyarországon úgy, hogy a lehető legtermészetesebb módon románozzák az erdélyi vagy szlovákozzák a felvidéki magyart. Trianon feldolgozása, a trauma felszámolása ugyanakkor ma természetesen nem azt jelenti, hogy „Mindent vissza!" Az elszakított nemzetrészek egymásra találásán túl ma nem a határok módosítása a fő cél, hanem az, hogy a román, a szlovák, a szerb kormányok maradéktalanul teljesítsék minden, a békediktátum aláírásakor és azóta tett, a kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó ígéretüket. Ebből viszont nem engedhetünk. Ha úgy tetszik: Nem, nem, soha. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2013. június 4.Kolozsváron is bemutatják Demény Péter román nyelvű kötetétDemény Péter román nyelven írt könyvét, a Ghidul ipocriţilort június 12-én, szerdán délután 3 órakor mutatják be Kolozsváron. A kötet a bukaresti Cartea Românească kiadónál jelent meg, és Mihaela Ursa, Balázs Imre József és Alex Goldiş beszél majd róla. A könyvbemutató helyszíne: Book Corner könyvesbolt (Deák Ferenc-Eroilor 15.) Mint ismeretes, a kolozsvári író a Ghidul ipocriţilor (Képmutatók kézikönyve) című kötetét május 29-én, szerdán mutatták be Bukarestben, a Bookfesten. maszol.ro 2013. június 4.„Erdélyország az én hazám” - ismét találkoznak a magyarok„Őseidnek szent hitéhez, / Nemzetséged gyökeréhez, / Testvér, ne légy hűtlen soha!” Ebben a szellemben készülnek a szervezők az „Erdélyország az én hazám” Világtalálkozóra,amelyre 2013. június 28-30-a között kerül sor Verőcén, a Csattogó-völgyben. Az idei világtalálkozó fő szervezője a Budapesti Székely Kör, Ferencz Vilmos vezetésével. Alapítója Gaál István, aki 2007-ben megálmodta az „Erdélyország az én hazám” elnevezésű Világtalálkozót. 2013. június 28-án pénteken nyit a Világtalálkozó kapuja, s rögtön Dancs Annamari koncertre hívogatunk. A Hungarica Együttes is ezen az esten lép fel. A népszerű magyar Hungarica zenekar új albuma „Test és vér” címmel nem csak Magyarországon kapható, hanem az RDS Music gondozásában, Lengyelországban is megjelent! Június 29-én bemutatkozik a Mezőség, a Kallós Alapítvány szervezésében. Lesz mezőségi kézműves mesterek bemutatója, játszóház a Kallós Alapítvány pedagógusaival, Záhonyi András rovásírás-oktatása. „Dallamszövögető” címmel az Osztováta Együttes elsősorban a fiatalokat szórakoztatja, majd "Csaba királyfi nyomában" - őseink mondáit, dalait Olasz Etelka mesemondó adja elő. Bemutakozik a népszerű Váci Ifjúsági Fúvós Zenekar, majd este a Hazajáró televíziós műsor két népszerű munkatársa: Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor vándorok beszélnek élményeikről. Az est Tamás Gábor koncerttel zárul. A népszerű énekes nemcsak több TV-adó kívánságműsorainak kedvence, hanem a fesztivál emblematikus, határok feletti, mindenkit összekötő alakja, Svédországtól – Erdélyen és Magyarországon át – távoli kontinensekig. Június 30-a, vasárnap a moldvai csángó magyaroké! „Petrás Incze János születésétől a Moldvai Csángó Napig 200 éven át” címmel. Az ökumenikus istentisztelet után Berszán Lajos katolikus lelkipásztor és Balázsi László ny. unitárius mb. püspök-főjegyző a Moldvából és Erdélyből elvándorolt nagyjainkra emlékeznek. A csángómagyar önazonosság konferencia mellett lesz Labdarúgó kupa az autonómiáért. A Világtalálkozó különleges színfoltja az „Erdélyország az én hazám” szabadtűziétek-készítő versenye. Vasárnap erdélyi juhtúrós puliszka főzésre kerül sor, melyre eddig 17 csapat nevezett be. A Világtalálkozó záróünnepségét követően „Édes Gergelem” – össznépi moldvai csángó körtánc következik a Tatros Együttes kíséretében. Majd a fesztivált „Határon túlról, szívektől innen” az Ismerős Arcok koncertjével zárul. A rock-együttes rendszeres meghívottai rangos hazai kluboknak, fesztiváloknak, két dalukat a "Magyarok a nagyvilágban" weboldalán is meghallgathatják. Az Ismerős Arcok zenekar évente 100-120 élő koncertet ad, ezek között 3-4 jótékonysági célokat szolgál. Gyakran zenélnek határon túli magyaroknak is Erdélyben, Felvidéken, és a Délvidéken. Az Ismerős Arcok alapvetően rock-zenekar, de saját szerzeményeiken kívül dalaikban gyakran népzenei elemeket is feldolgoznak. A fesztivál résztvevője lesz a népszerű Szentegyházi Gyermekkórus 140 tagja, Haáz Sándor karnagy vezetésével. A Gyermekfilharmónia idén ünnepelte 31. születésnapját! Gratulálunk és várjuk a székely fiatalokat Verőcére! Csakúgy, mint Simándy József utódát Mészáros János Elek magánénekest! magyarokanagyvilagban.hu 2013. június 4.A nemzeti összetartozás napjaOrszágszerte megemlékezéseket, ünnepségeket tartanak ma a nemzeti összetartozás napjának alkalmából. A fővárosi Magyarság Házában Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nyitja meg az emléknap ifjúsági programjait. Áder János köztársasági elnök határon túli magyar fiatalokat fogad a Sándor-palotában. Este az Országház kupolatermében ünnepi koncertet tartanak, majd beszédet mond Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot nemzeti emlékhellyé avatják, az ünnepségen beszédet mond Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Nyíradonyban Halász János kultúráért felelős államtitkár részvételével átadják a nemzeti összetartozás emlékhelyét, Jászberényben, a Tolna megyei Tamásiban és a főváros XVI. kerületében pedig Trianon-emlékművet avatnak. A karcagi református templomban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vesz részt a mécsesgyújtással egybekötött ünnepségen. Pécsett a vasasi templomkertben lévő Trianon-emlékműnél tartandó ünnepélyen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mond beszédet. Budapest III. kerületi önkormányzatának ünnepi rendezvényén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szólal fel. Szentes Tamás főpolgármester-helyettes a József Attila Színházban a nemzeti összetartozás napja és a Határok nélkül Kárpát-medencei ifjúsági találkozó alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen mond köszöntőt. Balatonalmádiban Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékezik meg a nemzeti összetartozás napjáról. A fővárosban a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében címmel tartanak konferenciát mások mellett Morvai Krisztina független EP-képviselő és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő részvételével. A nap folyamán sok más településen tartanak megemlékezést, koszorúzást, kulturális rendezvényt. Az országhatárokon túl a vajdasági Királyhalmán ünnepi szentmisét tartanak; ott és a Szabadkán folytatódó ünnepségen Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár mond beszédet. A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség diákutaztatási programja keretében nyolcvan Kárpát-medencei középiskola több mint 2600 diákja utazhat legalább egy határ átlépésével egy másik magyar iskolához. Dörner György igazgató vezetésével az Újszínház küldöttsége Tamási Áron szülőfalujába, a romániai Farkaslakára utazik, hogy megkoszorúzzák a Trianon-emlékművet. Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja. MTI 2013. június 4.A román külügyminisztérium közleményben üdvözölte a trianoni békeszerződés évfordulójátA román külügyminisztérium közleményben üdvözölte kedden a trianoni békeszerződés aláírásának 93. évfordulóját. "A szerződés szentesítette az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnését, és elismerte Magyarországot független államként: ilyenként az etnikai határai közt létrejött, szuverén, modern Magyarország születési okirata" - állapította meg a román külügyi közlemény. A dokumentum szerint a békeszerződés azért is fontos, mert szentesítette "Erdély 1918. december elsején megvalósult egyesülését Romániával". A közlemény megállapította, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia csaknem valamennyi utódállama ma már az Európai Unió tagja, és együttműködik egy olyan Európa kialakításában, amely képesnek bizonyult a békés együttélés feltételeinek megteremtésére. Az Agerpres állami hírügynökség a kommünikéről szóló tudósításában megjegyzi: a román külügyminisztérium azt követően adott ki közleményét, hogy Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés Fideszes alelnöke június negyedikét gyásznapnak nevezte és úgy vélekedett, hogy a Magyarországot feldaraboló trianoni békediktátum a magyarok történelmének legnagyobb tragédiája, az európai hatalmaknak pedig a legnagyobb szégyenük. Lezsák Sándor kedden, a nemzeti összetartozás napja alkalmából az Országgyűlésben kijelentette: nem mondhatunk le arról, hogy a trianoni, majd a második világháborút lezáró, újabb igazságtalanságokkal terhelt döntésekkel szemben újraépítsük és védjük nemzeti összetartozásunk tudatát. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-t. "A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme" - olvasható az erről szóló döntésben. Baranyi László MTI 2013. június 4.Meg kell látni az emberek áldozatát isÁder János köztársasági elnök határon túli fiatalokat látott vendégül a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Sándor-palotában. 2013-ban a nemzeti összeomlás gyásza helyett a nemzet soha nem múló egységét ünnepeljük. Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon üzent. Mint írta: „Június 4. A nemzeti összetartozás napja. Trianon leckéje: az erősek összefognak, a gyengék széthullanak.” Áder János köztársasági elnök szerint a trianoni döntés máig feldolgozatlan emlékként él a magyarokban. Az államfő erről a határon túlról érkezett magyar fiatalok fogadásakor beszélt kedden a Sándor-palotában. Áder János felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki fiatalokat látott vendégül hivatalában. A köztársasági elnök köszönetet mondott a fiatalok tanárainak és szüleinek, amiért segítséget nyújtanak a felnövekvő generációk magyar önazonosságának megőrzésében, a magyar történelmi hagyományok, emlékek, évfordulók ápolásában, továbbá a kulturális tradíciók továbbadásában. A fiatalokban is feldolgozatlan emlékként él Trianon Védjük nemzeti összetartozásunk tudatát Nem mondhatunk le arról, hogy a trianoni, majd a második világháborút lezáró, újabb igazságtalanságokkal terhelt döntésekkel szemben újraépítsük és védjük nemzeti összetartozásunk tudatát – jelentette ki Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kedden a parlamentben a nemzeti összetartozás napján. A köztársasági elnök hangsúlyozta, a Sándor-palotába látogató diákok leveleit olvasva azt a tanulságot vonta le, hogy még azokban a fiatalokban is feldolgozatlan emlékként él Trianon, akiknek nemhogy a két világháborúról, de a szocializmusról sincs személyes élményük. Aki erről nem vesz tudomást, aki képtelen meghallani a határon túli fiatalok hangját, és aki a kettős állampolgárság ellen kampányol, arra igazak Széchenyi István szavai: „akit magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének, nem derék ember” – fogalmazott Áder János. Az államfő a déli órákban személyesen vezette végig a Sándor-palotán a 38, határon túli középiskolást, akik a Budapestre érkező külföldi állami vezetőkhöz hasonlóan az épület erkélyéről is megnézhették a város panorámáját, majd együtt ebédeltek a köztársasági elnökkel. A magyar nép ösztönszerűen egybeforrasztja magát Répás Zsuzsanna a fővárosi Magyarság Házában, külhoni és anyaországi diákok részvételével tartott ünnepségen kiemelte: újrafogalmaztuk önmagunkhoz, a nemzethez való viszonyunkat, a nemzet fogalmához kapcsolódó elképzeléseinket. Korábban csak mély fájdalomként élt bennünk Trianon, de meg kellett látni a nemzet nagy teljesítményét, az emberek áldozatait a talpra állásban – fogalmazott. Hozzátette: Trianon után van mire büszkének lennünk. Az az erő, amely akkor újraformálta az országot, a talpra állás, az újjáalakulás iránti hit és akarat kiállta az idő próbáját. Nekünk, magyaroknak ez a stabil bástyánk, ezt támasztja alá történelmi tapasztalatok egész sora – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna. Amikor nagy a baj, és törvényszerű lenne a széthúzás, az egyéni érdek elsőbbrendűsége, akkor a magyar nép ösztönszerűen rátalál saját egységére, egybeforrasztja önmagát. A problémák megsokszorozzák a magyarok erejét, összegzik képességeit, akaratukat és a legjobbat képesek kihozni magukból – mondta. Kiemelte: „ma egy új, ám ugyanolyan erős egységet formálunk annak ellenére, hogy végzetes szétszaggatatásra ítéltek minket”. Hozzátette, az összetartozás olyan teljesítmény, amelyre büszkének kell lenni, „a köldöknéző magatartás még sohasem vezetett sikerre, felemelt fejjel lehet csak meglátni azt az ösvényt, amely a gyarapodás felé visz”. Az összetartozás fája Az ünnepségen lelepleztek egy mintegy háromméteres, terebélyes fát, az összetartozás fáját, amelynek ágain egy-egy Kárpát-medencei tájegységi ház makettjét helyeztek el, és ezek oldalára, falára üzenetet fogalmaztak meg a külhoni és anyaországi diákok a nemzeti összetartozásról. Répás Zsuzsanna elmondta: a fa azt jelképezi, hogy „a gyermekeink már egy olyan nemzedéket képviselnek, akik számára az összetartozás az alapélmény”. Azt jelképezi, hogy a több évtizedes küzdelem létünkért, önmagunkért, a magyar identitás újraértelmezéséért sikeres volt – közölte, kiemelve: a fiatal generáció a nemzet egységére már olyan adottságként tekint, amely érték és erőforrás a számára. Arra van szükség, hogy a nyitott kérdéseket rendezzük Trianon fájdalmas emlék, amíg lesz magyar a földön, nem tudja igazságosnak mondani azt, ami akkor történt – mondta a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke Tamásiban, a város trianoni emlékművének avatása alkalmából rendezett ünnepségen. Berényi József hangoztatta: jó, hogy a magyar Országgyűlés változtatott ennek a napnak a hangulatán. Az Országgyűlés üzenete az, hogy a búslakodás helyett „hirdessük meg az összetartozás ünnepét, és szimbolikusan fordítsuk meg a történelmet” – mondta. A megemlékezésen, amelyen mintegy ötszázan vettek részt, az MKP elnöke arról beszélt, hogy a szlovák állam nagy hangsúlyt fektet a nemzetállam építésére, ennek ellenére még mindig ötszázezer magyar él Szlovákiában. Mint mondta, időnként magyarországi és szlovákiai politikusok arról beszélnek, hogy megbékélésre van szükség. „Úgy érzem, nincs szükség megbékélésre, mert béke van. Arra van szükség, hogy a nyitott kérdéseket rendezzük” – tette hozzá. Miért akadályozzák Szlovákiában a magyar nyelvhasználatot? „Ha szlovák barátainknak üzenünk, akkor nem a megbékélésről kell szólni az összetartozás napján, hanem arról, hogy miért van a mai napig kollektív bűnösség a szlovák jogrendben” – jelentette ki, utalva a második világháború után a csehszlovákiai magyarokat és németeket kollektív bűnösnek kimondó, Szlovákiában ma is sérthetetlennek tartott Benes-dekrétumokra. Beszédét úgy folytatta, kérdés az is, hogy miért akadályozzák Szlovákiában a magyar nyelvhasználatot, és miért van az, hogy Nyugat-Európában természetes a kisebbségek autonómiája, a szlovák politikusok szerint ugyanakkor az ország szétverését célozza meg, aki erről beszél. „Csak a szavak szintjén vagyunk az országot gazdagító közösség Szlovákiában, valójában biztonságpolitikai tényezőként kezelnek bennünket” – fogalmazott, hangsúlyozva, a megbékélés akkor lesz őszinte, ha elfogadják, hogy a magyar közösség a magyar nyelvet használva, a magyar kultúrát élvezve, magyar állampolgársággal élhessen Szlovákiában. „Nemzetgyilkossági kísérlet” Morvai Krisztina európai parlamenti független képviselő a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében című konferencián arról beszélt, legyen vége annak, hogy lehajtott fejjel beszélünk Trianonról, emeljük fel a fejünket és követeljük a jogainkat. Megnyitóbeszédében a politikus fontos aktualitásnak nevezte, hogy a szerb európai uniós csatlakozási tárgyalások már megkezdődtek. Szerinte ez történelmi lehetőséget teremt arra, hogy a magyar állam követeléseket támasszon a délvidéki jogsértésekkel szembeni fellépés és a nemzeti önrendelkezés jogának érvényesítése érdekében. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője a konferencián azt mondta, a jog eszközével, az elcsatolt területeken élő magyarokkal közösen fogják kiharcolni az önrendelkezést minden magyar számára. A békediktátum több mint hárommillió embert taszított idegen sorsba, „ebbe nem fogunk soha belenyugodni” – hangsúlyozta, és „nemzetgyilkossági kísérletnek” nevezve a történteket. Gaudi-Nagy Tamás a konferencia sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a trianoni békediktátumot semmilyen körülmények közt nem fogadhatjuk el – sem érzelmileg, sem politikailag, sem jogilag. Durva beavatkozás Az LMP fiatalok számára hirdet pályázatot, amelyen a résztvevők ökopolitikai, természetvédelmi szempontból vizsgálnák a trianoni békediktátum máig tartó hatásait – jelentette be sajtótájékoztatón a párt emlékezetpolitikai szakszóvivője. Hajdu Mária az érkező árvízre is utalva azt mondta, a Duna összeköti a Kárpát-medencében élőket. A június 4-i dátumot gyásznapnak nevező Mile Lajos országgyűlési képviselő ehhez azt tette hozzá, hogy a trianoni diktátum után Magyarország erdőinek a 85 százalékát, illetve vízgyűjtő területeinek komoly részét elveszítette. Szavai szerint ebből is látszik, hogy a döntés környezeti szempontból is durva beavatkozást jelentett. A Himnusz az a dal… A Demokratikus Koalíció (DK) véleménye szerint a Himnusz az a dal, amelyik párthovatartozástól függetlenül összeköti a magyarokat – jelentette ki keddi, a fővárosi Olimpiai Parkban tartott sajtótájékoztatóján Vadai Ágnes. A független képviselő arról beszélt, hogy a magyarok sokfélék, sokféle helyen élnek a Kárpát-medencétől Amerikán át egészen Ausztráliáig, de – mint fogalmazott – „sok minden összeköt bennünket, a nyelvünk, a történelmünk, a közmondásaink, a népmeséink és van egy ilyen dal is”. Szavai szerint a kormány mégis úgy gondolta, hogy „az adófizetők pénzén irat egy gagyi dalt” és megkéri az iskolásokat, hogy június 4-én este hatkor énekeljék el azt. Ezt követően a DK mintegy 80-100 szimpatizánsa, illetve politikusai, köztük Gyurcsány Ferenc, Szűcs Erika, Bauer Tamás, Kolber István, Niedermüller Péter és Debreczeni József a helyszínen felállított két magyar és egy európai uniós zászló mellett közösen elénekelték a Himnuszt. Bajnai Gordon szerint a trianoni békediktátum igazságtalan és irracionális volt. A volt miniszterelnök közleményében azt írta: sem a hallgatás, a trauma szőnyeg alá söprése nem segíti a nemzet egységét, sem az, hogy bárki politikai ellenfelének a nemzetből való kirekesztésére használja fel Trianont. Véleménye szerint nem szolgálja a nemzet érdekét az sem, ha június 4-én „nem a valódi nemzeti összetartozás gondolatát hangsúlyozzuk, hanem a rezsimet ünneplő, a kormánypárt ideológiájára rímelő kampánydalt énekeltetünk óvodás és iskolás gyerekekkel”. MNO.hu 2013. június 4.Ballagnak a SapientiánIdén háromnapos rendezvénysorozat keretében ballagnak a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar végzős hallgatói június 6–9. között. A ballagási ünnepélyen részt vesz Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára is, akinek az egyetem alapításában és fejlesztésében betöltött kiemelkedő szerepének elismeréseként átadják a Sapientia EMTE Bocskai István-díját. A rendezvénysorozat csütörtökön 18 órakor kocogással kezdődik. A hagyomány szerint az útvonal a Deus Providebit épületétől a Sapientia koronkai campusáig tart. A kilenc ballagó szak hat helyszínen csatlakozik: az automatika és alkalmazott informatika a Deus Providebit Háznál 18 órakor, az informatika és a számítástechnika a Bolyai-téren, a Pszeudoszféránál 18.05-kor, a fordító és a tolmács a Poklos-hídon 18.15-kor, a mechatronika és a távközlés a Fortuna-megállóban 18.20-kor, a kertészmérnöki, valamint az egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások a Corina-megállóban 18.25-kor, a kommunikáció és közkapcsolatok szak pedig az OMV-benzinkútnál 18.30-kor. A kocogás után az egyetem udvarán tábortűz fényében gulyásozásra kerül sor, 21 órától pedig hajnalig tartó buli zárja az első napot. A Sapientia EMTE idén Marosvásárhelyen szervezi központi évzáróját és ballagási ünnepségét, amelyen részt vesz Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára is, akinek az egyetem alapításában és fejlesztésében betöltött kiemelkedő szerepének elismeréseként átadják a Sapientia EMTE Bocskai István-díját. Az ünnepély június 8-án, szombaton 9 órakor kezdődik az aulában. Június 9-én, vasárnap 21 órától kosaras bállal zárul a ballagási rendezvénysorozat. A hangulatról az gondoskodik. Gáspár Botond szekelyhon.ro 2013. június 4.Lezsák Sándor: a magyarságnak ez a nemzeti gyász napjaNem mondhatunk le arról, hogy a trianoni, majd a második világháborút lezáró, újabb igazságtalanságokkal terhelt döntésekkel szemben újraépítsük és védjük nemzeti összetartozásunk tudatát – jelentette ki Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kedden a parlamentben a nemzeti összetartozás napján. Közölte, a magyarságnak ez a nemzeti gyász napja, míg az egykori európai döntéshozó politikusoknak csak egy történelmi tény, amelyről el lehet felejtkezni, amelynek következményeit úgy kell elfogadni, ahogy évtizedek során kialakult. Ezt “eurocinizmusnak” lehet nevezni – mondta. Lezsák Sándor kitért arra, hogy októbertől legalább egymillió támogató aláírásra van szükség ahhoz az uniós polgári kezdeményezéshez, amellyel az Európai Bizottság speciális, kötelező érvényű szabályozással rendezheti a Kárpát-medencében az őshonos magyar kisebbségek jogos igényét, autonómiatörekvésüket. Azt mondta, az igaz ismeretek birtokában ma már senki előtt nem lehet kétséges Európában, hogy a trianoni békediktátummal Magyarország feldarabolása a magyarok történelmének legnagyobb tragédiája, az európai hatalmaknak a legnagyobb szégyenük. Szégyenletesen cinikusnak nevezte, hogy az eltelt közel egy évszázad alatt sem akarta senki legalább Európa nyilvánossága előtt elismerni a trianoni döntés erkölcstelen és ésszerűtlen voltát. Hozzátette, senki sem kérte számon az utódállamokon a magyar kisebbségek jogainak védelmére kötött államközi szerződéseket. “Maga az unió sem nyújt kellő védelmet az elszakított területen élő magyarság számára” – értékelte. Úgy vélte, az autonómiatörekvésekre is csak “nyögve nyelősen” reagálnak Brüsszelben, mintha a magyarok ezen követelése veszélyeztetné az európai egység megvalósulását. Lezsák Sándor szerint ha nem az összetartozás látszatát akarjuk csak mutatni, akkor ez a nap jelentheti az egységünket a külvilágnak is, de legfőképpen önmagunknak, az elszakított nemzetrészeknek, a világban szétszóródott magyaroknak. Úgy fogalmazott: “jelentheti az összetartozás napja, hogy az összetartozáshoz, az összefogáshoz nekünk végre nem Mohács kell, nem Trianon, hanem közös akarat, tartás, keresztény erkölcs, emberi minőség és céltudatos szervező erő”. Az Országgyűlés 2010. május 31-én tette a nemzeti összetartozás napjává a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-t. “A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme” – olvasható az erről szóló döntésben. (MTI) Hirhalom.com 2013. június 4.Kedves Testvérek!!Lezsák Sándor a Magyar Parlamentben így fogalmaz: “június 4-e az összetartozás napja.... az összetartozáshoz, az összefogáshoz nekünk végre nem Mohács kell, nem Trianon, hanem közös akarat, tartás, keresztény erkölcs, emberi minőség és céltudatos szervező erő”. Jó lenne ha legalább jelképesen megfognám valaki kezét ezen a szomorú napon, mert a trianoni döntéssel az összetartozásunk sérült, ezt kell nekünk tudatosan gyógyítani!! Újabb sebek nem fogják ezt a sebet begyógyítani!! Szeretettel, Csaba t. 2013. június 4.Nemzeti összetartozás napja: megemlékezések ErdélybenTöbb erdélyi településen tartottak megemlékező rendezvényeket a nemzeti összetartozás napján. Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban szerveztek ünnepséget a nemzeti összetartozás napján, ahol helybeli és magyarországi diákok mutattak be irodalmi-zenés műsort. Ezt követően az Erzsébet parkban lévő volt országzászló helyén tartották meg a trianoni megemlékezést, amelyen hagyományosan valamennyi politikai szervezet képviselője beszédet mondott. Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester a Székely Nemzeti Múzeumban megszervezett rendezvény megnyitóján rámutatott: június 4-e gyásznap az erdélyi magyaroknak, hiszen a trianoni döntés következményeként elveszítették a hazájukat. „Próbálnak elküldeni minket Mongóliába vagy Magyarországra, holott nem vagyunk bevándorlók, nem azért élünk Romániában, mert egy elmaradott országból menekülve idejöttünk. Mi a szülőföldünkön maradtunk, a határok jöttek-mentek a fejünk felett.” Antal Árpád szerint könnyebb lenne a romániai magyarság helyzete, ha betartották volna az 1918. december elsejei gyulafehérvári ígéreteket. „Akkor lesz Székelyföld és Erdély a mienk, ha a következő években jól politizálunk, jó diplomatáink lesznek, és több gyerekünk lesz, mint más nemzeteknek” –mutatott rá Antal Árpád. Az ünnepi műsort követően a történelmi magyar egyházak templomainak harangzúgásával kezdődött a trianoni megemlékezés az Erzsébet parkban, ahol Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta: Magyarország nem mondott le a székelységről, az országházán most is lobog a székely zászló, bizonyságul annak, hogy az anyaország felelősséget visel az elszakított nemzetrészekért. A megemlékezésen felszólaltak az Erdélyi Magyar Ifjak, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet, az MPP, az EMNP és az RMDSZ képviselői. Imát mondott Incze Zsolt a Sepsi-református Egyházmegye esperese. A rendezvény helyszínén a szervezők felhúztak egy 2 méteres székely zászlót, amely a következőkben ott is marad. Tamási Áron szülőfalujában három éve emelték Erdély első Trianon emlékművét. Az emlékműnél tartott idei ünnepségen a Tamási Áron Művelődési Egyesület meghívására Dörner György a budapesti Újszínház igazgatója is részt vett, aki szavalatával tette ünnepélyessé a rendezvényt. "Ha nem vagyunk őszinték magunkkal Trianon kapcsán, az egész életünk hazuggá válik. Trianon az igazodási pont, ehhez képest kell építeni a jelent, a jövőt" - nyilatkozott az MTI-nek az esemény kapcsán Dörner György. Azt is hozzátette, a nemzeti összetartozás napja csak ráirányítja a figyelmet az összetartozásra, ami az év valamennyi napján természetes kell hogy legyen. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetei Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem panteonjában elhelyezett Trianon-emléktáblánál tartott megemlékezést. Maszol.ro/MTI 2013. június 4.Az ötven éve lerombolt brassói református templomra emlékeztekEgyszerre kondultak meg Brassó harangjai délben 13 órakor, a Sepsi vitézi rend pedig díszbe öltözve állt sorfalat a bemenőknek 2013. június 2-án, vasárnap a Belvárosi Református templomban, ahol az 50 évvel ezelőtt kimondott diktatórikus állami döntésről emlékeztek meg, hogy le kell bontani a város 1892-ben épített református templomát, a hozzá tartozó iskolával és parokiális épületével együtt. Ebben az együttérző hangulatban hirdette főtiszteletű Kántor Csaba püspökhelyettes Istennek vigasztaló igéjét az 5. Zsoltár alapján, mely által a jelenlevőket reményteljes helytállásra buzdította. Brassó nemzetiségi arányainak megfelelően, az összes történelmi egyház képviselőinek jelenlétében a háromnyelvű köszöntés után Ősz Előd egyházkerületi levéltáros ismertette a város reformátusságának küzdelmes századait, a többi felekezettel való viszonyát és a gyülekezet áldozatkészségét, amely a templom felépítésében csúcsosodott ki. A templomépítő lelkipásztor életét és munkásságát méltatta a róla elnevezett Sepsi-Nagybaconi Molnár János Emlékbizottság tagja, Dr. Szörényi Mariann. Az előadásokat a helyi gyülekezet konfirmandusainak éneke, illetve az Imre Zsuzsa tanárnő által vezetett citerás csoport énekes-zenés műsora gazdagította. Ezt követően a templomrombolás régi emlékeit Rácz Márta és Barabás György szemtanúk elevenítették fel. A régi sebekről tanúskodtak Szabó Károly Attila emlékezései is, amelyeket Vass Ferenc gondnok olvasott fel. Egyértelműen ezek a percek képezték a megemlékezés legmeghatóbb és egyben leghitelesebb momentumát. Lelki vigasztalást a 150 éves Brassói Magyar Dalárda felcsendülő zsoltárai nyújtottak: „Hogyha az Úr nem építi a házat, hasztalan fárad ki építi azt… de pihentében is megad minden áldást annak az Úr, akit szeret.” (127. Zsoltár) Az istentisztelet záró momentumaként leleplezték a jelen levő lelkipásztorok a Sepsi-Nagybaconi Molnár János tiszteletére állíttatott emléktáblát, amelyet Vetró András szobrászművész készített. A székely himnusz eléneklése után minden jelenlevő megtekinthette a régi fényképekből álló kiállítást, illetve a Ferencz Ágnes, Ábrahám Jakab, Ábrahám Imola illetve a Vetró- Bodoni Sebestyén András helyi képzőművészek munkáit. Személyes tapasztalataikat a résztvevők a nagyméretű szeretetvendégségen oszthatták meg egymással. Maszol.ro 2013. június 5.Kelemen: a régió fogalmának az alkotmányba való bevezetése nagyobb bürokráciát eredményez!Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnök kedden elmarasztalta az alkotmánymódosító bizottság döntését a régió fogalmának az alaptörvénybe való bevezetéséről, rámutatva, hogy ez nagyobb bürokráciát fog eredményezni, és több pénzt, amit az állampolgároknak kell majd kifizetniük. „Az alkotmánymódosítással foglalkozó bizottság megszavazta a régió fogalmának a bevezetését, amely a megye és a kormány közötti szinten helyezkedik el. Ez nagyobb bürokráciát fog jelenteni, több pénzt, amit az állampolgároknak kell majd kifizetniük. Mi nem értettünk egyet a fogalom bevezetésével, a fejlesztési régiók sikertelensége nem annak tudható be, hogy nem létezett ez a szint. Egy új szint bevezetése hosszú távon zavart fog kelteni, a megyéket lassan, lassan megfosztják a hatásköröktől” – szögezte le kedden tartott sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor. Kifejtette, az USL ugyanazt a hibát követi el, amelyet a PDL és a többi kormányon levő párt is elkövetett, amelyeknek az volt az érzésük, hogy határtalan ideig fognak kormányozni. „A bukás felé tartunk a közigazgatást és az európai alapok hosszú távú lehívását illetően” – tette hozzá a szövetségi elnök. Az RMDSZ azt a variánst támogatja, amelynek értelmében három-négy megye alkosson egy-egy „gazdasági fejlesztési régiót, és semmi többet” – mondta Kelemen. Hozzátetette, reméli, hogy a jövő héten beszélni fog az USL képviselőivel, és meggyőzi őket, hogy gondolják újra ezt a döntést. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy az RMDSZ megtámadta az Alkotmánybíróságon a referendumtörvényt, amely 30 százalékra csökkenti a részvételi küszöböt a népszavazásokon, és reméli, hogy a törvényt visszaküldik a parlamentbe, ahol módosítják, és az alkotmányra kiírandó népszavazáson 50 százalékos részvétel lesz kötelező. Ami a választási rendszert illeti, az RMDSZ az arányos képviselet megtartását, egy vegyes választási rendszer bevezetését támogatja. „Azért fogunk küzdeni, hogy az alkotmányban megmaradjon az arányos képviseletre vonatkozó elv, támogatni fogjuk, hogy a képviselőházban a választás a megyei listákon történjen, mivel ez a leghelyesebb, míg a szenátusban regionális szintű képviselet legyen. Egy olyan rendszert támogatunk, amely megtartja az arányos képviselet elvét, és esetleg bevezeti a vegyes választási rendszert” – mondta még Kelemen Hunor. Az alkotmánymódosítással foglalkozó bizottság kedden elfogadott egy, a PSD által benyújtott módosító javaslatot, amellyel bevezetik a régió fogalmát az alaptörvény szövegébe. A javaslat elfogadása mellett 18 személy, ellene egy személy voksolt, egy tartózkodott. A bizottság a következőképpen módosította az alkotmány 3. cikkelyének 3. bekezdését: „A terület közigazgatásilag községekre, városokra, megyékre és régiókra oszlik. A törvény értelmében egyes városok municípiumokká nyilváníthatók.” nyugatijelen.com Erdély.ma 2013. június 5.Nem engedjük Székelyföld beolvasztását – Trianoni megemlékezés SepsiszentgyörgyönNem hagyjuk, hogy Székelyföldet betagolják, beolvasszák, az egyetlen elfogadható változat az autonóm Székelyföld közigazgatási régió – hangoztatta több szónok tegnap este Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban szervezett trianoni megemlékezésen a kormány területi-adminisztratív átszervezési tervére utalva. Az esemény három-négyszáz résztvevőjét a régi országzászló helyén óriási székely lobogó fogadta, mely a továbbiakban is ott marad. Az Erdélyi Magyar Néppárt nevében Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi szervezet elnöke szólalt fel, a nemzeti összetartozást, Trianon sebeinek gyógyítását a könnyített honosítási eljárással is illusztrálva, hiszen – mint mondta – Háromszéken 25 ezren kérték már a magyar állampolgárságot. Emlékezni akarunk és emlékeztetni arra, amit ígértek nekünk: az önrendelkezésre. Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke arról is beszélt, hogy jelenleg a bennünket fenyegető legnagyobb veszély a közöny, a hitetlenség, a lemondás, márpedig ajándékba nem adnak sem jólétet, sem demokráciát, sem autonómiát, azért meg kell küzdeni. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Kós Károly Kiáltó szavát idézte, mely az autonómiát már akkor nemzeti célként nevesíti. Mint mondta, néhány ott megfogalmazott gondolatot a történelem felülírt, hisz ma már egyértelmű: Magyarország nem mondott le az elszakított országrészeken élő magyarokról. Budapesten az Országházán a magyar mellett a székely zászló is lobog, mintegy bizonyságként arra, hogy Magyarország komolyan veszi alkotmányos kötelezettségvállalását, felelősséggel viseltetik irántunk. Ő is kitért a kormány régiósítási terveinek veszélyeire: Székelyföldet olyan közigazgatási egységbe akarják betagolni, ahol a magyarság aránya 30 százalék alá csökken. Ez nem fog megtörténni, ezt nem fogjuk megengedni – hangoztatta Izsák Balázzsal együtt a tömeg. Egyetlen közigazgatási átalakítást tudunk elképzelni, mely eredményeként Székelyföld autonóm, önálló közigazgatási régió lesz, akkor lehetünk lojális polgárai Romániának. Az Erőss Réka és Szabó Réka Fruzsina énekei által ünnepélyesebbé tett rendezvény végén Incze Zsolt, a Sepsi Református Egyházmegye esperese mondott imát. A megemlékezés a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. Farcádi Botond Háromszék Erdély.ma 2013. június 5.Július 4-én teszik közzé a népszámlálás végleges eredményeitAz Országos Statisztikai Hivatal 2013. július 4-én hozza nyilvánosságra a 2011-ben elvégzett népszámlálás végleges eredményeit. Az ingatlanokra vonatkozó összesítést szeptember-októberben teszik majd közzé – jelentette be Tudorel Andrei, az intézmény elnöke. Mint ismert, a legutóbbi népszámlálást 2011. október 20–31. között végezték hazánkban. Az előzetes információk szerint, Románia stabil lakossága 19 millió 43 ezer 767 fő. Ebből 9 millió 764 ezer 11 fő, vagyis 51,3 százalék, nő. A végleges adatok ismertetésére az Eurostat 27 hónapos határidőt szabott meg, ez pedig 2014 elején járna le – írja a Mediafax. marosvasarhelyi.info Erdély.ma 2013. június 5.Arányosságot a kulturális-tudományos intézményekben! – Ülésezett a KAT elnökségeKedden, június 4-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Kulturális Autonómia Tanácsának (KAT) elnöksége. A testület megvitatta az RMDSZ XI, csíkszeredai kongresszusán elfogadott dokumentumokat, a program és alapszabályzat módosítását. Megállapította, hogy a kongresszus döntései javítják a kulturális autonómia kiépítésének feltételeit. A KAT elnöksége meghatározta a következő időszak cselekvési prioritásait. Ennek értelmében elkezdi a parlamentben elakadt kisebbségi törvény kulturális autonómia fejezetének aktualizálását, kidolgozza az egyes területek ágazati stratégiáit, ugyanakkor olyan konkrét, mindennapok gondjaira választ adó lépéseket tervez, amelyek a jelenlegi jogszabályi feltételek között is előrelépést jelentenek. „Az építkezés érdekében talán újra kell gondolnunk az eddigi elképzeléseink egyes elemeit” – mondotta Székely István főtitkárhelyettes, a KAT elnöke. „A kilencvenes évek elején a kulturális autonómiát a civil társadalom irányából kívántuk felépíteni. Azt gondoltuk, ők fogják átvenni azokat az állami jogosítványokat, amelyek nemzeti identitásunk megőrzése, kultúránk fejlődése szempontjából meghatározóak. A civil társadalom ilyen mérvű feladatvállalása azonban Európa keleti felében sehol sem történt meg, a rendszerváltás egyik nagy adóssága továbbra is az államtalanítás, az autonóm világok térnyerése.” A kilencvenes évek elején megfogalmazott elképzelések azonban nem számoltak a települési önkormányzatokkal, feladatvállalásuk növekvő mértékével. Most már egyértelmű, hogy tervezhető jövőt elsősorban az önkormányzatokra lehet alapozni, elkötelezettségükre, munkabírásukra. Itt vagyunk erősek, politikai széljárástól függetlenül. A kulturális autonómia felépítése érdekében a realitásokból kell kiindulnunk. A székelyföldi önkormányzati intézményeket lehet magyar intézményekként működtetni, erre kell alapoznunk. Az interetnikus környezet önkormányzati és állami fenntartású kulturális és tudományos intézményeiben etnikai arányunknak megfelelően kell jelen lennünk. Ez egyszerre vonatkozik az adott intézmény programstruktúrájára, költségvetésére, valamint főállású munkatársi körére. Ennek érdekében felmérjük, hogy az említett intézményekben jelenleg milyen ez az arány, és ott, ahol szükséges, kiemelt célként kezeljük a megfelelő struktúra kialakítását. Ennek elérése kiemelt feladat kell legyen az önkormányzati képviselet és a politika számára. Interetnikus környezetben, valamint az önkormányzati háttér nélküli szórványban tovább kell erősítenünk a kulturális feladatokat vállaló civil szervezeteket. Olyan értékek hordozói ők, akik az eddigiekhez képest nagyobb odafigyelést, együttgondolkodást, támogatást érdemelnek. A kulturális autonómia irányába történő előrelépést – a jelen feltételei között – e három elem, a székelyföldi, magyarként működtetett kulturális intézmények, az interetnikus környezet többségi intézményeinek magyar programjai, valamint a civil szervezetek intézményeinek szerződéses viszonyán alapuló, programszintű együttműködése jelenthet. Az együttműködés kialakításának koordinálását pedig a Kulturális Autonómia Tanácsában képzeljük el. Erdély.ma 2013. június 5.Eltávolítanák a Sepsiszentgyörgy központjában felhúzott székely zászlótTávolítsa el a Sepsiszentgyörgy központjában felhúzott székely zászlót – erre kéri a Kovászna megyei prefektust a Kovászna, Hargita és Maros megyei Civilek Fóruma. A lobogót tegnap, a trianoni megemlékezések keretében vonták fel az Erzsébet-parkban. A Civil Fórum emlékeztet arra, hogy a kisebbségek rendezvényei- ken használhatják ugyan nemzeti szimbólumaikat, viszont nem függeszthetik ki azokat állandó jelleggel a közterületen. Hozzáteszik: a trianoni megemlékezések mélységesen román- és államellenesek, és ezeket a rendezvényeket az osztrák-magyar monarchiával rokonszenvezők szervezik. marosvasarhelyiradio.ro/Agerpres Erdély.ma 2013. június 5.Június végén avatják fel Sütő András szobrátAz Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány, illetve a Sütő András Baráti Egyesület székelyudvarhelyi tagjainak kezdeményezésére tavaly márciusban született az ötlet, hogy Sütő András tiszteletére szobrot emeljenek Székelyudvarhelyen. A talapzat építéséhez már hozzá is fogtak a Művelődési Ház melletti parkolóban, az ünnepélyes felavatás az író születésének évfordulója utáni vasárnapon, június 23-án lesz. A kezdeményezők 2012 végén adománygyűjtő akciót rendeztek, melynek során hazai és külföldi irodalompártolókat ösztönöztek a szoborállítás támogatására. Az udvarhelyi bronzszobor elkészítésére eredetileg Hunyadi László szobrászművészt kérte fel a marosvásárhelyi székhelyű Sütő András Baráti Egyesület, de mivel a képzőművész a Marosvásárhelyre tervezett Sütő-szobor megalkotását korábban elvállalta, a székelyudvarhelyi Zawaczky Waltert kérték fel a helyi kezdeményezők. „A vásárhelyi szoborállítást elutasította a helyi önkormányzat képviselő-testülete, így az országban az első Sütő András-szobrot Székelyudvarhelyen állítjuk majd” – magyarázta Lőrincz György, az EMIA elnöke. A szervező hozzátette: az alkotást már több ízben megtekintették a szerző hozzátartozói és barátai, a kész munkával pedig maradéktalanul meg vannak elégedve. A szoborállítás ügyének legfőbb pártolója Ferenczy Ferenc, Udvarhely valamikori polgármestere, aki mellesleg néhány éve utcanévadást is javasolt. A Művelődési Ház Szejkefürdő felőli oldalán már hozzáfogtak a szobortalapzat építéséhez, az ünnepélyes felavatás június 23-án 18 órától lesz. A nagyszabású rendezvény délután 4 órakor a Művelődési Házban kezdődik, ahol az alkalomra kiadott emlékkönyvet a szerkesztők, Ferenczy Ferenc és Lőrincz György mutatják be, majd Székely Ferenc Sápadt fényben gyertya ég – Naplójegyzetek Sütő András utolsó éveiről című kötetének bemutatására is sor kerül. Az ünnepségen közreműködik a Székely Dalegylet Férfikórusa, jelen lesznek a történelmi egyházak képviselői, illetve beszédet mondanak a kezdeményezők és Székelyudvarhely elöljárói, meghívott Pomogáts Béla irodalomtörténész, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Kovács Eszter szekelyhon.ro 2013. június 5.Erőt merítsünk az emlékezésbőlHárom éve, a trianoni diktátum 90. évfordulójára nyilvánította a magyar országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává június 4-ét. A budapesti parlament törvénybe foglalta, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. A magyar Országgyűlés nemzeti emléknappá nyilvánította tehát június 4-ét. Mivel tragikus eseményt idézünk fel, nemzeti gyásznapként élt és él tudatunkban. Hiszen az első világháborút lezáró, Párizs környéki békeszerződések közül a Magyarországot sújtó trianoni valóságos büntetés volt. A Magyar Királyság elveszítette területének kétharmadát, a magyarság egyharmada hirtelen más országok fennhatósága alatt találta magát anélkül, hogy helyet változtatott volna. De mit is teszünk június 4-én? Miként tegnap is, mindenképpen megemlékezünk a nemzetet ért tragédiáról, de fontos lenne, hogy a nemzeti összetartozásra is összpontosítsunk – ha gyakran nem éppen a széthúzás jellemezné társadalmunkat, magyar közösségünket. A régi traumát feldolgozva, abból újjáépítkezve legfőbb feladatunk az lenne, hogy ne csak a kinyilvánítás szintjén jelenítsük meg az összetartozást, hanem a közösségünkért való cselekvésben is tükröződjék, hisz jelenlegi helyzetünkben erre igen nagy a szükség. Amikor fejünk fölött kívánnak dönteni sorsunkról – lásd az alkotmánymódosító tervezetet, mely egy tegnap elfogadott módosítás szerint a fejlesztési régiókat immár közigazgatási hatáskörrel ruházná fel, s számbeli kisebbségbe sodornának a szülőföldünket beolvasztó, immár adminisztratív jogkörökkel rendelkező térségben –, de egyéb, a nemzeti közösségünket érintő kérdésekben is, jelképeink védelmétől az autonómiaküzdelmünkig, csak együttesen felemelt szónak lehet hatása, mert széthúzó közösséget könnyebb megosztani. Június 4-e mai üzenete, hogy ne csak sebeinket nyalogassuk, ne csak emlékezzünk, hanem fogjunk össze, és a nemzeti összetartozás napjából erőt merítsünk küzdelmeinkhez. Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. június 5.Hatszáz végzős nem érettségizikA megyei tanfelügyelőség által tegnap összesített adatok szerint a június 10-én kezdődő érettségire ezernégyszáznál kevesebb idei végzős jelentkezett, holott közel kétezren fejezik be középiskolai tanulmányaikat. A távol maradó diákok 88 százaléka magyar (míg a végzős osztályokban 66,43 százalék az arányuk). Néhány szakközépiskolában a ballagók felét sem érdekli az érettségi, illetve pótvizsgára maradtak egy-két tantárgyból, de az is előfordul, hogy a korábbi esztendők sikertelen vizsgáitól elrettenve, augusztusig még készülnek, és a pótérettségin próbálnak szerencsét. Kirívóan kevesen jelentkeztek érettségire a kézdivásárhelyi Apor Péter, a sepsiszentgyörgyi Kós Károly, Constantin Brâncuşi és Puskás Tivadar, valamint a bodzafordulói Nicolae Bălcescu Szakközépiskolában, egyedül a megyeközponti Székely Mikó Kollégiumban iratkozott be mindenki a vizsgákra. Korábbi esztendők sikertelenül érettségizői közül 299-en próbálnak újból szerencsét, legtöbben csak abból a tárgyból, amiből nem érték el az ötöst, de olyanok is jelentkeztek, akik valamiből javítani szeretnének, hogy összesítettben meglegyen az átmenőnek számító hatos általánosuk. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
