|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 584 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 571-584 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. október 2.A közbirtokosságok jelenthetnék a megtartó erőt…Garda Dezső volt RMDSZ-es képviselő a közbirtokossági törvény háttérfolyamatairól (szemelvények a 7határ honlapon 2014-ben Garda Dezsővel készült interjúból). „Számomra a székely középréteg hosszú távú fennmaradását jelentik a közbirtokosságok. (…) Hamar felismertem, hogy az erdővisszaadást azok akadályozzák, akik tulajdonképpen az állami monopólium megtartását szorgalmazták. Kullancscégeket hoztak létre, és ezekkel lopták az erdőt. Negyventonnás kocsikkal szállították a fát. Ezt nyíltan ki is mondtam parlamenti beszédeimben, amivel nagyon sok rossz pontot szereztem. De nem ez érdekelt! A lényeg az volt, hogy 1999-ben megszavazták a törvényt. Ez Vasile Lupu érdeme. (…) Ismerem a két világháború közötti, közbirtokosságokban zajló vitákat. Ezért olyan törvényt akartam, amely lehetővé teszi, hogy a jövedelem a tagságé maradjon, és elkerülhetőek legyenek azok a belső harcok, amelyek a közbirtokosságok történetében léteztek. (…) Törvényjavaslatomat az RMDSZ nem támogatta. (…) A legkellemetlenebb dolog, hogy épp az RMDSZ-esek fújták meg ezt az 1990/31-es törvényre hivatkozva, amely a különböző intézmények, társulások működését szabályozza. Amikor láttam, hogy nem megy át a tervezet, megegyeztem Vasile Lupuval, hogy a törvénytervezetből négy-öt cikkelyt kiveszünk és átemelünk egy másik tervezetbe. A lényeg az volt, hogy legalább a visszaszolgáltatás történjen meg, és hogy az erdőjog ne legyen eladható. (…) A bizottságban nagyon meg kellett küzdeni. A Szociáldemokrata Pártot képviselő Marian Ionescu volt az egyik kiemelkedő egyéniség, aki védte a Hargita megyei törvénytelen kitermelőket is, így a törvény átvitelének a megakadályozására törekedett. Sajnos, nagyon magas szintű politikusok voltak benne. Vasile Lupu és Victor Ciorbea akkori román miniszterelnök részéről éreztem azt, hogy ők akarnak valamit tenni, de a többiek... (…) Nagyon hosszú küzdelem volt. 1997-ben, amikor átment volna a törvény a bizottságon, és már nem tudták megakadályozni, épp a magyar erdészek tiltakoztak a legjobban. Hargita megyéből jött a legerősebb csapat, amelyik a szenátus előtt tüntetett. (…) (…) A pártok közötti egyeztetéseken sikerült kiegyezni abban, hogy a tízhektáros határt a közbirtokosságok esetében szüntessék meg a visszaszolgáltatásoknál, és adják vissza az egész területet, amivel rendelkeztek. (…) Bekerült a törvénybe az is – amiről nem tudott a nemzeti egységpárt és a többi román párt képviselői sem –, hogy ismerjék el a 21-es földtörvény végrehajtása utáni állapotot. Ez azért fontos, mert az erdős területek legalább negyven százalékát jelentette. (…) Úgy tűnt, hogy minden simán fog menni, de Hargita megyében is megkezdődött az akadályoztatás. Főleg országos szinten mondták azt, hogy az erdők visszaadása a román nemzetbiztonságot veszélyezteti, és mindent elkövettek, hogy megakadályozzák. (…) (…) A magánerdészeteket óriási küzdelem árán, végül 2002 áprilisában sikerült létrehozni. Nem akarták visszaadni azoknak a közbirtokosságoknak az erdőit, amelyek a magánerdészeteket választották. Hargita megye nagy részében ilyenek voltak. (…) 1999-ben, amikor a törvényen dolgoztunk, mindent elkövettünk azért, hogy ne Bukarest adja vissza az erdőket, hanem a helyi földosztó bizottságok. Végül csak Bukarestnek kellett visszaszolgáltatnia, mert itt helyben nem akarták visszaadni. Volt ellenségeskedés, megaláztatás. Gyergyószentmiklóson eltűntek a halotti bizonyítványok, a házassági és egyéb igazoló okiratok, amelyek a jogosultságot jelentették. És ugyanígy más helyeken is. (…) (…) 2003-ban a birtokba helyezéseket szabálytalanul tették, mert aláírták a tulajdonosok helyett. Gyergyószárhegyen öt olyan eset történt, hogy a jogtulajdonos meghalt 1998-ban, de 2003-ban mégis aláírta. Tény, hogy az egész Gyergyói-medencében káosz uralja a visszaadásokat. Három jelentésem született a témában, és emiatt a politikából félreállítottak. Bizonyítékaim vannak, hogy nem azok a tulajdonosok, akiknek vissza kellett volna kapniuk a közbirtokossági erdőket. Olyanok kapták meg, akik erre nem jogosultak. (…) (…) Az embereket rábeszélik arra, ne menjenek el a gyűlésekre, mert döntéseik úgysem érvényesek. Szövetséget hoznak létre már gyűlés előtt, hogy hány szavazattal tudnak átvinni egy-egy döntést, és ezzel a rendes tagokat olyan helyzetbe hozzák, hogy a véleményük, döntésük nem jelent semmit. (…) Nem látom a pozitívumot, amit vártam volna a közbirtokosságoktól, hogy a megtartó erőt jelenthessék. Sok helyen egy nagyon szűk réteg kezében összpontosul minden. (...) Elterjedt elgondolás viszont, hogy saját meggazdagodást szolgál, nem pedig a közösség fennmaradását.” Elgondolkodtató körkép a jelenkori állapotokról. A fát a közbirtokosságok adják el a Schweighofernek. Az engedélyt az ügyletre hivatalosságaink adják. Őket mi választjuk. A közbirtokosságok mi vagyunk. Akkor ki a felelős? A Schweighofer? A megyei tanács? Közbirtokosságok?… Mi? Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. október 2.Függőségek tükrébenAz Esély Lelki Egészségvédő Egyesület által a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házában szeptember 25-én megrendezett drogprevenciós nyílt nap, a Lehet tisztán is! közel nyolcvan érdeklődőt vonzott. Az egyesület idén tavasszal alakult, most először hallatott magáról a nagy nyilvánosság előtt, de a drogprevenciós projekt, melynek ez a rendezvény a kiindulópontja, több hónapon ível át, és célja a figyelem ráirányítása a függőségekkel kapcsolatos jelenségekre. Dr. Grezsa Ferenc, a Károlyi Gáspár Református Egyetem adjunktusa A drogproblémák és a drogmegelőzés mentálhigiénés megközelítése című előadásában a témával kapcsolatos nézőpontokat villantotta fel, körvonalazva az egészséges ember fogalmát is. A lelki egészség harmonikus állapot, mely sok összetevő meglétét igényli, a szeretet, a bizalom, az önbizalom, az elfogadás, a tolerancia, a hit stb. mind szerves részét képezi. E harmonikus állapot elérése alapvető emberi cél, ám a sérelmek, a stressz, a külső tényezők nyomása veszélyezteti létrejöttét, meglétét. Az egyensúlyállapot meg nem valósulása fontos veszélyeztető tényező a függőségek kialakulásánál, akárcsak a családi modell. A mentálhigiénés szemléletben egy adott helyzet vizsgálata, „kezelése” nem csak egy irányelv alapján történik, a megelőzés a promotív megközelítéssel egészül ki, melynek lényege, hogy a lelki egészséget meghatározó tényezőkre és okokra irányulva éri el egészségfejlesztő hatását. Ugyanígy az önsegítés is fontos szerepet kap. Az elméleti jellegű nyitó előadás után Adorjáni Éva, a magyarózdi Drogterápiás Otthon vezetője és Adorjáni Kálmán református lelkész A legjobb pia a terápia – Segítők és segítettek motivációja a magyarózdi Drogterápiás Otthonban címmel tartott érdekes bemutató előadást az otthonról, működéséről, a létrehozó Bonus Pastor Alapítványról. Az otthon rövid, azaz tizenkét napos, valamint hosszú, akár kilenc hónapos terápiás programokat is kínál a leszokni vágyóknak, akik – ahogy a vezetők fogalmaztak – csak az idő múlásával, társaikkal összezárva, az otthonban jönnek rá, hogy tényleg le akarnak szokni, szabadulnának függőségük tárgyától. Mert akár alkoholizmusról, akár kábítószer- vagy játékfüggésről legyen szó, gyógyulás nincs, csak szabadulás. Az alkoholista mindig alkoholista marad, de ha megszabadul szenvedélyétől, hátralévő életében az alkohol nélkül is képes teljes, boldog életet élni. Ahogy egy ózdi bentlakó fogalmazta meg: „Tudom, mi voltam, szeretem, aki most vagyok, és nem félek a jövőtől.” A kanadai, úgynevezett Portage-rendszeren alapuló terápiás otthon eredményekkel, „sok megszabadulttal büszkélkedhet”. Egyikük, Kovács Tibor és felesége, Ildikó saját tapasztalatait osztotta meg a drogprevenciós nyílt napon. A pár által nemcsak az alkoholizmus problémáját ismerhették meg a résztvevők, hanem a hozzátartozókra, szeretteikre nehezedő terhet, nyomást is, illetve az is kiderült, hogy a házastársakat, élettársakat milyen gyakran érinti a társfüggőség. Nem csak az alkoholizmus időszakának nehézségei tárultak fel, Tibor és Ildikó mesélt a terápia utáni hónapokról, arról, hogy a nő milyen nehezen kezdett újra bízni. Tiborék története hét tiszta év után pozitív irányba halad. Kozma Ferenc egészségügyi asszisztens, segítőszakember a sepsiszentgyörgyi helyzetről, a helyi alternatívákról beszélt. Sepsiszentgyörgyön hozott létre önsegítő csoportot a szenvedélybetegek számára a Bonus Pastor által kiépített rendszerbe illeszkedve. A hetente találkozókat tartó csoportnak két része van: a szenvedélybetegeké, illetve a hozzátartozóké. Az elmúlt öt évben körülbelül kétszázötven ember fordult meg a csoportokban, sokan szabadulást találtak, mások utat a további segítség, esetleg az ózdi otthon felé. Kábítószeresek, játékfüggők, szexfüggők és alkoholisták is megfordultak a csoportban, tizenhat éves kortól egészen hetvenévesig. Ezek a számadatok és a helyi statisztikák is mutatják: a függőség – mondjuk ki bátran, a drogfogyasztás – Háromszéken igen időszerű, figyelmet, megoldást igénylő gond. A rendezvény egyszerre nyújtott betekintést a függőségek világba és mutatott alternatívákat a szabadulásra. Bár ez a nyílt nap elsősorban intézményvezetőket, segítőszakmákban dolgozókat, pedagógusokat, lelkészeket, egészségügyi munkatársakat, orvosokat célzott meg, az ajtó minden érdeklődő számára nyitva. Az Esély Lelki Egészségvédő Egyesület pedig ezt az ajtót a jövőben igyekszik még szélesebbre tárni, rendezvényeikkel, megmozdulásaikkal minél több embert megszólítani, fiatalokat, diákokat is bevonzani. Legközelebbi rendezvényüket október 10-ére, a lelki egészség világnapjára tervezik, amikor Sepsiszentgyörgy központjában villámmegmozdulásokkal szeretnék felhívni a figyelmet a függőségekre, a drogprevenció fontosságára. Tóth Gödri Iringó Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. október 2.Buda Béla-emlékkonferenciaA hétvégén az illyefalvi KIDA Központban az Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság, a KIDA Alapítvány, valamint az Esély Lelki Egészségvédő Egyesület szervezésében In memoriam Buda Béla címmel emlékkonferenciát tartottak. Az orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta és addiktológus dr. Buda Béla élete során többek között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója, a SOTE Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Kommunikáció Tanszékének tanszékvezetője és az Országos Alkohológiai Intézet igazgatója volt. Kutatási területe főként az alkoholizmus és öngyilkosság, a pszichoterápia, a kommunikációelmélet, a szociálpszichológia és a személyiségfejlődés volt. Fő szakterülete a kommunikációelmélet és a kommunikációkutatás, főként a személyközi kommunikációs folyamatok érdekelték, és ezek szerepe a kapcsolatok szerveződésében, a személyiség funkciózavaraiban, illetve foglalkozott a prevenció és az egészségpromóció kommunikációs vonatkozásaival is. Élete során tizennégy szaklapnak volt szerkesztője, valamint több mint hetven könyvet írt vagy szerkesztett többek között a pszichoterápia, a szexológia, az addiktológia, a szuicidológia, a kommunikációelmélet, a szociálpszichológia, a szervezetelmélet, az egészségpromóció, a mentálhigiéné, a krízisellátás és az önsegítés, illetve a devianciakutatás területén. Az illyefalvi konferencián dr. Grezsa Ferenc, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének szakvezető egyetemi adjunktusa Vonások Buda Béla portréjához címmel tartott megemlékezést. Kondor Ágota, az Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság elnöke, mentálhigiénés szakember előadásában elhangzott, dr. Buda Béla soha nem járt Erdélyben, de anyagi és erkölcsi támogatásával végigkísérte a kezdeményezésére létrejött erdélyi mentálhigiénés képzést. Az első csoport Erdélyben az illyefalvi KIDA Központban indult 2002-ben, és azóta már az ötödik évfolyam is befejezte tanulmányait. Dr. Buda Bélának köszönhetően paradigmaváltásra került sor a mentális egészség megítélésében, pozitív folyamat következett be a lelkiegészség-védelemben, hisz ő a betegségközpontú szemléletről az egészség népszerűsítésére való áttérést szorgalmazta. Életét és tevékenységét az alázatosság, a szerénység, a gyakorlatiasság és a hitelesség jellemezte. Gyakorlati emberként az elméletet saját tapasztalatára építette. Szemlélete a rogersi szemléletre épült, az emberek feltétel nélküli elfogadására törekedett. Célja volt a személyiség fejlődésének elősegítése. A személyiség rendszerelméletét hangsúlyozta, az emberi kapcsolatok kulturáltságának a fokozását szorgalmazta. Toleranciára hívta fel a figyelmet a deviánsokkal, a fogyatékosokkal és a stigmatizáltakkal szemben. A magyarországi dr. Koós Tamás, az Országos Egészségfejlesztési Intézet szakmai munkacsoportjának vezetője dr. Buda Béla szerepéről beszélt alkoholpolitikai kezdeményezésekben. A konferenciát a marosvásárhelyi Becsky Borbála klinikai pszichológus, szupervízió alatti családterapeuta és mentálhigiénés szakember zárta, aki előadásában a partnerkapcsolatokról és a házasságról beszélt Buda Béla szemléletében. KINDA ELEONÓRA mentálhigiénés szakember Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. október 2.Megkezdődött az oktatás a Művészeti EgyetemenKöszöntötték a "plutónium évfolyamot" Tegnap délelőtt a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdió termében hivatalosan is megnyitották a 2014/2015-ös tanévet. Ahogy ez már hagyományossá vált, a hivatalos felszólalásokat az intézmény tanárainak és diákjainak rövid produkciói tették színesebbé. A tanárok mellett nemcsak a gólyák és a véndiákok voltak jelen az ünnepségen, hanem a nagy visszatérők is: a magyar szakon 1994-ben végzett színészosztály akkori hallgatói, akik 20 éves találkozójukra gyűltek össze a szélrózsa minden irányából. Strausz Imre tanársegéd orgonaakkordjai vezették fel az ünnepélyes megnyitót. Elsőként Sorin Crisan rektor szólalt fel, aki az elsőéveseket bátorította szavaival. A kezdet fontosságára hívta fel a figyelmet, mint mondta, az életben minden kezdet egy ajtót nyit meg, ami meghatározhatja a további sorsunkat. Az egyetem kapuján belépőknek az oktatók értéket, munkaszeretetet, elkötelezettséget adnak majd át. A szakmai oktatáson túl viszont életre szóló kapcsolatok alakulhatnak ki, amelyek igen fontos fogódzók lehetnek a továbbiakban – összegezhetnénk a rektor gondolatait. A magyar kar nevében Koós Anna dékán az új nemzedék elvárásairól beszélt, Szent-Györgyi Albertet idézve pedig az oktatás módszerére reflektált, hangsúlyozva, hogy bár Romániában a rendszerváltást követően nem sokat változott a helyzet, a Művészeti Egyetem egyike azon felsőoktatási intézményeknek, ahol a művészi teljesítményre helyezik a hangsúlyt, az "otthonról hozott tehetségre" építik a szaktudást, a kitartó munkaszeretetet, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy ezen a területen a végzősök élen maradjanak. Elmondta, az idén két új mesterképzés indult: korszerű zenei koncepciók és alkalmazott bábművészet. Dana Lemnaru docens a román kar nevében köszöntötte a tanárokat és a hallgatókat, akiknek azt tanácsolta, hogy használják ki azokat a lehetőségeket, esélyeket, amelyeket az egyetem majd felkínál számukra, mert egy elit intézménybe kerülnek, ahonnan a végzősöknek sikerül elhelyezkedniük. Végül pedig Kovács Levente rendező, egyetemi tanár köszöntötte az 1989-es változások utáni első évfolyam végzőseit, a "plutónium nemzedéket" – ahogy mondta. Hiszen ők voltak azok, akikkel tulajdonképpen majdhogynem a nulláról kezdett mindent újra az intézmény, mivel – mint ismeretes – addig mindössze három diákot vehettek fel egy évfolyamra. A ’94-es évfolyam volt az, amely négy év alatt a tanárokkal együtt (Kovács Levente, Tarr László, Farkas Ibolya – csoportvezető tanárok) letette azokat az új alapokat, amelyekre szolidan építkezhetett az egyetem, s amelynek köszönhetően nemcsak színészképzés folyik, hanem több más művészeti ágban is képeznek diákokat. Nemcsak azokat a díjazott előadásokat emelte ki, amelyeket Tompa Gábor vagy Victor Ioan Frunza rendezett, hanem azokat a gyakorlatokat, közös kezdeményezéseket, amelyek "forradalmasították a színészképzést" Marosvásárhelyen, s amelyeknek köszönhetően "atombombaként robbantak be" a színház világába a volt diákok. Eddig mindenki kivívta a szakmai elismerést életpályája során. A méltató szavak után Kovács Levente volt osztályvezető tanárként bemutatta az évfolyamot (Balázs Attila, Bandi András Zsolt, Bogdán Zsolt, Csiszér Lajos, Csutak Réka, Fodor Piroska, Fülöp Erzsébet, Gajzágó Zsuzsa, Kardos Máriusz Róbert, Mátyás Zsolt Imre, Sajnár György, Sólyom Katalin, Szikszai Rémusz, Tordai Tekla), majd a tízéves találkozóról készült filmet vetítették le – amelyet az RTV magyar adása készített –, "elrettentésül az új nemzedéknek". A rendezvény után a jelenlegi diákok birtokba vették a tantermeket, beindult a mókuskerék!… (vajda) Népújság (Marosvásárhely) 2014. október 2.Fülöp G. Dénes és Fülöpné Suba Ilona laudációjaA Pesti Vigadó dísztermében adták át a Magyar Örökség Díjakat. A díjkiosztó ünnepség a díjazott Szent Efrém férfikar szereplésével kezdődött, és a szintén díjat kapott debreceni Hajdú Táncegyüttes táncával zárult. A kitüntetettek között volt néhai Fülöp G. Dénes egykori vártemplomi lelkipásztor és felesége, Fülöpné Suba Ilona, akiket "intézményalapító krisztusi szolgálatukért" javasoltak Magyar Örökség Díjra. Sajátos, egyedi és megismételhetetlen életút az övék: a még romlatlan székely falusi világból indultak, s a marosvásárhelyi Vártemplom lett életük hattyúdala. Valami megszépült mesebeli hangulattal indult ez a sorsvállaló küzdelem, azzal az erdélyi sajátossággal, amit egyik történészünk így fogalmazott meg: itt az álmok csak félig valósulnak meg. És ők ketten mindezt így élték meg, nagyokat, igazakat álmodtak, és a nagy álmokból szép valóságok születtek. Ha a tények idején igazolásra van szükség, akkor sorolhatjuk nagy álmaik valóra válását: a Marosvásárhelyen működő Kántor- tanítóképző Főiskola, amelynek még ma sincs egyetlen szobányi saját épülete, de majdnem nyolcszáz erdélyi magyar értelmiségit – tanító, kántor, zenepedagógus stb. – képzett negyed évszázad alatt. Székelyföldi dombok világából indult Fülöp G. Dénes vándorútja. Az alsósófalvi rendtartó székely faluban töltött idillikus gyermekkora egy életre szólóan meghatározta jellemét: mindenben az egyszerű, tiszta és az ősi értéket kereste. Amikor kitartó fáradozással felépítették a Vártemplom Diakóniai Otthonát, ahol az általuk megálmodott Lazarenum Alapítvány működik, a Bocskai-teremnek keresztelt díszterem mennyezetét az alsósófalvi református templom mennyezetének hasonmására készíttette: így lopva be a sóvidéki gyermekkor nosztalgiás emlékét a nagyvárosi betonrengetegbe. Tehetségét felismerve küldték a székelyudvarhelyi iskolába, majd a székelykeresztúri tanítóképzőben végez. Kolozsváron a Protestáns Teológián tanul tovább, s közben az 1956-os magyar forradalom egész életére kihatóan meghatározza életpályáját. A Duna- csatornánál lehúzott ötévi raboskodás után rövid ideig cukorgyári zsákoló, utána Gegesbe kerül lelkipásztornak, ahol találkozik Suba Ilonával, és attól kezdve (1966) minden "együtt történik" életükben. Ezt mifelénk egy kicsit romantikusan így mondják: sírig tartó együttlétben, én pedig állítom, síron túl is, mert Ila asszony szorgalmas tevékenységében még mindig ott érzem Dénes barátunk álmait. Ennek két szép igazolása kíséri szolgálatukat. Első és legfontosabb a család, ami a mai magyar társadalomban válságos létéhez érkezett, pedig a jövőnk csak ebben él. Családközpontú életszemléletüknek kézzelfogható bizonyítéka a nagycsaládosok megsegítésével foglalkozó tevékenységük, az elveszett, kallódástól megmentett utcagyerekek szolgálatos munkája: a Pici Ház, s nem utolsósorban az a csendes magyar megmaradás-küzdelem, hogy négy gyermeket vállaltak és neveltek a sokszor elsírt kommunista időben. Életszemléletüket és kitartó, szerteágazó lelki szeretetszolgálatukat legjobban jelzi a Fülöp család sajátos útmutatója, ahogy a 450 éves református hitvallás 28. kérdését átírta, és ez ma is ott olvasható a marosvásárhelyi Vártemplom kapuján: a kedvünk ellenére való dolgokban türelmesek, a boldogságban háládatosak, a jövőre nézve reménykedők vagyunk. Úgy érzem, a Magyar Örökség Díj odaítélésével egy szépen szolgáló erdélyi házaspár példaadását honorálták. Köszönjük szépen! Ötvös József Népújság (Marosvásárhely) 2014. október 2.A legnagyobb kaland (2.)Beszélgetés Sebestyén Spielmann Mihállyal az erdélyi zsidóság történetéről A marosvásárhelyi zsidóság múltjáról tartott két sikeres előadást a Vásárhelyi Forgatag tavalyi és idei rendezvényén Sebestyén Spielmann Mihály történész, író, a Teleki Téka nyugalmazott vezető könyvtárosa. A volt Iskola utcai zsinagógát mindkét alkalommal megtöltötte az érdeklődő közönség. A beszélgetés múlt héten közölt első részében a zsidóság megtelepedéséről, nyelvéről, vallási irányzatairól és életéről volt szó az első világháborúig. Mai számunkban az ezt követő időszakról beszél Sebestyén Spielmann Mihály. – Hogyan alakult a két világháború között a zsidók száma? – Az 1941-es népszámlálás szerint több mint 5.780 zsidó élt Marosvásárhelyen. 90 százalékuk magyarul beszélt. A férfiak 18-52 év között 1941-től kezdve fegyvertelen munkaszolgálatot teljesítettek, eleinte egyenruhában, később saját ruhájukban. A legtöbb férfi Magyarország történelmi határain kívül, elsősorban a keleti fronton végzett kisegítő munkát. A doni menekülés során ezeket az embereket éppúgy magukra hagyták, akárcsak a közhonvédeket. A második doni hadsereg áldozatai magyarok és zsidók, észak-erdélyi románok vagy németek. 1940-ben az egyik fontos változás az volt, hogy Erdély Magyarországhoz való csatolása révén a magyar parlament 1938-39-ben hozott zsidótörvényei automatikusan Erdélyre is kiterjedtek. Ezek megakadályozták, hogy a zsidó közösség beváltsa a magyar visszatéréshez fűzött álmait. Következményként a zsidókat sorra minden szervezetből kizárták. Jellemző példa, hogy a Kereskedők Társulatából, amely 1860 óta folyamatosan működött, s amelynek 1920 után Rosenfeld Jenő volt az elnöke, kivált egy csoport, s létrehozta a keresztény kereskedők szervezetét, amely megindította a konkurenciaharcot minden eszközzel, állami segítséggel s az úgynevezett Baross szövetség támogatásával a zsidó kereskedők ellen. A végeredmény, hogy 1944-ben az összes üzletet elvették, s ezeket a magyar állam kegyként osztogatta a hívei között. – Mennyire tartották a vallásukat ebben az időszakban? – 1944 előtt az egész zsidóság vallásos volt, az jelentette a kapcsot és az etnikai lét megélhetésének fórumát. A ’30-as években szocializálódó nemzedék, az apáink nemzedéke azonban már szakított a vallásos formákkal, s akár nyíltan ateista is volt, ami összefüggött a baloldal felé fordulással, illetve ezek az emberek úgy gondolták, hogy a vallásos lét már nem megoldás a nemzetiségi kérdésre, ugyanis kettős kisebbségben éltek, egyszerre voltak zsidók és magyarok. Az a fajta mély vallásosság, amely a hasszidokat jellemezte, nálunk Marosvásárhelyen nem volt általános jelenség. A fiúkat 14 éves korban felnőtté avatták (bar- miczvah). Ez a főbb imák elmondásából állt, s a zsinagógában fel kellett olvasni egy szakaszt a Tórából, ami nagy megtiszteltetést jelentett, s ezért harc is folyt érte. A templomi helyeket évekre bérelték, a temetéshez, amelynek során az egyszerűséghez mindig ragaszkodtak, tíz férfiember kellett. Két jelentős temető volt, a kövesdombi, ahova az ortodoxok temetkeztek, s a Széll Kálmán utcai, amely a neológoké volt, de ma már ez az egyetlen működő zsidó temető Marosvásárhelyen. A vallásos zsidók külön temetkeztek, külön sorba férfiak és nők, nincsen rátemetkezés, ezért a temetők nagy kiterjedésűek kell legyenek. A köztemetőkben például, a Házsongárdiban vagy a Kerepesiben külön részt kaptak. A rabbik a ’30-as évekig részt vettek a város közéletében, de 1940 szeptemberében, a bevonuláskor megtiltották, hogy üdvözöljék a bevonuló honvédeket s a kormányzót. 1944 áprilisában kellett felvarrni a sárga csillagot, akkor kezdődött el a listázás. Zsidó tanácsot is választottak, hogy a gettóba zártak és a német parancsnokság között közvetítsenek, a két hitközség elnöke, néhány rabbi és jelentősebb személyek vettek részt benne. Voltak hitvány zsidók is, egy Lax nevű ékszerész például, aki pontosan megsúgta, hogy kinek milyen ékszerei vannak, hiszen évtizedekig nála vásárolták, javíttatták az ékszereket a nők, s ezeket az eldugott pénzzel együtt valósággal "kiverték" a zsidókból. Voltak, akik a kerítésen át dobtak élelmiszert a gettóban levőknek, akik a meleg ruhát is nélkülözték, hisz május vége abban az évben esős és hideg volt. A koronkai téglagyári gettó 600 ember befogadására volt alkalmas, de 4.000-et zsúfoltak össze, s meg kellett nyitni egy második gettót, az egykori marhavásártéren (ma a December 22. utcai lakótelep). A holokauszt lebonyolításához Magyarországon (Észak-Erdélyt is beleértve) elég volt 2.500 csendőr, ugyanis a zsidó lakosság fegyelmezett volt, nem fejtett ki ellenállást a gettóba zárás, a deportálás ellen. Néhány család szökött meg, és néhány embert bújtattak. Voltak egyéni akciók, amelyek során orvosok, elöljárók, katonák mentettek zsidókat, de a történelem szempontjából nem elegendőt. Marosvásárhelyről, a koronkai téglagyár területén levő gettóból 1944-ben három szállítmánnyal 7.000 embert vittek el, amelyben benne vannak az udvarhelyi és a Marosvásárhely környéki zsidók is. Hogy hányan értek el Auschwitzba a négy-öt napig tartó út során, azt már nem lehet tudni, de az elhurcoltaknak alig az egyhetede tért vissza. – Itt fejeződött be döbbent csendben az előadás, majd valaki feltette a kérdést, hogy mi történt azután. Hát mi is történt? – A folytatás a kivándorlás és az elöregedés volt. A kivándorlást a Ceausescu-rendszer gyorsította fel, amely a hazai németekhez hasonló sorsot szánt a zsidóknak is, s ezért pénzt kapott mind Izraeltől, mind Németországtól, amit a szocialista nagyipar fejlesztésére fordított. Marosvásárhelyen utoljára 1952-ben szolgált saját rabbi, Bukarest megszüntette az istenhitet illető különállást, s csak egyféle ortodox hitközség létezik. Ennek a jegyzőkönyvei kerültek elő, amelyek a marosvásárhelyi hitközség belső életének elsőrendű forrásai. – Azok számára, akik lemondtak a vallás gyakorlásáról, mi jelentette a megtartó erőt? – Megtartó erő volt az ünnepek megülése, a szokások, az, hogy mindenki olvasta a héber betűket. Megtartó erő volt a külvilág taszítása, az a tény, hogy az 1930-as évek második felétől kezdve a zsidókat kizárták a város mindennapi életéből. Erre a román törvények is lehetőséget adtak, 1938-tól kezdve a Iorga-kormány bevezette a romanizációt, ami azt jelentette, hogy minden vállalatba, intézménybe meghatározott számban kellett románokat fölvenni, ami akár a szakértelem rovására is mehetett. A Iorga- kormány és Gogáék elrendeltek egy állampolgári revíziót is, s a királyi diktatúra bevezetésével megszüntették a különféle szervezeteket, megalkották a Nemzeti Újjászületési Frontot mint egyetlen, kizárólagos országos szervezetet. A vallásváltoztatás az első világháború előtt nem volt túlságosan gyakori Erdélyben. 1944-ben, a zsidótörvények alkalmazása idején a katolikus és a református lelkészek, szerzetes rendek nagy számban adtak ki hamis keresztlevelet, hogy az embereket mentesítsék a gettótól és a deportálástól. Így tett például Csíky József vártemplomi lelkész, Léstyán Ferenc plébános. Kevésbé volt megszokott az unitárius egyháznál, mivel annak püspöke nem javallotta ezt az utat. A katolikus egyház mentőtevékenységére nagy hatással volt Márton Áron bátor kiállása, aki 1944 májusában a kolozsvári Szent Mihály-templomban elítélte a deportálást. Apor Vilmoson kívül ő volt az egyetlen főpap, aki aktívan mentett. A magyar főispáni karból ketten mondtak le a deportálás elleni tiltakozásképpen, Bethlen Béla, Észak-Erdély utolsó kormánybiztosa és Mikó László, Maros-Torda vármegye főispánja. Korábban 1938-ig Bernády György nagyon jó kapcsolatokat ápolt a zsidókkal, s amikor már régen nem volt polgármester, György napján a hitközség vezetői rendszeresen felköszöntötték. A nagy városépítés idején ugyanis, a hozzáértést részesítve előnyben, munkát adott a zsidó szakembereknek. – Gyerekként hogy alakult ki benned a zsidó öntudat? – Mesélős család voltunk. Nem volt titok, hogy kik vagyunk, olyan családokkal szemben, ahol szemérmesen elhallgatták azt. Nálunk mindenki átesett valamilyen módon a deportáláson, munkaszolgálaton, nekünk nem voltak idős rokonaink, a nagyszüleinket egyszerre vitték el és ölték meg. Anyámat is elvitték, a kezén ott volt a szám, azt nem kellett megkérdezni, hogy miért, mert ő elmesélte. Az apánk valamikor ifjú cionista volt, onnan lépett át a baloldali mozgalmakba, de a könyvtárában megvoltak a könyvek, amelyeket olvastunk. Másik nagybátyám, aki egy véletlen folytán életben maradt, Kasztner Rezső svájci csoportjához tartozott, aminek történetét a halála előtt mondta szalagra. Anyám zsidó iskolai tanítónő volt. A román tanítóképző elvégzése után, 1940-ben helyezték Marosvásárhelyre. Apám ugyancsak 1940-ben kapta meg az orvosi diplomát Kolozsváron, és Marosvásárhelyen érte a bécsi döntés. Két évig munkanélküli volt, aztán munkaszolgálatos lett. Mivel tudott románul, elküldték egy román faluba, ahol orvosként dolgozott, amíg vissza nem tért a nagybányai századához, ahol kitűnő parancsnoka, Reviczky Imre, a költő unokája a rábízott munkaszolgálatosokat megmentette. Anyám a lipcsei gettóban volt, s kényszermunkásként egy repülőgépgyárban dolgozott. 1944 végén megszökött, és visszament az üres gyárba, ahol az amerikaiak szabadították fel, és azt követően jött haza. Amikor a románok kiugrottak a német szövetségből, apám megszökött, bujkált, majd egy zsidó szervezet megbízta, hogy keressék meg a munkaszolgálatosokat. A csoportot letartóztatták az oroszok, és Munkács várába zárták, de mivel tudott oroszul, a parancsnok elengedte. A családban mindent elmeséltek, tudtuk, hogy mik vagyunk, a környezet is, amiért olykor csúfolódtak. Ez nagyon rosszulesett, de igazából azt, hogy mi mások lennénk, a társadalom nem nagyon éreztette. – Soha nem akartál végleg külföldre telepedni? – Az én mesterségem olyan, hogy beszélni kell, engem ez a világ, ez a történelem érdekel, és odaátról ezt nem tudtam volna művelni. A Teleki Tékában annyira jól éreztem magam, hogy meg sem fordult a fejemben, hogy kitelepedjek, holott mindenkim elment, még a testvérem is. De nem szakadt meg velük a kapcsolat, jó, ha hazajönnek, jó, ha az embernek a világban vannak barátai, én viszont úgy éreztem, hogy itt van dolgom, itt alapítottam családot, s bár beszélek idegen nyelveket, ezt a megtanulhatatlanul szép magyar nyelvet imádom. Nem tudnék más nyelven gondolkodni, ez ad számomra biztonságot, s valóban úgy érzem, hogy a legnagyobb kaland itthon maradni. – A bevezetőben nem szóltunk az életed során művelt sok mesterség közül az újságírásról, holott közel két évtizede írod jegyzeteidet a Népújságban és a Romániai Magyar Szóban. Ezt a tevékenységedet értékelte a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete. Milyen érzés volt az idei újságíró-nívódíjat a nagykárolyi kastélyban átvenni? – Nem tagadom, felmelő volt, és meghatódtam. Éreztem, hogy a publicisztika meghozta számomra az elismerést egy olyan területen, amelyet viszonylag későn kezdtem el művelni, szeretni. Jó volt ott állni a sok-sok szakmabeli tekintetének kereszttüzében. Azt mondtam köszönő válaszomban: azt szeretem, ha az olvasó reagál ezekre. Így vagy úgy. De a közöny halálos. Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely) 2014. október 2.Versszínház az Olvasókör ülésénA lippai katolikus parókia hittantermében csütörtökön 17 órától került sor a Degré Alajos Olvasókör évadnyitó ülésére. A Szeptember végén témakörben megszervezett irodalmi ülésen versszínházat próbáltak alakítani, ahol Petőfi Sándort, a költőt Czernák Ferenc, míg Szendrei Júliát Détári Katalin alakította. Az összeállításban több szerelmes verset adtak elő azzal a szándékkal, hogy kimutassák a kép- és hanghatás fontosságát, hiszen azok jobban nyomot hagynak az emlékezetben. A továbbiakban Igna Ilona Lippa történetét ismertette, amit a jelenlévők kibővítettek a saját ismereteikkel. Ezt követően Boda Ferenc ismertette az Olvasókör névadójának, Degré Alajosnak az életét, ami tulajdonképpen egy előbbi előadásnak a felfrissítése volt, nehogy feledésbe menjen a város legnagyobb magyar szülöttének emléke. A záró részben Czernák Ferenc az adott témán túl is elszavalt néhány Petőfi-költeményt. A csütörtöki ülésen közreműködött Boda Ferenc, Détári Katalin, Igna Ilona, Tóth Emil és felesége, Ildikó, illetve Czernák Ferenc. Az ülésen részt vett a közelmúltban Lippára kinevezett új katolikus plébános, ft. Hiticas Macedon is, aki megígérte, hogy támogatni fogja az Olvasókör további tevékenységét. A szokáshoz híven, a csütörtöki ülés is agapéval zárult. Balta János Nyugati Jelen (Arad) 2014. október 2.Október 3-án, péntekenDr. Kovách Géza-emléknap 2014. október 3-án, pénteken 11 órakor lesz Az én falum, a mi történetünk címmel Arad megyei magyar iskolák diákjai által ez alkalomra készített, lakóhelyükhöz kapcsolódó helytörténeti dolgozatok és az azokat tartalmazó nyomtatott kiadvány bemutatója. A rendezvény vendége dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója. 16 órakor dr. Kovách Géza munkássága (szimpózium). Házigazda Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke. Az itt elhangzó előadások: Réhon József A Kovách Géza Baráti Kör munkája; dr. Héjja Julianna Erika, a Békés Megyei Levéltár fő levéltárosa: Arad krónikása – Kovách Géza történész-tanár tudományos munkássága; dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója: Arad Márki Sándor naplóiban. A szimpózium folytatásaként Ujj János Aradi emlékhelyek az I. világháborúból című könyvének a bemutatója. A szervező, a Szabadság-szobor Egyesület vezetősége minden érdeklődőt szeretettel vár a nap rendezvényeire. Balta János Nyugati Jelen (Arad) 2014. október 2.Októberi pezsgés – ősszel is bővelkedik kultúrában KolozsvárHogy mindenki megtalálja a legkedvesebbet: zene, film, irodalom, bábszínház Kulturális vonatkozásban különösen gazdag időszak elé néz Kolozsvár, a komolyzene-, az irodalom- és a filmrajongók mellett a bábszínház világa iránt érdeklődők is találnak maguknak tartalmas, érdekes programokat a következő hetekben. Ma délután 5 órakor, a Sárga Csikó Díj ünnepélyes átadásával kezdődik a 14. Filmtettfeszt, majd a Ruha István emlékének szentelt koncerttel startol holnap a XLVIII. Kolozsvári Zenei Ősz programja. Október 7-e és 12-e között zajlik a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztivál, amelynek nulladik napján, hétfőn délelőtt 11 órakor a BBTE díszdoktori kitüntetését veszi át António Lobo Antunes portugál író. A könyves seregszemle zárásaként már bábszínházi rendezvényeket is tartanak, majd október 13-án indul a XIII. Puck Nemzetközi Báb- és Marionettszínházak Fesztiválja. Számos külföldi és hazai vendéget várnak a különböző eseményekre, és valamennyi korosztály figyelmére számítanak. Szabadság (Kolozsvár) 2014. október 2.Kék ujjakkal „hestünk” – bútorfestés Gál KatalinnalMindent tudnak Mákófalván, bútort festeni, hagyományosan varrni, gyöngyöt fűzni – mondja Gál Katalin bútorfestő, akinek a foglalkozására egymás után érkeznek a festékkel, színes ceruzával, ecsettel felszerelkezett csoportok. Holnap, a rendezvény utolsó műhelyfoglalkozásán Szallós Eszterrel gyöngyfűzést tanulhatunk. Mákói szoknyában, hárászkeszkenőben fogadja a látogatókat Gál Katalin, és alig győzi, jönnek a zenelíceumból, a Ghibu-iskolából és az Apáczaiból, több osztállyal is, de Magyarkapusról is eljönnek tucatnyinál többen, gyerekek, felnőttek. Az asztalon kék szín, piros szín, fehér szín kellően tejfölösre kikeverve, víz, ecsetek, minták. Kartonra, deszkára festik a kék alapot, papíron gyakorolják a motívumokat. Ahány gyermek, annyiféle gyönyörű tulipán alakul, olyan is volt, hogy egyszerre negyvennél több. De egy nagymama is eljött, egyévesnél alig idősebb lánykaunokájának festene kis fiókos szekrénykét, a tetején lehajtható tükörrel, hogy most babaszobához, később majd ékszerdobozként szolgáljon emlékül, a nagyitól. Gál Katalin két kézzel emeli pompásra festett ládikóját, ott mutatja a mákófalvi bútorfestés jellegzetes elemeit. Egyik a kék alapszín, másik a hervadozó hulló tulipán, de még valamiről megismerszik a festett bútorról, hogy mákófalvi: egyetlen szárról nyílik békés egyetértésben gyöngyvirág és szegfű, rózsa és tulipán. Az 1800-as évek végén már működött a faluban bútorfestő iskola egészen az 1950-es évek végéig. Katalin tanítómestere, a nagyapja is ott tanult. Merthogy a bútorfestés jellegzetesen a férfiak munkája volt. Az alkotás az alapszínnel kezdődik: ultramarinkék porfestéket (ma már gyakran olajfestéket) kevernek ugyanannyi ragasztóval (Aracettel). Sorra jelennek meg a kékes-lilás színfoltok a munkaasztalokon: kisebb-nagyobb falapok, deszkadarabok öltöznek kékbe az ecsetvonások alatt. Amikor megszáradt a festék, csiszoló vászonnal (smirglivel) lecsiszolják, és újabb réteg festékkel lekenik. Megint csiszolás, megint festés. Az így előkészített felületre aztán felkerülhetnek a motívumok: háromszirmú tulipán, ötszirmú tulipán, kazettás rózsák, gyöngyvirágok, és az almázás is megvan (szegélyminta). Jó ecsettel, biztos kézzel. Csak alapszínekkel festenek: kék, piros, fehér, sárga, fekete, zöld. Ha elkészült a szalvétatartó, asztal, szekrény, pad, és megszáradt a festék, parafinolajjal lekenik, attól kap mélylila árnyalatot. Egyetlen órába mindez persze nem fér bele – egy padláda festése egy hétig is tart, egy fiók nagyságú ládikó egy nap alatt elkészül, ha az alapozás már megvan. A tanítónénik gondosan lemásolnak egy-egy motívumot, hogy majd az iskolában folytathassák a munkát. No meg aki megfertőződik, az keresheti az alkalmat, hogy Kati nénitől tanulhasson. Néhány éve visszatérő oktatóként megtaláljuk a válaszúti táborban, ahova eredetileg helyettesítőnek kérték fel az éppen ott zajló építkezésben dolgozó fia ajánlására, de nyáron a mákófalvi gyerekek is tanulhatnak tőle az egyhetes foglalkozás során. Kati néni szemüvegtokokat is varr, finom bársonyból, szivaccsal puhára bélelve, gyönggyel díszítve. Még a hetvenes években vállfűs kézimunkával országos első lett egy versenyen – emlékezik. Írásost is varr, vagdalásost, vállfűset is, szüleiktől, de az iskolában is tanulták a lányok annakidején, amikor még Mákófalván is annyi volt a diák, hogy két váltásban jártak iskolába az I–VIII. osztályosok (ma csak összevont elemi működik). Mert Mákófalván mindent tudnak – mondja, és cseppet bosszankodik, amiért otthon nincs rá mód, hogy mindezt megéljék, átadják, mint ahogy teszik azt Válaszúton, pedig oda az ország minden tájáról kell hívniuk mestereket. Fiai is tudnak bútort festeni. Három fiú unokájával is leülnek nyaranta „hesteni”, ahogy a most ötéves legkisebb szokta mondani, amikor még kicsi volt. De mást is tudnak a fiúk, hiszen a két gimnazista unoka nyáron segít a családi vállalkozásban: Katalin testvére, férje és fiai építkezési vállalkozók. Ők dolgoztak a hétvégén felavatott nagysármási szórványkollégiumnál, és amikor késik a pénz, késik az anyag, késik a munka, akkor az egész család segít, Katalin, a menye, de még az unokák is. Nagysármáson például a két fiú tette le a szalagparkettát három jókora teremben, az apjuknak még csak be sem kellett mennie. A hetvenes évek közepén újra szokássá vált a festett bútort hozományba adni, ez jó tíz évig élt. Ma inkább csak megkeresésre fest bútort Katalin. A sajátja most éppen „ki van rakva”, mint sok más helyen, mert a ház minden helyiségét lakják, ott nem fér, de sokan megtartják, nem adják el. S bár kicsit maszatos munka a bútorfestés, a fiatalok cseppet sem bánták, hogy mind a tíz ujjuk kék lett. Kati néninek pedig még egy fontos tanítványa van: pár hónapos kislány unokáját immár nemcsak festeni, de varrni is bízvást megtaníthatja. Október 2-án, csütörtökön, Szallós Eszterrel gyöngyözést tanulhatunk 10–19 óra között a Minerva-házban (Jókai/Napoca utca 16. szám). A Bokréta Kulturális Egyesület kalotaszegi népművészeti tárlatának utolsó napja. Szabadság (Kolozsvár) 2014. október 2.Autonómiakérvény kerül a parlament eléMég ebben a hónapban a parlament és a kormány elé terjeszti a 13 200 online aláírást tartalmazó listát Fancsali Ernő civil aktivista, aki március 12-én a Kolozs Megyei Prefektúrára egy kérvényt nyújtott be Erdély gazdasági és közigazgatási autonómiájáért. A kezdeményező azt állítja, ha nem kap rá választ, az európai intézményekhez fog folyamodni. Szabadság (Kolozsvár) 2014. október 2.RMDSZ: Megbízhat bennünk a magyar kormány„Izsák Balázs árnyékra vetődött, újságcikkek alapján fogalmazta meg a véleményét, és Kelemen Hunor szövetségi elnököt azzal vádolja, hogy nem védte meg a magyar kormányt a szövetség autonómiatervezetével kapcsolatos pódiumbeszélgetésen, ahol több román értelmiségi is felvetette, hogy a nem liberális demokráciát hirdető Orbán Viktor támogatása inkább teher az RMDSZ-nek. A több mint két órás bukaresti beszélgetéséről újságírók által megírt rövid tudósítás alapján fogalmaz meg téves következtetéseket Izsák Balázs, és valótlanságokat tartalmazó nyilatkozattal próbálja manipulálni az erdélyi magyar közvéleményt” – tájékoztat az RMDSZ hírlevele által kiadott közlemény. Szabadság (Kolozsvár) 2014. október 2.Pénteken startol a Zenei ŐszA tíz éve elhunyt világhírű hegedűművész, Ruha István emlékének szentelik a XLVIII. Kolozsvári Zenei Ősz nyitó koncertjét: október 3-án, pénteken este fél 8 órától Johannes Brahms D-dúr hegedűversenyét és Gustav Mahler Ötödik szimfóniáját adja elő a Transilvania Filharmónia zenekara, vezényel Stefan Geiger (Németország), közreműködik Cristina Anghelescu (hegedű). Ez az egyik olyan eseménye a háromhetes komolyzenei rendezvénysorozatnak, amelyre külön is kitért Marius Tabacu, a filharmónia igazgatója tegnap délben tartott sajtótájékoztatóján. Mint mondta, Románia leghosszabb életű fesztiválja – amely ugyanakkor európai viszonylatban is kiemelkedő rangra tett szert az elmúlt közel ötven évben – ezúttal is tartalmas programmal várja az érdeklődőket. Szabadság (Kolozsvár) 2014. október 2.Tudományos konferencia és kopjafaállítás TorockónAz igaz ügy örökre veszve nem lehet címmel az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulójának tiszteletére rendeznek tudományos konferenciát és emlékünnepséget október 3-án, pénteken, a torockói Duna Házban. Szabadság (Kolozsvár) 2014. október 2.Izsák Balázs manipulál az RMDSZ szerintAz RMDSZ és vezetői megbízható és kiszámítható partnerei a magyar kormánynak 25 éve – állítja a szövetség sajtóirodája, amely szerdán közleményben reagált Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének egy nappal korábbi állásfoglalására. Mint arról beszámoltunk, Izsák felrótta Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, hogy az autonómiáról folytatott hétfői bukaresti pódiumbeszélgetésen nem védte meg a magyar kormányt, amikor román értelmiségiek bírálták a magyar alkotmányt és úgy vélekedtek: Orbán Viktor támogatása inkább teher, mint segítség az RMDSZ-nek. „Izsák Balázs árnyékra vetődött, újságcikkek alapján fogalmazta meg véleményét, valótlanságokat tartalmazó nyilatkozattal próbálja manipulálni az erdélyi magyar közvéleményt" – szerepel az RMDSZ-közleményben. A dokumentum konkrét nevek említése nélkül elmarasztal „egy újságírót", aki szerintük nem tartotta fontosnak hangsúlyozni a román értelmiségiekkel folytatott kerekasztal-beszélgetésről szóló tudósításában, hogy Kelemen Hunor nyilvánvalóvá tette: alakulata partnere a magyar kormánynak. A közlemény szerint az alakulat aktív szerepet vállal a magyar kormány nemzetpolitikájának alkalmazásában, legyen szó az évekkel ezelőtt indított oktatási-nevelési támogatásról, a magyar igazolvány kérdéséről vagy a jelenleg is folyó könnyített honosításról. Az RMDSZ úgy véli, mindig is híd szerepet töltött be a két ország között, hangsúlyozva: az erős Magyarországgal való partnerségi kapcsolat az erdélyi magyarok javát szolgálja. A szövetség szerint Izsák „rossz célpontra lő, hiszen az autonómia kérdésében nem az RMDSZ-t, hanem a román közösség közönyét, elutasítását kell legyőzni". Azt is hozzátette, a bukaresti pódiumbeszélgetés teljes felvétele hamarosan elérhető lesz az RMDSZ honlapján. Egyébként az RMDSZ és az SZNT kapcsolata azt követően romlott meg, hogy szeptemberben a szövetség nyilvánosságra hozta székelyföldi autonómiatervezetét. A dokumentumot Izsák Balázs közvitára alkalmatlannak nyilvánította, és bejelentette: Szilágyi Zsoltot, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjét támogatja az államfőválasztáson. Krónika (Kolozsvár) 2014. október 2.Petíció Erdély autonómiájáértA román kormánynak, a parlamentnek és az Európai Unió intézményeinek is elküldenék a kezdeményezők azt a petíciót, amellyel Erdély közigazgatási és gazdasági autonómiáját szorgalmazzák. Fancsali Ernő, az Erdély autonómiájáért indított aláírásgyűjtés kezdeményezője szerdán szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében ismertette: Kolozs megye prefektusa mindeddig válasz nélkül hagyta a fél éve benyújtott, több mint tízezer aláíró által támogatott petíciójukat. A kormány Kolozs megyei képviselője többszöri megkeresés után sem kívánt reagálni a kérésre, holott a petíció aláíróinak száma 13 200-ra emelkedett. A kezdeményezők kilátásba helyezték, ha október végéig nem érkezik válasz a prefektustól, a parlamentnek és a kormánynak is elküldik a dokumentumot, ha pedig 2015 januárjáig sem válaszolnak rá, az Európai Unió intézményei is megkapják a szöveget. „Románia történelmi régióinak joguk van az önrendelkezésre, 2016-ban dönteni akarunk a történelmi régiók autonómiájáról és Románia föderalizálásáról" – közölte Fancsali. Krónika (Kolozsvár) 2014. október 2.Antal Árpád: életképes lenne a SzékelyföldGazdasági szempontból életképes lesz az autonóm Székelyföld, az RMDSZ autonómiatervezetében arra is vannak megoldások, hogyan lehet biztosítani a fenntartáshoz és a fejlesztéshez szükséges bevételeket – szögezte le Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere – aki aktívan részt vett a törvénytervezet kidolgozásában – szerdai sajtótájékoztatóján leszögezte, az elképzelés szerint a Székelyföld Autonóm Régió illetékes hatósága gyűjtené be az adókat, és nem Bukarestből osztanák vissza, mert „minél többet jár a pénz, annál inkább lemorzsolódik”. Emlékeztetett, amit eddig az oktatás és az egészségügy területén decentralizáltak, most Székelyföldön sokkal olcsóbban és hatékonyabban működik. „Az Európai Unióban működő autonóm régiókban is az a közös, hogy miután elérték az önrendelkezés egy szintjét, fellendült a gazdaságuk, jobban gazdálkodtak” – fogalmazott Antal Árpád. Rámutatott, az autonóm Székelyföld gazdasági fenntarthatóságára az jelent megoldást, ha a román állam lemond bizonyos erőforrásokról és javakról, és elfogadja az adó- és illetékbegyűjtés és -visszautalás statútumban rögzített elveit. A szövetség statútuma szerint minden cég, amelynek a székhelye nem Székelyföld területén van, köteles lenne a térségben bejegyezni egy profitcentrumot, és a térségben megtermelt nyereség után helyben kellene adóznia. Kifejtette, a kis települések a legkiszolgáltatottabbak jelenleg. „Minél kisebb faluból nézzük a székelyföldi történetet, annál szkeptikusabbak vagyunk a térség jövőjét illetően – fogalmazott az elöljáró. – Sepsiszentgyörgyről nézve ugyanakkor sokkal derűlátóbbak vagyunk, hiszen néhány helyi cég évi befizetett adója nagyobb, mint a város teljes költségvetése. Antal szerint nemcsak a bevételek növelése, hanem az észszerű gazdálkodás is hozzájárulhat a fenntarthatósághoz. „Az autonóm Székelyföldön olyan közpolitikákat lehetne életbe ültetni, amelyek a mélyszegénységben élőket nem gyermekvállalásra, hanem munkavállalásra ösztönöznék” – mondta Antal, példaként említve, hogy nem folyósítanának gyerektámogatási segélyt, hanem annak összegét leírnák az adóból. A politikus ugyanakkor azzal is érvelt, hogy a székely megyéknek nincs ugyanakkora autonómiájuk, mint a többi romániai megyének, hiszen például az állam Craiován és Piteşti-en hatalmas támogatást nyújtott az autógyáraknak, az adójukat pedig a helyi közösség fejlesztésére lehet fordítani, ezzel szemben a Székelyföldön egyetlen befektető sem kap állami támogatást. „A Székelyföld Autonóm Régióban dönteni lehetne a befektetőknek szánt kedvezményekről és az intézmények költséghatékony működtetéséről is” – tette hozzá az elöljáró. Krónika (Kolozsvár) 2014. október 2.Közös felelősségre épülő bizalmi rendszer – Tanévnyitó a csíki SapientiánTizennegyedik tanévnyitóját tartotta október elsején a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredában, a rendezvényt az egyetem épületében zajló átépítési munkálatok miatt a Segítő Mária Katolikus Gimnázium dísztermében tartották. A Sapientia elsőéves hallgatóit a város elöljárói, valamint az egyetem vezetői köszöntötték. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja elmondta, mai napig a magyar kormány finanszírozza a felsőoktatási intézményt. Mint hangsúlyozta, bizalmon alapul a kapcsolat, az egyetem és a diákok között, az egyetem és a finanszírozó között, az egyetem és a város, valamint a megye között. „Közös felelősségünk, hogy a bizalmi rendszer fennmaradjon, és egyéb szereplőket vonjunk ebbe a rendszerbe. Közös felelősségünk, hogy a megye, a város, a finanszírozó és a gazdasági szereplők közösen találjanak megoldást arra, hogy a végzősök számára munkahelyek jöjjenek létre” – fogalmazott a főkonzul. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, a megyei önkormányzat számos, a Sapientián végzett hallgatót alkalmazott. „A legjobb dolgozók közé sorolhatók, hiszen a jó munkához nem elég a nagy egyetemekről származó diploma, a közösségért érzett felelősségre van leginkább szükség. Fontos, hogy ennek a közösségnek legyen értelmisége, legyenek vezetői” – emelte ki a megyei tanácselnök. „Az elsőévesek közül csak minden második folytatja tanulmányait másodéven” – hívta fel a figyelmet Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Kitért arra is, hogy akadnak olyan végzősök, akik nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. „Akkor lehet előrelépni, ha van tudás. Kemény próba lesz, ránk számíthattok benne, ezért vegyétek komolyan az egyetemet” – mondta az elöljáró, aki az egyetemen is oktat. Kósa István, a Műszaki és Társadalomtudományok Kar dékánja arról beszélt, hogy állandóan változik a munkaerőpiac, ma nem tudni, hogy húsz év múlva milyen szakmákra lesz kereslet, nem tudni, hogy milyen egyetemi szakmák veszítik el létjogosultságukat. „Az élethosszig való tanulásról szól a jövő, az egyetem ma az állandó változásokra készít fel” – vonta le a következtetést Kósa. Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja pszichológiai kísérleteket ismertetett, amelyek eredményei szerint a pozitív élmények segítik a kreativitást, a negatívak segítenek a döntésekben. „Kedves hallgatóság, vigyázat: a sok éjszakai bulizás és éjszakai tanulás csökkenti a kreativitást, de erősíti a döntéshozó készséget” – jegyezte meg félig tréfásan, majd jó munkát, örömet és egészséget kívánt mind a diákoknak, mind az egyetem munkatársainak. Barabás Hajnal Krónika (Kolozsvár) 2014. október 2.Idén is díjaz az Erdély Magyar Irodalmáért AlapítványFarkas Árpád költő, író, Ferenczes István költő, író, Oláh István költő és Tófalvi Zoltán újságíró kapja idén az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány díjait. A díjátadó ünnepségre szombaton délután 6 órakor kerül sor a székelyudvarhelyi Művelődési Ház Koncerttermében. Farkas Árpádot Fekete Vince költő, Ferenczes Istvánt Gálfalvi György író, Oláh Istvánt Balázs Imre József költő, irodalomtörténész, Tófalvi Zoltánt pedig Zsidó Ferenc író köszönti és méltatja. Az ünnepségen Lőrincz György, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány elnöke mond köszöntőt, az ünnepi műsorról pedig a Palló Imre Művészeti Líceum zene szakos diákjai gondoskodnak. Gálfalvi Zsolt irodalomtörténész kollégáját, a 80. éves Pomogáts Bélát köszönti, majd Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója átadja az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány és Mentor Kiadó által megjelentetett Pomogáts 80 című emlékkönyvet. Krónika (Kolozsvár) 2014. október 2.Ki árt a romániai magyar autonómia ügyének?Szokatlanul kemény hangnemű közleményben bírálta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke az RMDSZ-t, illetve a szövetség autonómiatervezetét. Izsák többek között azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy autonómiatervezetével valójában a bukaresti hatalom malmára hajtja a vizet, mivel a korábban már az SZNT által kidolgozott tervezettel szemben összeállított törvényjavaslat valójában arra szolgál, hogy Bukarest által ellenőrzött módon megossza az autonómiamozgalmat, és ellehetetlenítse azt. Az egyik legkeményebb megfogalmazás az, miszerint a román titkosszolgálat sem árthatna profibb módon a székelyek ügyének. Ezzel minden bizonnyal arra utalt, hogy nemrégiben George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója azt mondta: a hírszerzés feladatának tekinti a magyar autonómiatörekvések meghiúsítását. Az Izsák Balázs által megfogalmazott vádak a cinikus szemlélők szerint akár az összeesküvés-elmélet fogalmát is kimeríthetik, ugyanakkor a Maior által megfogalmazottak, illetve a Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes által tett kijelentés, miszerint az autonómia sohasem fog megvalósulni, jelzik: Bukarest igenis odafigyel a magyar önrendelkezési törekvésekre, és a legkevésbé sem nézi őket jó szemmel. Az RMDSZ autonómiatervezetével kapcsolatosan elmondható: létrejöttének körülményei alapján a kényszer szülte. A szövetség lépéskényszerbe került, miután az SZNT és a két rivális párt, az EMNP és az MPP is az autonómia jelszavával jelent meg a politikai színtéren. Ezért az RMDSZ-nek is elő kellett állnia egy olyan projekttel, amellyel azt sugallhatja: nem csupán a többiek által diktált trendet követi, de kezdeményezőleg lép fel az önrendelkezés témájában. A tervezet bemutatásának időzítése – a bemutatás hónapok óta tartó halogatása – arra enged következtetni, hogy az RMDSZ elsősorban kampányeszközként akarja felhasználni a novemberi államfőválasztás előtt, hogy ezáltal bírja rá a magyarokat Kelemen Hunor támogatására az első, illetve az RMDSZ által megnevezett jelöltére a második fordulóban. Maga Kelemen árulta el, hogy jelenleg nem is fűznek sok reményt a tervezet megvalósulásához, ahhoz ugyanis előbb nem csupán alkotmánymódosításra, hanem egyenesen új alkotmányra van szükség. A projektet amúgy is számos bírálat érte, többek között azért, mert a jelenlegi, 1968-as megyerendszert veszi alapul, ami egyrészt nem fedi a történelmi Székelyföld határait, másrészt az autonóm területen lényegesen több román nemzetiségű polgár élne, mintha a hagyományos székek jelentenék a székely autonóm terület határait. Márpedig ez következetlenségnek tűnik, hiszen ha teljesen új alkotmányt tartanak szükségesnek, akkor abban már a jelenlegi megyerendszer módosítása is szerepelhet. Végső soron megállapítható, hogy az RMDSZ tervezete valóban alkalmas arra, hogy megossza az autonómiát óhajtó erdélyi magyar közösség táborát. Ugyanakkor úgy tűnik, mintha Izsák Balázs az SZNT-nek vindikálná a székelyföldi autonómiamozgalom vezetésének jogát. Bár a civil szféra tevékenysége rendkívül fontos, az SZNT legitimitását némileg csökkenti, hogy nem hivatalosan bejegyzett szervezet, az autonómia-nagygyűlések és a székely menetelés viszonylagos sikere pedig nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy maradéktalanul elismerhessék a vezető szerepét. A probléma gyökere ott keresendő, hogy a romániai magyar politikai és civil szervezeteknek, pártoknak nem sikerült megállapodniuk egy egységes, közösen felvállalt autonómiatervezetben. Márpedig amíg ahelyett, hogy közös célért közösen elfogadott projekttel állnának elő, és egységes hangon szólalnának meg, egyfelől kampánycélból külön projektekkel állnak elő, másfelől azon vitatkoznak, hogy melyikük képviselői autentikusabban az önrendelkezés ügyét, addig az egész ügynek egyetlen haszonélvezője van: a központosítás megőrzésében és a kisebbségi jogegyenlőség elutasításában érdekelt bukaresti hatalom. Mensura Transylvanica Krónika (Kolozsvár) 2014. október 2.Az űrlap aljaKövér Lászlóval találkozott Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt Kövér Lászlóval, a magyar Országgyűlés elnökével találkozott Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Szilágyi Zsolt államelnökjelölt. Toró és Szilágyi a megbeszélésen tájékoztatták a házelnököt a jelöltállításhoz szükséges aláírásgyűjtés teljesítéséről, valamint ismertették az államelnökjelölt politikai programját. Kövér László sok sikert kívánt a Néppárt tisztségviselőinek és államelnökjelöltjének, kifejezve meggyőződését, hogy a romániai választási kampány jó lehetőség lesz az erdélyi autonómiatörekvések hiteles és hatékony képviselőetére. A budapesti találkozó végén a tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy a Néppárt tisztségviselői rendszeresen tájékoztatják majd a házelnököt az erdélyi politikai törekvéseikről. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2014. október 2.Elindult a MozgópontA városban való tájékozódást segíti az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által beüzemelt, és a tegnap este a Lábasházban bemutatott Mozgópont. Mihály István EMI-elnök (képünk) elmondta: a Zsurzsa László által okostelefonra tervezett, ingyenesen letölthető android alkalmazás a korábbi Városi kisokos, okosabb, naponta aktualizált, elektronikus „utódja”. Az EMI a Háromszéki Közösségi Alapítvány Civil licitjén nyerte el a program kidolgozásához szükséges összeget, amelynek fő, anyagi és szakmai támogatója a Gnome Design Kft. volt. Akinek nem elég okos a telefonja (legalább 4.0-ás verzió kell), az mindezeket megtalálja a facebook.com/mozgopont címen. (ea) Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2014. október 2.Ismerkedés HáromszékkelSzékelyföld Gyöngyszemei Hatvanban Célunk, hogy Székelyföldet és ezen belül Háromszéket minél több anyaországi fiatal és felnőtt megismerje – csalogatta múlt hétvégén a magyarországi Hatvan lakóit Erdélybe Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A Határtalan Zenei Fesztiválra Kovászna megye számos meglepetéssel érkezett. A Székelyföld Gyöngyszemei nevet viselő standnál Hargita megyével közösen kínálták azokat az ínyencségeket, amelyek hagyományos székely termékként jelen vannak a helyi termékek hazai vásárán is. A vargányás sajttól kezdve, az árkosi mézes pogácsán át, a háromszéki borvizek színe-javáig, mindenfélét lehetett kóstolgatni a hétvégén. Az esemény megnyitóján Szabó Róbert, a Heves megyei közgyűlés elnöke kiemelte: az önkormányzat Székelyföld értékeinek ismertetését küldetésként kezeli. Az Európai Unió határokon átnyúló programjainak keretében hangsúlyt kapnak a Székelyföldet is érintő projektek. A fesztivállal kapcsolatban az önkormányzati vezető leszögezte: az volt a cél, hogy sok apró rendezvény helyett olyan eseménysorozatot állítsanak össze, amelyből alaposabban meg lehet Székelyföld kultúráját ismerni. Horváth Richárd alpolgármester átadta a frissen felújított hatvani Székely utcát. Kovászna megye nem csupán hagyományőrző programokkal érkezett, bár István Ildikó és barátai koncertjén muzsikából és táncból is jutott ízelítő. Emellett az érdeklődők megtekinthették Vargyasi Levente és Kinda István Meszesek című dokumentumfilmjét, előadást hallgathattak Székelyföldről, valamint az Impro-víziók 2.2 című folk-dzsessz produkciót is végighallgathatták. Tamás Sándor elnök méltán mondhatta, hogy a Kovászna és Heves megye között működő testvérkapcsolat tartalmas és gyümölcsöző viszony. Az elnök a hatvani esemény kapcsán leszögezte: „Az, hogy Hatvanban diákok tartottak egy Székelyfölddel kapcsolatos versenyt, már önmagában is izgalmas. Úgy gondolom, igazán nagy dolog, hogy a fiatalok érdeklődnek ilyen témák iránt, a nyertes csapat rászolgált egy háromszéki táborozásra, amely egyben a vetélkedő főnyereménye volt. Magyarországi illetékesekkel keressük annak a lehetőségét, hogy minél több diák jöjjön Háromszékre nyaranta táborozni, ismerkedni az azonos korú székely gyerekekkel. Az, hogy Magyarország határain kívül is élnek magyarok, székelyek, már köztudott dolog: ennek gyakorlati haszna azonban csak akkor lehet, ha az emberek kommunikálnak, együtt gondolkoznak, és fejlesztik közös dolgaikat.” Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2014. október 2.Az emberi erőforrások megújuló energiaforrása az Istenbe vetett hitOktóber 2-án, csütörtök délelőtt a nagyváradi színházban nyitották meg hivatalosan a Partiumi Keresztény Egyetem 2014-2015-ös tanévét. Az ünnepélyes megnyitón a magyar kormány, valamint több felsőfokú oktatási intézmény képviselői is jelen voltak. A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) ünnepi tanévnyitójának első felszólalója Tőkés László a PKE elnöke, európai parlamenti képviselő volt, aki emlékeztetett arra, hogy huszonöt évvel ezelőtt hozták létre a PKE jogelődjét, a Sulyok István Református Főiskolát, majd 1999-ben, azaz tizenöt évvel ezelőtt megalapították a Partiumi Keresztény Egyetemet. E kettős évfordulóra való tekintettel Tőkés László jubileumi emlékévet hirdetett, mely az évnyitótól az évzáróig terjed. „Nem csupán ünnepléssel, emlékezéssel, hanem munkával és reformmal és beszédes eredményekkel kívánjuk emlékezetessé tenni ezt az évfordulót. A megújulás, a megerősödés éve legyen ez az évforduló” – fogalmazott a szónok, aki emlékeztetett arra is, hogy negyed századdal ezelőtt megbukott a kommunista diktatúra és az erdélyi magyarság elindulhatott a nemzeti kisebbségi szabadság és felemelkedés felé. De mint Tőkés László fogalmazott „sajnos távol állunk attól, hogy véget ért volna a küzdelem, az építés és a küzdelem együttes időszaka következett el. Kivívtuk az építés jogát és lehetőségét, ennyi történt huszonöt évvel ezelőtt, és azóta is tovább kell folytatnunk emberi és nemzeti jogainkért vívott harcunkat, és tovább kell folytatnunk küzdelmünket Románia demokratikus átalakításáért”. E küzdelemnek az utóbbi időben tapasztalt számos negatív történését idézte fel Tőkés László megemlítve azt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetősége nem hajlandó teljesíteni a Románia tanügyi törvényében előírt kötelességeit, és a magyart tagozatot nem hajlandó beindítani a maga teljes jogával, de utalt az egyházi iskolák nehéz helyzetére, valamint az ún. zászlóháborúra is: „nap mint nap önkényes prefektusok garázdálkodnak székely megyéinkben, de ide számítva Nagyváradot is, ahol, amikor kitűztük szolidaritásból a székely zászlót, egy 30-50 ezer lejes büntetést helyeztek kilátásba. Ellenséges propagandakampány folyik a székelyföld területi autonómiája ellen” – sorolta a magyar közösséget ért sérelmeket. Végezetül így szólt Tőkés László: „A rendszerváltás buktatói megviselték egész Románia lakosságát, és különösképpen megviseltek bennünket. Sokszor érzékeljük a fáradtság jeleit, vagy a lemondás, a kiábrándultság érzését közösségünkben, de nem szabadna engednünk ennek a kísértésnek. Az emberi erőforrások megújuló energiaforrása az Istenbe vetett hit, ez a hit tartott meg és vitt előre bennünket nemzedékről nemzedékre. Ezt kérjük a mai megnyitón Istentől”. Egyetemi reform Dr. János Szabolcs rektor beszédében kiemelte, hogy Magyarország kormányának támogatása elengedhetetlen feltétele annak, hogy ma új egyetemi évet kezdhet a PKE, majd így folytatta: „huszonöt év után megérett az idő egyetemünk átalakítására, céljainak, működési elveinek újragondolására, újrafogalmazására”. A rektor tudatta, hogy a 2014-2015-ös tanévben az egyetem három karán 375 első éves hallgató kezdi meg egyetemi tanulmányait alapképzésen és mesteri szakon. Az egyetem falai között tanuló mintegy ezer hallgató tizennyolc alapképzés és hét mester szakon 98 főállású oktatótól sajátíthatja el választott szakmájának tudásanyagát. „Fokozott érzékenységet érzünk a tehetségek iránt, ezért létrehoztuk a Janus Pannonius és a Fényes Elek szakkollégiumokat, amelyek a legkiválóbb hallgatóink számára teszik lehetővé a tutoriális rendszerben történő elitképzést. A szakkollégiumok keretében folyamatosan fogunk neves, és nemzetközi szinten is elismert vendégelőadókat hívni. Egyetemünk egyre nagyobb forrásokat fordít a kutatói mobilitás kiterjesztésére, kutatási és oktatási együttműködési megállapodások megkötésére. Az előttünk álló egyetemi évben az Erasmus program keretében a tavalyihoz képest is jóval több oktató, hallgató és adminisztratív személyzet vehet részt teljes szemeszterben külföldi képzésen, illetve szakmai tanulmányúton. Folyamatosan törekszünk arra, hogy erősítsük oktatói gárdánkat” – fogalmazott János Szabolcs, megemlítve azt is, hogy az utóbbi időszakban felújították az egyetem tulajdonában lévő Zárda (Mihai Vitezul) utcai épület alagsorát, ahol kiállító termet és közösségi teret hoztak létre, felújították a kollégium több szintjét, diákklubot hoztak létre, és néhány nappal ezelőtt megszerezték az új egyetemi épület kivitelezéséhez szükséges utolsó engedélyeket is. Nemzetstratégiai cél Dr. Palkovics László Magyarország felsőoktatásért felelős államtitkára beszédében leszögezte, hogy a szülőföldön való megmaradás nemzetstratégiai cél, és a kormány örül annak, hogy a PKE bekapcsolódik ezen stratégiai cél elősegítésébe. „A magyar kormány kiemelten kezeli a határon túli magyar felsőoktatást, és jól halad a magyarországi egyetem határon túli fejlesztése is. Tizenkét magyarországi intézmény tizennégy alapképzést és négy mesterképzést működtet a határon túli magyar területeken. Az előző tanévben a kihelyezett alapképzéseken és mesterképzéseken 1400 magyar fiatal tanult, jobbára állami ösztöndíjasként, hasonló létszám várható ebben az évben is” – tudatta az államtitkár, hozzátéve azt, hogy a magyar kormány olyan képzéseket biztosít, amelyek amelyek eddig nem voltak elérhetőek a határon túli területeken magyar nyelven. Díjazottak A megnyitón beszédet mondott Tóth Katalin a Magyar Földművelődésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, dr. Fodor János, az Óbudai Egyetem rektora és dr. Csiba Péter a komáromi Selye János Egyetem rektorhelyettese is. Az esemény ünnepi hangulatát emelendő a nagyváradi Csillagocska Néptáncegyüttes tagjai és zenekara két rövid népzenei összeállítással örvendeztették meg a jelenlevőket. A Pro Universitate Partium Alapítvány és a PKE Egyetemi Szenátusa Pro Universitate Partium Díjat ítélt oda dr. Kovács Béla, dr. Geréb Zsolt, dr. Kozma Dezső, dr. Letiţia Chirodea, dr. Liviu Cotrău, dr. Elena Viorel, dr. Gorun Gheorghe, dr. Péter György, Nistor Ioan, dr. Angi István, dr. Ujvárossy László és Nica Joachim professzoroknak, Pető Árpád Ausztráliában élő üzletembernek, dr. Biró András Csaba, dr. Szaffkó Péter, Mojzesné dr. Székely Katalin docenseknek, dr. Hermán M. János, Wéber Csilla, Kiss Emőke-Rozália, Ari Nagy Éva adjunktusoknak. A díjakat János Szabolcs és Tőkés László adták át. Ezt követően az első éves hallgatók letették egyetemi hallgatói esküjüket. A mintegy két órás rendezvény az egyházi áldással és a Himnusz eléneklésével zárult. Pap István erdon.ro 2014. október 2.Oktatás – nem középiskolás fokonMarosvásárhelyen külön nyitja a tanévet a MOGYE magyar tagozata pénteken, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata szeptember 29-én tartotta tanévnyitóját, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetemen pedig már szeptember 16-án hivatalosan útjára indították a 2014–2015-ös tanévet. A tanévnyitók kapcsán a magyar oktatási intézmények vezetőit kérdeztük felvételikről, újdonságokról, trendekről. Harmadik éve tart külön a tanévnyitót a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata. A szeptember 29-i hivatalos megnyitót követően a tagozat ünnepélyes tanévnyitóját október 3-án este külön tartják a marosvásárhelyi Vártemplomban. A vezetőtanács azzal indokolja a távolmaradását, hogy az egyetem vezetése három év után is figyelmen kívül hagyja a tanügyi törvény anyanyelvi oktatásra vonatkozó rendelkezéseit: még mindig nem léptették maradéktalanul életbe a 2011-ben elfogadott tanügyi törvény anyanyelvi felsőoktatásra vonatkozó előírásait. „Jelenlétünk a rendezvényen csak legitimálná az egyetem vezetőségének a kirakatpolitikáját, miszerint a MOGYE-n minden a legnagyobb rendben van” – áll a közleményben. A magyar tagozat vezetőtanácsa azt is közölte, a külön tartandó tanévnyitóról egyhangú döntést hozott a tagozat közgyűlése. Nagyjából 1050 elsőéves kezdi tanulmányait a MOGYE-n, közülük 308-an magyar tagozaton. Az általános orvosi karon 164-en, nővérképzőn 45-en, fogorvosin 34-en és a gyógyszerészeti karon 65-en tanulnak majd magyarul. A jelentkezéseken és felvételin két jellemző volt megfigyelhető a MOGYE-n. Egyrészt azokon a szakokon, ahol van magyar képzés, lényegében mindegyik esetében 35 százalék vagy azt meghaladó a magyar elsőévesek aránya. Az általános orvosin ez az arány 35 százalék, míg a gyógyszerészeti karon 47, csakhogy a más, kisebb karokon csak román, illetve angol nyelvű képzés létezik, így összességében teljes egyetemi szinten az elsőéveseknek 29 százaléka tanul a magyar tagozaton. Egy másik jellemző főleg az általános orvosi karon volt tapasztalható: a felvételire jelentkezőknek nagyjából 70 százaléka volt román és 30 magyar. Ebből adódóan a fizetős helyekre lényegében románok jutottak be, mert a jelentkezők teljesítménye statisztikailag egyforma volt nemzetiségtől függetlenül, de a jelentkezési arányokból következik az eredmény. „Szintén fontos, hogy az RMDSZ közbenjárására a minisztérium jóváhagyott még tíz román és tíz magyar, államilag támogatott helyet az általános orvosi karon. Ezt a szenátus is engedélyezte, tehát ennyivel nőtt az állami helyek száma. Vannak tehát kis engedmények, de nagy általánosságban nincs előrelépés, az alapprobléma továbbra is megoldásra vár. A külön tanévnyitó is ezt üzeni” – összegzett a MOGYE rektorhelyettese, Szilágyi Tibor. Hagyományok útján Románia legnagyobb egyetemén, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az új tanévben több mint kétezer magyar diák kezdi tanulmányai első évét alapképzésen, mesterin vagy a doktori iskolában – tudtuk meg Soós Annától, a BBTE magyar tagozatért felelős rektorhelyettesétől. „Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a BBTE a hagyományok útján halad. Ez a minőség és diáklétszám tekintetében az idei évre is érvényes. Ehhez jó kiindulópont a diákok bizalma: bár idén kevesebben érettségiztek Romániában, mi kissé még növeltük is a hozzánk jelentkezők számát. Programjaink minden szinten akkreditáltak és minőségiek, valószínűleg ez az, ami továbbra is vonzza a diákokat” – állapította meg a rektorhelyettes. Alapképzésen és mesterin is indítottak sikeresen új szakokat. Környezettudomány szak indult Sepsiszentgyörgyön alapszinten és gazdasági informatika mesteri Kolozsváron. Ez utóbbira egy helyre négyen jelentkeztek, úgyhogy sok bejáratott szakirányt is lekörözött. A nyáron arról olvashattunk, hogy a BBTE több szaka – köztük magyar nyelvű is – megszűnik. „Az elhíresült megszüntetési hullám voltaképp egy természetes folyamat eredménye. Azon szakok megszüntetését javasolja az egyetem, amely iránt több éve nincs érdeklődés. Ötévente ugyanis minden programot felülvizsgál a minőségbiztosítási társaság, és vagy ad rá működési engedélyt, vagy nem. Amikor egy program iránt éveken át nincs érdeklődés, nem javasoljuk a minőségi megmérettetésre, és kérjük a minisztériumtól a szaknévsorból való kivételét. A megszüntetés erről szólt, és magyar tagozaton általában távoktatási formára vonatkozott. Úgy látjuk ugyanis, hogy csökken a távoktatás iránti érdeklődés, hisz a köztudatban ma az él, hogy középiskola után kell egyetemre felvételizni és kevesebben választják a távoktatási formát. Ezért kértük a megszüntetést, tehát senki nem szüntette meg a fejünk fölött. A természetes folyamat következő lépése, hogy párhuzamosan új szakokat indítunk, olyanokat, amelyek iránt érdeklődés mutatkozik, illetve olyan szakokat, amelyek a magyar tagozat számára fontosak. Ilyen volt a gazdasági informatika, ilyenek a mesterin megjelenő új programok, hiszen a mesteri könnyebben alkalmazkodik a piac kérelmeihez. Alapképzésen minden területen meg kell tanulni a tárgyak alapjait, de mesterin például már bevonhatjuk a munkaadókat is a tervezésbe, és annak függvényében alakítunk ki új szakokat. A BBTE-n alap- és mesterképzésben több mint ötszáz szak működik, és nem minden évben indul képzés minden szakon. Vannak olyanok, ahol csak kétévente. Magyar tagozaton például a kolozsvári környezettudomány szak idén nem indult” – tájékoztatott Soós Anna rektorhelyettes. Időről időre kialakulnak népszerűbb szakok, és vannak olyanok, amelyek iránt visszafogottabb az érdeklődés. „Kevésbé népszerű szakokon is elindultak az évfolyamok, az érdeklődés alacsonyabb volt például a szociológián, de antropológiára Magyarországról érkezett népes csapat, akik úgy gondolták, hogy az itteni képzés megfelel az igényeiknek. Egyébként sokan érdeklődnek külföldről, több mint száz magyarországi diákunk van az induló első éven magyar tagozaton. Elsősorban pszichológiát tanulnak, de vannak antropológián, közgazdasági karon, teológiai karokon, és ez érvényes a mesterire is” – emelte ki Soós Anna. Szerinte egy magára adó egyetemnek fenn kell tartani az olyan szakokat, mint például a fizika és filozófia, még akkor is, ha gazdaságilag nem kifizetődő, az egyetem ugyanis nemcsak gazdasági szempontokról, hanem a tudományról szól. Idén viszonylag nagy volt az érdeklődés a BBTE-s reál szakok iránt, így például a fizikán valamennyi magyar helyet elfoglaltak, a kémián pedig akkora volt az érdeklődés, hogy más karok fennmaradt helyeit is odacsoportosították. Voltak szakok, ahol a tandíjmentes helyek sem teltek be, a fennmaradt helyeket pedig az olyan keresett szakok kapták meg, mint a pszichológia, tanítóképző, sport, informatika, kémia. Ranglisták vonzásában Az új tanévben több mint 12 ezren kezdik első évüket a BBTE-n, közülük nagyjából kétezren magyar tagozaton. A külföldi diákok tekintetében még nincsenek végleges számok, mert a nem uniós országokból érkezőknek a minisztériumi szűrőn is át kell jutniuk. Százötven unión kívüli kérés van a minisztériumnál, az érdeklődés egyértelműen növekszik. Egyrészt mivel az egyetem is sokat tett annak érdekében, hogy népszerűsítse magát, másrészt azzal, hogy nemzetközi rangsorokban figyelemfelkeltő helyet foglal el. „Nyilván a cél az, hogy minél előbb kerüljünk, de örülünk annak is, hogy megtartottuk a korábbi helyünket, és annak is, hogy szakterületi rangsorban a matematika a világ első kétszáz helyezettje közt van. A rangsorokon való szereplésnek belföldi és külföldi gravitációs ereje egyaránt van. Egy uniós állampolgár vagy azon kívül élő, egyetemet választó ezért is dönthet a BBTE mellett, nem csak az esetleg alacsonyabb tandíjak miatt” – vázolta a rektorhelyettes. Magyar nyelven csak a BBTE kínál doktori képzést Romániában, ez Soós Anna szerint Erdély értelmiségének utánpótlása szempontjából is fontos, hisz a külföldön doktorálók nehezen térnek haza. Nagy vihart váltott ki a szeptember elején érvénybe lépett sürgősségi kormányrendelet, amelynek értelmében a hazai egyetemekre akkor is be lehet iratkozni, ha a diák megbukott az érettségin. Az Oktatási Minisztérium a Hivatalos Közlönyben meg is jelentette az egyetemeken belüli speciális struktúrák, úgynevezett kollégiumok szervezési módszertanát. Ezzel kapcsolatban egyes egyetemeken felháborodásuknak adtak hangot, mások bejelentették: ha az első évet elvégzi a diák, és közben leérettségizik, másodévtől egyetemistaként folytathatja tanulmányait. „A BBTE a minőséget tartja elsődlegesnek. Így akik az egyetem diákjai szeretnének lenni, legalább egy alapmegmérettetésen, az érettségin át kell menniük, különben az egyetemi követelmények teljesítése gyakorlatilag reménytelen. A posztliceális képzés a középiskolákhoz tartozik. Fontos, hogy legyenek ilyenek, csak ne egyetemen. Másrészt az egyetemistákra nézve is sértő, ha ugyanazt a teret osztják meg azokkal, akiknek nincs érettségije” – fejtette ki a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes. A BBTE legtöbb szakára egyébként nem elég az érettségi eredmény, külön felvételi rendszer is működik. A jogi karon intelligenciateszt volt, tehetségfelmérés a színházi és a sportkaron, de legalább egy esszét mindenkinek el kellett készítenie, és ennek nyomán is utasítottak el jelentkezőket. „Voltak félelmek, de a felvételiztető karokon a bejutott diák megbecsüli a helyét, másrészt az érdeklődés meghaladta az előző években tapasztaltat. Persze úgy is segítettünk, hogy tavasszal versenyeket szerveztünk, és az eredményt elismertethették a felvételi írásbeli helyett” – tudtuk meg Soós Annától. Bentlakás: ennyi jut Az elmúlt esztendők során felújították, korszerűsítették a BBTE bentlakásait, tavaly tavasszal adták át az úgynevezett sportbentlakást, így a férőhelyek száma összesen 5200. Ez a szám az igények mintegy 30 százalékát elégíti ki, mert nem minden egyetemista tanul Kolozsváron, és sokan nem igényelnek bentlakáshelyet. A közeljövőben nem várható a helyek számának bővülése. Az ösztöndíjrendszerből a minisztériumi szabályozásnak megfelelően minden szak azonos arányban részesül, ilyen jellegű juttatást a hallgatóknak nagyjából egyharmada kap érdem-, tanulmányi- vagy szociális ösztöndíj formájában. Vannak magánösztöndíjak is, amelyekkel a kiváló hallgatókat vagy bizonyos hallgatókat támogatnak, létezik kutatói ösztöndíj is, amely az előző ösztöndíjakkal összevonható és egész tanévre érvényes. Szakkollégiumi bentlakáshelyeket is igényelhettek idén a magyar tagozaton tanuló diákok: hét hallgatót vettek fel, négyet elutasítottak. „Tudományos diákköri munka régóta működik az egyetemen, 2004 óta a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet ernyője alatt. Különböző karokon, szakonként vagy azon belül is több olyan csoport alakult, amelyek a tudományos kutatás irányába indították el a diákokat. A tavalyi év során sikerült beindítani a szakkollégiumot úgy, hogy a hagyományosan szakkollégiumnak nevezett komponensek mindegyike meglegyen, vagyis bentlakást is tudtunk rendelni hozzá, mert az együttélés szintén fontos feltétele annak, hogy a szakkollégiumok elérjék a céljukat. Egy induló rendszerben akadnak nehézségek, az egyik az, hogy a diákok körében még mindig nem terjedt el eléggé a híre, hogy ezt érdemes felvállalni, és idén sem lett emelkedett a jelentkezők száma. De ennek még fejlődni kell, és majd ha mi is a száz feletti évszámot írhatjuk, mint például az Eötvös József Collegium Budapesten, reméljük, hogy létszámban is növekedni tudunk” – vázolta a helyzetet Soós Anna. A magyar tagozat életét tekintve az olyan, hagyományosnak számító programok megvalósítása is fontos cél, mint a Tudományos Diákköri Konferencia, olyan meghívottak előadására várják a hallgatóságot, amelyek tudományterületektől függetlenül mindenki számára érdekesek lehetnek. Remélhetőleg ilyen lesz Frei Zsolt fizikus vagy Monok István irodalom- és művelődéstörténész előadása. A tagozat általános hangulatáról is kérdeztük a rektorhelyettest. „Harmadik éve kezd normalizálódni a helyzet: lehetővé vált a ranglétrán való előrelépés, a magyar tagozatra is sikerült behozni új embereket. Most már nem küszködünk a néhány évvel ezelőtti tanárhiánnyal. Ez nyilván a közhangulatot is meghatározza. A magyar tagozaton is kialakultak kutatócsoportok, de az egész romániai oktatást sújtó alulfinanszírozás a magyar tagozatnak is nagy gondot okoz.” Új campus, új szakok Szeptembertől modern bentlakás várja a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi diákjait. Az építkezési munkálatokat az egyetem 2013 októberében kezdte el, és egy év alatt sikerült felépíteni a háromemeletes, 240 férőhelyes diákotthont. Hasonló beruházások zajlanak a csíkszeredai campuson is, ahol októbertől több mint száz hallgató veheti birtokába a bentlakás felújított szobáit. A januárig tartó teljes felújításon kívül új labor- és tantermeket alakítanak ki, emellett pedig az épület Temesvári sugárútra nyíló szárnyát is bővítik. A kolozsvári karon újdonság a diplomácia és interkulturális tanulmányok című magiszteri képzés akkreditációja. A képzés a nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szak keretében indult. A Sapientia évek óta Románia legjobb magánegyetemének számít. Az Ad-Astra Társaság kimutatásai szerint a 2002–2011 közötti időszakban kutatás terén a Sapientia EMTE az akkori 28 romániai magánegyetem között az első, a 75 (állami és magán-) egyetem között a huszadik. Ezt a helyet mai napig megtartotta a magánegyetemek között. „Mind a felvételi eredmények, mind pedig a diáklétszám a tavalyi tanévhez hasonlóan alakult, így megközelítőleg 2200 hallgató kezdte meg idén is tanulmányait nálunk. Pontos adatokkal azonban a tanév eleji hallgatói mozgások miatt még nem rendelkezünk. A már említett új kolozsvári magiszteri képzés mellett Csíkszeredában két új alapképzést hirdettünk meg, a humánerőforrások és génsebészet szakokat” – vázolta Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Partiumi helyzetkép A Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) 19 szakon hirdettek felvételit alapképzés és 8 mesteris programon. A szakok egy része esetében érettségi jegyek alapján felvételiztettek, de képességfelmérő interjúk és felvételi beszélgetések is zajlottak, a legkomplexebb felvételi a képzőművészet szakon volt. Románia első akkreditált magyar nyelvű egyetemén nagyjából 950 hallgató tanul, 150 főállású oktató dolgozik és három karon (bölcsészettudomány, közgazdaságtudomány, művészet) folyik az oktatás. Az Arany János Kollégiumban összesen 192 hely van 2-4 ágyas szobákban. A tanévnyitót október 2-án a Szigligeti Színházban tartják. Az információk az egyetem honlapjáról származnak, a PKE-n ma, október 2-án tartják a megnyitót. A szociális-, érdem- és tanulmányi ösztöndíjak mellett a diákok a Sapientia karain különböző alkalmi ösztöndíjakra pályázhatnak, amelyek összege jóval meghaladja a romániai átlagbért. „Ezek között megemlíteném a Ferber, dr. Lupán Ernő, Domokos Pál Péter vagy Komyathy-ösztöndíjakat, illetve a Velux-, és OTP által biztosított ösztöndíjprogramokat. A számos külföldi mecénás számára a hatékonyabb eljárás érdekében a csíkszeredai karokon külön PayPal fiókot hoztunk létre, ahová a támogatók eljuttathatják adományaikat, amelyekkel hozzájárulnak az egyetem kimagasló nemzetközi eredményeihez.” A teljesség igénye nélkül: a Morgan Stanley által szervezett programozói világverseny budapesti fordulóján második és harmadik helyezést értek el a sapientiás diákok. Második helyezést ért el egyik hallgató a Digilent Design Contest verseny európai szakaszán, továbbjutva a verseny sanghaji döntőjébe. Az oktatási módszerek is számos nemzetközi elismerésben részesültek, az informatikai oktatási módszert például a Best Practices in Education díjjal tüntették ki. Csíkszeredában nagyjából valamennyi bentlakást igénylő hallgatót el tudnak szállásolni az egyetem campusán, hasonlóan Marosvásárhelyhez. Kolozsváron sajátosabb a helyzet, az egyetem különböző, „külsős” intézményekkel kötött szerződést a hallgatók kollégiumi helyeinek biztosítása érdekében. Az egyetem elhalasztotta néhány kihelyezett szak indítását, viszont szerződést kötött a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatallal, és vállalta, hogy jövőre elindítja az agrár szakot. A helyszínként szolgáló mezőgazdasági líceum épületének felújítási munkálatai és a laborok felszerelése már elkezdődött. A legnagyobbak A legnagyobb egyetemek diáklétszám szerint (2013): 1. Babes–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár: összesen 36391 hallgató, közülük 13 628-an fizetéses helyeken; 2. Bukaresti Egyetem: 30 487 hallgató, közülük 9241 fizetéses helyeken; 3.Iasi-i Alexandru Ioan Cuza Egyetem: 26 200 egyetemista, közülük 9188 fizetéses helyeken; 4. Bukaresti Műszaki Egyetem: 25 382 hallgatóból 2699-en tanulnak tandíjért; 5. Bukaresti Közgazdaság-tudományi Egyetem: 23 678 hallgató, 11 464-en fizetéses helyen; 6. Craiovai Egyetem: 20 088 egyetemista, 7104-en tandíjat fizettek. Városi összesítésben Bukarestben él a legtöbb egyetemista, a második hely Kolozsváré. A 2012/2013-as tanévben 48 állami és 56 magánegyetem működött. Bár az érdeklődés egyre nagyobb az összlétszámhoz képest, a külföldi hallgatók száma a Sapientián egyelőre elenyésző, nagyjából egy százaléknyi. Az egyetemet választó külföldi diákok – egy kivétellel – Magyarországról érkeztek, körükben a kolozsvári filmművészet, fotóművészet, média, valamint a marosvásárhelyi gépészmérnöki szak a legnépszerűbb. A Sapientia is egyértelműen elutasítja, hogy érettségi nélküli hallgatókat vegyen fel. „Ezt a próbatételt nem kikerülni kell, hanem egyszerűen segíteni a diákokat abban, hogy sikeresen levizsgázzanak. A Sapientia évek óta érettségi felkészítőket tart Csíkszeredában és Marosvásárhelyen román nyelv és irodalomból, illetve matematikából. Nemcsak az érettségi előtt, hanem a nyár folyamán is, az őszi pótérettségit megelőzően” – fogalmazott Dávid László, a Sapientia EMTE rektora. Merre legyen az előre? A felsőoktatás finanszírozását vizsgáló országos tanács a közelmúltban közzétett jelentése az elmúlt évek felsőoktatási tendenciáit vizsgálja, és javaslatokat fogalmaz meg a további költségvetési eljárásokra. A jelentésből kiderül például, hogy az elmúlt hét-nyolc év folyamán közel felére csökkent az egyetemisták száma. Míg 2007–2008-ban még összesen (a magán- és állami egyetemeken) több mint egymillió egyetemistát tartottak nyilván, addig a 2013–2014-es tanévben már csak 540 560-at, vagyis nem egészen a felét. Leginkább a magánegyetemek hallgatósága, illetve a fizetéses helyeken tanuló diákok száma csappant meg: 2013–2014-es tanévben csak 79 ezren tanultak magánegyetemen, szemben a 2008–2009-es tanév 410 ezres számával. A diáklétszám csökkenése azelső évre beiratkozók számát tekintve is jól érzékelhető. A 2007–2008-as tanévben 285 ezren kezdték első évüket alapképzésen, a 2013–2014-es tanévben – állandó csökkenő tendencia mellett – már csak 128966-an. Míg hét évvel ezelőtt még 141 ezren állami, 144 ezren pedig magánegyetemen kezdték az alapképzés első évét, addig tavaly 106 ezren döntöttek az államiképzés mellett, és csupán 22 251-en kezdtek magánegyetemeken. Vagyis összesen 122 018-cal kevesebb gólya volt tavaly a magánegyetemeken, mint hét évvel korábban. Az egyetemisták létszámának csökkenése főként három tényezőnek tudható be: egyrészt a rendszerváltás óta kevesebb gyerek születik, ugyanakkor a 2005-ben elindított bolognai folyamat hatásai is érződnek néhány éve. Az is biztosan az okok között van, hogy az utóbbi években – a szigorúbb körülményeknek köszönhetően – jelentősen csökkent a sikeresen érettségizők száma. Az egyre csökkenő hallgatólétszám és a mind kevesebb fizetéses helyen tanuló diák a CNFIS szerint az állami támogatásoktól való hangsúlyosabb függőséghez vezet majd, több magánegyetem a csőd szélére juthat. A jelentésből kiderül: 2013-ban a felsőoktatás költségvetési támogatás összesen 1,7 milliárd lej volt, a hazai össztermék (GDP) 0,29 százaléka. Ha figyelembe vesszük a 2012-es 4,95 százalékos inflációt, az előző évesnél is kisebb az összeg. Egyébként 2009 óta folyamatosan csökken az állami egyetemeknek szánt költségvetési támogatás. Tavaly az állam hallgatónként 1222 eurót fizetett, míg az OECD-államokban (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, amelynek Románia nem tagja) 2010 óta az átlagos érték 10600 euró. Az Eurostat adatai szerint az unióban Romániában a legalacsonyabb az oktatás költségvetési támogatása (2011-ben mindössze 3,07 százalék) és az egyetlen olyan ország, amelyben 2009 és 2011 között csökkent a hazai össztermékhez viszonyított támogatási arány. Egymillió Erasmus-gyermek született Szeptember 22-én tett közzé az Európai Bizottság egy, az Erasmus-program hatásairól készített tanulmányt. A kutatás 80 ezer hallgató és vállalkozás válaszait dolgozta fel, ezzel a legszélesebb körű ilyen jellegű vizsgálatnak számít. A tanulmány szerint az egykori Erasmus-ösztöndíjasok nagyobb valószínűséggel választanak külföldi párt maguknak: a volt Erasmus-diákok 33 százalékának van külföldi társa, míg a tanulmányaikat otthon végzők 13 százalékának a párja külföldi származású. Az Erasmus-diákok 27 százaléka köt hosszú távú párkapcsolatot a csereprogram alatt. Ezért az Európai Bizottság becslései szerint 1987 óta mintegy egymillió gyermek születhetett Erasmus-ösztöndíjasok kapcsolatából. A külföldi tapasztalatokkal rendelkező hallgatók tanulmányaik befejezése után jóval előnyösebb helyzetből indulnak a munkaerőpiacon. A kizárólag hazai képzésben részt vevő társaikkal összehasonlítva a külföldi tanulmányi vagy képzési tapasztalatokkal rendelkezők körében 50 százalékkal alacsonyabb a tartósan munkanélküliek száma, és a tanulmányok elvégzésétől számított öt év múlva 23 százalékkal kevesebb köztük a munkanélküli. Az Erasmus-hallgatók 40 százaléka tanulmányai elvégzése után legalább egyszer tartózkodási országot váltott, vagy munkát vállalt külföldön, mintegy kétszer annyian próbáltak közülük szerencsét külföldön, mint a csak hazai képzésben résztvevők. A nemzetközi tapasztalattal rendelkező diákok 93 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy külföldön éljen, ezzel szemben otthon maradt diáktársaik csupán 73 százaléka nem zárja ki ezt a lehetőséget. A 2014 januárjában indult Erasmus+ program révén 4 millióan mehetnek külföldre a következő hét évben (2014-2020), köztük 2 millió felsőoktatási hallgató és 300 ezer oktató. Az új program ezenkívül 135 ezer, nem európai partnerországból érkező hallgatónak és dolgozónak biztosít ösztöndíjat. Az új oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram, az Erasmus+ a következő hét évben a korábbiakhoz képest 40 százalékkal több, mintegy 50 milliárd eurós forrásból gazdálkodhat. Dénes Ida | Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2014. október 2.Egyetemi futószalagAz első felületes élményeken túl, az ünneplő ruhás hivatalos évnyitóra, illetve a sokkal lazább élményeket ígérő évindító partira készülve gyakorlatilag megkezdődött az idei felsőoktatási tanév. Ahogy az ilyentájt lenni szokott – a nyugatabbra dívó szeptemberi évkezdéshez valamiért továbbra sem felzárkózó ütemtervnek megfelelően. Hogy ez jelent-e gondot, és ha igen, mekkorát az egyéb, amúgy követendőnek ítélt európai felsőoktatási ösztöndíj- és továbbképzési rendszerekbe való beilleszkedés tekintetében, nem tudni. Vélhetően áthidalhatatlant nem, az már túl sok érdeket sértene, hogy ennyire szó nélkül hagyják. Megvannak nekünk a jóval fontosabb, homlokot ráncba rántó gondjaink. Tekintsünk végig először talán elvi síkon: miként tudja érvényesíteni a középiskolát végzett fiatal a továbbtanuláshoz való jogát? Máris kijelenthető, hogy e tekintetben a jogok olyan mérvű szabadsága tombol Romániában, hogy bárhol, bárki megnyalná utána mind a tíz ujját. Az idei tanév ugyanis egyes intézményekben azok számára is megkezdődhet, akik képtelenek voltak átevickélni az érettségi vizsgán. Miközben a világ egyre több országában vallják és alkalmazzák azt az elvet, miszerint az állam legjobb befektetése a minőségi oktatás körülményeinek megteremtése, nálunk jogszabályi engedélyt nyert a bányászbéka nívója. Az oktatás felfelé való homogenizálása helyett az egyetemek érettségi előkészítővel csábítanak, becsapva a fiatalokat, éveket rabolva az életükből. Másrészt a munkaerőpiac egyértelmű jelzéseinek figyelembe vétele, az azokhoz való alkalmazkodás helyett dömpingtermelés zajlik egyes, nemhogy elhelyezkedési perspektíva nélküli, de általános műveltséget sem kínáló szakokon. A jelek és közzétett álláspontok alapján ítélve a magyar nyelvű egyetemi oktatás nem hajlandó beállni e dicstelen sorba. A magyarországi, illetve még nyugatibb mintákat követve egyre több szakon alkalmassági, felkészültségi vizsgáztatást is alkalmazva igyekeznek nemcsak szűrni, de üzenni is: az egyetem elvégzése nemcsak alapjog, de súlyos felelősséggel is jár. Mert a mindenkori társadalmak egészséges struktúrájának alappillére a diplomás ember – feltéve, ha tudást és tartást csatol az egyetemi oklevél mellé. A klasszikus példa szerint a hihetetlen eredményeket hozó finn oktatási módszert csomagban, készpénzért akarta megvásárolni a dél-koreai kormány. Annak egyes elemei ma is fellelhetők az első ázsiai kistigris irigyelt megvalósításaiban. Igaz, ők nem az érettségi „leárazásával”, az egyetemi futószalag beindításával kezdték. Csinta Samu Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2014. október 2.Kis lépésekkel a szakadék fölöttMegkezdődött az elnökválasztási kampány. Ebből az alkalomból a magyar, a székely s az RMDSZ-rendezvényeken most már minden jel szerint kötelező román himnusz elhangzása után Kelemen Hunor megtartotta élete legjobb beszédét. Ha nem vennénk tekintetbe, hogy rajthoz állt az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje, Szilágyi Zsolt is, bizony nem értenénk, miért tartogatta a lényegről szóló mondanivalóját egy tét nélküli mérkőzésre. Mert ez a meccs csak a román államelnöki tisztség szempontjából tét nélküli, elvégre arra mindkét magyar jelölt esélytelen. Egyébként egy rendkívül fontos, Kelemenék szempontjából húsba vágó kérdésről szól: a 2016-os választásról. Arról, hogy lehet-e továbbra is bukaresti paktumpolitikát folytatni az erdélyi magyar választók feje felett, figyelmen kívül hagyva a távlati célokat, lehet-e elbeszélni az autonomista erők mellett, vagy muszáj lesz egyezségre jutni velük. Amit az RMDSZ tényleges csúcsvezetése, a Kelemen mögötti háttérhatalom – amelynek volt ereje az elnök akarata ellenére is kormányon tartani a szövetséget – nagyon nem szeretne. A lehetséges lehetetlen Az RMDSZ vezető grémiuma ugyanazt játssza az autonomista táborral, amit a románság a magyarsággal, s amit Szabédi László Jordáky Lajoshoz címzett emlékezetes, sokat idézett levelében úgy fogalmazott meg, hogy „mindent meg kell adni a magyaroknak, amit meg nem adni lehetetlen.” Ha Szilágyi Zsoltnak sikerül Kelemen Hunort megszorítania, netán legyőznie az elnökválasztás során, 2016-ban nehéz lesz fölényeskedni és az RMDSZ-t úgy beállítani, mint egyetlen esélyes magyar szervezetet. Így válik érthetővé, hogy Kelemen hirtelen olyan dolgokat mondott ki egymással szoros összefüggésben, amire lassan húsz éve várunk. Hogy le kell építeni a tabukat, hogy világos, őszinte párbeszédre van szükség a románság és a magyarság között, hogy az autonómiaprogramot a román fél felé is artikulálni kell. Hogy ne mások mondják példaértékűen a kisebbségi kérdés romániai megoldását, hanem mi magunk, hogy száz esztendős ígéret valóra váltását várjuk a román féltől, amikor síkra szállunk az autonómiáért. Hogy ebben az országban nem albérlők vagyunk, hanem tulajdonosok, hogy nem az adottságokat kell méricskélni, hanem a lehetőségeket számba venni. Így nyernek értelmet Victor Ponta szavai, aki szerint az autonómia-statútum Kelemen Hunor kampányfogása. Ponta esetében ugyan teljesen esetleges, hogy kijelentéseinek van-e bármi ténybeli alapja, Traian Băsescu politikai hagyatékának a nácikhoz való hasonlítása megmutatta, hogy a magyar baloldalhoz hasonlóan bármire képes, ha retorikai túlzásokról, pontosabban hazug rágalmazó fekete propagandáról van szó. S ezt természetesen nem Băsescu védelmében mondom, aki egyébként a tárgyszerű bírálatra igencsak rászorul. Prefektusi autonómia A statútum egyébként nem meglepő módon kiszámítható, prognosztizálható visszhangot keltett román és magyar berkekben egyaránt. Szövegezői egyszerre próbáltak megfelelni az autonómiakövetelő magyarság igényének és az etnokratikus, centralista, magyarellenes román politikai elit ízlésvilágának. Egyik sem sikerült maradéktalanul. Az RMDSZ szakértői olyan tervezetet hoztak össze, amelyet az összromán felháborodás mellett a magyarok sem éreznek magukénak. Amely megismerése után – a Székely Nemzeti Tanács tervezetével ellentétben – aligha nyerné el 200 ezer ember elfogadó egyetértését. Már csak azért sem, mert a tervezetben foglalt terület, a három, Székelyföldet is nagyjából magába foglaló megye, amely az RMDSZ elképzelései szerint az autonóm Székelyföldet alkotná, román többségű, a Székelyföldhöz soha nem tartozott területeket is tartalmaz. Így a magyar többség jelenléte egyáltalán nem lenne annyira masszív és egyértelmű, mint ma Hargita és Kovászna megyében. S miután a tervezet szinte teljhatalmat ad a román kormányt képviselő prefektusnak, csak egyetérthetünk a magyar nemzeti radikalizmussal aligha vádolható Salat Leventével, aki szerint az RMDSZ elképzelésében „végső soron a prefektuson múlik, hogy van-e autonómia vagy nincs, legalábbis a jogszabályalkotással kapcsolatos hatáskörök terén.” Az pedig végképp nonszensz, hogy alkotmánymódosításhoz kössék a tervezet elfogadását, hisz ha van bármiféle értelme egy magyar szempontból ennyire gyenge tervezet benyújtásának, akkor legfeljebb az lehet, hogy az elfogadáshoz ne legyen szükség alkotmánymódosításra. A román reakciók várhatók voltak, minden politikai erő elutasította az RMDSZ oly puha, a román nemzetállam irányában oly megengedő tervezetét, a minősítések nem sokkal jobbak annál, mint amit tíz esztendeje, a megalakuláskor az SZNT és az EMNT kapott. „Szélsőséges”, „méltatlan”, „kabaréba illő”, „alkotmányellenes”, „provokatív”, „gyűlöletet szító” – íme néhány jelző. Újra bebizonyosodott: nem lehet a neptuni sugárúton menetelve, a román politikai elittel egyezkedve, nyíltan magyarellenes erőkkel paktálva autonómiapolitikát folytatni. Azt csak konfrontáció vállalásával, a nemzetközi fórumokon való kőkemény kiállással, társadalomszervezéssel, messze hangzó tiltakozásokkal lehet. Ha nem jelenünk meg megoldandó problémaként a román politikai horizonton, soha nem vesznek komolyan minket. Szeletelt elefánt Több mint húsz éve vette tervbe az RMDSZ a statútum megfogalmazását – a brassói kongresszus által megszabott határidő letelte óta felnőtt egy generáció. Markó Béla azonban képes volt a csíkszeredai kampánynyitón azt állítani: „Megrökönyödhettek, akik 25 éve abból éltek, hogy az RMDSZ-en számon kérték az autonómiát. Most már nem tudják ezt rajtunk számon kérni, mert elkészült a törvénytervezet.” Nem az a probléma tehát, hogy közel két évtizedet késett egy olyan politikai cselekedet, önépítő lépés, amely csak a magyar politikai akarattól függött, miközben történelemi lehetőségek húztak el mellettünk egymás után, a koszovói nemzetközi rendezéstől Románia EU-csatlakozásáig – utóbbinak feltételt szabhatott volna a magyar diplomácia szövetségben a magyar érdekképviselőettel. Nem. Markó szerint az a probléma, hogy erre egyesek mertek folyamatosan figyelmeztetni, és gyorsan meg lehet vádolni őket azzal, hogy „ebből éltek”. S ki teszi mindezt? Aki 1996 óta abból él, hogy maga alá szervezte a középgárdát, vazallusává tette a civil társadalmat és sajtót, s aki neptuni pályára állította az RMDSZ-t, eljátszva a legfőbb ütőkártyát, az önálló erdélyi magyar külpolitikát, ingyen adva oda azt a bizonyos libát. Mielőtt túldicsérnénk a hirtelen radikálissá vált Kelemen Hunort, hadd említsük meg azt is, hogy az utóbbi időben megnyilvánulásai nem épp az önálló magyar politizálásról szóltak. Például annak kifejtése, hogy kedvező fejlemény a magyarellenes soviniszta Corina Creþu Európai Bizottságba való jelölése, aki beiktatásával majd átlényegül, és már nem a PSD-t képviselői, és nem is Romániát, hanem az Európai Bizottságot. Finoman szólva aggasztó a skót népszavazással kapcsolatos ama meglátása is, miszerint kedvező a szavazás végeredménye, mert a realitásérzék hiányáról tanúskodik. De a fentebb dicsért beszédnek is van legalább egy problematikus kitétele, amely nyilván az eddigi politikát hivatott legitimálni, eladni a választóközönségnek. Beszédében Kelemen újracsomagolta a Domokos Géza által fémjelzett „apró lépések politikáját”. Az általa közzétett „dakota mondás” szerint az elefántot szeletenként kell megenni. Nos, válaszképp a dakota mondások Kárpát-medencei elterjesztőjét kell idéznem: „A szakadékot nem lehet két kis lépéssel átugrani.” Borbély Zsolt Attila Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2014. október 2.XVIII. Szent Mihály NapokIdén is, szeptember utolsó hétvégéjén, mint ahogy ez már hagyományossá vált, a hétfalusi csángó közösség legnagyobb éves rendezvénysorozata zajlott le, a Szent Mihály Napok, a Négyfalusi Polgármesteri Hivatal és a Hétfalusi Magyar Ifjúsági Klub (HMIK) közös szervezésében. A hivatalos péntek esti megnyitót már egész héten zajló programok előzték meg, teke-bajnokság, 66-os kártyajáték, szerdán, szeptember 24-én pedig az Osonó Színházműhely – Ahogyan a víz tükrözi az arcot című előadását tekinthették meg a négyfalusiak, előadás melyet kötetlen beszélgetés követett a színtársulat színészeivel, mely, akárcsak az előadás rendkívűli népszerűségnek örvendett a közönség körében. A péntek esti hivatalos megnyitó rendezvényen a sepsiszentgyörgyi Rustik zenekar biztosította a jó hangulatot, ezt előzte meg a komollói nőszövetség amatőr színjátszócsoportjának három felvonásos vígjátéka. Az egybegyűlteket Géczi Gellért alpolgármester, és Bálint Anikó HMIK alelnök köszöntötte. A szombati programot a gyerekeknek szánt kézműves foglalkozások nyitották meg, ugyancsak szombaton zajlottak le a sportrendezvények, a focikupa, melyet Apáca csapata nyert meg, az asztali tenisz, illetve csocsó bajnokság. A Barcasági Csángó Alapítvány udvarán felállított színpadon fellépett Zajzoni Rab István Középiskola báb- és színjátszó csoportja, A George Moroianu Középiskola színjátszócsoportja, melyet a kolozsvári Váróterem Projekt előadása követett. Rendhagyó módon az idén borkóstoló is volt, Balla Géza pincészeteből kóstolhattak ménesi borokat az érdeklődők, és nagy sikernek örvendett Magdó István fényképész kiállítása is, melyet a hétvégén többszáz érdeklődő látogatott meg. Sor kerűlt Hochbauer Gyula tanár úr „Itt: Karáncsonyok Között” című könyvének a bemutatására is, a szombat délután folyamán pedig gyerektáncházon is részt vehettek a rendezvénysorozat legífjabb látogatói. A koncertek sorozatát a HMIK band nyitotta meg a nagyszínpadon, őket követték a magyaroszági Ocho Macho együttes, mely reggae stílúsú számaival elvarázsolta a hideg ellenére is a makacsul kitartó közönséget. Az estét a borkertben lezajló élőzenés mulatság zárta. A vasárnapi programot az négyfalusi református templomban megszervezett Ökumenikus Istentisztelet nyitotta meg, melyet megelőzően a templomkertben felállított sátorban a gyulafehérvári Caritas otthongondozói központ munkatársai biztosítottak ingyenes egészségügyi felmérést az érdeklődők számára. Ezidő alatt a háromfalusiak Zajzoni Rab István költőre emlékeztek, és koszorúzták meg a temetőben levő síremlékét, utána pedig indult a hagyományos szekeres felvonulás, mely az idén is, mint mindig Négyfalu két végéről és Háromfaluból hozta a néptáncosokat, érdeklődőket a városközpontban megszervezett ünnepélyes pillanatra, utána pedig a Csángó Alapítvány udvarán megszervezett szabadtéri majálisra, ahol már javában készűlt a hagyományos csángó pityóka-tokány, és kézműves vásár várta az érdeklődőket. A rendezvény kezdetén köszöntötte a jelenlevőket Géczi Gellért alpolgármester, Römer Ambrus Sándor Mihály Brassó megye prefektusa, illetve Nagy István, Négyfalu testvértelepülésének, Kisújszállásnak önkormányzati képviselője. Következtek a néptáncok, majd a szentegyházi Kartal együttes, és a csíkszeredai Role együttes szórakoztatta a közönséget. Nem maradt el a városon keresztülhaladó töklámpás-felvonulás sem. Azt est záróakkordjait a Takáts Tamás Blues Band együttes zeneszámai hangoztatták, zakatolt a vonat, és a jelenlevők pedig többször is „pocsolyába léptek” mégcsak képzeletben is, amikor a szervezők Takáts Tamással közösen énekelték el a színpadon a „Pocsolyába léptem, sáros lett az új cipőm” nagysikerű slágerét, ezzel egyúttal zárva is a sikeres rendezvénysorozatot. A szervezőcsapat nevében köszönetet érdemel minden lelkes résztvevő, aki jelenlétével színesebbé, csodálatosabbá tette a rendezvénysorozatot, nem utolsó sorban köszönet jár az önkénteseknek és a támogatóknak is, akik nélkűl e sikeres rendezvénysorozat nem válhatott volna valóvá. erdon.ro 2014. október 2.Az egyházak képviselőivel találkozott Semjén ZsoltA történelmi egyházak Hargita megyei vezetőivel találkozott Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke csütörtökön Székelyudvarhelyen. A kormányfőhelyettes Borboly Csaba és az udvarhelyi Őszi Vásár szervezői meghívására érkezett Hargita megyébe. A találkozón beszámolt a magyar kormány főbb intézkedéseiről, köztük a határon túli magyarságot is érintő olyan eredményekről, mint a kedvezményes honosítás – a külhoni magyar állampolgárok száma lassan eléri az egymilliót –, a keresztény szellemű alkotmány elfogadása és a hagyományos értékek védelme. Borboly Csaba megyeelnök a közösségi tulajdon megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, amelyben a közbirtokosságoknak nagy szerepük van, továbbá a fiatalok elvándorlásának problémájára is felhívta a figyelmet, amely jelenség ellen tenni kell. A megyei tanács Kisfalu programjával utóbbi célt követik, hiszen az infrastruktúra kiépítésével, illetve fejlesztésével a 300 főnél kevesebb lakosú településeken lehetőséget teremthetnek fiatal pároknak, hogy mindössze 5-6000 euróból kezdjenek új életet, ami városon jóval többe kerülne. A megyeelnök szerint a cél érdekében erősíteni kell az egyház szerepét a közéletben. A Borboly Csaba meghívására megtartott munkaebéden a római katolikus egyház részéről jelen volt Tamás József segédpüspök, Mátyás Károly udvarhelyi főesperes, Pál Vilmos Barna alcsíki főesperes, valamint Portik-Hegyi Kelemen gyergyószentmiklósi főesperes, a református egyház részéről Szatmári Szilárd főjegyző, az unitárius egyház részéről pedig Simó Sándor udvarhelyi esperes és Szombatfalvi József keresztúri lelkész. maszol/közlemény 2014. október 2.Megérkezett Kolozsvárra Orbán Viktor kormányfőCsütörtökön este hét óra előtt szállt le Orbán Viktor magyar miniszterelnök repülőgépe Kolozsváron. A reptéren tudomásunk szerint többek között Horváth Anna alpolgármester és Vákár István, a megyei tanács elnöke várta a politikust. Ezt követően a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen fogadták, ahol a sajtó képviselőinek köszönt, majd az intézmény vezetőségével vonult félre tárgyalni. A Sapientia munkatársai ezután arra kérték a sajtósokat, hogy mielőtt a privát beszélgetés véget érne, hagyják el a helyszínt. Orbán Viktor csütörtök este az Erdélyi Református Egyházkerület püspökségén vacsorázik és ott is tölti az éjszakát. Pénteken délelőtt felavatja az egyházkerület által működtetett szakiskolát. Az ünnepség után a kormányfő a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványt keresi fel. Kustán Magyari Attila maszol.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
