|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 681 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 661-681 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. november 4.Vass még reménykedik államtitkári kinevezésébenAz ígéretek ellenére 50 nap után sem érkezett válasz a kormányfői hivataltól arra a kérdésünkre, mikor nevezik ki az egészségügyi minisztérium negyedik államtitkárát. Mint ismeretes, a tisztség várományosa Vass Levente, akit az RMDSZ néhány Maros megyei politikusa folyamatosan támad. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint semmi köze az állítólagos belső súrlódásoknak a március óta esedékes kinevezés halogatásához. A marosvásárhelyi fiatal orvos-politikus mindmáig ragaszkodik a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) március 17-én hozott döntéséhez, melyben őt nevesítették a tisztség várományosaként. „Továbbra is az RMDSZ államtitkárjelöltjének tekintem magam. Meggyőződéssel állítom, hogy a szövetség mindössze a belső gáncsoskodások miatt nem tudott érvényt szerezni a Szociáldemokrata Párttal kötött egyezségnek” – nyilatkozta lapunknak Vass, nyomatékosítva, hogy „eddig”. A magát belső ellenzékiként meghatározó orvos derűlátó a jövőt illetően. A kampány ideje alatt ugyanis teljes mellszélességgel kiállt Kelemen Hunor mellett, akinek a megszavazására nemcsak videoüzenetben biztatta a közösségi portálok felhasználóit, de egy egészségügyi menedzsmenttel kapcsolatos konferenciára is meghívta szónokként. „Semmi összefüggés nincs az esetleges kinevezésem és a kampányban tett szolgálat között. Utóbbit szívesen és meggyőződésből tettem” – szögezte le. Kérdésünkre, hogy több mint fél évvel a nevesítése után Vass miért nem foglalhatta el tisztségét, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kitérő választ adott. „Azért, mert nem nevezte ki a miniszterelnök. Hogy miért, nem tudom, tőle kellene megkérdezni” – mondta, mintegy megismételve Borbély László politikai alelnök szavait, aki szeptember közepén szintén azt tanácsolta, hogy kérdésünkkel forduljunk a miniszterelnökhöz. Ő úgy tudta, hogy Vassnak is, mint minden egyes tisztségviselőnek átvilágításon kell átesnie. Ha valóban így van, a vásárhelyi urológus a román politikai paletta leghosszabb ideig ellenőrzött szereplőjének számít. Ugyanakkor mindkét RMDSZ-vezető tagadta, hogy az utolsó államtitkári tisztség körüli huzavonának köze lenne a Vass Leventét érintő belső vitákhoz. „Nem hinném, hogy Victor Ponta az RMDSZ-en belüli vitákkal foglalkozna, az már kész röhej volna” – vélekedett a szövetségi elnök. Hozzátette, az RMDSZ mindenképp megvárja az elnökválasztás lejártát, majd utána bizonyos dolgokat átgondolnak. „Egészségügyi vagy más államtitkár kinevezésére csak a választások után számíthatunk; amennyiben kormányon maradunk” – tette hozzá. A Krónika szeptember 16-án a miniszterelnöki hivatal sajtóosztályához fordult a Kelemen és Borbély által javasolt kérdéssel. Ott többnapos türelemre intettek, de másfél hónap után sem adtak választ. Nem feltétlenül rosszindulatra vagy nacionalizmusra, sokkal inkább hanyagságra vall, hogy a kormány még mindig nem nevezte ki az RMDSZ által nevesített államtitkárjelöltet – vélekedett Bárányi Ferenc. A Krónikának nyilatkozó volt egészségügyi miniszter, aki 1996 és ’98 között irányította a szaktárcát, úgy vélte: az államtitkárok jelenléte az intézményben fontosabb, mint a titkárnőké vagy maroktelefonoké. „Egy miniszter képtelen egyedül átfogni a tárca működését. Ahány küllője van egy ernyőnek, annyi államtitkára kellene legyen egy minisztériumnak. Magyarországon még helyettes államtitkárok is vannak, megjegyzem, nem hiába. Az én időmben két államtitkár és két tanácsos segítette a munkámat. A marosvásárhelyi Jeszenszky Ferenc például jobban értett a törvényekhez, mint az előttem meg utánam következő miniszterek, no meg jómagam” – vázolta az apparátus jó működésének nyitját a nyugalomba vonult temesvári orvos-politikus. Hasonlóan vélekedett Molnár Géza is, aki több tárcavezető mandátuma alatt töltött be miniszteri, tanácsosi, illetve államtitkári tisztséget. Szerinte egy RMDSZ-es tisztségviselő jelenléte az egészségügyi tárcánál nemcsak a minisztérium jó működését segíti, de a magyar közösségnek is rendkívül fontos. „Nem kell preferenciális módon kezelnie a magyar vidékeket, orvosokat, de jó, ha ott van, mert egyáltalán nem mindegy, miként szerveznek meg egy-egy menedzseri vagy orvosi versenyvizsgát az erdélyi megyékben” – mutatott rá Molnár Géza. Szerinte már csak azért is illene betölteni az RMDSZ-nek járó tisztséget, mivel az érdekvédelmi szervezet folyamatosan azt hangoztatja, hogy a közösség érdekében vállalta a kormányban való részvételt. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár)| 2014. november 4.Felélesztik a helikoni örökséget a marosvécsi Kemény-kastélyban„Több évtizedes kényszerű csipkerózsika-álom után újjáéledhet a helikoni örökség, ismét az erdélyi magyar szellemi, kulturális élet szolgálatába állhat a marosvécsi várkastély” – fogalmazott az örökösök nevében Kemény Endre, aki levélben tájékoztatta lapunkat, hogy a Kemény-család november 8-án nyílt napot tart a műemlék épületben. A belépés az eseményre díjtalan, de az örökösök szívesen várják azok adományait is, akik hozzá kívánnak járulni az ingatlan és a helikoni hagyomány újjáélesztéséhez. Az évszázadok során számos híres tulajdonosa volt az ingatlannak, többek között Werbőczy is, aki állítólag itt írta meg a híres Tripartitumot. II. Rákóczi György 1648. november 28-án adományozta Kemény János későbbi erdélyi fejedelemnek a kastélyt, és vele együtt hat falvat. Mindez három évszázadon át volt a család tulajdonában, majd a kommunista hatalom, államosítás címen elkobozta az ingatlant, egy ideig árvaház működött benne. A marosvécsi várkastély mögötti hatalmas park hajdanán Kemény János báró jóvoltából az Erdélyi Helikon holdudvarába tartozó írók, a helikoni közösség találkozóinak helyszíne volt. A Kemény-örökösök 20 éves jogi huzavona után 5 éve kapták vissza az ingatlant, majd idén szeptember 30-án megtörtént az épület tényleges átadása, a kulcsok átvétele is. „Az író, irodalomszervező Kemény János báró egykor valóra váltott álma most ismét életre kelhet, az Erdélyi Helikont ha nem is újjáélesztve, de annak hagyományait követve ismét élénk szellemi, kulturális, irodalmi műhely állandó helyszínévé válhat a marosvécsi várkastély és környéke” – fogalmazott Kemény Endre. A kastély mögötti tölgyfák árnyékában – melyeket egyes vélemények szerint még II. Rákóczi György ültettetett – található a Kemény család sírhelye, az 1935-ben felállított, és ma már jelképnek számító Helikon-asztal, melyet Kós Károly készített és felirata Kuncz Aladár emlékét örökíti meg. A kőasztalt a Helikon íróinak ajándékaként, ünnepélyes keretek között Makkai Sándor adta át Kemény Jánosnak és feleségének. A parkban található Wass Albert író sírhelye is, mely az utóbbi években valódi zarándokhellyé vált. A nyílt napon részt vesz Zsigmond Barna Pál csíkszeredai magyar főkonzul, Tőkés László korábbi királyhágómelléki református püspök, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. A résztvevők zenés, táncos produkciókra számíthatnak. Krónika (Kolozsvár) 2014. november 4.RMDSZ-meghívás a jóhiszemű megosztóknakNagyvárad- Hétfő délután az RMDSZ-es Sas-palotabeli székházában Szabó Ödön parlamenti képviselő, megyei ügyvezető elnök sajtótájékoztatón értékelte az államfőválasztás eredményeit. Szerinte a néppárti jelölt Szilágy Zsoltnak távoznia kellene a hazai politikai életből. Szabó Ödön szerint az elmúlt kampányidőszak furcsa volt többek közt amiatt, hogy a jelöltek keveset beszéltek projektekről vagy programokról. Kivétel volt ez alól Kelemen Hunor, aki a váradi rendezvényen is beszélt arról, melyek az RMDSZ-nek az országgal kapcsolatos elképzelései. A Szövetség emberei nem folytattak negatív kampányt, pedig az ellenfeleik támadták őket, őt például személyesen is. Meglátásában a kampány atipikus volt abból a szempontból, hogy szokatlan módon két magyar jelölt is indult, ráadásul az egyik közülük váradi volt, és korábban 14 évig RMDSZ-es honatyaként politizált. Arra hívta fel a figyelmet: a magyar közösségre jellemző, hogy kevesebben szavaznak az RMDSZ államfőjelöltjére, mint a szervezetre helyhatósági és parlamenti választásokkor, így történt ez öt éve, illetve korábban Frunda György és Markó Béla esetében is. Kelemen Hunor most országos szinten körülbelül 3,8 százalékot kapott, Bihar megyében pedig közel 12 százalékot, ami azonban azt is jelenti egyúttal, hogy a megyében egy pozíciót javítva a pódiumon végzett, Klaus Johannis és Victor Ponta mögött. Szilágyi Zsolt ugyanakkor, bár a térségünkben itteni származása miatt közismert, csak 2,65 százalékot kapott a térségben, össz-szinten. A történtekből az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke azt a következtetést vonta le: befellegzett annak a több éve hangoztatott hazugságnak, hogy a több magyar jelölt indítása mozgósító erejű, ugyanis a magyarság akkor vonul inkább az urnákhoz, ha csupán egyetlen formáció jelöltjére kell szavaznia. Hangsúlyozta: míg Klaus Johannis a saját megyéjében több mint 70 százalékot kapott, addig Szilágyi Zsolt csupán a magyarok 18 százaléka voksolt Biharban (míg Kelemen Hunorra 82 %), így a helyében elgondolkozna azon, hogy „elbújdosoljon valahova távolra a politikai élettől.” Szabó Ödön ugyanakkor a megosztó Szilágyi Zsoltot és Toró T. Tibort is felszólította arra, hogy mondjanak le, mert „folyamatos hazugságaikkal, üzeneteikkel és magatartásukkal nagyobb kárt okoznak a magyarságnak, mint Gheorghe Funar vagy Corneliu Vadim Tudor”. Interetnikai párbeszéd Szabó Ödön meglátásában a tanulság levonása után tovább kell dolgozni azon, amire az RMDSZ-re 25 éve törekszik, vagyis hogy erős hangja legyen a romániai magyar közösségnek. Megítélésében a magyarok szavazatai döntőek lehetnek a második fordulóban. A honatya ugyanakkor meghívta azokat a „jóhiszemű megosztókat”, akik nem merő rosszindulatból kritizálnak, hogy integrálódjanak az RMDSZ-be, lássák be végre azt, hogy téves úton járnak, és dolgozzanak közösen, együtt a magyar közösség jövőjéért. Úgy fogalmazott: nem egymást kellene meggyőzni, hanem korrekt és civilizált módon a román többséggel kéne interetnikai párbeszédet folytatni arról, hogy a magyarok miért igényelnek több jogokat. Szerinte korai még azt feszegetni, hogy az RMDSZ kit támogasson a második fordulóban, erről majd az országos vezetés dönt csütörtökön, Kolozsváron. Arra az újságírói kérdésre, hogy erre a tanácskozásra meghívják-e az EMNP-t is, azt felelte: reméli, hogy ez akkor már nem lesz aktuális, mert „a néppártiak belátva tévedésüket, addigra feloszlatják a pártot, vagy visszatérnek az RMDSZ-be”. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2014. november 4.„A félelempolitika éreztette hatásait”Aggasztónak tartják az EMNP Bihar megyei és országos képviselői, hogy egyre több magyar szavaz román pártok jelöltjeire, hangzott el a néppárt hétfői, eredmény értékelő nagyváradi sajtótájékoztatóján. Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke elmondta: az EMNP fontosnak tartotta az adminisztratív átszervezéssel, a régiók megalakításával, Románia esetleges föderális átszervezésével kapcsolatos üzenetek közvetítését, már emiatt megérte, hogy elnökjelöltet indítsanak – hiszen ezek nem annyira etnikai, mint inkább gazdasági kérdések, melyek egyformán érintik az összes itt élő nemzetiséget. Viszont nem jött be az az elképzelés, hogy két magyar jelölt növelni tudja a szavazókedvet – talán azért, mert az erdélyi magyarság retteg a baloldali jelölt előretörésétől, s valószínű, hogy több magyar is Iohannisra szavazott már az első forduló során. Szatmár megyében például a PSD mindig nyert – de most nem – s az adatok arra mutatnak rá, hogy Bihar megyében és a Székelyföld egy részén is a magyarok egy része Iohannisra adta voksát. „Ez mindkét magyar jelölt számszerű eredményét visszafogta” – jelentette ki az országos alelnök, aki szerint „a félelempolitika éreztette hatásait”. Csökkenés Csomortányi István Bihar megyei elnök szerint drámaian fogyott a magyar szavazatok száma, s bár ez javarészt az RMDSZ-re adott szavazatok csökkenésében mutatkozik meg, az EMNP számára sem jó hír. Míg a néppárt a 2900 nagyváradi szavazatával erősített, az RMDSZ jelöltjére még soha nem szavaztak ennyire kevesen, mint most (7800 váradi szavazat gyűlt össze). A két arány együtt kevesebb mint 12%, ami „tragikus, tekintettel arra, hogy Nagyvárad lakosságának 24%-a magyar nemzetiségű”. Így annak sem örülnek igazán, hogy a magyar jelöltre adott szavazatok több mint 27%-át a néppárt jelöltje vitte el, jegyezte meg Csomortányi István, hiszen „sokkal többet veszített az RMDSZ, mint amennyit mi nyertünk”. Meg kellene találni ennek a jelenségnek az okait, másképp a 2016-os önkormányzati választásokon komoly veszteség érheti a magyar közösséget, hangzott el. Míg országos szinten 2012-ben több mint negyvenezren adták voksukat az RMDSZ jelöltjére, az idén ez a szám kevesebb mint harminc ezer, azaz egy negyeddel csökkent, mondta Csomortányi István. Negatív rekord született Érmihályfalván is, ahol a szavazók 27%-a román jelöltre adta a voksát (máskor ez az arány tíz százalék alatti volt), illetve Székelyhídon, ahol a szavazatok 38%-val román pártokat, jelölteket támogattak a lakosok. Egymással Örömmel tapasztalták, hogy a megye kisvárosaiban is gyarapodott a néppárt tábora, például Élesden, ahol alig egy éve alakult meg a szervezet, a magyar jelöltre adott szavazatok 30%-át a néppárt jelöltje kapta, Szalontán pedig ez az arány 15%-hoz közelít, „holott ott mindig is nagyon erős volt az RMDSZ”. Zatykó Gyula azt is kifejtette: aggasztó az, hogy egyre több magyar jelöli be román pártok jelöltjeit. Ez nem lenne gond, ha a demokrácia kifogástalanul működne, de amíg egy román párttól nem lehet elvárni, hogy úgy küzdjön a kisebbségek jogaiért, mint egy magyar szervezet, addig indokolt az etnikai pártok léte, ennek a hozzáállásnak pedig a magyar közösség issza meg a levét. A párt alelnöke egyúttal köszönetet mondott azoknak, akik elmentek szavazni és „kétszeres köszönetet azoknak, akik ránk szavaztak, mivel ezzel a regionalizáció és az autonómia gondolatát erősítették”. A sajtótájékoztatón elhangzott: nem egymásban kell keresniük az ellenfelet, hiszen együtt tudják maximálisra növelni a Bihar megyei szavazatokat – a néppárt azokat igyekszik ugyanis megszólítani, akiket az RMDSZ már rég nem tud. Az EMNP-nek az elnökválasztás második fordulójára vonatkozó stratégiájával kapcsolatban Zatykó Gyula elmondta: annyit már biztosan lehet tudni, hogy nem azt a jelöltet fogják támogatni, aki megszünteti a magyar szimbólumokat, illetve a marosvásárhelyi magyar orvosi és gyógyszerészeti képzést, aki Székelyföld autonómiája ellen foglal állást, a kérdés csak az, hogy a jobboldali jelöltet mennyire aktívan fogják támogatni Victor Pontával szemben. Neumann Andrea erdon.ro 2014. november 4.Szükség van hiteles példaképekreTizenkét évig volt iskolalelkész a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban, majd pár hete Barabás László igazgatótól átvette a Kántor-tanítóképző vezetését. Egyelőre mindkét oktatási intézményben helyt kell állnia, hiszen a kollégiumban még nem tartották meg a versenyvizsgát, amelyen kiválasztják utódját. Gál Józseffel az eddigi feladatokról és az új kihívásokról beszélgettünk. – Milyen feladatai vannak a református kollégium iskolalelkésznek? – Az iskolalelkésznek az a legfontosabb feladata, hogy a kollégium egyházi jellegét biztosítsa, kapcsolatot tartson az iskola és egyház, püspökség között, jelenlétével és tevékenységével segítse és támogassa a diákokat, szükség esetén lelkigondozza őket, ugyanakkor ápolja a jó kapcsolatot az iskola, a tanárok és a szülők között. Nagyon különböznek az iskolalelkészi feladatok egy gyülekezeti lelkészétől, s elég sok időre, évekre volt szükségem, hogy ráhangolódjak a diákokra, a kijelölt feladatokra. Az első emlékeim egyike az, amikor bementem az órára és egy prédikációnyi időt, húsz percet beszéltem nekik, csakhogy a tanóra ennél hosszabb volt, így nagyon nehéz volt kitölteni a fennmaradt időt. Persze ez idővel kialakult, de nehéz volt az átállás. Az is megnehezítette a dolgomat, hogy az erdélyi református kollégiumokban, akkor hozták létre ezt a tisztséget, előttem nem volt iskolalelkész, azelőtt lelkészigazgatók voltak. – Mennyire sikerült ezeket a feladatokat teljesíteni, milyen volt a kapcsolata a diákokkal? – Úgy érzem, részben sikerült teljesíteni, hiszen a diákokkal jó kapcsolatom volt, voltak rendszeresen olyan alkalmak, találkozók, ahol sikerült megismernünk egymást, és kialakult egy bizalmi kapcsolat, tudták, hogy hozzám fordulhatnak és valahányszor szükség volt, meg is tették. Némi nehézséget jelentett, hogy a diákok folyamatosan cserélődnek, a végzősök elmennek, a kilencedikesek jönnek, s új kapcsolatokat kell kiépíteni velük is. – Mit tanácsol a következő iskolalelkésznek? – Az mindenképp fontos, hogy figyeljen oda a diákokra, elvárásaikra, gondjaikra, hiszen ők is ugyanolyan hús-vér emberek, mint a gyülekezeti tagok, csak sajátos kérdésekkel, gyötrődésekkel. Az is fontos, hogy az iskolalelkész próbálja meg vállalni önmagát, teljes egészében, mert így lesz hiteles. A fiataloknak nagy szükségük van olyan felnőttekre, példaképekre, akiknek a helyén van a szívük, lelkük, értékrendjük, akiket meg lehet szólítani, s akik nem elbeszélnek a fejük fölött, hanem velük beszélnek, beszélgetnek. – Tizenkét év után megérett az idő a váltásra, ezért jelentkezett a kántor-tanítóképző igazgatói tisztségére? – Személyes életem úgy alakult, hogy befejeztem néhány képzésem, s úgy éreztem, hogy iskolalelkészként a kezdeti lelkesedés már lankadt, s adtam magamnak két év haladékot, hogy új szolgálati helyet keressek. Ebben az állapotban talált rá a feleségem az igazgatói kiírásra. Utána érdeklődtünk, úgy éreztem, ez egy kihívás számomra, így összeállítottam és beadtam a pályázatomat. Most történik az alkalmazás, az átállás. De már megbeszéléseket tartunk a tanárokkal, keressük az utat, amelyen járnunk kell a továbbiakban, tudva azt, hogy a diákok, az egyetemet választó fiatalok száma egyre csökken, és nekünk olyan képzést kell biztosítanunk, amely továbbra is vonzó marad. Van egy kimutatás előttem, amely arról szól, hogy míg pár évvel ezelőtt a magyar fiatalok fele, ma már csupán egyharmaduk akar egyetemre járni, felsőfokú végzettséget szerezni. Ilyen körülmények között nekünk nagy a felelősségünk, hiszen Marosvásárhelyen a kántor-tanítóképző egy értékes, hiánypótló képzést biztosít, s továbbra is olyan kántorokat és tanítókat kell hogy képezzünk, akik megállják a helyüket, és értékes tagjai lesznek az erdélyi társadalomnak. Simon Virág | Székelyhon.ro 2014. november 4.Államfőválasztás: szövetséges kerestetikVictor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke 40,44 százalékkal, Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje pedig a szavazatok 30,37 százalékát megszerezve jutott az államfőválasztás második fordulójába – közölte kedden a Központi Választási Iroda (BEC) a vasárnapi első forduló végeredményét bejelentve. A harmadik Călin Popescu Tăriceanu 5,36 százalékkal. A további sorend: Elena Udrea (5,20), Monica Macovei (4,44), Dan Diaconescu (4,03), Corneliu Vadim Tudor (3,68), Kelemen Hunor (3,47), Teodor Meleşcanu (1,09), Szilágyi Zsolt (0,56), Gheorghe Funar (0,47), William Brânză (0,45), Constantin Rotaru (0,30), Mircea Amariţei (0,08). Kelemen Hunor 329 727, Szilágyi Zsolt 53 146 szavazatot kapott. Képben Tăriceanu és az RMDSZ Zajlik a szövetségesek keresése a második fordulóra. Victor Ponta miniszterelnök a Szociálliberális Unió (USL) Călin Popescu Tăriceanu volt liberális pártelnök, exkormányfő pártjának, a Liberális Reformpártnak (PLR) a bevonásával történő újjáélesztésére tett javaslatot azon a kedd délutáni koalíciós egyeztetésen, amelyen az államfőválasztás vasárnapi első fordulója eredményeit elemezték ki, és amelyen javaslatot tett a miniszterelnök személyére arra az esetre, ha a második fordulóban őt választják államfővé. Ponta három jelöltet is megnevezett, ugyanakkor Tăriceanut nevezte meg első számú miniszterelnök-jelöltjeként, mint olyan személyt, aki garantálja a 16 százalékos egységes adókulcsot, a tb-járulék csökkentését, a nyugdíjak és a bérek emelését. Hozzátette: a másik jelöltje, amennyiben Tăriceanut nem fogadják el a partnerek, George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) korábban a PSD-ben politizáló igazgatója. Azt sem zárta ki ugyanakkor, hogy Florin Georgescu, a jegybank alelnöke személyében technokrata kormányfő lesz. Tăriceanu kedden kijelentette: Pontát támogatja, pártja pedig belép a kormányba. A PSD koalíciós partnere, az RMDSZ támogatására is számít, ugyanakkor Tánczos Barna, a szövetség szenátusi frakcióvezető-helyettese kijelentette: az RMDSZ mérlegelni kívánja a döntést, hiszen koalíciós partnere szociáldemokrata, ellenfele, Klaus Johannis viszont egyrészt szintén kisebbségi, hiszen szász, másrészt az RMDSZ-hez hasonlóan az Európai Néppárt tagja. Rámutatott: az RMDSZ döntését az is befolyásolja majd, kit nevez meg miniszterelnök-jelöltként Ponta. Mindemellett megjegyezte, hogy a szövetség felfogása a magyarság jövőjéről, a nemzeti önazonosság, a kultúra és a hagyományok megőrzéséről eltér attól, ahogyan Johannis képviselőné a szászok érdekeit. Leszögezte: szerinte Johannis nem tekinthető egyik kisebbség képviselőjének sem, mivel programjában és nyilvános megszólalásaiban sem tett említést a kisebbségi ügyekről. Márpedig ebben az esetben nem képviselőheti a magyar közösség érdekeit – vélekedett Tánczos. Johannis egyébként kedd kora este a regionalizáció kapcsán kijelentette: nem támogatja az etnikai alapú regionalizációt. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kifejtette: az RMDSZ a helyi szervezetekkel történő egyeztetés után csütörtökön dönti el, kit támogat a második fordulóban. Szerinte nincsenek jó opciók, csak opciók vannak. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn este elmondta, a szervezet csütörtökön a Szövetségi Állandó Tanács ülésén dönti el, kit támogat, a döntés pedig számos tényezőtől függ. A PRM Pontát támogatja Klaus Johannis ugyanakkor azt jelentette be, hogy nem hajlandó egyik kiesett jelölttel sem alkudozni a második körös támogatásról, ehelyett közvetlenül az emberektől kéri a támogatást. A kormányon levő UNPR annál inkább: bejelentették, hogy megállapodást kötöttek Corneliu Vadim Tudorral arról, hogy a Nagy-Románia párt (PRM) Pontát támogatja a második körben. Teodor Meleşcanu is közölte: Ponta mellé áll a második körben, hogy együtt biztonságosabbá tehetik az országot. Megszólalt a második fordulós támogatás ügyében Elena Udrea, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke is, aki 5,17 százalékkal a negyedik helyen végzett vasárnap. Kijelentette: a PMP nem bocsátkozik alkuba, ugyanakkor nem kizárt, hogy saját álláspontot fogalmaz majd meg a jelöltekről. Az EPP Johannis mellett Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke még hétfőn arra buzdította a néppárt romániai tagjait, hogy a második fordulóban Klaus Johannist támogassák. Az EPP elnöke támogatásáról biztosította Johannist és a néppárt valamennyi romániai tagját, így a PMP-t és az RMDSZ-t is arra buzdította, Johannist segítsék győzelemre. „A történtek alapján arra buzdítom a néppárt valamennyi romániai tagját, hogy Johannist támogassák. Az eredménye azt igazolja, hogy erős és versenyképes jelölt, aki győzni fog két hét múlva” – olvasható a közleményben. Fontosnak nevezte a jobbközép szavazók mozgósítását, és azt is, hogy Johannis a többi romániai EPP-tagok jelöltjei által felvetett célokat is felkarolja a második fordulóban. „A jobbközép pártoknak egységeseknek kell maradniuk, ha győzni akarunk november 16-án” – olvasható a közleményben. Ponta ismét kijátssza a nacionalista kártyát Példátlanul durva stílusban támadt rá Klaus Johannisra Victor Ponta kedden a PSD megyei vezetőivel folytatott videóértekezleten: többek között azt állította, egyedül „az Erdély elszakítását akaró” Szilágyi Zsolt támogatja. A miniszterelnök szerint Johannis „egy dolog, aki a dolgokhoz szól, míg ő „román, aki a románokhoz szól.” A rá kis arányban szavazó erélyi románokhoz szólva arra buzdította őket, a második körben szavazzanak rá, mivel az ő projektje „egész Romániáé.” Szerinte meg kell győzni az embereket, hogy rá szavazzanak, mivel Tăriceanu, Meleşcanu, Diaconescu, Vadim Tudor és a többi jelölt szavazóit is képviselőni fogják. „Az egyetlen jelölt, aki már jelezte, hogy Johannist támogatja, Szilágyi Zsolt, aki el akarja szakítani Erdélyt” – mondta Ponta, hozzátéve: nem fogadnak el külföldi utasításokat az EPP-től, amely szerinte 2012-ben is gúnyt űzött a románokból. Szilágyi úgy reagált: Ponta eszelős kijelentéseket tesz, és hamis információkkal próbálja manipulálni a közvéleményt. Corlăţean: az ellenzék a hibás a külföldi voksbotrányért Az államfőválasztás első fordulóját megnyerő szociáldemokrata jelölt, Victor Ponta ellenjelöltjeire próbálta hárítani Titus Corlăţean külügyminiszter a felelősséget azért, mert a vasárnapi szavazás idején több romániai külképviselőeten is botrány tört ki, mivel a nagy tömeg és a lassú ügyintézés miatt nem szavazhatott mindenki, aki élni akart alkotmányos jogával. Corlăţean szerint Ponta egyes ellenfelei szervezetten irányították a nagykövetségekre szimpatizánsaikat, hogy mesterségesen felduzzasszák az előttük kígyózó sorokat, és ezáltal botrányt okozzanak. A külügyminiszter azt állította, Németországból, Stuttgartból és Münchenből kapott erre vonatkozó információkat. A Központi Választási iroda és a miniszter egyébként kedden egyeztettek arról, hogy a második fordulóra megnöveljék a szavazófülkék számát és egyszerűsítsék a választási procedúrát a külképviselőeteken. Egyébként Párizsban – ahol vasárnap este a felháborodott szavazni akarók betörtek a nagykövetség épületébe – hétfőn este mintegy százan tüntettek a külképviselőet előtt az ellen tiltakozva, hogy korlátozták a szavazati jogukat. Eközben a német parlament alsóháza, a Bundestag Európa-ügyi bizottságának elnöke levélben fordult Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, azt állítva: tudomására jutott, hogy a nagykövetségek utasítást kaptak: akadályozzák a szavazási folyamatot. Mint közismert, öt évvel ezelőtt a külföldön élő romániaiak elsöprő többsége a jobbközép jelöltre voksolt, az utasítással most ezt próbálták megakadályozni. Balogh Levente Székelyhon.ro 2014. november 4.Megvannak a végleges eredmények: Kelemen Hunor 3,47 százalékonBejelentette a Központi Választási Iroda az elnökválasztás első fordulójának végleges eredményeit: a 9 485 340 érvényes leadott szavazat 40,44 százalékát Victor Ponta, 30,37 százalékát Klaus Johannis szerezte meg. A többi jelölt, sorrendben: Călin Popescu-Tăriceanu: 5,36% Elena Udrea: 5,2% Monica Macovei: 4,44% Dan Diaconescu: 4,03% Corneliu Vadim Tudor: 3,68% Kelemen Hunor: 3,47% Teodor Melescanu: 1,09% Szilágyi Zsolt: 0,56% Gheorghe Funar: 0,47% William Brânză 0,45% Constantin Rotaru: 0,30% Mirel Mircea Amariţei: 0,08% Az RMDSZ jelöltje 329 727 szavazatot kapott, az EMNP jelöltje 53 146 szavazatot. (hírszerk.) maszol.ro 2014. november 4.Mit mond Izsák Balázs az EMNP kudarca után?„Nem én álltam Szilágyi Zsolt mellé, hanem az EMNP jelöltje állt a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútuma mellé” – jelentette ki kedden a maszol.ro-nak Izsák Balázs, az SZNT elnöke, akit még a szervezetén belül is támadnak amiatt, hogy a romániai államfőválasztáson kampányolt az EMNP jelöltjének. Hétfőn Biró Zsolt, az MPP vezetője kalandorságnak nevezte, hogy az SZNT elnöke Szilágyi Zsolt mellett kötelezte el magát. Ugyanaznap Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere arról beszélt: Izsák kompromittálta az együttműködését lehetőségét az SZNT-vel azáltal, hogy „civilből pártpolitikussá vált”. Az SZNT csíkszéki szervezete még a múlt hét végén elítélte Izsák kampányolását. „Csíkszék Székely Tanácsa nem találja szerencsésnek, sem a székely közösséget építőnek, hogy a jelenleg zajló államelnöki kampányban, az SZNT elnöke - saját személyes döntése szerint - csak egyik hazai magyar párt oldalán, színeiben kampányol itt Csíkban is" – írta pénteken Veress Dávid csíkszéki SZNT-alelnök a Csíkszék Székely Tanácsa közleményében. Izsák: következetes voltam Ezeket a bírálatokat Izsák Balázs elutasította. A csíkszéki SZNT állásfoglalásával kapcsolatban megjegyezte: Veress Dávidéknak joguk van véleményt nyilvánítani ebben az ügyben, csak azt nem érti, hogy miért nem fogalmazták meg kifogásaikat személyen találkozójukon akkor, amikor a kampányban Szilágyi Zsolttal együtt Csíkszeredában járt. Izsák emlékeztetett arra, hogy az államfőválasztás előtt levélben kérte fel a két magyar jelöltet, hogy támogassák az SZNT autonómia-statútumát a kampányban, és felhívására csak Szilágyi Zsolt válaszolt. Szerinte a választási eredmények visszaigazolják, hogy kezdeményezése helyes volt, mert a két magyar jelölt kevés szavazatot kapott. „Célként azt fogalmaztam meg, hogy legyen legalább egymillió magyar szavazat az államelnök-választáson. Az elképzelés az volt, hogy a kampánynak legyen egy közös része, és mozgósítsunk mindenkit úgy, ahogy a Székelyek Nagy Menetelésén. Ez nem így történt, mert a hiúság és a féltékenység megakadályozta az együttműködést, és így egyik jelölt sem érte el még az öt százalékot sem” – magyarázta. Izsák fenntartja, hogy következetesen járt el. Emlékeztetett arra, hogy SZNT-elnökké választása után, 2008-ban az MPP kampánynyitó rendezvényén is azt nyilatkozta: vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy a Székely Nemzeti Tanácsnak minden magyar jelöltet egyformán kell támogatni. „Ez nem így van. Nem támogathatjuk egyformán az autonómia elkötelezettjeit és akadályozóit” – idézte akkori kijelentését az SZNT elnöke. Izsák elutasította azt a felvetésünket, hogy az EMNP jelöltjének választási leszereplésével együtt az SZNT autonómia-statútuma is leszerepelt, ráadásul az SZNT politikai partner nélkül maradt Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt beígért lemondásával. „Az SZNT bázisa, legfőbb politikai partnere maga a közösség, amely autonómiát akar. Mi az autonómia eléréséhez keresünk nap mint nap eszközöket, és a kampány is egy ilyen eszköz volt, amelyet nem hagyhattunk ki” – fogalmazott Izsák Balázs. Cs. P. T. maszol.ro 2014. november 4.A nagyvilágban élő magyarokkal ismerkedhetnek idén a Bölcs DiákokÖtödször is megszervezik a 2014/2015-ös tanévben a Bölcs Diákok országos szintű középiskolásoknak szóló vetélkedőt - jelentették be mai sajtótájékoztatójukon a szervezők, a Communitas Alapítvány és a Magyaroktatás.ro képviselői, illetve közreműködőként részt vevő a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézete, a BBTE Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézete, a BBTE Kémia és Vegyészmérnöki Kar, valamint a BBTE Történelem - Filozófia Kar, Magyar Történeti Intézet képviselői. A 2014 novembere és 2015 augusztusa között zajló megmérettetés célja a tanulók olvasási készségeinek a fejlesztése, valamint az egyes tudományok információi közötti kapcsolatra való rávilágítás - magyarázta Molnár Tamara, a Communitas Alapítvány programfelelőse. A szervező szerint a vetélkedő kiváló lehetőség arra, hogy egy éven át tartsák a diákokkal és a vezető tanáraikkal a kapcsolatot. Ugyanakkor azt is elmondta, a verseny nem csak a diákok lexikális tudására kíváncsi, hanem a kreativitásukat is fejleszti. Az idei vetélkedő témája Magyarok a nagyvilágban lesz, és november 14-ig jelentkezhetnek 3-4 fős csapatok a www.bod.communitas.ro weboldalon. A versenyben IX-XII. osztályos diákok vehetnek részt. Az eddigiekhez hasonlóan a feladatlapokon két feladatsor fog szerepelni, ehhez minden fordulóban két irodalmi alkotást kell elolvassanak. Minden feladatsorhoz 8-10 gyakorlat tartozik majd. Benevezési díj nincs. Tavaly 165 csapat jelentkezett a versenyre, ami közel 700 résztvevő diákot jelent. Meg szeretnénk ismertetni a tanulókkal a nagyvilágban élt vagy élő nagyjaink munkásságát, és már most tudatosítani szeretnénk bennük, hogy bárhol is vannak, magyarnak lenni jó - nyilatkozta Mihályfalvi Katalin, a magyaroktatas.ro működtetője, a verseny egyik ötletgazdája. "A BBTE egyik prioritása az egyetem előtti oktatással való kapcsolattartás, ennek segítése. Mi ezt nagyon komolyan vesszük a karon, annál is inkább, mivel úgy gondoljuk, hogy a végzős diákok megszólításán túl - ami értelemszerűen feladata egy egyetemnek -, többet is tudunk nyújtani. Keressük annak a lehetőségét, hogy tanárokkal és középiskolásokkal dolgozzunk együtt. A célunk az, hogy megszólítsuk őket, és kialakítsunk egy olyan kapcsolatot, amelyben mind a ketten kapunk valamit" - mondta Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézetének vezetője. "Fontos az középiskola és az egyetem közötti átjárás biztosítása, hogy rálássanak a tanulók arra, hogy mi folyik a szakokon belül. Nekünk már vannak ilyen jellegű programjaink, de ennek a versenynek az interdiszciplinaritás a különlegessége. Olyan csapatok kell összeálljanak, akik tudnak együtt dolgozni. Reméljük, hogy a versennyel a kémia területén is gyakorlatiasságra tudjuk nevelni a tanulókat, bemutatni, hogy a kémia nem csak a táblán, hanem a valóságban is működik" - magyarázta Kovács Gábor, a BBTE Kémia és Vegyészmérnöki Karának kutatója. "A verseny kitartásra, céltudatosságra, összetartásra és együttműködésre próbálja nevelni a diákokat. Emellett pótolja az iskolai oktatásnak azt a hiányosságát, hogy a tantárgyak között nem létesít kapcsolatot. Nincsenek olyan versenyek, ami által a tanulók megtapasztalhatják, hogy az irodalmat fel lehet használni a kémiában és a fizikában, illetve fordítva is" - nyilatkozta Mihályfalvi Katalin a verseny előnyéről. (tudósítónktól) maszol.ro 2014. november 4.Romániai elnökválasztás - Végeredmény: többen voksoltak magyar államfőjelöltre, mint legutóbbBaranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Többen voksoltak magyar államfőjelöltre a vasárnapi romániai elnökválasztás első fordulójában, mint a legutóbbi, 2009-es elnökválasztáson - derült ki a vasárnapi szavazás végeredményéből, amelyet kedden ismertetett a központi választási iroda. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke 329 727 szavazatot kapott, ami az érvényes voksok 3,47 százalékát teszi ki, míg Szilágyi Zsoltra, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjére 53 146-on szavaztak: ez az érvényes voksok 0,56 százaléka. Idén tehát összesen 382 873-an voksoltak magyar jelöltre (4,03 százalék), tízezerrel többen, mint legutóbb. A 2009-es elnökválasztáson Kelemen Hunor volt az egyedüli magyar jelölt: akkor 372 674 voksot (3,83 százalék) kapott. Idén az elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 53,17 százaléka járult az urnákhoz: a részvétel kevéssel elmaradt a legutóbbi elnökválasztás első fordulójában regisztrált 53,52 százalékos részvételtől. A magyarlakta megyékben a részvétel mindkét esetben kisebb volt, mint az országos átlag. A november 16-án megrendezendő második fordulóban az érvényes voksok egyszerű többsége dönti el, hogy a két versenyben maradt jelölt - Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök, illetve Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje - közül ki lesz-e Románia következő elnöke. Victor Ponta több mint tízszázalékos előnnyel zárta az első fordulót Klaus Johannisszal szemben: a baloldali jelölt a voksok 40,44 százalékát, míg a jobboldal versenyben maradt jelöltje a szavazatok 30,37 százalékát szerezte meg vasárnap. Harmadik helyen Calin Popescu Tariceanu, a PSD-vel együttműködő, új liberális pártot szervező szenátusi elnök végzett 5,36 százalékkal, negyedik a távozó Traian Basescu államfő által támogatott Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Elena Udrea 5,2 százalékkal, ötödik Monica Macovei néppárti EP-képviselő 4,44 százalékkal, hatodik Dan Diaconescu populista médiamágnás 4,03 százalékkal. Corneliu Vadim Tudor, az idegengyűlölőnek tartott Nagy Románia Párt alapító elnöke 3,68 százalékot, Teodor Melescanu független jelölt, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója 1,09 százalékot szerzett. (MTI), Bukarest 2014. november 4.Erdély a jobboldalra, az ország többi része a baloldalra szavazottErdély és Bánság ismét a jobboldalra szavazott, míg Olténia, Munténia és Moldva (a Kárpátokon kívüli térségek) ezúttal sem tagadták meg a szociáldemokratákat - írta kedden a liberális kötődésű román Adevarul című lap a romániai elnökválasztás vasárnap lebonyolított első fordulójának eredményeit értékelve. Több román hírtelevízió, portál és nyomtatott lap is térképen mutatta be, melyik elnökjelölt végzett az élen Románia 41 megyéjében. A grafikákon az látszik, hogy Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő a Kárpátokon kívüli megyékben, valamint Hunyad és a Krassó-Szörény megyében előzte meg ellenfeleit. A két magyar többségű székelyföldi megyében (Hargita és Kovászna) Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RDMSZ) elnöke kapta a legtöbb voksot, míg Erdély többi megyéjében Klaus Johannis végzett az élen. Romániában a korábbi választásokon is bebizonyosodott, hogy a jobboldalnak inkább Erdélyben, míg a baloldalnak inkább a Kárpátokon kívüli térségekben, a korábbi román királyság területén vannak támogatói. A most is visszaigazolt jelenséget az Új Magyar Szó (Maszol.ro) portál úgy tálalta, hogy Erdély egy szász és egy magyar jelöltet támogatott. Az Adevarul az IRES közvélemény-kutató cég által (az exit poll készítésével párhuzamosan) végzett szociológiai felmérést ismertetve arról írt, hogy Victor Pontára elsősorban az idősebb korosztály és az iskolázatlanabb, falusi emberek szavaztak, míg Klaus Johannis szavazótáborában több a fiatal, tanultabb, városi ember. A Digi 24 hírtelevízió azzal egészítette ki a második fordulóba bekerült két elnökjelölt szavazóinak "portréját", hogy a Victor Ponta azokban a megyékben volt népszerűbb, ahol az országos átlagnál magasabb a munkanélküliek és nyugdíjasok aránya, ezzel magyarázva a szociáldemokrata jelölt győzelmét a - munka nélkül maradt bányászok és kohászok szociális gondjával küzdő - dél-erdélyi Hunyad, illetve bánsági Krassó-Szörény megyében. Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök mintegy tízszázalékos előnnyel zárta az első fordulót Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterrel, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltjével szemben. Ők ketten jutottak a romániai elnökválasztás november 16-án megrendezendő második fordulójába. A magyar szavazók előtt álló dilemmáról cikkeznek az erdélyi magyar lapok A magyar szavazók előtt álló dilemmáról, és a magyar jelöltek gyenge szerepléséről cikkeznek az erdélyi magyar lapok a romániai elnökválasztás első fordulója után. A Krónika című erdélyi magyar napilap vezércikkírója úgy véli, Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) jelölt, kormányfő az első fordulóban elért tíz százalékos előnyével sem érezheti biztos győztesnek magát a második fordulóban a jobboldali Klaus Johannissal szemben. A cikkíró szerint az első fordulóban a magyar szavazókat megszólító Kelemen Hunornak és Szilágyi Zsoltnak csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ,,kemény magját" sikerült szavazásra bírnia. A Krónika szerint ez mindkét párt számára kudarc. A cikkíró szerint nem biztos, hogy a magyar pártoknak el kell kötelezniük magukat valamelyik második fordulós jelölt mellett. A székelyföldi Háromszék cikkírója szerint ,,szégyenteljesen alacsony volt" a magyar szavazók részvétele a választáson. ,,Kudarcot vallottunk, mindannyian. Nemcsak a politikai pártok, az RMDSZ és jelöltje, Kelemen Hunor, aki 50 ezerrel kevesebb voksot kapott, mint öt évvel korábban. Nem csupán az EMNP és képviselője, Szilágyi Zsolt, akinek alig több mint 50 ezer szavazatot sikerült összegyűjtenie" - állapította meg a cikkíró. Hozzátette: ,,miközben ujjal mutogatunk Bukarestre, miközben Székelyföld másságára hivatkozva harcolunk az autonómiáért - éppen jövőnk és közösségünk iránti felelősségérzetből, demokrácia iránti elkötelezettségből szerepelünk le egyre gyakrabban". A kolozsvári Szabadság vezércikkírója szerint nem lehetetlen, hogy Klaus Johannis a választások második fordulójában legyőzze Victor Pontát, hiszen 2004-ben Traian Basescunak is 7 százalékos lemaradást sikerült győzelemre fordítania a második fordulóban Adrian Nastaséval szemben. A cikkíró úgy vélte, a magyar szavazatok aligha dönthetik el a győztest, ezért elsősorban ,,a kommunikáció és a megkötött alkuk" szempontjából fontos az, hogy mit tanácsol az RMDSZ a választóinak a második fordulóra. ,,Ha az RMDSZ nyíltan kiáll Johannis mellett, akkor azt kockáztatja, hogy Ponta győzelme esetén nehezebbé válnak számára a tárgyalások és az alkuk. Ha viszont Pontát támogatja, akkor szembefordul szavazói egy részével, de talán olyan alku származhat a PSD-vel való megegyezésből, amelynek akár kedvező hozadéka is lehet a magyarságra nézve" - fogalmazta meg a szövetség előtt álló dilemmát. Úgy vélte, bárhogyan is döntsön az RMDSZ, a magyar szavazók többsége a jobboldali jelöltre adja a voksát. A Népújság című Maros megyei napilap vezércikkírója úgy vélekedett, az erdélyi magyarság megint két rossz közül választhatja a kisebbiket a második fordulóban. ,,Egyik jelöltről a kormányfőként mutatott eddigi teljesítménye, a másikról pedig az eddigi nyilatkozatai alapján nem mondhatnánk, hogy maradéktalanul méltó a bizalmunkra" - állapította meg a Népújság cikkírója. hirado.hu 2014. november 4.Nyílt levél Kelemen Hunor szövetségi elnök úrnakTisztelt elnök úr, Először is engedje meg, hogy gratuláljak a választásokon elért eredményéhez. Nem kis teljesítmény, hogy csak negyvenezer körüli szavazatot vesztett. Az önre leadott szavazatok a szavazókorú magyar népesség több mint egyharmadát teszik ki, az eredmény tehát feljogosítja, hogy a nevükben cselekedjen. Nem kételkedem, hogy élni is fog a lehetőséggel, ahogy ezt oly sokszor meg is tette az elmúlt években. Igyekezett megmaradni egy gyengülő közösség erős hangjának több-kevesebb sikerrel. Nem hibáztatom, nem lehet könnyű Verestóy, Borbély, Takács és Frunda mellett. De nem az önt körülvevő kétes személyek miatt írtam ezt a levelet. Sokkal fontosabb és tisztább ügyről van most szó. Szövetségi elnökként hatalmas felelősség hárul önre, nehéz döntés előtt áll. Az RMDSZ másod, harmad és kitudja hányad vonalas emberei már a csütörtöki döntés fogadtatását könnyítik, egyöntetűen, bár kissé határozatlanul Ponta mellett foglalva állást. Tudom, a Pontával való szembemenetel a kormányból való kilépést jelentené, de legalább egyszer önök is lehetnének következetesek. Már nem tudják visszaállítani a 25 év alatt a románok szemében is felgyülemlett bizalmatlanságot, de talán megállítanák e szerencsétlen folyamatot. Ha Ponta mellett döntenek, végleg elszakadnak a közösségünktől és ezzel viszályba a nem szavazók táborába lökik, az így is igen alacsony szavazótömeget. Nagyon kérem, ne támogassák Pontát a második fordulóban. Ne támogassák, azt a Pontát, akinek annyi kétes ügy fűződik a nevéhez. Ne támogassák azt a Pontát, aki miatt a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Egyetemen veszélybe került a magyar oktatás, aki ellenzi Székelyföld autonómiáját, aki üldözi a székely zászlót, aki doktori dolgozatát nem volt képes becsületesen megírni, aki több minisztert cserélt mint bármelyik eddigi miniszterelnök Romániában, aki szabotálta az erdélyi autópálya építésének folytatását, akinek a kormányzása alatt nem tudták megszervezni az árvízvédelmet, akinek a kormányzása alatt az IMF még nagyobb beleszólást kapott Románia belügyeibe, akinek a kormányzása alatt veszélybe sodorták a jogállamot, aki meg akarja szüntetni a DNA-t, aki csak akkor megy Székelyföldre, ha szavazatokra van szüksége, akit többször kaptak hazugságon, mint bármelyik elődjét, aki a régiósítást a magyarok ellenében akarta végrehajtani, aki tagja volt a külügyi-hírszerzésnek, aki támogatta a verespataki ciántechnológiás aranykitermelést. Ne támogassák, azt a Pontát, aki miniszterelnöknek sem felelt meg, nemhogy elnöknek. Ponta középszerűségének zsenivé való dimenzionálása olyan veszély Románia számára, amely a végzetét is okozhatja. Az ország már így is a szakadék szélén áll, nem hiányzik, hogy Ponta teljhatalommal a kezében múlttá tegye ez az országot, velünk egyetemben. Itt lenne az ideje, hogy az RMDSZ vezetése, egyszer az életben a választóinak kedvezzen. Egy Ponta elleni állásfoglalással nagyobb lépést tehetne a magyar közösség egységesítése felé, mint valaha. Egy Ponta melletti állásfoglalással végleg kettészakíthatja az erdélyi magyarságot, még hosszú évekre nyújtva közösségünk vergődését. Tisztelt elnök úr, Csütörtökig még választhat: a magyar közösség támogatása, vagy a néhány államtitkári szék a fontosabb? Ponta balkáni félfeudális rendszerében akar minden magyart képviselőni, vagy Johannis európai utas, erdélyi szellemiségű rendszerében? Velünk, vagy ellenünk? Üdvözlettel, Fancsali Ernő u.i. PALÁGYI LAJOS Egy népvezérről Még azt hiszed, téged követnek, Kolompos, akit hajt a nyája. Nem feje vagy te a tömegnek, Csak a fejetlen tömeg szája. https://erdelyiautonomia.wordpress.com 2014. november 4.(M)ilyen gazdagok vagyunk (?)Jegyzetek a Sütő András-műhelykonferenciáról I. rész Október 29-én reggel vette kezdetét az a háromnapos rendezvénysorozat Marosvásárhelyen, melynek központi témája Sütő András életműve volt. Két napon keresztül, négy szekcióban adtak elő az erre felkért irodalomtörténészek, kutatók; utolsó nap pedig az író személye került fókuszba: szülőházát és sírhelyét is meglátogatták az emlékezők. A konferencia a szervezők szándéka szerint „olyan közös beszédtér kialakítását tűzte ki célul, amelyben az életművel kapcsolatos, teljesen eltérő vélemények is nyitott – és remélhetően termékeny – szakmai vitában szembesülhetnek”. Pontok és ellenpontok – utólag úgy tűnik – meglehetősen kiegyensúlyozottan ütköztek, alakultak az előadások, viták során. Főszervezőként először Lázok János köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a szót a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem dékánjának, Kós Annának, majd Sorin Crişan-nak, az intézmény rektorának. Mindkét vezető fontosnak tartotta a sütői életműről folytatott diskurzust. Kós Anna kiemelte azt a szempontot is, hogy gyakran úgy esik szó különböző szerzők műveiről, hogy igazán nem is ismerik azokat a róluk beszélők. Sorin Crişan nagyon átgondolt, elemző igényű előadással is készült az alkalomra, melyből érződött Sütő életművének alapos ismerete. Összegző jellegű előadásában elmondta: egy ilyen konferencia csak első lépés lehet a teljes rehabilitáció útján. Sütő azok közé az alkotók közé tartozik, akik az elmúlt korszaknak egy jellegzetes úját járták végig, amely során a hatalommal való együttélést kezdetben hittel, később iróniával próbálták megvalósítani. Román szemszögből nézve mintha méltatlanul árnyékba került alakja lenne a magyar irodalomnak, pedig azokat az alkotókat, akik a magyar kultúra értékeinek számítanak, nem szabadna engedni, hogy feledésbe merüljenek, s az életműnek is meg kellene kapnia a megfelelő kritikai megvilágítást. Crişan szerint a román közösség számára az Anyám könnyű álmot ígér a legnépszerűbb műve Sütőnek – mely sem túl lírai, sem túl drámai; mégis, a legváltozatosabb stíluseszközökkel eljut a poézis határáig. A drámai és lírai elemek összekapcsolódnak itt, hogy az emberi természet valóságát megjelenítsék – egy nagyon összetett és állandóan változó lényeget. Szóba hozta az író más műveit is (például a Káin és Ábelt, az Engedjétek hozzám jönni a szavakat), különböző aspektusokból vizsgálva azokat. Fontosnak tartotta, hogy Sütő állandóan a szavak elsődleges, legtisztább értelmeit keresi, s arra hívja fel a figyelmet, hogy a szavaknak mély, megkereshető, valódi értelme van. Soltész Márton, az MTA fiatal főkönyvtárosa indította a magyar irodalomtörténészek dialógusát a témában, Magunkat írjuk tehát című előadásával. Saját Sütő-kutatásait ismertette, melyek azért is különösen frissek és előítélet-mentesek, mert Soltész kívülről ismerkedett meg a Sütő-jelenséggel: anyaországiként az egyetemen tanult róla először. Főként Sütő irodalomszemléletére volt kíváncsi; Veres Péterrel való levelezését elemezte hosszan, felidézte az idősebb pályatárs már 1954-ben megelőlegezett bizalmát, s azt a pillanatot is, mikor Sütő tudatta Veressel: eddig írt, most már dolgozik – munkának kell tekintenie az írást. (Egyébként Tamási Áron is útjának egyengetőihez tartozott.) Sütő egy nagyenyedi előadásáról is értekezett, melyben Kőrösi Csoma és Misztótfalusi példáit idézte, s melyben jelentős, újraértelmezésre is érdemes gondolatokat fogalmazott meg az író. Zárásként Soltész hangsúlyozta, hogy továbbra sem szabadna ideológiai alapon olvasnunk Sütő Andrást. Cseke Péter a vérbeli szociográfia feltámadásának nevezte az Anyám könnyű álmot ígér című könyvet, mely egyben az író alkotói fénykorának első lépése is. Egy önmagát túlélt korszak emblematikus alkotásának tartja, mely úgy tölti be a szociográfia törvényét, hogy egyben meg is újítja azt. Mozaikszerű szerkesztésmódjára hívta fel a figyelmet, az újszerű írói látásmódra – s hogy nem a statisztika érdekli, hanem a szórványlét igazságai, és a romlás külső és belső okaira is választ keres. Csoórit idézte, aki Tamási Szülőföldem, illetve Illyés Gyula Puszták népe című műveivel tartja egyenrangúnak, s nem hallgatta el azt, a témájához nagyon is kapcsolódó tényt, hogy Sütőnek azt is meg kellett érnie, hogy nem csak Pusztakamarás szórványosodott tovább, hanem egész tömbök is (neki magának legalább 30 olyan rokona volt, aki nem beszélt magyarul). Elek Tibor az Anyám könnyű álmot ígért mint életműbeli korszakhatárt értékelte. A személyesség, a személyes érdekeltség irányából kereste a mű termékeny újraolvasásának lehetőségeit. A Sütőt ért vádakra reflektálva arról beszélt, hogy Sütő András nem az egyetlen a korban, különösen az alsóbb néprétegekből induló művészek, írók közül, aki a népboldogító baloldali eszmék bűvkörébe esett, s aki sokáig maga sem vette észre, hogy „a bölcsőhely parancsai” valójában mit is diktálnak. Írói és közéleti kijózanodása, önmagára találása viszonylag korán kezdődött, de objektív akadályok következtében is megtorpanásokkal, kitérőkkel tarkítottan, hosszú évekig elhúzódott. Ezen önvizsgálati folyamat nagy hatású szépirodalmi kifejezéseként, s egyúttal tetőpontjaként, összegezéseként emelte ki az Anyám könnyű álmot ígér című könyvet. Ugyanakkor az író szembesülése Pusztakamarás igazságával s benne önmagával, saját múltjával, olyan alkotói energiákat szabadított fel, amelyek az azt követő évtizedben a jól ismert további remekművek, drámák, esszék sorozatához vezetett. Előadása során Elek többször vitázott Parászka Boróka egy, a budapesti Holmi című folyóiratban megjelent Sütő-tanulmányának kitételeivel, azzal például, hogy a 60-as évek végén „nyoma sincs annak, hogy Sütő nagyobb volumenű munkában le kívánná reagálni ezt a folyamatot, élni kívánna a nyitás lehetőségével, vagy önálló ellenzéki pozíciót akarna építeni.” Megkérdőjelezte György Péter legutóbbi könyvének az Anyám könnyű álmot ígérrel kapcsolatosan tett állításait is. Mivel Parászka Boróka jelen volt a tanácskozáson, lehetőség adódott arra, hogy az előadások vitái során valódi véleményütköztetés, párbeszéd is kialakuljon ezekről a témákról. Filep Tamás Gusztáv a Sütő-témát a kortárs Szabó Gyulával állította párhuzamba, s nem csupán az életműveket vizsgálta egymás összefüggéseiben, hanem életrajzi adalékokkal is szolgált. Felvetette a kérdést: vajon Szabó Gyula hátrébb sorolása összefüggésben volt-e Sütő Andrással? Majd tulajdonképpen meg is válaszolta: Szabó Gyulát valóban leértékelték, de nem biztos, hogy ez csak Sütőnek „köszönhető”, hiszen amikor lehetőség adódott, egyszerűen nem volt, aki a Kossuth-díjra jelölését támogatni tudta volna. Az összehasonlító elemzés nagyon sok új szempontot is felvetett; egy megkerülhetetlen tanulsága pedig: a Szabó Gyula-életmű is megérdemelné az újraolvasást, a termékeny vitát. Novák Csaba Zoltán politikatörténeti előadásában Sütő közéleti szerepvállalását tárgyalta, a szekuritátés jelentések tükrében. Előzőleg áttekintette a párt magyarságpolitikájának fontosabb mozzanatait is, így még egyértelműbbé vált Sütő András helyzetének kényessége. 1965-től Sütőnél egy erőteljesebb politikai reaktiválódást észlel: közvetítő szerepet felvállaló magyar értelmiségivé válik, aki számos bizottságban tölt be fontos szerepet. Ez kétségtelenül egy másik típusú karrier: központi bizottsági póttag, az Írószövetség alelnöke – nemrégiben elő is került néhány dosszié, ami Sütő megfigyelését tartalmazza. Az iratokból kapcsolathálózata is kiderül, de elemző írásokat is találni köztük különböző tevékenységeiről. Az is onnan derül ki, hogy 1984-ben részleges önvizsgálatot tartott, több magánbeszélgetésben elismerte, hogy tévedett (lehallgatások alapján). A hivatalos keretet, pozícióit használva gondolta, hogy lehet változtatni, kettős beszédmóddal (ezt viszont a Securitate is érzékelte, a dokumentumok alapján). A megfigyelő szerv módszerei is nyomon követhetőek, Novák fel is vázolta ezeket: megfigyelés, elemzés, értelmező értelmiség használata, pozitív befolyásolás, zsarolás (magánügyekkel), cenzúra, tiltás… Vincze Gábor nem tudott jelen lenni a konferencián, tanulmányát sem küldhette el, Kántor Lajos előadását viszont felolvasta Soltész Márton. Kántor írásában személyes kapcsolatát, levelezését is feldolgozta, értékes adalékokat szolgáltatva Sütő irodalomtörténeti képéhez és a korabeli irodalmi vitákhoz. A Szász László összegzése utáni vitába többen is bekapcsolódtak; felvetődött az is, hogy nagy szükség lenne a kritikai kiadásra, valamint a hagyaték megnyugtató rendezésére. Az Elek Tibor által felvetett problémákra ekkor reagált Parászka Boróka: elmondta, hogy számára az a kihívás, hogy ezt az életművet ne csak a magyar irodalom kontextusában nézzük, hanem a román irodalom és az akkori sajtó közegében is. Valamint, hogy a korabeli román ellenzéki irodalom sokkal aktívabb volt, azokkal vetette össze Sütőt – ez olyan referencia, amit nem lehet megkerülni. Elek Tibor ezt helyben is hagyta, viszont megjegyezte, hogy véleménye szerint Parászka Boróka ideologikusan olvassa Sütőt, és ha a művekről alkotunk véleményt, ezt meg kell tudni különböztetni a szerző életétől. A délutáni szekciót Filep Tamás Gusztáv elnökölte – az öt előadásnak négy szerzője volt jelen a tanácskozáson. Kovács Dezső Sütő András színpadi bemutatóinak magyarországi recepciója címmel színház és a politika 70-es, 80-as évekbeli viszonyáról is beszélt az Egy lócsiszár virágvasárnapja, a Csillag a máglyán kaposvári és az Álomkommandó gyulai előadásai kapcsán. Abban az időszakban, amikor a színházat furcsa Janus-arcúság jellemezte. Végül méltatta Az álomkommandó Szász János rendezte, elmúlt évadbeli vígszínházi előadását. Szász László Sütő András Kálvin-portréja kapcsán megállapította, hogy Kálvin alakja régóta foglalkoztatta Sütőt és a Kálvin–Szervét ellentét egy önmagából kivetített vitaként is értelmezhető. Sokat beszélt előadásában a Csillag a máglyán egyházi recepciójáról, s megállapította, hogy miként a román kommunista hatalom a maga tükörképét ismerhette fel a darabban, úgy a református egyház Kálvin személyiségének markánsan torzult rajza miatt ugyanazt. Sütő megítélése egyházi vonalon nem volt problémamentes, de végül megkapta az elismerést teológiai tekintetben is. Jákfalvi Magdolna A kettős beszéd hatalma. Az Advent a Hargitán premierje című előadása szintén a 80-as évek színházi világával foglalkozott, azzal, hogy a színpad és a nézőközönség világa hogyan találkozott össze a kettős beszédben akkoriban. Mivel a szerző nem volt jelen, sajnos csak a szöveg egyes részleteit hallhattuk. Sütő magyarországi bemutatóit a kulturális nemzeti identitás létrejöttének alkalmaiként tárgyalta, s még a Csárdáskirálynő 1954-es előadásával is párhuzamba állította. A délutáni szekció nagy véleménykülönbségeket felszínre hozó előadása volt a Vida Gáboré, Én és ők, perzsák címmel. Vida Sütőhöz való személyes viszonyulását elemezte, nem titkolva véleményét, hogy generációja nem tudott mit kezdeni Sütő András írói világával: az olvashatatlan magyar irodalom kategóriájába sorolták, és nem akartak megadott kulcsok szerint olvasni (utalt itt főképp a Perzsák című esszé virágnyelvére). Hogy mit tekintettek értékesnek a korabeli erdélyi irodalomból? Szilágyi Domokost, Hervay Gizellát, Székely Jánost. Ő maga élete egy fontos momentumában igen közel került mégis a témához: az egyetemi felvételi tétele volt ez a cím 1988 júliusában: Az újrakezdés hősei Sütő András drámáiban. Magas érdemjegyet kapott a dolgozatára, de továbbra is fenntartotta idegenkedő véleményét az íróval kapcsolatosan. Rendkívüli nyelvi képességekkel megáldott írónak tartja ma is Sütőt, aki azonban „sokkal többet mondott, mint amiért intellektusként helyt tudott állni”. Lázok János A „kerek félalmák” dramaturgiája című előadását a Sütő-drámák elemzésére szánta. Ismertette azt a sajátságos helyzetet – Bíró Béla egy 2003-as tanulmányát is megidézve –, melyben ezek a drámák születtek, egy olyan korban, amikor „a kisebbségnek úgy kellett tennie, mintha harcot vívna a hatalommal”. A romániai magyar dráma ebben a kontextusban a főhős igazságáról akarja meggyőzni a nézőt – ideológiailag tehát egyoldalú. Az író pedig olyan drámát ír, amit az adott problémakészlet lehetővé tesz. Sütő drámái is a hatalom elleni lázadás mintái lettek – a kritika csak ritkán vette észre az abszurd végleteket, amelyek pedig éppen jelentős üzenettel bírtak. A Káin és Ábel végjátékában kiemelte azt a szükségszerű ambivalenciát, ami a hatalommal szemben létrejöhet: engedelmes azonosulás a hatalommal, amíg mindez a fennmaradást szolgálja, s ez egyúttal állandó készséget jelent az ellenállásra, lázadásra. De általánosabb értelemben, ez a darab az első bűn mítoszának átértelmezése is. A hozzászólások sorában hallgathattuk meg Ötvös József református lelkészt, aki Sütő egyházhoz való viszonyáról beszélt, és arról, hogy a Sütő-drámák milyen hatással voltak a maguk korában a teológiai intézeten belül (még unitáriusokat és reformátusokat is egymásnak ugrasztott egyik-másik dráma). Sütőnek a rendszerváltás után is csak formális kapcsolata volt az egyházzal – mikor felajánlották, hogy vállaljon aktív szerepet az egyházban, visszautasította. Ugyancsak hozzászólóként Tófalvy Zoltán intézett Vida Gáborhoz választ, hangsúlyozva, hogy Sütő András nem csupán mélységeiben ismerte a magyar nyelvet (is), hanem rendkívül művelt ember volt, és ez ki is derül, ha olvassuk az életművét. Erdélyi Lajos fotóművész Sütő András-portréi címmel nyílt kiállítás Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen ezen az estén. A fényképek készítőjének – mint szerkesztőségi munkatársnak – lehetősége volt hosszú időn keresztül megfigyelni alanyát, és rögzíteni életének pillanatait a legváltozatosabb helyzetekben és helyszíneken. Vannak a fotók között a fiatal, sármos szerkesztőről készült kockák, megjelenik a Pusztakamarásra hazalátogató író, családi körben látjuk, vagy az Új Élet szerkesztőségében, egy figyelmeztető betörés romjait szemlélve tehetetlenül. A legutolsó felvétel – noha nem is utolsó éveiben készült – egy sokat tapasztalt, talán némiképp megkeseredett ember megkeményedett vonásaival képezett ellentétet a kora ifjúságából származó felvételekkel. (folytatjuk) Farkas Wellmann Éva (M)ilyen gazdagok vagyunk (?) Jegyzetek a Sütő András-műhelykonferenciáról II. rész Az október 30-ai délelőtti szekción Mester Béla elnökölt. Elsőként Cristian Réka Sütő András műveinek recepciója angol nyelven és az angol-amerikai világban című előadását halhattuk. Az író helyét az angol nyelven megjelent, különböző típusú írásokban megkeresni különösen fontos, hiszen ezek az említések visszajelzést jelentenek számunkra arról, hogy milyen helyet/szerepet tölt be jelenleg a nagyvilágban az életmű. A kutatást elsősorban hírforrások keresésével kezdte Cristian Réka; ezek között legtöbb Sütő gyászhírével, illetve a róla szóló konferenciával foglalkozott. Igaz, ezekkel olyan orgánumok is, mint a The Times, The Independent vagy a Washington Post. Nagyon sok angol találat a különböző magyar weboldalak angol fordításaiban volt fellelhető. Ami a repozitóriumokat, intézeteket, alapítványokat illeti, egy biográfiai összefoglaló található a Balassi Intézet és a Magyar Könyv Alapítvány honlapján, és a Petőfi Irodalmi Múzeum, Digitális Irodalmi Akadémia honlapján, Sütő András digitalizált művei mellett megtalálhatjuk Simon Endre Sütő András portréját. Hat-hét fontosabb, angol nyelvű enciklopédiában szerepel Sütő András neve külön címszó vagy magyar irodalom címszó alatt, többek közt a The Oxford Encyclopedia of Theatre and Performance-ben. A sütői életmű angol nyelvű kritikai visszhangja siralmasnak tekinthető: mindössze egy, Bertha Csillától származó szöveg foglalkozik az író munkásságával. Körülbelül öt drámagyűjteményben viszont találunk Sütő-fordításokat, és drámáinak három bemutatójáról is lehet tudni, melyeket New Yorkban tartottak. Ennek a helyzetnek a javítására néhány lehetőséget vázolt is az előadó: összehasonlító elemzésekkel visszahozni a nemzetközi párbeszédbe a Sütő-témát, más műveit is lefordítani, a lefordított darabokat népszerűsíteni, bemutatni, hungarológiai tanulmányokon beépíteni egy-két Sütő-művet, kurzusokat létrehozni, a Sütő-monográfiát lefordítani, átdolgozni, és egyáltalán: kihasználni a digitális világ előnyeit. Történelem és elbeszélés a hetvenes években és azután az erdélyi magyar irodalomban címmel tartott előadást Mester Béla. A Sütő-művek magyarországi recepciójáról szólva azt hangsúlyozta, hogy segítenie kellene az erdélyi művek népszerűsítését. A Sütő-drámák világát elemezve, a helyszínek esetében kitért például az egyre távolabbi vidékekre, az egyre inkább meghatározatlan helyekre – mely tendencia Székely Jánosnál is előfordult például. Összevetette Szilágyi István munkamódszerével is a Sütőét, akinek írói világa nagyon sokáig közel volt olvasói világához, majd történelmi jellegű művek írásába kezdett. Felvetette az esszék fontosságának kérdését is, s kiemelte, hogy a drámatrilógiájában a látszólagos távolodás a mától az absztrakció szintjének emelkedésével jár, valamint azt is, hogy a példázatok mindig a hatalmi viszonyokról szólnak. Aradi Schreiner József szintén a nagyvilágbeli versenyképesség szempontja felől közelítette meg a témát, Günther Grass elhíresült hagymahántás-példázatán keresztül. Az informatika szemszögéből láttatta az írásos megjelenések sorsát, egy olyan korban, amikor a világ nyelveinek csak 5 %-át használják online, s ugyanakkor mi már a digitális olvasás nemzedékét képviseljük. A magyar nyelv éppen a veszélyeztetettség határán van a fent jelzett értelemben, de ezen belül is sok szerző a digitális halál szélén áll. Értékelte Szőcs Géza egykori fellépését (mikor a digitalizáció biztosa volt), aki azt vallotta: minden kánonnak helyet kell biztosítani. Ennek ellenére is – ismételte meg a Cristian Réka által már említett tényt – Sütő András műveivel a DIA-n kívül nem lehet találkozni az interneten. Márpedig az a helyzet, hogy az író ma úgy él tovább, hogy facebookolják; létezik egy hatalmas idézetfolyam, amelyben megjelenik egy adott író vagy sem... Ha sarkítani akarunk, akár úgy is feltehetjük a kérdést: lehet-e Sütő Andrást slam-elni vagy sem? Mert emlékeink, írásaink nagyon könnyen elszállnak, befoghatatlanul, mint Sütő András méhraj-képe az Anyám könnyű álmot ígérben. Kuszálik Péter mint biográfus kívánt hozzászólni a Sütőről szóló párbeszédhez. Joggal, hiszen ő készítette el (3 és fél év alatt) Sütő bibliográfiáját. Ismertette, hogy nagy aránytalanságok vannak Sütő életművének feldolgozottságában: míg Erdélyt a Mentor kiadó és Lázok János képviseli ebben a folyamatban, addig Magyarországon tíz komoly munka jelent már meg vele kapcsolatosan. Az, hogy angol nyelvterületen nem ismerik, azzal is összefüggésben lehet, hogy számtalan olyan részlete van a Sütő-életműnek, ami lefordítva a nagyvilágnak nem sokat jelent. A kritikai kiadást sürgette ő is, annál is inkább, hogy sokan élnek még azok közül, akik segíthetnének ennek munkálataiban. A hagyaték kérdése is a mihamarabb rendezendő problémák közé tartozik. Dávid Gyula a Sütő-pályaívet a Kriterion kiadó felől nézve idézte meg. Nem véletlenül, hiszen a kiadó névjegye lett Sütő – az új hangot az ő nevével ütötte le a Kriterion. Dávid Gyula 22 évig dolgozott az intézménynél, így rálátása nyílt az egyes írói pályákra (például az első Forrás-nemzedékére), a példányszámokra, és a fokozatosan visszaszoruló megjelenési lehetőségekre is. Hiába volt olyan Sütő-kötet, amely 92.100 példányban jelent meg, egy idő után teljesen lezárult a tőle közölhető művek sora, s a rendszer bukásáig nem is jelenhetett meg semmilyen írás Sütőtől. Ezt sérelmezte is Sütő akkoriban, de végül mégsem emiatt szűnt meg a munkakapcsolat író és kiadó között: később már nem volt olyan helyzetben a Kriterion, hogy versenyre tudott volna kelni a Sütő-életművet megjelentető magyarországi kiadókkal. Dávid Gyula elnökölte a koradélutáni szekciót, amely Markó Béla lendületes előadásával kezdődött. Markó jónéhány kérdést felvetett Sütő kapcsán: hogy beszélni kellene a skatulyákról, hogy vajon jót tett-e a bármikori besorolása Sütőnek, hogy szót érdemel Sütő mint kisebbségpolitikus vagy éppen mint kultuszoknak esetleges tárgya. Személyes emlékek felidézésével folytatta, olyanokkal, amelyek immár történelmi jelentőséggel bírnak. 1989. december 22-ikének Marosvásárhelye a helyszín, a szereplők pedig – Gálfalvi György és Markó Béla –, miután dél körül kiderült, hogy biztosan összeomlik a rendszer, azon tanakodnak, hogy nekik most mi is a teendőjük. Az első ötletet elvetve, miszerint a sajtót kellene átvenni, az érvényes megoldás az: menjenek Sütő Andráshoz, hogy figyelmeztessék: hamarosan szerepet kell vállalnia. De délután, tőlük függetlenül, fiatalok tömege is levonul Sütő lakásához, és kérik, hogy menjen velük, és ő megy is, és beszédet is mond abban a rendkívül zaklatott helyzetben (halottak, sebesültek a háttérben), melynek lényege: tartsunk ki egymás mellett, őrizzük meg a testvéri egységet – hisz a forradalmat nem huligánok csinálták. Sokak számára egyértelmű volt tehát, hogy Sütő az a közéleti személyiség, akinek szerepet kell kapnia a változásban – hiteles személyiség volt mindannyiuk számára. Markó szerint összetartoznak az élet(mű) különböző aspektusai, mert az író hozott anyagból dolgozik. Az ő generációja sem feltétlenül a Sütő-féle irodalmi vonalra támaszkodott, sőt, egyesek számára irritáló lehetett, de: ő még a korai novellisztikáját sem söpörné le olyan könnyen az asztalról. Sütőt peremre nyomni valami olyasmi lenne, mintha Tamásival próbálnánk meg ugyanezt. Külön kitért arra, a Ion Lăncrănjan által indított propagandaháborúra, amely 1982-ben/-től borzolta a romániai magyarság és románság kedélyeit. A magyarellenes kampány indítószövegére Sütő azonnal reagált, s éppen Markóék voltak azok, akik enyhítettek kicsit a szövegén. S noha sokan nem álltak egy platformon vele, Sütő kezdeményezése maga mellé tudott állítani embereket – így előzménytelen szolidaritást sikerült kialakítani a román írószövetségi társakkal. Összesen 36-an írták alá a beadványt, amelyet Nicolae Ceauşescu-nak címeztek. Összességében – zárta Markó Sütővel a közéleti, politizáló emberrel kapcsolatos gondolatait – céljaiban radikális volt („normális radikális”), de megpróbálta az átjárást a megosztott táborok között – s most ennek köszönhetően senki sem vállalja, miközben a kisebbségpolitikusi magatartása minta kellene hogy legyen. Molnár Gusztáv Értelmiségi állásfoglalások az erdélyi magyar irodalomban 1956-ban című előadásában különböző kategóriákat állított fel a korszakkal való együttélés stratégiáiból. Szóba kerültek itt azok, akik kivetkőztek magukból (pl. Majtényi Erik), a taktikát stratégiaként használók (főpapjuk: Balogh Edgár), az inkvizítorok (pl. Méliusz József) vagy a nemzetféltők: Szabédi és Kacsó. Összefoglalta azt a kálváriát is, amely egy, az 1956-os erdélyi állásfoglalásokról írott cikke miatt alakult ki, még a rendszerváltás előtt, s amelyet – noha több folyóiratban is majdhogynem megjelent – végül mégsem sikerült a megfelelő időben a nyilvánosság elé tárni. Sütő maga visszautasította, rágalmazásnak vette a benne foglaltakat (azazhogy: lett volna mivel elszámolni 56-tal kapcsolatban). Azon előadók dolgozataiból, akik nem voltak jelen (Demény Péter, Lőrincz D. József), is hangzottak el részfelolvasások, összefoglalók, de mivel ezek nem közvetítették a teljesség igényével azok tartalmát, itt sem térünk ki rájuk részletesebben – majd elolvashatóak lesznek a tavasszal megjelenő konferencia-kötetben. A napot – és a konferenciát – a Bernády házban zárták a műhely tagjai, közönség előtt is összefoglalva az előadások, viták eredményeit, Lázok János házigazdával és a négy szekcióvezetővel. A harmadik nap az ünnepé és az emlékezésé volt. A konferencia résztvevői és a Sütő András Baráti Társaság tagjai az író szülőfalujába, Pusztakamarásra látogattak, ahol részt vettek a reformáció emléknapja alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten. A boldogságokról szóló prédikációt Demeter József lelkész mondta – és helyet talált benne Sütő András boldogsága kérdésének is. Oroszhegyi Attila-Zsolt, Pusztakamarás szórványközösségének lelkészi beszéde fokozott felelősséggel szólt az egyre fogyatkozó helyi magyar közösséghez, s e két szép szónoklat után új értelmet nyert a közösen elénekelt zsoltár, a Tebenned bíztunk. Az emlékezők meglátogatták Sütő András emlékházát is, melynek még mindig folynak a helyreállítási munkálatai. A háznál Széman Péter, Horváth Arany, Szász Ferenc nyugalmazott lelkész is felszólaltak, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem másod- és harmadéves színészhallgatókból álló lánykórusa felolvasott az Anyám könnyű álmot ígér kezdő fejezetéből. Este Marosvásárhelyen, az író sírjánál még összegyűltek egyszer Sütő tisztelői fejet hajtani, gyertyát gyújtani az emlékére. Farkas Wellmann Éva barkaonline.hu/helyszini-tudositasok 2014. november 5.Megfosztaná nyugdíjától Băsescut PontaVictor Ponta szerint az lenne az igazságos, ha az államfő nem kapna elnöki nyugdíjat az államtól, mert nagyon sokszor megszegte az alkotmányt. A kormányfő és államfőjelölt erről egy hírtelevízióban nyilatkozott hétfőn este, tájékoztat a Maszol.ro. Azt mondta: a törvény szerint az államfő nem kaphat nyugdíjat, ha leváltják tisztségéből. Hozzátette azonban, hogy el szeretné kerülni a politikai válságot. Ezzel értésre adta, hogy nem szándékszik beindítani Traian Băsescu felfüggesztésének folyamatát. „De ez nem jelenti azt, hogy a mandátumának utolsó heteiben azt tesz, amit akar" – tette hozzá. Paprika Rádió / Maszol.ro Erdély.ma 2014. november 5.Erdély elszakadása miatt aggódnakKülföld, Románia belügyeibe történő beavatkozásáról és Erdély elszakadásának veszélyéről beszélt Victor Ponta a Szociáldemokrata Párt vezetőinek eredménykiértékelő ülésén. A második fordulóba bekerült államfőjelölt megjegyezte: a 14 elnökjelölt közül, az Erdélyi Magyar Néppárt politikusa Szilágyi Zsolt az egyetlen, aki Klaus Johannis támogatására buzdítja szavazótáborát. Victor Ponta úgy véli nincs szüksége olyan jelölt támogatására, aki elakarja szakítani Erdélyt Romániától. Az első forduló győztese arról is beszélt, hogy nem örvend a külföldiek beavatkozásának a kampányba. Konkrétan utalt az Európai Néppárta, amelynek elnöke, Joseph Daul, tegnap Klaus Johannis támogatására kérte az Európai Néppárt romániai tagjait. Victor Ponta nem kímélte ellenfelét sem, szerinte ugyanis „Klaus Johannis dolgoknak üzen, ő pedig az embereknek, a románoknak" – nyilatkozta a jelölt. marosvasarhelyiradio.ro / maszol.ro Erdély.ma 2014. november 5.Megjelent a Közoktatási helyzetképAz elmúlt hetekben a romániai magyar sajtóban többször felmerült a romániai magyar oktatási stratégia kérdése. Sikeres stratégiát azonban csak tényekre alapozva lehet készíteni. Az Iskolák Veszélyben program keretében (www.iskolakveszelyben.ro) az elmúlt két évben több vizsgálat és kutatás készült azon magyar oktatási helyszínekről, amelyek fennmaradása érdekében a következő években különös erőfeszítésekre, célzott támogatásokra lenne szükség. A most a program keretében megjelent „Közoktatási helyzetkép” azonban nem ezekkel a veszélyeztetett oktatási helyszínekkel foglalkozik, hanem statisztikai adatok alapján tekinti át a romániai magyar közoktatás főbb adatait 1990 és 2013 között. A szövegben a szerzők röviden, közérthetően bemutatják a főbb tendenciákat, összevetik a magyar oktatásra vonatkozó adatokat az országos, és a román nyelvű oktatás adataival, illetve a népszámlálási adatokkal. A jelentés második felében külön bemutatásra kerülnek a főbb tendenciák Székelyföldön, Partiumban és a szórványmegyékben. A Barna Gergő és Kapitány Balázs kutatók által készített jelentés legfontosabb megállapításai a következők: – Az alapfokon (elemi és általános iskolában) magyar nyelven tanulók száma folyamatosan és nagy mértékben, de a magyar lakosság arányának csökkenésénél valamivel kisebb ütemben esett vissza 1990 és 2012 között. A 2012-ben megfigyelhető növekedés oka csupán egy oktatásszerkezeti változás, az előkészítő osztály bevezetése. – A létszámcsökkenéssel szemben a magyar nyelvű alapfokú oktatásban részt vevők aránya növekedést mutat az utóbbi tizenkét évben. Ez, figyelembe véve a magyar közösség demográfiai súlyának enyhe csökkenését, egyben feltehetően azt jelenti, hogy a magyar gyerekek egyre nagyobb aránya végzi anyanyelvén tanulmányait. Közlemény Erdély.ma 2014. november 5.A vörös sarlóAz elnökválasztások első fordulójának térképe az elmúltakat idézte fel hallucinatórikus erővel, Erdély kékbe borult – itt nyerni tudott Johannis –, az ó-királyság, Moldva és Dobrudzsa viszont változatlanul vörös – s ez a vörös sarló körbefogja Erdélyt –, a szociáldemokrata vörös bárók, a párt klientúrája (saját jól felfogott érdekében) mozgósítani tudta a helyi hatalmasságoknak kiszolgáltatott „híveket”. A másik felismerés ugyancsak az előző választások első fordulójának képét idézi: igen, a két nagy tábor, a jobboldal és a baloldal között dől el minden. Nem szívesen használjuk a jobb- és baloldalt – hiszen a romániai politikai pártok ideológiája nem sokban különbözik, céljuk is ugyanaz: ki kerül közelebb a nagy országos húsosfazékhoz –, de jobb momentán nincs. A „független” jelöltek – Monica Macovei vagy Teodor Meleşcanu – láthatólag labdába sem igen rúgtak, s nagy kérdés, volt-e értelme megosztani az amúgy is eléggé szétszabdalt, egymással is harcban álló jobboldalt? Láthatólag Elena Udrea – akinek személye, ha nyer, biztosíthatta volna Traian Băsescu politikai túlélését – vagy a volt miniszterelnök, Călin Popescu Tăriceanu – aki abban bízott, hogy sikeres kormányzását még nem felejtették el, de hát a választók memóriája rövid, s a hála igazán nem politikai kategória – sem tudta túllépni árnyékát, ám ők Johannistól vettek el voksokat. Ez az első forduló, amelyet beárnyékolt a diaszpórában folyó szavazási kutyakomédia. A helyzeten jobb szervezéssel lehetne ugyan változtatni, de kérdéses, a diaszpóra szavazói mennyiben dönthetik el a végeredményt. A nagy talány tehát, mi történik a második fordulóban, kékül-e itt-ott ama bizonyos vörös sarló. (A kalapácsról most nem beszélünk, azzal majd az új elnök fog a fejünkre ütni, s minden úgy marad, ahogyan mindég is volt Levantéban!) Leszámítva az Iliescu által óriási fölénnyel megnyert első elnökválasztást, Romániában a második fordulóban sokszor fordult meg az eredmény. Năstase, ne feledjük, 2004-ben több mint tíz százalékkal vezetett, Băsescu mégis győzni tudott. A kérdés tehát az, hogy ismétlődik-e a protesztszavazás, tud-e fordítani Johannis, aki meglehetősen merev, nem tipikusan román politikus, láthatólag nem háttéralkukban gondolkodik, azt reméli, a józanság és a realitás feltárása elég lehet a győzelemhez. De most elkerülhetetlenek lesznek a két jelölt közötti tévéviták, kissé fel kellene pörögnie Pontával szemben, aki gátlástalan. Johannist a liberális pártot szétziláló és önmagát a politikából kiíró Crin ANtonescu találta ki, nem biztos, hogy a legjobb döntés volt, de ez van. A romániai szavazónak mindig a kisebbik rosszat kell választania. Bogdán László Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. november 5.Előkerült a nacionalista kártya (Államfőválasztás)Miközben a Központi Választási Iroda tegnap délután közzétette az államfőválasztás első fordulójának végső eredményét, a döntőben maradt két jelölt, Victor Ponta és Klaus Johannis körül máris elindult a kampánynyilatkozatok csatája, amelyekből ezúttal sem marad ki a nacionalista hangvétel. Szintén tegnap jelentették be az első fordulóban alulmaradt jelöltek közül páran, kit is támogatnának a versenybe szálló két politikus közül. A Központi Választási Iroda által nyilvánosságra hozott adatok nem befolyásolják a jelöltek eddigi sorrendjét. Eszerint Victor Ponta és Klaus Johannis került a második fordulóba. Némileg módosult ugyanakkor a Kelemen Hunorra leadott szavazatok aránya, aki végül a voksok 3,47 százalékát kapta meg, Szilágyi Zsolt esetében az eredmény viszont nem változott, azaz 0,56 százalék. Ami a két magyar jelöltet illeti, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök 329 729 szavazatot kapott, míg Szilágyi Zsolt, az EMNP jelöltje 53 146 voksot. Nem mellékes megemlíteni, hogy ez alkalommal ketten több voksot szedtek össze, mint Kelemen Hunor 2009-ben, amikor egyedüli magyarként indult az államfőválasztáson. Az RMDSZ jelöltjére akkor 372 674-en szavaztak. A részvételi arány tekintetében a végleges adatok újból nem mutattak jelentős változást, összesen 9 723 232 választó adta le szavazatát, és a szavazócédulák 2,44 százalékát semmisnek nyilvánították. Megindult az üzengetés Mind Ponta, mind Johannis már tegnap elkezdett kampányüzeneteket megfogalmazni egymás irányába. Elsőként a kormányfő lépett a színre, és a Szociáldemokrata Párt területi képviselőivel folytatott videokonferencián máris kirohant ellenfele ellen. Ponta azt hozta fel, hogy tudomása szerint a versenyből kiesett elnökjelöltek közül Johannist egyedül Szilágyi Zsolt, az EMNP jelöltje támogatja, „aki el akarja szakítani Erdélyt Romániától”. A miniszterelnök hozzátette: ő nem szeretné, hogy ilyen támogatója legyen. Ponta egyébként szintén tegnap felszólította pártja illetékeseit, hogy mindent tegyenek meg, hogy mindazok, akik az alakulatra szavaztak az első fordulóban, ugyanezt tegyék november 16-án is, illetve igyekezzenek meggyőzni azon jelöltek szavazóit, akik jelezték, hogy támogatnák őt, hogy bátran voksolhatnak rá. A politikus úgy vélte, a második fordulóban újból egyenlő eséllyel indul mindkét jelölt. A kormányfőhöz csatlakozva a szociáldemokrata kampánystáb egyébként olyan híreket terjesztett, melyek szerint ellenfele a nyugdíjak csökkentését fontolgatja, amennyiben győztesként kerül ki a megmérettetésből. Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség államfőjelöltje hazugságnak nevezte azokat a vádakat, miszerint Erdély elszakítására törne, illetve a nyugdíjak csökkentését tervezné. Szerinte a róla terjesztett hazugságok ellenfele kétségbeesését jelzik, miképpen azt is elgondolkodtatónak tartotta, hogy Ponta a Nagy-Románia Párttal készül a – választási kampányában ígért – „nagy egyesülésre”. Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy az EMNP állítólag őt támogatja a második fordulóban, annak reményében, hogy megválasztása esetén segítene nekik etnikai autonómiát kialakítani Erdélyben, Johannis csak annyit mondott: ő minden szavazatnak örül a választó nemzetiségétől és vallásától függetlenül. Hozzátette: olyan regionalizáció híve, amely a közigazgatás korszerűsítését eredményezi és gazdasági fejlődést hoz, márpedig az etnikai alapú regionalizáció nem hoz ilyen eredményt”. Az első csatlósok Három kiesett elnökjelölt, Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke, Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt alapítója, valamint a Külföldi Hírszerző Szolgálat nemrég lemondott igazgatója, Teodor Meleşcanu is támogatásáról biztosította Victor Pontát tegnap. A három jelölt összesen a voksok tíz százalékát szerezte meg. A kormányfő siker esetén Meleşcanunak az elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsadói tisztségét ígérte, míg Tăriceanu mint esélyes utód jelenik meg a kabinet élén. Johannis ezzel szemben tegnap azt nyilatkozta, nem akar szavazatokról alkudozni a választási versenyből kiesett jelöltekkel, szerinte a választók rendelkeznek szavazatuk felett, őket akarja megnyerni. Az RMDSZ továbbra sem nevezte meg, hogy melyik jelöltet támogatná. Kelemen Hunor elnök csak annyira szorítkozott, hogy Tăriceanu alakulatának kormányra hívását nem ellenzi, illetve a szövetség továbbra is a kormánykoalíció tagja akar maradni, a jelölttámogatásról pedig holnap döntenek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. november 5.Földvári foglyok hitvallásaHetven éve, 1944 októberében kezdték a volt magyar honvédeket begyűjteni a barcaföldvári lágerbe, ahol mintegy hatezren sínylődtek, s a túlélők vallomásai szerint ezren elpusztultak. Eddig 350 halottat sikerült azonosítani. Az utolsó tömegsír fölött kialakított emlékkertben 2000 óta tartanak megemlékezést. Az elején a halottak napja utáni hétvégén, 2003-tól november 4-én, a nemzeti gyásznapon. Tegnap délután mintegy százötvenen emlékeztek a vértanúkra. Az emlékműállítás kezdeményezője, Ungvári Barna András volt hidvégi, jelenlegi uzoni református lelkipásztor különlegesnek nevezete az eseményt, hisz immár tizenötödik alkalommal került sor a megemlékezésre. Bevezetőjében az 1944. augusztus 23-ai román átállás utáni légkört idézte meg Vincze Gábor Illúziók és csalódások című, a második világháború utáni időszakot bemutató kötetéből: a bölöni községvezetésnek a Magyar Népi Szövetség kolozsvári elnökségéhez írt beszámolójából olvasott fel. Beszéde alapigéjéül Péter apostol első leveléből (1, 3) idézett: „Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által”. A szónok idén a miklósvári id. Barabás Ferenc túlélő Benkő Levente történész, újságírónak elmondott vallomásából olvasott fel részleteket. Kiemelte azt a részt, amikor a foglyot arra biztatták, változtassa nevét Bărbescura, s akkor hazaengedik, mire azt válaszolta: aki magyarnak nem volt jó, románnak sem lesz jó. A hidvégi református egyházközség által támogatott, a brassói RMDSZ által szervezett megemlékezésen a brassói magyar történelmi egyházak képviselőetében Koszta István evangélikus, Jári Zsolt református, Máthé Vilmos római katolikus és Szász Ferenc unitárius lelkész osztotta meg az eseményhez kapcsolódó gondolatait. Közreműködött az ürmösi unitárius dalárda. Az emlékkő megkoszorúzása és himnuszaink eléneklése után a hidvégi református gyülekezeti házban kialakított emlékszobában a helyi közösség szeretetvendégségével zárult a megemlékezés. Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. november 5.Megduplázzák a politikai meghurcoltak juttatásaitKedden fogadta el a kormány azt a törvénytervezetet, amely a politikai foglyok és a diktatúra évei alatt meghurcolt személyek juttatásának megduplázását írja elő. A tervezet értelmében, azon személyek, akik 1945. március 6-tól kezdődően, politikai okokból a meghurcoltatás bizonyos formáit szenvedték el, havi 400 lejes juttatásban részesülnek minden esztendő után, melyet fogságban, kitoloncolásban, bebörtönözve töltöttek, vagy épp erőszakkal lettek áttelepítve más lakóhelyre. Ez gyakorlatilag az eddigi juttatás megduplázását jelenti. Azok a személyek, akiket erőszakkal tartottak kezelés alatt vagy épp házi őrizetben, havi 200 lejt fognak kapni minden elszenvedett év után. Fontos kihangsúlyozni, hogy a törvénytervezet akkor lép érvénybe, ha tartalmát a Parlament is jóváhagyja, épp ezért ennek elfogadását sürgősségi eljárásra javasolta a Kormány – hangsúlyozta ki Horváth Levente, a Szociális, Családügyi és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. Balta János Nyugati Jelen (Arad) 2014. november 5.Johannis támogatására buzdít az Európai NéppártJoseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke arra buzdította a néppárt romániai tagjait, hogy az elnökválasztás második fordulójában a jobbközép ellenzéki Klaus Johannist támogassák. Az EPP elnöke közleményében támogatásáról biztosította Johannist és a néppárt valamennyi romániai tagját, így a Traian Băsescu által támogatott Népi Mozgalom Pártot (PMP) és az RMDSZ-t is arra buzdította, Johannist segítsék győzelemre. Szabadság (Kolozsvár) 2014. november 5.UtódmustraTăriceanu, Georgescu és Maior – ők Ponta választottjai, őket szemelte ki utódjául a jelenlegi kormányfő arra az esetre, ha megnyeri az államelnök-választást. A favorit Călin Popescu Tăriceanu volt liberális kormányfő, a másik két jelölt abban az esetben kerülhet szóba, ha a gazdasági helyzet vagy az ország biztonságpolitikai érdekei „hirtelen” úgy kívánják, mondta. Magyarán: Ponta ravaszkodik, a volt liberális kormányfővel a tandem az elkövetkező két hétben sokat hozhat a konyhára, mindeközben maga mögött tudhatja a másik két jelölt képviselőte szavazói kör támogatását is … aztán majd meglátják. Semmi nem visszavonhatatlan. Merthogy az ország érdekei … Szabadság (Kolozsvár) 2014. november 5.A harmadik pofonNem kizárt, hogy a legtöbb RMDSZ-vezető legszívesebben holnap elmenne Hawaiira, kikapcsolná a telefonját, és november 17-ig fel sem kelne a homokból. Eddig ugyanis már kétszer szaladtak bele hatalmas pofonba akkor, amikor az erdélyi magyarok tömegesen a másik jelöltre szavaztak, mint akit ők ajánlottak. Most ismét gyülekeznek a pofonfa alatt. Ugyanis kénytelenek lesznek azt mondani, hogy a második fordulóban szavazzunk Victor Pontára. Aki azzal buktatta meg az Ungureanu-kabinetet, hogy védelmébe vette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetőségét, akik nem hajlandók – az oktatási törvény értelmében – létrehozni a magyar főtanszéket az intézményben. Akinek a kormányába azért lépett be az RMDSZ, hogy megoldja ezt a kérdést, de eddig szóba sem állt vele. Aki tagadja Székelyföldnek még a létét is. Aki tisztességről és becsületről beszél, miközben doktori disszertációjának háromnegyedét egyszerűen lemásolta. Aki lassan egyedül marad pártja élén, mert legközelebbi munkatársait viszi a korrupcióellenes ügyészség. Ennél rosszabb már csak az lenne, ha azt mondanák: szavazzunk Klaus Iohannisra. Aki megfelelési kényszerből I-vel írja a nevét (a Klaus Wernerrel nem tudott mit kezdeni). Aki hallani sem akar a területi autonómiáról. Aki saját népe történelmét is meghamisítja, csakhogy megfeleljen a többség elvárásainak. Aki minduntalan hangoztatja, mennyire „igazi román”. Aki – ennek ellenére – bizonyára maga írta fizikatanári diplomadolgozatát, és aligha vevő az uram-bátyámos mutyizásra. Akinek nem fűződne érdeke ahhoz, hogy a nagykorrupció ellen küzdő ügyészség munkáját gátolja. De aki elnökként egyszer és mindenkorra megszüntetné azt a lehetőséget, hogy Romániára külső nyomást lehessen gyakorolni a kisebbségek problémájának ügyében. Ahol ugyanis egy szász származású politikus államfő lehet, ott hiteltelen azt állítani, hogy megszegik a kisebbségek jogait, s ezzel búcsút mondhatunk autonómiának, alkotmánymódosításnak, mindennek. Marad tehát Ponta. És a harmadik pofon. Erdély András Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2014. november 5.Szilágyi, a mumusPonta magyarellenes kijelentései Ponta a tegnap, hogy meggyőzze a nacionalista román választókat, újra elővette a magyar kártyát, és most már nemcsak abba kötött bele, hogy Iohannis szász, hanem abba is, hogy Szilágyi Zsolt őt támogatja. Keményen nacionalista húrokat pengetett Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök, aki az első fordulóban tízszázalékos előnyt szerezve fordult neki az államfőválasztás „döntőjének”. Az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó miniszterelnök azzal ment neki riválisának, Klaus Iohannisnak, hogy nem román, ráadásul eddig csak egy, „Erdély elszakítását akaró” magyar jelezte, hogy támogatja őt a második fordulóban. Ponta a PSD megyei vezetőivel folytatott videóértekezleten riválisa választási szlogenjére utalva – Románia, a jól végzett dolog országa – úgy fogalmazott: Iohannis „dolog, aki a dolgokhoz szól”, míg ő „román, aki a románokhoz szól.” „Ha jól tudom, az egyetlen olyan jelölt, aki nem jutott be a második fordulóba, de már egyértelműen jelezte, hogy a második körben Iohannist támogatja, Szilágyi Zsolt az EMNP-től, aki el akarja szakítani Erdélyt Romániától” – mondta Ponta. Szilágyi Zsolt minderre reagálva azt mondta: Ponta ostobaságokat beszél, és hamis információkkal próbálja megtéveszteni a nyilvánosságot. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2014. november 5.Zaklatják a csángókatA csángó magyarok iskolai és fakultatív anyanyelvi oktatásának ellehetetlenítésére törekszenek moldvai önkormányzati tisztségviselők és szervezetek, ráadásul a magyarellenes hadjárathoz a Norvég Alap támogatását is felhasználják. Dragoş Benea, a Bákó megyei önkormányzat elnöke nemrég csángóföldi iskolákból összválogatott gyerekek csoportját fogadta, és arra figyelmeztette őket, hogy sérti a moldvai románok méltóságát a magyar állam által a magyar nyelven tanuló diákoknak nyújtott oktatási-nevelési támogatás. Lapunknak több forrásból is megerősítették, hogy a megyei képviselő-testület szociáldemokrata vezetője október 23-án látogatás ürügyén a bákói Történelmi Múzeumba gyűjtötte a helyi Szent József Katolikus Főgimnázium számos diákját. Benea a találkozón arról beszélt, hogy a megyében megszüntetik a magyarnyelv-oktatást, elküldik a magyar pedagógusokat, ehelyett pedig bevezetik az olasz nyelv oktatását az iskolákban. A történtekről Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató számolt be egy közösségi oldalon, felháborodásának adva hangot a gyerekek megfélemlítése miatt, akik közül egyébként többen magyar állampolgársággal is rendelkeznek. „Hát hogy jön ahhoz a megyei tanácselnök, hogy rusnyának, haszontalannak nevezze a csángó nyelvet? Amelyről ráadásul nem is mondta ki, hogy magyar, hiszen az tabunak számít Moldvában, viszont a magyar állam támogatását megalázónak nevezte a románok szempontjából” – nyilatkozta lapunknak a magyar nyelvű misézésért kitartó küzdelmet folytató pusztinai Szent István Egyesület elnöke, aki az egyik diák édesanyjától szerzett tudomást a tanácselnök megnyilvánulásáról. Márton Attila, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) keretében zajló moldvai magyar oktatási program koordinátora és Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke érdeklődésünkre közölte, ők is értesültek az incidensről, de mivel a megbeszélésen csak gyerekek voltak jelen, nehéz kideríteni, pontosan mi hangzott el. „Moldvában mindennapos jelenség, hogy nem látják szívesen a magyar nyelvet” – állapította meg Duma András. Hozzátette, három olyan csángó diákról is tud, aki korábbi érdeklődése ellenére végül elállt a bákói magyarórák látogatásától, és Duma mindezt a hatósági fellépéssel magyarázta. Különben jelenleg huszonkilenc csángó településen több mint kétezer gyerek tanul magyarul iskolai, illetve délutáni foglalkozások keretében. A csángó közösség képviselői szerint a megyei tanácselnök fellépése azzal a kísérleti programmal állhat összefüggésben, amelyet a román és a norvég kormány képviselői nemrég indítottak Bákóban. A helyi közösségek társadalmi felzárkóztatását célzó projekt keretében a moldvai megye 85 településén nyújtanak szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatást 54 ezer, hátrányos helyzetben élő gyermek számára. A Victor Ponta kormányfő és Tove Bruvik Westberg, Norvégia bukaresti nagykövete részvételével rendezett október 10-ei projektismertetőn kiderült, a Norvég Alap 3,3 millió, a UNICEF pedig kétmillió euróval támogatja az országban egyedül Bákó megyében útjára indított programot. Egyébként a projektért felelős megyei önkormányzat néhány hónappal ezelőtt olyan programot is elindított csángó falvakban, amely bevallottan a magyar oktatást kívánja ellensúlyozni. A képviselő-testület és a csángók román eredete mellett kardoskodó Dumitru Mărtinaş Katolikus Egyesület társulása nyomán idén tavasszal fiataloknak szánt képzési központokat létesítettek a csángók lakta Forrófalván, Lábnyikban, Magyarfaluban és Klézsén, ahol többek között fotó- és angol nyelvtanfolyamot biztosítanak mintegy 160 diák számára. Gheorghe Bejan megyei tanácsos, a Dumitru Mărtinaş-egyesület elnöke a közgyűlés jegyzőkönyve szerint a program elindításáról döntő februári ülésen kerek-perec kijelentette: szerinte semmi hasznukra nem válik a csángó diákoknak a magyar oktatás. „Miközben egyesületünk a moldvai római katolikusok román származását vallja és hirdeti, sajnos nálunk több magyarbarát szervezet is működik. Nem mondjuk, hogy nincs szükség a magyar nyelvre, hiszen mindenki olyan nyelvet tanul, amilyet akar, viszont figyelembe véve, hogy mit képviselő Románia az EU-ban, fiataljaink ennek semmi hasznát nem látják” – szögezte le Bejan. A programot a megyei tanács 87 ezer lejjel támogatta. Iulian Bucur, a bákói múzeum néprajzi részlegének csángó származású vezetője lapunknak leszögezte: az intézmény keretében nem történt semmilyen incidens a tanácselnök és a katolikus gyerekek között. „Téves az információ, nálunk nem volt ilyesmi. Esetleg máshol...” – jegyezte meg az etnográfus. Pogár László, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke, az RMDSZ Bákó megyei vezetője viszont értesült arról, hogy Dragoş Benea „lehordta” a csángó gyerekeket. „Tudomásom szerint nem a magyar állami támogatás ellen emelt szót, és nem is a magyar oktatást bírálta, hanem azokat, akik csángó nyelven tanulnak” – nyilatkozta kérdésünkre Pogár, hozzátéve: az államfő-választási kampány miatt még nem tudott magyarázatot kérni a szövetség bukaresti koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Bákó megyei szervezetét is irányító tanácselnöktől. A Krónika ugyancsak állásfoglalásra kérte az önkormányzati vezetőt, aki viszont titkárnője ígérete ellenére nem hívta vissza munkatársunkat. Különben a szociáldemokrata politikus az idei tanévkezdéskor nagy visszatetszést keltett azzal, hogy Bákó megye mintegy 40 ezer kisdiákját olyan iskolatáskákkal látta el – természetesen közpénzből –, amelyen a finanszírozó önkormányzatén kívül az ő neve is szerepel. Dragoş Beneát ugyanakkor idén augusztusban többször is kihallgatta a korrupcióellenes ügyészség egy közbeszerzésekkel kapcsolatos bűnvádi eljárás keretében. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2014. november 5.A szakoktatást erősítené Borboly CsabaA diákok munkaerőpiacra való belépését szorgalmazza a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetségéhez (UNCJR) kedden benyújtott javaslatcsomagban Borboly Csaba Hargita Megyei Tanácselnök, a szövetség alelnöke. A véleményezett anyag a 2014–2020-as időszakra vonatkozó ifjúsági stratégia, melyet az ifjúsági és sportminisztérium terjesztett elő. A székelyföldi politikus módosító javaslataiban a szakoktatás színvonalának növelését indítványozza, illetve egy hatékonyabb együttműködési rendszer kiépítését az oktatási intézmények és a vállalkozások között. Mint rámutat, az együttműködés elősegítené a diákok munkaerőpiacra való belépését, a végzettségüknek megfelelő munkahely megszerzését, csökkentve a külföldre vándorlók arányát. Az iskolaszövetkezetekről szóló törvénytervezet megteremtené azt a törvényes keretet, amely biztosítaná a diákok és egyetemisták foglalkoztatásának jogi hátterét, elősegítve ezek alkalmazását a tanulmányi időszak alatt, és biztosítva számukra a speciális védelmet, hangsúlyozta Borboly Csaba. Krónika (Kolozsvár) 2014. november 5.Néppárti sietségElhamarkodott döntést hoztak az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői, amikor az államfőválasztás első fordulóját követő napon bejelentették lemondásukat. Toró T. Tibor elnök és a megmérettetésen részt vevő Szilágyi Zsolt alelnök kissé túlságosan is komolyan vette a politikai felelősség és fair play íratlan szabályait, és vélhetően a kampány urnazárás után sem múló hevében hozta meg döntését, a várakozásokat alulmúló eredmények ismeretében. Ezt az analógiát követve Kelemen Hunornak is távoznia kellene, hiszen nemhogy az RMDSZ-nek a 2012-es parlamenti választáson elért eredményét nem sikerült hoznia vasárnap, de a 2009-es államfői megmérettetésen saját maga által elért szavazatszámot sem. Persze a néppárt jelöltjére leadott 53 ezer szavazat nem jelent elmozdulást az alakulatnak a két évvel ezelőtti parlamenti választásokon szerzett támogatottságához képest. Azt azonban mégsem gondolhatták komolyan az EMNP-ben, hogy szavazattá tudják konvertálni a Szilágyit támogató 200 ezer aláírást olyan körülmények között, amikor a törvényhozási vagy önkormányzati megmérettetéshez képest az államfőválasztás sokkal kisebb téttel bír a romániai magyarok számára. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy két éve alapított párttal nem lehet rövid idő alatt csodákat művelni a romániai magyar politikai színtéren, amelyre több mint két évtizeden keresztül jobbára az egyszólamúság és az egypártrendszer volt jellemző. A kettős lemondást jóváhagyni vagy felülbírálni hivatott néppárti elnökségnek azt is mérlegelnie kell, hogy ez a gesztus, az esetleges vezércsere nem hat-e demoralizálóan a tagságra, és hogy milyen hatással lesz a jelenleg is zajló szervezetépítési folyamatra. Másrészt nyilvánvaló, hogy a pártelnöki tisztség nem nyugdíjas állás, egy komoly, hosszú távon gondolkodó politikai alakulat sorsa pedig nem függhet a vezetőitől. Bárhogy is alakuljon Toróék mandátuma, hasznos lenne, ha a néppárti meakulpázás nyomán sikerülne levonni az eddigi választásokon szerzett tapasztalatokból fakadó politikai következtetéseket, megpróbálva végre valós alternatívát felmutatni az RMDSZ-szel szemben. Akár az ebben érdekelt politikai táborok összefogásával. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2014. november 5.Klaus Johannis számít az RMDSZ támogatásáraNagyszeben szász polgármestere reméli, hogy az elnökválasztás második fordulójában megkapja az RMDSZ támogatását. Klaus Johannis szerint erre az Európai Néppártban (EPP) kötött egyezség kötelezi Kelemen Hunorékat. A Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltjét arról kérdezték az újságírók kedd este, hogy szerinte megkapja-e az EPP romániai tagpártjainak támogatását a második fordulóban. „Szerintem igen” – válaszolta Johannis. Mint ismert, az EPP elnöke, Joseph Daul hétfőn felszólította az európai pártcsalád romániai tagjait, hogy a jobboldali jelöltet támogassák november 16-án. Johannis szerint a felhívás nem egy ajánlás, hanem írásba foglalt egyezségen alapszik. „Ezt a megállapodást az EPP összes romániai tagpártja aláírta. Tehát ez egy vállalt kötelezettség” – magyarázta. Frunda: nem tudok írásos egyezségről Frunda György volt RMDSZ szenátor szerint soha nem született ilyen jellegű írásos megállapodás az EPP tagpártjai között. A politikus elmondta, Daul felhívása csupán ajánlás, amit a tagpártok nem kötelesek figyelembe venni. Emlékeztetett arra, hogy az EPP minden egyes választáskor egymás jelöltjeinek támogatására kéri a tagpártokat, és így járnak el más európai pártcsaládok is. Nem született írásos megállapodás az Európai Néppártban arról, hogy az EPP romániai tagpártjai – köztük az RMDSZ – Klaus Johannist támogatják a romániai elnökválasztás második fordulójában – nyilatkozta kedd este a maszol.ro-nak Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára. Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban bejelentette, hogy az RMDSZ csütörtökön dönti el, kit támogat a második fordulóban. Daul felhívására reagálva közölte: az RMDSZ számíthat az EPP támogatására, függetlenül az elnökválasztás kimenetelétől. Emlékeztetett arra, hogy korábban az Európai Néppárt támogatta az RMDSZ kormányra lépését a szociáldemokraták mellett, mert érdeke volt, hogy egy jobbközép párt kerüljön be a hatalomba Bukarestben. Cs. P. T. maszol.ro 2014. november 5.Izsák: az SZNT tekintélyét csorbítanákA Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs szerint az államfőválasztási kampány során őt ért támadások célja az, hogy csorbítsák az SZNT tekintélyét, amelyet a március 10-ei Székely Szabadság Napjával és a tavalyi Székelyek Nagy Menetelésével szerzett. Menetelésével szerzett. A Magyar Polgári Párt elnökének, Biró Zsoltnak a korábbi kijelentését – miszerint az SZNT autonómia-tervezetét alig több mint 50 ezren támogatták, ennyien szavaztak ugyanis az EMNP jelöltjére, Szilágyi Zsoltra, akit Izsák Balázs támogatott – butaságnak nevezte Izsák Balázs szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján. „Öt évvel ezelőtt, amikor az RMDSZ államfőjelöltje szintén Kelemen Hunor volt, azt tanácsoltuk a lakosságnak, hogy az autonómiára hivatkozva írjanak A-betűt a szavazólapokra, ezzel érvénytelenítve a voksot, hiszen akkor egyetlen jelölt sem vállalta fel Székelyföld önrendelkezésének ügyét. Most Szilágyi Zsolt felvállalta, ezért támogattam őt a kampányban. Öt évvel ezelőtt az A-betűket nem számoltuk meg, és senki nem támadt akkor azzal, hogy milyen kevesen követték felhívásunkat, holott kevés érvénytelen szavazat volt. Ennek ellenére hatalmas tömeggel megszerveztük a Székelyek Nagy Menetelését. Mi tehát nem számolgatunk, hanem mozgósítunk. A Székely Nemzeti Tanács a Székelyek Nagy Menetelésével nagy befolyásra, tekintélyre tett szert, ezt akarják már májustól kezdve lebontani: ezért született alternatív autonómia-statútum, alternatív székely zászló, most pedig engem, az elnököt támadják, hogy hiteltelenítsenek. Az RMDSZ azt akarja, hogy rá hallgasson a lakosság, ne az SZNT-re” – mondta Izsák Balázs. Hozzátette, a választási kampány előtt felhívásban kérte mindkét magyar jelölttől, hogy fogadják el közös pontként a Csapó József RMDSZ-es szenátor által kidolgozott autonómia-statútumot, ez legyen a magyarság közös ügye, s továbbá mindenki szavazzon arra – Kelemen Hunorra vagy Szilágyi Zsoltra –, akire akar, de Kelemen Hunor nem, csak Szilágyi Zsolt vállalta fel. Johannist támogatja „Az államfőválasztás második fordulójáról nehéz nyilatkozom, mert Klaus Johannis is elutasította Székelyföld autonómiáját. Személyes véleményem, hogy vissza kell állítani a normalitást Románia és Magyarország kapcsolatában, olyanná, amilyen Victor Ponta kormányra lépése előtt volt. Az lenne a jó, ha az a csapat jönne vissza, amelynek tagja Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök is, akkor javulna a két ország kapcsolata, ezért én Johannist támogatom” – ismertette az SZNT elnöke. Hozzátette, Románia és Magyarország viszonya Victor Ponta hatalomra kerülése után romlott meg, a szociáldemokrata pártelnök pedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ügye (elutasítása) miatt került egyáltalán kormányra, továbbá Románia belépett az RMDSZ és az SZNT ellen a luxemburgi perbe. Izsák Balázs nem kívánta kommentálni azt, hogy az RMDSZ a PRM-vel (Nagy-Románia Párt) közösen a PSD jelöltjét támogathatja a november 16-ai megmérettetésen, viszont elmondta: elfogadhatatlannak tartja, hogy a román-magyar párbeszédben egy bűnszervezet közvetítsen. Gáspár Botond Székelyhon.ro 2014. november 5.Kínlódást jelent a román nyelvElemi osztályokban román nyelvű kommunikációt tanulnak a magyar diákok, azonban ez nem jelenti azt, hogy negyedik osztály végére kifogástalanul beszélik a nyelvet. A gondok ötödikben kezdődnek, amikor irodalmat is tanulnak már, ugyanazon a szinten mint a román anyanyelvűek. A legkönnyebben úgy lehet megtanulni egy nyelvet, ha a gyakorlatban is használjuk. A román nyelv kihívás a magyar gyerekek számára, főleg azoknak, akik nem élnek román nemzetiségűek által is lakott közösségben. Az iskolában nem beszélni tanítják a gyerekeket, így gondolja a szülők többsége. Ábrám Noémi öt gyerek édesanyja úgy véli, nem csak a tantervvel vannak gondok, létezik egyfajta társadalmi elzárkózás is. „Emlékszem, gyerekkoromban együtt játszottunk a román gyerekekkel, így sokkal könnyebben elsajátítottuk a nyelvet. Manapság azonban a magyar gyerekek szintén a magyar gyerekek közösségét keresik. Ez szülői befolyásolástól is függ. Az elzárkózás miatt a gyerekeknek könyvből kell megtanítani a román nyelvet, ez olykor kínszenvedés. A iskolai egy-négy osztályban kommunikációt tanulnak, ez játékosabb, érdekesebb. Ötödiktől azonban bekövetkezik a nagy törés, amikor román irodalmat tanulnak, olyan szinten, mint a román anyanyelvű diákok. Ezen a ponton kezdik tehernek érezni a román nyelvet, nem motiválja semmi őket a tantárgy tanulására. A gyerek végigkínlódja az iskolát, nagy nehezen leérettségizik, és igyekszik minél inkább elkerülni a nyelv használatát. Én nagyon szeretném – és sok szülő így van ezzel –, hogy a gyerekeim jól megtanuljanak románul, és tudjanak érvényesülni itthon is. Azonban a tanügy részéről is szükség lenne jobb együttműködésre, mert így csak a cél ellenkezőjét érik el” – hangsúlyozta az édesanya. Az új tanterv értelmében két évet szánnak arra, hogy a gyerekek románul beszélgessenek az iskolában. Dóczy Melinda tanítónőtől megtudtuk, előkészítőben és első osztályban még csak beszélgetéssel telnek a román órák. „Eddig az első osztályos tantervben szerepelt a beszélgetés, és másodiktól kezdődött az írás, illetve az olvasás. Ez most is így van, csak hozzáadódik még egy év beszélgetés előkészítőben. Az első két évben játékosan tanuljuk a nyelvet, fokozatosan haladunk előre. Inkább az a cél, hogy a gyerek megtanulja, az üzletben hogy kérjen egy kenyeret, nem pedig az, hogy elemezzen egy verset. Az ötödikbe való átlépés minden tantárgyból nehéz, de a román esetében különösen, mert egyes irodalmi művekben olyan régies kifejezések vannak, amelyeket a román anyanyelvűek sem értenek. Reméljük, hogy ha már az elemi oktatásban változtattak a tanterven, ennek lesz folytatása” – mondta a tanítónő. Középiskolában még nehezebb dolga van annak, aki nem érti és beszéli kellőképpen a román nyelvet. Itt már az érettségire való készülődés a cél, nincs idő olyan dolgokkal foglalkozni, amit már addig tudni kellene. Nagy Judit Emőke román szakos tanár elmondta, igyekeznek segítséget nyújtani ezeknek a diákoknak. „Többnyire a vidékről érkezőknél merül fel az, hogy nem ismerik elég jól a nyelvet. Főleg kilencedikben és tizedikben fektetünk hangsúlyt ennek korrigálásra, konzultációk vagy plusz feladatok segítségével. Ezután azonban már fel kell zárkózniuk, nekem pedig muszáj azt tanítanom, ami az érettségire kell. Ezen kellene változtatni. Ameddig az érettségi anyagát nem változtatják meg, hiába tanítok kíméletesen, pontosan a magyar diákkal szúrok ki” – mondta a pedagógus. Becze Dalma Székelyhon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
