|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 642 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 631-642 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2015. november 4.Johannis: emberek halála kellett a lemondáshozKlaus Johannis román államfő szerint Victor Ponta kormányfő megkésve, csak azutánszánta rá magát a lemondásra, hogy emberek haltak meg Bukarestben. Az államfő szerda este tett nyilatkozatot a romániai belpolitikai eseményekkel kapcsolatban. Emlékeztetett arra, hogy a Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes autóját felvezető motoros rendőr halála, és a bukaresti Colectiv klubban kiütött, 32 ember halálát okozó tűzvész váltotta ki a kedd esti tömegdemonstrációt, mely a kormány lemondásához vezetett. Úgy vélte: a tragédiák „a nemzet legérzékenyebb idegszálát érintették”. Az emberek azért vonultak az utcára kedden, „hogy jelenjen meg végre a felelősségvállalás a román politikában”. Megállapította, a szerdaiak voltak a valaha látott legtisztább utcai megmozdulások. Nem történt incidens, összetűzés, de az emberek mégis határozottan elmondták, hogy mit akarnak. „Halottakra volt szükség, hogy ez a lemondás megtörténjen. Ha a törvényeket tiszteletben tartották volna, senkinek sem kellett volna meghalnia” – állapította meg Johannis. Hozzátette, sokan nagyon későn értették meg, hogy a nép akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azt is megemlítette azonban, hogy a kormány lemondása csak egy lépés a román politika megtisztulása felé. A keddi demonstráción – szerinte – olyan sérelmek hangzottak el, amelyeket figyelembe kell vennie a következő kormányoknak. Példaként a földrengésveszélyes bukaresti épületeket és a kórházak rossz helyzetét említette. „A politikusoknak hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy meghallgatják a választóikat. Remélem, hogy a következő kormányzók nem ismétlik meg az eddigi hibákat” – jelentette ki Klaus Johannis. Az államfő közölte: várja, hogy írásban megkapja a miniszterelnök bejelentett lemondását, és már csütörtökön szeretné elkezdeni a konzultációkat a parlamenti pártokkal a további lépésekről. Hozzátette: a hét végéig le szeretné zárni a tárgyalások első körét. MTI Székelyhon.ro 2015. november 4.Egyetemi hallgatókat támogatnakA LAM Alapítvány és a LAM Mikrohitel Rt. egy évre szóló szakmai ösztöndíjat hirdet agrártudományi, illetve közgazdasági szakon tanuló egyetemi hallgatóknak. Pályázani a „Családi, vagy nagyobb méretű gazdaságok, szövetkezetek? – Térségi jövőkép Hargita és Kovászna megyében a 2014-2020-as Vidékfejlesztési politika tükrében”, valamint „Sikeres, vidéki környezetben, gazdasági elven működő együttműködési példák Erdélyben” témakörökben lehet. A meghirdetett ösztöndíj értéke havi 450 lej. A pályázati felhívás és az űrlap letölthető awww.lamilieni.ro illetve a www.microcreditlam.ro honlapokról. További információk igényelhetők az [email protected] és a [email protected] címen. A pályázat leadásának határideje 2015. december 2. (a postabélyegző dátuma). Székelyhon.ro 2015. november 5.Szakértő: felértékelődhet az RMDSZ RomániábanA jelenlegi helyzetben felértékelődhet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) akár a kormányzati szerep, akár a parlamenti támogatás nyújtásának tekintetében – mondta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában. Kántor Zoltán szerint az RMDSZ most azon munkálkodik, hogy „mi hozható ki" ebből a felértékelt szerepből a romániai magyarság javára. Emlékeztetett, hogy minden egyes román párt tett már magyarellenes kijelentéseket, negatívan állnak az autonómiakérdéshez. Kántor Zoltán nem számít arra, hogy bármilyen „konstellációban" egyből autonómia lesz, de valamilyen előrelépésben lehet reménykedni. MTI Erdély.ma 2015. november 5.Ponta ment, a rendszer maradtKözel egy éve, hogy Victor Ponta kormányfő elveszítette az elnökválasztást, és bár akkor sokan jósolták pályafutása végét, mégis tisztségben maradt egészen tegnapig, noha semmit nem tanult a kudarcból. Sőt: hibát hibára halmozott, mint egy félkegyelmű, aki folyton félreérti a világot. A kedd este utcára vonuló huszonötezer fiatal dühe azonos gyökerű a tavaly ilyenkor kitört felháborodással, a tüntetéseket kiváltó okok különbözősége ellenére. Akkor a külföldön élők szavazati jogának korlátozása, most egy szomorú tragédia verte ki a biztosítékot, éppen azokban, akiket már nem lehet választási ígéretekkel, hirtelen pénzosztással, szépen felcifrázott, de üres szólamokkal elámítani és megvesztegetni. A tanultabb, felvilágosultabb, dolgozó huszon-, harminc- és negyvenévesek elégelték meg az állam tehetetlenségét, hivatalnokainak korruptságát, az egész átláthatatlan és csikorgó gépezetet, ami 26 évvel a kommunizmus bukása után is öl és pusztít. Másutt a rendszerváltás is békés volt, itt a béke is áldozatokat szed, és lebénítja az országot. Ebből valóban elég volt! Nem hittük volna két nappal ezelőtt, hogy a kormányfő azért bukik meg, amiért közvetlenül nem is felelős. Hiszen lett volna elég oka visszavonulni az elmúlt három évben: rögtön kinevezése után a plágiummal szerzett doktori cím miatt, később a liberálisokkal kötött választási szövetség felbomlása ingatta meg legitimitását, pártját a korrupcióellenes ügyészség gyakorlatilag vezetők nélkül hagyta, családtagjait és barátait is bűncselekmények miatt vizsgálták, ő maga is gyanúba, majd vád alá került; hazudott okkal és ok nélkül, bujkált a felelősség elől, fedezte miniszterei visszaéléseit, s még akkor is a helyén maradt, amikor már teljesen elszigetelődött, és messziről elkerülték a nyugati politikusok. Pedig megvoltak az eszközei ahhoz, hogy javítson az ország helyzetén és saját megítélésén. Nem élt velük, most pedig hiába próbál áldozatként fellépni: egy rosszul működő, gyilkos rendszer feje volt, és semmi sem menti fel ennek felelőssége alól. Lemondása mégis túlságosan későn jött, és mintha számára is váratlan lenne: előtte még megpróbált bűnbakot szolgáltatni a fogyasztóvédelmi vezető személyében, és az utolsó percig arrogáns maradt. Gazdasági sikereiről beszélt, és vállon veregette magát, mert elégtételt ad a tiltakozóknak; ugyanakkor meg is fenyegette a politikai haszonlesőket. Ez nem az a becsületbeli gesztus, ami megilletné a megalázott és becsapott lakosságot: nem meglepő, hogy tegnap este ismét tízezrek vonultak az utcára. Nem béremelést követelnek, hanem normalitást, ezért nem nyugtat meg senkit Victor Ponta lemondása. Távozása szükséges volt, de nem oldja meg a gondokat: amíg az egész politikai osztály hozzáállása nem változik, nem számíthatunk előremozdulásra. Demeter J. Ildikó Erdély.ma 2015. november 5.Szakértő: egyetemes magyar 56-ról beszélhetünkTalán még sosem volt olyan egységes a magyar nemzet, mint 1956-ban – véli Tófalvi Zoltán, a kommunistaellenes felkelés erdélyi események kutatója. Az író, újságíró az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének meghívására kedden, a nemzeti gyásznap előestéjén Aradon tartott előadást 1956 erdélyi ás aradi visszhangja címmel, és kifejtette, hogy az erdélyi magyarság számarányához viszonyítva igen nagy árat fizetett a magyar forradalommal való szolidaritásáért. Erről az anyaországban is méltatlanul keveset tudnak, hangoztatta. Tófalvi Zoltán szerint csak egységes magyar 1956-ról beszélhetünk. aradihirek.ro Erdély.ma 2015. november 5.Első világháborús emlékparcellaAz Erdélyi Kutatócsoport Egyesület kézdiszéki tagjai mindenszetek napja előtti héten a kézdivásárhelyi római katolikus temetőben, a ravatalozóházzal szemben első világháborús emlékparcellát alakítottak ki. Az emlékhelyen egy hadisírkereszt és hat sírkő látható. A fakereszten a Dicsőség az első világháborúban elesett magyar katonák emlékének felirat olvasható, a temetőből átköltöztetett hat kereszten pedig tizennyolc nevet erősítettek meg fekete festékkel. Az elesettek között van két ismert és egy ismeretlen szakaszvezető, egy őrvezető és tizenöt sorkatona. Bene Zoltán, az egyesület alelnöke tegnap elmondta: a világháborús sírhelyekre Szima Csaba bukkant rá, a hat közül egy már ki volt ásva, a többit a kutatócsoport önkéntesei emelték ki és állították fel az emlékparcella helyén. Tudomása szerint, ahol a sírköveket találták, azon a helyen egy első világháborús katonai temető volt, amit időközben felszámoltak, és több kőkereszt a ravatalozó alapjába került. A kutatócsoport az emlékparcellához egy magyarázó, kataszteri táblát is szándékozik elhelyezni arról, hogy nézett ki valamikor a katonai temető. Bene Zoltán azzal a felhívással fordul Kézdiszék lakosságához, hogy ha valakinek tudomása van jelölt vagy jelöletlen, illetve elhagyott hadisírról vagy -temetőről, értesítse őt a 0745 224 093-as telefonszámon. Ha netalán valakinek konkrét információja, fotója stb. van a régi keresztekről, vagy magáról a katonai temetőről, értesítse Bene Zoltánt, hogy minél hamarabb el tudják készíteni a tájékoztató táblát. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. november 5.GyásznapIsmerős arcok, huszonöt-harmincan, virággal, gyertyával, kegyelettel átitatott lélekkel, főhajtással a legyilkoltak, meghurcoltak, bebörtönzöttek emléke előtt. Csendben emlékezők, akik fontosnak tartják az 1956-os magyarországi forradalom vérbefojtásának szörnyűségére emlékeztetni, a szovjet tankokra, a csonkán maradt családokra, a forradalom eszméjével szolidarizáló, súlyos megtorlásokat elszenvedő erdélyi fiatalokra – ezekről csupán halkan beszélgettünk gyertyagyújtás után az 1956-os emlékparkban Török Józseffel, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezetének elnökével, aki úgy tartja, ezen a történelmi gyásznapon a csendes megemlékezésnek van helye, nem a szónoklatoknak, hisz az emlékparkban felállított pavilon oszlopaira vésett közel kilencszáz név, a romániai bajtársak névsora magától beszél. A gyertyák mindannyiukért égnek. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. november 5.Tudós a végekenEz a címe annak a kis kötetnek, amelyet Sarány István csíkszeredai újságíró állított össze dr. Kelemen József csíkszeredai kórboncnok főorvosról, a nemzetközi hírnevet szerzett neuropatológusról, aki a múlt évben távozott az élők sorából. /Tudós a végeken. Dr. Kelemen József az igaz ember/ Dr. Kelemen József Szászrégenben született, Marosvásárhelyen járt iskolába, itt végezte el az orvosi egyetemet, és indult ígéretes kutatói pályája az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem neves tudós professzorai mellett. A korai sikereket felmutató pályát törte kettőbe a magyar tannyelvű egyetem jellegének a megváltoztatására irányuló törekvés, aminek következtében azt az egyetemi oktatói állást, ami tudományos eredményei alapján őt illette volna meg, idegenből hozott személy foglalta el. Dr. Kelemen József az önkéntes "száműzetést" vállalva telepedett le Csíkszeredában, ahol bebizonyította, hogy nemcsak egyetemi környezetben lehet eredményes, értékteremtő, értékőrző és értékközvetítő munkát végezni, hanem az akkor peremvidéknek számító székelyföldi kisvárosban is – olvasható a kötet előszavában. Dr. Kelemen József népszerű volt Csíkszeredában – derül ki a helyi sajtó képviselőinek vele készített interjúiból, amelyek életének és pályájának alakulása mellett részletesen bemutatják a marosvásárhelyi egyetem légkörét az 1950-es évek végétől a hetvenes évek kezdetéig. Egyetemi hallgatóként kristályosodott ki érdeklődése az anatómia, a központi idegrendszer és a szervek belső beidegződése iránt. Korán bekerült Maros Tibor professzor és Lázár László előadótanár idegrendszer-kutató csoportjába, ahol az idegrostokat kimutató idegezüstözési eljárásokat sajátította el. Ez döntő tényező volt abban, hogy később tizenegy olyan idegfestési eljárást dolgozott ki, amit a Román Tudományos Akadémia újításként fogadott el. Az 1956-os események következményei őt sem kímélték. A diákként elkezdett kutatómunkát négyévi vidéki körorvosi ténykedés után folytathatta a Román Tudományos Akadémia 1962-ben alakult marosvásárhelyi kutatóintézetében. Bukarestben szakvizsgázott kórbonctanból, doktori dolgozatának témája az allergiás agyvelőgyulladás volt. 1971-ben Humboldt-ösztöndíjjal a müncheni Max Planck pszichiátriai intézetben az öregedő agy elváltozásait kutatta. Ottléte alatt olyan ezüstözési eljárást dolgozott ki, amivel az Alzheimer-kór elváltozásait könnyen ki lehet mutatni. Bár marasztalták, hazatért, és 1972-ben megkapta az orvostudományok doktora és a kórboncnoki főorvos címet. Annak ellenére, hogy a három legjelentősebb agykutató között tartották számon, az egyetem szövettani katedráján meghirdetett állásra mást vettek fel. "Az egyetem akkori didaktikai rektora Pop de Popa Ioan volt, behívott és azt mondta: értsem meg, központi utasítás van arra, hogy fel kell javítani a marosvásárhelyi orvosi egyetem oktatói közösségének nemzetiségi összetételét" – nyilatkozta a sorsdöntő eseményről. Mivel Magyarországra sem sikerült kitelepednie, úgy döntött, hogy a csíkszeredai kórházat választja, ahol nem volt kórboncnok főorvos. Csíkszeredában megszervezte a kórbonctant és a kórszövettant, 1977-ben a törvényszéki orvostan vezetőjévé is kinevezték, és tíz éven át mind a két osztályt vezette. Bár kudarcnak érezte, hogy a kórbonctan nem kapott modern készülékeket, a tudományos munkát sohasem hagyta abba. Dr. Megyes Tibor sebészkollégájával közösen az emlődaganatok gyors azonosítását lehetővé tévő módszert fejlesztett ki. Sikernek tartotta, hogy 1994-ben felavatták a kórbonctan új épületét, s büszke volt arra, hogy öt szakorvost nevelt ki, és jól felkészült, ambíciós utódra hagyta az intézetet. Munkásságát a szakma mindvégig elismerte. 1991-ben újabb Humboldt-ösztöndíjjal Berlinben végzett kutatómunkát, eredményeit amerikai és román állami kitüntetésekkel jutalmazták, 1991-től a Nemzetközi Agykutató Társaság tagjává vált, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjai közé választotta, sok díjjal, kitüntetéssel értékelték tevékenységét, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház frissen felújított könyvtára a dr. Kelemen József nevét vette fel. (b.) Dr. Kelemen József /Szászrégen, 1934. nov.9. – Csíkszereda, 2014. szept. 6./ Népújság (Marosvásárhely) 2015. november 5.1956 erdélyi és aradi visszhangjaMegnyitó szavaiban Borbély Zsolt Attila, az EMNT megyei elnöke, az est moderátora azt mondta: idén is megemlékeznek a magyar szabadságvágy vulkánszerű robbanásáról, 1956-ról, és ennek kapcsán „a konzervatív gondolkodás apostolát”, Edmund Burke-öt idézte: a nemzet nemcsak a jelenben élők közössége, hanem egy generációkon átívelő szövetség az egykor éltek, a jelenleg élők és a majdan születendők között. Ezzel a felfogással rokon az a megfogalmazás, hogy a környezetünket az unokáinktól kaptuk kölcsön, úgy vigyázzunk rá. E szerves társadalom-felfogásból fakad az a felfogás is, hogy biztatóbb, szebb jövőt csakis a múlt ismeretére lehet építeni. A továbbiakban megemlítette: „szellemi kommandók dolgoznak a baloldali liberális térfélen azon, hogy meghamisítsák múltunkat”. Tófalvi Zoltán – mutatta be a meghívott előadót – önmagában egy történelmi kutatóintézet munkásságával fölér, többek között 1956-nak az erdélyi kihatásai terén végzett kutatásai megkerülhetetlenek. Az előadás előtt Czernák Ferenc mondta el Márai Sándor Mennyből az angyal c., 1956-ról szóló nagyhatású költeményét. Tófalvi Zoltán történész, szerkesztő, a magyar nemzeti gyásznap, november 4. előestéjén meghívott előadó minden kétséget kizáróan 1956 romániai történéseinek, a magyarországi forradalom és szabadságharc itteni kihatásainak magasan legjobb ismerője, szakértője. Immár évtizedeket töltött levéltárak, a Szekuritate és egyéb állami szervek hozzáférhető dokumentumainak, az egykori (többnyire koncepciós) perek ügyiratainak tanulmányozásával (mai napig sem hozzáférhető minden!), nagyon sok egykori elítélttel, az akkori hatalom képviselőivel találkozott és beszélgetett (már akik hajlandók voltak nyilatkozni és szembenézni egykori önmagukkal). Elképesztő mennyiségű (és értékű) dokumentumanyagot gyűjtött össze és dolgozott fel, többek között öt méretes könyvben, de ezúttal Aradon is biztosította a Jelen Ház nagytermében megjelent hallgatóságot, hogy továbbiakra is számítani lehet. Jelenleg dolgozik egy mintegy ezer (1000!) oldalas köteten, amely az „erdélyi kérdés” XX. századi magyar és román megközelítését, elképzeléseit dolgozza fel. Abból a néhány vonatkozásból, példából, amit tegnapelőtt este megosztott hallgatóságával, úgy gondolom, izgalmasabb, váratlan fordulatokban bővelkedőbb lesz e legjobb kriminél. (Persze akkor, ha az olvasót egyáltalán érdekli a történelem.) De szóljunk 1956 erdélyi és aradi vonatkozásairól, amiről Tófalvi Zoltán mindenkinél többet tud, és egy „rövid” (amúgy kb. másfél órás) előadásában – nem kis adottság! – nemcsak lényeges, de nagyon érdekes és jellemző „apróságokkal”, első pillantásra részletkérdésnek tűnő információkkal ragadta meg hallgatóságát. A témáról – többek között a Nyugati Jelenben az évek során megjelent számos cikkből is – tudhat egyet s mást az érdeklődő olvasó, e sorok írója pedig (a véletlen folytán) az átlagosnál talán többet, mégis nagyon sok új információval gyarapodott az előadás nyomán. Még a Szoboszlai Aladár katolikus (Pécskán, Aradon szolgált) pappal kapcsolatos per kapcsán is, amelyben tíz résztvevőt halálra ítéltek, és ki is végeztek – máig nem tudni, hol földelték el őket. (Napjainkban még nem publikus, de autentikus információ: komoly kezdeményezések vannak a perben kivégzett tízek földi maradványainak felderítésére.) Rendkívül érdekes (a többség számára ismeretlen) háttér-információkat hallhattunk az érmihályfalvi református lelkész, Sass Kálmán-féle mozgalommal, a kolozsvári, nagyváradi, temesvári stb. megmozdulásokkal, az 1956-os forradalommal összefüggésben a román és magyar titkosszolgálatok szoros együttműködésével (!) kapcsolatban. Mindezek bővebb kifejtésére, taglalására azonban újságoldalak kellenének. Maradjunk abban: aki nem volt ott november 3-án késő délután a Jelen Házban megtartott előadáson, sokat vesztett. Jámbor Gyula Nyugati Jelen (Arad) 2015. november 5.Lemondott Ponta (Mircea Duşa lehet az ideiglenes miniszterelnök)Benyújtja lemondását Victor Ponta miniszterelnök. A televízióban közvetített nyilatkozata szerint ezt a döntést azt követően hozta meg, hogy tegnap estétől hatalmas tömegek tüntettek Bukarestben és más nagyvárosban, követelve az ő, a belügyminiszter valamint a fővárosi IV. kerület polgármesterének a lemondását, akiket felelősnek tartanak a hétvégi tragédiáért, amelyben már több mint 30 fiatal meghalt, egy szórakozóhelyen történt tűzesetben. A kormányfő reményét fejezte ki, hogy döntése nyomán helyreáll a rend, és a kormány továbbra is elláthatja feladatát. Ma összeül a kormánykoalíció, délután 16 órára pedig rendkívüli kormányülést hívtak össze, hogy megvitassa a kialakult helyzetet. Liviu Dragnea, a PSD elnöke elmondta, reggel megbeszélést folytatott Victor Pontával az elmúlt napok eseményeiről, illetve a tegnap este történtekről. „Tekintettel arra, hogy egyesek nem hajlandóak felelősséget vállalni, ezért a miniszterelnök úgy döntött, lemond kormányfői tisztségéről, mivel ez így nem mehet tovább” – fejtette ki Dragnea. (13) Kelemen Hunor: a jelenlegi kormánykoalíció nem alakíthat újabb kormányt Máté András: Idén nem lehetnek előrehozott választások Egyelőre nem világos, milyen megoldás körvonalazódik Victor Ponta miniszterelnök lemondását követően, az RMDSZ számára az lenne az ideális, ha olyan kormány alakulna, amely biztosítja a politikai stabilitást – jelentette ki a Szabadságnak Máté András Levente Kolozs megyei képviselő. Máté szerint ebben az évben előrehozott választásokra nem kerülhet sor, hiszen a korábbi választási törvény hatályon kívül van, az új jogszabály pedig csak 2016-tól lép érvénybe. Előrehozott választásokat kérnek a liberálisok Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke bejelentette: az előrehozott választásokban látják a jelenlegi politikai válság megoldását. „Szükség van egy új kezdetre a román politikában. A PNL világosan látja: az esti bukaresti tüntetés tiltakozás volt a gondatlanság, arrogancia, korrupció ellen. Olyan figyelmeztetés, amelyet a politikai elit nem hagyhat szó nélkül” - nyilatkozta Gorghiu. Oprea: tegnap este tizenegykor beszéltem Pontával, úgy döntöttük, meg kell hallani az utca hangját Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes azt mondja, kedd este 23 órakor beszélt Victor Ponta miniszterelnökkel, és úgy döntöttek, hallgatnak az „utca hangjára”, mondván, „a legjobb és a legnormálisabb” döntés a kormány lemondása. „A Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és én tartottam a szavamat, támogattuk a kormányt, amelynek részei voltunk, ahogyan tartottuk a szavunkat Klaus Johannis elnökkel szemben is nemzetbiztonsági kérdésekben, és ez a továbbiakban is így lesz” – hangzott Gabriel Oprea első nyilatkozata azt követően, hogy Victor Ponta bejelentette, a kormány lemond. Oprea azt mondta, kedd este 23 órakor beszélt Victor Pontával, és együtt döntötték el, hallgatniuk kell „az utca hangjára”. „Tegnap este, és ezt biztosan Victor Ponta is alátámasztja majd, a Colectiv klubban történt tragédia nyomán, ahol a belügyminisztérium megtette a kötelességét, 23 órakor beszéltem a miniszterelnökkel, és együtt úgy döntöttünk, meg kell hallanunk az utca hangját, a legjobb döntés pedig az, hogy Victor Ponta lemond mandátumáról. Ez volt a normális és helyes döntés. (…) Úgy véljük, természetes, hogy az egész kormány benyújtsa lemondását” – mondta Oprea. Szerda este több mint 25 ezer bukaresti tüntetett a főváros központjában, a Piedone becenévre hallgató illetett kerületi polgármester lemondását kérve, mert őt teszik felelőssé a 4. kerületben található, engedélyek nélkül működő Colectiv klubban történt tragédiáért. Victor Ponta miniszterelnök szerdán úgy nyilatkozott, hogy visszaadja megbízatását, és reméli, hogy a kormány lemondása kielégíti az utcai megmozdulásokon részt vevő emberek elvárásait. Hozzátette: racionális megoldásokra van szükség. Dușa lehet az ideiglenes kormányfő Mircea Dușa honvédelmi minisztert javasolja ideiglenes kormányfőnek Victor Ponta, megbizatása addig tartana, amíg az új kormány hivatalba lép. Ponta a délután folyamán találkozik Klaus Johannis államelnökkel, neki kell döntenie arról, elfogadja-e a javaslatot, vagy sem. Dușa: lássuk, elfogadja-e a jelölést az elnök Mircea Dușa, akit Victor Ponta ideiglenes kormányfőnek jelölt, azt mondja, megvárja, Klaus Johannis elnök egyetért-e ezzel a jelöléssel. „Ma reggel beszélgettünk Dragnea úrral, a pártelnökkel, illetve a kormányfővel, az ideiglenes kormányfő kilétéről. Lássuk, elfogadja-e az elnök. Megvárom, hogy vajon az államfő beleegyezik-e ideiglenes miniszterelnökké való jelölésembe” - mondta Duşa. Hozzátette: az ideiglenes kormányfő csak a napi problémákkal foglakozik az új miniszterelnök kinevezéséig. Szabadság (Kolozsvár) 2015. november 5.NATO: egységesen fellépni a biztonsági kockázatokkal szembenAz észak-atlanti szövetség (NAT0) közép- és kelet-európai államfőinek értekezlete zajlott szerdán Bukarestben. A Cotroceni-palotában való tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Klaus Johannis államfő elmondta: a résztvevők egyetértettek a NATO megerősítését célzó javaslatok tekintetében, illetve abban is, hogy a szövetség Oroszországgal való kapcsolatának a nemzetközi jogszabályok tiszteletben tartására kell épülnie. A NATO-tagországok szolidaritásának nemcsak a katonai, vagy biztonsági fenyegetettséggel, hanem a tagállamokat különböző mértékben érintő migrációs válsággal szemben is meg kell nyilvánulnia – emelte ki az értekezleten Áder János magyar köztársasági elnök. A jövő évi varsói NATO-csúcsértekezletet megelőző regionális csúcson – az azt kezdeményező – Lengyelország és Románia államfője mellett Magyarország, Szlovákia, Bulgária és a balti államok köztársasági elnökei, illetve a cseh parlamenti elnök is részt vett. Áder János a csúcsértekezleten emlékeztetett arra, hogy a konferencián jelenlévő országok képviselői történelmük során megtapasztalhatták, milyen is a vasfüggöny mögött élni. „Erre ma különösen fontos emlékezni, hiszen ma 59 esztendeje annak, hogy a forradalmat leverték Magyarországon” – mutatott rá. Szabadság (Kolozsvár) 2015. november 5.Újabb 51 értékes erdélyi arcképet azonosítottakÚjabb 51 értékes arcképet azonosítottak a Nemzeti Portrétár kutatói a kolozsvári unitárius püspökség gyűjteményéből – mondta el Reicher Péter, a szervezet főtitkára szerdán Budapesten. A portrékat megtisztították, pontos méretet vettek róluk, lajstromozták, a hátoldalukon feliratozták, végül digitalizálták. Ezekkel együtt már 3700 fölé emelkedett a budapesti Nemzeti Portrétár nyilvánosan elérhető adatbázisában szereplő katalogizált és azonosított történelmi portrék száma. A kolozsvári unitárius püspökségen talált összesen 70 portré – köztük 19 azonosítatlan alkotás – kutatása hozzájárulhat ahhoz, hogy az egész nemzet szempontjából meghatározó személyiségek minél szélesebb köre váljon közismertté – fogalmazott Reicher Péter a sajtótájékoztatón. A Nemzeti Portrétár kutatói 2014 júliusában jártak a helyszínen, az utómunka és az adatok feldolgozása mintegy évet vett igénybe. Szabadság (Kolozsvár) 2015. november 5.Tízezrek tüntettek a teljes romániai politikai elit ellenIsmét tüntetők tízezrei vonultak utcára szerda este Bukarestben és Románia más nagyvárosaiban azt követően, hogy az előző esti kormányellenes tüntetésre hivatkozva Victor Ponta miniszterelnök szerdán bejelentette lemondását. A demonstrálók a parlament feloszlatását, a korrupt döntéshozók megbüntetését, a „kompromittálódott politikustársadalom" távozását követelték, világossá téve, nem azért mondatták le a szociáldemokrata Pontát, hogy a jobbközép ellenzéket segítsék hatalomra – emelte ki összefoglalójában az MTI. A tömeg „Huszonhat éve felváltva loptok", „Románia sírásói", „Takarodjatok mindnyájan" feliratokat emeltek a magasba. A spontán demonstrációnak nincsenek vezetői, szónokai vagy megfogalmazott politikai programja. A román média becslése szerint Bukarestben mintegy 30 ezren, a többi nagyvárosban együttvéve körülbelül ugyanennyien vonultak utcára változást követelve. A tömeg egyebek mellett a „Szemétdombra az összes politikussal, becsületes embereket akarunk", „Meg kell érdemeljétek a voksomat", „Nem vásároltok meg két lemondással", „Mi 300-ra, nem 600-ra voksoltunk" jelszavakat skandálta, ez utóbbival a parlament létszámára utalva. Az előző napi tüntetés jelszavai közül szerda este a „Korrupció öl" és a „Korrupció mérgez" szlogent skandálták legtöbbször a bukaresti Egyetem-téren összegyűlt tüntetők, akik megbénították a közlekedést a város központjában. Kolozsváron szerda este több ezren vonultak utcára, szintén a korrupció és a politikustársadalom egésze ellen tüntetve. Az ortodox katedrális szomszédságában Daniel pátriárkát is távozásra szólították fel, és templomépítések helyett iskolákat és kórházakat követeltek. A spontán demonstrációk sorozata amiatt kezdődött, hogy a bukaresti politikai vezetők egymásra próbálták hárítani a felelősséget a múlt pénteki bukaresti tűzvészért, amelyben 32-en haltak meg, és több mint 150-en szenvedtek füstmérgezést és súlyos égési sérüléseket. Politikai elemzők szerint a tömeg azért vonult ismét utcára, hogy kifejezzék bizalmatlanságukat az egész politikusgarnitúrával szemben és az államfőre, a politikai döntéshozókra gyakorolt nyomással egy gyökeres társadalmi, politikai változást harcoljanak ki. Klaus Johannis államfő csütörtökre és péntekre konzultációra hívta a parlamenti pártokat egy új kormány megalakítása érdekében. Krónika (Kolozsvár) 2015. november 5.Bukaresti NATO-csúcs: megerősítenék a keleti szárnyatA térség biztonsága érdekében fontos a NATO keleti szárnyának megerősítése – ez az egyik legfontosabb következtetése a NATO közép-és kelet-európai tagállamainak szerdai, Bukarestben zajló csúcstalálkozóján elhangzottaknak. Abban is megállapodtak, hogy fenntartják az erőfeszítéseket arra, hogy a tagállamok bruttó hazai termékük 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. A tanácskozásokat követően házigazdai minőségében Klaus Johannis román elnök elmondta, lényeges elem még a szövetségesek közötti szolidaritás és egység megerősítése, az Egyesült Államok európai jelenlétének növelése mind katonai, mind politikai és gazdasági téren, a NATO megerősítése, illetve a szövetség azon képességének növelése, hogy reagálhasson a keleti és déli irányból érkező fenyegetésekre. Ebben kiemelt szerep jut a térségbeli szövetségesekkel fennálló kapcsolat mélyítésének. Emellett arról is megállapodtak, hogy fokozni kell a Fekete-tenger és a Balti-tenger menti térség biztonságát, és mélyíteni kell a stratégiai partnerséget a NATO és az Európai Unió között. Johannis elmondta: a cél az, hogy sikerüljön tárgyalásokat folytatni Oroszországgal a nemzetközi jog tiszteletben tartásáról. A tanácskozás fő üzenete az, hogy a résztvevő térségbeli NATO-tagállamok szeretnék az észak-atlanti keleti határainak megerősítését az Oroszország jelentette esetleges fenyegetés miatt. Áder János magyar elnök felszólalásában arról beszélt: a NATO-tagországok szolidaritásának nemcsak a katonai, vagy biztonsági fenyegetettséggel, hanem a tagállamokat különböző mértékben érintő migrációs válsággal szemben is meg kell nyilvánulni. Az eseményen a bolgár, az észt, a magyar, a lett, a litván, a lengyel és a szlovák elnök, valamint a cseh képviselőház elnöke vett részt, a NATO vezetését pedig Alexander Wershbow helyettes főtitkár vett részt. A találkozót követően Klaus Johannis négyszemközti találkozón is fogadja Áder János magyar államfőt. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2015. november 5.Felelőtlenek vagyunk mindBukarestben kedd este huszonötezer vagy annál is több ember tüntetett, igazából nem is tudni pontosan, miért, ám annak a kapcsán, hogy a klubtragédiában eddig harmincketten haltak meg, és többtucatnyi áldozat most is válságos állapotban van. Követelték Ponta miniszterelnök, az állandóan a nemzeti érdekre hivatkozó Oprea belügyminiszter és a bukaresti 4. kerület (amelynek területén a klub található) polgármestere, Piedone lemondását. (Tegnap Ponta és Piedone le is mondott, jól tették, megérdemelték.) Közben a szívükben ott volt a kétségbeesés, hogy olyan országban élünk, amelyben a nemtörődömség, a szűk egyéni érdek vezet; ahol senki nem törődik a következményekkel, merthogy következmény nincs is. Johannis elnök (akiről most eszünkbe jutott: hittünk benne, hogy a rendszert akarja megváltoztatni) ezt így fogalmazta meg: „nem szabad többé eltűrnünk intézményeink hatékonyságának hiányát, inkompetenciáját, nem hagyhatjuk a korrupciót addig terjeszkedni, amíg öl”. A felháborodottak erkölcsi forradalmat akarnak, egy olyan országot, amelyben a közalkalmazott komolyan veszi önmagát, és elvégzi a munkát, amiért fizetik, például ellenőriz. Amelyben a közalkalmazott, ha elvégezte az ellenőrzést, nem a zsebére mutat, hogy ide tegyék a borítékot, hanem eléri, hogy a feltárt hibát kijavítsák. Amelyben nem lehet egész intézményeket lefizetni. Amelyben komolyan vesszük mi önmagunkat. Könnyű a bukarestieknek, mondhatnánk mi, háromszékiek, ott sokan vannak, könnyű erkölcsi megújulást kérni, de mit csináljunk mi e kis megyében, ahol mindenki ismer mindenkit, tudja, hogy ki mit csinál, és ahol éppen ezért sokkal személyesebb, ha valakit feljelentenek felelőtlenség vagy korrupció miatt. Inkább elnézzük neki, hogy életeket veszélyeztet, vagy degeszre tömi a zsebét, csak hogy ne tűnjön úgy, személyeskedtünk az illetővel. Pedig „személyeskedés” nélkül nem fog menni, e nélkül nem lesz változás, és Bukarestből sem tudnak változtatni (nem mintha különösebben hinnénk benne, bárki is kerül hatalomra). Félek személyeskedni én, félsz személyeskedni te – és közben hull a vakolat az épületről, amíg oda nem üt valakit. Sántha Attila Székely Hírmondó (Kézdivásárhely 2015. november 5.Székföldi Magyar NapokA II. Székföldi Magyar Napok idei, utolsó rendezvényét a hidvégi kultúrházban tartják november 7-én 18 órai kezdettel. Az alábbiakban olvashatják a rendezvény részletes programját. 18 órakor köszöntő beszédek hangzanak el, 18.05-kor népdalcsokor az I–VIII. osztályos lányok előadásában, 18.15-től Pivolda Irma Anna II. osztályos tanuló Kányádi Sándor Krumplis mese című versét adja elő, 18.25-kor Ráduly-Baka Rebeka népdalokat énekel, 18.35-kor a hidvégi I–VIII osztályos tanulók bemutatják a Kőmíves Kelemenné című népballadát, 18.50-kor a Fenyőcske Néptáncegyüttes szórakoztatja a jelenlevőket, 19.20-tól Göncze Sándorné Petőfi Sándor Az árva lyány című versét szavalja, 19.25-től a Visky Árpád Színjátszó Társulat Nóti Károly Lepsénynél még megvolt című vidám jelenetét mutatja be, majd 21 órától kosaras bált rendeznek, zenél az EHP zenekar. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely 2015. november 5.Meg kell védeni a magyarságotA nyár végén már téma volt a sajtóban, hogy Szabó Ödön parlamenti képviselő a Diszkriminációellenes Tanácsnál tett feljelentést az egyik Bihar megyei román internetes hírportállal szemben (a Bihoreanul hetilap online verziójáról van szó – szerk. megj.), amiért az a magyar közösség és általában a kisebbségek elleni kommenteket (hozzászólásokat) engedélyez, promovál. Kíváncsiak voltunk, hol tart az ügy, főleg azok után, hogy nemrég a MÚRE nagyváradi tanácskozásán a Tanács elnöke is jelen volt, és ugyancsak elítélően szólt a hasonló jelenségekről. Mint kiderült, az ügyben két újabb, a döntést előkészítő mozzanat zajlott le, hisz az újság megfogalmazta saját véleményét, melyre Szabó Ödön a viszontválasz-adás jogán tehette le észrevételeit. A román újság által elkészített többoldalas anyagban ahelyett, hogy egyszerűen elnézést kértek volna vagy beismerték volna felelősségüket, magyarázkodásba kezdtek, mondván, hogy nem ők írták a kommenteket, ezért nem vállalhatnak felelősséget értük, van egy saját moderálási rendszerük, mely pontosan az ilyen eseteket hivatott kiszűrni, melyet többek között Szabó Ödön hasonló diszkriminatív kommentek kapcsán megfogalmazott elégedetlenségére pár évvel ezelőtt telepítettek, egyébiránt a képviselő által bemutatott hozzászólások véleményük szerint nem megkülönböztetők és amúgy is, a magyarok is írnak csúnyákat a románokról – ez volt a megváltó utolsó érv. Az általunk is áttekintett beadvány szövege tele van ellentmondással. Egyrészt elmondják, hogy nincs felelősségük a hozzászólások kapcsán, másrészt viszont az általuk is bizonyítékként letett moderátori szabályzat szövegébe ők maguk írták be, hogy azért kényszerülnek a hozzászólásokat szűrő program bevezetésére, mert a legutóbbi bírósági gyakorlatok immár az internetes oldalt működtetőt is bünteti a trágár, diszkriminatív hozzászólásokért. Külön „kulturális csemege”, amint próbálták megmagyarázni azt román kollégáink, hogy például a „bozgor” nem pejoratív, negatív jelző, sőt az sem gyűlöletbeszéd, amikor az egyik hozzászóló a „magyarok pofáját bakanccsal kívánja elhallgattatni”. Ugyanakkor a szöveg későbbi részében mintha elfeledkeznének mindenről, elmondják, hogy a magyarok is használnak diszkriminatív jelzőket a románokkal szemben, „bocskorosoknak”, „büdös oláhoknak” titulálva őket, ami véleményük szerint ugyanolyan negatív jelző, mint a „bozgor”. Szabó Ödön parlamenti képviselő pontosan ezért, amikor megfogalmazta a viszontválaszt, amit szintén a rendelkezésünkre bocsátott, ezen ügyeket vette sorra és érvelt az illető honlappal szembeni döntés meghozatala mellett. Az RMDSZ-es képviselő a nemzetközi joggyakorlatot is példaként hozta fel, hisz idén, 2015. június 16-án jelent meg az Európai Emberjogi Bíróság nagy kamarájának döntése a Delfi kontra Észtország ügyben. Itt a bíróság világosan kimondta, hogy az internetes oldal felelős az olvasói által a cikkhez írt hozzászólásaik tartalmáért, sőt az Európai Tanács Romániáról szóló 2014. március 19-ei jelentésében felhívja a figyelmet, hogy a Diszkriminációellenes Tanács büntetheti a weboldalak működtetőit saját és olvasóik hozzászólásaiért. Ugyanakkor Szabó Ödön elmondta beadványában, hogy természetesen legalább annyira elítélendő az, ha magyar emberek szólnak sértően más nemzetiségűekről is, ez nem lehet azonban érv arra vonatkozóan, hogy miért kellene megtartani és miért kellene promoválni emberi méltóságot sértő hozzászólásokat. Szabó Ödön egyébként már sikeresen védte meg magyarságunkat egy hasonló ügyben a Diszkriminációellenes Tanácsnál, amikor Cristian Bodea szenátor illette nagyon csúnya jelzőkkel közösségünket. Abban az esetben a Tanács elítélte a szenátort és megrovásban részesítette, elfogadván az RMDSZ-es képviselő érveit. Arra a kérdésre, hogy ebben az esetben is hasonló döntésre számít-e, Szabó Ödön elmondta: „Ha csak a jog dönt, akkor nem kérdés, hogy igazunk van. Azonban tény, a média nagy hatalom. Még Bukarestben is félnek tőle, sőt barátaim is óvtak attól, hogy beadványomat megfogalmazzam, hisz várható volt, hogy a román újságírók megbosszulják azt, hogy védem a magyar közösségünk méltóságát és harcolok a diszkriminatív, trágár, sértő jelzők ellen. Remélem azonban, hogy bátor és igazságos döntést hoznak a Tanács tagjai.” Arra a felvetésünkre, hogy valóban tapasztalt-e beadványa után különös negatív „bánásmódot” az általa bepanaszolt újságtól és webportáltól, Szabó Ödön annyit mondott: „Nyilván továbbra sem zártak a szívükbe, de engem nem is ők küldtek a bukaresti parlamentbe. Azt nem értik, hogy ugyanolyan intenzitással harcolnék például az ő szólásszabadságukért, mint ahogy most harcolok azért, egy a rosszul értelmezett szólásszabadság trágárságba, diszkriminációba, közösség elleni gyűlöletbeszédbe csaphasson át. Lelkük rajta. Egy vezetőnek azt is meg kell tenni, amit egy egyszerű állampolgár nem mer felvállalni közössége érdekében, azzal a rizikóval egyetemben, hogy ezért meghurcolják, besározzák.” Kérdésünkre, hogy mikorra várható döntés, Szabó Ödön azt felelte, nem tudja megmondani, de akár még idén is vége lehet ennek az ügynek. Bihari Árpá Reggeli Újság (Nagyvárad) 2015. november 5.Megrótták Bretfeleant a sértő nyilatkozatai miattA meghirdetett versenytárgyalás értelmében készítik el a marosvásárhelyi utcanévtáblákat – nyilatkozta a Marosvásárhelyi Rádiónak Soós Zoltán. A városi tanácsos azt is elmondta, hogy Valentin Bretfelean rendőrparancsnok írásbeli megrovásban részesült sértő nyilatkozataiért, és nyilvánosan bocsánatot kért. Az RMDSZ-frakció így nem bojkottálja a mai tanácsülést, de követni fogják az ígéretek és a törvények betartását - mondta Soós. (marosvásárhelyi rádió) Transindex.ro 2015. november 5.Magyarellenes pártot jegyeztek be RomániábanBejegyezte tegnap a bukaresti törvényszék az Új Jobboldal Pártot (Partidul Noua Dreaptă), amely bevallottan a legionárius mozgalom és annak egykori vezére, Corneliu Zelea Codreanu követője. A párt közleménye szerint az Új Jobboldal „nemzeti, keresztény és szociális jobboldalt képvisel, szemben a liberális, nemzetellenes, ateista és oligarcha jobboldallal”. A hírhedten magyarellenes Noua Dreapta (Új Jobboldal) nevű szélsőségesen nacionalista román szervezet eddig civil egyesületként, „mozgalomként” működött, tüntetésein rendszerint megjelentek a törvényben tiltott legionárius (vasgárdista) jelképek. „Az Új Jobboldal Párt független, szuverén Romániát, nemzeti és keresztény országot akar építeni” – írták egy tegnapi közleményükben, nem rejtve véka alá sem a felvállalt kirekesztő nacionalizmust, irredentizmust, antiglobalizmust. Irányelveikben nem szerepel tételesen a magyarellenesség és xenofóbia, de eddigi megnyilvánulásaik, akcióik és jelszavaik bizonyító erejűek. Tudor Ionescu a pártelnök itthon.ma 2015. november 5.Antal Árpád a politika megreformálásárólAz elmúlt napok romániai politikai történéseit és a rendszer megreformálásának mikéntjét elemezte Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján. Azt a társadalmi feszültséget láthattuk a napokban, ami az utóbbi évtizedekben felgyűlt – magyarázta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, hozzátéve: a feszültség onnan ered, hogy az állampolgárok, az önkormányzatok, az oktatásban és a szociális területeken dolgozók is kiszolgáltatottnak érzik magukat a rendszerrel szemben. Ezt a rendszert meg kellene reformálni, mert az elmúlt 25 év alatt olyan törvények születtek, amelyeket mindenki másként értelmezhet, és azoknak vagyunk kiszolgáltatva, akik ezt teszik – részletezte Antal, aki rámutatott: ingerültté vált ebben a pillanatban úgy a román, mint a magyar társadalom. Probléma az is, hogy azok az elvárások, amelyek Románia Európai Unióhoz való csatlakozása következtében meg kellett volna valósuljanak, nem történtek meg, mivel ezek közül annyi a látható lehetőségünk, hogy elmehetünk dolgozni nyugatra – mondta Antal Árpád, aki úgy vélekedik: nyilván ez is feszültséget szül a társadalomban. Nagyon nehéz előrehozott választásokat kiprovokálni, ugyanakkor bizonyos mértékben csökkentené a feszültséget, de nem oldaná meg a problémákat – tette hozzá az elöljáró. Felhívta a figyelmet, hogy látni kell: a tüntető fiatalok többsége ’89 után született, és másképp látják a világot, nem a manipulált médián keresztül szerzik információikat, illetve nagyok az elvárásaik, amelyek megvalósítására rövidtávon nincs esély. A parlamentnek vissza kellene nyernie a hitelességét – zárta gondolatait Antal Árpád. Bencze Melinda Székelyhon.ro 2015. november 5.Vezetékes áram több mint 180 háztartásbaA második szakaszban – több mint 270 ezer lejért – 3587 méternyi magas feszültségű, illetve 870 méternyi alacsony feszültségű villanyvezetéket, egy transzformátort és négy elosztódobozt a megyei tanács átadott Zetelaka községnek, így a munkálatok elkezdődhetnek, minek nyomán idén 46 háztartásba jut el a villanyáram – tájékoztat a megyei önkormányzat sajtószolgálata. Lövéte község Somkőháta részének villamosítása esetében a megyei tanács szintén átadott 9737 méter magas feszültségű és 572 méter alacsony feszültségű villanyvezetéket, egy transzformátort és a nyolc elosztódobozt, melyeket 460 ezer lejért szerzett be. Az üzembe helyezési munkálatok várhatóan a jövő évben kezdődnek el. Székelyhon.ro 2015. november 5.Erőfitogtató hatalomRendszerváltás óta visszatérő panasz, hogy a jogállam, a jogállamiság intézményei nem működnek Romániában. Ha ezt erdélyi magyar ember mondja, panaszának nagyobb a nyomatéka, hiszen naponta megélt tapasztalataira alapoz. Amikor kamerák kereszttüzében viszik el a korrupcióval megvádolt magas beosztású delikvenseket, mintha fellélegeznénk: a jogállamiság mégiscsak működik, hiszen a bűnüldöző szervek ország-világ szeme láttára dolgoznak. Senkinek nincs menekvés, aki a törvénnyel összetűzésbe kerül, állítja a főügyész, és ez az érv annyira meggyőző, hogy akár el is hisszük. Csakhogy időről időre érkezik a jogállamiság működését megkérdőjelező hidegzuhany is. Most éppen a Székelyföld kivilágítását megszervező alapítványok vizsgálata ügyében, ahol kilóg a lóláb. Garasos gondokkal küszködő, a szó szoros értelmében közadakozásból fenntartott alapítványnál talál a sepsiszentgyörgyi finánc egetverő visszaéléseket, s a kiróható legmagasabb bírságot sózza rá a székely autonómiáért kiálló akció főszervezőire. Nem vitás, hogy valahonnan, valakik által irányított megfélemlítési akcióról van szó, amikor a politikum beszól a pénzügyigazgatóság vezetőjének, hogy ezt vagy amazt az alapítványt „ki kell csinálni”. Valószínűbb az Erdélyi Magyar Néppárt sejtetése, amelynek vezetői titkosszolgálati eszközöket vélnek felfedezni a történet mögött. Ez az eshetőség még súlyosabb, ha figyelembe vesszük a Román Hírszerző Szolgálat vezetőinek az erdélyi magyarságot érő, folyamatosan visszatérő vádaskodásait a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő autonómiaveszélyről. A kilencvenes években román lapok szellőztették meg azt az egyáltalán nem meglepő hírt, hogy a román titkosszolgálatoknak úgynevezett „magyar főosztálya” működik, amely a magyar „irredenta” tevékenységet monitorizálja. Akárcsak Ceauşescu idejében a Szekuritáté erre szakosodott szervei. Ennek kilétéről természetesen soha nem derült ki konkrétum, de a fejleményekből kikövetkeztethető, hogy ez a belső „elhárítás” töretlenül működik. Az autonómia mellett kiálló közéleti személyiségek, alapítványok vagy a mozgalmat anyagilag is támogató cégek megfigyelése tehát aligha kérdéses, az ebből eredő megtorló intézkedések azonban sok kérdőjelet vetnek fel a mai romániai jogállam intézkedéseivel kapcsolatban. Ha bebizonyosodik, hogy pénzügyi ellenőröket titkosszolgálati, politikai eszközként is be lehet vetni, akkor könnyen megeshet, hogy ugyanazok az erők hatással lehetnek a romániai igazságszolgáltatásra is. A Székely Mikó Kollégium körüli jogi hercehurca talán mégsem egyedülálló. Makkay József Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2015. november 5.Értéktárunk nem mennyiségi kérdésMinden közösségnek vannak értékei, kérdés csak az, lesz-e, aki ezekkel azonosuljon – véli Jakab Albert Zsolt, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. Az Erdélyi Értéktár társkoordinátora az alulról kezdeményezés elvét hirdeti: a feltárt értékeknek nemcsak a listázása a fontos, hanem használatba kerülésük is. – Az elmúlt fél évben többször is a sajtó fókuszába került az Erdélyi Értéktár. Mit is kell tudnunk róla? – 2012 áprilisában a Magyar Országgyűlés elfogadta a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt. Az idén nyáron végrehajtott törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a határon túli értékfeltárás megfeleljen a magyarországinak. A törvény a megóvandó magyar nemzeti értékek azonosításának, rendszerezésének, adataik nyilvántartásba vételének, további gondozásának és folyamatos gyarapításának jogi kereteit jelenti. Kimondja, hogy a nemzeti tudat erősítése érdekében a saját értékeinket fel kell tárni, dokumentálni kell, értéktárakba kell szervezni, meg kell őrizni, használatukat ápolni és támogatni kell. Az értékfeltáró munka tehát a hagyományhoz, örökséghez való tudatos viszonyulást jelent, az értéktár tudatosan válogatott és rendezett értékek gyűjteménye. Az értékfeltárást a lehető legszélesebb körben kell kezdeni, gondoskodni kell az értéktárba vett nemzeti értékek megismerhetőségéről, ki kell választani ebből a hungarikumokat és gondoskodni kell a védelmükről. – Erdélyben eddig is voltak ilyen jellegű kezdeményezések... – Persze, többféle kutatás zajlott már eddig is, 2015-ben a (magyar) Földművelésügyi Minisztérium megbízásából a Kriza János Néprajzi Társaság vállalta fel az Erdélyi Értéktár létrehozásának projektjét, ennek legfontosabb feladata a magyar nemzeti értékfeltáró és értékmegőrző mozgalom széleskörűvé tétele, megszervezése és szakmai felügyelete. Fontosnak tartjuk a korábban megkezdett kutatásokat, azok eredményeit is integrálni, a társaságunk ilyen értelemben is vállalja a szakmai koordinációs szerepet. – Milyen értékekre kell gondolnunk elsősorban? – Több elv szerint úgynevezett „értékpiramisba” szerveződnek az értékek. A területi elv alapján az értékek lehetnek települési, megyei, tájegységi jellegűek. Az ágazati elv alapján nyolc kategóriát határoztak meg: agrár- és élelmiszer-gazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás. A felterjesztőknek ezeket az elveket kell szem előtt tartaniuk, ezekhez kell igazodniuk. A szabályozás megfelelően tág ahhoz, hogy a kibédi hagyma, a hétfalusi borica, a Tordai-hasadék mellett Bolyai geometriája, Kós Károly életműve, a Farkas utcai templom is beleférjen. A törvény számon tartja a nemzeti érték, a kiemelkedő nemzeti érték és a hungarikum kategóriáját is. – Mi a különbség köztük? – A nemzeti érték a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék. A kiemelkedő nemzeti érték a nemzeti szempontból meghatározó, a magyarságra jellemző és közismert érték. A hungarikum olyan nemzeti érték, amely jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét jelenti. – Mit kell tenni ahhoz, hogy valami bekerüljön az Erdélyi Értéktárba? – A Magyar Értéktár többek között 54 hungarikumot és 106 külhoni értéket tart számon. Ebből csupán öt erdélyi és közülük egy sem hungarikum. Mi ezt így „örököltük meg”, és bár az értéktár nem mennyiségi kérdés, szeretnénk elérni, hogy az erdélyi értékek láthatóvá váljanak. Az Erdélyi Értéktárba való felvétel tartalmi-formai megfelelést jelent. Egy dokumentumot kell anemzetiregiszter.hu oldalról (külhoni értéktár-adatlap) letölteni és kitölteni, az adatlapot el kell juttatni a területileg illetékes tagszervezethez, mely megküldi azt a szakbizottságnak. Fontos, hogy a javaslat formailag rendben legyen: egy adott érték felterjesztésénél ne egyből a hungarikumstátus elérése legyen a cél, hanem feleljen meg a települési, tájegységi kritériumoknak. Ha a javasolt érték több helyi értéknél, a bizottság majd továbbjuttatja a felterjesztést a Hungarikum Bizottságnak. – Kik alkotják az értéktár bizottságok tagjait? – Minden település létrehozhat egy értéktárbizottságot. Ezt kezdeményezhetik személyek vagy akár egy, a településen működő civil szervezet. Ugyanakkor létre lehet hozni megyei, regionális, tájegységi bizottságot is, amely az adott tájegység közös, nem csak egy településhez kötődő értékeit gondozza. Ez a szórványvidékeknek is lehetőség arra, hogy élni tudjanak a törvény adta lehetőséggel, keretekkel. Minden esetben fontos, hogy a tagok elismert, a helyi világban elfogadott személyek legyenek. A bizottság létrehozásáról az Erdélyi Értéktár működését felügyelő Kriza János Néprajzi Társaságot írásban értesíteni kell. – Tehát bátorítják az alulról építkezést is... – Az alulról kezdeményezés elve azért jó, mert lehetőséget biztosít arra, hogy a helyiek döntsenek értékeikről, ugyanakkor felelősséget is jelent abban az értelemben, hogy meg kell gondolni, milyen értékekkel azonosulnak. Az értékfeltárás azonban nemcsak listázást jelent, hanem egy mozgalmat, amelynek célja tudatosítani a nemzeti értékeket, elérni, hogy ezek társadalmi használatba kerüljenek vagy maradjanak. A végső cél, hogy beépüljenek a közösség mindennapjaiba és erősítsék a helyi, regionális és nemzeti identitást. – Hogyan próbálják a kezdeményezés hírét eljuttatni a kisebb településekre? – Fontosnak tartom kiemelni: a program nem most indult, áprilistól folyamatosan dolgoztunk, júniustól jelen voltunk eseményeinkkel az erdélyi nyilvánosságban. A program ideje alatt közel 20 bemutatót és felkészítőt tartottunk civil szervezeteknek, döntéshozóknak. Értéktár-kiállításunkat is több helyszínen bemutattuk a VI. Székelyföld Napok keretében. Ugyanekkor egy értékfeltáró tanulmányutat is szerveztünk Erdővidéken. A konferenciáink anyagaiból kötetet szerkesztünk, az eddig kiadott információs anyagok mellett előkészítettük az Értékőr kisokos módszertani útmutatót is, tervezzük az Értéktár füzetek sorozat elindítását, melyben a felterjesztett értékeket mutatnánk be, illetve példáznánk. Demeter Zsuzsa Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2015. november 6.Gazda(g)ság Zöld UtakonErdélyi, felvidéki és anyaországi fiatalok tanulhattak egymástól a Gazda(g)ság Zöld Utakon! címet viselő Erasmus+ ifjúsági csereprogramban Noszvaj-Várkúton, csodálatos természeti környezetben október 24. és 31. között. A projekt házigazdája a Kárpátikum Közhasznú Alapítvány volt, melynek önkéntesei és szervezői sokféle érdekes programmal készültek a két vendégszervezet fiataljai számára. A rendező alapítványtól, a Rozsnyó környéki Gömöri Ifjúsági Társaságtól, valamint a sepsiszentgyörgyi Turulmadár Ifjúsági Irodától 12–12 fiatal és két-két kísérő volt jelen, így a csereprogram összesen 42 személyt mozgatott meg. A 16–30 éves korcsoport tagjai megismerkedhettek a zöld gazdaság lényegével és fontosságával, a vállalkozói szemlélettel, számos követendő példával, valamint magával az Erasmus+ programmal és az általa nyújtott remek lehetőségekkel. Elsajátíthatták a zöld gazdaság kiépítésének és működtetésének módszereit, és betekintést nyerhettek a megújuló energiaforrásokat aktívan hasznosító családi vállalkozások kulisszatitkaiba; lehetőségük nyílt megtekinteni egy szőlőmagolajat feldolgozó üzemet, valamint egy kovácsműhelyt is, ahol kipróbálhatták magukat ebben az érdekes szakmában. A látogatások mellett a fiatalok előadásokat tartottak, csapatépítő tréningeken, műhelymunkákon, innovációval kapcsolatos beszélgetéseken és terepszemléken vettek részt. Fontos volt, hogy megismerjék és elfogadják egymást, illetve az eltérő környezetből adódó különbözőségeket. Az estéket kulturális sokszínűség jellemezte, népi hagyományokkal, gasztronómiai jellegzetességekkel. A csereprogram alatt gondosan ügyeltek arra, hogy kizárólag helyi termékekből készült, egészséges ételeket fogyasszanak, a hulladékot pedig szelektíven gyűjtsék. A résztvevők számos új élménnyel, ismerettel és hasznosítható tudással gazdagodva tértek haza. A hét folyamán kialakult barátságok kiváló alapot adnak a jövőbeli közös tervekhez és együttműködéshez. Turulmadár Ifjúsági Iroda, Sepsiszentgyörgy Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. november 6.Beperelte RomániátBeperelte a román államot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) Szávay István, a magyarországi Jobbik párt alelnöke amiatt, hogy tavaly egy évre kitiltották az ország területéről. A politikus közösségi oldalán tudatta, hogy húszezer eurós kárpótlást követel Bukaresttől. Mint kifejtette, az EJEB először megvizsgálja a beérkező kereseteket, amelyek 75–80 százalékát formai vagy illetékességi problémák miatt visszautasítják, az ő ügye azonban átment a szűrőn, iktatásba került, és tárgyalni fogják. Erről nemrég kapott értesítést. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. november 6.Ortodox kegyetlenségEgészen szélsőséges, mondhatni eszement vagy, ami még rosszabb: kegyetlen vélemények is elhangzottak a sajtó nyilvánossága előtt vagy megjelentek a közösségi oldalakon a bukaresti tragédiát követően, de ami a legijesztőbb, hogy sok esetben a legembertelenebb, az együttérzés csíráját is nélkülöző kijelentések az ortodox egyház képviselői részéről érkeztek. Már az felháborodást váltott ki a román véleményformálók, értelmiségiek körében, hogy a szombat hajnalban bekövetkezett tragédia után a görög-keleti egyházat mintha elnyelte volna a föld, semmilyen formában nem voltak jelen a tűz helyszínén, a kórházakban, az emlékező felvonuláson – pedig ha valamikor, hát ekkora bajban igazán elkelt volna minden intézményi, anyagi, lelki támogatás. Számunkra azért is különös ez, mert többször láthattuk hasonló esetekben, szerencsétlenségek, természeti csapások, egyéb tragédiák esetén Magyarországon, Erdélyben, de más nyugati országokban is miként mozdulnak szinte azonnal az egyházakhoz közel álló vagy a tőlük független karitatív civil szervezetek: a Baptista Szeretetszolgálat, a Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a többiek. Aztán az ütötte ki a biztosítékot, ahogyan egynémely mindentudó pópa „megfejtette” a történetet. Egy bizonyos Filotheu Bălan nevű pap például azt fejtegette: Isten büntetéseként is értelmezhető az, hogy fiatalok haltak meg, miközben sötét, sátáni zenét hallgattak. És mintha egy teljesen párhuzamos világban élne, azt is már-már sértődötten teszi szóvá, hogy az ifjak többsége nem Istent dicsőíteni ment a koncertre. S miközben orgiának nevezi a koncertet, elmereng azon is: talán a holtak közül néhányan nem is voltak megkeresztelve. A halloween ünneplését sérelmező pap nincs egyedül véleményével – közösségi oldalakon sokan fogalmaztak meg, ha nem is ennyire radikális, de hasonló álláspontot –, esetében viszont súlyosbító tényező, hogy hivatása folytán egy közösség szellemi vezetője is. Nem éppen ennyire elrugaszkodott, de nem kevésbé sértő, kegyetlen és embertelen Daniel pátriárka reakciója, aki előbb az egyház be nem avatkozását firtató újságírókat leckéztette meg – nehogy már a média mondja meg az egyháznak, mi a dolga, inkább tanulnák meg, miről szól az ortodox egyház, emígy utasította rendre a sajtó munkatársait –, majd leszögezte: nem klubokba, hanem inkább templomokba kellene járniuk az embereknek. Az általa vezetett intézmény látványos be nem avatkozására adott magyarázata is megér egy misét: szerinte ilyen helyzetekben csendre van szükség, nem akartak látványosan felvonulni, de anyagilag segítettek a tűzben elhunytak hozzátartozóinak. Persze, az óhatatlan döbbenet után felmerül a kérdés: végül is mi közünk nekünk ahhoz, hogy miként cselekszik és vélekedik egy másik egyház, legyen az a maga és hívei problémája. Csakhogy nem legyinthetünk, mert az ortodox majdhogynem államvallásnak számít Romániában, az egyház pedig valóságos állam az államban: választásokat döntenek el, pénzügyeiket maguk irányítják, elszámolással senkinek nem tartoznak, s talán maguk a kormány tagjai sem tudják pontosan, mennyi közpénzt kapnak a költségvetésből. A kérdés pedig már szónoki: nem volna jobb ezen adólejeket kórházépítésre, az egészségügy és az oktatás modernizálására, autópályák építésére fordítani?! Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. november 6.Felújítják a görgényszentimrei Rákóczi–Bornemisza-kastélytEurópai uniós hozzájárulással, több mint kétmillió euróból tervezik felújítani a Görgényszentimrén található 17. századi, egykori Rákóczi–Bornemisza-kastélyt és annak dendrológiai parkját. A Maros Megyei Múzeum kötelékébe tartozó épületegyüttes és annak dendrológiai parkja teljes felújításra szorul, miután több mint egy évszázadon át, 1893-tól 2000-ig erdészeti szakiskolának adott otthont, az utóbbi évtizedekben pedig kevésbé figyeltek és áldoztak az állagmegőrzése, javításokra. Soós Zoltán múzeumigazgató szerint a felújítási projekt decemberre lesz kész, és magában foglalja a kastély, illetve annak 19. századi építésű melléképületeinek tatarozását is. A tervben az épületegyüttes felújítása mellett kiállítótermek és konferenciaközpont létesítése is szerepel, illetve a dendrológiai park rendbetétele, amely kiterjedés szempontjából Romániában a második legnagyobb ilyen jellegű park. A restauráció első lépéseként a Maros megyei önkormányzat 300 ezer lejes hozzájárulásával idén hozzákezdtek a kastély kapuépületének felújításához, amely során kicserélték a tetőzetet, a terasz tartóoszlopait kijavították, a munkálatok befejezését jövőre tervezik. 2016-ban egy olyan kutatóközpontot is szeretnének berendezni, amely a római limesnek ebben a térségben húzódó szakaszával foglalkozna, bemutatná, valamint segítene bevonni a turisztikai célpontok közé a marosvécsi, a mikházi és a sófalvi egykori római castrumokat, illetve őrtornyokat. Antal Erika/Maszol.ro) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. november 6.Nem volt RMDSZ-bojkott a tegnapi marosvásárhelyi közgyűlésenSoós Zoltán: Mindhárom kérdésünkre választ kaptunk A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója nem bojkottálta a tegnapi közgyűlést: megszavazta mind a napirendet, mind az egyes határozatokat. A köztisztasági szolgáltatásra vonatkozó határozattervezetet második nekifutásra fogadták el a képviselők. Az RMDSZ-frakció jövő héten memorandumban közli a végrehajtó testülettel, melyek azok a már elfogadott határozatok, amelyek gyakorlatba ültetését követelik, ellenkező esetben nem kizárt a tanácsülések további bojkottja – nyilatkozta Soós Zoltán frakcióvezető. – Három pontban kértünk megoldást a polgármesteri hivatal vezetésétől, amelyekre választ kaptunk: a városi rendőrparancsnok nyilvánosan elnézést kért a múltkori tanácsülés alkalmával, illetve a polgármester írásos figyelmeztetésben részesítette a kétnyelvű feliratok megakadályozásával kapcsolatban tett sértő nyilatkozatai miatt. A kétnyelvű utcanévtáblák kapcsán az volt az elvárásunk, hogy írásban tájékoztassanak arról, hogy a 2007. évi tanácsi határozat alapján történik-e a közbeszerzés. Ezt szerdán hivatalosan pontosították. Amikor a táblák gyártása elindul, ellenőrizni fogjuk ezek tartalmát és formáját, és amennyiben nem tartják be a szóban forgó tanácsi határozatot, kérni fogjuk a licit érvénytelenítését, illetve azt, hogy ne utalják át a pénzt a táblákra – jelentette ki kérdésünkre Soós Zoltán, a tanács RMDSZ-frakciójának szerdán megválasztott elnöke. Hozzátette: a közbeszerzés feladatfüzetét sikerült tanulmányoznia, és a problémák onnan fakadtak, hogy a tenderben levő táblamodellek nem egyértelműek, csak személynevekre voltak kiállítva. – A polgármester nyilatkozatai kétértelműek voltak, hiszen összekeverte az utcanévtáblákat az útjelző táblákkal, ezekről pedig két különböző törvény rendelkezik. Az utcanévtáblák esetében a törvény azt mondja, hogy a helyi tanács határozata értelmében kell ezeket kitenni és meghatározni. A forgalmi jelzőtáblákra egy régebbi szabvány vonatkozik. A frakcióvezető úgy tudja, a kétnyelvű utcanévtáblákra és jelzőtáblákra kiírt közbeszerzési eljárás feladatfüzetét eddig három cég vásárolta meg és tett árajánlatot, de november 8-a után pontosan fogják tudni a jelentkezők számát. Az RMDSZ- frakció harmadik követelése az Azomures kombinát bezárására vonatkozó népszavazás kiírására vonatkozó határozattervezet előterjesztése volt. Soós Zoltán szerint a referendum kapcsán több választ kaptak, a frakciónak pedig a következő tanácsülésre választ kell adnia arra, hogy hogyan fog lezajlani a referendum és hogyan hangzik majd a lakosságnak feltett kérdés. – Mindhárom kérdésünkre választ kaptunk. Mindazonáltal a bojkott lehetőségét nem adtuk fel végleg, hiszen jövő héten benyújtunk egy memorandumot, amiben a tanácsos kollégákkal több olyan határozatot fogunk számon kérni, amit a polgármesteri hivatal eddig nem hajtott végre: a kerékpárutak kialakítására, a Sütő András-szobor, valamint a Bodor Péter-kút felállítására, a Margaréta utcai ingatlanok felújítására vonatkozó határozatokat. A teljes bojkott meghirdetése rengeteg veszélyt hordoz magában, többek között a magyar képviselet elvesztését a városvezetésben, aminek következtében a jelenlegi polgármester venné át a város irányítását, és ez nem kívánatos. Ha továbbra sem tudunk együttműködni, akkor több kérdésben tartózkodni fogunk, vagy a magyar közösség érdekeivel össze nem egyeztethető határozatok ellen fogunk szavazni. A tanácsülésnek az a lényege, hogy a város problémáit megoldjuk, másrészt a magyar közösség érdekeit tudjuk érvényesíteni. Ha nem veszünk részt a tanácsüléseken, mindezeket nem tudjuk megvalósítani – tette hozzá Soós Zoltán. A képviselő-testület a tegnap megszavazta az ASA-ügyben a kárigény benyújtására vonatkozó tervezetet, a polgármesteri hivatal végrehajtó testületéből megbízva néhány személyt, hogy képviseljék a várost ebben az ügyben, döntsék el, hogy az érvényben levő törvények alapján támaszthat-e ilyen igényt a polgármesteri hivatal. Ami a hulladékbegyűjtést illeti, az erre vonatkozó tervezet második nekifutásra "ment át", miután Bakos Levente üléselnök javaslatára a testület megszavazta a tervezet újra napirendre tűzését, újraszavazását. – Hogy áthidalható legyen a január 1- jétől fennálló probléma, az a döntés született, hogy kérjük a közbeszerzés lebonyolítását az új szolgáltató kiválasztására. Amennyiben a licit nem fog megtörténni január 1-jéig, a polgármesteri hivatal szakigazgatóságai a törvény függvényében eldöntik, hogy meghosszabbítják-e a Salubriserv szerződését. Ha nem, még mindig van egy 90 napos időszak, amikor a Salubriserv folytathatja a szemételszállítást a város területén – jelentette ki Soós Zoltán. Peti András alpolgármester kérdésünkre elmondta, a köztisztaságra vonatkozó tervezet kapcsán a testület eldöntötte, hogy a polgármesteri hivatal meghosszabbíthatja a Salubriserv szerződését vagy kiírhat egy új licitet. – Figyelembe vettük az ADI Ecolect, a megyei tanács vezetősége és a megyei képviselőtestület döntését. A polgármesteri hivataltól függ, milyen lépéseket tesz, de mindenképpen szükség van a Versenyhivatal hozzájárulására is – tette hozzá az alpolgármester. Antalfi Imola Népújság (Marosvásárhely) 2015. november 6.A Ponta-kormány utolsó döntéseDecembertől 15 százalékos béremelésben részesülnek a közoktatásban és állami felsőoktatásban dolgozó alkalmazottak: erről még Victor Ponta távozó miniszterelnök lemondásának hivatalos benyújtása előtt fogadott el sürgősségi rendeletet szerdán a kormány. Az intézkedés nyomán 360 ezer közalkalmazott fog többet keresni: a közoktatásban dolgozó tanárok, illetve az egyetemi oktatók mellett a béremelés az iskolák és egyetemek kisegítő személyzetére is vonatkozik. A döntésről kiadott kormányközlemény szerint a béremelés 1,66 milliárd lejes többletkiadást jelent a költségvetésnek. A kommüniké emlékeztet, hogy a pedagógusok idén másik két alkalommal, márciusban és szeptemberben is 5-5 százalékos béremelésben részesültek, így ők is összesen több mint 25 százalékos béremelést kaptak, akárcsak az állami egészségügyi rendszerben dolgozók, akiknek a jövedelme októbertől nőtt 25 százalékkal. Románia újabb hitelmegállapodást akar kötni a Nemzetközi Valutaalappal, miután szeptemberben lejárt a sorozatban harmadik ilyen szerződése a washingtoni pénzintézettel. A nemzetközi hitelintézet és a román költségvetési tanács korábban fenntartásait hangoztatta a béremelések hosszú távú fenntarthatóságát illetően, de Victor Ponta szerint van fedezet az emelt bérek kifizetésére anélkül, hogy a makrogazdasági egyensúly felboruljon. A jobbközép ellenzék szerint azonban Pontát csak az érdekelte, hogy olyan miniszterelnökként emlékezzenek rá, aki nem lefaragta, hanem emelte a béreket, hiszen a "jótékonykodás" számláját már a következő kormánynak kell kifizetnie. Népújság (Marosvásárhely) 2015. november 6.Johannis kitüntette a Kriterion KönyvkiadótAz elnöki hivatalban szervezett ünnepségen tüntette ki csütörtökön Klaus Johannis a Kulturális Érdemrend lovagi fokozatával a Kriterion Könyvkiadót, amely az idén ünnepelte alapításának 45. évfordulóját. A kisebbségek nyelvén főként a rendszerváltozás előtt könyveket kiadó Kriteriont a bukaresti Masca Színházzal és a Kolozsvári Román Operával együtt tüntette ki az elnök. Az elnöki hivatal által közzétett dokumentum szerint Johannis beszédében kifejtette, hogy a három intézmény tevékenységével jelentős mértékben gyarapította a román és az egyetemes kultúrát, a kitüntetés ezt hivatott elismerni. Elmondta, hogy a kulturális közpolitikák és stratégiák továbbra is az állam hatáskörébe tartoznak, de a kultúra már régóta nem csak állami intézmények terméke, ami természetesnek számít. "A kitüntetés átadása alkalmából szervezett ünnepség védőbeszéd akar lenni a magán- és az állami szféra közötti hatékonyabb kommunikáció és együttműködés mellett" – mondta Johannis. Az elnök arról biztosította a kultúra területén dolgozókat, hogy támogatja egy nemzeti projekt kidolgozását, amelynek alapját a kulturális alkotás értékesítése és fejlesztése képezze. A Kriterion kitüntetését H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója vette át, az ünnepségen jelen volt Domokos Péter, a Kriterion első igazgatójának, Domokos Gézának a nagyobbik fia is. A ma Kolozsváron működő és H. Szabó Gyula által vezetett Kriterion kizárólag magyar nyelvű kiadó. Népújság (Marosvásárhely) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
