|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 649 találat | lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-630 | 631-649 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2015. július 30.A falunapokon szentelik fel a kápolnátA hétvégén Székelyvéckén is falunapot rendeznek, és ezúttal újabb maradandó alkotást adnak át az utókornak. Fekete Pál polgármester reméli, hogy a hétvégén megrendezésre kerülő kistérségi rendezvények és a véckei falunapok nem elveszik egymástól a látogatókat, hanem épp kiegészítő programként szolgálhatnak. A véckei program péntek esti borbemutatóval kezdődik, amelyre igen nagy az érdeklődés, bár a helyek száma korlátozott. A bemutatott nemes italok árverés útján „gazdát” cserélnek, borszeretők gyűjteményébe vagy poharába kerülnek. Szombat délben szentmisét tartanak a templomban, a délután a falu lakói és az elszármazottak találkozásának ideje, de szívesen látnak mindenkit a focipályán közös főzésre és néptáncra, este tábortüzet is raknak. Vasárnap újabb maradandó emlékjelet adnak át az utókornak: a falu fölötti kilátóhoz tavaly épült székelykapus „székely golgota”, idén a keresztút befejezéséhez kápolnát építettek, amelyet vasárnap délben szentelnek fel. A pénteki borbemutatón begyűlt összegeket is az építési költségek fedezésére fordítják – mondta el a polgármester, akitől azt is megtudtuk: a falu ünnepére küldöttségek érkeznek a magyarországi Villány és Zamárdi testvértelepülésekről is. Eugen Constantin Iordăchescu, a lemondott polgármester ügyvédje korábban többször is kifejezte azt a véleményét, hogy Ráduly Róbert Kálmán nem követte el azokat a cselekedeteket, amelyekkel vádolják. A Csíki Hírlap megkeresésére most azt mondta, az ilyenkor szokásos procedúra zajlik az ügyben, és várhatóan szeptemberben lehet többet tudni. A védőügyvéd kitért arra is, hogy több kifogást benyújtottak a vádirattal kapcsolatban, amelyeket el kell bírálni. Magáról a vádiratról úgy vélekedett: „Ez egy katasztrófa, határtalan túlzás”. Az előzetes szakaszban eljáró bírói testületnek az új büntetőjogi perrendtartás előírásai értelmében a vádemelés után nemcsak a büntetőeljárást, hanem a bizonyítékok és a nyomozati eljárás törvényességét is ellenőriznie kell a vádlottak jogainak védelmében. Erre legtöbb 60 nap áll rendelkezésre a törvény szerint. Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos jelenleg hatósági felügyelet alatt áll, így rendszeres időközönként meg kell jelenniük a rendőrségen, illetve idézés esetén a törvényszéken. Ugyanakkor nem hagyhatják el az országot, nem léphetnek kapcsolatba egymással, illetve a bíróság által tanúkként megnevezett személyekkel. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2015. július 30.Alapítás előtt álló szervezet szállna síkra a gazdasági autonómiáértSajtótájékoztató keretében mutatkozott be Demokratikus Erdélyért Párt. Az erdélyi politika porondjára lépni kívánó szervezet ősszel jegyeztetné be magát, és legfontosabb célkitűzésük Erdély gazdasági autonómiájának megteremtése. A majdani párt három alapító tagja vett részt a sajtótájékoztatón, céljaikat, elveiket a Demokratikus Marosvásárhelyért Civil Egyesület vezetője, Kovács István Dávid mutatta be, rögtön az elején jelezve, hogy az általa vezetett civil szervezet továbbra is folytatni fogja az elkezdett munkát. Az új párt alakulásáról szólva kijelentette: „Új időket élünk, új rendet kell építsünk azokkal, akiknek elege van az elmúlt huszonöt év sikertelenségéből. Az erdélyi autonómiát csak az Erdélyben élő többi nemzetiségekkel együtt lehet megvalósítani. A gazdasági autonómiára fektetjük a hangsúlyt” – fogalmazott Kovács, aki azt is elmondta: programorientált, jobbközép pártnak tekintik magukat, és a más politikai szervezettekkel való együttműködésük során a saját értékük az irányadó, és mint ilyen, a parlamenti és önkormányzati politikát fontosabbnak tekintik a kormányzatban való öncélú részvételnél. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, nem hisznek az előválasztásban, és amennyiben azon egy olyan személy kerül ki polgármesterjelöltként, akiről úgy gondolják, hogy nem megfelelő a városvezetésre, saját jelöltet indítanak. Hogy ki ez a személy, azt egyelőre nem tárták fel. A sajtótájékoztatón két másik alapító tag is részt vett: Majla Csaba marosvásárhelyi képzőművész, és a kolozsvári születésű, gépészmérnök végzettségű Ujvári András, aki húsz éve él a városban. Vass Gyopár Székelyhon.ro 2015. július 30.A testvérvárosi kapcsolat felbontását kérik GyergyószentmiklósonA Gyergyószentmiklós és a Budapest V. kerülete között fennálló testvértelepülési kapcsolat felbontását kérvényezi több gyergyószentmiklósi Árus Zsolt kezdeményezésére, Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalától. „Tekintettel arra, hogy a Monturist Kft. kapcsán felmerült problémák kezelése során Budapest V. kerülete testvérvároshoz méltatlan módon járt el, ennek következtében súlyos károkat szenvedett Gyergyószentmiklós városa, illetve Mezei János, a város polgármestere, alulírottak azzal a kéréssel fordulunk a város képviselő-testületéhez, hogy haladéktalanul szüntesse meg a testvérvárosi viszonyt Gyergyószentmiklós és az V. kerület között” – áll azon az aláírásgyűjtő íven, melyen huszonhat szentmiklósi személy kézjegye szerepel. A dokumentumot Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalában július 23-án iktatták. A szerkesztőségünkbe eljuttatott másolatból kitűnik, az aláírók között van több vállalkozó, közintézményben dolgozó, helyi döntéshozó és nyugdíjas, köztiszteletben álló személy. A lap alján pedig a kapcsolattartó személyeként Árus Zsolt neve, telefonszáma áll. „Tekinthetjük az én kezdeményezésemnek” – válaszolt az indítványozó kilétére vonatkozó kérdésünkre Árus, aki leszögezte, mint gyergyószentmiklósi polgár fogalmazta meg a kérést, majd íratta alá huszonöt emberrel: „Egy bizonyos társaságban, akik ott voltak, azok írták alá, nem házalok, nem szórok szét nyomtatványokat, mert a cél nem az aláírások mennyisége. Gondolkodjon el az V. kerület is ezen és Gyergyószentmiklós is, hogy mit tesz válaszként a lakossági igényre.” A kérdésre, hogy mit ért a súlyos károk alatt, amelyeket Gyergyószentmiklósnak kellett elszenvednie, Árus kijelentette, a történtek miatt negatívan változott a város megítélése, illetve a Monturist-ügy révén számos esetben hátráltatták a városháza tevékenységét. „Nem kell többre gondolni, csak arra, hogy a polgármester jelenléte nélkül kell haladni a munkálatokkal úgy, hogy még telefonon sem hívhatják fel Mezei Jánost” – fogalmazott az aláírásgyűjtés kezdeményezője. Meggyőződése, hogy az V. kerülettel kötött testvérvárosi kapcsolat már nem szolgálja azt a célt, amiért létrejött, tehát kár fenntartani. A szerződésbontás pedig nem árthat a Monturist-kérdésben. „Ha lett volna akarat, eddig már megoldják a problémákat. Ha nem akarják megoldani, akkor azon a testvérvárosi kapcsolat léte nem segít” – összegzett Árus Zsolt. Gyergyószentmiklós honlapján tíz testvérváros szerepel, köztük természetesen Budapest V. kerülete, Belváros-Lipótváros is. Erre kattintva Belváros-Lipótváros honlapjára érkezünk, ahol szintén olvashatunk a testvéri kapcsolatról, bár a bejegyzés immár tizenéves. „Belváros-Lipótváros jelentős eredményeket tudhat maga mögött a határon túli, magyarlakta településekkel folytatott együttműködésen belül. A kapcsolat kiterjesztése és fejlesztése nemzeti érdekünk. 1994 óta, tehát már 10 éve testvérvárosunk Gyergyószentmiklós”. Szintén a honlapon szerepel a két település önkormányzatainak közös cége, a Monturist, melynek egyik területe kapcsán jelentette fel Mezei János polgármestert az ügyvezető, Virág Zsolt. Nem ismeri annak módját Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós alpolgármestere sem, hogyan kell eljárni ilyenfajta szerződések felbontásánál, de mint mondja, egyelőre nem is látja e tudásszerzés szükségességét. „A lakossági kezdeményezés, az aláírásgyűjtés egy jelzés felénk is, az V. kerület felé is. Kell véleményezzük, állást kell foglaljunk. A döntéshozó testület tudomására hoztuk már, de további megvitatásra időt kell szánjunk. Jól meg kell gondoljuk, mit teszünk” – közölte Nagy Zoltán. Az alpolgármester abban reménykedik, hogy a szeptemberben, a Gyilkos-tóhoz tervezett Monturist-közgyűlésen alkalom lesz több vitás kérdés tisztázására a társtulajdonosokkal, az V. kerületi kollégákkal. „Sürgető a kapcsolatrendezés” – foglalta össze meglátását az alpolgármester. Balázs Katalin Székelyhon.ro 2015. július 30.Tiltják a Ceauşescu-kultusztAkár börtönbüntetéssel is sújthatják ezentúl Romániában a háborús bűnösök, illetve a népirtás vádjával elítéltek emlékét ápoló személyeket. Andrei Muraru államelnöki tanácsos szerint a hatóságok már nekiláttak ama személyek beazonosításának, akik nyilvánosan fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő eszméket terjesztenek, valamint háborús bűnösök kultuszát ápolják. Minderre azután nyílt lehetőség, hogy Klaus Johannis államfő kihirdette a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek és jelképek tiltásáról szóló törvényt. A képviselőház által június végén megszavazott jogszabály betiltotta a legionárius és vasgárdista jelképek használatát, továbbá Romániában tilos lett háborús bűnösök emlékét ápolni. A törvény megállapítja, hogy a román legionárius mozgalom is fasiszta jellegű szervezetnek minősül, amely 1927 és 1941 között fejtette ki tevékenységét az országban egyebek mellett Vasgárda név alatt. Legionárius jelképek rendszerint a hírhedten magyarellenes Noua Dreaptă (Új Jobboldal) nevű szélsőségesen nacionalista szervezet tüntetésein szoktak felbukkanni. A kezdeményezők az indoklásban megemlítették: egyebek mellett az Elie Wiesel-intézet hívta fel a figyelmet arra, hogy több feljelentésük esetében nem indított vizsgálatot az ügyészség azon cikkelyek értelmezése miatt, amelyek a holokausztra vonatkoznak. E szerint a legionárius mozgalmat nem értelmezik fasiszta jellegűnek, és 1989 után több szervezet, egyesület vagy politikai párt is zászlajára tűzte a legionárius-vasgárdista ideológiát, illetve a mozgalom vezetőinek népszerűsítését. Ezért tartották szükségesnek a legionárius eszmék fasiszta jellegének pontosítását a rendelet szövegében, amelyben a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelzők mellett most már a legionárius szó is szerepel. Andrei Muraru a szélsőségesség és az antiszemitizmus témájában Bukarestben rendezett konferencián arra figyelmeztetett, hogy három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetést kaphat, aki háborús bűnösök, népirtás és emberiesség elleni bűncselekmény miatt elítéltek emlékét ápolja. Hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, aki nyilvánosan tagadja vagy megkérdőjelezi a holokausztot, a háborús bűntetteket és a népirtást. „Bár ez még sokaknak nem tűnt fel, Romániában hivatalosan betiltották Nicolae Ceauşescu kultuszát, a kommunista diktátort ugyanis 1989. december 25-én népirtás vádjával ítélte el a rögtönítélő katonai bíróság” – szögezte le az elnöki tanácsos. Muraru egyébként korábban a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézetet (IICCMER) irányította, az intézmény pedig mandátuma idején indított vizsgálatot a kommunista rendszer 35 egykori, népirtással gyanúsítható börtönparancsnoka és büntetés-végrehajtási tisztje ügyében. A történész hozzátette, a frissen hatályba lépett jogszabály alapján abban az esetben is feloszlathatják a fasiszta, legionárius propagandát folytató alapítványokat, szervezeteket, pártokat, ha „csupán” elektronikus úton terjesztik ezeket a nézeteket. Elnökké választanák A Ceauşescu-kultusz a forradalom óta eltelt két és fél évtized során is hódít Romániában. Korábbi felmérések szerint a román állampolgárok egynegyede a kommunista diktátort tartja az eddigi legjobb román politikusnak, 83 százaléka pedig véli, hogy Ceauşescu nem volt rossz vezető. Sőt a tavaly novemberi államfőválasztás kampányában közzétett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 66 százalékának meggyőződése, hogy a volt pártfőtitkár megnyerné a megmérettetést, ha indulhatna a voksoláson. Az 1989-ben kivégzett diktátorra minden évben tucatnyian emlékeznek meg születésnapján a bukaresti katonai temetőben lévő sírnál. Rostás Szabolcs Székelyhon.ro 2015. július 30.Magyar- és nemzetellenességAz idei tusványosi szabadegyetem legnagyobb érdeklődést kiváltó és egyben legjelentősebb közéleti programja, Orbán Viktor és Tőkés László zárónapi, Németh Zsolt által moderált nagyívű, összefogott és egymásra rímelő előadásai fényesen igazolták: nem sikerült egymásnak ugrasztani az újkori magyar nemzetpolitika két emblematikus személyiségét. Olyannyira nem, hogy Orbán Viktor immár félviccesen utalt a közelmúltbeli esetre, mondván, hogy vigyáznia kell, mit beszél, mert már Tőkés László sem tudja mindenben követni őt. Toposzokról szókimondóan A magyar kormányfő tartotta magát ahhoz, hogy ezúttal visszafogja magát retorikailag. Ami nem jelenti azt, hogy a balliberális sajtó ne pécézett volna ki magának szétszedni való részeket. Nem csoda: korunk problémáiról, Európa jövőjéről, a nemzeti identitás veszélyeztetettségéről, az újkori népvándorlásról nem lehet úgy beszélni, hogy ne említsük meg e vészjósló jelenség mögötteseit, illetve a problémamegoldás akadályozóit. Pontosabban lehet mímelni a beszédet e kérdésekben a nemzetközi baloldal toposzait zsolozsmázva, csakhogy annak a beszédmódnak több köze van a politikai propagandához, a hallgatóság ideológiai mákonyozásához, mint az értelmes kommunikációhoz, a problémák azonosításához, a valós, célirányos megoldási javaslatok megfogalmazásához. Orbán Viktor pedig, ha nem is mond ki mindent – miniszterelnökként nem is tehetné meg diplomáciai bonyodalmak nélkül –, mindig lényegi kérdésekről futtat eszmét szókimondó stílusban. Ezúttal finoman, a sorok között bírálta az Egyesült Államok „demokráciaexportját” is, amikor rámutatott: az észak-afrikai országok már nem tudnak tamponszerepet betölteni Közép-Afrika és Európa között, képtelenek feltartóztatni az Európát célba vevő újkori népvándorlást. Hogy miért nem? Az igazából fel sem tett kérdésre nem adta meg a választ a magyar miniszterelnök, hanem a hallgatósággal való együttgondolkodásra apellált. Nyilván az arab tavasznak nevezett, amerikai eredetű felforgatássorozat az, amely konszolidált, akár jólétinek is nevezhető államokból polgárháborús, élhetetlen tűzfészkeket kreált. Egyébként azért megengedte magának Orbán Viktor a Nagy Testvér bírálatát is, amikor rámutatott arra, hogy lám, beigazolódott, napjainkban úgyszólván bármi megtörténhet a világban. Ki gondolta volna ugyanis, hogy kiderül: az Egyesült Államok titkosszolgálata lehallgatja a német politikusokat, s Európa úgy tesz, mintha mi sem történt volna, sőt, szabadkereskedelmi egyezményt készül kötni a megfigyelővel. Szalonképesség A miniszterelnöki eszmefuttatás kulcskérdése a bevándorlás problémája volt. Ennek kapcsán esett szó a terrorizmusról, a multikulturalitásról, a munkanélküliség problémájáról, valamint a bevándorlás és a bűnözés problémáinak összefonódottságáról. Ha ezúttal tabudöntögetésre nem is került sor, tudatos tabulazításra azért igen. Orbán Viktor évről évre rámutat a baloldal, s azon belül a magyar baloldal valós természetére. Más, óvatlanabbul fogalmazó, hasonló látásmódú politikusokat és közírókat visszakézből leszélsőségeseznek, lefasisztáznak, ha rámutatnak: a magát magyarnak tituláló baloldal időről időre ráront saját nemzetére, s kódoltan nemzetellenes. Orbán Viktornak mindeddig sikerült elkerülni e beskatulyázást, s habár nemzetközi szinten, főleg a német sajtóban rendszeresen nacionalistázzák, diktátorozzák, még a fasiszta jelző is előkerül néha, de európai szalonképességét sikerült megőriznie. Ráadásul úgy, hogy nem vette át egyes párttársainak valóságtagadó euroatlanti „újbeszéljét”, aminek napjainkban legkedveltebb fordulata az „Ukrajnával való szolidaritás”, s a „Majdan” címszó alatt jegyzett, egyre dokumentáltabb CIA-puccs forradalomként való bemutatása. Visszatérve a baloldal természetrajzához Orbán hangsúlyozta: a nemzetközi baloldal, s vele együtt honi társaik gyanakvással tekintenek a nemzeti identitásra, és az újkori népvándorlásban lehetőséget látnak a nemzeti keretek eltüntetésére. Ugyanazok, akik a 2004-es népszavazás alkalmával a határon túli magyarok ellen uszítottak – rémképként festve fel, hogy netán 800 ezer határon túli, elsősorban erdélyi magyar indul majd a jelenlegi magyar határnak –, most keblére ölelne minden idegen, asszimilálhatatlan bevándorlót. S le is vonta a balliberális sajtó képviselői számára annyira kényelmetlen következtetést: ezek a politikusok nem szeretik a magyarokat, s azért nem szeretik őket, mert magyarok. Szálláscsinálók Igen, ez ennyire világos és egyszerű, csak kevesen mernek rámutatni attól való félelmükben, hogy rasszistának, antiszemitának, nácinak bélyegzik őket. A következő kérdés ugyanis az: miként lenne lehetséges, hogy „magyar” politikusok ne szeressék a „magyarokat”? Netán azért, mert ők maguk nem magyarok? S ha nem magyarok, akkor milyen szolidaritási kötelékbe tartoznak? Erre a kérdésre többféle, egymást nem feltétlenül kizáró válasz létezik. Csoóri Sándor a Nappali Hold című, nagy vihart kavart írásában, Csurka István számos esszéjében az SZDSZ, illetve az SZDSZ-es sajtó prominenseinek etnikai-vallási kötődését jelölte meg elsődleges politikai identitásképző erőként. Mivel vékony jégre merészkedtek, az ellenérdekelt erők tettek arról, hogy az be is szakadjon alattuk. Másik oldalról viszont érdemes belegondolni, hogy a nemzetközi baloldal bevallottan célul tűzte ki egy új embertípus megalkotását, amelynek viszont az orientációját a világban nem saját szerves nemzeti kultúrája határozza meg, hanem az osztályhovatartozása. De ellenségesen tekintett az organikus hagyományokra, a vallási és nemzeti kötődésekre a szocializmus „előideológiája”, szálláscsinálója, a liberalizmus is. (E két eszmerendszer rokonságára, egymásból való következésére Márton Áron is rámutatott egyik markáns írásában.) Nem véletlenül. Közös bennük a kozmopolita, világpolgári alapállás és a masszív egyházellenesség. Ezen eszmerendszerek képviselői egyformán a nagyvárosi gyökértelen tömegekre támaszkodtak és ellenérzéssel, bizalmatlansággal tekintettek a természetüknél fogva konzervatív, hagyománytisztelő vidéki tömegekre. Nem elképzelhetetlen, hogy e nyíltan nemzetellenes tanokat egyesek nem hitből, hanem számításból hirdetik. Mit szóljunk azonban azokról, akik őszintén úgy gondolják, hogy az egyes európai államoknak és társadalmaknak nemzeti jelleget adó történelmi, kulturális, hitbéli hagyományrendszer meghaladott, feloldandó, megszüntetendő kötődés, amely nem a kulturális fejlődés pótolhatatlan táptalaja, hanem kiiktatandó veszélyforrás? Mennyiben tekinthető magyarnak az, aki a magyar önazonosság kapaszkodóit megszüntetni igyekszik, a magyar történelem büszkeségre okot adó eseményeit félremagyarázza, hőseinket (pl. Horthy Miklós, Teleki Pál, Wass Albert) negatív színben igyekszik feltüntetni, miközben piedesztálra emel Károlyi Mihályhoz hasonló nemzetárulókat? Nem Orbán Viktor kirekesztő, amikor rámutat: a 2004-es gyalázatos kampány kitalálói, szervezői és hangadói nem szeretik a magyarokat, e kampány főszereplői kizárták magukat a magyar nemzeti közösség szolidaritási kötelékéből. Borbély Zsolt Attila Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2015. július 30.Határidőre elkészül a PKE új székházaÜtemterv szerint haladnak a munkálatokkal, és decemberre elkészül a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) új székháza a Sulyok István utcán. A részletekről Károlyi Róbert projektmenedzser tájékoztatta a Bihari Naplót. Csütörtök délelőtt mentünk ki a munkálat helyszínére, azon a napon, amikor elhelyezték az utolsó szinti födémet, és ezzel gyakorlatilag befejeződött az épület szerkezetének az építése – noha Károlyi Róbert figyelmeztetett: „most még folyékony beton van a zsaluzásban, a szerkezet akkor lesz kész, amikor kizsaluzzuk, és az épület önhordó lesz.” A projektmenedzser elmondta, hogy a kivitelezést másfél éves előkészítő munka előzte meg, de egy új egyetemi székház építésének a terve ennél is korábbra nyúlik vissza az időben. „Már 2006-ben elkezdték tervezni az új épületet, és volt is egy kész tervünk, de mire eljutottunk odáig, hogy finanszírozás is legyen a kivitelezésre, kiderült, hogy az a terv nem felel meg sem az általános városrendezési tervnek, sem pedig a zonális városrendezési tervnek, és időközben az egyetem is újragondolta a leendő székház funkcióit, tehát egy új tervre volt szükség. A Sapientia Alapítvány körülbelül egy évvel ezelőtt pályáztatta meg a tervezést, amit végül az Atelier FKM cég készített el. Idén márciusban jutottunk el odáig, hogy minden szükséges engedélyt és jóváhagyást megszereztünk, és elkezdődhetett maga az építkezés. A kivitelező a kolozsvári Decorint cég” – vázolta fel az előzményeket a projektmenedzser. Funkciók Károlyi Róbert a továbbiakban a leendő egyetemi székház funkcióiról beszélt. Az épület alagsorában parkolót alakítanak ki, és itt kap helyet egy raktár, a szerverszoba, a technikai helyiségek, és itt lesz az épület hőközpontja is. A földszinten kap helyet a 126 férőhelyes, két szintet elfoglaló, mintegy 140 négyzetméteres amfiteátrum. Ezen kívül a földszinten lesz három szemináriumterem, férfi-női vizes blokkok, mosdó mozgássérülteknek, egy büfésziget és a portásfülke. Az első emeleten az egyetem adminisztratív részlege kap helyet, itt lesz a rektori hivatal, a dékáni hivatalok, az elnöki iroda, a kancellária és egy tárgyaló, az emelet többi részét az amfiteátrum légtere foglalja majd el. A második emeleten három szemináriumterem, a 300 négyzetméteres könyvtár és a könyvtárraktár helyét alakítják ki. Az épületben elhelyeznek egy liftet is, ami az alagsortól a legfelső emeletig visz majd. Kérdésünkre válaszolva Károlyi Róbert elmondta, hogy lesz átjárás a PKE jelenlegi, és új székháza között, a PKE mostani parkolójától lehet majd átjutni az új épületbe. Utalás a szecesszióra A szerkezet megépítése után a belső munkálatok következnek, a belső válaszfalakat gipszkartonból és tűzgátló habtéglából építik meg. Kisgazda János, a kivitelező cég műszaki igazgatója arról tájékoztatott a helyszínen, hogy a szemináriumi termekben pvc-padló lesz, a technikai szobák, valamint a közlekedő terek – folyosók, lépcsők – gres lapos padlóburkolást kapnak, a főlépcsőház lépcsőit szürke gránit lapokkal burkolják majd. Az amfiteátrum falain és mennyezetén faborítás lesz, a tetőre uv-álló pvc-szigetelést helyeznek, a külső ablakpárkányok kőből, illetve lemezből lesznek. A nyílászárók réteges fából, illetve aluminiumból készülnek, a belső ajtók nagy része is fémből lesz. Külön érdekessége az épületnek, hogy a homlokzatra az ablakok mellett és a főbejáratnál kerámia díszítőelemeket helyeznek el. Ennek kapcsán Károlyi Róbert elmondta, hogy a tervező előzőleg végigjárta Nagyváradot, hogy lássa, milyen építészeti stílusok jelennek itt meg, mert igyekezett az új épületet integrálni a város építészetébe, ezért döntött a kerámiadíszítés mellett, hogy ezzel is mintegy utaljon Nagyvárad szecessziós építészetére. Végezetül Károlyi Róbert elmondta, hogy a munkálatok ütemterv szerint haladnak, és legkésőbb 2015. december 15-én, a kivitelezési határidő napján átadják az épületet. Pap István erdon.ro 2015. július 30.Kocsonya Mihály házassága a színházi fesztiválonAz idén negyedik alkalommal megszervezett Nagyváradi Nyári Színházi Fesztivál ígéretes, a Kocsonya Mihály házassága című előadással folytatódik augusztus 2-án, vasárnap 21 órai kezdettel a Várszínházban. A Budaörsi Latinovits Színház három jeles színészének (főszerepben a rendező, Hajdu István (Steve), továbbá Magyar Attila és Borbély Sándor) előadásában három férfi mesél a szerelem megvalósulásának földi kötelékéről, a házasságról. Egy házasság, melynek részesei lehetünk annak születésétől egészen a haláláig. S a néző sem ül tétlenül: éljenzi az ifjú párt és tanúskodik a válóperen, s csodálattal adózik a kreativitás és humor megannyi megcsillanásának. Mert ha Magyar Attila és Hajdu István van a színpadon, akkor a darab végére az oldalát fogja a kedves néző a sok nevetéstől. Kocsonya Mihályné (született: Rozekker Csokréta) azzal vádolja Kocsonya Mihályt, hogy előre megfontolt szándékkal el akarta tenni láb alól hites feleségét. K. Mihály tagadja az ellene felhozott vádakat. Az ügyvédek egymásnak feszülnek. A bizonyítékok előkerülnek. A bíróság dönt. Belépőjegyek A Kocsonya Mihály házassága című előadásra a belépőjegy ára 15 lej. Jegyeket a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD), az RMDSZ nagyváradi központi irodájában (a Fekete Sas-palotában), valamint Margitta, Érmihályfalva, Élesd és Nagyszalonta körzeti RMDSZ-székházakban lehet vásárolni. A Bihar megyei RMDSZ, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség és a nyíregyházi Mandala Dalszínház közös szervezésében létrejött Nyári Színházi Fesztivál további előadásai: Félrelépni tilos (vígjáték két felvonásban), Légy jó mindhalálig (musical két felvonásban), Mágnás Miska (operett), A csúnya lány (operett). erdon.ro 2015. július 30.Alpári minősítést engedett meg magának egy felvidéki magyar politikus a rádióbanProstituálódottnak nevezte az Erdélyi Nemzeti Tanács elnökét, Tőkés László volt református püspököt egy szlovákiai magyar liberális politikus és vállalatvezető a pozsonyi rádióban. A Pátria Rádió az állami Szlovák Rádió ötödik, nemzetiségi adója. Reggel 6 és este 18 óra között kizárólag magyar nyelvű műsorokat sugároz. A magyar adás befejeztével éjszaka más szlovák nyelvű közszolgálati rádió műsora hallható. Az adó 2015. július 4-i, Délidő című műsorában egy közel egyórás interjú hangzott el, Miklósi Péter szerkesztő egy bizonyos Zászlós Gáborral beszélgetett annak apropóján, hogy június 27-én volt napra pontosan negyedszázada annak, hogy az akkori Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége kinevezte a '89-es rendszerváltás utáni első szabad választások eredményeként alakult új szlovák kormányt. E kabinetnek a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom és a Független Magyar Kezdeményezés nevű liberális alakulat közös jelöltjeként magyar miniszterelnök-helyettese is volt nevezett Zászlós Gábor személyében. Az erdészből lett pozsonyi jogász, politikus előbb a csehszlovák kommunista államban futott be vállalati karriert, majd 1990 februárjától júniusig a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője és alelnöke volt, azt követőn két esztendeig a szlovák kormány alelnöke. Csehszlovákia kettéválása után Prágában, illetve Budapesten élt, 1995-től a magyarországi TriGránit részvénytársaság szlovákiai elnöke, az újgazdag posztkommunista nómenklatúra prominense. Az említett rádióműsor beharangozójában ez állt Zászlósról: „bár régen felhagyott a gyakorlati politizálással, nyilván véleménye van a hazai kormányok és ellenzékeik stílusáról s teljesítményéről. Mi több, a szlovákiai magyar közélet hétköznapjairól is.” Az interjúalany azonban nem szorítkozott csupán a szlovákiai belpolitikára, hanem a romániai politikatörténetbe is beleártotta magát, noha bebizonyosodott az interjú meghallgatása során: járatlan a témában, tájékozatlan és elfogult. A szlovákiai magyar pártok közötti együttműködés hiányát kárhoztatva egy adott pillanatban a korábbi erdélyi egypártrendszert hozta fel követendő, üdvös példaként: „Romániában, míg Markó Béla vezette a pártot, azért ott volt egy egységes, szinte egységes tömb.” Majd rögtön hozzátette: „Később az urambocsá’ prostituálódott püspök úr is hozott létre ugye egy pártot, egy másik párt ösztökélésére, motivációjára. S még a Szász, vagy hogy is hívták, igen, Szász Jenő, az is hozott létre egy pártot…” Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája közleményben szögezte le: „A romániai kommunista diktatúra bukásában elévülhetetlen, történelmi érdemeket szerzett Tőkés László református lelkészre, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület élén két évtizedig álló püspökre, az RMDSZ korábbi tiszteletbeli elnökére, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács elnökére, az Európai Parlamentben harmadik mandátumát töltő erdélyi képviselőre tett gusztustalan megjegyzés megítélésünk szerint nem a célzott személyt minősíti, hanem magát Zászlós Gábort, az őt rendreutasítani vagy legalább indoklásra késztetni képtelen szerkesztőt, valamint az ilyen modortalanságoknak teret adó szlovák állami rádiót.” itthon.ma 2015. július 30.Iohannis a SRI-t éltette, ők az új elitKlaus Iohannis elnök a SRI 25 éves fennállása alkalmából kívánt jó munkát a nemzetbiztonsági ügynököket adó intézmény újonnan diplomázott hallgatóinak. Már a 25 év is sántít... Klaus Iohannis elnök a "Mihai Viteazul" nemzetbiztonsági akadémia végzőseinek szervezett ceremónián kijelentette, az új generációnak nagy szerepe lesz Románia nemzetbiztonságának biztosításában. A SRI 25 éves tevékenységét éltető elnök szerint az újonnan végzetteknek kulcsszerepük lesz Románia biztonsága mellett a jólét biztosításában is. ohannis fontosnak érezte kijelenteni, hogy az újonnan végzettek jól példázzák az oktatásba fektetett erőforrások gyümölcsét, hiszen a jövő vezető szerep is az új elitre hárul. Szavaiból kiolvasható, a kommunizmus egykori terrorszervezetéből a törvényhozásba átmentett politikusok majdani generációváltásából a jelenlegi titkosrendőrség is kiveszi a részét. Az elnök az évforduló dolgában mindenképpen tévedett: kellően bizonyított, hogy a Securitate megszűnésével, illetve tisztségviselőinek átmentésével több éves szünet következett be a román titkosrendőrség történelmében, ami a kilencvenes évek közepén kezdett el csak hivatásának megfelelően működni. itthon.ma 2015. július 31.Tanácshatározat a marosvásárhelyi iskolák kétnyelvűsítésére? –Marosvásárhely utcáin és intézményeiben nem jelenik meg a magyar nyelv, bár a kétnyelvűséget törvényes előírások szavatolják. A város magyar közösségét diszkrimináló helyzet orvoslásáért a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) emberjogi szervezet számos akciót kezdeményezett már. Panasszal fordult a romániai diszkriminációellenes tanácshoz, aktivistái pedig román-magyar utcanévtáblákat helyeztek ki, és tárgyalásokat folytatnak iskolavezetőkkel a tanintézmények kétnyelvűsítése érdekében. De mit tesz ez ügyben a helyi és a megyei RMDSZ? Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szerint a frakciója megegyezett arról, hogy az augusztusi helyi tanácsülésen határozattervezetet nyújtanak be, ebben kérik az iskolák belső tereinek kétnyelvűsítésére vonatkozó törvény alkalmazását. Az elnök reméli a helyzet megoldását, mert a város pályázik az Európa kulturális fővárosa címre 2021-ben. A projektet a polgármesteri hivatal és a Maros Megyei Tanács a multikulturalitásra alapozza. Augusztus közepén tanácskozásra hívják a megye iskoláinak vezetőit, hogy felmérjék a kétnyelvűség helyzetét – mondta Brassai. Kossuth Rádió Erdély.ma 2015. július 31.Közösségi házért a Fehér megyei BethlenszentmiklósonKözösségi házat üzemeltetne a Fehér megyei Bethlenszentmiklóson élő magyarság. Az unitárius egyház egykori iskolájának épületét a helybeliek összefogásával kezdték felújítani, a tatarozás Roy Chowdhury Gergely, a zabolai Mikes család leszármazottjának anyagi támogatásával kezdődött. A tatarozás megkezdését követően kiderült, hogy új tetőszerkezetre van szükség, a munka folytatására az ott élők adományokat gyűjtenek. Bethlenszentmiklós Szépmező község egyetlen magyarlakta települése, ahol az állami óvodában és iskolában még magyar nyelvű oktatás zajlik. A helyi magyar közösség azonban jelenleg nem rendelkezik olyan művelődési házzal, ahol identitásának megerősítését, a helyi hagyományok és kultúra megőrzését elősegítő programokat bonyolíthat le. Az egykori unitárius iskola épülete megfelelne e célra, de igen rossz állapotban van: 1930-ban épült, és évtizedekig romosan hevert. A cél egy olyan közösségi és művelődési ház létrehozása, amely programjai révén megszólítja a település minden korcsoportját és rétegét. A bethlenszentmiklósi magyar közösség a tél beállta előtt befejezné az ingatlan külső tatarozását célzó munkálatokat, amennyiben támogatókra találna. Az adakozók a GRINS Egyesület bankszámlájára utalhatják támogatásukat: RO98CRCOX270522000223339 (Banca Cooperativă ALFA Târnăveni, Cetatea de Baltă). Erdély.ma 2015. július 31.Marosvásárhelyi előválasztás regisztráció nélkül?Kevesebb akadálya lenne a marosvásárhelyi magyarnyelvűségnek, ha a város 16 év után újból magyar polgármestert választana. Több magyar párt és egy civilszervezet is indítana jelöltet. Közülük úgy lehetne kiválasztani a mostani román polgármester kihívóját, ha előválasztást tartana a marosvásárhelyi magyarság, és azt a jelöltet, ki ezt megnyeri, az egész város magyarsága támogatná a jövő évi helyhatósági választáson. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az októberi marosvásárhelyi előválasztással kapcsolatosan bejelentette: javasolni fogja, hogy ne kössék regisztrációhoz a magyar választók részvételét, így előzetes bejelentkezés nélkül bárki elmehetne szavazni. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint a regisztráció nem tűnik egy hasznos feltételnek, idegenkednek tőle a marosvásárhelyiek. Ezért javasolni fogja az Erdélyi Magyar Néppártnak és a Magyar Polgári Pártnak: ezt a kérdést gondolják újra annak érdekében, hogy a marosvásárhelyiek minél nagyobb számban vehessenek részt október 11-én az előválasztáson. Kossuth Rádió Erdély.ma 2015. július 31.EllenszélbenMintha egészen más lenne a kormánybiztos munkaköri leírása Székelyföldön, mint az ország más megyéiben, mintha teljesen más feladatra összpontosítanának az itteni intézmények jogászai, mint ott, ahol nem vagy csak alig élnek magyarok. Nem is próbálkoznak lobbival, nem járnak közbe egykori párttársaiknál pénzekért, nem érdeklik őket a beruházások – éjt nappá téve keresik, hol próbálnak megint kitenni egy magyar feliratot, egy székely vagy települési zászlót azok a fránya magyarok. Belekötnek abba is, amit a jó szándékú ötletgazda már alaposan megrágott, minden jogszabálynak igyekezett megfeleltetni. És jó munkát végeznek, az eredmény látványos, csak Háromszéken az elmúlt három évben 154 olyan határozatot kifogásoltak, amely anyanyelvünk, szimbólumaink használatához kapcsolódik, vagy éppen a székelyföldi autonóm régióhoz tartozás mellett foglal állást. Emellett még ott vannak az olyan oktalan perek is, mint például a magyar himnusz éneklése miatti. S lám, látszólag e heves hadakozásnak megvan az eredménye, egyre óvatosabbak a polgármesterek, kevesen mernek szembeszállni az oly nagy hatalmúnak hitt intézménnyel. Vannak, kik az első intésre visszavonják a prefektusi palotából kifogásolt döntést, mások napirendre sem tűzik, pedig a kishitűség, a beletörődött semmittevés a legnagyobb hiba, ami elkövethető ebben a helyzetben, ugyanis nem tudnak annyira jó fiúk lenni, hogy ne jelentsenek szálkát a bukaresti hatalom és annak helytartója szemében. Nem lesz több pénz beruházásokra és életük sem gondtalanabb, a lapítás nem fizetődik ki, csak gyávaságuk, szűklátókörűségük lesz egyre nyilvánvalóbb. Valahogy azt kellene megérteniük a kisebb vagy nagyobb vezető szerepet vállalóknak, hogy mindennek, a mégoly szélmalomharcnak tűnő küzdelemnek is van hozadéka. A visszautasított határozatokkal bizonyítható a nagyvilág előtt, hogy még véleményünk kifejezését is tiltják, az újra és újra feltett zászlók mind hangsúlyosabban mutatják jelenlétünket, anyanyelvünk használatának folyamatos korlátozása pedig igazolja: egyáltalán nem oly példaértékű a román kisebbségpolitika, mint Bukarestből hirdetik. Egyszer csak megérti a világ, hogy nem akarunk egyebet, csak magyarként megmaradni szülőföldünkön, magunk dönteni sorsunk meghatározó kérdéseiben. Hosszú és nagy kitartást igénylő menetelés ez, amelyben – mint Csíkszereda ellehetetlenített polgármestere is fogalmazott – nincs helyük a gyáváknak, ki kell söpörni azokat a helyi, megyei vezetőket, akik nem vállalják a folyamatos hadakozást, és akik nem értik meg azt, amit az SZÉKELY NEMZETI TANÁCS-t képviselő Árus Zsolt megfogalmazott: a prefektusok gáncsoskodásai tulajdonképpen minket szolgálnak. Meglesz az eredmény, csak kitartónak, következetesnek és elég bátornak kell lenni. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. július 31.Együtt a törvényszékre (Himnuszper)Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnöke és Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke Kovászna Megye Tanácsának tegnapi soros ülésén napirend előtt arra kért minden jóérzésű embert, menjen el szeptember 15-én a törvényszékre, ahol a himnuszper fellebbvitelét tárgyalják. Kulcsár-Terza József felháborítónak nevezte, hogy a kormánymegbízott nem vesz részt a tanácsüléseken, amikor megtárgyalhatnák a közös ügyeket, pedig minden egyes alkalommal meghívták. Arra viszont volt ideje a prefektusnak, hogy három év alatt 154 pert indítson a megyei tanács ellen – fűzte hozzá. Rátért arra, hogy 1500-an kérdezték meg levélben, miért támadja nemzeti imánkat. Nem magyarul válaszolt, pedig kötelessége lett volna, érdemi választ sem adott, azt üzente, a választ megadta az alapfokú ítélet elleni fellebbezésben. Most menjünk el 1500-an a törvényszékre? – tette fel a szónokinak szánt kérdést Kulcsár-Terza. Majd felhívással élt: igen, menjünk el mind a másfél ezren szeptember 15-én, amikor a fellebbvitelt tárgyalják. Tamás Sándor mutatta a kormánymegbízottól kapott levelet. Ő is kifogásolta annak nyelvét és tartalmát. Igen, ő elmegy szeptember 15-én a tárgyalásra, és arra kért minden jóérzésű embert, tegyen így. Júniusban azért kezdeményeztek magyar nyelvű petícióírást Háromszéken, mert a kormánymegbízott megbírságolta az MPP-t a magyar himnusz elénekléséért, majd amikor a párt alapfokon megnyerte a prefektus elleni pert, megfellebbezte az ítéletet. Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. július 31.Elfogadták Kovászna megye zászlótervétKovászna Megye Tanácsa tegnapi soros ülésén többségi szavazattal elfogadta a megye zászlótervét, melyet felterjeszt a kormány általi elfogadásra. Tulajdonképpen a már 2008-ban elfogadott, ám a román igazságszolgáltatás által megsemmisített zászlóról van szó. A román tanácstagok ellene szavaztak. A címer és a zászló a két legjelentősebb jelkép, amely egyéniesít egy közigazgatási egységet, esetünkben Kovászna megyét – áll a határozattervezet indoklásában. A megye címerét 2007-ben fogadta el a kormány. 2008-ban a megyei tanács saját zászlót szavazott meg. Akkor még csak a címerhasználatot szabályozta a kormány. Amit törvény nem tilt, azt szabad alapon a megyeháza, de sok helyi önkormányzat is saját zászlót fogadott el. Kovászna és Hargita megye prefektusa azonban megtámadta a hatáskörébe tartozó önkormányzatok zászlait, s az igazságszolgáltatás javukra döntött. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke felvezetőjében elmondta: tulajdonképpen ebben az országban mindenütt máshol szabadon használhattak helyi vagy megyei zászlót, csak éppen Székelyföldön nem. A megyezászló elleni per végső tárgyalásán, a brassói táblabíróságon felhívta a bírói testület figyelmét, hogy székházuk előtt árbocon ott leng Brassó megye zászlaja. Ám ezt sem vették figyelembe, arra hivatkozva semmisítették meg Kovászna megye zászlaját, hogy törvény nem rendelkezik a zászlóhasználatról. Az elnök elmondta, az RMDSZ-nek sikerült elérnie ellenzékből, hogy végre szabályozzák a helyi és megyei zászlóhasználatot. Júniusban megjelent az erről szóló törvény. Minden kért lépést betartva most a testület elé terjesztik elfogadás végett a tervezetet. Az iratcsomót a közigazgatási minisztériumba kell felterjeszteni, az kikéri az Országos Heraldikai, Genealógiai és Pecséttani Bizottság szakvéleményét, s kedvező láttamozással a kormány elé kerül elfogadásra. A zászló fektetett téglalap alakú textília, melynek szélessége úgy aránylik a hosszához, mint 2:3. A téglalap kék mezejét széles aranysáv vágja 1–3–1 méretarányban. Az aranysáv közepét Kovászna megye hivatalos címere foglalja el. A zászló színeit a címer mázai határozzák meg. A pajzs mezejének kékjét kapta a két külső sáv, a középső a címerben levő nap mázát, aranyat kapott, arra utalva, a nap mindenkire ragyog (Petronius: Sol omnibus lucet). Sabin Calinic szociáldemokrata tanácstag közölte: számos román civil szervezet felkérésére emelkedett szóra. Kifogásolta, hogy a jelképben nincs román elem. A Kovászna megyei román közösség nem találja magát a zászlóban, nem érzi a magáénak. Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt vezérszónoka jelezte: ő sem találja magát Románia zászlajában. Calinic kardoskodott, ne csak a székely jelképek jelenjenek meg, hiszen mára megváltoztak a viszonyok, az etnikai arányok eltérőek. A román közösség javaslatát is előadta: helyezzék a megyecímert a román nemzeti színekre, legyen az alap piros-sárga-kék. Elhangzott, a helyi és megyei zászlók használatát szabályozó törvény konkrétan megtiltja a nemzeti színek és jelképek használatát. A tervet szavazásra bocsátották. A magyar tanácstagok megszavazták, a teremben tartózkodó három román tanácstag ellene voksolt. Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. július 31.Magyar együttműködés HáromszékenAz Erdélyi Magyar Néppárt frakciója csatlakozik ahhoz a politikai és önkormányzati együttműködési megállapodáshoz, amelyet idén május 28-án kötött Kovászna Megye Tanácsának másik két magyar politikai csoportja, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) – jelentette be a tegnapi tanácsülésen napirend előtt Bedő Zoltán, a Néppárt vezérszónoka. Bedő Zoltán hangsúlyozta, nemzeti kérdésekben össze kell fogni. Emlékeztetett a korábbi, konkrét ügyekben történt együttműködésekre, mint a himnuszügy, a kovásznai kórház névmódosítása elleni tiltakozás. A tanácstag kiemelte a megállapodás lényegét: az együttműködés elsődleges célja közös munkacsoport létrehozása Kovászna megye fejlesztési stratégiájának megvalósítására. A frakciók együttműködnek minden olyan nemzetpolitikai kérdésben, amely Székelyföld ügyét, a székelyföldi embereket érinti. A nemzetpolitikai együttműködés érdekében közös tanácsi határozatokat kezdeményeznek, és ezeket fenntartják minden illetékes fórumon. Továbbá politikai és önkormányzati szinten együttműködnek a közösségi szimbólumok védelme, elismertetése, tiszteletben tartása és használata érdekében. Kulcsár-Terza József, az MPP megyei elnöke üdvözölte a Néppárt csatlakozását, és reményét fejezte ki, hogy a Néppárt felső vezetősége is megérti az üzenetet. Tamás Sándor, a megyei tanács és az RMDSZ megyei elnöke hangsúlyozta, csak együttműködve lehet előre lépni. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki mindent elfogad. Vannak közös érdekek, közösségi elvárások, amelyekben össze kell fogni. Ilyen összefogás rég nem volt, még most sincs máshol Erdélyben, csak itt, Háromszéken. Csak az együttműködés vezet előrelépéshez, melyet nem a választási eredményekben kell mérni, hanem abban, hogy, milyen az emberek hangulata Háromszéken, a Székelyföldön. Nem választási megállapodás A tanácsülést követően az EMNP megyei elnöke, Balázs Attila és a megyei frakcióvezető, Benedek Erika közös közleményt adott ki, amelyben üdvözlik, hogy az RMDSZ és az MPP megyei frakciói feladni látszanak eddigi kirekesztő magatartásukat, és ezáltal Háromszéken esély nyílik a a magyar–magyar együttműködésre. A megállapodással kapcsolatban pontosítják ugyanakkor, hogy nem politikai, netán választási protokollumról van szó. (farcádi) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. július 31.Fiatal fúvósok találkoztakHetedik alkalommal szervezték meg Zágonban az ifjúsági fúvószenekarok találkozóját. Újdonságként a vasárnapi esemény kezdeteként a falu különböző pontjairól vonultak fel a részt vevő zenekarok, adott pillanatban Zágon egészét betöltötte a fúvósmuzsika. A fúvósegyletek szabadtéri koncertje a Mikes–Szentkereszty-kastély udvarán zajlott. Nagyon sok helybeli, idegenből érkezett hallgatta élvezettel a muzsikát, annak ellenére, hogy a Mikes Kelemen Kultúrközpont udvarán az sem volt, ahová leülhettek volna. Barabás Tünde zágoni kultúrigazgató köszöntötte a kastély udvarán a résztvevőket, majd Kis József polgármester üzenetét közvetítette. Zágon múltjának szerves része a fúvószene, az első zenekar 1895-ben alakult. Azóta sok változás történt az egylet tagságában, jelenleg az ifjúsági fúvósok viszik tovább a hagyományt. A találkozó jó esélyt ad a szakmai fejlődésnek, új barátságok megkötésének – üzente az elfoglaltsága miatt távol maradt polgármester. A fúvóstalálkozó a részt vevő öt zenekar közös muzsikálásával kezdődött, a három számot felváltva Lázár László Pál, Musát Gyula és Deichler András vezényelte. Elsőként a zágoni ifjúsági fúvószenekar mutatkozott be Veres István vezényletével. Közreműködött a Szivárvány mazsorettcsoport Horváth Zita művészeti vezető irányításával. Bemutatkozott még a magyarországi Szigetvárról érkezett fúvószenekar – karnagy Deichler András –, az uzoni Atlantisz Kulturális Egyesület fúvószenekara Lázár László Pál vezetésével, a Hargita megyei Csíkdánfalva fúvószenekara Bálint István vezényletével és a barátosi Ferencz Ernő Fúvószenekar élén Kelemen Szilárd karnaggyal. A vasárnapi találkozót megelőzően szombat este kiemelkedő összejövetel zajlott a kultúrotthonban. Megünnepelték a helyi felnőtt fúvószenekar fennállásának 120. évfordulóját, valamint az ifjúsági fúvószenekar tízéves születésnapját is. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. július 31.Nyelvi közszolgálat létrehozását javasoljákHargita és Kovászna megye társulva létrehozhatna egy közszolgálatot, amely a hivatali anyanyelvhasználatot, a kétnyelvű ügyintézést segítené – erről szól a POLITEIA Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület közpolitikai javaslata, amelyet nyilvános politikai vitára bocsátanak. A javaslatnak az a célja, hogy előmozdítsa a magyar nyelv használatát a hivatali ügyintézésben és az állampolgárokkal való kapcsolattartásban egy közös, Hargita és Kovászna megyei közszolgáltatás révén. Mint írják, a közszolgálat létrehozása olyan megoldás lenne, amely nem igényel különösebb intézményi, illetve pénzügyi-költségvetési erőfeszítést Hargita és Kovászna megye közigazgatási hatóságai részéről. Az eddigi kutatásokra alapozva abból indulnak ki, hogy a létező anyanyelvi jogok nem érvényesülnek, mivel nincsenek meg az intézményes feltételei, hiányzik a közigazgatási magyar nyelvi korpusz, az önkormányzatoknak nincs erőforrásuk a kétnyelvű hivatali ügyintézés lebonyolítására, és a helyi magyar képviselők szintjén sincs meg a kellő politikai akarat ennek megvalósítására. Megoldás lenne ennek a helyzetnek az orvoslására, ha Hargita és Kovászna megye közösen létrehozna egy közhasznú fejlesztési társulást, amely egy szakmai iroda révén, többek között szakfordítókkal és közigazgatási szakjogásszal segítené a két megye összes önkormányzatát a határozatok, közlemények és jegyzőkönyvek lefordításában, illetve a webes felületeken történő közzétételében (ideértve a polgármesteri hivatalok kétnyelvű honlapjait is). A nyelvi közszolgálat karbantarthatná és folyamatosan frissíthetné az egységes magyar közigazgatási nyelvet is – áll a POLITEIA javaslatában. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. július 31.Brassai: Nem akarunk mesterséges akadályt gördíteni az előválasztás eléA fenti kijelentés tegnap, az RMDSZ megyei székházában tartott sajtóreggelin hangzott el, amelyen Brassai Zsombor elnök és Soós Zoltán városi tanácsos az előválasztásokról, az összefogás fontosságáról, illetve az Azomures vegyikombinát ügyében javasolt népszavazásról beszélt. Soós Zoltán egyfajta partnerséget kért a magyar sajtó részéről, hiszen "nehéz 10 hónap áll előttünk, lesz egy magyar–magyar megmérettetés, aminek az az előnye, hogy egy magyar jelölt maradjon a választásokig, mert a magyar–magyar konkurencia káros hatású". Fontosnak tartja Marosvásárhely különböző politikai alakulatainak az összefogását, amely "a Vásárhelyi Forgatag során megvalósult egy bizonyos szinten", és erre alapozva remélik, hogy tovább tudnak lépni, nem csak a kulturális rendezvények kapcsán. "Alvó" városból a szecesszió fővárosa Élhető Marosvásárhelyt szeretnének, jelentette ki, ez programja egyik fontos része. Ezen belül a környezetszennyezés és természetesen az Azomures. Kikérnék a város lakóinak a véleményét, hogy végre legyen egy jogi eszköz a kezükben. Emellett határozatban kérik a várostól orvosi tanulmány készítését, hogy konkrét adataik legyenek, milyen egészségkárosító hatása van a vegyi kombinátnak. Beszélt a Marosvásárhely kulturális főváros projektről, amely fontos, mert szerinte "Vásárhely ma alvó város gazdasági szempontból, a kitörési pont meglehetősen kevés, a rossz városvezetés az elmúlt 16 évben nem volt képes Vásárhelyt növekedési pályára állítani". Nagyszeben példáját hozta fel, ahol az említett státus pozitív folyamatokat indított el ismertség és gazdasági fejlődés szempontjából is. A projektnek köszönhetően, reméli, megszűnik a nacionalista propaganda, és javulni fog a közhangulat. Véleménye szerint Marosvásárhely a szecesszió fővárosa kellene legyen Romániában, illetve a kultúra kapuja Erdélyben, összehangolva a repülőtér, illetve a nagyvárosi övezet fejlesztésével. Brassai Zsombor szerint a magyar sajtó szerepe felértékelődik a következő időszakban, vannak fontos témák, amelyeket partnerként kell kezelni. Ilyen közös problémának az Azomures ügyét nevezte, nem tagadva a politikum felelősségét sem, de, mint mondta, a jövő szempontjából kell kezelni ezt a mindig aktuális kérdést, amely az egész városra, sőt a környező falvakra kiterjedő közérdekű problémát jelent. Fontosnak nevezte a politikai összefogáson alapuló előválasztást is, ebben is a magyar sajtó támogatását kérte, hiszen egy hosszú évek óta tartó politikai szembenállást sikerült feloldani. Véleménye szerint az előválasztásokkal Maros megyében pontot tudnak tenni erre a kérdésre. Népújság: – Az összefogásról, a magyar–magyar politikai szembenállás feloldásáról beszélt. Ezzel szemben az elmúlt napokban az Erdélyi Magyar Néppárt bejelentette, hogy külön indul a választásokon. Hogyan beszélhetünk összefogásról, amikor az egyik párt külön szándékszik indulni? Brassai Zsombor: – A Néppárt döntése egy kicsit ellentmondásos, a nyilatkozatban arról beszélnek, hogy országos szintű összefogás nem lesz, de nem kifogásolják a helyi szintű összefogást. Azt azonban értékelem, hogy Portik Vilmos megyei elnök a bejelentést követően azonnal kijelentette, hogy Marosvásárhelyen minden marad az egyezség szerint, és így megyünk tovább. Soós Zoltán: – Az összefogással kapcsolatosan annyit jegyeznék meg, hogy Portik Vilmossal való baráti kapcsolatom, és a Forgatagban kifejtett közös munka is garancia arra, hogy az összefogást a mi részünkről nem fenyegeti semmiféle veszély. Úgy érezzük, itt nem a személyekről van szó, hanem a közösségről. Még lehet jelentkezni, és minél többen jelentkeznek, annál inkább erősítjük az előválasztások hitelességét. Népújság: – Van-e újabb jelentkező, és hogyan állnak a regisztrációval? Brassai Zsombor: – A regisztrálók száma növekedett, 3000 körül tartunk. Újra Portik Vilmosra hivatkozva mondom, hogy jó lenne, ha a magyarok 10%-a regisztrálna, ami kb. 5000 regisztrációt jelent. Viszont a nyári időszakban értelmetlen különösebben befektetni az előválasztási kampányba, de a nyár vége felé elindítunk egy, az egész várost behálózó kampányt. Egyébként a konzultációinkból az derül ki, hogy a város magyar lakosságának mintegy 70-75%-a tud az előválasztásról, 30-35%-a azt is pontosan tudja, hogy mikor lesz, és még többen tudják, hogy kik a jelöltek. Tehát az előválasztás mint olyan, érdekli a lakosságot. Viszont elismerem, hogy a regisztráció, amelyet egyébként mindhárom párt jónak tartott, úgy tűnik, mintha akadályozná a tulajdonképpeni részvételi szándékot. Gyanús. Ez a gyanú abból az RMDSZ- átszervezési cirkuszból ered, amit 2013 elején indítottunk el, szokatlan, idegen stb., jóllehet ez nemzetközi gyakorlat, az Egyesült Államoktól Magyarországig mindenhol gyakorolják. De ha ez valóban akadály, nyilván ezt is újragondoljuk. Nem akarunk semmiféle mesterséges akadályt gördíteni az előválasztás elé. Népújság: – A kombináttal kapcsolatosan népszavazásról beszélt; hogyan képzeli el? Brassai Zsombor: – A népszavazást törvény szabályozza, amely szerint többféleképpen lehet kezdeményezni: aláírásgyűjtéssel, de a helyi tanács egyharmadának kezdeményezésére is napirendre tűzhető a kérdés, és egyszerű többséggel a helyi tanács dönt arról, hogy a népszavazást kiírja vagy nem. Ma bejelentjük, hogy a következő tanácsülésig előkészítjük az anyagot, és napirendre fogjuk tűzni. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2015. július 31.Bejegyzés előtt álló, új párt mutatkozott be MarosvásárhelyenDEP: "Nem a kis lépések politikáját akarjuk folytatni" Demokratikus Erdélyért Párt (DEP) néven fognak bejegyezni egy új, román–magyar pártot. A párt alapítói –Kovács István Dávid (a Demokratikus Marosvásárhelyért civil szerveződés képviselője), Majla Csaba és Ujvári András –tegnap sajtótájékoztató keretében mutatták be az alakuló szervezetet, amely saját jelöltet készül indítani a jövő éviönkormányzati választásokon Marosvásárhely polgármesteri tisztségének megnyerésére. A Demokratikus Erdélyért Párt (DEP) alapítói szerint tíz évvel ezelőtti ötletet sikerül megvalósítaniuk ősszel, azáltal, hogy a jelenleg érvényben levő törvénykezésnek megfelelően bejegyeztetik az új, regionális román–magyar pártot. Kovács István Dávid szerint Erdély 16 megyéjének több váro-sában vannak szimpatizánsaik, akik várhatóan csatlakoznak az új politikai alakulathoz. A DEP fő célja Erdély gazdasági autonómiájának megteremtése, az alapítók szerint ez csakis a magyarok, románok és más nemzetiségűek összefogásával valósulhat meg. A DEP keretprogramjának alapelveit – szabadság, család, erdélyiség, nemzet, XXI. századi szabad Románia, ifjúság és kulturális politika; erdélyi régiók; médiapolitika; egészségügyi, család- és szociálpolitika; erdélyi társadalompolitika – ismertette röviden Kovács István Dávid, hangsúlyozva, "a Demokratikus Erdélyért Párt kommunikációját értékeinek folyamatos hangsúlyozása mellett a higgadt reakciókészség, nyitottság, integratív szándék jellemzi, ugyanakkor a párt az erdélyi magyar és román politikában a verseny és az együttműködés helyes arányára és viszonyára törekszik". Kijelentette, meglátása szerint az új Romániában a régiók adják a politikai közösség legfontosabb szerveződési kereteit, ugyanakkor hozzátette: "a DEP nem akar egy negyedik magyar párt, megosztó párt lenni, Erdély összlakosságát, szórványban élő nemzeti közösségeit szeretné összefogni, és nyitott a más – román, illetve magyar – pártokkal való együttműködésre. A párt a parlamenti képviseletet és az önkormányzati politizálást fontosabbnak tekinti az öncélú kormányzati szerepvállalásnál, a kormányzati részvételt csakis célirányos – a közösségi autonómiák megvalósítása szempontjából releváns – és szigorúan betartott szövetségi programok alapján tartja elképzelhetőnek". Kovács István Dávid bejelentette, Erdély két településén indítanak polgármester- jelöltet, ezek közül az egyik Marosvásárhely lesz. Hangsúlyozta, nem a polgármester nemzetiségét tartják relevánsnak, hanem azt tartják fontosnak, hogy a jelölt jó szakember, jó városgazda, jó "városépítő" legyen, megfelelő programmal. Ilyen jelöltet tudnak csak támogatni. "Marosvásárhelyen minden itt élő nemzetiségnek szüksége van munkahelyre, megélhetésre, pozitív jövőképre, ahhoz, hogy fiataljaink ne vándoroljanak ki. Olyan városvezetőre van szükség, aki jó gazdasági szakember, aki vállalja a megmérettetést és felvállalja a nemzetiségi gondokat. Van ilyen ember, és vállalja is a kihívást. A Demokratikus Erdélyért Párt nem a kis lépések politikáját akarja folytatni, célirányos programunkat akarjuk megvalósítani, számítunk a szaktudásra. Nem örökölt politikusokat akarunk" – tette hozzá Kovács István, kijelentve, a DEP megalakulásával a Demokratikus Marosvásárhelyért civil szerveződés nem szűnik meg, nem alakul át, folytatja tevékenységét. Antalfi Imola Népújság (Marosvásárhely) 2015. július 31.Kemény Zsigmond naplójaApor Károly gazdag munkásságából kézirat- és könyvgyűjtő tevékenysége bizonyult a legmaradandóbbnak. Apor Károly személyes kézirati hagyatékából került elő Kemény Zsigmond naplója is. Apor Károly legtöbb könyve a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban található, mert Apor Károly unokaöccsének özvegye a Székely Nemzeti Múzeumban helyezte el örökletétbe. Kéziratainak legnagyobb része a Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltárban található, mert az államosítás után a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumból az Állami Levéltárba vitték. De könyvei és kéziratai gyűjteményéből került a MOL, az OSZK, a Kolozsvári Állami Levéltárba, a Kolozsvári Egyetemi (Lucian Blaga) Könyvtárba stb. is. Talán akkor tudjuk igazán megérteni és értékelni Apor Károly szenvedélyes kéziratgyűjtő tevékenységét, ha kezünkbe vesszük Apor Károly kézzel lemásolt Sepsi Laczkó Máthé-krónikáját, mely a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban található1: "Sepsi Laczkó Máthé Lorandffi Mihály udvari loncionatora Kronikája, és emlékezetre méltó hazai dolgoknak rövid meg-jegyzései. 1521–1624. Est Autor hujus libri Mathuz Laczko Szepsi loncionator Hulicus Michaelis Lorandffi in Hunagia A Gróf Teleki Marosvásárhelyi Könyvtárában lévő eredeti kézirat után írta le B. Apor Károly." Szádeczky Lajos Apor Péter verses művei és levelei című kétkötetes művének előszavában leírja az Apor-könyvtár és levéltár egy részének vándorlását: "Br. Apor István úrnál Abosfalván (Kisküküllő vármegyében) megtaláltam az Apor-levéltár és könyvtár egy részét, melyet ő br. Apor Károlytól, a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla elnökétől örökölt volt. Apor Pétertől ott keveset találtam. A régi Apor- levéltár zöme az 1885-ben elhunyt br. Apor Károlytól br. Apor Gábor, Ő Felsége személye körüli miniszteri államtitkár birtokába ment át, ki a családi levéltárt egy ideig a háromszéki kőröspataki [Sepsiköröspatak (románul Valea Crisului)] birtokán tartotta, s méltó utódja kívánván lenni a történelemíró Apor Péternek, a levéltárt nemcsak megbecsülte, hanem rendeztette is, szakértő (Barabás Sámuel) által. Az emberi végzet kegyetlensége azonban Apor Gábor bárót férfikora javában elszólítá nemes törekvései és sokoldalú munkássága színteréről (1898. aug. 19.): s az elárvult levéltárat ládákban szögezve elvitték az Aporok ősi fészkébe, Altorjára, Bálványos vára vadregényes vidékére, hogy ott pihenjenek az ősök hamvai közelében, míg az utódok, vagy a történelembúvárok meg nem zavarják ott a komor csendet s meg nem szólaltatják a néma betűket. Ott találtam én rá a leszögezett ládákban Apor Péter irataira, leveleire s annak a kincsnek legnagyobb részére, mely ebben a két kötetben foglaltatik."2 A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 1910–1911. évi jelentéséből megtudhatjuk, hogy hogyan kerültek a múzeum tulajdonába az Apor-féle könyvek és iratok. "Múzeumunk 1911-ik évi krónikájába azonban külön kell feljegyeznünk s ezzel évlapjainkon megörökítenünk az özvegy báró Apor Gábor, szül. gróf Pállfy Fidéle őméltósága nevét, a ki mindnyájunk igaz elismerésére, és őszinte köszönetére érdemesítette magát azzal a szép s különösen a Székelyföldön követésre méltó hazafias tettével, hogy néhai nemes emlékűférjének, báró Apor Gábor államtitkárnak hagyatékából származó könyvtárát és levéltárát, mint családi letétet a Székely Nemzeti Múzeum gondozására bízta, annak használatára felajánlotta s így valóságos közkincsé tette. A könyvtár kb. 4200 darabból áll s úgy látszik, hogy tekintélyes részét báró Apor Károly, a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla és a Kemény Zsigmond irodalmi társaság elnöke hagyományozta báró Apor Gábornak, a ki az értékes gyűjteményt újabb vásárlásokkal tovább fejlesztette. A báró Apor-család e két kiváló tagjának ismert élethivatásánál fogva a könyvtárban főleg jogi és történelmi, de széleskörűműveltségénél fogva ezen kívül szépirodalmi, természettudományi és különböző gazdasági stb. műveket egyaránt találunk. Nagy kár, hogy az Apor-család régebbi szereplő tagjainak, s különösen az írói tehetségével mindnyájunk közül kimagasló Apor Péternek könyvtárát csak alig egy pár mű képviseli a múzeum gondozásába juttatott letétben. Kár továbbá, hogy a sorozatos művek néha feltűnő hiányokat mutatnak s különösen, hogy csak egy kis töredéke jutott hozzánk a br. Apor Károly 1848-49-ből származó s újságokból, röpiratokból, rendeletekből, hirdetésekből s más apróbb nyomtatványokból álló gyűjteményének, mely hosszú időn át a maga nemében szinte páratlan volt az egész országban s mely tudomásunk szerint a nemes báró áldozatkész hazafiságából a gr. Mikó Imre közbenjárásával a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeum tulajdonába került."3 Kemény Zsigmond naplója is Apor Károly kézirati hagyatékából került elő. Illés Endre (Csütörtökhely, 1902. június 4 – Budapest, 1986. július 22.), a neves író, megemlékezett Kemény Zsigmond naplójának előkerüléséről, és nagyon elmarasztalóan említi Apor Károly nevét: "Kemény Zsigmond ismeretlen naplója nyolcvanévi lappangás után került elő. Erről a naplóról eddig csak azt tudtuk, hogy van. A szabadságharc bukása után Kemény a naplót jó barátnéjára Kenessey Idára bízza, aki híven őrzi, majd harminc év múlva, már Kemény halála után, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságnak ajándékozza. Tolnai Lajos, a társaság titkára, még hírt ad az érdekes ajándékról, néhány mondatot idéz is belőle, megígéri, hogy a naplót hamarosanközlik. De Kemény naplóját többé senki nem láthatja, egyszerű halandó ezentúl nem olvashatja. A társaság elnöke, Apor Károly báró magához veszi, otthoni levéltárába süllyeszti, s hiába keresik írók, irodalomtörténészek, nem árulja el, hogy nála van. Nyilván úgy ítéli meg egy másik erdélyi báró bizalmas vallomásait: nem való plebejus szemek elé. És csak amikor az Apor-levéltár végre a sepsiszentgyörgyi múzeumba kerül, majd az állami levéltárba, a hatalmas anyag feldolgozása során fedezi fel a levéltár őre, Árvay József, a naplót tartalmazó kötetet."4 Illés Endrének egyáltalán nincs igaza. Mégpedig azért nincs, mert 1884-ben Kemény Zsigmond naplója még Tolnai Lajosnál volt. Köztudott, hogy Tolnai Lajost lényegében elűzték Marosvásárhelyről, és akkor a Kemény Zsigmond Társaság iratai fölött természetesen annak elnöke rendelkezett. A társaság Tolnai Lajos Vásárhelyről való távozása után megbénult. Szerintem Apor érdeme, hogy megmentette a Társaság iratait, úgy, hogy magánlevéltárába szállítatta. De Apor Károly (Altorja, 1815. december 11 – Marosvásárhely, 1885. október 31.) Tolnainak Marosvásárhelyről való elköltözése után tíz hónappal elhunyt. Tehát Illés Endrének az az állítása is tévedés, hogy az irodalomtörténészek hiába keresték, Apor Károly nem mondta meg senkinek, hogy nála van. Valóban nem mondta meg senkinek, mert mikor keresni kezdték, Apor Károly már halott volt, és a halottak csak igen ritka esetben szoktak beszélgetni. Idézem a Kemény Zsigmond naplója című könyv jegyzetét [Kemény Zsigmond naplója. Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi: Benkő Samu, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1966. Jegyzetek a naplóhoz pp. 208–209.] »A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság 1879. december 7-én tartott rendes havi gyűlésén Tolnai Lajos társasági titkár az alábbi érdekes levelet olvasta fel: "Alsó-Körtvélyes. 1879. nov. 30- án. Tekintetes Társaság! Néhai báró Kemény Zsigmondot a negyvenes években szerencsénk volt barátaink sorába számíthatni: e napló-töredéket nekem, mint emléket hagyta vissza a 49-ki catastropha alkalmával. Értésemre esvén, hogy a boldogult emlékének fenntartására egylet alakult: emlékiratainak elhelyezésére méltóbb helyet nem találtunk, mint midőn azokat a nevezett társaságnak annál is inkább felajánlom, mert a napló nem bír oly magánjelleggel, hogy az tartalmának közlését tiltaná. Tisztelettel Décsey Lajosné, sz. Kenessey Ida." A "tagok nagy örömmel fogadták a becses ajándékot", s nyomban megbízták az elnökséget, hogy "köszönő iratot" küldjön Décseynének, és példája követésére hívta fel azokat, akiknek Kemény-levelek vagy éppen kéziratok volnának birtokukban – Mindezt Tolnai Lajos írta meg a Társaság Erdélyi Figyelő című közlönyében (I. évf. 15 sz.). Ugyancsak ott ígérte meg, hogy a felette érdekes tartalmú Naplót a lapban ismertetni fogja. Erre azonban nem került sor, sőt maga a kézirat is eltűnt. 1884-ben Tolnai még kiírt néhány mondatot belőle Tóth Sándor részére, aki a Magyar Helikon című gyűjteményes kötetben megírta Kemény életrajzát. Ennek alapján emlékezett meg az ismeretlen munkáról egyetemi előadásaiban Gyulai Pál is, majd a nyomába lépő irodalomtörténész nemzedék.« Véleményem szerint szerencse, hogy Apor Károlyhoz került, mert így megőrződött az utókor számára. (Gondoljunk csak arra, hogy Bolyai Farkas és Bolyai János kézirataiból is sok eltűnt, de tűntek el értékes darabok Benkő Károly kézirataiból vagy a Kultúrpalota építési irataiból stb. is.) Apor Károly és jogutódai igen sokra értékelték a kéziratokat, ősnyomtatványokat, levéltári dokumentumokat. Tehát, ezer szerencse, hogy Kemény Zsigmond naplója Apor Károlyhoz került! 1Köszönetet mondok Boér Hunornak, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusának ezekért az információiért ésútbaigazításaiért. Ugyancsak köszönettel tartozom Gyenge Gabriellának, a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosának. 2Apor Péter verses művei és levelei: 1676-1752; szerk. Szádeczky Lajos. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1903. 3Jelentés a Székely Nemzeti Múzeum 1910–1911. évi állapotáról. Sepsiszentgyörgy Jókai – Nyomda – Részvény – Társulat,1912. Székely Oklevéltár, kiadja a Székely Történelmi Pályadíj-alap felügyelő bizottsága, Szerkesztette: dDr. Szádeczky Lajos. V.kötet 1296–1603. Kolozsvárt, Ajtai M. Albert Könyvnyomdája 1896. 4Illés Endre: Zsigó Báró, Kemény Zsigmond, A naplóíró című írása, in Mestereim, barátaim, szerelmeim I. kötet. Budapest(1972) Oláh-Gál Róbert Népújság (Marosvásárhely) 2015. július 31.A kibédi Kuron MártonI. Ferenc József székely darabont testőre Az értékeit, nagy embereit ma minden nép, nemzet, falu, helység felkutatja, és belefoglalja települése történetébe. Mi is azt tesszük, amikor a kibédi születésű Kuron Márton székely darabont testőrt bemutatjuk mint Marosszék, Kibéd szülöttjét I. Ferenc József Magyar Királyi Darabont Testőrségéből. Az első világháború tavalyi századik évfordulója is arra késztet, hogy honvédjeinkre, katonáinkra, hőseinkre emlékezzünk. 2015 márciusában volt a magyar testőrség megalakulásának 255. évfordulója. Gróf Pálffy Miklós kancellár és Mária Terézia királynő megegyezése alapján 1760. március 1-jén járta be a korona megyéit a felhívás a Magyar Nemesi Testőrség felállításához szükséges pénzalap létrehozására. A Magyar Nemesi Testőrség költségét a magyar, az erdélyi és horvátországi megyék állták. A testőrség többszöri névváltoztatással, hosszú időn keresztül változatlan feladatkörrel tevékenykedett. Mária Terézia 1760. szeptember 1-jén létrehozta a Magyar Nemesi Testőrséget, a magyar nemzetnek a hétéves háborúban az uralkodóház iránt tanúsított hűsége és önfeláldozása jutalmául, a királyi udvar fényének növelése és a magyar ifjak kiművelése végett. Az ország rendjei, törvényhozása 1764-ben a száz nemes ifjúból álló intézményre évenként 100.000 forintot szavazott meg, azzal a feltétellel, hogy az intézmény felállításakor az ifjakat a vármegyék adják. Erdélyország ezenkívül 20.000 forintot adott húsz testőr ellátására. Az egész gárda 120 főből állott. A testőrségre ez időtől 1848-ig a magyar dicsőség képviselőjeként tekintettek, és ők voltak az akkori világ legszebb testőrei. A királyi utasítás nyomán felállított magyar testőrség története három korszakra oszlik. Az első időszak a Magyar Nemesi Testőrség (1760-1850), a második a Magyar Királyi Nemesi Testőrség (1867-1918) és a harmadik a Magyar Királyi Darabont Testőrség (1904-1918) története. Ezek az elit alakulatok a Habsburg-ház fényét, hatalmát szolgálták. II. József uralkodása alatt ez a testőrség kapcsolattartó volt a bécsi udvar és a külföldi fejedelmek között. Tagjai sokat utaztak, a legviláglátottabb, a legműveltebb emberek voltak. A világ egyik legjelentősebb uralkodói udvarában elsajátított tudást, műveltséget szolgálatuk letelte után Magyarország javára fordították. A legtöbbjük nemes ember volt, arisztokrata családokból verbuválódtak. A nemességet, az arisztokrata származást kiváltságnak tartották. Paraszti származású alig található közöttük, ahogy román vagy ruszin sem, kevés a székely, az erdélyi magyar. A többségük a nyugati vármegyékből – Pozsony, Nyitra, Sopron, Vas stb. – került a testületbe. A testőri intézet közül a legnagyobb hírnév a Magyar Nemesi Testőrségnek jutott. Soraiban fényes életpályát befutó személyiségek, katonák, írók, költők vagy közéleti emberek (Kisfaludy, Bessenyei) voltak. A testőrség másfél évszázadon keresztül állt fenn. Története két hosszú korszakot ölel fel. Az első a megalakulástól, 1760. szept. 11-től az 1848-1849-es forradalomig, a második a kiegyezéstől, 1867-től, I. Ferenc József megkoronázásától az osztrák–magyar birodalom 1918-as széteséséig tartott. A Magyar Királyi Nemesi Testőrség is jogfolytonos intézmény. Az új testőrségben a nemesség, az arisztokrata jelleg, a magyar honosság, eredet nem volt kritérium, előfeltétel. "őŐfelsége, a császár és király katonai udvartartásához tartozó katonai osztagok" között a Magyar Királyi Darabont Testőrség a legkésőbbi, 1904-es alapítású. Ennél nem volt feltétel a nemesi, arisztokrata származás és a honosság. Az 1795. évi testőrségi szabályzat előírta, hogy a felvételnél különös gondot ke-llett fordítani arra, hogy formás, megnyerő külsejű, magas termetű ifjak jussanak, kerüljenek a testület tagjai közé. Az irodalmi, nyelvi stúdiumokat is követelményként szabták meg, a császári udvarban használt nyelvek ismeretét elvárták. A testőrök napirendjét házi és szolgálati rendben határozták meg. Reggel 6 órakor dobszóra keltek, 8 órától szolgálat 14 óráig, orvosi vizsgálat, ebéd, kimenő 10-11-ig vacsora után. A vendéglőket, kávéházakat, kocsmákat nem látogathatták, a pipázás, a szerencsejáték, a ledér nőkkel való találkozás is a tiltólistán volt. A könnyelmű szórakozást büntetés követte. A darabont testőrség a budai vár reprezentációjához tartozott, és szolgálata a külső, az udvari, a belső, a biztonsági, illetve díszszolgálatra szorítkozott. Szolgálatát Bécsből, a főudvarmesteri hivatal szertartási osztályán szervezték meg. Igazi testőri feladatokat a császár és király budapesti látogatásán, reprezentatív szerepet pedig I. Ferenc József bécsi temetésén, IV. Károly 1916-os budapesti koronázásán kapott. A gárdistáktól szigorúan elvárták, hogy külsejük ápolt, megjelenésük pedig az udvari etikett szabályainak megfelelően elegáns legyen. Ez a megnyerő, tetszetős külső komoly belső értékekkel, erkölcsös és etikus viselkedéssel, szellemi értékekkel társult. A testőrök megtanulták a spanyol etikett udvari szabályait, a biztos és határozott fellépés, viselkedés réguláit. Megtanulták az uralkodóval szembeni viselkedést, az uralkodóház felett őrködni, a nyilvánosság előtt kísérni, elhelyezkedni, az előkelőségek iránt kellő tiszteletet tanúsítani stb. A testőrök szolgálata, beosztásuk bizalmi jellegű, ők az uralkodó emberei, a díszes küllem, a reprezentáció, a hatalom legitimációjának eszközei, az uralkodó, a koronák tartozékai, a birodalmat alkotó országok sajátos szimbólumai, a hatalom nagyságát, értékét, jellegét tükrözték. A pompa, a fény, a szabályozott, színpadias rend szolgálta az élő kulisszát, hátteret. A bécsi Burg és a budai udvar belső és külső testőrségre oszlott. Az 1904 októberében alapított Magyar Királyi Darabont Testőrség két dandárt alkotott, I. Ferenc József hozta létre. A császár és király halálával, a háború végén feloszlott, és átszerveződött rendes katonai alakulatba, és mint ilyent, a déli olasz frontra vezényelték, és Doberdónál harcolt. Ennek az 1904-ben felállított Magyar Királyi Darabont Testőrségnek volt tagja kezdettől feloszlatásáig, átszerveződéséig Kuron Márton testőr, Kibéd, Marosszék szülöttje, aki a háború végéig szolgált a magyar királyi várban Budapesten. Kuron Márton, I. Ferenc József darabont testőre a Kis-Küküllő menti Kibéden született 1883. június 8-án, földműves, gazdálkodó családban. Apja Márton, anyja Júlia. Elemi iskoláit szülőfalujában, Kibéden végezte, és a rendes katonai sorozáson, az azt követő bevonulása után a budai várban székelő, frissen alakult Magyar Királyi Darabont Testőrség kiválasztott katonája, elit testőre lett. Rendelkezett azon személyi tulajdonságokkal, követelményekkel, amelyek a magyar királyi elit katonái sorába, az 1904-ben létrehozott Magyar Királyi Darabont Testőrség elit kötelékébe juttatták. Testőri hivatása teljesítéséről unokájára, Kuron Mártonra maradt százoldalas füzete, kitüntetései, I. Ferenc József császárral és királlyal készült diplomája 1916-ból, fényképe, iránytűje. Szolgálata 1918-ban ért véget, miután IV. Károly magyar király a hűségeskü alól felmentette testőreit. 1913. február 9-én Kispesten megnősült, feleségül vette Dósa Eszter Kibédről származó, Budapesten dolgozó szülésznőt. A házasságból született Irénke lányuk. I. Ferenc József halála után a testőrséget 1916-ban az olasz frontra vezényelték, Kuron Márton Doberdónál harcolt, a karján megsebesült, hadirokkant lett. A trianoni döntés után a családjával hazatér Erdélybe, Kibédre, a munkalehetőség és marasztalások ellenére. A II. bécsi döntés után, a magyar időben Kibéden községbíró. 1965-ben gazdálkodóként halt meg, a kibédi temetőben nyugszik. Az unokájára maradt füzetben csokorba kötve kapjuk a történeteket a darabont testőrség szervezettségéről, felépítéséről, az udvari szolgálatról, az udvari tanácsnokokról, a szertartási osztályról, a szárnysegédekről, az alapszabályzatról. Benne olvasható a feltétlen hódolat esküje: a hűség, az elkötelezettség, az engedelmesség, a titoktartás, a testőrség rendeltetése, a különleges szolgálatok, a testőrök illetékei (kenyér, a betegséggel járó díjak, fürdőpótdíjak, szabadságolás, nősülés, előléptetés stb.). Szól a testőrség állományáról, a mozgósításokról, a szolgálatokról, az udvari őrszolgálat 64 pontjáról, a korszellemről, az egyetértésről, a jelzési kellékek használatáról, a levél alkotórészeiről, a testőrt kiszolgáló legényről, a zsoldról, a riadóintézkedésekről, a király, a méltóságok, a követek megszólításáról, kíséretéről, a rendkívüli ünnepségek őrségéről, összetételéről, a felvonulásáról. 109 pontban rögzíti a testőri kötelezettségeket. Kuron Márton I. Ferenc József kiváló székely darabont testőrében egyesültek mindazok a külső és belső nemes vonások, amelyek révén a birodalom kiválasztott, tiszteletre méltó embere, elit katonájává lett: a jó megjelenés, a megnyerő, ápolt külső, az elegancia, az illedelmes viselkedés, tiszteletadás, az erkölcsös, etikus szellemi értékek, a kötelességtudat, az engedelmesség, a feltétlen hódolat hazája, királya iránt, a hűség, a titoktartás és a hazaszeretet. Dr. Mátyus András Népújság (Marosvásárhely) 2015. július 31.Az idősebbek a legkevésbé aktívakNyolcmillió romániai a Facebookon! Tíz évvel ezelőtt jószerivel azt se tudtuk, mi fán terem – 2004-ben alapították –, pár éve terjedt el igazán, ma, írja a Facebrands.ro, a Facebook hazai hálózatát figyelő honlap, arról számol be, hogy hazai viszonylatban felhasználóinak száma elérte a nyolcmilliót. Fergeteges előretörését jelzi, hogy az elmúlt esztendő első félévéhez képest 11,11%-kal többen használják. Összes használójának 93,45%-a (7 475 900 személy) városi. Bukarestben 1,64 millióan vannak, a második-negyedik helyen, igen kis eltéréssel, 280 ezer körüli személlyel Kolozsvár, Temesvár és Iaşi szerepel. A facebookosok kor szerinti megoszlása: a legaktívabb csoport a 25-34 év közöttieké (29,9%), utánuk a 18-24 éves (24,7%) és a 35-44 éves (19%) korcsoport következik. Nyugati Jelen (Arad) 2015. július 31.Sikeres nemzetközi gazdafórum KisiratosonJúnius 30-án, csütörtökön, miután a Szegedi Paprika Kutató Intézet szakemberei megtekintették a nagylaki Zaha Ştefan, a zimándújfalui Kocsis István, a fazekasvarsándi Csipkár Imre, valamint a kisiratosi Kovács Antal fűszerpaprika kultúráit, a kisiratosi kultúrotthonban nemzetközi gazdafórumot tartottak. Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, Kisiratos Polgármesteri Hivatala, valamint az RMDSZ Arad megyei szervezete által A fűszerpaprika, mint hungaricum címmel megszervezett fórumon több, mint 30 hazai, illetve anyaországi közéleti személyiség, szakember és gazdálkodó vett részt. A részletekre visszatérünk. Balta János Nyugati Jelen (Arad) 2015. július 31.Bakteorológiai vizsgálat helyett háziorvosi igazolásKözös rendeletet készül kiadni az egészségügyi és a tanügyminisztérium arról, hogy az óvodába és iskolába év elején ezután nem lesz szükséges bakteriológiai vizsgálat, csak háziorvosi igazolás – közölte Dorel Săndesc egészségügyi államtitkár. – A 2015-2016-os tanévtől kezdődően a tanulóknak egy háziorvos által kiállított igazolást kell bemutatniuk arról, hogy nem szenvednek semmilyen fertőző betegségben – fogalmazott Săndesc. Az államtitkár megjegyezte: a jelenleg érvényes szabályozás sem kötelezi a torokkenetet vagy a székletvizsgálatot, de a sok évvel ezelőtt megrögzött szokás szerint több iskolában is kérik a bakteorológiai vizsgálatok eredményeinek bemutatását. – A rendelet értelmében a háziorvos indokolt esetben elküldi a gyereket vizsgálatra, máskülönben egy igazolást ad arról, hogy a gyerek közösségbe mehet – tette hozzá. Szabadság (Kolozsvár) 2015. július 31.Kihantolt múltHetven esztendő, avagy hét évtized, mondhatjuk, nem hosszú, de nem is rövid idő. Mindez attól függ, hogy milyen szemszögből, illetve honnan közelítjük meg a kérdést. Ha az emberiség történetét, a világegyetemet vesszük figyelembe, hetven év nem több mint egy csepp a tengerben. Amennyiben viszont az emberi életkor határát tekintjük, sokak számára egy teljes életet átfogó időtartamot jelenthet. Egy egész emberéletnyi időnek kellett tehát eltelnie ahhoz, hogy lassan kezdjünk, illetve merjünk közelmúltunkkal szembenézni. Nem csupán az emlékezések és a levéltári kutatások szintjén, hanem ennél sokkal mélyebben „megásni” a múltunkat, és az események elemzése, értelmezése mellett megtenni azt, ami egyszerűen emberi kötelesség: megadni a végtisztességet a történelem viharaiban életüket vesztett katonáknak. Ilyen fontos mozzanatot jelentett a kolozsvári új zsidó temetőben eltemetett magyar katonák kihantolása, amelyet az illetékes magyar hatóságoknak idén júliusban sikerült megejteniük azt követően, hogy hosszadalmas egyeztetés után a román államtól végre megkapták az ehhez szükséges engedélyeket. Mindez az emberiségnek kis „ugrásnak” tűnhet, számunkra viszont nagy lépés, hiszen ez akár úgy is értelmezhető, hogy megtört a jég, és a jövőben lehetőség nyílik az Erdély területén létező számtalan többi katonasír feltárására, s az elesettek földi maradványainak méltóságteljes módon történő újratemetésére. Ugyanis amennyiben a tervek valóra válnak, jövőre Maros megyében létrejön a központi magyar katonai temető, ahova megfelelő végtisztesség mellett örök nyugalomra lehet majd helyezni a Románia területén exhumált katonák földi maradványait. PAPP ANNAMÁRIA Szabadság (Kolozsvár) 2015. július 31.Táborozó – Tizenharmadszor szerveztek alkotótábort KalotaszentkirályonA kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskolában szevezett XIII. Gyarmathy Zsigáné Alkotótábor keretében a fiatalok öt kézműves foglalkozás világába nyerhettek betekintést az oktatók irányításával július 20.–24. között. A faragást Pálfi Csaba, Both-Máté János, Both-Máté Dénes és Gábora András (az iskola volt diákjai), a gyöngyözést Böndi Katalin, Kolcsár Ildikó tanítónők és Máté Éva-Enikő (volt diák), a vagdalásos varrást Vincze-Jancsi Tímea tanítónő, az írás utáni varrást Laczi Júlianna-Zsófia tanítónő, a fonalgrafikát pedig Márton Ildikó-Beáta (szintén volt diák) segítségével sajátíthatták el a kíváncsi táborozók. A bevállalósabbak Péter Mónika-Mária tanárnő vezetésével igazi antik darabokat gyűjthettek be a falu lakosaitól, hogy lassan, de biztosan létrejöhessen Kalotaszentkirály első tájháza. Az esték igazi kalotaszegies hangulatát a már fentebb említett Máté Éva-Enikő és Gábora Zoltán (volt diák) biztosította népdal és néptánc oktatással. Időtlen idők óta hagyomány a táborban, hogy a táborozók együttes erővel nagy közös szőnyeget szőnek Kispál Katalin és Okos Katalin vezetésével, amelyet a tábor legvégén kettévágnak, és az egyik felét a szilágylompérti táborozók vihetik haza iskolájukba a testvérkapcsolat jelképeként. Csete Melinda Szabadság (Kolozsvár) 2015. július 31.Táborozó – Máramarosi kiránduláson a magyarkapusi Zöld CsapatSzakadó esőben indult útnak a Magyarkapusi Általános Iskola Zöld Csapata Magyarkapusról. Fejér Ákos földrajztanár és Hajducsi Árpád történelemtanár elmondták a napi programot. A kiránduláson román és magyar gyerekek vettek részt. Hosszabb utazás után megérkeztünk Nagybányára, ahol két múzeumot is meglátogattunk. Először egy kőzettani múzeumba mentünk, ahol sok szép kristályt láthattunk, a másik múzeum egy Planetárium volt. Itt kivetítették nekünk az égboltot, annak csillagaival és csillagképével. Ezután folytattuk utunkat Máramarosszigetre, ahol megnéztük a ma már múzeumként működő börtönt, ahová egykor kommunizmus ellenes cselekedeteikért zárták be az embereket. Odabent átérezhettük, miken mentek keresztül a foglyok. Máramarosszigetről Felsővisóra mentünk. Mindenkinek tetszett szálláshelyünk, az Ágnes Panzió. Másnap ellátogattunk a felsővisói Erdei Vasúthoz, más néven: a ,,Vasér-völgyi Mocaniţa’’. Vonatoztunk egy jót a gőzössel, ami egy gyönyörű erdőn ment keresztül. Leszállás után barangoltunk egy keveset az erdőben, mígnem áfonyára bukkantunk és megtömtük vele a bendőnket. Miután elhagytuk a vonatállomást, busszal mentünk el a barcánfalvi (Bârsana) kolostorhoz. Gyönyörű fatemplomok és egy hatalmas kert látványa fogadott, az apácák szépen rendben tartottak mindent. Belülről is megnéztük az épületeket. Vincze Orsolya (VIII. osztály, Magyarkapusi Általános Iskola) Szabadság (Kolozsvár) 2015. július 31.Táborozó – Fafaragó tábor ZsobokonA kalotaszegi Bokréta Kulturális és Népművészeti Egyesület július 19.–26. között szervezte meg Zsobokon a XI. fafaragó táborát. Mint valamennyi eddigi alkalommal, a tábor szervezője és vezetője most is Gál Potyó István volt, a helyszín pedig a saját udvara és műhelye. Eddig minden évben 10-12 felnőtt vett részt a táborban, sokan évente visszajártak, itthoniak és külföldiek (főleg magyarországiak) egyaránt. Sajnos az idén csupán négy felnőtt jelentkezett, kettő Debrecenből, kettő pedig Medgyesről, viszont sikerült beszervezni helybeli fiatalokat is. Hét tinédzser próbálta elsajátítani a fafaragás művészetét, némelyikük elég reménykeltően. A tábor szervezésének költségeit részben önerőből, részben támogatásból fedezték. Bár lenne igény a létszám bővítésére, a szervező elmondása szerint nagyon nehéz pénzhez jutni. A pályáztatás bonyolult és bürokratikus, a költségek pedig nőnek, mivel a fafaragáshoz alapanyagok és eszközök kellenek, amit a táborlakók nem hoznak magukkal. Ezért kétségessé válik a tábor jövőbeni megszervezése. Sinkó Kalló Katalin Magyargyerőmonostor Szabadság (Kolozsvár) 2015. július 31.„A zsoboki tábor menedék, kedvesség, szeretet”VII. Aranka György Ifjúsági Anyanyelvi Tábor „A nyelv nem lehet »egyszerű«, mert az ember nem »egyszerű«, aki beszéli.” – olvashatjuk Kosztolányi Dezső idézetét a hetedik zsoboki tábor programján. Az első ízben egy teljes hétre szervezett táborban a Georgius Aranka Társaság fiatal csapata (Antal Orsolya, Barazsuly Viktória Adrienn, Ecsedy-Baumann Brigitta, Oláh Csilla, Tasnádi István, valamint jómagam, Széman Emese Rózsa), a Kosztolányi-idézet szellemében, ismét olyan programot igyekezett összeállítani, amelyben mindenki megtalálhatta az érdeklődésének megfelelő előadást, foglalkozást. Az előadók, (előadásaik sorrendjében) Péntek János akadémikus, nyelvészprofesszor (Kolozsvár), Kerekes Barnabás Kazinczy- és Lőrincze-díjas gimn. tanár, az Anyanyelvápolók Szövetségének (ASZ) alelnöke (Budapest), Wacha Imre Kazinczy- és Lőrincze-díjas főiskolai docens (Budapest), Demény Péter író, költő, szerkesztő, egyetemi oktató (Kolozsvár–Zilah), Széman Rózsa játszóházvezető, művelődésszervező (Szilágysomlyó–Kolozsvár), Bordi András Kazinczy-díjas rádióbemondó (Budapest), Sipos Gábor történész-levéltáros, egyetemi oktató (Kolozsvár), Juhász Judit, az ASZ elnöke (Budapest), Katona Szabó Erzsébet textilművész (Budapest), Szabó-Reznek Eszter doktorandusz (Kolozsvár), Albert Júlia színművész, egyetemi oktató (Kolozsvár), Szebeni Zsuzsa színháztörténész (Budapest), Tóth Orsolya operatőr, gyártásvezető, egyetemi oktató (Kolozsvár), valamint Sediánszky Nóra dramaturg, rendező, fordító (Budapest) a nyelvészettől a szép kiejtésen és színház-, valamint irodalomtörténeten keresztül a textilművészetig, animációs film készítéséig és drámajátékokig számos témát lefedtek. Munkánkat segítették az Anyanyelvápolók Szövetsége képviselői (Muszka Ágnes és Terjéki Tamás), valamint Kerekes Barnabás szakmai táborvezető. Az együtt töltött egy hétről a 25 táborozó egyike, Nagy Izabella számol be. Széman E. Rózsa Július 13-án több tucat turista, lelkes kiránduló, jókedvű gyerek nyüzsgése honolt a kolozsvári állomás főbejárata előtt. A tömegben mindenki a saját kis csapatát, az ismerős arcokat kereste; így történt ez az erdélyi anyanyelvápoló fiatalokkal is, akik végül, a szervezőket megpillantva egy csoportba gyűltek. Hova indultunk? Az úti cél nem más volt, mint a Kalotaszeg szívében található Zsobok, ahol immár hetedik alkalommal rendezték meg az Aranka György Ifjúsági Anyanyelvi Tábort. Érkezésünk után Ősz Előd levéltáros, segédlelkész, a zsoboki templomban tartott áhítattal ünnepélyesen megnyitotta a tábort, majd Péntek János nyelvész, akadémikus Helyzetek és ideológiák a nyelvművelésben. Lőrincze Lajosra emlékezve című előadását hallgattuk meg. Idén is voltak első bálozók és visszatérő diákok, tehát, a csapat összerázódásának érdekében, az est hátralevő részét játékos ismerkedéssel töltöttük. A zsoboki reggelek rendszerint szakmai előadásokkal indultak, ámde ezek nemcsak anyanyelvhez fűződő témákat vonultattak fel, több művészeti ágat is felkaroltak, mint például a textilművészet, színház. Kedden Kerekes Barnabás a Te döntesz kérdéskörrel kapcsolatos gondolatait fejtette ki. Ezt Wacha Imre Nyelvzavar és nyelvértés, szót-értés. Babilon–Pünkösd című előadása követte. Az előadások sorát pedig Demény Péter Szeretem a Facebook-ot. Léleklájkolások című korszerű, a közösségi oldalak pozitív és negatív attribútumait latolgató fejtegetés zárta. A következő napirendi pontként a kézműves foglalkozás volt feltüntetve. Kedvünk szerint gyöngyöt fűzhettünk, sőt még a tűnemezelés csínját-bínját is eltanultuk Széman Rózsa játszóházvezetőtől. Ha már Kalotaszegen tartózkodtunk, kihagyhatatlan volt a jellegzetes tisztaszoba és a népviselet megtekintése, melyet páran, nagy örömükre magukra is ölthettek. A tábor második napját Bordi András rádióbemondó meghitt, hangulatos gitárestje, és az általa vezetett drámajátékok zárták. Nagy Izabella, XII. oszt. tanuló, Apáczai Csere János Elméleti Líceum Szabadság (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
