Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 770 találat lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 | 751-770
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2016. április 27.

A legrégebbi vásárhelyi középkori falfestménytöredékek
Befejeződhet június közepére Székelyföld legnagyobb középkori temploma megmaradt falfestmény-töredékeinek restaurálása. A marosvásárhelyi Vártemplomban egy 1941-es gázcsővezetés során került felszínre néhány freskótöredék.
Mivel a középkorban ferences rendi templom volt a marosvásárhelyi Vártemplom, feltételezhették, hogy freskókkal volt díszítve. Kiss Loránd marosvásárhelyi restaurátor a Vásárhelyi Hírlapnak beszélt a templom külső falán, illetve kápolnájában fennmaradt középkori falfestmény-töredékekről, és azok restaurálásáról.
A déli portikusz fölött látható töredékekről Kiss Loránd elmondta, azokat 1941-ben kibontották, és részlegesen restaurálták, ami egy kevésbé hiteles kiegészítést eredményezett. A munkálatok befejezését a világháború félbeszakította. A falképtöredék egészen mostanig úgy maradt, annyi történt csupán, hogy egy deszkából készült védőalkalmatosságot eszkábáltak eléje, ami nem volt túl esztétikus. A freskótöredék a Vártemplom déli, befalazott bejárata fölött látható, és Krisztus ostorozását ábrázolja. Korábban Kelemen Lajos téves azonosítása alapján Szent Lénárddal azonosították, de nem az – magyarázta a szakember. A vizsgálatok során kiderült, hogy a falkép alatt volt egy korábbi is, amit levakolhattak, és arra készült a most látható.
Egy másik, ma még látható töredék a Vártemplom melletti kápolnában, annak a földszintjén található. Erről részletes leírások maradtak fenn a 18. század végéről, a 19. századból. A töredékeken két püspökszentet, valamint növényi ornamentikát láthatunk. Ez utóbbiakat tekinthetjük a legrégebbi, marosvásárhelyi középkori falképeknek – hangsúlyozta a restaurátor. Bár felületükben nem nagyok, de ami megvan, az elég szép, látványos, ezeknek a restaurálása folyamatban van.
A templomhajó a 17. században hosszú ideig fedetlenül állt, kitéve az időjárási viszontagságoknak. Egy 1790-ből fennmaradt szerződés Türk Antal kőművessel, amelyben egyértelműen vállalja, hogy leveri a megmaradt vakolatot, és újat tesz fel, arra engedi következtetni a szakembereket, hogy további töredékekre ne számítsanak ott. Feltehetőleg akkor a rossz állapotú, történeti vakolatokat leverték. Türk keze munkáját dicsérik azok a stukkódíszek, amelyek a diadalívet és a hajó mennyezetét díszítik. Egy 12 évvel ezelőtti falkutatás során, a szentély belsejében találtak viszont egy olyan történeti vakolatot, amely minden bizonnyal a középkorból származik, a templom építésének a korából.
A templom déli portikusza fölött látható faltöredék restaurálása folyamatos, júniusra elkészül. A terv szerint készül egy védőtető, ami esztétikailag és funkcionálisan is sokkal inkább megfelel, mint az egykori deszkaparaván. A restaurálással kapcsolatban Kiss Loránd elmondta, az eredeti színt nem erősítik meg, de megtisztítják és azáltal a színek is élénkebbek lesznek, ugyanakkor eltávolítják az 1940-es restaurálás átfestéseit, kiegészítéseit. Akkor ugyanis Jézusnak festettek egy stílusában nem odaillő fejet, kisebb hiányokat is kiegészítettek, amiket most eltávolítanak.
Antal Erika
Székelyhon.ro

2016. április 27.

Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltjét támogatja az RMDSZ
„Történelmi” összefogás van kialakulóban Gyergyószentmiklóson: nemcsak, hogy nem indít az MPP polgármesterjelöltje ellen kihívót az RMDSZ, de saját jelöltjének is tekinti Nagy Zoltánt.
Rendhagyónak mondható sajtóbeszélgetést tartott kedden Barti Tihamér és Bende Sándor RMDSZ-es tisztségviselők, valamint Nagy Zoltán MPP-s polgármesterjelölt. Arra – legalábbis Gyergyószentmiklóson – nem volt példa, hogy a két szervezet közös polgármesterjelöltről beszéljen.
Az RMDSZ felmérte, hogy Gyergyószentmiklóson milyen a közhangulat, az emberek mit szeretnének, és arra a következtetésre jutottak, összefogást akarnak a gyergyóiak – vezette fel Bende Sándor, a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke a bejelentést, miszerint Nagy Zoltánt, az MPP polgármesterjelöltjét az RMDSZ is polgármesterjelöltjének tekinti.
„Nem valami ellen, hanem valami érdekében, Gyergyószentmiklósért kell dolgoznia mindenkinek. Azért is vállalom a kihívást, mert célom, hogy az egység megszülessen. Egység, de nem egyszínűség. Mindenki saját értékeit hozza be a közösbe. Ezen dolgoztunk már egy ideje, és úgy tűnik, megvalósul. Arra kell törekednünk, hogy ez hosszú távon fenntartható legyen” – fogalmazott Nagy Zoltán. A sajtótájékoztatón jelen volt Antal Szabolcs is, aki az MPP színeiben képviselőjelölt, de az EMNP-ből igazolt át két társával.
A közös polgármesterjelölt bejelentésével egyidejűleg hozták nyilvánosságra az új, RMDSZ-es önkormányzati képviselő-jelölteket tartalmazó listát is. Ennek első helyén Barti Tihamér szerepel, de ő Gyergyószentmiklós RMDSZ-es jelöltje a megyei képviselői listán is. Az elképzelés szerint ő továbbra is a megyei tanács alelnökeként folytatná a tevékenységét. Barti ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a választás után Gyergyószentmiklóson nemcsak a testületben, de az operatív városvezetésben is szerepet kap az RMDSZ. Ez gyakorlatilag az alpolgármesteri tisztséget jelentené. Bányász Lehel, leköszönt helyi RMDSZ-vezető egy nappal korábban azt nyilatkozta, hogy tudomása szerint György Istvánt, Gyergyóalfalu korábbi polgármesterét szeretné az alpolgármesteri tisztségben látni Bende Sándor. Bende cáfolta, hogy egyeztetett volna Bányásszal az alpolgármester kérdéséről, és elmondása szerint a tanácsosi lista összeállításáról sem tárgyaltak. Megjegyezte, egy ideje semmiről nem tudtak egyeztetni. Az alpolgármester kinevezéséről a képviselő-testület dönt, és egyébként neki személyesen nem lenne kifogása György István személye ellen.
Gergely Imre |
Székelyhon.ro

2016. április 27.

Letölthető Word dokumentum (DOCX)

Szilágyi Aladár: Históriás szolodombok között (1.)
�?jabb Arad megyei riportútján Szilágyi Aladár a fotografáló Tasnádi-Sáhy Péter társaságában Világos környékének magyar maradékait szólaltatja meg, egy kis múltidézo idoutazásra is csábítva az olvasót.
Nagyjából az Árpád-kori sóút délnek tartó nyomvonalán haladunk, amikor Borosjeno felol, Arad-hegyalja történelmi borvidékére érve, Pankotán át tartunk az egybeépült Galsa-Világos felé. Nyolc évszázada itt cammogtak a Tiszántúl királyi só-lerakodóhelyérol, a bihari Szalacsról indított ökrök vontatta szekérkaravánok, hogy Radnára jutva, a Maroson veszteglo uszályokra rakodják át a terhüket, az Erdélybol leúsztatott sórakomány mellé. Még negyed évszázada a Hegyalja legfontosabb ütoere Pankotáról indult; gyerekkorom legendás, nyomtalanul eltunt, helyi érdeku döcögoje: a Villamos, Gyorokon kettéágazva Arad, illetve Radna felé szállította a szolomuveseket, az árusokat, diákokat, turistákat.
A galsai nótárius
Arad-Hegyalja tanító nénije
Znorovszky Attila (Arad, 1943. május 16. - Budapest, 1989. szeptember 17.) erdélyi magyar közíró, rendezo, dramaturg, népmuvelo.
http://erdelyiriport.ro, 2016. ápr. 29.

Históriás szolodombok között (2.)
Hét esztendo Pankotán
Egy túlélo vallomása
Temetoi közjáték

erdelyiriport.ro, 2016. máj. 4.
Históriás szolodombok között (3.)
Ízelíto Világos helytörténetébol
Látogatóban Antóniánál
erdelyiriport.ro

2016. április 27.

Népi mesterségbemutatók Hargita megyében
A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont 2016 májusában Hargita megye négy térségében szervez mesterségbemutatókat. A program célja Hargita megyei diákokkal olyan mesterségeket ismertetni meg, amelyek az adott régióban jellemzőek, de a mai ember számára kevésbé ismertek, továbbá ráirányítani a diákok figyelmét a mesterek által készített használati tárgyakra. A foglalkozások során a diákok elsajátítva egy-egy mesterség alapjait, elkészíthetnek egy-egy kézműves terméket, ezeket a tárgyakat a foglalkozást követően magukkal is vihetik.
A mesterségbemutatókat négy helyszínen rendezik meg Csík, Gyimes, Gyergyó és Udvarhely régiókban, egy-egy tájház vagy múzeum udvarán. Minden régióban 2-3 helyi mester bevonásával zajlik az oktatás. A különböző helyszínekre más-más régiókból érkeznek 5-8. osztályos diákok. Mindegyik foglalkozás 13 órakor kezdődik és 17 óráig tart.
Az első mesterségbemutatóra május 5-én Tordátfalván kerül sor udvarhelyszéki mesterek: Ráduly János vesszőfonó és Lőrincz Annamária bútorfestő bevonásával. A foglalkozáson a nagytusnádi Imets Fülöp Jákó Általános Iskola diákjai vesznek részt.
Második alkalommal, május 12-én a Nagygalambfalvi Általános Iskola diákjai látogatnak el a csíkmenasági múzeumba, ahol Adorján Lajos és András Katalin a fazekasságba és a varrásba nyújtanak betekintést.
A harmadik mesterségbemutatónak május 19-én a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum ad otthont, ahová a gyimesfelsőloki Domokos Pál Péter Általános Iskolából érkeznek diákok, ők Páll Etelka vezetésével növényi festést, illetve Szász Judit irányításával nemezelést tanulnak.
Végül május 26-án a Borospataki Skanzenben kerül sor az utolsó mesterségbemutatóra, ezen a gyergyószárhegyi Bethlen Gábor Általános Iskola diákjai vesznek részt, őket gyimesi mesterek avatják be a fafaragás, tojásfestés és fonás rejtelmeibe.
A kézműves tevékenységben részt vevő gyerekek kiválasztásában a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vállal szerepet, ezt a Hargita megyei általános iskolákkal való együttműködésben valósítjuk meg. A diákok szállítását és a mesterekkel való együttműködést szintén a Forrásközpont irányítja, a program költségeit Hargita Megye Tanácsa biztosítja.
eloszekelyfold.wordpress.com

2016. április 27.

Önkormányzati pozícióinak a megőrzésére törekszik az RMDSZ
Önkormányzati pozícióinak a megőrzésére törekszik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a június 5-én tartandó önkormányzati választásokon - mondta az MTI-nek Kovács Péter, a szövetség ügyvezető elnöke szerdán, miután lezárult a jelöltlisták leadásának az időszaka.
A kampányfőnöki tisztséget is betöltő Kovács Péter elmondta: a szövetség legalább 200 polgármesteri tisztség és 2300 önkormányzati képviselői mandátum megszerzését tűzte ki célul. Hozzátette, hogy a számok a szövetség jelenlegi önkormányzati pozícióit jelzik, de jó esély mutatkozik a képviselet javítására is. A négy évvel ezelőtti választásokon ugyanis olyan körülmények között veszített fontos önkormányzati tisztségeket az RMDSZ, hogy a két nagy román párt - a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) - a Szociálliberális Szövetségbe (USL) tömörülve indult. Az a tény, hogy ezek a pártok most egymással versenyeznek, a román szavazatok fokozottabb megoszlását eredményezi, és a magyar jelöltek esélyeit növeli - vélte.
Kovács Péter elmondta: a szövetség meg szeretné duplázni az önkormányzati elnöki pozícióit, és a Hargita és Kovászna megyei mellett a Szatmár megyei és a Maros megyei önkormányzat négy évvel ezelőtt elvesztett elnöki pozícióját is vissza szeretné szerezni. Hozzátette, nem lehet kiszámítani, hogy kedvez-e e cél elérésének az a tény, hogy az idén nem közvetlen választással, hanem közvetve, a képviselő-testület tagjai közül választják ki az elnököt.
Hasonlóan fontos célnak nevezte, hogy Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor, Marosvásárhelyen pedig a függetlenként induló Soós Zoltán nyerje meg a polgármesteri tisztséget. Úgy vélte, Szatmárnémetiben erre azért van esély, mert Dorel Coica jelenlegi polgármester - aki négy évvel ezelőtt az RMDSZ-es Ilyés Gyulát váltotta le - semmilyen választási ígéretét nem teljesítette. Marosvásárhelyen az növeli a magyar jelölt esélyét, hogy a várost 2000 óta vezető Dorin Florea ellen bűnvádi eljárások zajlanak, és míg a román szavazatok jobban megoszlanak majd, valamennyi magyar párt az előválasztáson kiválasztott Soós Zoltánt támogatja. Kovács Péter szerint arra is jó esély mutatkozik, hogy Nagy András visszatérjen a szászrégeni polgármesteri székbe.
Kovács Péter szerint nem jelent hátrányt az RMDSZ-nek az a tény, hogy mind a csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje, mind pedig a Hargita megyei elnökjelöltje ellen bűnvádi eljárás van folyamatban. Hozzátette, Ráduly Róbert, Antal Árpád és Borboly Csaba is élvezi a közösség bizalmát. Azt is megjegyezte, hogy különbséget kell tenni a székelyföldi vezetők és a Kárpátokon túli politikusok elleni eljárások között. "Míg Dél-Romániában több millió eurós korrupciós ügyekről van szó, addig például Csíkszeredában többek között egy 30 eurós benzinszámla miatt folyik eljárás az RMDSZ jelöltje ellen" - jelentette ki az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Kovács Péter elmondta, mintegy tucatnyi magyar többségű településen támogatja az RMDSZ a Magyar Polgári Párt (MPP) polgármesterjelöltjét. Ezek között Gyergyószentmiklóst és Tusnádfürdőt említette. Nem tartotta "világvégének" azt, hogy Gyergyószentmiklóson belső konfliktus alakult ki az RMDSZ-szervezetben emiatt, aminek következtében a helyi RMDSZ-szervezet által nevesített polgármesterjelölt egy román párt színeiben pályázta meg a tisztséget, és a szövetség listája első helyein szereplő tucatnyi jelölt pedig tiltakozásképpen kilépett az RMDSZ-ből. Hozzátette, a jelöltállítás időszakában szinte természetes, hogy van olyan hely, ahol fellángolnak az indulatok.
Kovács Péter azt sem tartotta rendkívülinek, hogy Székelyudvarhelyen az RMDSZ polgármesterjelöltje, Arros Orsolya annak az újabb mandátumra függetlenként pályázó Bunta Leventének a leváltására készül, aki nyolc éven át az RMDSZ színeiben vezette a várost. "Nem látok abban semmi gondot, hogy egy korábbi rossz személyi döntést elismerjünk" - fogalmazott Kovács Péter. Hozzátette: hiba volt, hogy a szövetség négy évvel ezelőtt Bunta Leventét újabb mandátumhoz segítette.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint arra is jó esély van, hogy a szövetség a jelenlegi négynél több jelöltet juttasson be a Kolozsvári önkormányzati testületbe, hiszen - mint fogalmazott - Horváth Anna sikeres alpolgármestere volt az elmúlt négy évben a városnak, és az RMDSZ-jelöltlista második helyén az egyházak jelöltjeként a rendkívül népszerű Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusa szerepel.
Kovács Péter szerint a demográfiai változások aligha befolyásolják majd az eredményt, hiszen a magyarság számaránya országos szinten nem változott számottevően az elmúlt négy évben. Míg a szórványvidékeken csökkent, Székelyföldön nőtt a magyarok helyi aránya.
Gazda Árpád

2016. április 28.

Székelyföldre fókuszálnak a Sapientia EMTE csíkszeredai karán
Egy célkitűzését már teljesítette a tizenöt esztendős Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE): a vizsgált adatok szerint a felsőoktatási intézmény csíkszeredai kara leginkább a székelyföldi fiatalok körében népszerű – számol be Molnár Rajmond a kronika.ro-n. Tavaly ősszel összesen 233 tanuló választotta a Sapientia EMTE valamelyik csíkszeredai szakát továbbtanulás céljából. Az elsőéves hallgatók 93 erdélyi vagy magyarországi településről érkeztek: 58 Hargita megyei, 18 Kovászna megyei, 7 Maros megyei, illetve 8 más erdélyi megyében található településről, illetve két magyarországi városból, Budapestről és Hódmezővásárhelyről is volt egy-egy iratkozó – derül ki az egyetem szerkesztőségünkhöz eljuttatott beiratkozási statisztikájából. Közel van és olcsó
Többnyire a székelyföldiek választják az egyetemet” – erősítette meg érdeklődésünkre Makó Zoltán, a felsőoktatási intézmény csíkszeredai dékánja. Főképp azért esik a választás a Sapientiára, mert az ingyenes helyek mellett a tandíj-hozzájárulásos helyekért sem kell mélyen zsebbe nyúlni – évi 250 eurót kell fizetni –, ugyanakkor közel van a diákok lakhelyéhez, és magyar nyelven zajlik az oktatás. Akik távolabbi vidékekről jönnek, valamelyik szak miatt választják a csíki oktatási helyszínt, ugyanis bizonyos szakok csak itt találhatók meg magyar nyelven. A Magyarországról érkezett személyeknek is legtöbbször székelyföldi kötődésük van, jegyezte meg a dékán.
Alkalmazkodnak a munkaerőpiachoz
A Sapientia EMTE csíkszeredai kara a diákok toborzásakor is főképp a három székelyföldi megyére fókuszál. Az egyetem chartájában is hangsúlyozzák, hogy az intézménynek szerepet kell játszania a Székelyföld modernizálásában, mutatott rá Makó, aki szerint a szakok létrehozásakor is a vidék gazdaságára jellemző ágazatokat próbáltak indítani. Példaként felhozta a térségben egyedülinek számító élelmiszeripari mérnöki szakot, vagy a több éve nagy hallgatói létszámmal működő könyvelés szakot. „A nemrég indult gazdasági informatika szakunkkal a térségben most megjelenő informatikai vállalkozásokra próbáltunk reflektálni” – fűzte hozzá a dékán.
Szükség van a térségben a Sapientia csíkszeredai képzési palettáján szerepelő szakokra – nyilatkozta lapunknak Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő. „Ugyan adódnának még szakok, amelyekre szükség lenne a térségben, de mindent nem lehet egy egyetemen megoldani. Viszont amióta létezik a csíkszeredai intézmény, tapasztalataim szerint folyamatosan odafigyelnek a térség munkaerőpiacának szükségleteire” – fejtette ki. A főtanfelügyelő kiemelte, hogy az egyetem partnerségben áll a tanfelügyelőséggel, és sok közös programot – iskolai versenyeket, konferenciákat – szerveztek együtt – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

2016. április 28.

EMNP: kilenc polgármester- és egy megyeelnök-jelölt
Három városban és hat községben indít polgármesterjelöltet az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Ezen kívül Fazakas Péter személyében egy potenciális megyetanácselnök-jelöltje is van.
Sepsiszentgyörgyön Bálint Józsefet, Kézdivásárhelyen Johann Taierlinget, Kovásznán Deák Kinga Erikát, Málnáson Málnási Lászlót, Gidófalván Máthé Istvánt, Árkoson Kocsis Csabát, Kőröspatakon Ioachim Silviut, Maksán Bács-Benke Lászlót, Gelencén Kocsis Gézát indítja polgármesterjelöltként az EMNP.
Bár a megyei tanács elnökét idéntől nem közvetlen szavazással választják, hanem a majdani tanács szavazza meg saját soraiból, a potenciális jelölt Fazakas Péter, a néppárt megyei listavezetője.
A közgazdász végzettségű vállalkozó előnynek tartja, hogy „alulról jön”, és tudja, hogy „mi fáj a népnek”. – Felfoghatatlan, hogy ugyanaz a cég, az ugyanolyan végzettségű és munkát végző alkalmazottjának félannyit fizessen, mint Brassóban – mondja Fazakas.
Szerinte a megyei vezetés hibája, hogy megépült a rétyi „fenyővágóhíd”, hogy a Covalact aprópénzt, s most már azt sem fizet a gazdáknak, hogy a sporttámogatások „nem a mi gyermekeinknek mennek”, hogy felépítették a hulladéklerakót Lécfalván, de Brassóba hordjuk „jó drágán” a szemetet.
Bár konkrét eljárást nem jelölt meg, hogy miként lehetne a magáncégek bérpolitikáját befolyásolni, azt mondta, „meg kell találni a módját”, hogy ne lehessen az embereket minimálbéren tartani.
A megyei lista első tíz helye: Fazakas után Balázs Attila építész, Benedek Erika tanár, Szakács Zoltán tanár, Kátai Zsuzsa tanár, Szász Attila mérnök, Papp Attila jogász, Kocsis Csaba technikus, Czegő Zoltán író, Ilyés Botond történész.
Erdély András
hirmondo.ro
Erdély.ma

2016. április 28.

Háromszéki értéktár
Háromszék kiemelkedő értékeinek dokumentálása és széles körű ismertetése, népszerűsítése, hasznosítása, illetve éltetése céljából létrejött a Kovászna Megyei Értéktár Bizottság. A szakemberekből álló testület életre hívását a megyei önkormányzat kezdeményezte, munkáját a Kovászna Megyei Művelődési Központ segíti.
A bizottságban az agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, innováció, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás ágazat egy-egy képviselője kapott helyet – közölte a megyeháza. Elnököt még nem választottak, azt a május 6-ai ülésre halasztották. Imreh-Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója érdeklődésünkre elmondta, ahhoz, hogy ne szubjektív döntések szülessenek, a testületi tagok konzultálnak az illető szakterületek képviselőivel, és kidolgozzák azt a feltételrendszert, amely szerint majd besorolhatóak az értékek. Ezt a május 6-ai ülésen véglegesítik, és elfogadják a működési szabályzatot. Addig még fontos lépés, hogy szombaton találkoznak a megyei közigazgatási egységek művelődésszervezőivel, és tájékoztatják őket az értéktár lehetőségeiről. Felkérik, ki-ki a maga településén szervezze meg a helyi értéktárbizottságot. Ugyanis a rendszer alulról felfelé működik. A helyi bizottságok javaslatot tesznek a megyei testületnek, amely eldönti, mi marad helyi érték, és mi az, ami megyei. Továbbá bizonyos értékekről javaslatot tesznek az erdélyi értéktárba való felvételére. A regionális bizottság a maga rendjén elfogadja az erdélyi értékeket, és javaslatot tesz a Kárpát-medencei össznemzeti értéktárba való kerülésre. Kérdésünkre, miszerint a rendszer úgy működik-e majd, mint a magyarországi Hungaricum-bizottság, Imreh-Marton István pontosított: nem, mivel itt nem érvényes a Hungaricum-törvény, Romániában más jogszabályokat alkalmaznak. A megyében nemcsak a székely, magyar, hanem a román értékeket is feltérképezik, a kulturális központ honlapján három nyelven (magyar, román és angol) népszerűsítik ezeket. Saját kritériumrendszer szerint működik a háromszéki bizottság, de megyei értékek hungaricummá is válhatnak. A Kovászna Megyei Értéktár Bizottság május 6-i ülésén terv szerint elfogadják a szakterületekre lebontott működési szabályzatokat, elnököt választanak, és attól kezdve várják a helyi értéktárbizottságok felterjesztéseit, javaslatait.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. április 28.

Életre kelteni az elárasztott falut
Érdekes, a maga nemében egyedülálló kiállítás nyílik szombaton Erdőszentgyörgyön. Miután tavaly nyáron az elsüllyedt Bözödújfalu emlékére a házakat szimbolizáló kopjafafalut avattak, most a felújított erdőszentgyörgyi Rédey-kastélyban állandó kiállítás nyílik.
Orbán László, az Erdélyi Utakon Egyesület elnökének kezdeményezésére, a helyi önkormányzat támogatásával elkészítették az egykori falut ábrázoló nagyméretű térmakettet, amely fölé szimbolikusan egy tavat ábrázoló installációt helyeztek. Az öt felekezet egykori harmonikus együttélését öt kopjafát idéző harangláb és a katolikus templomból kimentett harang jelképezi. A kiállítást további fotók, tárgyak, az itt honos mesterségek emlékei egészítik ki, amelyeket az egykori bözödújfalusi lakóktól gyűjtöttek. Az állandó kiállítás megvalósításában, amely egyben a vidék turisztikai látványossága is lesz, háromszéki mesterek is részt vettek, hiszen – akárcsak a kopjafafalu esetében – Balázs Antal faragta a haranglábfeliratokat, a haranglábak, illetve a terepasztal és a kiállítás bútorzata Szőcs József vállalkozó munkáját dicséri. (ferencz)
Érdekes, a maga nemében egyedülálló kiállítás nyílik szombaton Erdőszentgyörgyön. Miután tavaly nyáron az elsüllyedt Bözödújfalu emlékére a házakat szimbolizáló kopjafafalut avattak, most a felújított erdőszentgyörgyi Rédey-kastélyban állandó kiállítás nyílik.
Orbán László, az Erdélyi Utakon Egyesület elnökének kezdeményezésére, a helyi önkormányzat támogatásával elkészítették az egykori falut ábrázoló nagyméretű térmakettet, amely fölé szimbolikusan egy tavat ábrázoló installációt helyeztek. Az öt felekezet egykori harmonikus együttélését öt kopjafát idéző harangláb és a katolikus templomból kimentett harang jelképezi. A kiállítást további fotók, tárgyak, az itt honos mesterségek emlékei egészítik ki, amelyeket az egykori bözödújfalusi lakóktól gyűjtöttek. Az állandó kiállítás megvalósításában, amely egyben a vidék turisztikai látványossága is lesz, háromszéki mesterek is részt vettek, hiszen – akárcsak a kopjafafalu esetében – Balázs Antal faragta a haranglábfeliratokat, a haranglábak, illetve a terepasztal és a kiállítás bútorzata Szőcs József vállalkozó munkáját dicséri. (ferencz)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. április 28.

Hová tűntek a férfiak a gyülekezetekből? (Református hírnök)
Kíváncsian és egyben előítéletekkel vettem kezembe David Murrow könyvét: Hová tűntek a férfiak a gyülekezetekből? Amerikai szerző, amerikai könyv, amit fenntartásokkal kell fogadni – gondoltam magamban. Aztán, ahogy elkezdtem olvasni, képtelen voltam letenni, mert nagyon magunkra, saját egyházunkra, gyülekezeteinkre ismertem rá. A szerző olyan jelenségre hívja fel a figyelmet, amely nálunk is létezik, de eddig nem beszéltünk róla: gyülekezeteink elnőiesedtek.
Ha végignézünk egy vasárnapi istentisztelet alkalmával a templomon, ha végiggondoljuk, kik járnak a hétközi alkalmakra, kik azok, akik sok szolgálatot vállalnak a közösségért, rádöbbenünk: nálunk is férfihiány van. Régóta tartó folyamat ez, mostanra vált szembetűnővé. Az elnőiesedés pedig magával hozza a gyülekezetek lassú elsorvadását.
Természetesen rengeteg oka van egy gyülekezet hanyatlásának, de a férfiak hiánya is szembetűnően hozzájárul ehhez. Ahol a férfi hiányzik, ott nemcsak egy ember hiányzik a templomból, hanem sokszor egy egész család. Szinte mindenki számára ismert az a felmérés, mely szerint, ha a gyermek vagy a feleség jár templomba, akkor lényegesen ritkábban csatlakozik hozzá a család többi tagja, mint ha a családfő jár templomba, vele a legtöbb esetben a felesége és a gyerekek is elmennek. A férfiak távolmaradásának sok oka van. Ők olyan gyülekezetben érzik jól magukat, amely célorientált, keresi a kihívásokat, amely motiválttá teszi őket, és a legérdektelenebbeket is mozdulásra bírja. Furcsállják a nőies énekeket, amelyben Jézus szerelméről, szeretetéről van szó, annál inkább kedvelik a férfias, Isten királyságáról vagy Krisztus katonáiról szólókat. Az érzelmek megosztása, az ölelkezés, a körben, kézen fogva való imádság sokszor taszító egy férfi számára. Inkább észrevétlen akar maradni a gyülekezetben, de ha segítség kell, ha olyasvalamit kell csinálni, amihez ért, abban szívesen részt vesz. A férfiak szeretik, ha az igehirdetésben férfias szófordulatokat, idézeteket, képeket, példákat használnak. Szeretik, ha elsősorban nem lelkizős igehirdetést hallanak, hanem kertelés nélkül megmondják nekik a frankót, ha az igehirdetésben is kihívást kapnak Istentől. Ez a néhány jellemző is jól mutatja, sok minden hiányzik gyülekezeteinkből ahhoz, hogy a férfiak is magukénak érezzék Isten ügyét. Nincs számukra kihívás, az igehirdetéseket unalmasnak, semmitmondónak találják, a lelkizést, érzelgősséget kerülik, a csipketerítőt pedig ki nem állhatják az úrasztalán. A szerző szerint azért nőiesedtek el gyülekezeteink, mert a külsőségek, az igehirdetések, az énekek, a hétközi alkalmak, a problémakezelés, a gyülekezetvezetés nélkülözi Jézus egyik fontos jellemvonását, princípiumát. Jézusról rengetegszer beszélünk, mint Isten bárányáról, aki elvette a világ bűneit. Ez teológiailag helyénvaló, sőt ez a lényege, alapja hitünknek. De ebből az egyoldalú képből az a keresztyén létértelmezés alakult ki, hogy aki a bárányt követi, maga is túlzottan jámbor, halk szavú, mindent kibíró ember lesz, akinek a hátán fát lehet vágni. Isten jámborsága mellől eltűnt igazsága, ereje, mindenhatósága, és békés, mindenkivel toleráns és ebből kifolyólag gyenge Isten lett belőle. Elfeledkeztünk Jézus másik arcáról. Azzal együtt, hogy ő Isten báránya, egyben Júda oroszlánja is. Erő, hatalom, konfliktuskeresés, kemény szavak. Jézus többször is „letolta” tanítványait, rengetegszer vitatkozott farizeusokkal, írástudókkal, akiket folyamatosan provokált. Egy alkalommal még a templomot is feldúlta, kötéllel verve, elkergetve onnan embereket, állatokat. Nem félt nyíltan szólni, még akkor sem, amikor az életére törtek. A tanítványait folyamatosan kihívások elé állította: ti adjatok enni ötezer embernek; menjetek el kettesével, beszéljetek rólam, de ne vigyetek magatokkal semmit; tegyetek tanítvánnyá minden népeket stb. Jézusnak ez az arca hiányzik a gyülekezeteinkből, az igehirdetéseinkből, a hitünkből. Persze nem azt akarja, hogy „keressük a balhét”, nem tettlegességre akar buzdítani bennünket Júda oroszlánja. Sokkal inkább abban mutat példát, hogyan lehet a konfliktusokat vállalni, a nehéz dolgokat kimondani, megalkuvás nélkül követni őt. Isten báránya áldozat, de Júda oroszlánja Isten bajnoka. Mindkettő ott van Jézusban, mi azonban elfeledkeztünk az oroszlánról.
David Murrow sok gyülekezetet megvizsgált, amelyekben többségben vannak a férfiak. Nem vont le messzemenő következtetéseket, nem írt kész receptet, de jó irányt mutat arra nézve, hogyan csábítsuk vissza a férfiakat a gyülekezetekbe. Hogyan mutassuk meg a bárány mellett az oroszlánt is. Hogyan alakítsuk istentiszteleteinket, igehirdetéseinket, gyülekezeti alkalmainkat, hogy ezáltal megnyerjük az erősebb nemet is Isten ügyének. Forradalmi látásmódváltást javasol, amelyet apró lépésenként tudunk megvalósítani gyülekezeteinkben.
Persze, ez a könyv nem fogja megváltani sem a keresztyénséget, sem a magyar reformátusságot. Nem ad megoldást minden gyülekezetépítési kérdésre. Azonban nagyon sokat segít, hogy célirányosan megszólítsuk a férfiakat, újragondoljuk gyülekezetépítési stratégiánkat, vagy ha eddig nem volt, készítsünk olyant, ami kifejezetten a férfiakat célozza meg.
Szakács Gergely
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. április 28.

Templomaink – Uzon (Református hírnök)
A történelmi Sepsiszékhez tartozó Uzon a Feketeügy partján, 515 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Nevét a szájhagyomány szerint, amelyet Orbán Balázs is megemlít, egy Úz nevű vezérről kapta. A legrégebbi írásos adat a településről az 1332. évi pápai tizedjegyzékben található, ahol Uzun néven szerepel.
Az uzoni egyházi gyökereket a 14. században kell keresni, hiszen az említett 1332-es tizedjegyzékben már önálló egyházközségként szerepel. Lakói ekkor a római katolikus vallást gyakorolták, de a 16. század második felében, valószínűleg a brassói Johannes Honterus tanainak köszönhetően, protestáns hitre tértek.
A református templom és a torony az évszázadok során jelentős átalakításokon ment keresztül, ezért eredeti stílusa, formája felismerhetetlen. Csupán régészeti feltárás tisztázhatná, hogy Uzon első temploma milyen alaprajz szerint készült. Feltehetően a 15. század végén került sor a templom gótikus átépítésére. Erre az időszakra tehető az egykori kaputorony és várfalak építése is. A templomot várfal vette körül, amit 1901-ben lebontottak, s amelyről Orbán Balázs így írt: „Az ostromot látott ódon falak köridomú 250 lépés kiterjedésben körítik a templomot s még most is 5–6 öl magasságban állnak.”
Báthori Gábor fejedelemsége alatt, 1612. szeptember 13-án a Géczi András által vezetett brassói szászok betörtek Székelyföldre, az uzoni vártemplomot bevették, és iszonyú rablást vittek végbe. Ugyanezen év október 16-án, ezúttal Michael Weiss királybíró vezetése alatt a brassóiak Uzont újból elfoglalták. 1671. június 28-án jegyzik: „egyéb pénze az eclesianak mind elkölt a torony építésire, mivel ekkor rakatott fennebb és sendelyeztetett a torony”. Egy 1680-as jegyzőkönyvi bejegyzés szerint „ezen esztendőben a templom mennyezete renováltatott”. 1696-ban a templom körül lévő várfal nyugat felől való része 13 ölnyire a földig leomlott és kidőlt. 1704-ben a Rákóczi-féle szabadságharc idején az ütközetek közepette tűzvész pusztított a faluban, és a templom is ennek esett áldozatul. Az egyházközség levéltárában található Egyházlátogatási jegyzőkönyv (1701–1755) feljegyzései szerint „Az feljebb elmúlt háborúságos esztendőkbe, úgymint az 1704 elégetvén helységünket és Falunkot elégett és pusztult volt drága és ritka épületű Templomunk is...” Az 1710-es jegyzőkönyvi bejegyzés szerint viszonylag nyugalmasabb évek köszöntöttek a falu lakóira, és hozzákezdhettek Isten házának az újjáépítéséhez. 1711–1720 között a romokra újraépítkeznek, a templomot újrazsindelyezik és lepadolják, ablakokat készíttetnek, újrarakatják a kő szószéket. 1738-ban viszont földrengés rázza meg a falut akkora erővel, hogy a harangok is megszólalnak. Ekkor még sikerült rendbe hozni a keletkezett károkat, de egy újabb, 1802-ben bekövetkező földrengés annyira megrongálta a templomot és a tornyot, hogy részben mindkettőt le kellett bontani. A ma is látható templom 1829-re készült el, a jelenlegi 38 méter magas torony pedig 1842–44 között épült. A földrengések azonban a 20. században sem kímélték a templomot, ennek következtében több alkalommal is javításra szorult. Legutóbb 2005-ben került sor a külső, majd 2009-ben a belső javításra, 2013-ban pedig a torony teljes felújítására. A templom régi harangjait az első és a második világháborúban rekvirálták. Helyükbe egy 1922-ben a bukaresti Nicolae Spireanu harangöntödéjéből vásárolt 260 kg-os, valamint egy 1970-ben a kolozsvári Remmar Jenő műhelyében öntött harang került.
A templom orgonája 1911-ben készült, azonban az első világháború idején, a román katonák átvonulása nyomán elpusztult, és csak nagy áldozatok árán sikerült újraépíttetni az 1925-ös évben. A brassói Cioflec testvérek által készített kilencregiszteres orgona 1992-ben elnémult, és csak 2004-ben sikerült teljesen kijavíttatni és ismét megszólaltatni. Ekkor került sor a templomban található két fából készült karzat és a szószékkorona felújítására is a hollandiai Oude Tonge testvérgyülekezet hathatós támogatásával.
Ungvári Barna András
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. április 28.

Több pénz a külhoni magyarságnak
Bővülhetnek a külhoni magyarság különböző programjaira jutó költségvetési források a jövő évben: a Bethlen Gábor Alap az idei 11,8 milliárddal szemben 20,93 milliárd forinttal gazdálkodhat.
A 2017. évi központi költségvetési törvényjavaslat szerint a Miniszterelnökségen belül a nemzetpolitikai államtitkárság rendelkezésére álló keret az idei 5 milliárdról 6,7 milliárdra növekszik. A Határtalanul! tanulmányi kirándulási programra az idei 1,2 milliárddal szemben csaknem kétmilliárd forintot különítenének el. Határon túli felsőoktatási feladatokra 800 millió jutna, ami közel duplája az idei összegnek. A gazdaságfejlesztés területén a vajdasági programokra 7,6 milliárd, a kárpátaljai elképzelésekre 5,2 milliárd, az erdélyiekre és a felvidékiekre 1–1 milliárd, a horvátországiakra és muravidékiekre fél–félmilliárd forint áll majd rendelkezésre.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. április 28.

Lejtőn (Egy megfigyelt család 3.)
Minden parancsuralmi társadalmi rendszer előbb-utóbb döntéshelyzetbe hozza egyedeit. Vagy tudatában vagy annak, hogyan választottál, vagy nem tudsz róla, de olyan életre kötelezted el magad, mint egy nagy sakktáblán szereplő báb. Velem sem történt ez másként. Íme az én – rövidre fogott – történetem.
1955 őszén becsomagoltam kevés holmimat Csíkszépvizen, és beköltöztem Csíkszeredába. Az akkori közigazgatás a Magyar Autonóm Tartományt rajonokra tagolta, Csík rajon hagyományosan elit gimnáziuma volt a század első évtizedében épült vegyes líceum. Némi háttérprotekcióval (a marosvásárhelyi főtanfelügyelő asszony, Sz. M. „meggyőzésével” apám egykori, akkor neves orvos tanítványain keresztül) és kis szerencsével (éppen haza, Nagyváradra költözött a Vörösvári házaspár, mindketten természetrajz-tanárok) kerültem a líceumba.
Én hivatásból lettem – családunk immár harmadik nemzedékeként – tanár. Nagy lendülettel fogtam munkához, akárcsak több, akkoriban odakerült fiatal kolléga. Mivel csak második tagozaton kaptam órákat (Ambrus Margit tanította a felsősöket), többletet csak az utolsó évet végzőknek adhattam, akikkel aztán meg is szűnt a képző. De rájöttem, hogy a kicsikben sokkal több az érdeklődés, a lelkesedés, mint a nagy kamaszokban. Ottlétem három éve alatt tanulságos kísérleti kertet működtettem diákjaimmal. Paradicsomhonosítási kísérleteimből szakszerű dolgozat is készült. De életre keltek a város számára is újságnak számító művelődési estek: megemlékezés neves költőinkről vagy március 15-éről 1956-ban (!), színdarabok igényes előadásban (Légy jó mindhalálig) diákok és tanárok részvételével. Dicsekvésnek hathat, de ezek kezdeményezője jobbára én voltam. Vajnovszki Kázmér írja (Hétköznapok–vasárnapok, Előre, 1956. május 9.): „Kevés reménnyel fogadtuk Puskás Attila utópisztikusnak látszó javaslatát... Pár éve még valóban nehéz volt Csíkszeredában egy irodalmi estet összehozni. Most pedig egymást követik a Vörösmarty-, Ady-, Petőfi-estek – nyilatkozta Duka János, Bakó Kálmán. Tavaszi fuvallatot, élénkséget vittek be a tanári karba” – összegzi cikkében a szerző.
Sikeres kezdésemet feletteseim gyakran prémiumokkal is jutalmazták, majd előbb a rajon tanügyi kultúrfelelőse lettem, később felhívott Simon Tamás főtanfelügyelő, hogy kinevezzen – mindössze három év szolgálat után – szaktanfelügyelőnek. Ez a pártba való bekényszerüléssel is járt volna.
Kétségtelen, a csúcson voltam. De most döntenem kellett. Simon meghökkenésére visszautasítottam a kinevezést. Hiába próbált rábeszélni, csak hajtogattam: én nem ellenőrnek, hanem tanárnak jöttem. Órákat is ígért, de hajthatatlan maradtam. Eme döntésem után kezdődött a zuhanásom. A lejtő. Hideg tekintetek igyekeztek kikerülni, megértetve, hogy kegyvesztett lettem. Hogy is mertem visszautasítani, apai múltam ellenére, ezt a pártunk által felkínált elismerést!? Aztán 1958 júniusában a tanügyiek nagygyűlésén a rajoni párttitkár, a főtanfelügyelő és a kiküldött Király Károly jelenlétében minden rám zúdult, ami egy „megrögzött reakcióst” érhet. Még az is, hogy illegális párttag leányának (S. K.) udvaroltam, hogy befurakodhassak a párt bizalmába. Semmivé vált mindaz, amit tettem, és 1959. május 12-én – immár a kegyből adott Csíkdánfalván – letartóztattak, és a tanár-diák per fővádlottja lettem.
Puskás Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. április 28.

19. MMDSZ- diáknapok
Tizenkilencedik alkalommal veszik birtokba a Rózsák terét színes zászlókkal, egyedi csapatpólókkal és mérhetetlen energiával érkező fiatalok. A hagyományossá vált Marosvásárhelyi Diáknapokon és Diákfesztiválon 41 csapat tagjai találkoznak, szórakoznak együtt és mérik össze erejüket. Az erdélyi egyetemistaélet fontos eseményének számító együttlét jövő héten zajlik, szerdától szombatig tart.
A nulladik napon, kedden este gitáresten melegítenek be a diákok. A rendezvény nyitómozzanata, a felvonulás – azaz az idei tematikát sejtetve: A klónok támadása – szerda délután 6 óra 10 perckor indul a főtértől a bentlakásokig. A program a megszokott forgatókönyv szerint állt össze. Már az első este különféle próbákat állnak majd ki a csapatok a Maros-parti gokartpályán, csütörtöktől szombatig a Víkendtelepen zajlanak a sportversenyek (futball, kosárlabda, röplabda, lábtenisz), délutánonként az ügyességi és kocsmajátékoké lesz a főszerep. Természetesen nem marad el az egész várost átfogó harácsolás és kincskeresés sem, ez utóbbi pénteken 16.30-kor az állatkert bejáratától indul. A pontvadászat a diáknapi gálával zárul, ahol a hat élvonalbeli csapat küzd meg a győzelemért. Minden este éjfél előtt egy órával neves előadók lépnek közönség elé. A szerda esti nyitóbulin a magyarországi Halott Pénz, csütörtökön az Intim Torna Illegál koncertezik, pénteken Koszika & The HotShots, és Palma Hills-koncert lesz a gokartpályán, szombaton este a Bagossy Brothers és Company zenéjére buliznak a csapatok, majd a The Pinweels zárja a marosvásárhelyi diákfesztivált. A "galaktikus" méreteket öltő diákvilág mindenki előtt nyitott, bérletek elővételben, koncertjegyek a helyszínen kaphatók. További részletek az esemény Facebook-oldalán – https://www.facebook.com/mmdszdiaknapokoldal – találhatók.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

2016. április 28.

Hetente háromszor HANGOSkodnak magyarul!
Április 25-től az eddigi egy helyett, heti három alkalommal hallgathatják a lakosok az Aradi Rádió HANGOS magyar nyelvű műsorát. A két műsorvezető, Molnár Mihály és Varjasi Krisztián színes, pörgős és szórakoztató műsorfüzetet állított össze, a hallgatókat hétfőn, szerdán és csütörtökön 17 órai kezdettel köszöntik a szerkesztők a 99,1 MHz-es frekvencián.
A magyar nyelvű műsor bővüléséről nagy lelkesedéssel beszélt az egyik HANGOSkodó, Molnár Mihály, aki reméli, hogy tájékoztató és egyben szórakoztató jellegű műsoraikkal sikerül pozitív irányba befolyásolni az aradi és Arad megyei magyar közösség életét.
– Hétfőtől heti három alkalommal hangoskodtok magyarul. Mesélj kicsit erről.
– Közel másfél év után összejött az, hogy ne csak csütörtökönként hangoskodjunk az éterben, hanem háromszor egy héten. Szerintem ez jó pont Aradnak, hiszen tudomásom szerint ez az első magyar nyelvű adás a legrégebbi helyi, immár 25 éves aradi rádióban. Krisztiánnal nagyon büszkék vagyunk, hogy ezt sikerült kiviteleznünk, reméljük, hogy ezt az aradi magyarok is értékelni fogják.
– Mit lehet tudni az új programtervezetről?
– A műsort szeretnénk megtölteni minél hasznosabb magyar nyelvű információkkal. Ha nem is heti szinten, de legalább kéthetente szeretnénk, ha lenne egy-egy meghívottunk. Nagyon sok szeretettel fogadjuk majd a leveleket és telefonhívásokat a hallgatóktól, merthogy indítunk egy szívküldi kívánságműsort is. Tulajdonképpen ugyanazt csináljuk, amit eddig is csináltunk: beszélni fogunk, és reméljük, hogy ezúttal még jobban rá tudunk majd világítani a magyar közösség számára érdekes, fontos dolgokra. Ebben számítunk majd a meghívottjaink együttműködésére. Tájékoztató jellegű, kulturális és vidám műsort szeretnénk nyújtani az aradi magyarságnak.
– Milyen meghívottakra gondoltatok?
– Először is szeretnénk, ha legalább kéthetente eljönne hozzánk egy-egy magyar sajtós, akivel ki tudjuk majd beszélni az éppen aktuális dolgokat. A HANGOS-ról tudni kell, hogy a híreinket az összes aradi magyar sajtóorgánumtól vesszük, hiszen magyarok vagyunk, és műsorunkkal kicsit szeretnénk összehozni az aradi magyar sajtósokat. Az ő segítségükkel szerintem hangot fogunk tudni adni a híreknek. Mivel kampány van, a politikusokat idén félre fogjuk tenni, de kampány után gondoltunk arra, hogy kicsit a politikába is belekóstolunk. Ezenkívül szeretnénk megszólaltatni a kulturális élet képviselőit – írókat, zeneszerzőket, költőket, művészeket stb. –, illetve érinteni minden olyan témát, mely a magyar kisebbséget érdekli (mi azt a szót, hogy szórvány nem szeretjük). Megpróbálunk minden olyan helyen ott lenni, ahol magyar esemény történik.
– Másfél éves a műsor. Hogy indult ez a projekt?
– Nagykárolyiként Aradra kerülve megismertem Varjasit, azt hiszem ő volt a második aradi, aki magyarul beszélt velem, és akkor ketten eldöntöttük, hogy mi lenne, ha… Nekem már volt egy jazzműsorom az Aradi Rádióban, és akkor javasoltam, hogy kezdjünk el egy magyar nyelvű műsort is. Úgy éreztem, keveset foglalkoznak az itteni magyarsággal és az írott sajtó mellé (tévéműsor hiányában) még szükség van valamire. Az ötlet egy egyszerű kávézás mellett született meg.
– Milyen volt az első adás?
– Mindkettőnk hangja reszketett. Pont itt voltak a magyar tévétől is, és filmeztek minket, ami még inkább rátett egy lapáttal az izgalomra. De végül, azt hiszem, jól sikerült.
– Milyen visszajelzéseket kaptatok az aradi magyar hallgatóktól?
– Érkeztek pozitív és negatív kritikák is. Voltak, akik azt sérelmezték, hogy túl lazák vagyunk, nagyon kibeszélünk mindent, de szerintem ez is a titka ennek a műsornak, hogy ami a szívünkön, az a szánkon, persze bizonyos határokon belül. Pozitívumként pedig a legtöbben azt mondták, kevés a heti egy alkalom.
Azt hiszem, kicsit olyan volt ez a műsor a hallgatótáborunk számára, mint amikor valakit hideg vízzel nyakon csapnak. Az emberek nem hitték, hogy ebből lesz valami. Több mint valószínű, hogy sokan arra fogadtak, hogy ez pár hónapon belül meg fog állni, de ez nem így történt. Később, a Hangosból lett egy román nyelvű műsorunk is, a DriveTime. Ennek az volt az előzménye, hogy a rádió igazgatója, aki nem beszél magyarul azt mondta: „Fiúk, én nem tudom, miről beszéltek, de ez olyan jól szól, hogy ezt meg kell csinálni románul is”.
– Miért a „Hangos” nevet adtátok a műsornak? Van ennek egy története?
– Nagyon sokat vacilláltunk a néven, valami frappánsat kerestünk. Aradra költözésem előtt én Kolozsváron éltem, és mindig is úgy képzeltem, hogy Arad egy magyar város. Ide kerülvén aztán elég nehezen botlottam bele magyar emberbe, de utólag rájöttem, hogy ez azért volt, mert én románul szóltam hozzájuk, ezért ők is románul válaszoltak. Idővel összeállt a kép, és azt mondtam: vállaljuk fel hangosan, hogy magyarok vagyunk. Mert valójában mi ezt csináljuk: hangoskodunk, magyarul ordibálunk, mert megtehetjük. Ez az a műsor az Aradi Rádióban, melyben minden magyar ember megmondhatja a véleményét.
A műsor szerkesztőit a 0357/808-889-es telefonszámon lehet megkeresni (hétfőn, szerdán és csütörtökön 17–18 óra között) különféle hozzászólással, javaslattal, az üzeneteket (pl. a kívánságműsor keretében) pedig a 0723/917 -593-as telefonszámra küldhetik el. A szerkesztőket Facebook-oldalon is el lehet érni (www.facebook.com/hangos.aradiradio), illetve e-mailen: [email protected].
Sólya Emília
Nyugati Jelen (Arad)

2016. április 28.

Évértékelő Borbély Zsolt Attila EMNT Arad megyei elnökkel
Menni tovább a megkezdett úton
Eltelt egy bő év a legutóbbi évértékelő beszélgetésünk óta Borbély Zsolt Attilával, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Arad megyei elnökével, akivel számba vesszük az eltelt időszak eseményeit.
– Történt-e az elmúlt évben bármi, ami alapvetően befolyásolta volna az erdélyi és azon belül a partiumi magyarság léthelyzetét?
– Látszólag nem, valójában igen. Miközben a román hatalom újabb és újabb offenzívát indít közösségünk ellen, szembe kell néznünk egy rendkívül kedvezőtlen, több földrészt érintő globális jelenségkörrel is. Európa háttérből szervezett muszlim megszállásával egy olyan folyamat indult be, mely alapvetően átrajzolhatja az európai jövőt. Pokol Béla szociológus professzor „Európa végnapjai” című munkájában évekkel ezelőtt megírta, hogy azok a muszlimok, akik már letelepedtek az EU különböző országaiban, belátható időn belül többségbe fognak kerülni. Azt pedig, hogy kulturális-társadalmi integrálásuk sikertelen, még Merkel asszony is elismerte, mielőtt belefogott volna kontinensünk kultúráját végveszélybe sodró katasztrófapolitikájába. Ehhez képest milliószámra özönlenek be a küldetéstudattal bíró, az európai normákat, még a legalapvetőbbeket is elutasító, saját érték- és világnézetüket a befogadó országra erőltetni igyekvő megszállók. Itt lassan nem az erdélyi magyarság megmaradása lesz a tét, de még csak nem is a magyarságé, hanem a római jogon, görög filozófián és a keresztény erkölcsi parancsolatokon nyugvó igazság- és igazságosságközpontú Európáé. A legperverzebb az, hogy Európa sírásói azokat kiáltják ki európaiatlannak és Európa-elleneseknek, akik gátat akarnak szabni a beözönlésnek, akik védeni szeretnék az európai határokat, ahogy az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália is védi magát az illegális bevándorlástól.
– Ez azt jelenti, hogy el is felejthetjük nemzeti törekvéseinket, közösségi céljainkat?
– Szó se róla. Ezzel csak azt jeleztem, hogy autonómiaküzdelmünk fő támogatója, a magyar kormány prioritásrendszere megváltozott, most a fő törésvonal a muszlim inváziót megállítani kívánók, valamint a megszállókat arcpirító módon „menekülteknek” nevezők között van. Orbán Viktor az európai vezetők közül az az ember, aki a leghatározottabban áll ki a nemzeti szuverenitás, Európa és a kereszténység mellett s ebben a harcban szövetségesekre is szükség van. Attól még nekünk, erdélyi magyaroknak megvan a magunk felelőssége a saját sorsirányításunkban. Továbbra is nemzeti létparancs a három magyar politikai szervezet egységes, autonomista cselekvési programjának megteremtése, továbbra is aktuális lenne az erdélyi magyar autonómia pártok feletti csúcsszervének létrehozása, az erdélyi magyar közakaratot artikuláló kvázi-parlament életre hívása, akár önkormányzati elv mentén, a Székely Önkormányzati Nagygyűlés mintájára, de akár belső választással is, amit 1993-ban határozott el, akkor még egységes érdekképviseletként az RMDSZ Brassóban – két éves határidő mellett. Továbbra is aktuális az 1996-ban ad acta tett nemzeti kataszter összeállítása, hiszen jól tudjuk, minden népszámlálás manipulált, az lehet csak hiteles, ha mi számláljuk meg önmagunkat.
– Az EMNT-t és testvérszervezetét, a Néppártot gyakran éri az a vád, hogy megosztja a magyarságot. Mi erről a véleménye?
– Mondhatnám, hogy minden pártnak az a feladata, nevéből (pars – rész) és funkciójából adódóan, hogy megosszon, hogy a közösség egy részének értékrendjét képviselje. De elismerem azok álláspontjának jogosságát, akik úgy vélik, hogy az erdélyi magyarság jobb, ha kifelé, az elnyomó többségi hatalom irányában egységet mutat fel. Erre volt is egy kísérlet az RMDSZ-en belül, mely azonban kereken húsz esztendeje elbukott az országos vezetők szűklátókörűségén és a kormányzati hatalom iránti vágyán. A törés később vált intézményessé. Tömbmagyar vidékeken természetes, hogy minden politikai erő megméretkezzen, szórványban más a helyzet, itt közösségi felelősség őrizni a megszerzett pozíciókat.
– Milyen évet zárt az EMNT Aradon?
– Folytattuk közösségépítő programjainkat, irodánkon keresztül segítettük és ezután is segíteni fogjuk a magyar kormány reintegrációs, Kárpát- medencei politikáját. Olyan jeles, felkészült és tájainkon még előadást nem tartott személyiségeket sikerült meghívnunk Aradra, mint Babucs Zoltán hadtörténész, aki az 1848-as honvédseregről mesélt eddig ismeretlen részleteket vagy Varga B. Tamás dalnok, aki a kereskedelmi médiában eltöltött tizenkét év után megundorodva annak képmutatásától, anyagiasságától, hamis értékszemléletétől, visszavonult a családi birtokra gazdálkodni és tartalmas, a nemzet kultúrájával, múltjával és jövőjével kapcsolatos dalokat írni. Folytattuk könyvbemutató sorozatunkat, ebből Toót-Holló Tamás népmeséket, mondákat, mítoszokat és mai szövegeket ötvöző Kő trilógiájának a bemutatását emelném ki. Testvérszervezetünk, az Erdélyi Magyar Néppárt is aktivizálódott a mozgalmi munkában, kirándulásokat szerveztek Szegedtől Budapesten át Bihardiószegig, továbbá néptánc-oktatást és családi napokat is.
– Milyen terveik vannak a jövőre nézve?
– Megyünk tovább a megkezdett úton. A cél az aradi magyarság szellemi és lelki állóképességének erősítése, a „magyarnak lenni jó” életérzés népszerűsítése. Magyarnak születni sorsfeladat, felelősség, de szervesen belenőni a leggazdagabb kultúrák egyikébe, nem mindennapi lehetőség is. Az hatalmas, isteni kegy.
– Köszönöm a beszélgetést!
– Én köszönöm a lehetőséget!
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

2016. április 28.

Közös listát indít a temesi RMDSZ a szláv kisebbségekkel
Közös jelöltlistát indít az RMDSZ Temes megyei szervezete a bánsági szláv kisebbségek (bolgárok, szerbek, ukránok) érdekvédelmi szervezeteivel a június 5-i helyhatósági választásokon. A választások utáni időszakra is kiterjedő együttműködés jegyzőkönyvét 2016. április 27-én, szerdán írták alá a kisebbségi szervezetek vezetői: Halász Ferenc (RMDSZ), Velciov Ștefan (BBSZ), Ognean Krstici (RSZSZ) és Hleba Gheorghe (RUSZ).
Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a sajtónak elmondta: ennek a választási együttműködésnek immár nyolcéves hagyománya van, ami 2008-ban kezdődött és 2012-ben is folytatódott. Az RMDSZ meghívja a jelöltlistájára a legjelentősebb bánsági kisebbségek – a Romániai Szerbek Szövetsége, a Bánsági Bolgárok Szövetsége és a Romániai Ukránok Szövetsége – képviselőit. A választási együttműködés elsősorban a Temes megyei és a temesvári jelöltlistákra vonatkozik, de más településeken (így például a bolgárok lakta Óbesenyőn) is működhet, ahol a fenti kisebbségek jelentős számban élnek. Az együttműködési jegyzőkönyv szerint a megyei és a temesvári önkormányzatokba bejutó kisebbségi képviselők valamennyi bánsági kisebbség érdekeit képviselik a következő négy évben.
„Temes megyében a nemzeti kisebbségek a lakosság 15%-át jelentik, ezért szerintünk nem normális, hogy az 5%-os választási küszöb miatt a kisebbségi lakosság jelentős része képviselet nélkül marad a megyei és a temesvári önkormányzatokban – mondta Halász Ferenc. – Az RMDSZ megpróbálta a parlamentben elfogadtatni a küszöb 3%-ra való csökkentését, de ez sajnos nem sikerült, így egyetlen esélyünk, hogy együtt harcoljuk ki a temesvári és a Temes megyei önkormányzatokba való bejutást a többi kisebbségekkel.”
A szláv kisebbségi szervezetek képviselői megköszönték az RMDSZ-nek az együttműködési lehetőséget, és megerősítették, hogy ők is ebben a választási együttműködésben látják az esélyt a temesvári és a megyei önkormányzatokba való bejutásra. Választási siker esetén a jelöltlista első helyezettje, az RMDSZ képviselője 4 éves mandátumhoz jut, a második, harmadik stb. helyezettek 1-1 éves mandátumot kapnak, és az egy év leteltével lemondanak, és átadják a helyüket a lista következő helyezettjének.
Halász Ferenc RMDSZ-elnök lapunknak azt nyilatkozta: a legutóbbi választásokon, 2012-ben több mint 1000 szavazatot hozott az RMDSZ megyei listájára ez a választási együttműködés. Temesváron ez a szám nehezebben mérhető, de a bolgárok most is 400 aláírást hoztak a városi tanácsosok listájára, a szerbek pedig 100-at. „Reméljük, hogy ennél sokkal többen fognak az RMDSZ listájára szavazni a június 5-i helyhatósági választásokon a szláv kisebbségekhez tartozó lakosság köréből” – mondta befejezésül Halász Ferenc.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2016. április 28.

Kolozs megye: 14 RMDSZ-es polgármesterjelölt
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a június 5-én sorra kerülő önkormányzati választásokon 45 településén indít helyi tanácsosi listát, amelyeken több mint 650 tanácsos jelölt szerepel. A megyében 14 településen lesz polgármesterjelöltje az RMDSZ-nek.
A 2016-os helyhatósági választásokra az RMDSZ Kolozs megyei szervezete egyik legfontosabb célkitűzése minden magyarlakta településen legalább egy tanácsost bejuttatni az önkormányzatba, hiszen magyar ember érdekeit csak magyar tudja kellőképpen képviselni” – nyilatkozta Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke.
Ifj. Deák Ferenc, a megyei szervezet ügyvezető elnöke a Kolozs megyei tanácsos jelöltekre vonatkozóan elmondta: sok az új arc, közöttük fiatalok is szép számmal.
Sz. K.
Szabadság (Kolozsvár)

2016. április 28.

Új épületszárny a mérai Mamácska Otthonban, időseknek
Reményteljes mentalitásváltást sejtet a széleskörű összefogás
Hivatalosan felavatták április 26-án a Diakonia Keresztyén Alapítvány kolozsvári Jó Testvér Gondozóotthon mérai fiókja, azaz a Mamácska Otthon új szárnyát. A beruházás magatehetetlen, egyedül élő vagy családjaik által már nem gondozható idős embernek nyújt lehetőséget létfontosságú orvosi, de egyben lelki ellátásra, arra, hogy valahol otthon érezhessék magukat. Az új épületrész – a régiben 14 éve nagyon nehéz anyagi helyzetű családokból származó és egészségügyi károsodásban szenvedő kiskorúakat támogatnak nappali foglalkozásokkal – széleskörű társadalmi összefogással és külföldi segítséggel valósulhatott meg; kiemelendő az alapítványnak első ízben nyújtott román állami támogatás. Ebből az alkalomból a falu művelődési házában megtartották az Adjunk életet a napoknak és napokat az életnek – kezdeményezés a palliatív ellátásért elnevezésű szociális–egészségügyi, 2015-ben indított projekt zárókonferenciáját.
ÖRDÖG I. BÉLA
Szabadság (Kolozsvár)

2016. április 28.

Orosz fenyegetés a romániai rakéták miatt
Újabb fenyegetést fogalmazott meg Oroszország a NATO által Romániába és Lengyelországba telepíteni kívánt rakétavédelmi rendszer miatt.
„ Moszkvát rendkívül aggasztja a NATO antiballisztikus rakétarendszereinek Romániába és Lengyelországba telepítése, amit tilt a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök korlátozását kimondó egyezmény (INF)" – közölte az orosz külügyminisztérium, leszögezve: Moszkva lépéseket tesz az önvédelem érdekében. „Az antiballisztikus rakétarendszerek telepítése egyértelműen Oroszország ellen irányul" – áll az orosz külügy éves jelentésében, amelyről kedden este számolt be a Sputnik hírügynökség. A jelentés leszögezi: Moszkva minden intézkedést megtesz a biztonsága szavatolása érdekében.
Oroszország már több ízben is hangot adott azon álláspontjának, miszerint a dél-romániai Olt megyében található Deveselu légi támaszponton telepített rakétaütegek megsértik az INF-szerződést. Az INF-szerződés (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, azaz „közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése") katonai szerződés volt az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között, amelyet Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov a SZKP főtitkára 1987. december 8-án. A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500–5500 km-ben (300–3400 mérföldben) határozták meg.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok a NATO égisze alatt olyan rakétavédelmi rendszert kíván Európába telepíteni, amely a hivatalos indoklás szerint a Közel-Keletről indított rakétatámadások elhárítását szolgálná. A 2011-ben aláírt amerikai–román megállapodás értelmében a rendszer részeként az Olt megyei Deveselun elfogórakéta-ütegeket telepítenek. Moszkva szerint ugyanakkor a rendszer arra is alkalmas, hogy gyengítse az orosz csapásmérő eszközök elrettentő erejét.
Az európai rakétavédelmi rendszer első szakaszát 2012-ben nyilvánította harcképesnek a NATO: ez egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, az SM-3-as elfogókkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai fregattokat foglalja magában. A második szakaszban (2016-ban) Romániában, a harmadikban (2018-ig) Lengyelországban állítanak hadrendbe elfogó rakétákat.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár)

2016. április 28.

A teljesség fele
Az erdélyi magyar pártok országos és helyi vezetői közötti konfliktusok hűen tükrözik azt a megalapozatlan, meggondolatlan, makacs és erőszakos politizálást, amely miatt oly sokan fordítottak, fordítanak hátat a közéletnek.
Erőegyesítés helyett kiszorítósdi zajlik ott, ahol létfontosságú lenne az együttműködés, máshol pedig az egészséges verseny lefújása borítja ki a bilit.
Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt kapott nagy pofont meghatározó alakjától, Portik Vilmostól. Az előválasztáson dicséretesen szereplő, „jól felépített” politikus váratlan lemondásakor saját kudarcaként nevezte meg azt, hogy nem jött létre a teljes körű helyi összefogás, ugyanis szerinte hiba volt hagyni, hogy a pártok országos vezetői egyezkedjenek – eredménytelenül – a vásárhelyi helyzetről. Őt követte Jakab István városi elnök is, aki elmondása szerint nem tud politikai utasítások, elvárások játékszere lenni.
Gyergyószentmiklóson tucatnyi RMDSZ-tagnál ütötte ki a biztosítékot, hogy a Magyar Polgári Párttal kötött paktum miatt nem indíthatnak polgármesterjelöltet, sőt a tanácsosi listát sem helyben állíthatják össze. A székelyföldi városban ráadásul odáig fajult a konfliktus, hogy a felháborodott „lázadók” nagy része besorolt egy nemrég – éppen Vásárhelyen – alapított pártba, és kihívóként elindul a választásokon.
Ami a marosvásárhelyi és a gyergyószentmiklósi példában közös: a személyes célok, a helyi elképzelések összeegyeztethetetlennek bizonyultak az országos vezetőségek döntéseivel. Vásárhelyen ismét megmutatkozott, hogy a magasztos elvek képtelenek felülírni a megátalkodott pártérdekeket, míg a gyergyóiakra nem tudtak felülről ráerőszakolni egy csonka, sántító együttműködést.
A központ joggal kérhetné számon a pártfegyelmet, a lojalitást abban az esetben, ha a békétlenkedők felháborodása nem lenne jogos. Hogy kinek van igaza? Sajnos az erdélyi magyar politika is egyre több féligazságot termel, a teljesség hiányáért pedig mindig a másik a felelős. Erről akarnak minduntalan meggyőzni – nem csoda, ha egyeseknek elegük lesz.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)

2016. április 28.

Több pénz jut 2017-ben a külhoni magyaroknak
Bővülhetnek a külhoni magyarság különböző programjaira jutó költségvetési források a jövő évben: a Bethlen Gábor Alap az idei 11,8 milliárddal szemben 20,93 milliárd forinttal gazdálkodhat.
A magyar kormány 2017. évi központi költségvetési törvényjavaslata szerint a budapesti Miniszterelnökségen belül a nemzetpolitikai államtitkárság rendelkezésére álló keret az idei 5 milliárdról 6,7 milliárdra növekszik.
Az MTI által ismertetett költségvetés-tervezet értelmében a Magyarság Háza programjaira 216 millió forint áll rendelkezésre. A Határtalanul! tanulmányi kirándulási programra az idei 1,2 milliárddal szemben csaknem kétmilliárd forintot különítenének el.
Határon túli felsőoktatási feladatokra 800 millió jutna, ami közel duplája az idei összegnek. A köznevelés területén a támogatási előirányzat több mint 231 millió forint, határon túli kulturális programokra közel 100 milliót különítenének el. A Rákóczi Szövetség támogatása 50 millió forinttal szerepel a büdzsé tervezetében. A Szász Jenő korábbi székelyudvarhelyi polgármester vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet költségvetési kerete az ideihez hasonlóan 1,2 milliárd forint.
A gazdaságfejlesztés területén a vajdasági programokra 7,6 milliárd, a kárpátaljai elképzelésekre 5,2 milliárd, az erdélyiekre és a felvidékiekre 1-1 milliárd, a horvátországiakra és muravidékiekre fél-félmilliárd forint áll majd rendelkezésre.
Krónika (Kolozsvár)

2016. április 28.

Keresztény küldetésben
Évente legalább nyolcezer emberen segítenek a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye karitatív, szociális szervezetei csak Szatmár Megyében - most Ön is részt vehet a segítségnyújtásban.
Kevesebb, mint egy hónap maradt arra, hogy a jövedelemmel rendelkezők megtegyék 2%-os adófelajánlásukat. A fiskális törvénykönyv 84. cikkelye, 2. bekezdés szerint, minden munkavállaló felajánlhatja az államnak fizetett személyi jövedelemadója 2%-át civil szervezeteknek. Az adózó így maga dönthet arról, hogy adójának egy része hova irányuljon, kiválaszthat egy jó célt, amelyet támogat. Ha nem hoz döntést, nem ajánlja fel senkinek, ez a kis rész is az államkasszában marad.
Ezért buzdít a Szatmári Római Katolikus Püspökség is mindenkit, hogy éljen a lehetőséggel és ajánlja fel az adója két százalékát valamelyik civil szervezetnek. A Püspökség égisze alatt, a plébániák mellett számos egyesület fejt ki tevékenységet szociális területen és jogosult az említett adófelajánlásra.
A Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet csak Szatmár Megyében 26 szociális szolgáltatást biztosító egységgel rendelkezik. Ezek a Szociális és szakmai integrációs forrásközpont; a Szociális konyha; a Barátság Ház Nyitott Szociális Központ, amely egy napközi foglalkoztató iskolás korúak számára; a Don Bosco Napközi Foglalkoztató, óvodás korúak számára; a túrterebesi Szent Márton Integrációs Központ és az erdődi Integretto Központ, amelyek óvodás és iskolás korúak számára egyaránt napközi foglalkoztatást nyújtanak; a Szent József Rehabilitációs Központ, amely korai fejlesztő és gyermek-rehabilitációs program 7 év alatti gyermekeknek; az alsóhomoródi Gyöngy Ház Integrációs és Foglalkoztató Központ sérült fiatalokkal foglalkozik; a nagykárolyi "Szent Terézia" Napközi Foglalkoztató halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára jött létre; a szatmárnémeti, nagykárolyi, erdődi, alsóhomoródi, mezőpetri, krasznabélteki, és tasnádi házibetegápoló központok az otthoni ápolásban segítenek; a szatmárnémeti "Reménység", a szintén szatmárnémeti Szent Jakab Idős-napközi, valamint a nagykárolyi és a túrterebesi nappali idősközpontok a 60 év felettieknek nyújtanak lehetőséget a hasznos időtöltésre.
A Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezetnek a 2015-ös évben 4 486 ellátottja volt, de közvetetten - az érintettek családjai életminőségének javításával, különböző tevékenységeivel - ennél lényegesen több emberen segítettek. Idén a szociálisan hátrányos helyzetű családok számára gyűjtik a jövedelemadó 2%-ából befolyó összeget, arra kérve minden felajánlót, hogy járuljanak hozzá az éhezés enyhítéséhez. A szervezet naponta több mint 800 adag hideg- és meleg ételt oszt ki a rászoruló, sok esetben többgyermekes családoknak a szociális egységein keresztül.
A Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek 2012 óta működtetik a Boldog Scheffler János Központot, amely főképp gyermekek fejlesztésével és rehabilitációjával foglalkozik. Ehhez a legmodernebb eszközöket és legújabb módszereket használják. Gyermekpszichiátriai rendeléssel, logopédiai fejlesztéssel, állapot és mozgásvizsgálattal, szenzomotoros foglalkozásokkal (TSMT), autizmus specifikus terápiával, gyógypedagógiai fejlesztéssel, gyógytornával, hidroterápiás rehabilitációval, csecsemők számára kifejlesztett manuál-terápiákkal segítik a szatmári közösséget. A 2015-ös évben 339 pszichiátriai- és állapotfelmérést, valamint 11 315 terápiát végeztek. Havonta, átlagban 226 személynek segítettek.
A Szent Rita Egyesület a szatmárnémeti Szent János apostol és evangélista (Hildegárda) plébánián működik a kispiac mellett, és a város azon részének nehéz sorsú gyermekeit támogatja napközi ellátással - a házi feladatok megoldásával, együtt tanulással, élelemmel - 2005 óta. Összesen ötvenöt ellátottjuk volt a tavalyi évben. Legtöbbjüknek nagy segítséget nyújt az az étel, ruha és fedél, amit az egyesülettől kapnak. A támogatott gyerekek egy része bentlakó, vagyis különben nem lenne biztonságos, nyugodt otthona.
A Máltai Segélyszolgálat szatmári kirendeltsége a Szatmári Római Katolikus Püspökség sugárúti épületében, a Lázár Házban működteti a Szent József Szociális Központot, amely napközi a rászoruló, szegény családokból érkező gyerekek számára. Meleg étellel, tisztálkodási lehetőséggel, a házi feladatok közös megoldásával segít, de a családok ott mossák többnyire ruháikat is. A Máltai Segélyszolgálat ugyanakkor rendszeresen ételosztást tart a város "szegény pontjain", valamint otthonaikban is felkeresi a velük kapcsolatban álló családokat. A szakemberek felmérik a családok helyzetét és minden szükségükben igyekeznek őket segíteni: kéthavonta élelemcsomaggal látják el, minden évszak elején megfelelő ruhákkal támogatják a kicsiket és nagyokat. Téli időszakban éjszakai őrjáratot végeznek, amelyek során a hajléktalanokat mentik, meleg helyre szállítják vagy ha nem akarnak velük menni, meleg teát és kalóriadús ételt adnak nekik. A 2015-ös évben 580 gyereket láttak el, de a kedvezményezett családok révén ez a szám csak töredéke a valósnak.
A Piarista Nővérek Nagykárolyban működtetik család-típusú gyermekotthonukat és napközijüket, Oasis Mater Celestina néven. Huszonhat gyermeknek nyújtanak családot és otthont - lányoknak és fiúknak, akik számára talán ez az egyetlen lehetőség -, valamint több mint negyven gyerek látogatja a napközijüket. A legkisebb velük lakó gyerek most lesz három éves, míg a legidősebb elmúlt 18 éves. A nővérek követik azoknak a fiataloknak is az életét, akik már családot alapítottak, vagy önellátók és így élnek tőlük külön.
Szintén Nagykárolyban több mint öt éve működik a Stella Maris Integrációs Központ, amely óvodát és napközit működtet a város szegény családjaiból érkező gyerekeknek. A sokak által csak "cigányközpontként" nevezett Teremi úti intézmény, a Klaus Winter Házban ötven gyermeket fogad hétköznaponként, de tevékenysége sokkal többekre fejti ki áldásos hatását - a közeli "telep" családjaival tartja a kapcsolatot, segíti őket hivatalos ügyeikben, bármilyen nehézségükben.
Az említett szervezetek, egyesületek tehát csak Szatmár Megyében legalább nyolcezer személyt segítenek közvetlenül. Ez a szám tovább bővülne, ha hozzáadnánk a plébániai szeretetszolgálatok vagy épp az önkéntes beteglátogatók által támogatottakat. Minden rászoruló segítésével azonban könnyebb lesz családjuk élete is. A Püspökség intézményei tehát jelentős terhet vesznek le azokról a közösségekről, településekről, városokról, ahol áldásos tevékenységüket kifejtik.
A 2%-os adóátutaláshoz szükséges adatokat megtalálják a szatmariegyhazmegye.ro oldalon. -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezetet "Asociaţia Organizaţia Caritas a Diecezei Satu Mare" néven kell berni a 230-as formanyomtatványba, adószám 4960929, a bankszámla száma pedig: RO 80 RNCB 0221011282140001.
A Boldog Scheffler János Központot a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek egyesületén lehet támogatni. A formanyomtatványba a következő nevet kell ehhez beírni: Asociaţia Surorile de Caritate Sf. Vicentiu. Bankszámla számuk: RO 87 OTPV 280000729983RO01, adószám (cod fiscal): 10218054.
A Szent Rita Egyesületet a nyomtatványban "Asociaţia Sfânta Rita Satu Mare" néven kell szerepeltetni, bankszámla számuk: RO 51 BTRL 0310 1205 D333 33XX . Adószám: 22369174.
Aki a Máltai Segélyszolgálat szatmári kirendeltsége részére szeretné felajánlani adója 2%-át, a "Serviciul de Ajutor Maltez Sucursala Satu Mare" megnevezést kell beírja, a RO 18 BRDE 310 SV 02777393100 bankszámlaszámot és a 12350387-es kódot (Cod Fiscal).
A Piarista Nővérek szolgálatát egyesületükön keresztül lehet támogatni - Asociatia Congregatia Surorilor Piariste, melynek bankszámla száma RO 69 BTRL RONCRT 0301526601, adószám: 17187362.
A Stella Maris Integrációs Központot a nagykárolyi Szentlélek plébánián keresztül lehet támogatni - Parohia Romano Catolică nr. 2 Carei. A bankszámlaszám RO 82 RNCB 0222110482650002, adószám: 9036598.
szatmar.ro

2016. április 28.

Belépett a néppártba
Bálint József az EMNP listavezetője
Bár az utolsó napig kitartott amellett, hogy ő a helyén maradt, „a párt ment ki mögüle”, végül mégiscsak belépett az Erdélyi Magyar Néppártba (EMNP) Bálint József. A Magyar Polgári Párt (MPP) volt sepsiszentgyörgyi elnöke azt mondja: tulajdonképpen így sikerült megvalósítani az MPP és EMNP által tavaly kötött megállapodást.
Az EMNP-be való belépése formálisnak tekinthető, amit akár belső koalíciónak is nevezhetünk azért, hogy megvalósítsuk a 2015-ben kötött megállapodást az MPP és EMNP között – állítja Bálint József.
– Nem arról van szó, hogy én akarok bejutni a tanácsba, hanem arról, hogy nagyobb súlya van egy listának, ha azt a polgármesterjelölt vezeti. Már most kijelentem, hogyha az EMNP egy helyet szerez a választásokon a tanácsban, arról én lemondok – jelentette ki megkeresésünkre Bálint József.
A polgármesterjelölt szerint legalább három helyet szeretnének szerezni, de hét hellyel még elégedettebbek lennének a 21 tagú tanácsban. A listára felváltva javasoltak embereket a két párt képviselői.
Bálint úgy fogalmazott: örvend, hogy kirúgták az MPP-ből, mert Biró Zsolt „őszödi beszéde” után „nehéz lenne felemelt fejjel járni a városban”.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. április 28.

Aki lelket lehel a formába
A fazekasságban benne van a víz, levegő, tűz
Április 26-án, a szellemi tulajdon világnapján Szathmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Egyesület elnökének, Páll Ágoston korondi fazekasról szóló könyve bemutatójával tisztelgett a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum az alkotók és művészek munkássága előtt. A rendezvény a szerző és a főszereplő részvételével zajlott, az intézmény Bartók Termében.
A korondi fazekasság jellegzetes székely hagyományra alapul, ezt a tudást azonban könyvből nem lehet elsajátítani, mert apáról fiúra száll évszázadok óta, vagyis közvetlen kapcsolatok útján terjed, s ezért a szellemi örökségünk részét képezi.
Páll Ágoston azon korondi fazekasok egyike, aki felmenői mesterségének fortélyait nemcsak elsajátította és több évtizede műveli, hanem tovább is adta. Éppen ezért 2011-ben jól megalapozottan tüntették ki az Unesco Élő Szellemi Örökség díjával – vélekedett Szőcsné Gazda Enikő néprajzos muzeológus, a könyvet és annak főszereplőjét méltató beszédében.
A szakembertől továbbá azt is megtudhattuk, hogy Korond Románia legismertebb fazekastelepülése, melyet már az 1616-os feljegyzésekben is a fazekasmesterséget űző helységként tartottak számon. Igazán híressé azonban a 18–19. században vált, a homokkal soványított agyagból készült főzőedényei és borvizes korsói által. Ezek keresletéhez viszont az egyszerűségükön és tartósságukon kívül, az elkészítőik kereskedelmi tevékenysége is hozzájárult, ugyanis termékeiket messzi földre elhordozták. Tudásuk magas színvonalát jelzi például, hogy az akkor ritkaságszámba menő 2 vékás, vagyis a kis híján 50 literes fazekat is el tudták készíteni.
A másodikként felszólaló szerző nem rejtette véka alá, hogy Páll Ágoston életútjának és tevékenységének a megírásával példát szeretett volna másoknak is állítani kitartásból, küzdeni tudásból és az értelmes munka szeretetéből. Mindezen tulajdonságok nélkül ugyanis véleménye szerint, a népművészet terén még a tehetség birtokában sem lehet igazán értékeset és maradandót alkotni.
A kötet szerkezetileg 3 részre tagolt. Az első tulajdonképpen a főszereplőnek az író kérdéseire adott válaszaira alapuló önvallomás, melyből tudomást szerezhetünk felmenőiről is. Közülük Páll Ferenc (1838–1887) nevű dédnagyapja már szabad székely és fazekas volt, amint arról a fennmaradt írások is tanúskodnak. Édesanyja vele együtt tizennyolc gyermeket hozott a világra, viszont a felnőttkort csak kilencen érték meg. A második a sajtó tükrében mutatja be a fazekasmestert, és a harmadik a rendezvényeket sorolja fel, melyeken Bukaresttől, Budapesten át Washingtonig részt vett, illetve a neki adományozott díjakat és elismeréseket.
Az utolsóként szóra emelkedő népművész személyében egy tetőtől talpig székely mesterembert ismerhettünk meg. Olyan személyt, aki nemcsak magatartásával, a keze alól kikerülő remekművekkel, hanem mélyenszántó és ízes nyelven megfogalmazott gondolataival is felhívja magára a figyelmet. Hivatásként gyakorolt szakmájáról pedig így vall: „A fazekasságban benne van a víz, levegő, tűz. A fazekasság teremtő erő. Az agyagból új forma születik, kézzel formáltan. Aztán a fazekas kiégeti, hogy lelket leheljen belé.”
Bedő Zoltán
Szathmári Ferenc: Páll Ágoston a korondi fazekas /Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, 2016/
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. április 28.

Tizenkét új érték került be az Erdélyi Magyar Értéktárba
41 javasolt értékről döntött szerdai ülésén az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság (EMÉB). Ebből 12 került az Erdélyi Magyar Értéktárba, 24 pedig a megyei, területi vagy helyi értéktárakba – számolt be csütörtöki hírlevelében az RMDSZ.
E szerint az Erdélyi Magyar Értéktárt gazdagítja ezentúl a nagybányai művésztelep és festőiskola, a szatmárnémeti Pannónia (Dacia) szálló, a mikházi ferences templom és kolostor, a Nyárádmente népi építészete, Farkas Péter életműve, a medgyesi ferences templom és kolostor, a Vörös szakadék, a Néra völgye az Ördög tavával, az ákosi református templom, a szatmárnémeti püspöki palota és gyűjteménye, Szabédi László életműve, valamint a havadtői régi temető különleges síremlékeivel.
Rendkívül fontos odafigyelnünk kultúránk ápolására és átörökítésére, hiszen csakis addig a pillanatig vagyunk élő közösség, ameddig értékeinket megőrizzük és gyarapítjuk. Kultúránk, örökségünk egyben a magyarságunkat is jelenti, ápolásával pedig identitásunkat is védjük. Nem engedhetjük, hogy az identitástudatunk nyújtotta biztonságérzetünk megrendüljön. Ehhez is hozzájárul az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság munkája, amellyel az erdélyi magyar értékeket védjük” – jelentette ki az ülést követően Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke.
Az EMÉB tavaly novemberben alakult Kolozsváron az RMDSZ kezdeményezésére, működése első hónapjában pedig 84 értéket terjesztettek fel az Erdélyi Magyar Értéktárba, amelyből 25 erdélyi és 58 tájegységi jelentőségűt el is fogadott a Bizottság. A meghatározott érték-kategóriák területei az épített környezet, kulturális örökség, agrár- és élelmiszer-gazdaság, egészséges életmód, ipari és műszaki megoldások, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás.
Az EMÉB tagjai olyan civil szervezetek képviselői, akik Erdély-szerte az említett szakterületen fejtik ki tevékenységüket. A Transylvania Trust Alapítványt Hegedüs Csilla, az Élő Erdély Egyesületet Boda Szabolcs elnök, az Erdélyi Kárpát-Egyesületet Kovács Lehel István elnök, a Székely Terméket Márton István, a Hargita megyei Vidékfejlesztési Egyesület vezetője, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét Muhi Sándor, az Erdélyi Magyar Néppártot Nagy József Barna, a Szent László Egyesület elnöke, a Kriza János Néprajzi Társaságot dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató akadémikus, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét Sebestyén Csaba elnök, az Erdélyi Múzeum Egyesületet dr. Sipos Gábor elnök, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet dr. Szémán Péter elnök, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságot pedig Dukrét Géza képviselik.
maszol.ro

2016. április 28.

Az összefogás jegyében avatta fel Soós Zoltán a kampányszékházát
Az összefogás házának nevezték a szerda este felavatott kampányszékházat, ahol Soós Zoltán független polgármesterjelölt beszélt arról, hogy miért van szükség Marosvásárhelyen a változásra.
Szabadítsuk fel a várost! – ez a Soós Zoltán kampányszlogenje. Ahogy a kampányszékház avatóján – a Teleki- Köpeczi házban – elhangzott, a korrupció alól, a rossz városvezetés szelleme all, az elrontott esélyek alól kell felszabadítani a várost, amelynek lélekszáma 30 ezerrel lett kevesebb a legutóbbi népszámlálás adatai szerint.
A normalitás helyreállítása szükséges, az esélyek kihasználása – hangsúlyozta Soós, hozzátéve azt is, hogy félre kell tenni a sérelmeket, mindazt, ami a múltban fájó volt, és összefogással le kell váltani a mostani városvezetést. „Sem egy jól menő vállalkozás, sem apparátus nem áll a hátam mögött” – mondta a polgármesterjelölt, aki románul is megismételte az elmondottakat, mert –mint fogalmazott – a magyarok, a románok és a cigányok polgármestere is akar lenni.
A Forradalom (volt Szentgyörgy) utca 1. szám alatt álló épület, a Teleki-Köpeczi ház Marosvásárhely legrégebbi polgári háza. A történész Soós Zoltán ez alkalommal inkább az utca mai megnevezését, az abban rejlő jelképet látta fontosnak hangsúlyozni: Forradalom utca 1. szám, induljon onnan el egy „forradalom”, a megújulás, a felszabadítás, a váltás forradalma.
A jelenlevők, köztük az RMDSZ-, a Néppárt- és a Magyar Polgári Párt tagjai, civil szervezetek, egyházak, intézmények képviselői azokat a Bethlen Gábor-szobormaketteket is megtekinthették, amelyekről hamarosan eldönti a zsűri, hogy melyik álljon a város központjában. A pályázat eredményhirdetésére péntek este 7 órakor kerül sor a Kultúrpalota nagytermében, a szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje előtt.
Bethlen Gáborról és a 400 éve, éppen április 29-én láttamozott rendeletről, amivel szabad királyi város rangra emelte a fejedelem Marosvásárhelyt, és annak hozadékáról ugyancsak pénteken, délután öt órakor tart előadást a Kultúrpalota kistermében Pál-Antal Sándor akadémikus, Simon Zsolt tudományos kutató, Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója és Spielmann Mihály történész a Borsos Tamás Egyesület szervezésében.
Antal Erika
maszol.ro

2016. április 28.

Szilágyi Róbert: Szilágyságban igenis élénk magyar közösségi élet zajlik
A jelöltállítási határidők lejártával a Maszol interjúsorozatot közöl az erdélyi megyék és fontosabb városok magyar tanácselnök- és polgármesterjelöltjeivel. Elsőként Szilágyi Róbertet, az RMDSZ Szilágy megyei tanácselnök jelöltjét kérdeztük a helyi magyar közösség helyzetéről, kihívásairól, választási elképzeléseiről és a kampányról.
Az ország egyik legkisebb megyéje Szilágy megye. Milyen hátrányokkal jár ez az adottság? Netán vannak előnyei is?
A lakosság szempontjából valóban a legkisebb megyék közé tartozunk, de ismeri a mondást: kicsi a bors, de erős. Nyilvánvaló, hogy vannak hátrányok is, leginkább gazdasági téren, de vannak előnyei is a magyar közösség számára. A magyarság aránya 24 százalék körüli Szilágyságban, és egy nagyobb megyében ez a több mint 50 ezres magyar közösség elveszítette volna a súlyát. RMDSZ tisztségviselőkként az a feladatunk, hogy ezt az arányt próbáljuk megtartani nemcsak Szilágy megyében, hanem az egész Partiumban, és mindenhol, ahol ez veszélyeztetve van, hiszen egy kedvezőtlen közigazgatási átszervezés vagy egy rosszul kigondolt régiósítás teljes mértékben ellehetetlenítené a közösség sorsát.
Említette, hogy a megye lakosságának egynegyede magyar. Ehhez képest Kolozsvárról nézve úgy tűnik, keveset hallat magáról a szilágysági magyar közösség. Más, hasonló etnikai arányú megyéktől eltérően nincs például egy magyar napilapja, nincsenek erős helyi intézményei. Mi ennek az oka?
Lehet, hogy Kolozsvárról így néz ki a szilágysági magyarok helyzete, de ez egy torz kép. Szilágyságban igenis zajlik az élet. A megye magyarsága nagyon is eseménydús közösségi életet él. Az RMDSZ és az egyházaink, önkormányzataink és civil szerveződéseink összefogása nagyon jól működik, ennek köszönhetően magyar településeinken állandó jelleggel hagyományőrző és kulturális rendezvényeket tartanak. Hagyományos szüreti, farsangi vagy Katalin bálokat szervezünk, de a Magyar Kultúra Napját, a Költészet Napját is megünnepeljük, könyvbemutatókat, néptáncgálákat, diákszínjátszó versenyeket, szavalóversenyeket, kézműves táborokat, tárlatmegnyitókat, tudományos-kutatási rendezvényeket is tartunk. Ezen kívül oktatási, egyházi, ifjúsági és sport rendezvények sokasága tölti be a szilágyságiak életét, ugyanakkor állandó jelleggel szakmai tanácskozásokra kerül sor az önkormányzatainkkal, intézményeink vezetőivel megoldást keresve közösségeinkben felmerült problémákra, gondokra.
Hogy mindezekről nem tud a nagyvilág? Lehet, hogy a mi hibánk is, hiszen nem sikerült kellőképpen népszerűsítenünk ezeket a rendezvényeket. Évekkel ez előtt rendszeresen meghívtuk a sajtó képviselőit, sajnos sok esetben nem jöttek el, és valahogy ezek a meghívások elmaradtak ez évek során. De szükség lenne arra, hogy a jobban népszerűsítsük közösségeinket és nagyszerű rendezvényeinket.
Az igaz, hogy napilapunk nincsen, de megjelenik a Szilágyság hetilapunk, ahol az eddig felsoroltak napvilágot látnak írott formában, állandó jelleggel beszámolunk a megyében zajló rendezvényekről. Cáfolnám azt is, hogy nincsenek erős helyi intézményeink. Csak egy példát szeretnék elmondani a sok közül. A 90-es évek elején még nem volt hagyományőrző néptánccsoport Szilágy megyében. Most, 25 év után lassan nincsen olyan szilágysági magyar közösség, ahol ne működne néptánccsoport. Sőt van olyan település, ahol már három csoport is működik. Tehát sikerült mindezt 25 év alatt kiépítenünk és működtetnünk, most már csak vigyáznunk kell arra, hogy megőrizzük, és ha lehet, tovább fejlesszük.
Mekkora most a megyében a szórványosodás veszélye?
Szilágyság ebből a szempontból szerencsés helyzetben van. Településeink nagy része tömbben él, ezért is sikerült ezeken a településeken megmaradni és építkezni. Vannak szórványtelepüléseink is, ahol a beolvadás jelen van, de a legnagyobb problémák a városok és főleg Zilah jelenti. A megyeközpontban, akárcsak a körülöttünk lévő megyék nagyvárosaiban, a beolvadás egyre nagyobb, bármennyire is próbálunk küzdeni ellene. Hosszú távon óriási probléma lesz ez nemcsak a Zilahon, hanem Erdély többi nagyvárosában is. Ezért fontos, hogy erős oktatási intézményeink, magyar iskoláink legyenek, ahol nemcsak oktatják fiataljainkat, hanem nemzeti nevelést is kapnak gyermekeink és unokáink. Szilágyság erős magyar iskolákkal, felkészült és szakképzett pedagógusokkal rendelkezik, ennek bizonyítéka, hogy a most pár évvel ezelőtt készült felmérés alapján a Szilágy megyei magyar gyermekek több mint 85 százaléka magyar nyelven tanult, és csak 15 százaléka választotta a román iskolát, és ezt a százalékarányt csak Hargita és Maros megye tudta lekörözni. Tehát a szórványosodás veszélye településeink nagy részén nem jelentkezik, de több helyen nekünk is meg kell küzdenünk ezzel a jelenséggel.
Vannak olyan települések, ahol erősödni látszik a helyi magyar közösség?
Igen, épp az előbb felsoroltak miatt. Van olyan település, ahol a magyarság aránya eléri a 90-95 százalékot, ott mi vezetjük és alakítjuk ki közösségi életünket. De az etnikai arányok megtartása vagy akár javítása mellett a megerősödés mellett szól az is, hogy sikerült az elmúlt 10 évben olyan infrastrukturális fejlesztéseket elérni – gondolok itt a víz, csatorna, utak, középületek –, amelyeket nem tudtunk az elmúlt 100 év alatt elérni, és ez is nagy mértékben hozzájárult, hogy erős, fejlődő közösségeink legyenek.
Úgy tudom, ön a legfiatalabb az RMDSZ megyeitanácselnök-jelöltjei közül. Melyek ennek az előnyei és a hátrányai?
Fiatal korom ellenére úgy érzem, hogy rendelkezem kellő tapasztalattal a tisztség betöltéséhez. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének politológus szakértőjeként, később ügyvezető elnökeként, megyei tanácsosként és alprefektusként rengeteg közigazgatási tapasztalatra tettem szert. Ugyanakkor több szakmai továbbképzéseken vettem részt, amelyből kettőt említenék: elvégeztem a magas fokú köztisztviselők számára meghirdetett szakmai továbbképző tanfolyamot Bukarestben, valamint a Kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem Közigazgatási karán, Közigazgatási Menedzsment posztgraduális képzést végeztem. Tehát próbálom szakmai tudásomat is minél jobban megalapozni. A tapasztalat mellett előnyként említeném a fiatalos lendületet, amelyre nagyon nagy szükség van ebben a rohanó világban. A fiatal kor hátránya nyilván a tapasztalathiány lehet, de én azt hiszem, hogy mindezt sikerül megoldani, hiszen ahogy az SZKT ülésén is elmondtam: csapatban és csapatmunkában gondolkodom, a megyei tanácsosokkal közösen fogunk dolgozni, mert csak közösen tudunk eredményeket elérni.
Az SZKT-ülésen mondott bemutatkozó beszédében kijelentette: rengeteg még a tennivaló, hiszen újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézniük Szilágy megyében. Melyek lesznek ezek a kihívások?
Nyilvánvaló, hogy az elmúlt években megkezdett infrastrukturális munkálatokat tovább kell vinnünk közösségeinkben, hiszen sok esetben csak egy részét tudtuk ezeknek megoldani – gondolok itt a víz- és szennyvízcsatornák, utak, középületek felújítására. Fontos, hogy az elkövetkező 4 évben be is fejezzük ezeket a beruházásokat. A megyei utak karbantartására is oda kell figyelnünk, emellett a megyei szinten beindult pályázati programokat tovább kell vinnünk. Ilyen például az egyházi épületek felújítási programja vagy a szociális gondozó program, amelyek sikeresek voltak magyar közösségeinkben is.
A megyei kórház is szakorvoshiánnyal küszködik, mint minden kórház Romániában. Ezért fontos lenne beindítani egy olyan programot, amellyel ide tudnánk vonzani a fiatal végzős szakorvosokat, vagy megtartani a meglévőket. A megyei kórház orvosi műszerekkel való felszereltségét bővíteni kell, hiszen nagyon sok esetben meghatározó a beteg emberek pontos kórkép-megállapításánál, és potenciális tényezője a szakorvosok itthon maradásának. Szükségesnek tartom a megyei tanács alárendeltségébe tartozó szociális intézményrendszer működtetésének újratervezését, hogy a szociális szolgáltatások kielégítsék a valós igényeket.
Külföldi testvérmegyei kapcsolatokat kellene kiépíteni és a meglévőket újjáéleszteni, hogy befektetőket vonzunk a megyébe. Az EU-s normáknak megfelelő hulladékgyűjtés és szállítási szolgáltatás mielőbbi beindítása is egy újabb kihívás, hiszen közel 30 millió eurós szelektív hulladék-feldolgozó üzemet sikerült uniós pályázatból kiépíteni, és már csak az egész rendszert kellene összhangba hozni.
A turizmus terén új megyei programot kellene megpályázni és beindítani, ahol a magyar műemlékek is bekerülnek a körforgásba. Kulturális és hagyományőrző rendezvényeinket tovább kell támogatnunk, ugyanakkor a sport és ifjúsági támogatásokat újra kellene gondolni, hatékonyabbá kellene tenni.
A Szilágy megyei RMDSZ az utóbbi országos választásokon (parlamenti, államfői, EP) mindig kiugróan jól szerepelt. Mi a szilágysági magyarság nagy mozgósításának titka?
Valóban, a Szilágy megyei szervezet évek óta az összes választáson az RMDSZ szintjén első helyen szerepel a mozgósítás szempontjából. Szerintem a magyarázat abban rejlik, hogy az RMDSZ megőrizte a Szilágyságban a társadalomszervező, közösségépítő jellegét, amiként indult 1989-ben. Az évek során megyei és helyi szervezeteink sokat változtak. Tagságom 15 éve alatt több kolléga jött ötletekkel, elképzelésekkel az új, XXI századi RMDSZ-ről. Sok esetben egyesek meggyőződése volt, hogy az RMDSZ szorítkozzon a politizálásra, a többit majd megoldják a civil szervezetek. Ez téves elképzelés. A Szilágy megyei RMDSZ titka az, hogy megmaradt annál a szerepnél, amelyet már 25 éve betölt: a közösségépítés és társadalomszervezés. Szilágy megyében mindent az RMDSZ szervez, természetesen közösen önkormányzatainkkal, egyházainkkal, civil szervezeteinkkel, pedagógusainkkal, szakembereinkkel, az ifjúsággal és a nyugdíjasokkal a sportkedvelőkkel és a szabadidő-kedvelőkkel, a környezetvédőkkel. Vagyis együtt, közösen, hiszen a felsoroltak együtt mind mi vagyunk, az RMDSZ.
Az RMDSZ-nek most hét megyei tanácsosa van a harmincból. Hogyan sikerülhet a számukat növelni?
Ha jól dolgozunk, akkor eredményesek lehetünk, és akár 9-10 tanácsosi mandátumot is megszerezhetünk. Nem szabad elfelejteni, hogy 2008-ban 9 mandátuma volt a szövetségnek a megyei önkormányzatban, és 1996-ban volt 10 is. 2012-ben közel 1000 szavazattal kapott többet a megyei listánk, mint az előzős választásokon, mégis csak 7 tanácsosunk volt, hiszen nagyon magas volt a részvétel. Az akkori USL bedarált mindent, ugyanakkor bejutott a megyei tanácsba az akkori Dan Diaconescu féle párt is, amely a visszaosztásnál szintén a mi egyik mandátumunkat vitte el. Ezért, ha a magyarság nagyobb arányban részt vesz a választásokon, mint a többségiek, akár 9-10 tanácsosunk is lehet. Meg kell győznünk szavazóinkat arról, hogy minél többen vagyunk a megyei tanácsban, annál erősebbek vagyunk, és annál hatékonyabban tudjuk érvényesíteni közösségünk jogait és érdekeit.
Sokáig a kampány felelőse volt a Szilágy megyei RMDSZ-nek. Hogyan képzelik el a helyhatósági választási kampányt?
Úgy, ahogy azt tesszük 25 éve: embertől, emberig, vagy ahogy szaknyelven mondják, door to door kampányt folytatnánk.
Néhány hete még Szilágy megye alprefektusa volt, de kérte felmentését a tisztségéből, hogy indulhasson a választásokon. Úgy érzi, megyei tanácsosként hatékonyabban tudja segíteni a közösséget?
Határozottan igen. A prefektúra és a megye tanács eltérő hatáskörű intézmények. Megyei tanácsosként vagy esetleg alelnökként sokkal hatékonyabban tudom képviselni és szolgálni a szilágysági magyarságot a csapat többi tagjával együtt, hiszen megvannak azok az eszközök, amellyel segíteni tudunk. Ha pedig meglesz a megfelelő politikai súlyunk is a megyei önkormányzatban, akkor érvényesíteni tudjuk a szilágysági magyarság akaratát.
Családja hogyan fogadta a döntését?
Családom, mint mindig eddigi életem során, támogat. Feleségem az évek során megértett és kiállt mellettem. Ez egy csodálatos dolog. Ha nem volna részészéről a megértés, a támogatás talán másképpen alakult volna minden. Két gyönyörű gyermekünk, Edvárd és Viktória most töltötték be a 2 évet. Most kezdtek el beszélni, most mondják az első szavakat. Sokszor gondolkodom, hogy mire befejezem a kampányt és „igazából” hazaérek, a gyerekek már beszélni is tudnak majd. Sokszor a családi élet háttérbe szorul a közösségi szerepvállaláskor. De ha közösségeinken segíteni tudunk, és számukra eredményeket tudunk elérni, akkor megvan az elégtétel.
Cs. P. T
maszol.ro

2016. április 28.

Kedvező ítélet a kétnyelvű feliratok ügyében
Nem reklámtáblák a kétnyelvű utcanévtáblák, szerelésük pedig nem számít kihágásnak – ezt jogerős ítéletében fogalmazta meg a Maros megyei törvényszék.
A bírák arról is döntöttek, hogy a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) egyik aktivistájának sem kell kifizetnie azt az ötezer lejes pénzbírságot, melyet a marosvásárhelyi helyi rendőrség rótt ki tavaly tavasszal a kétnyelvű utcanévtáblák szerelése miatt. Mint emlékezetes, 2015. március 20-án a helyi rendőrség két önkéntest „leplezett le” az Egyesülés tér nevet viselő, a szülészeti klinikával átellenbeni parkban, amint az önkormányzat helyett ők maguk ültették életbe a tanácsi határozatot, és szereltek kétnyelvű utcanévtáblát. Néhány napos huzavona után Valentin Bretfelean, a városházi fennhatóság alá tartozó rendőrség igazgatója elrendelte az ötezer lejes pénzbírság kirovását. A rendőrség ugyanakkor ötvenezer lejes büntetéssel fenyegette meg azokat a vásárhelyi lakókat, akik nem szerelik le házaik faláról a reklámtáblának minősített feliratokat.
Egy másik per alapfokú ítélete szerint elestek a fájdalomdíjtól azok, akik a fenyegetés miatt perbe hívták a rendőrséget. Az érintettek védőügyvédje, Kincses Előd úgy véli, mégiscsak érdemes volt pereskedni. A törvényszéki ítélet indoklásából ugyanis kiderül, hogy a Valentin Bretfelean által vezetett intézmény nem csak rosszindulatúan, de teljesen szakszerűtlenül járt el. Ugyanis sokan megriadva a szokatlanul nagy pénzbírságtól, azonnal engedelmeskedtek a felszólításnak, mások viszont a törvényszéken keresték igazukat.
A pereskedők elsősorban azt szerették volna elérni, hogy az igazságszolgáltatás mondja ki, a kétnyelvű utcanévtábla semmiképp nem számít reklámfeliratnak, kihelyezése pedig nem sért törvényt, mihelyt éppen a hazai és nemzetközi jogszabályok teszik kötelezővé azok kifüggesztését. Bár több önkormányzati határozat is született erről, Dorin Florea polgármester évek óta ellenzi a jogszabály és a tanácsi döntések életbe ültetését.
Kincses Előd, aki pro bono vállalta a jogi képviseletet, a pereskedők nevében elmondta, hogy a napokban megfellebbezi az ítéletet. „Ha valakit megfenyegetnek egy 50 ezer lejes pénzbírsággal, ráadásul nagyon sok táblát leszereltetnek, egyértelmű, hogy megfélemlítés történt, és cáfolandó az ítélet indoklása” – állítja az ügyvéd. A törvényszéki ítélet indoklásában ugyanis az áll, hogy a vétkességi felelősség fennállását nem bizonyították a felperesek, ezért a rendőrség nem kötelezhető fájdalomdíj fizetésére.
Kincses Előd az indoklás jó oldalait is kiemelte. A megyei törvényszék szerint bár a rendőrségi eljárás a törvényesség látszatát keltette, lényegében a törvény értelmezése a hozzá nem értés és a visszaélés mezsgyéjén mozgott.
Lapunk megkeresésére Valentin Bretfelean nem kívánta kommentálni egyik bírósági ítéletet sem. Mint mondotta, az ellene indított pereket megnyerte, az intézmény elleni perek kimeneteléről nem tehet.
Szigeti Enikő, a CEMO vezetője lapunknak leszögezte, a jogerős ítélet birtokában úgy döntöttek, a közeljövőben folytatják a táblaszerelést.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

2016. április 28.

Marosvásárhely történetének legfontosabb dokumentuma – fotón kiállítva
Megtekinthető a Bethlen Gábor 1616. április 29-én kelt kiváltságleveléről, Marosvásárhely címeréről és pecsétjéről készített fotó a Maros Megyei Múzeum várbeli épületében szervezett kiállításon.
A csütörtöki megnyitón Soós Zoltán múzeumigazgató elmondta, érdekes módon nem a törökök és tatárok jelentettek fenyegetést a marosvásárhelyiek számára, hanem az osztrák birodalom, Basta tábornok hadserege, amely kíméletlenül mészárolta a lakosságot. A várépítés igénye is ezért fogalmazódott meg és kezdődött el 1602-ben Borsos Tamás és Nagy Szabó Ferenc városvezetők idején, majd 1658-ban fejeződött be.
Györfi Zalán és Sárándi Tamás, a múzeum munkatársai, a kiállítás szervezői a tárlaton látható tablókról, az ott bemutatott kiváltságlevélről, a városcímerről és pecsétről beszéltek. Mivel az eredeti, Marosvásárhely történetében legfontosabb iratot az Állami Levéltár őrzi, és afölött a belügyminisztérium rendelkezik, a nagyközönség nem láthatja – mondta Györfi Zalán. A kiváltságlevél tartalmáról Sárándi Tamás beszélt, alapdokumentumnak nevezte azt, amelynek révén Marosvásárhely is bekerült az erdélyi elit városok sorába, mint Szeben, Brassó, Kolozsvár, még ha nem is sikerült fejlődésben soha utolérnie azokat.
Antal Erika
Székelyhon.ro



lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 | 751-770




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998