Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8256 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 8251-8256
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szabadsag

1990. november 7.

Bethlen Béla /1888-1989/ életútjára emlékezett Gaal György abból az alkalomból, hogy kiadták Romsics Ignác bevezetőjével önéletírását Észak-Erdély kormánybiztosa voltam /Zrínyi Kiadó, Budapest, 1989/ címmel. Bethlen Béla a bécsi döntés után Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánja lett. A kényesnek számító, román többségű megyékben közmegelégedésre képviselte a hatalmat. Magyarország német megszállásakor lemondott, majd 1944 augusztusában vállalt igen kényes funkciót, Észak-Erdély polgári kormánybiztosa lett. Megmentette a Torda környéki zsidóságot a deportálástól, hatályon kívül helyezte a kolozsvári kiürítési parancsot. 1945-ben letartóztatták, majd szabadon engedték, 1946-ban újra elvitték és öt évre ítélték. 1952-ben felajánlották a magyar állampolgárságot, de nem fogadta el. Erre tovább tartották börtönben, 1954-ig. Ezután munkásként kereste kenyerét. Gróf Bethlen Bélának még életében sikerült Magyarországra kijuttatni emlékiratait. /Gaal György: Az emlékíró Bethlen Béla. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

1990. november 13.

Kolozsváron megtartották az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tisztújító közgyűlését. A 305 küldött meghallgatta a leköszönő választmány beszámolóját, majd megválasztották az új vezetőséget. Az új vezetőség tagjai között van többek között Herédi Gusztáv, Dáné Tibor, Tőkés Elek, Dávid Gyula, Kántor Lajos, Balázs Sándor, Kötő József, Nagy Károly, Szőcs Judit és Molnos Lajos. Az új választmány Buchwald Pétert választották az RMDSZ Kolozs megyei elnökének, Kapcza Imrét, Bucur Ildikót és Csomortányi Istvánt alelnököknek, Pállfy Zoltánt pedig a megyei szervezet titkárának. Buchwald Péter 54 éves kutatóvegyész, a Gyógyszerkémiai Intézet főkutatója, több szakkönyvet írt. /(K.N.K.): RMDSZ tisztújítás után. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

1990. november 20.

Az EBEÉ párizsi csúcstalálkozója nov. 19-én kezdődött, ezen felszólalt Iliescu elnök is. Hangsúlyozta, hogy az EBEÉ-országoknak ragaszkodni kell az emberi jogok tiszteletben tartásához, ide sorolta a nemzeti kisebbségek jogait is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./ Iliescu elnök találkozott Mitterand elnökkel. A megbeszélések középpontjában a két ország közötti kapcsolatokra vonatkozó problémák álltak. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ A román küldöttség tagjaként Domokos Géza, az RMDSZ elnöke is elutazott. Az RMDSZ vezetősége tisztában volt vele, hogy jelenléte kirakatjellegű is lehet, de arra gondoltak, hogy Domokos Géza a francia fővárosban szót ejthet az RMDSZ-ről, a romániai magyarságról. /(K.N.K.): Miért ment Párizsba Domokos Géza? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

1991. január 5.

Az RMDSZ Kolozs megyei vezetősége Ilie Caliannak, az Adevarul de Cluj főszerkesztőjének írt nyílt levelében felteszi a kérdést, hogy a lapban három folytatásban megjelent, Radu Ceontea szenátorral készült interjú, ez a faji gyűlöletre uszító, a magyar nemzetiséget fenyegető szöveg hogyan szolgálja a nemzeti megbékélés ügyét. /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

1991. január 26.

Az öbölválságra hivatkozva a vámőrséget a Román Hírszerző Szolgálatnak /SRI/ rendelték alá, ez a szerv senkinek sem tartozik elszámolással. Szigorú a vámvizsgálat, aki többször volt már külföldön, azt visszafordítják, csak kevés élelmet és egy váltás ruhát lehet kivinni, továbbá igazolást kérnek: szabadságon van-e az illető. /Lokodi András: Mi újság a határon? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

1991. január 31.

Máramarosszigeten jan. 27-én éjjel provokáció történt, a főtéren álló Ioan Mihail de Apsa szobor nyakába egy máltai lovagrendet szimbolizáló keresztet tettek és egy fordítva állított magyar kokárdát. Az RMDSZ máramarosi vezetősége nyilatkozatban ítélte el ezt a provokációt. Apsa a két nép együttélésének szószólója volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. Erre emlékezett a Máramarosszigeti Napló hetilap az elmúlt év során. A provokációval éket akarnak verni a két nép közé, hasonlóan ahhoz, ahogy 1990. márc. 10-én az Eminescu utcai iskola Petőfi domborművét meggyalázták. /Mazalik Alfréd: Elhibázott Provokáció. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., a Máramarosszigeti RMDSZ nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

1991. február 5.

Dr. Kapcza Imre /Kolozsvár/ terjedelmes írásában durva kirohanást intézett Szőcs Géza ellen, többek között azt állítva, hogy csak részben számolt el egy 4000 dolláros adománnyal, továbbá Budapest mellett villát építtet, azonkívül felvetette, szükség van-e Szőcs Géza gyakori külföldi utazásaira. /Dr. Kapcza Imre: Egyébként következetesen becsületes. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ Előzmény: 1072 és 1112. sz. jegyzet.

1991. február 8.

A romániai zsidóság holokausztja eddig tabutéma volt, nemrég először rendeztek hivatalos megemlékezést. A fiatalabb generációk nem tudhatnak a történtekről: gyújtogatásokról, mészárlásokról, nyilatkozta dr. Moses Rosen főrabbi. Antonescu kormányának köszönhetően Romániában zajlottak le az első európai fasiszta pogromok: 1941. jan. 21-23-a között Bukarestben, jún. 29-én Isasiban, július-októberben Besszarábiában és Bukovinában, októberben Transznisztriában összesen 300 ezer áldozatot kívánó öldöklés. A jelenlegi időkben valóságos mozgalom indult Ion Antonescu rehabilitálásáért. Több cikkben tagadják a zsidók ellen 1941-ben elkövetett népirtást. /Winter Péter: Beszélgetés Õeminenciája dr. Moses Rosen főrabbival. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

1991. február 13.

A Kriza János Néprajzi Társaság nov. 16-án tartott kolozsvári vándorgyűlésének témája az Oral History volt, vagyis a személyes történelem, pontosabban az emlékező történelem. A népi epika és az igaz történetek kérdésével foglalkozott Nagy Olga. A felszólalók között volt Vöő Gabriella, Gagyi József, Bíró Zoltán, Vetési László lelkész, Péntek János professzor, Egyed Emese, Mohay Tamás /Budapest/, Keszeg Vilmos és Balázs Lajos. /Oral History. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1991. február 18.

Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya nyilatkozatban /Vádak és tények címmel/ utasította vissza és rágalmazásnak minősítette dr. Kapcza Imrének a Szabadság dec. 5-i számában megjelent, Szőcs Gézát támadó "Egyébként következetesen becsületes" című cikkét. Dr. Kapcza Imre írásában "le akarja járatni a szövetség egyik országos alelnökét, Szőcs Gézát." Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya pontról pontra cáfolta Kapcza Imre állításait. /Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

1991. február 20.

1991. jan. 16-án alakult meg Szilágycsehen a Tövishát Társaság, Baksai Károly, az RMDSZ helyi elnöke vázolta az elképzeléseket. A Szilágyság általában, de különösen Tövishát elhanyagolt terület, a század elején készült Petri Mór Szilágy vármegye monográphiája című hatkötetes munkája 1902-ben jelent meg, azóta is ez az egyedüli monográfia, bár jelentek meg kiegészítő, hézagpótló könyvek. A vidék történelméről füzeteket szeretnének kiadni. /RMDSZ kezdeményezésre magalakult a Tövishát Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

1991. február 21.

Nemrégiben Románia parlamentje elé terjesztették a múlt év márciusi, marosvásárhelyi véres eseményekről szóló jelentést. Azonban az eseményeket követően elítélt magyarokról és cigányokról senki sem szólt. Az államhatalom képviselői és a visszarendeződés érdekeltjei előszeretettel használják fel az igazságszolgáltatást. Ezek a sötét erők már a marosvásárhelyi események előtt szövetséget kötöttek a soviniszta-fasiszta csoportokkal, s az 1990. márciusi pogrom után a magyar és cigány lakosságot bűnbakként üldözik. Tavaly márciusban kezdték meg a marosvásárhelyi bíróságon Tóth Árpád, Sütő József, Szilágyi József, Szilveszter-Kis Péter, Lőrincz József és Puczi Béla /a jelentés szerint három magyar és három cigány/ 2696/1990. sz. ügyének tárgyalását. A vádlottakat márc. 28-án előzetes letartóztatásba helyezték, fogva tartásukat dec. 18-án szüntették meg. Azért akarják őket elítélni, mert a Marosvásárhelyre vezető országúton, Marosszentgyörgy területén torlaszt emeltek, hogy az agresszorok ne tudjanak Marosvásárhelyre bejutni. Öt évi börtönre ítélte a marosvásárhelyi bíróság 1990. okt. 16-án Szabadi Ferenc betegápolót. Szabadi állítólag a márciusi összecsapás román sebesültjeit kórházba szállítás után bántalmazta. Jogos önvédelmet gyakoroltak a román támadás elhárítására a perbefogottak: Vajda Domokos, Puczi Kálmán, Papp István és 21 társa, Hajdú Károly, Rostás Demeter és 9 társa, Máthé Lajos. A jogos önvédelem dacára gyilkossági kísérlettel vádolják Papp Andrást és 6 társát. Azok a románok, akikről bebizonyosodott, hogy három magyart meggyilkoltak, nem kerültek börtönbe. A megfélemlítés folytatódik. 1990. dec. 9-én például három hónapos fogházbüntetésre ítélték Nagy Árpád mezőpaniti lakost, mert két nyelven írta ki a községházára: Primaria Panet Polgármester Háza Mezőpanit. Fekete László Elődöt 1990. dec. 6-án azért ítélték két hónapra, mert a vonaton szidta Vatra Romanescát, Iliescu elnököt és a Nemzeti Megmentési Frontot. /Marosvásárhelyi dosszié. Ami nincs a román kormányjelentésben. = Népszabadság, febr. 21. ? A cikket a kolozsvári Szabadságból vette át a lap./

1991. február 27.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke a Nép- és Lakásszámláló Bizottsághoz írott levelében tiltakozott amiatt, hogy az anyanyelvnél külön szerepel a székely nyelv, ugyanígy külön a székely nemzetiség. Kéri annak a döntésnek a megváltoztatását, hogy az anyanyelv és a nemzetiség kódolása nem az adatok felvételekor történik, hanem azt egy harmadik személy végzi. /Az 1992-es Központi Nép- és Lakásszámláló Bizottsághoz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

1991. március 8.

Kincses Előd, a marosvásárhelyi események koronatanúja /akinek távoznia kellett az országból/ összefoglalta a marosvásárhelyi jelentés hiányosságait. A jelentés szerint a pogromoknak szükségszerűen be kellett következniük, mert ez az ár, amit fizetni kellett a demokratizálódásért. Valójában a pogromok a demokratizálódás megakadályozását, a szekuritate visszaállítását célozták. A jelentés nem szól a megyei Nemzeti Megmentési Front jan. 19-i határozatáról: szept. 1-jétől vissza kell állítani a Bolyai Farkas Líceumot magyar, a Papiu Líceumot román intézményként, kijelentve, hogy de jure jan. 19-től mindkét intézményt ilyen jellegűnek nyilvánítják. Ez igazolja, hogy a magyar iskolák visszaállítását Marosvásárhely románjainak többsége helyeselte. Ebből következik, hogy a jogos magyar követelés csak ürügy volt a magyarellenes hangulatkeltésre. A Romániába szállított magyar könyvekkel kapcsolatban elmondható, hogy besszarábiai románoknak százezer számra küldenek román könyveket. A jelentésből kimaradt, hogy a Vatra Romaneasca már februárban elhatározta: márc. 15-ét magyarellenes propagandára kell felhasználni. A márc. 16-i gyógyszertári csatáról a jelentés nem mondja ki, hogy a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának határozata értelmében a város valamennyi gyógyszertárára visszakerült a román mellé a magyar gyógyszertár felirat is. A márc. 19-i eseményekről szóló jelentés nem tartalmazza, hogy a tüntetést, Kincses Előd foglyul ejtését és alelnöki tisztségéről való lemondatását Ion Judea ezredes, a Vatra Romaneasca vezetőségének megbízásából szervezte meg. ? Felvételek igazolják, hogy a román tüntetők a főtéren bevárták a felfegyverzett román parasztok megérkezését, és együtt mentek az RMDSZ-székházhoz. A jelentés elhallhatja, hogy a Maros megyei vezetés felkérte Ion Iliescut, hogy utazzon Marosvásárhelyre, azonban Iliescu azt válaszolta, ilyen feszült helyzetben nem utazik a városba. A jelentés nem említi, hogy Constantin Cojocaru tábornok, Maros megye katonai parancsnoka megtagadta Kincses Elődnek, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa /NEIT/ alelnökének felszólítása teljesítését. Kincses azt követelte, hogy a magyar és román tüntetőket a hadsereg válassza szét, és biztosítsa Marosvásárhely védelmét az esetleges újabb beözönlés ellen. A Maros megyei ügyészség azonosította Csipor Sntal, Gémesi István és Kiss Zoltán gyilkosait, de nem helyezte őket vád alá. Sütő András egyik bántalmazóját is azonosították, de nem gyilkossági kísérletért, hanem csendháborításért vonták felelősségre. Vasile Tira őrnagy, aki irányította Sütő András elleni támadást, Formanek Ferenc és Pécsi Ferenc szatmári NEIT-vezetők foglyulejtését és lemondatását, még mindig szabadlábon van, a hadsereg állományában. Nem vonták felelősségre Ion Judea ezredest, Ion Seriescu tábornokot, Gheorghe Gambra ezredes rendőrparancsnokot és Constantin Cojocaru tábornokot. /Kincses Előd: A marosvásárhelyi jelentés hiányosságai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

1991. március 19.

Buracu kénytelen újra állást foglalni Kolozs megye vezetésének lapja, a Mesagerul Transilvania ismétlődő, agresszív támadásai miatt. Ez az újság, felhagyva tájékoztatási kötelezettségével, a gyűlölet, a viszály, az etnikumok közötti bizalmatlanság elmélyítésén munkálkodik. rendszeresen támadja és alaptalan vádakkal illeti Buracut, holott ő 1990 augusztusáig, amíg vezető volt, a társadalmi és etnikai egyensúly fenntartásán munkálkodott. Tevékenységéről bármikor hajlandó elszámolni. /Dr. Octavian Buracu: A Mesagerul Transilvan figyelmébe ajánlom. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

1991. március 20.

Oroszhegy lakói kérik Iliescut, részesítse kegyelemben a Legfelsőbb Törvényszék által 1990. okt. 13-án 15 évre ítélt négy oroszhegyi lakost, Nagy Istvánt, Ambrus Pált, Vass Kiss Elődöt és Nagy Imrét. Az ország más területein is történtek 1989 decemberében rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. Az Udvarhely széki RMDSZ választmánya kéri valamennyi tagszervezetet, hogy ezt a beadványt aláírásukkal támogassák. /Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének és valamennyi emberjogi szervezet vezetőségének. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

1991. március 21.

Az RMDSZ a márc. 15-i megemlékezésen rész vett százezrek nevében köszönetet mondott a megértésért, a támogatásért az illetékes szervezeteknek és a hatóságoknak. Kivételek voltak, de csak elszigetelt esetek. /Köszönet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

1991. április 17.

A kolozsvári színjátszás 200. évfordulóját ünneplő eseménysorozat keretében kezdeményezték az Állami Magyar Színház támogatására Színpártoló Egyesület megalakítását Kolozsvárott. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

1991. április 17.

Kolozsváron egy fél éve alakult meg Dr. Moshe Carmilly Judaisztikai és Zsidó Történelmi Intézet, mondta el maga Carmilly professzor. Az intézet célja a zsidó tudomány terjesztése, ennek révén közelebb hozni a nem zsidó világot Izraelhez. Az előző napokban nemzetközi tudományos szimpóziumot tartottak A romániai zsidók története és kultúrája címmel. A konferencia megszervezése munkáját dr. Gyémánt László főkutató érdeme. Dr. Moshe Carmilly a harmincas évek végén és a negyvenes évek elején Kolozsvár főrabbija volt, akkor még Weinberger Mózes néven, jelenleg Amerikában él. Az erdélyi zsidóság nyelvileg a magyar kultúrához kötődött. Nagyváradon Kecskeméti főrabbi iskolájában a román tiltó rendelkezések ellenére végig magyarul tanítottak. Carmilly professzor szeretettel emlékezett Márton Áron püspökre, aki éles hangú levélben tiltakozott a zsidóüldözés ellen. /Németh Júlia: Anyanyelvem magyar, de a zsidó néphez tartozom - lapunknak nyilatkozik dr. Moshe Carmilly professzor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

1991. április 18.

Ápr. 18-án kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett Francois Mitterrand elnök, kíséretében volt Roland Dumas külügyminiszter. Mitterrand találkozott Iliescu elnökkel, majd felszólalt a parlamentben, hangsúlyozta a kisebbségi jogok fontosságát, este pedig román értelmiségiekkel találkozott. Látogatása idején kormányellenes tüntetés is zajlott. Ápr. 19-én Mitterrand a francia nagykövetségen találkozott az ellenzék képviselőivel, majd Iasiba ment, ahol felavatta a Francia Kultúra Házát. Mitterrand kíséretében volt Dumas külügyminiszter, aki román kollégájával, Nastaséval tárgyalást kezdett a két ország közötti barátsági szerződés megkötésének tervéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Domokos Géza, az RMDSZ elnöke felvázolta, miről beszélt a francia elnökkel. Elmondta, hogy ma is él a kisebbségellenes nacionalista politika, még a kormány politikájában is. Elfogadhatatlan, hogy a többség döntsön olyan kérdésekben, amely a romániai magyarság jövőjét, jogkörét illeti. Hangsúlyozta, hogy egyenjogúan akarnak élni, az ezeréves hagyományokra építve, a román néppel és a többi kisebbséggel Erdélyben, Romániában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Mitterrand elnök ápr. 19-én Bukarestben sajtóértekezletet tartotta, ahol a Vatra Romaneasca szóvivőnője felszólította az elnököt, hogy tisztázza magát. Mitterrand ugyanis egy Magyarországgal kapcsolatos tavalyi kijelentését a román külügyminisztériumban félreértelmezték. A Vatra szóvivője kifejtette a francia elnöknek, hogy a román népnek az ország területén élő tizenegy kisebbség egyikével sincs problémája, csak a magyarokkal. A szóvivő még hozzátette: reméli, eljön az az idő, amikor minden román Nagy-Románia területén élhet. Miterrand válaszában leszögezte, ha egyetértene a kérdezővel Nagy-Románia vonatkozásában, akkor ezzel jóváhagyná az ország dél, keleti, sőt nyugati határrevízióját, s így még élesebb támadásoknak tenné ki magát, mint amilyenek budapesti nyilatkozata miatt érték. Miterrand hangsúlyozta: a legtöbb kelet-európai országban élnek kisebbségek, ezért jogaikat általánosan kell meghatározni és szabályozni. /Francois Mitterrand elnök a kisebbségekről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

1991. április 23.

Király Károly szenátor, a parlament alelnöke vezetésével ápr. 22-én háromtagú RMDSZ-delegáció érkezett Budapestre. Király Károly ápr. 23-án részt vett az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága ülésén. Király Károly leszögezte, hogy a romániai magyar kisebbségre nehezedő nacionalista, sovén nyomás enyhült az utóbbi hónapokban. Király Károly beszélt az alkotmány kisebbségellenes paragrafusairól, így például az oktatásban a román nyelvet kizárólagossá tevő rendelkezésről és arról, amely megtiltja az etnikai alapon történő pártalapítást. Segítséget kért a magyar televízióadás vételi lehetőségeinek kiterjesztésében, valamint az anyanyelvi oktatás terén. Király Károlyt fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök. / Király Károly nyilatkozata a magyar kisebbség helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1991. május 8.

Molnos Lajos a román televízióban látta az egri tanácskozásról készített filmet. Azon tűnődött, miért nem hívták meg az RMDSZ-t a konferenciára. Kifejtette nézetét: csatát vesztett sereget nem szabad minden esetben vert seregnek minősíteni. A csatát vesztett seregnek vigyáznia kell arra, hogy soha ne higgye, hogy ő megvert, legyőzött sereg. Illyefalván például építkeznek, ahogy a tévé is mutatta. A lelkipásztor elmondta, hogy felújítanak. Azt, amit egy előző korszak lerombolt. Az öt lerombolt bástyából egy már újra ép. /Molnos Lajos: Egy bástya? két bástya. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

1991. május 13.

Magyarországi vállalatok és vállalkozók jószolgálati küldöttsége Veress Péter nyugalmazott külkereskedelmi miniszter, a Magyar-Román Társaság ügyvezető elnöke vezetésével máj. 13-án Kolozsvárra látogatott. A vendégek a kolozsvári vállalkozókkal négy szekcióban folytattak megbeszélést: bank és pénzügy, nemzetközi kereskedelem, vendéglátás, management, ipari és mezőgazdasági kérdések. A küldöttség a következő napokban hasonló tárgyalást folytat Csíkszeredában, Ploiestiben és Bukarestben. /T. Sz. Z.: Magyar jószolgálati gazdasági küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1991. május 14.

Néhány napja Romániába érkezett dr. Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke Bálint-Pataki József és Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsosok társaságában. A magyar politikusokat elkísérik Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára és más RMDSZ-vezetők. Az államtitkár Nagyváradon találkozott az egyházi vezetőkkel, az RMDSZ megyei vezetőségével, nagyváradi értelmiségiekkel, majd Nagysomkúton részt vett Szilágyi Domokos emléktáblájának felavatásán. Máj. 11-én Kolozsváron az RMDSZ székházában találkozott a magyarság politikai, kulturális és tudományos életének képviselőivel, majd Csiha Kálmán református püspök meghívására találkozott az egyházak vezetőivel. Máj. 12-én, vasárnap dr. Enzt Géza találkozott Grigore Zanc prefektussal, majd Czirják Árpád kanonok és a római katolikus egyház vendége volt, délben a KMDSZ és a MADISZ székházában a város magyar fiatalságával tartott eszmecserét. Délután Nagyenyedre látogattak, majd este Gyulafehérváron a katolikus püspökség látta őket vendégül. Innen Balázsfalvára indultak, ahol Todea görög katolikus püspökkel találkoztak, a következő úti cél Medgyes és Székelyudvarhely volt. Máj. 13-án Sepsiszentgyörgy és Brassó meglátogatása után Bukarestbe érkezik az államtitkár, ahol találkozik az RMDSZ parlamenti csoportjával és Domokos Géza elnökkel. Ezután nem hivatalos megbeszéléseket folytat román politikusokkal. Dr. Entz Géza máj, 18-án részt vesz a csíksomlyói búcsún. /Nem hivatalos látogatáson Romániában tartózkodik dr. Entz Géza államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1991. május 18.

Tőkés László püspök felhívással fordult a romániai és nemzetközi közvéleményhez, erkölcsi támogatást kérve a hazai kisebbségellenes és antidemokratikus diverzió leleplezése érdekében. "Meggyőződésemnek adok hangot, hogy térségünkben újból kiéleződött nemzeti ellentétek egyetlen lehetséges megoldását az érdekelt országok demokratizálódása, minden nép és kisebbségi csoport kollektív jogainak biztosítása, a tolerancia és a megbékélés jelenti" írta többek között a Rompress hírügynökségnek eljuttatott felhívásában. Romániában "újabb magyarellenes kampány kezdődött." Erre ürügyként az egri konferencia szolgált, melyet a helyi Erdély Társaság szervezett Erdély múltja és jövője címen. /Tőkés László püspök felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ A hivatalos politika rangjára emelt magyarellenesség célja a magyarság megfosztása egyéni és kollektív jogaitól, továbbá az RMDSZ tagságának megfélemlítése, áll a felhívásban. /MTI, máj. 14./

1991. május 18.

Ha nem lett volna az egri tanácskozás, lett volna más, állapította meg Pillich László parlamenti képviselő. A Nemzeti Megmentési Front népszerűsége csökken, országféltéssel próbálnak némi tőkét kovácsolni. Az elhatárolódás sem volt minden magyar számára rokonszenves. Miféle demokrácia az, amely nem tudja elviselni, ha olyanokat fogalmaznak meg, amelyek nem tetszenek neki. Az emigrációt nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Sok jószándékú, segítőkész emberről van szó, akik még nem vették tudomásul, hogy a romániai magyarságnak van érdekképviseleti szerve, az RMDSZ. Az emigráció a Ceausescu-diktatúra idején szervezte a diktatúraellenes nemzetközi közvéleményt. /Orbán Ferenc: Az együttélés közös gond. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

1991. május 19.

Máj. 18-19-én Gyergyószárhegyen szervezték meg az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ megalakulásának százéves évfordulója alkalmából az ünnepi találkozót. Az EKE jogutódja, a Kárpát Turista Egyesület vezetői /elnök: dr. Tövissi József ny. egyetemi adjunktus/ voltak jelen és mondtak beszédet. Ökumenikus istentisztelet után következtek a fölolvasások. Gyergyószárhegyet és a művésztelepet Simó András helyi tanár, illetve Borsos Júlia muzeológus mutatta be, Kristó András az EKE csíkszéki, dr. Vofkori László az udvarhelyszéki, Kisgyörgy Zoltán pedig a háromszéki szakosztályról adott ismertetőt. /László Ferenc: Az EKE gyergyószárhegyi centenáriumi találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

1991. május 22.

Iliescu elnök fogadta a romániai magyar egyházi vezetőket, akik megismételték az előzőleg közös levelükben /máj. 8./ foglalt kérdéseket, sürgették az anyanyelvi oktatás biztosítását, az egyházakat anyagi és erkölcsi jogaikba visszahelyező törvényt, sérelmezték az alkotmánytervezet nemzetiségi jogokat csorbító cikkelyeit. /Püspökeink Iliescu elnöknél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

1991. május 24.

A bukaresti tévében váratlanul feltűnt Hajdu Győző, a Ceausescu-rendszer egyik legnegatívabb figurája, éppen az RMDSZ kongresszusának első napján, máj. 24-én, kifejtve, hogy megalakította Bukarestben az Együtt-Impreuna Egyesületet. Nem helyes, hogy az RMDSZ az egyetlen nemzetiségi képviselet, szükség van másik szervezetre is, mondta. Magyarázgatta a Ceausescu-korszakbeli szereplését: tévedhetett, de soha nem volt áruló. /Szász János: Együtt, de kivel? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29., MTI/

1991. május 24.

Magyarországon a Református Alapítvány nagydíját Gelu Pateanunak ítélték oda februárban. Gelu Pateanu ötvennél több kötet fordításával próbálta javítani a román-magyar kapcsolatokat. Már 1978-ban felkereste őt egy belügyes, elmondva, hogy megbízása van az őrzésére. A hatalom eljárt ellene, megrendezett kábítószer-kereskedés ügyébe próbálták belekeverni, nemzetközi segítséggel sikerült ebből kikerülnie. Az írószövetség segítségét is kérte, de azt válaszolták, így jár, aki nem válogatja meg barátait. "Elköltöztem hát magyar barátaim közé Énlakára, majd Etédre. Tíz évig éltem ott, tapasztalataimat készülőfélben levő munkámban, az Erdély könyvében dolgozom fel." Az 1989-es változás után a Vatra Romaneasca hevesen támadta őt, állandóan fenyegették, olyannyira, hogy a falubeliek önkéntes őrséget szervezek háza köré. Telefonon fenyegették, még gyermekeit is, hogy miként fogják kínozni, felakasztani őket. 1990. márc. 15-én rálőttek az autóra, amelyben hazafele ment. Végül áttelepedett Magyarországra. Folyik a visszarendeződés Romániában. "Ezért a román értelmiséget teszem felelőssé, amely még most is politikai függésben él és manipulálható. "Megfogadtam, hogy soha többé nem lépek román felségterületre." - jelentette ki. Gyermekei szeretnének hazalátogatni, "de sajnos, képes lennék elhinni saját nemzetemről, hogy rajtuk állnának bosszút azokért, amiket én mondok." /Lokodi András: Soha többé nem lépek román felségterületre. Exkluzív interjú Gelu Pateanuval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 8251-8256




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998