Intézménymutató:
Temesvari Romai Katolikus Puspokseg/Egyhazmegye
2007. március 4.
A temesvári római katolikus egyházmegye Caritas-szervezete és a temesvári püspökség közös érdemoklevelét adták át Marossy Zoltán temesi alprefektusnak, aki munkáját éppen a bánsági árvízkor kezdte. Az ő feladata volt irányítani a lakosság ki- és visszaköltöztetését, a segélyek fogadását, elraktározását, elosztását. Hathatós újjáépítési programot kellett kidolgozni és azt a lehető legrövidebb idő alatt végre is hajtani. Ebben elért eredményei, sikerei elismeréséül kapta Marossy alprefektus az érdemoklevelet. Beszélgetés Temes megyei alprefektussal Marossy Zoltán elmondta, hogy családját kitelepítették, csak évek múlva költözhettek Temesvárra. Marossy Zoltán műszaki egyetemet végzett, 2005 januárja óta alprefektus. /A bánsági közösség talpraállításáért. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 4./
2007. március 4.
A temesvári római katolikus egyházmegye Caritas-szervezete és a temesvári püspökség közös érdemoklevelét adták át Marossy Zoltán temesi alprefektusnak, aki munkáját éppen a bánsági árvízkor kezdte. Az ő feladata volt irányítani a lakosság ki- és visszaköltöztetését, a segélyek fogadását, elraktározását, elosztását. Hathatós újjáépítési programot kellett kidolgozni és azt a lehető legrövidebb idő alatt végre is hajtani. Ebben elért eredményei, sikerei elismeréséül kapta Marossy alprefektus az érdemoklevelet. Beszélgetés Temes megyei alprefektussal Marossy Zoltán elmondta, hogy családját kitelepítették, csak évek múlva költözhettek Temesvárra. Marossy Zoltán műszaki egyetemet végzett, 2005 januárja óta alprefektus. /A bánsági közösség talpraállításáért. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 4./
2007. április 21.
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamata során a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumnak otthont adó épület visszakerült a temesvári római katolikus püspökség tulajdonába. A telekkönyvezést követően márciusban a tanintézet vezetősége és a püspökség aláírhatta a 30 évre szóló bérleti szerződést, amely szeptemberben, az új tanév megkezdésekor lép életbe. A két fél most már csupán a városi polgármesteri hivatal beleegyezésére vár. Az egyházmegye területén több mint harminc visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban működik iskola, óvoda. Többel sikerült bérleti szerződést kötni, tájékoztatott Böcskei László általános helynök. Van olyan épület, amelyet csak részben kaptak vissza, illetve több olyan eset is létezik, ahol a püspökség kezdeményezései a település vezetősége vagy a bérlő elzárkózásába, közömbösségébe ütközött. Ilyen például a lippai iskola esete; a média több ízben is szétkürtölte a helyi hatóságok kifogásait, de ők az ingatlan jogos tulajdonosával – a püspökséggel – nem vették fel a kapcsolatot. /S. E. : Újabb megegyezés született. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./
2007. május 5.
A temesvári egyházmegye egyik műemlék temploma a máriaradnai bazilika, amelynek felújítása már az elmúlt esztendő őszén elkezdődött. A tatarozás jelenlegi szakaszáról Reinholz András esperes, radnai plébános elmondta, befejezik az állványok felállítását. Támogatást kaptak Németországból, mások is segítettek. A kegytemplomot csakis közös összefogással tudják felújítani. A templom körüli parkot, a mögötte lévő dombra vezető keresztutat is tisztán kell tartani, önkéntes munkát is várnak. Tavaly például hatvanezren keresték fel a templomot. Idén még több zarándokra, látogatóra számítanak. /(S. E.): “Kegytemplomunkat csak közös összefogással tudjuk felújítani”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./
2007. június 7.
Nem rendeződnek a félreértések az aradi minorita rendház és plébánia kapcsán. A katolikus egyház belső gondjainak orvoslására hierarchikus útvonal van: plébános, esperes, püspökség, a szerzetesek esetében házfőnök, tartományfőnök és rendfőnök. A hívek itt egyéni gondjaikat vethetik fel, a közös gondok megbeszélésére működik az egyháztanács, amely a plébánia híveit képviseli. A május 10-i számban írt cikkből kiderül, hogy “máris költözniük kell”, de tavaly április 1-jéig hosszabbították meg a máltaiak bérleti szerződését. Akkor mit jelent a máris szó? A Gájban épült (ugyancsak egyházi) Máltai Ház, kb. 10 helyiséggel egy éve készen és üresen várja a beköltözőket. A minorita rendház nagyon sokat segítette a Csikyt. Az önállóvá váláskor anyagilag is, előtte két-három állandó tanteremmel (felújítva, víz, villany, fűtés). A hála az volt, hogy év elején az igazgató azt kérdezte: melyik osztály megy Bangladesbe? Még szimbolikusan sem takarítottak a diákok után. A temesvári római katolikus püspökséggel a Városháza (személyesen Bognár Levente alpolgármester) és az iskola vezetősége egyezkedett, 50 évre, mindhárom fél és az aradi magyar diákság javára. /Matekovits Mihály: Álljunk meg... = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./ Előzmény: (irházi): Mennie kell a Máltai Segélyszolgálatnak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10.
2007. június 23.
A németországi Szent Gellért Társaság kezdeményezésére 2002-ben adatgyűjtés kezdődött a romániai kommunista rendszer egyházi és világi üldözötteit, mártírjait bemutató könyv elkészítéséhez. Martiri pentru Hristos din Romania, in perioada regimului comunist címmel a kötet idén elkészült, és 243, a román ortodox, a római katolikus, valamint a protestáns egyházhoz tartozó pap, szerzetes, illetve világi személy életét, meghurcoltatásának és halálának történetét tartalmazza. A könyvet június 18-án mutatták be a temesvári román ortodox érsekség székhelyén. A rendezvényen a temesvári római katolikus püspökséget Böcskei László általános helynök képviselte, aki köszönetet mondott Hermann Schuster mérnöknek, a németországi Szent Gellért Társaság elnökének és Franz Wesinger alelnöknek a mű összeállításának kezdeményezéséért, valamint a németországi Püspökkari Konferencia képviselőinek a megjelentetéshez nyújtott jelentős anyagi segítségért. /Könyv a kommunista hatalom mártírjairól. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./
2007. július 8.
A németországi Szent Gellért Társaság kezdeményezésére 2002-ben a romániai kommunista rendszer egyházi és világi üldözötteit, mártírjait bemutató könyv összeállítására adatgyűjtés kezdődött. Martiri pentru Hristos din Romania, in perioada regimului comunist címmel a kötet idén elkészült, és 243, a román ortodox, a római katolikus, valamint a protestáns egyházhoz tartozó pap, szerzetes, illetve világi személy életét, meghurcoltatásának és halálának történetét tartalmazza. A könyvet június 18-án a temesvári román ortodox érsekség székhelyén mutatták be. A rendezvényen a temesvári római katolikus püspökséget Böcskei László általános helynök képviselte. /(Sipos Enikő): Könyv a kommunista hatalom mártírjairól. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./
2007. szeptember 2.
Augusztus 25–26. között változatos programokkal ünnepelték Temes megyében Felsőbencseken a település megalapításának 200. évfordulóját. A rendezvénysorozat keretében augusztus 26-án Roos Márton temesvári megyéspüspök szentmisét mutatott be a helyi templomban, megáldva a nemrég felújított épületet. Ezt követően a hívek a temetőben emlékeztek az elődökre. A templom tatarozása a helyi segélyszervezet és a temesvári püspökség anyagi hozzájárulásával történt. /(Sipos Enikő): Jubileum Felsőbencseken. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 2./
2007. szeptember 21.
Az önkormányzat is jóváhagyta azt a 30 évre szóló bérleti szerződést, amit a Bartók Béla Elméleti Líceum vezetősége és a temesvári római katolikus püspökség (mint az épület tulajdonosa) kötött meg ez év márciusában, és ami szeptembertől lép érvénybe. Így az önálló magyar tannyelvű iskola részesülhet állami és önkormányzati támogatásban, például felhasználhatja a minisztériumtól kormányhatározattal kiutalt 1,2 millió lejnyi összeget, ami a manzárdépítés (új tantermek kialakítása), az új lépcsőház építése, a teljes renoválás költségeinek nagy részét fedezi. /Sipos Enikő: Előrelépés az visszaszolgáltatott iskolaépületek ügyében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./
2007. szeptember 25.
Szeptember 24-én emlékeznek meg Szent Gellértről Nagycsanádon a templomban, a kőkoporsó köré gyűlve papok és hívők. Az egykori csanádi római katolikus egyházmegye alapításának 977., és első püspöke, Szent Gellért halálának 961. évfordulóján zarándokoltak ide a temesvári és szeged-csanádi egyházmegyei plébániák papjai és hívei, Temesvártól Apátfalváig, Makótól Aradig s a bánsági hegyvidékig. Minden évben szeptember 24-én gyűlnek Szent Gellért kőkoporsója köré, hogy megemlékezzenek a mártírhalált halt főpásztorról. A szertartást Roos Márton temesvári megyés püspök vezette, koncelebrált Gyulay Endre nyugalmazott szeged–csanádi püspök. A német, magyar és román nyelvű prédikációt Kovács István buziásfürdői plébános mondta. Az ősi egyházmegye története majdnem ezeréves, de egy emberöltő óta háromfelé szakadt, Magyarország, Szerbia és Románia mai területén terül el. “Hitben azonban egységes maradt. A kapcsolat nagyon jó a három egyházmegye között, ráadásul most a határok sem olyan »gorombák«, mint régebben, s ez megkönnyíti a kapcsolattartást. Lélekben és szellemiségben Szent Gellért összeköt bennünket” – mondta a Nyugati Jelennek Gyulay Endre. /Pataky Lehel Zsolt: Az őscsanádi egyházmegye és első főpásztorának ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./
2007. szeptember 26.
Szilvágyi Zsolt /Temesvár/ ifjúsági lelkész a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy a temesvári római katolikus egyházmegyében hatodik esztendeje pasztorációs terv és program foglalja keretbe a fiataloknak szervezett tevékenységeket. Szeptember elején a hagyományos kiértékelőre is sor került. A találkozón ezúttal mintegy húsz részvevő, fiatalokkal foglalkozó papok, ifjúsági csoportvezetők és csoporttagok mondtak véleményt az eddigi munkáról, illetve dolgozták ki a következő év terveit. A temesvári püspökség keretében működő Egyházmegyei Ifjúsági Központ a hivatást állítja a különböző tevékenységek középpontjába. A tavalyi hatvanegy program négyezer-négyszáz fiatalt vonzott. Ez valamivel kisebb részvételi arányt jelent az eddig megszokottnál. Szilvágyi Zsolt vallja, feladatuk megkeresni és megszólítani az új nemzedékeket. /Sipos Enikő: Következetesség és útkeresés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./
2007. október 13.
A temesvári Római Katolikus Püspökség havonta három nyelven megjelenő folyóirata a Vita Catholica Banatus. Októberi számában kiemelkedő helyet szentelt a Nagyszebenben megtartott 3. Ökumenikus Európai Találkozónak. A folyóirat vezércikkében az új tanévnyitáshoz fűződő gondolatait osztotta meg Pál József Csaba főesperes, a kiadvány főszerkesztője, és hangsúlyozza: “A társadalom három alappillére a család, a hit és az iskola. Ha közülük egyik hiányzik, a társadalom meginog. ” A magyar nyelvű oldalakon beszélgetés olvasható Szilvágyi Zsolt egyházmegyei ifjúsági lelkésszel, továbbá tudósítás a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceum tanévnyitójáról és a Millenniumi templomban /Temesvár/ szervezett orgonafesztivál eseményeiről. /S. E. : Vita Catholica Banatus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2007. november 17.
A temesvári római katolikus püspökség háromnyelvű folyóiratának /Catholica Banatus/ novemberi száma beszámolt arról, hogy 150 éves jubileumát ünnepelte Szörénybuzás római katolikus temploma, továbbá hírt adott a máriaradnai kegytemplom felújítási munkálatairól. /S. E. : Vita Catholica Banatus. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./
2007. december 22.
Megjelent a temesvári püspökség 2008-as évi római katolikus falinaptára. A tavalyi évhez hasonlóan a naptárak idén is magyar, román, német, cseh, horvát, szlovák és bolgár nyelven jelentek meg, amelyek összeállításában segítséget nyújtottak az illető közösségek lelkipásztorai. /Megjelent a 2008-as katolikus falinaptár. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./
2007. december 22.
Sokan írtak már a Csáki Caritasról, és nehéz túltenni a méltatásokon. Tény, hogy a Temes megyei kisváros, Csák ma már fogalom a bánsági köznyelvben. A kilencedik karácsonyt töltik idén a Caritas Öregotthonának lakói, a gyermek- és ifjúsági központ tagjai, valamint az alkalmazottak és önkéntesek. Mára az intézmény felszerelésben – és ami fontosabb: jó hangulatban – túltesz bármelyik nyugati szociális otthonon – mondta Kóbor György római katolikus pap, a Temesvári Egyházmegye volt általános püspöki helynöke, a Csáki Caritas megalapozója és vezetője. A németországi segítséggel létrehozott Caritas ma már egy birodalom: a saját termesztésű gabonából és zöldségből, a saját hizlaldából és húsfeldolgozóból, a saját pékségből kerül asztalra a mindennapi betevő, jövő tavasszal járóbeteg-rendelőt nyitnak meg. Nemzetiségre, vallásra és problémára való tekintet nélkül bárki előtt nyitva áll a kapujuk. Megannyi közhasznú tevékenység, mert a város javát is szolgálja. Ehhez képest a helyhatóság, ha éppen nem gáncsolta, de nem is segítette munkájában az intézményt. Luxusadót számolnak fel például a fűtőolajra, amit a karitatív szervezet vásárol. Az otthonnak hatvan lakója van. /Pataky Lehel Zsolt: Elesettek karácsonya Csákon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./
2008. január 30.
Kräuter Sebestyén temesvári nyugalmazott püspök életének 86. évében hosszú betegség után elhunyt. /Niczkyfalva, 1922. dec. 22. – Temesvár, 2008. jan. 29./ Temesváron Pacha Ágoston megyés püspök szentelte pappá 1946-ban. 1964-ben lett plébános. Esperesként több éven keresztül állt a püspökség szolgálatában. II. János Pál pápa 1990. március 14-én a temesvári egyházmegye főpásztorává nevezte ki. Püspökké 1990. április 28-án szentelték. 1999. augusztus 28-án nyugalomba vonult. Temetése február 1-jén lesz, Temesváron a Szent György Székesegyház kriptájába helyezik elődei mellé. /Elhunyt Msgr. Kräuter Sebestyén ny. temesvári püspök. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./
2008. január 30.
Kräuter Sebestyén temesvári nyugalmazott püspök életének 86. évében hosszú betegség után elhunyt. /Niczkyfalva, 1922. dec. 22. – Temesvár, 2008. jan. 29./ Temesváron Pacha Ágoston megyés püspök szentelte pappá 1946-ban. 1964-ben lett plébános. Esperesként több éven keresztül állt a püspökség szolgálatában. II. János Pál pápa 1990. március 14-én a temesvári egyházmegye főpásztorává nevezte ki. Püspökké 1990. április 28-án szentelték. 1999. augusztus 28-án nyugalomba vonult. Temetése február 1-jén lesz, Temesváron a Szent György Székesegyház kriptájába helyezik elődei mellé. /Elhunyt Msgr. Kräuter Sebestyén ny. temesvári püspök. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./
2008. február 10.
Kräuter Sebestyén nyugalmazott temesvári megyéspüspök életének 86 évében elhunyt. Kräuter Sebestyént /Niczkyfalva, 1922. dec. 22. – Temesvár, 2007. jan. 29./ Pacha Ágoston megyéspüspök szentelte pappá Temesváron 1946-ban. II. János Pál pápa 1990. március 14-én nevezte ki a temesvári egyházmegye püspökévé, 1990. április 28-án szentelték püspökké. 1999. augusztus 28-án vonult nyugalomba. A püspököt február 1-jén helyezték örök nyugalomra Temesváron, a székesegyház kriptájában. A gyászmisét celebrálta és román nyelven szentbeszédet mondott dr. Ioan Robu bukaresti érsek. Magyar nyelven dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, német nyelven Roos Márton megyéspüspök emlékezett az elhunytra. /In memoriam Kräuter Sebestyén – ny. temesvári püspök. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 10./
2008. március 9.
A temesvári Marienheim házban február 24–26. között a temesvári egyházmegye fiatal segédlelkészei és lelkipásztorai továbbképző tanfolyammal egybekötött találkozót tartottak, amelynek témája az ifjúsági pasztoráció volt. Szilvágyi Zsolt temesvári egyházmegyei ifjúsági lelkész elmondta, hogy ez az egy-két évvel ezelőtti kezdeményezés folytatása. Nehezen elfogadható probléma az, „hogy szórvány egyház lettünk”. Azokkal a kis közösségekkel kell törődni, amelyek még megmaradtak. Van olyan település, ahol két-három esztendő alatt alig öt elsőáldozó gyűl össze. A mai fiatalokat nehezebb megszólítani, mint akár öt évvel ezelőtt. Régebben a nyári ünnepségre, szabadidős programokra sok fiatal eljött. Most már ez sem vonzza őket. Egy-egy evangéliumi üzenet továbbítására például zenés vagy különböző játékos megoldások is léteznek. Az előadók a kiscsoportos tevékenységek fontosságát hangsúlyozták. /Sipos Enikő: Az ifjúsági pasztoráció lényege: „a fiatal érezze, hogy önzetlenül szeretjük és elfogadjuk őt”. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 9./
2008. április 14.
Április 12-én Böcskei László, a temesvári egyházmegye általános helynöke szentelte fel Csákon a németországi adományokból felépített Szent Ilona egészségügyi központot. A távoli Düsseldorf környékéről 2001-ben Csákra érkezett orvosok, látva a helyi egészségügy sanyarú helyzetét, adományokat kezdtek gyűjteni egy járóbeteg-ellátó központ felépítésére. Évente kétszer, a Csáktól 1800 kilométer távolságra összegyűjtött adományokból megrakott kamionokból álló hosszú konvoj érkezett Csákra. 550 ezer euró értékű adományból és négy év kemény munkájával, amelyből oroszlánrészt vállalt a Kóbor György nyugalmazott plébános, csáki Caritas-igazgató irányította helyi csapat, felépült a Szent Ilona egészségügyi központ. /Pataki Zoltán: Egészségügyi központ Csákon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./
2008. május 4.
Boér Jenő, a temesvári Caritas és Egyház című lap főszerkesztője könyvében (Merjetek jók lenni…, Solness Könyvkiadó, Temesvár, 2007) a hit, a szeretet megnyilvánulásait, az emberséges cselekedeteket sorakoztatja fel. Mintegy tíz év karitatív eseményeiről szólnak a kötetbe foglalt beszámolók, riportok, krónikák, interjúk és portrék. Írásaiban a hivatásos karitatív intézmények mellett olyan magánszemélyeket, civileket is bemutat, akik segítették és odaadóan szolgálják embertársaikat. A temesvári egyházmegye Caritas-szervezete több szociális intézményt is működtet. Boér Jenő képet ad a Temesváron és Nadrágon létesített szociális étkezdéről, a Páter Jordán Menhelyről, amely hajléktalanokat fogad be éjszakára és étkezteti őket, a családi erőszak áldozatait befogadó Mária Otthonról, az újpécsi Szent Miklós gyermekfaluról, az újbesenyői, merczyfalvi, vecseházi gyermekotthonokról, ahol árva, mozgássérült vagy értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkoznak. /Szekernyés Irén: A jóság mércéje: a segítségnyújtás. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./
2008. május 10.
A Verbum Keresztény Kulturális Egyesületet 2005-ben hozta létre a gyulafehérvári érsekség, valamint a szatmárnémeti, a nagyváradi és a temesvári római katolikus püspökség. Ez az intézmény adja ki a Keresztény Szó katolikus kulturális folyóiratot és a Vasárnap hetilapot. Kevésbé ismeretes azonban könyvkiadási tevékenysége. A napokban első ízben szervezett könyvbemutatót az egyesület kolozsvári, Albert Einstein utca 2 sz. alatti székhelyén, Szőcs Béla nyárádszeredai plébános Használjátok fel Isten kegyelmét című kötetét ismertették. A Verbum gondnoka, Gál György Attila köszöntőjében kiemelte, több mint fél évszázadnyi „kényszerszünetet” kell pótolniuk. Oláh Dénes szentpéteri plébános, az egyesületet irányító kuratórium elnöke Szőcs Béláról elmondotta, hogy Használjátok fel Isten kegyelmét! cím alatt, négy kötetre tervezett elmélkedéseit adja közre. Eddig kettő látott napvilágot. /Fodor György: Első könyvbemutató a Verbumnál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10
2008. május 28.
Az Egyetemisták Művelődési Házának, köznyelven a Diákháznak a sorsáról egyeztetett Temesváron a Kovács Péter, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke, Böcskei László, a temesvári római katolikus megyéspüspökség vikáriusa és Viorel Proteasa, a Diákház igazgatója. A telket és az épületet 2005-ben visszaszolgáltatták az egyháznak. Bérleti díj fejében 2008. december 23-ig használhatják még az egyetemisták, azonban az egyház ragaszkodik a természetbeni visszajuttatáshoz, év végén ki kellene költözniük. A sajtótájékoztatón nem vett részt a püspökség képviselője, ígérete ellenére Kovács Péter sem, így csak a Diákház igazgatója mondta el álláspontját. Szerinte megegyeztek a bérleti szerződés kétéves meghosszabbításáról abban az esetben, ha év végig tervekkel és minisztériumi garanciával be tudják bizonyítani, hogy megtették a lépéseket saját székházlétesítés ügyében. /Pataky Lehel Zsolt: Tárgyalások a Diákház sorsáról. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./
2008. szeptember 6.
Attila király halálának 1555. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepség keretében szeptember 7-én, vasárnap Árpád fejedelem-díjjal tüntetik ki Kubik Anna színművésznőt Alpáron, ahol a legenda szerint hármas koporsóban a Tisza medrébe temették a hunok királyát. A díjat a Magyar Művészetért Alapítvány Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra alapította 2007-ben, Árpád vezér halálának 1100. évfordulóján. Az Árpád fejedelem-díj kuratóriuma úgy döntött, ebben az évben a díjat Kubik Annán kívül az Aracsi pusztatemplom és a bánsági püspökség, a Háromszék szerkesztősége, Győrfi Sándor, Dunaszerdahely városa, valamint posztumusz Illyés Gyula és Wass Albert kapja meg. A Háromszék szerkesztősége a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében október 23-án tartandó ünnepségen veszi át az Árpád fejedelem-díjat. Ugyanakkor adják át a Bartók Béla-emlékdíjat a csernátoni Haszmann Pál Múzeumnak, a Magyar Művészetért Díjat Ádám Gyula csíkszeredai fotóművésznek és Benedikty (Horváth) Tamás írónak, az 1956-os forradalomról szóló Szuvenír című regény szerzőjének. /Szekeres Attila: Árpád fejedelem-díj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./
2008. szeptember 14.
Roos Márton megyéspüspök szeptember 7-én ünnepi szentmise keretében megáldotta a nemrégiben felújított temesfüvesi templomot. A lippai plébániához tartozó egyházközség templomát Andó Attila helyi plébános irányításával a temesvári püspökség, valamint a hívek jelentős anyagi támogatásával tatarozták. /Megáldották a temesfüvesi templomot. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 14./
2008. szeptember 16.
Féléves „száműzetés” után Temesváron ismét a Bartók Béla Gimnázium falai között folytathatják a tanulást a megye legnagyobb magyar iskolájának diákjai. A belülről már szinte teljesen megújult épület dísztermében Virginás Tar Judit igazgatónő köszöntötte a tanévnyitó ünnepség résztvevőit. Elmondta, hogy megújult a lépcsőház, az osztálytermek, az ajtók–ablakok, a fűtéscsövek, a villanyhálózat és a lámpatestek, kibővült az internethálózat. A most kezdődő iskolaév során folytatódik az iskolafejlesztés, beépítik a tetőteret és megépül a második lépcsőház. „A példátlan méretű iskolafejlesztés egyrészt a Római Katolikus Püspökségnek köszönhető, akik 30 éves bérleti szerződés aláírásával utat nyitottak a kormányzati és önkormányzati pénzek előtt, másrészt Halász Ferenc főtanfelügyelő helyettesnek, aki közbenjárt a pénzforrások felkutatásában és biztosításában” – mondta a magyar líceum igazgatónője, majd külön köszöntötte a 26 első osztályost. /Pataki Zoltán: Iskolafejlesztés éve a Bartók Bélában. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./
2008. szeptember 18.
„A Iasi Egyházmegyében a különböző anyanyelvű hívek lelkipásztori ellátása különböző feladatokat jelent, keresik a megoldás lehetőségeit" – áll többek között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében, amelyben a román és a magyar püspöki konferenciák delegációinak szeptember 16-án tartott budapesti találkozójáról tájékoztat.,,Ennek érdekében két fiatal csángó papot küldött a megyéspüspök Budapestre tanulmányaik folytatására. Ők három év múlva visszatérnek egyházmegyéjükbe. " A közlemény nem tér ki arra, hogy visszatérésük után lesz-e magyar mise Moldvában, és arra sem, hogy Ioan Robu bukaresti érsek és Erdő Péter bíboros reagált-e a budapesti székhelyű Keresztszülők Egyesületének keretében működő vallásügyi munkacsoport anyanyelvű misézésre vonatkozó levelére. Említett munkacsoport nemrég megalkotta az első modern kétnyelvű liturgiát, amelyben a szentmise magyar és román nyelvű szövegét egymás mellett tüntetik fel. A budapesti megbeszélés az egyházi élet és az egyház társadalmi jelenlétének számos más kérdését is érintette, többek között szó esett a hitoktatásról, a katolikus iskolákról, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a romániai görög katolikus egyház különleges státusáról. A nemzeti kisebbségek anyanyelvi lelkipásztori gondozása témában a temesvári és a szatmári egyházmegyében gyakorlatban lévő, az igényeknek megfelelően biztosított többnyelvű misézés került terítékre, a moldvai helyzetről, a már említett megoldáskeresésen kívül konkrétum nem hangzott el. /Fekete Réka: Nem állt ki a csángók mellett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./
2008. október 19.
Roos Márton temesvári megyéspüspök október 11-én megáldotta a nemrégiben felújított lippai templomot, amelyet Andó Attila helyi plébános irányításával a temesvári püspökség, valamint a hívek jelentős anyagi támogatásával tataroztak. /(SE): Megáldották a lippai templomot. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 19./
2009. február 1.
Tempfli József nagyváradi püspök nyugalomba vonulási kérelmét elfogadva XVI. Benedek pápa Böcskei László temesvári általános helynököt nevezte ki a váradi egyházmegye élére. Az ünnepélyes püspökszentelés március 7-én lesz. Böcskei László elmondta, közel húsz esztendeig szolgálta a temesvári egyházmegyét. Itt született, ezer szállal kötődik ehhez a vidékhez. Hálával tartozik Kräuter Sebestyén megboldogult megyéspüspöknek, aki titkárává nevezett ki, valamint Roos Márton főpásztornak, akivel közel húsz esztendeig dolgozott együtt. Nagyváradon a római katolikus püspökség mellett még három található: református, görög katolikus és ortodox. Böcskei László tovább szeretné erősíteni a vallásfelekezetek közötti testvéri kapcsolatokat. Példaképének tekinti az elhunyt dr. Boros Béla érseket. Mindig csodálta azt az egyszerűséget, ahogyan élt. A hűségét, amelyet a hosszú börtönévek sem törtek meg. Böcskei László püspöki jelmondata – Erősítsd hitünket – is ezeket a gondolatokat tükrözi. Erre utalnak továbbá a címerében lévő szimbólumok, amelyeket így értelmez: tiszta hitben és áldozatos szeretetben virágozzék Szent László egyházmegyéje. /Sipos Enikő: Tiszta hitben és áldozatos szeretetben virágozzék Szent László egyházmegyéje. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./
2009. február 26.
A Temes megyei Gátalján, egy jellegzetesen soknemzetiségű, többfelekezetű bánsági faluban, született 1965-ben Böcskei László, akinek nagyváradi püspökké szentelése március 7-én lesz. Gátalját többségben románok lakják. Mire Böcskei László iskoláskorú lett, már nem volt magyar nyelvű oktatás, így az első osztálytól az érettségiig románul tanult szülőhelyén. Sikeresen felvételizett a gyulafehérvári papnevelő intézetben. Gyulafehérvár közösségépítő intézmény volt, vallja. Pappá szentelése után hamarosan a temesvári püspökségre került, ott dolgozott tizennyolc évig. Jelenleg nyolc nemzetiség alkotja a bánsági katolikus közösséget. A magyarok vannak a legtöbben, őket a németek követik, a horvátok, a bolgárok, kevesebben a románok, a szlovákok, csehek és újabban olaszok. 1989 előtt inkább a katolikus közösség német jellegűnek számított. A kilencvenes évek legelején a németek kivándoroltak, az új helyzetben akkori püspök, Kräuter Sebestyén teljesen átszervezte az egyházmegyét. Nehéz döntés volt ez püspöknek, papoknak egyaránt, hiszen a 170 plébániából százat fel kellett oszlatni. Ott, ahol öt-hatezres sváb falvak voltak, maradt húsz-harminc lélek. Ahol nagy plébániák működtek, nagy templomok épültek, és ezek megvannak a mai napig, maradt egy maréknyi hívő, aki kétségbeesetten kérdezte: mi lesz velük. Az egyházközségek többsége szórvánnyá lett, kevesebb pappal kell ellátni ezt a nagy területet. Az 1992 után kialakított plébániák fel tudják ölelni a hozzájuk tartozó tíz-tizenöt, akár tizennyolc filiát is. A püspök öt éven keresztül végiglátogatta az egész egyházmegyét. Temesváron már a kilencvenes években prioritásként határozta meg a püspök az ifjúsági pasztorációt. Elkezdődött a laikusok képzése. „Az egyháznak nem elsődleges feladata, hogy politizáljon, azonban figyelemmel kell kísérnie a történéseket, szót kell emelnie akkor, amikor egyéni és közösségi jogok sérelméről van szó, sőt még kisebbségi jogokkal kapcsolatban is hallatnia kell a hangját” – fejtette ki Böcskei László. /Szilágyi Aladár: Böcskei László, Nagyvárad 82. katolikus főpásztora – A politizálás nem elsődleges feladatunk. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 26./
