A magyar állami egyetem ügyének központi lapokban történt tükrözéséről közöl tanulmányt a Transilvania Jurnal. Az öt kiválasztott bukaresti napilapban (Adevarul, Curentul, Evenimentul Zilei, Romania Libera, Ziua) idén aug. 1-től szept. 30-ig 272 cikk jelent meg, ebből 60 első oldalon. Az elemzés szerint az öt lap nagyjából pártatlan volt, még az Adevarul is 71,8%-ban elfogulatlanul viszonyult a témához. A legpártatlanabb az Evenimentul Zilei és a Ziua volt, a Curentul-ra pedig a vélemények különbözősége volt a jellemző. A készítők pontozták az írások témával kapcsolatos objektivitását, de nem vették figyelembe a cikkírónak az ügy szereplőihez való viszonyulását. A megjelent anyagok 82,7%-a volt pártatlan, csupán 4,4% tükröz szélsőséges véleményeket. Megjegyzendő, hogy ezek között sokkal nagyobb az aránya a negatív, mint a pozitív viszonyulásnak (35/12). Jellemző, hogy a kis méretű cikkeknek sokkal nagyobb százaléka volt objektív (93,8%), mint a különösen nagyoknak (52,6%). Az első oldalas anyagok jóval kevésbé pártatlanok (csak 75%-ban), mint a beljebb megjelenők (84,9%), ráadásul ezek az anyagok általában negatív véleményt tükröznek (az esetek 20%-ban. A témával az Adevarul foglalkozott a leginkább, 71 írással magasan vezet a listán a Ziua 61-e előtt. A további sorrend: Evenimentul Zilei, Curentul, Romania Libera (ez utóbbi nagyon alacsony számmal, mintegy 29 ilyen témájú cikkel). /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 4./
1998. november 19.
Nyolc éve folyik Kolozsváron a telefonok lehallgatása, a vezető beosztású emberek tudtával, írta a Ziua. A napilap szerkesztőségébe aláírás nélküli levél érkezett a napokban, mely 26 állítólag lehallgatott telefonszámot tartalmaz. Közöttük volt az RMDSZ ügyvezető elnökségének és Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége alelnökének telefonszáma is. /Telefonbeszélgetéseket hallgatnak le Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
1998. december 3.
Dr. Kötő József államtitkár és dr. Murvai László oktatási minisztériumi vezérigazgató a Ziua és a Transilvania Jurnal című lapokban A magyar oktatás reális helyzete címmel tanulmányt közölt. A Petőfi-Schiller Egyetem létrehozására kinevezett bizottság öt román tagja kilépett a testületből, s annak ellenére, hogy előzetes megállapodásuk szerint a bizottság csak összes tagja egyetértésével nyilatkozhatott volna, különböző közlemények láttak napvilágot. Csúsztatások, hazugságok jelennek meg a magyar oktatás helyzetéről, azért is szükséges a reális kép bemutatása. Az 1997/98-as egyetemi évben 236 024 román állampolgárságú egyetemi hallgató szerepel a nyilvántartásban. Közülük 10 379 magyar nemzetiségű, az egyetemisták 4,4 %-a. Az 1992-es népszámlálás szerint a magyar lakosság aránya 7,1 %. A 10 379 magyar hallgató közül csak 2946-nak biztosított az anyanyelven való képzés. A magyar érettségizettek azon jogát, hogy azon a nyelven felvételizzenek, melyen tanultak, csak néhány erdélyi egyetemen biztosították, a többiben nem alkalmazták. A kolozsvári Orvosi Egyetemen ezt a jogot megtagadták, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán pedig a magyar felvételit kérőkkel szemben ellenségesen bántak. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /az egyetlen intézményben, ahol magyar csoportok is működnek/ idén a jogi, közgazdasági, az Európa-tanulmányok karán, az ipari fizika, ipari kémia, alkalmazott geológia, környezetvédelem és közigazgatás karokon nem indulhatott magyar csoport. A magyar oktatást sújtó megszorítások tehát továbbra is léteznek. A Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán és a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián - a hallgatók, a tanárok és a minisztérium oktatási főosztályának ismételt kérése ellenére - nem engedélyezték a magyar nyelvű képzést. Nemcsak az önálló egyetemet utasítják el, hanem a karok vagy fakultások létrehozását is. Románia 57 állami felsőoktatási intézményéből csak négyben biztosítanak lehetőséget arra, hogy a hallgatók a tananyag egy részét anyanyelvükön sajátítsák el: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1975 fő /az egyetem hallgatóinak 13,3 %-a, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 809 hallgató /38,5 %6, a marosvásárhelyi Színiakadémián 73 hallgató /45,6 %/, a Bukaresti Egyetemen 89 fő. /Dr. Kötő József, dr. Murvai László: A magyar oktatás reális helyzete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
1999. január 13.
A mai sajtó nagy terjedelemben foglalkozik a már több, mint egy hete tartó Zsíl-völgyi bányászsztrájk legújabb fejleményeivel. Az Adevarul arról tudósít, hogy a bányászok képviselői az államelnöknek és a kormányfőnek a helyszínen való megjelenését és a parlament rendkívüli ülését követelik. Miron Cozma bányászvezér ultimátumot adott, kijelentve, hogy amennyiben holnapig nem teljesülnek követeléseik, a bányászok a fővárosba mennek tüntetni. Tegnap a bányászok "utolsó figyelmeztetésként" Petrozsénytól 10 km-t meneteltek Bukarest fele. A Ziua megjegyzi, hogy a bányászok egy 30 gyerekből álló csoportot tettek az oszlop elejére, ezzel "védekezve". A lap szerint a Zsil-szorost csendőrök és a Belügyminisztérium különleges osztagai felügyelik, készen az esetleges beavatkozásra, a bányászok bukaresti útját meggátolandó. Emil Constantinescu államelnök, válaszolva a bányászküldöttség és a kormány közötti közvetítésre vonatkozó felkérésre, tegnapi hivatalos közleményében kijelentette, hogy a kormánnyal való "törvényes párbeszéd" lehetőségei nincsenek kimerítve, ezért egyelőre nem fog közvetítőként beavatkozni. Az Evenimentul Zilei beszámol arról, hogy Cozma, visszautasítandó a sztrájk politizálására vonatkozó vádakat, "ideiglenesen" lemondott Nagy-Románia Párti tagságáról. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 13., 7. sz./
1999. február 4.
A Ziua napilap feljelentést tett Dumitru Badescu tábornok, az SRI Gazdasági Információs Elhárító Osztályának vezetője ellen, aki információkat akart szerezni a Ziua szerkesztőségéről és a lap vezérigazgatójáról, Sorin Rosca Stanescuról. Stanescu a feljelentésében rögzítette, hogy Badescu párhuzamos ügynökhálózatot, saját titkosszolgálatot hozott létre, ugyanis ez az akciója Costin Georgescu, az SRI igazgatója és Mircea Gheordunescu aligazgató jóváhagyása nélkül történt. /Badescu tábornok saját titkosszolgálatot hozott létre. = A Nap - A Ziua magyar nyelvű hetilapja (Bukarest), febr. 4./
1999. február 9.
Az Antena 1 magántévéadó által egyenesben közvetített román hokibajnoksági döntő utolsó két, február 6-7-i bukaresti meccsén a Steaua győzött a csíkszeredai Sport Klubbal szemben. A román napilapok, melyek tavaly októberben a budapesti magyar-román labdarúgó mérkőzést követően egyenesen "mészárlásról" beszéltek, szemérmesen hallgatnak a bukaresti szurkolók gyakran hangoztatott "buzdításáról": "Kifele a magyarokkal az országból!". Ezt egyedül a Ziua jegyzi meg, de a cikkíró "üdvözítőnek" tekinti az "etnikai indulatok" keltését, ha az az "előadás" színvonalát emeli./Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 9. - 26. sz./
1999. február 11.
Gabriela Coltescu, a temesvári Nyugati Tudományegyetem előadótanára az APACH-CH emberjogi szervezethez fordult panaszával: jan. 11-én egy Dumitru névre hallgató személy látogatta meg irodájában, akit a szociológiai tanszék vezetője Romulus Dabu SRI-tisztként mutatott be. A tiszt Coltescu tevékenysége iránt érdeklődött, különösen a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásával működő Harmadik Európa Kutatóközpont iránt. A Harmadik Európa Kutatóközpont szintén tiltakozott. Az SRI cáfolta, hogy bármelyik alkalmazottjuk vizsgálódott volna, szerintük ez az akció az SRI lejáratását szolgálja. Az SRI közleménye viszont nem beszélt az incidens kivizsgálásáról és a szélhámos tiszt felkutatásáról. /Egy kétes SRI-tiszt politikai rendőrt alakít Temesváron. = A Nap - A Ziua magyar nyelvű hetilapja (Bukarest), febr. 11./
1999. február 11.
Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a vele készített interjúban kiállt elődje, Tokay György tevékenysége mellett. A magyar egyetem ügyéről elmondta: decemberben leadta jelentését a különleges bizottság. Az akkreditációs bizottság jelentésére várnak. Eckstein-Kovács Péter megállapította, hogy a bíróságnak az egyetem létesítését elmarasztaló ítélete törvénybe ütköző. A Kisebbségvédelmi Hivatal a Kormányfőtitkárság egyik főosztálya, nem költségvetési intézmény. Eckstein-Kovács Péter ezen változtatni szeretne. Arra a kérdésre, hogy mi a vélemény az egyes fasiszta megnyilvánulásokról, a kisebbségügyi miniszter kifejtette: a hivatal mindig tiltakozott az ilyen megnyilvánulásokkal szemben. Erőteljes fellépés a kormánytól indulhat el. - Jelenleg a roma közösség hátrányos szociális helyzete foglalkoztatja a hivatalt. /Incze Ferenc: Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a kormányprogram útján kíván haladni. = A Nap - A Ziua magyar nyelvű hetilapja (Bukarest), febr. 11./
1999. március 6.
Márc. 6-án Szatmárnémetiben, az Északi Színházban jótékonysági gálaestet rendeztek a felépítendő Rákóczi Kollégium javára. Tőkés László püspök elmondta, hogy tavaly a hasonló gálaest nem volt sikeres, holott külső segítséget nem várhatnak, maguknak kell felépíteni a kollégiumot. A gálaest második részében neves erdélyi művészek által felajánlott festmények, szobrok árverezése kezdődött. /A Nap (A Ziua magyar nyelvű hetilapja, Bukarest), márc. 11./
1999. március 11.
A múlt év végén jelent meg dr. Vofkori László tanár Székelyföld útikönyve című, 20 ezer adatot tartalmazó kétkötetes munkája, melyet Zayzon Sámuel "jól felépített adatkatedrálisnak" nevezett. Két évtizedig dolgozott ezen a munkán, mondta el a szerző. Készül következő munkája: A Kárpát-medence magyarságának alkotásföldrajzi atlasza. Ez azt jelenti, hogy minden kutató, író, alkotó, felfedező, sportoló, politikus, diplomata és egyházi ember születési helye szerint rákerül a térképre. /Kovács Kinga: Interjú dr. Vofkori Lászlóval. = A Nap (A Ziua magyar nyelvű hetilapja, Bukarest), márc. 11./
1999. március 23.
Élesen bírálta a nacionalista sajtó Emil Constantinescu államfőt a NATO koszovói beavatkozását helyeslő nyilatkozatáért. "Az államfő nyilatkozatát Belgrád hadüzenetnek tekintheti" - írta kommentárjában az Adevarul. A koszovói válságban egyértelműen a szerb fél álláspontját támogató Cotidianul azt hangsúlyozta, hogy "az államfő egyetért a NATO koszovói beavatkozásával - bár senki nem kérdezte a véleményét". A Ziua közölte a Romániai Szerbek Szövetségének nyilatkozatát, mely szerint "a szerbek az utolsó emberig harcolni fognak szent földjükért, Koszovóért". "A románok ugyanezt tennék, ha az ő szent földjük kerülne veszélybe, s erre kellene gondolniuk a román politikusoknak, akik azt tanácsolják a szerbeknek: hagyják, hogy idegen csapatok szállják meg őket" - hangsúlyozta a nyilatkozat. /Lapkommentárok. Constantinescu hadat üzent Belgrádnak? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
1999. április 15.
A Nagyvárad-Rét református egyházközség lelkipásztora, Bottyán Gyula nyugalomba vonult. Az új lelkipásztort, Pálfi Józsefet beiktatta Tőkés László püspök, adta hírül az egyházközség új kiadványa, a Nagyvárad-Réti Kürtszó. /Új lelkipásztora van a Nagyvárad-Rét református egyházközségnek. = A Nap (Bukarest, a Ziua magyar nyelvű hetilapja), ápr. 15./
1999. április 22.
Adrian Severin a mostanában publikált felmérés adataiból azt állapította meg, hogy "a romániai magyar kisebbségnek nagyobb a bizalma az állam civil intézményei (elnökség, kormány, parlament, sőt igazságszolgáltatás) iránt, mint a románoknak, akik viszont elsősorban a karhatalmi intézmények (hadsereg, rendőrség, hírszerző szolgálatok) iránt viseltetnek nagyobb bizodalommal. A kisebbrendűségi érzés tudatától károsított és mindenféle diszkriminációkat felpanaszoló kisebbségiek hajlamosak az igazságszolgáltatáshoz folyamodni, s utóbb megfellebbezni annak döntéseit." A "románok erőteljesebben vonják kétségbe a bírói hatalom minőségét és pártatlanságát, mint a magyar kisebbséghez tartozó honfitársaik. Koncepcióbeli különbségről szólhatunk ez esetben: egy korszerűbb és pragmatikusabb megközelítésben a magyarok számára az igazságszolgáltatás olyan eszköz, mely a vitás ügyek megoldásával a társadalmi stabilitást és a gazdasági körforgás folyamatosságát biztosítja, miközben a románok számára a bírósági tanácsnak a jó és igazság forrásának kell lennie, mely mindig kontesztálható, ha a mérleg nyelve az ellenfél javára billen." /Adrian Severin: A magyarok többségieknek érzik magukat Romániában? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22. - Megjelent a Ziua c. bukaresti napilap ápr. 17-i számában./
1999. május 7.
Teoctist pátriárka a pápát üdvözlő beszédében kifejtette: "Alkalma lesz megismerni a román népet, szenvedéseit és vágyait, amelynek arcán még láthatóak a legutóbbi fél évszázad megpróbáltatásainak nyomai." Teoctist hangsúlyozta, milyen ősi a román nép: a kereszténység erre a területre korán eljutott "majdnem ugyanabban az időszakban, amikor Rómába". /A Nap (Bukarest, a Ziua magyar nyelvű hetilapja), máj. 13./
1999. május 13.
A román görög katolikusok történetét vázolta fel Pascu Eduard. A román ortodoxok egy része 1700-ban egyesült a katolikusokkal, akik a keleti rítust megtartották, ezért görög katolikusok. A kommunista rendszerben üldözték a görög katolikus egyházat, megrendezték a "visszatérésüket" az ortodox egyházba. Hét görög katolikus püspök halt meg börtönben. 1989 után az állam újra elismerte a görög katolikus egyházat, melynek jelenleg közel 700 papja. 850 parókiája és 830 ezer híve van. Alexandru Todea bíboros /sz. Marostelek, 1912. jún. 5./ A kommunista rezsimben hétszer tartóztatták le, összesen 14 évet töltött börtönben. Súlyos agyvérzést szenvedett, emiatt 1994-ben lemondott az egyház vezetéséről. A pápa látogatásakor tolókocsin, a pápa jobbján ült a bukaresti templomban. /Pascu Eduard: A Rómával Egyesült Román Egyház története. = A Nap (Bukarest, a Ziua magyar nyelvű hetilapja), máj. 13./ A görög katolikus egyház története nagyon vázlatos, nem szól arról, hogy 1948-ban betiltották az egyházat, rengeteg papot letartóztattak. 1989 után pedig az ortodoxok nem hajlandók visszaadni az 1948-ban elkobzott templomaikat.
1999. május 21.
Funar emberei teherautókkal elszállították a kolozsvári főtéri ásatások nyomán felhalmozott földet, amivel a kutatógödröt betömhették volna. A múzeumigazgató szerint a polgármester így akarja meggátolni a főtér helyreállítását, írta a Ziua. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
1999. július 1.
Az RMDSZ felkérte a kormányt és a környezetvédelmi minisztériumot, hogy sürgősen dolgozzon ki egy árvíz-megelőzési stratégiát és törvénytervezeteket a természeti csapások következményeinek elhárítására, nyilatkozta Markó Béla, a szövetség elnöke. Pete István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, hogy május 31-ig 190.000 hektár termőföldet sújtott az árvíz. - Az utóbbi két hét viharai és áradásai 20 emberéletet követeltek, 3 személy megsebesült, az anyagi károk többszáz milliárd lejre rúgnak az ország 18 megyéjének több mint 80 árvízsújtotta településén. /Árvíz-megelőzési stratégiát követel az RMDSZ. = A Nap (Bukarest, a Ziua magyar nyelvű hetilapja), júl. 1./
1999. július 1.
Négy év alatt a természetes fogyás révén 154 ezerrel csökkent Magyarország lakossága, s 1999. január 1-jén 10.092.000 volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint így a népesség létszáma lényegében annyi volt az idei év első napján, mint az 1960-as évek elején. A népesség száma - a háborús időszakokat leszámítva - 1980-ig nőtt, majd ezt követően egyre gyorsuló ütemben csökkent. A KSH kimutatása szerint, hasonlóan a legtöbb európai országhoz, az időskorúak aránya nő, a gyermekeké pedig mérséklődik. Január elsején a 60 évesek és ennél idősebbek aránya 19,5 százalék volt szemben a 0-14 évesek 17,3 százalékával. Tavaly a gazdaságilag aktív népesség száma mintegy négymillió fő volt. A KSH besorolása szerint e kategóriába a 15-74 éves népesség 52 százaléka tartozik, ami nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsony. A foglalkoztatottság szintje tavaly a korábbi stagnálás, illetve csökkenés után emelkedett, így 1998-ban a gazdaságilag aktív népesség 92 százaléka, azaz 3,7 millió fő volt alkalmazásban. (MTI) /Csökkent a népesség. = A Nap (Bukarest, a Ziua magyar nyelvű hetilapja), júl. 1./
1999. szeptember 18.
Szept. 16-án este táblát helyeztek el Kolozsvár főterén, a magyar főkonzulátus épülete előtt azzal a felirattal, hogy "Itt található a magyar kémfészek". A durva provokáció hátterében Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere áll, aki napok óta valóságos hadjáratot folytatott a kinevezett új magyar főkonzul, Alföldi László személye ellen. Funar arra hivatkozott, hogy a kolozsvári magyar konzulátust 1988 júliusában a volt kommunista diktátor azért záratta be, mert a képviselet "kémtevékenységet" folytatott. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta : szept. 16-án éjszaka telefonon felhívta Constantin Dudu Ionescu belügyminisztert, és arra figyelmeztette, hogy Kolozsvárott diplomáciai konfliktus keletkezhet. Egyben kérte közbelépését ennek megakadályozására. A tábla megjelenése után Buchwald Péter kolozsvári alprefektus a városi rendőrkapitányt kérte a magyarellenes felirat eltávolítására. Szept. 16-án Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő így nyilatkozott az Alföldi-ügyben Budapesten: "Az Alföldi Lászlót ért alaptalan vádak a kétoldalú kapcsolatokat megzavarni törekvő, ám kommentálásra sem méltó politikai kultúra maradványai..." - Szept. 17-én reggelre eltűnt a kolozsvári magyar főkonzulátus előtti gyalázkodó tábla. Több helyi napilap szerint Gheorghe Funar polgármester ezzel diverziókeltéssel próbálta elterelni a figyelmet a rá leselkedő valós veszélyről. A Ziua de Ardeal napilap ugyanis Funar közeli letartóztatásáról írt, fölemlítvén a Nagy-Románia Párt főtitkárának egyik legnyilvánvalóbb törvénysértését. Az Alimentara Rt. igazgatója, Ioan Muresan másodszor is beperelte a polgármestert, aki megtagadta a vásárcsarnok földszintjére tervezett áruház megvalósításához szükséges építkezési engedély kibocsátását. Az első kereset kapcsán végleges ítéletet született, amely az engedély azonnali hatállyal történő kibocsátására kötelezte Funart.- A mostani egyébként Funar második, diplomáciai botrányt is kavarható megnyilvánulása, miután két ével ezelőtt kitüntetésben részesítette azt a hivatali alkalmazottat, aki lelopta a magyar lobogót az épület homlokzatáról. /(Turós-Jakab László): Tábla a konzulátus előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
1999. szeptember 22.
Az Adevarul című román napilap szerint Funar polgármester levelet írt Radu Vasile kormányfőnek, akivel telefonon is beszélt, és állítólag "megegyezett vele Alföldi László konzuli kinevezéséről". Funar a többi között arra kérte a kormányfőt, hogy ha a magyar hatóságok 48 órán belül nem rakatják vissza a román nemzeti zászlót a szegedi román konzulátus épületére, akkor a kölcsönösségi elv alapján a román hatóságok vetessék le a kolozsvári magyar konzulátus épületéről a "Nagy-Magyarország felségjeleivel ellátott zászlót, és cseréljék fel ezt a Magyar Köztársaság állami zászlajával, amin nincs címer". A Ziua kommentárjában ezt írta "Felelőtlenség figyelmen kívül hagyni megzavarodott kirohanásait. Előbb vagy utóbb előfordulhat, hogy egyenesen bűnnek bizonyul, ha szándékosan nem vesznek tudomást Funarról." A román rádió szept. 21-i déli híradójában arról számolt be, hogy Virgil Magureanu, a román hírszerzés 1990-1997 közötti vezetője, aki most az általa alapított Román Nemzeti Párt (PNR) ideiglenes elnöke, sajtóértekezletén "pártja vezetősége nevében felhívta a figyelmet az Alföldi Lászlóval, Magyarország új romániai konzuljával kapcsolatos kémkedési gyanúra, amit nagyobb figyelemmel kell kezelni. Az ügy önmagában nagyon súlyos, és nem úgy kell hozzáállni, ahogy azt Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere tette." /A keddi román napilapok szerint Kolozsvár polgármestere újabb provokációkra készül a magyar főkonzulátus ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
1999. szeptember 29.
Õszre két országos és egy regionális magyar nyelvű napilap indulását is tervbe vették különféle befektetői csoportok. Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Csíkszeredára tervezik a szerkesztőségek székhelyét, a magyar magántőke pedig több mint egymillió dollárral vesz részt a vállalkozásokban. A román sajtópiac egyik meghatározó napilapját, a Ziuát jegyző Omega Press Investment S. A. az egy évvel ezelőtt A Nap címmel kiadott magyar nyelvű hetilapját szeretné napilappá alakítani, marosvásárhelyi szerkesztőséggel, Kolozsvárott pedig már egy hete készülnek a Krónika próbaszámai: a 82 százalékban magyar tulajdonban levő lap várhatóan október 8-án kerül a standokra. A Ziua magyar nyelvű heti kiadványa 1998 augusztusban jelent meg először, román napilapból lefordított cikkekkel, az internet segítségével a magyar sajtóból tallózott anyagokkal és kevés saját információval. A lapot elsősorban a szórványban elő magyarok vásárolják, elsősorban azért, mert a tömbmagyar vidékek sajtókiadványai gazdasági okok miatt nem jutnak el hozzájuk. A Ziua magyar napilapjának indulásához még közel százezer dollár hiányzik. A lap nagy előnye a kitűnően felépített saját terjesztőhálózat. A Krónika eredeti indulását már tavaly decemberre ígérték, akkor még Keleti Újság néven. A romániai tulajdonos, a Scripta Kiadó. A Krónika főszerkesztője,Stanik István, a szerkesztőbizottságában jeles erdélyi magyar közéleti személyiségek (Sütő András, Kántor Lajos, Kányádi Sándor) vannak. A Napi Magyarország szerint közel egymillió dollárnyira tehető a magyar fél befektetése. A vállalkozásban érdekelt Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor is. Utóbbi miatt az RMDSZ úgynevezett radikális szárnyához tartozó politikusok aggódásukat fejezték ki, attól tartva, hogy a szenátor túl nagy befolyással bír majd a romániai magyar társadalomban zajló folyamatokra. A Krónika a tervek szerint ötvenezer példánnyal indul. - A csíkszeredai Novos Lapkiadó Részvénytársaság korábban már próbálkozott az erdélyi sajtópiacon: Új Sport címmel sportnapilapot, ifjúsági hetilapot és egyéb kiadványokat adott ki, ám ezek váratlanul megszűntek jó néhány évvel ezelőtt. A tulajdonos, Péter László vitatott személyisége a romániai magyar közéletnek: erdélyi lapok szerint az elmúlt években börtönben volt, miután hamis útlevéllel lebukott a román- bolgár határon. A kiadó most közel tízmilliárd lejes beruházással (kb. 150 millió forint) előbb egy tizenöt erdélyi megyében terjesztett hirdetési újságot, majd - jövő év márciusától - várhatóan Erdélyi Magyar Napló címmel egy regionális napilapot akar beindítani a Hargita, a Kovászna és a Maros megyékben élő, 720 000 főt számláló magyar célközösségnek. A novemberben induló kétnyelvű hirdetési újság Erdélyi Hirdető - Anuntul Ardelean címet kap. A lap központja Balánbányán lesz - bezárásra ítélt bányái miatt a közelmúltban ezt a térséget hátrányos övezetté nyilvánították, így az itt indított vállalkozások tíz évig adómentességet élveznek. A jelenlegi magyar országos napilap, a Romániai Magyar Szó megjelenése jó ideje a támogatásoknak köszönhető, példányszáma pedig - meg nem erősített adatok szerint - három- és ötezer körül mozog. A romániai magyar sajtóban szinte kivétel nélkül csak a megyei napilapok nyereségesek, tizenöt-huszonöt ezer körüli példányszámukkal. /Lukács Csaba: Egymillió dollárnyi magyar tőkebefektetés. Napilapdömping Erdélyben: két országos magyar nyelvű lap indul. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 29./
1999. október 14.
Magyarország megszakítja kapcsolatait Romániával, válságot robbant ki Erdélyben, majd nemzetközi beavatkozást kér - ezt az állítólagos "titkos tervet" hozta a sajtó tudomására Ion Mircea Pascu, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) alelnöke, a képviselőház védelmi bizottságának vezetője. Pascu kifejtette: "nem tudja, valós-e ez a terv, de azt tudja, hogy létezik". Szerinte a terv valódiságát bizonyítják "az aradi események", illetve az a rendkívül súlyos körülmény, hogy "már a romániai szabadkőműves páholyokban is nyíltan föderalizálásról, regionalizálásról beszélnek". Pascu "leleplezése" pontosan egybeesik azokkal a figyelmeztetésekkel, amelyeket Adrian Nastase volt külügyminiszter fogalmazott meg az elmúlt időszakban. - A román külügyminisztérium bírálta Adrian Nastase volt külügyminiszter közelmúltban tett NATO-ellenes kijelentéseit. /Ellenzéki honatya Erdély "elszakításáról". Nem tudja, hogy valós-e, de azt igen, hogy létezik. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./ Nemrégen a Ziua című napilap összeállításban számolt be a román szabadkőművességet megosztó hatalmi harcokról. Okt. 13-án a képviselőház védelmi bizottsága a sajtó jelenlétében hallgatta ki a román nemzeti páholy nagymesterét a szabadkőművességen belüli föderalizációs törekvésekről. A Ziua szerint a nyugati nemzeti páholyok egy része - belga, holland, francia, magyar és osztrák - egy szebeni származású magyar nagymestert támogatnak Costel Iancu ellenében. Olyan sajtóvélemények is napvilágot láttak, hogy a nyugatiak által támogatott magyar nagymester, André Szakváry alig leplezett célja Románia föderalizálása. A belga nemzeti páholy vezetője a Ziuahoz címzett levelében tiltakozott a vádak ellen, hangsúlyozva, hogy a szabadkőműves alkotmány tiltja mind az idegen országok belügyeibe, mind a vallási, illetve politikai kérdésekbe való beavatkozást. Ennek ellenére a képviselőház védelmi bizottsága kihallgatta Costel Iancut, a román nemzeti páholy nagymesterét, aki azt követően jelent meg a védelmi bizottság előtt, hogy a testület elnöke, Ioan Mircea Pascu - az RTDP alelnöke - sajtóértekezleten az Erdély elszakítására kidolgozott magyar kormányterv súlyos bizonyítékaként emlegette, hogy már a román szabadkőművességet is a föderalizálási törekvések fenyegetik. A nagymester elmondta: Az igazi román nemzeti páholyt is veszély fenyegeti, mivel Romániában, különösen Erdélyben olyan "budapesti, bécsi és párizsi kapcsolatokkal rendelkező szabadkőműves szervezetek jelentek meg, amelyek a romániai nemzeti nagypáholyon ütött rés" segítségével Románia föderalizálását célozzák. /Parlamenti premier. A szabadkőművesség is a föderalizációtól tart. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
1999. október 21.
Mihai Antonescu újságírót, aki az Atac la persoana hetilapban antiszemita írásokat közölt, két évi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság, tudósított a Ziua. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
1999. október 22.
Alföldi László, kolozsvári magyar főkonzul okt. 21-én közleményben fejezte ki megdöbbenését a kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar által elkövetett újabb rendkívül súlyos provokáció miatt. A polgármesteri hivatal nyíltan megfenyegetett minden román állampolgárt, aki megjelenik azon a fogadáson, amelyet a magyar főkonzulátus október 22-én a magyar nemzeti ünnep tiszteletére ad. "Mindez újabb, a magyar-román államközi kapcsolatok építését súlyosan mérgező, az államok közötti legalapvetőbb diplomáciai és udvariassági normákat durván sértő provokáció, amely szöges ellentétben áll a román állam vezető intézményei által megtestesített, a magyar-román kapcsolatokat egyébként jellemző jószomszédi, baráti, stratégiai partneri kapcsolatainkkal" - hangsúlyozta a közlemény. A magyar főkonzulátus bízik abban, hogy az illetékes román hatóságok mindent megtesznek majd azért, hogy a magyar nemzeti ünnep tiszteletére adott fogadás Kolozsváron méltóképpen, minden zavaró körülmény nélkül történhessen. "Természetesnek és elvárhatónak tekintjük azt is, hogy a hivatalos román intézmények a maguk részéről határozottan lépjenek fel a kolozsvári polgármester tudatos, rendszeres, a magyar-román kapcsolatokat súlyosan sértő és a Kolozsváron együtt élő nemzetiségek közötti gyűlöletkeltésre irányuló tevékenységével szemben" - szögezte le végezetül a magyar főkonzul közleménye. Az okt. 21-i román sajtó közzétette Funar polgármester Emil Constantinescu államfőnek küldött levelét. Az államfő okt. 22-én Kolozsváron tesz látogatást. Funar arra figyelmeztette az elnököt, hogy meg ne jelenjen a magyar főkonzulátus fogadásán, mert az Kolozsvár és egész Románia lakossága elleni súlyos sértés lenne. - Alföldi László kijelentette: amikor tudomásukra jutott az államfő kolozsvári látogatása, jelezték, hogy nagy megtiszteltetésnek vennék az államfő esetleges részvételét a fogadáson, de azt az udvarias választ kapták, hogy ezt már, sajnos, nem tudják az elnök zsúfolt programjába beilleszteni. A Ziua értesülései szerint a Nagy- Románia Párt már mintegy száz hivatásos botránykeltőt is felfogadott, hogy azok "riasszák el az elnököt a tévedés és a sértés elkövetésétől". /Alföldi László tiltakozik az újabb polgármesteri provokáció ellen Az NRP hivatásos botránykeltőket is alkalmazott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2000. március 22.
Barabás István az 1990-es marosvásárhelyi eseményekre emlékezett. Felidézte a Romániai Magyar Szó 1999. jan. 6-i számában napvilágot Takács Ferenc László A román kormányzat magyarságpolitikája, 1989. dec. 22.-1996. szept. 17. című krónikáját, ennek 2. fejezete éppen ezt a két hónapot elemezte korabeli dokumentumok, tények, szemtanúi vallomásai alapján, hogy lépésről lépésre mutassa ki a marosvásárhelyi események hivatásos diverzionistákra valló, módszeres előkészítését. Barabás István a korabeli sajtóból idézett. A marosvásárhelyi események 5. évfordulója alkalmából a Ziua 1995. március 15-én egész oldalt közölt a következő címmel: A Román Hírszerző Szolgálat keresztelője a marosvásárhelyi vérfürdő volt. Emil Barbu sorra vette az akkor még tisztázatlan részleteket, hogy eljusson a címben megfogalmazott következtetéshez. A Ziua feltette a kérdést: a hodáki pópa honnan tudta napokkal előbb, hogy híveit Marosvásárhelyre szállítják, ahogy azt Cofariu nyilatkozta a televíziónak? (Ettől kezdve szóvivőt adtak melléje.) A Ziua végkövetkeztetése: "A marosvásárhelyi összetűzésekre akkor került sor, amikor az új rendszer ellenzőinek száma növekedni kezdett. Akkor jött rá a Hatalom, hogy a nacionalizmus szításával megtarthatja pozícióit. A stratégia olyan jól bevált, hogy ma is sikerrel alkalmazza. Az öt évvel ezelőtti véres események kulcsát a Hivatalos Közlöny 1990. március 23-i számában találhatjuk meg: ekkor jelent meg a Román Hírszerző Szolgálat megalakítására vonatkozó határozat". Tovább lehetne idézni Barabás emlékezését, aki sok feledésbe merült cikket hozott fel bizonyításnak. /Barabás István: Az a március. Előhangok és utórezgések a sajtóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2000. május 2.
Kolozsvárott az etnikumok közötti civil kultúra megteremtését szorgalmazó Provincia c. új kiadványt mutatták be a szerkesztők, Bakk Miklós, Marius Cosmeanu, Marius Lazar, Molnár Gusztáv és Szokoly Elek, ismertetve azokat az elveket, melyek e két nyelven megjelenő kiadvány létrehozását vezérelték. A kiadvány anyagai mind magyar, mind román nyelven azonosak, s két erdélyi lapban - a Ziua de Ardeal és a Krónika - terjesztik. Szokoly Elek arra figyelmeztetett, hogy a két világháború között is történt próbálkozás a közös párbeszédre, s a Jakabffy Elemér munkásságát hozta fel példaként. Bakk Miklós rámutatott: Itt az ideje, hogy az erdélyiek felleltározzák közös gondjaikat. Molnár Gusztáv szerint a céljuk: Erdélyre vonatkozó kérdéseket európai szinten tárgyalni. Románia ugyanis olyan új történelmi helyzetben van, amelynek nincsenek történelmi hagyományai; nem értékátadásról, hanem új értékek közös létrehozásáról van szó. A lap internetes kiadása (www.provincia.ro) is ezt szolgálja. /Provincia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ A Provincia "Olyan témákat vet fel, amelyekről eddig nem beszéltek. Kritikai módon viszonyul mind a román, mind a magyar nacionalizmus hagyományaihoz, s egyben megpróbálja azt is megfogalmazni, hogy az új európai környezetben a román-magyar együttműködésnek milyen esélyei vannak az erdélyi regionalizmus újrafogalmazásában" - mondta az MTI-nek Bakk Miklós politológus, a szerkesztő bizottság tagja. A beköszöntő vezércikk szerint "Nem akarjuk, hogy a mi provinciánk ezután is egy harmadrangú ország másodrangú tartománya legyen. Azt akarjuk, hogy Erdély centrummá váljon. Nem mások fölött, hanem egyensúlyban és partnerségben más centrumokkal. Olyan Erdélyt akarunk, amelyben a vallási, etnikai, kulturális különbségek kölcsönösen kiegészítik egymást, az egész térség javára. Nem akarunk újjáéleszteni - és még kevésbé kiváltani vagy támogatni - valamiféle helyi érdekű, a román, magyar és német különbség fölötti vagy éppenséggel e különbségek ellen irányuló transzilvanizmust. Európai erdélyiséget akarunk, amely ezeket az eltérő hagyományokat és identitásokat modern, az egységesülő Európa szellemiségéhez közelítő rendszerbe tudja foglalni". Az első számban kilenc román és öt magyar nemzetiségű politológus, szociológus, egyetemi tanár, író, újságíró, emberi jogi szakértő írása kapott helyett. A két felelős szerkesztő - Molnár Gusztáv politológus és Alexandru Cistelecan, a marosvásárhelyi Vatra című kulturális havilap főszerkesztője - havonta egy-egy meghatározott témára kér fel szerzőket. /Kétnyelvű Provincia az európai erdélyiségért. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 5./
2000. május 13.
Mihai Antonescut, az Atac la persoana lap egykori munkatársát nacionalista és soviniszta propaganda kifejtése miatt két évi börtönre ítélték, adta hírül a Ziua. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2000. május 30.
A moldáviaiak között már 300 ezer kettős állampolgár van, s újabb és újabb moldován tömegek futószalagon nyerik el a román állampolgárságot, tudósított a Ziua. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
2000. július 22.
Victor Stanculescu tábornok azt állította, hogy Petre Roman egyik tanácsosa húsz kiló trotilt akart elhelyezni 1990 júniusában a bukaresti Egyetem téren, hogy levegőbe repítse a "golánokat", a tüntetőket, közölte a Ziua napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
2000. szeptember 20.
A Bursa című gazdasági napilap szept. 19-i száma szerint a választáson a legnagyobb ellenzéki erő, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) olyan győzelmet arat, hogy akár egyedül is kormányt alakíthatna, de külpolitikai megfontolásokból ezt nem fogja megtenni. Problémát jelent az RTDP külföldi hitelképessége. "Az egyetlen megoldás ehhez a nemzetközi akkreditáláshoz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A dolog már csak azért is egyre komolyabb figyelmet érdemel, mivel az RMDSZ-en belül már az eltűnés határáig gyengült az az irányvonal, amely elutasítja az RTDP-vel való kapcsolatfelvételt" - állapította meg az újság. - A Ziua című lap szept. 19-i számában Adrian Severin volt külügyminiszter kijelentette, hogy az RTDP az egyedüli párt, amely képes kimozdítani a mozdulatlanságból és valamilyen irányba elvinni a román társadalmat. Severin a közelmúltban tért vissza Ion Iliescu oldalára. /Az RMDSZ az egyetlen megoldás az RTDP nemzetközi akkreditálásához. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
