Idén májusban megalakult a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt, amelyet jún. 14-én hivatalosan bejegyeztek a bukaresti bíróságon. A párt központja Marosvásárhelyen van. Alapszabályzatuk szerint a párt célja a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak érvényre juttatása. Mindezt Király László vállalkozó, a párt nemrég Szatmár megyében megalakult szervezete elnökétől tudta meg a lap munkatársa. /(sike): Új magyar párt a porondon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
1993. február 15.
Szilágyi István kolozsvári író, a Helikon /Kolozsvár/ irodalmi hetilap főszerkesztője az irodalmi életről kifejtette: "Az elvándorlás, a cenzúra és az alkohol gyengített minket a kemény diktatúra idején." Az elvándorlás miatti vérveszteséget nem tudják kiheverni. A szabadság nem hozta meg a várt élénkülést. Nincs igazán jelentős irodalom, ám mind a négy irodalmi lap, a Látó, a Korunk, a Helikon és az A Hét is komoly erőfeszítéseket tesz, hogy ennek az ellenkezőjét bizonyítsa. A Helikon szerkesztőségében több író dolgozik: Király László főszerkesztő-helyettes költő, azután Sigmond István író, Lászlóffy Aladár költő, Mózes Attila író. K. Jakab Antal rangos kritikus. /Osztovits Ágnes: Rendhagyó folyóiratszemle. Szilágyi István a kolozsvári Helikonról. = Magyar Nemzet, febr. 15./
1993. február 24.
95 kolozsvári magyar értelmiségi nyilatkozatot adott közre, tiltakozva a Funar-féle hatalmi önkény ellen. Előzőleg 1992. nov. 28-án fejezték ki tiltakozásukat Gheorghe Funar polgármester Mátyás-szoborral kapcsolatos provokációjával kapcsolatban. Akkori tiltakozásuknak nem lett eredménye, Funar azóta is kulturális etnikai tisztogatást végez a magyar szellemi élet, történelmi és kultúrhagyomány minden területén. Funar a megyei vezetés támogatását is élvezi, a kormány sem intézkedik a jogrend érdekében. Az aláírók között van Benkő Samu, Cs. Gyimesi Éva, Csiha Kálmán református püspök, Imreh István, Kányádi Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István, Szőcs István, Tompa Gábor színházigazgató és Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
1995. január 26.
Szász János elítéli azt a hangot, ahogy a Tőkés-kultusznak hódoló Gazda József elítéli Nagy Benedeket. Szász János előre figyelmezteti az Etikai Bizottságot, ne marasztalják el Nagy Benedeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ Ugyancsak elítéli Gazda József írásának hangvételét Király László /Székelyudvarhely/, hozzátéve, hogy Tőkés László püspök nem szorul sajtókampány eszközeivel megvívott védelemre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28-29./
1995. március 20.
A Berzsenyi Társaság vendégeiként öt erdélyi magyar író, költő - Farkas Árpád, Kántor Lajos, Király László, Lászlóffy Aladár, Mózes Attila - Budapesten, a Rátkay Klubban találkozott a közönséggel. A házigazda, Pomogáts Béla irodalomtörténész kifejtette, hogy a jelenlevő írókat nem vendégként kell tekinteni, hanem olyan magyar alkotóknak, akiknek természetes helyük van Budapesten. /Gittai István: Párbeszéd Erdéllyel. = Új Magyarország, márc. 21./
1995. szeptember 16.
A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ "A Securitate fehér könyve" címmel dokumentumgyűjteményt ad ki. A még meg nem jelent kötetből összeállítást hozott az Evenimentul Zilei, amely a művészek és a szeku "viszonyát" mutatja be. Corneliu Vadim Tudor önkéntes besúgó volt, ennek ellenére még őt is megfigyelték. Egy 1981-ben készült, 41 nevet tartalmazó listán számos erdélyi magyar író is szerepel a renitenskedők között. Bodor Pált elmarasztalták "nacionalista-soviniszta" vélemény hangoztatása miatt, akárcsak Bálint Tibort, Fodor Sándort, Gáll Ernőt, Kántor Lajost, Kányádi Sándort, Király Lászlót, Lászlóffy Aladárt, Szilágyi Istvánt, Veress Zoltánt, Gálfalvi Zsoltot, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 16./ Az SRI-nek ez az ötödik Fehér könyve, viszont senki sem tudott az előző négy könyvről. A négyszáz oldalas dokumentumkötet átlapozásával világossá válik a szándék. A könyv azt bizonyítja, milyen kevesen voltak a másként gondolkodók, a disszidensek, akiket a szeku figyelt. A kötetből jórészt hiányoznak a magyar és német írók, csupán pár soros feljegyzések készültek volna róluk. Az is elképzelhetetlen, hogy a külföldön tevékenykedő románellenes /értsd: diktatúraellenes/ intézmények és személyek felsorolásában nem szerepelnek magyarok. A szekuritáte mindenkiben kémet látott, épp a magyarokat kímélte volna? - teszi fel a kérdést a könyvet ismertető Ferencz Zsuzsa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./
1996. április 26.
Az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete ápr. 26-i ülésén ismét dr. Ferenczy Ferencet jelölte polgármesternek, megszavazták a tanácsosjelöltek listáját. A Hargita Megyei Tanácsba Kolumbán Gábort, Király Lászlót, Kinda Lászlót, Bartók Sándort és Fodor Györgyöt jelölte a közgyűlés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./
1996. május 18.
A Mátyás-szobor szomszédságában volt a kolozsvári Helikon szerkesztősége, nyilatkozott Szilágyi István főszerkesztő, most azonban Funar polgármester intézkedésének köszönhetően kiköltöztették őket, ugyanúgy a Korunk szerkesztőségét, most a Szamos partján, a Iasilor utcában vannak, egy udvarban a Korunkkal. A Helikon előde, az Utunk hetilap szerkesztői között kiválóságok is voltak, mint a régi "helikonosok" /Erdélyi Helikon folyóirat/, Kós Károly, Kiss Jenő, Horváth István, Létay Lajos, Asztalos István. Generációváltás is volt, a laphoz került az évek során Szabó Gyula /Kossuth-díjra javasolt, de meg nem szavazott prózaíró/, Fodor Sándor, Bajor Andor, Bálint Tibor. A Forrás-nemzedék egyes tagjai is az Utunkhoz kerültek, emlékezett Király László, a Helikon főszerkesztő-helyettese. Két éve a legfiatalabb korosztály önálló oldalt kapott Serény Múmia címmel. A lapgazda a Romániai Írószövetség, súlyosak az anyagi gondok. Volt olyan időszak, amikor a kilenc főállású szerkesztő kilenc hónapon át nem kapott fizetést. /Bágyoni Szabó István: Műhelylátogatóban Kolozsvárt. /Új Magyarország, máj. 18./
1996. május 18.
Átadták a Kolozsvári Írók Társaságának 1995-re szóló díjait. A díjazottak között egy magyar is van, Király László, aki Beűzetés című verskötetéért (Mentor Kiadó, Marosvásárhely) részesült ebben a kitüntetésben. /Irodalmi díjak ? 1995. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
1996. június 4.
Máj. 31-én az Orbán Balázs Napokkal lezárult Székelyudvarhelyen az a rendezvénysorozat, amelyet hét évvel ezelőtt kezdeményezett a városban levő Bethlen Gábor Általános Iskola. A rendezvénysorozat célja az volt, hogy a szervező iskola tanulói, mint házigazdák, a meghívott iskolák tanulóival közösen gondolatban végigjárják rendre a hét székely széket és felleltározzák azok néprajzi értékeit. Összesen több mint ötszáz tanulót sikerült bevonni ebbe. Jelentős mennyiségű néprajzi anyag gyűlt össze, mondotta Király László iskolaigazgató. További eredmény a közösség összekovácsolása, az együvé tartozás. Bíró Ambrus Lenke tanárnő hét éven keresztül volt a rendezvénysorozat szervezője. Az idén tizennégy iskola küldte el csapatát. /Orbán Balázs nyomdokain. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 4./
1996. augusztus 17.
A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ második országos értekezletét aug. 17-én tartotta, Déván. Ez alkalommal az ország tíz megyéjéből érkeztek küldöttek, nem voltak sokan. Elfogadták a párt alapszabályzatát és megválasztották a vezetőséget. Kiss Kálmán pártelnök magyarul elmondott beszédét Firczák Gheorghe első alelnök fordította románra. Az anyanyelvi oktatást szorgalmazzák, de ezt "depolitizálni" kell. Molnár Kovács István, a párt főtitkára olvasta fel az alapszabályt, melyet több helyen módosítottak, így törölték a párt etnikai jellegére utaló bizonyos előírásokat. Az RMSZDP szociálliberális középpárt, határozták meg. Gál Oszkár keményen elítélte Buchwald Péternek a kolozsvári értekezletükön való fölszólalását és a felelősségre vonását szorgalmazta. Az értekezleten megerősítették a vezetőket: Kiss Kálmán pártelnök, Molnár Kovács István főtitkár, Firczák Gheorghe első alelnök, Bolyai Gáspár, dr. Molnár Attila, Gál Ferenc Oszkár, Király László alelnökök, a három új alelnök: Száva József, Ábrán József és Harkó Antal. A pártot be akarják jegyeztetni és indulni akarnak a választáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
1996. augusztus 17.
A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ második országos értekezletét aug. 17-én tartotta, Déván. Ez alkalommal az ország tíz megyéjéből érkeztek küldöttek, nem voltak sokan. Elfogadták a párt alapszabályzatát és megválasztották a vezetőséget. Kiss Kálmán pártelnök magyarul elmondott beszédét Firczák Gheorghe első alelnök fordította románra. Az anyanyelvi oktatást szorgalmazzák, de ezt "depolitizálni" kell. Molnár Kovács István, a párt főtitkára olvasta fel az alapszabályt, melyet több helyen módosítottak, így törölték a párt etnikai jellegére utaló bizonyos előírásokat. Az RMSZDP szociálliberális középpárt, határozták meg. Gál Oszkár keményen elítélte Buchwald Péternek a kolozsvári értekezletükön való fölszólalását és a felelősségre vonását szorgalmazta. Az értekezleten megerősítették a vezetőket: Kiss Kálmán pártelnök, Molnár Kovács István főtitkár, Firczák Gheorghe első alelnök, Bolyai Gáspár, dr. Molnár Attila, Gál Ferenc Oszkár, Király László alelnökök, a három új alelnök: Száva József, Ábrán József és Harkó Antal. A pártot be akarják jegyeztetni és indulni akarnak a választáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
1997. március 15.
Molnos Lajos 1992 óta az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, 1994 óta az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának alelnöke, emellett költő, novellista és szerkesztő. Korondon nőtt fel, Kolozsváron végezte a magyar szakot, 1972 óta él Kolozsváron. A Securitate háromszor letartóztatta. Először még 1965-ben. Király László, Farkas Árpád és Magyari Lajos társaságában ült hét hónapot. 1982-ben Szőcs Gézával egyszerre rúgták ki az akkori Igazság napilap szerkesztőségéből, rá egy hétre lecsukták, nyilatkozta Szepesi Attilának. Az Utunk /a mai Helikon/ szerkesztője volt évekig, innen szólította el a politika. Válogatott verseit tartalmazó Néhány tudnivaló a Csendes-óceánról /Tinivár, Kolozsvár/ című kötete hamarosan a boltokba kerül. Molnos lesz az RMDSZ Szövetség hetilapjának szerkesztője. /Új Magyarország, márc. 17./
1997. szeptember 3.
Az egységes vagy két/séges magyar irodalom alcímet viselte a júl. 28-a és aug. 3-a között Parajdon, a József Attila Tudományegyetem /Szeged/ magyar tanszéke által szervezett irodalmi tanulmányi tábor Határon címmel. A tábor részét képezi a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a szegedi egyetem magyar tanszékei közötti együttműködésnek, amely a kortárs magyar irodalom elméleti igényű és történeti megalapozottságú kutatására irányul. Vajon leépült vagy felépült az összmagyar irodalom, tették fel a konferencián a kérdést. Szükségesnek látszik egy új kanonizációs stratégiának a közös kidolgozása, amely lehetővé teszi a szóértést. Első szinten az archaikusabb erdélyi magyar irodalom és a töredezettebb, gondolatibb "pannon"-magyar irodalom egy szintre hozása szükséges. - Új felismerések születtek a hazai és magyarországi Sütő-recepció kanonizációs módszereiben, írta a táborozásról szóló beszámolójában az egyik előadó, Kisgyörgy Réka. A meghívott előadók között volt Bréda Ferenc, Cs. Gyimesi Éva, Farkas Zsolt, Kisgyörgy Réka, Odorics Ferenc. A meghívott írók között főleg magyarországi modern, posztmodern írók voltak /Kemény István, Térey János, Kukorelly Endre például/, az erdélyiek között idősebbek és fiatalabbak is /Fekete Vince, Gergely Edit, Kányádi Sándor, Kelemen Hunor, Kovács András Ferenc, Király László, Láng Zsolt, László Noémi, Molnár Vilmos, Orbán János Dénes, Salat Levente, Szilágyi István, Szőcs Géza, Sántha Attila és Visky András/. A vitákban részt vettek a kolozsvári Collegium Transylvanicum diákjai is. - A trianoni szétszabdalás óta 2 milliós erdélyi magyarságról beszélünk. Mi lenne, ha nem e szüntelen generatív munka lenne az, amely az alkotás elengedhetetlen feltételének tartaná a magyar vagy nem magyar alkotói készenlétet? - tették fel a kérdést a táborban. Dr. Odorics Ferenc szegedi docens arról tájékoztatott, hogy a JATE-n az érdeklődés középpontjában a strukuralizmus-viták állnak. A posztmagyar játékos szó, mondta, olyan gondolkodásmódot kíván jelölni, amely túl van a modernen, de ezzel együtt ilyen szövegekkel való foglalatosságnak kíván jelzője lenni. Először Árkoson rendeztek irodalomtudományi tábort, Parajdot, a második tábort a folytonosság jellemzi. /Kisgyörgy Réka: Az egységes vagy két/séges magyar irodalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1998. január 20.
Kétnyelvű kötet jelent meg Csíkszeredán: Maradok - I remain /Pro Print/, alcíme pedig Magyar költők hangja Erdélyből - Voices of the Hungarian Poets from Transylvania. A 430 oldalas kiadvány Farkas Árpád, Ferenczes István, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár, Magyari Lajos, Markó Béla, Szilágyi Domokos és Szőcs Géza verseiből nyújt válogatást az Erdélyből Amerikába kivándorolt Harkó Gyöngyvér szerkesztésében. A költeményeket Sohár Pál /Székesfehérvár/ ültette át angolra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./
2000. november 24.
A Castellum Alapítvány /melyet az erdélyi nemesi, történelmi családok leszármazottai hoztak létre/ nov. 18-án Marosvásárhelyen Bánffy Miklósra emlékezett. Bánffy alakját Csép Sándor tévés személyiség idézte. A sokoldalú Bánffy Miklós tehetséges festőművész, grafikus volt; 1916-ban ő szervezte az utolsó királyi koronázási ünnepséget; képviselő és főispán; később Horthy külügyminisztere; egy ideig a Nemzeti Színházat majd az Operát vezette; titkos diplomáciai megbízatásokat kapott; saját könyveit és a másokét illusztrálta; kiváló karikatúrista is volt. Igazi reneszánsz egyéniség, akinek színdarabjai is maradandó irodalmi értéket képeznek. Az esten Király László nagyenyedi történelemtanár Bánffy Miklós izgalmas szépirodalmi vállalkozásáról, az Erdélyi történet című trilógiáról értekezett. A regényt Móricz Zsigmond "az erdélyi irodalom leggrandiózusabb művének" nevezte. Kós Károly is úgy vélte: Bánffynak a magyar széppróza első sorában van a helye. De voltak, akik dilettáns műnek tekintették, mint például Illés Endre. Az esten a műről és szerzőjéről Csép Sándor dr. Csávossy Györggyel, Láng Zsolt íróval és Király Lászlóval beszélgetett. A Castellum Alapítvány ezzel az irodalmi esettel sorozatot indított, melynek keretében felmérik, száma veszik mindazokat a maradandó értéket, amit e kommunizmus által szétzilált társadalmi osztály kimagasló egyéniségei alkottak. /Máthé Éva: Castellum Irodalmi Esték. Bánffy Miklósra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2000. december 11.
A Kriterion Kiadó fennállásának harmincegyedik évfordulója alkalmából felelevenítették a hagyományt: régen december volt a Kriterion hónapja, találkozókat, bálokat rendeztek ebből az alkalomból. Most dec. 8-án és 9-én zajlottak a Kriterion-napok Kolozsváron. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója elmondta, kíváncsi arra, mit ér a könyvkiadó a mai huszonévesek szerint. Erre a feladatra a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakának harmadéves diákjai vállalkoztak, dolgozataikban azt vizsgálták, egy adott témakör milyen formában és mennyiségben volt jelen a harmincévi könyvtermésben. Ex libris-kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők, Gábor Dénes Művelődés-szerkesztő jóvoltából. Ismertettek egy szociológiai felmérést a kolozsvári magyar lakosság olvasási igényeiről. Kiderült, hogy a kolozsvári magyar családok többségénél a családi könyvtár több mint 500 kötetből áll. A legkedvesebb könyvek listáját Az aranyember vezeti, míg a kedvenc írók között Jókai Mór és Jules Verne állnak az első helyen. Bemutatták a Téka sorozat legújabb kötetét, Bándi Péter énekeskönyvét, majd kolozsvári szerzők frissen megjelent köteteit. Palocsay Zsigmond posztumusz kötetét, A Változó népi kultúra című tanulmánykötetet, a Fodor Sándor-sorozat harmadik darabját és Király László legújabb verseskötetét. /A Kriterion-jelenség harminc esztendeje. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
2000. december 14.
A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskolában több éves hagyománya van a népi bútorfestő tábornak. A téli és tavaszi vakációkban többszáz tanuló és pedagógus ismerkedett meg e népművészeti ággal, a bútorfestés mesterségével. Eredeti motívumokat gyűjtöttek, szakirodalmat tanulmányoztak. Király László iskolaigazgató, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke javaslatára olyan bútorfestő tábort szerveztek a félévközi vakációban, amely a millennium emlékére székely népi bútorzattal díszíti az iskolaépület előcsarnokát. /Báró Hajnal, Székelyudvarhely: Értékteremtő, félévközi vakáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2001. január 17.
Marosvásárhelyen jan. 25-én tizedik alkalommal osztják ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztői az irodalmi fórum nívódíjait. Az idén prózáért Sebestyén Mihályt, líráért Király Lászlót, esszéért Selyem Zsuzsát díjazzák. Debüt-díjat kap Farkas Wellmann Éva és Király Kinga Júlia. Gálfalvi György a Látó főszerkesztő-helyettese elmondta, hogy 1992-ben osztották ki első alkalommal a Látó nívódíjait a Lakitelek Alapítvány támogatásával. Akkor vers kategóriában Lászlóffy Aladárt, prózában Kisgyörgy Rékát, esszében Visky Andrást, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztéséért Balogh Edgárt, a marosvásárhelyi rádiót teljesítményéért, a legjobb újságírói munkásságért pedig Makkai Jánost díjazták. Az évek folyamán többen kétszer is részesültek már a nívódíjban, így például Lászlóffy Aladár, Szilágyi Júlia, Sebestyén Mihály, Király László, Selyem Zsuzsa. Király Lászlónak verseiért ítélik oda másodszor a díjat, nem mintha nem lenne miből válogatni. /Antal Erika: Megújult értékek Tizedik alkalommal osztják ki a Látó nívódíjait. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./
2001. május 10.
Máj. 11-12-én a hargitafürdői Ózon szállodában - a Hargita megyei tanács, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont és a Székelyföld c. csíkszeredai folyóirat szervezésében - erdélyi magyar írók, költők tanácskozásra gyűlnek össze. A rendezvény címe: Irodalom az utódállamokban. Az előrejelzések szerint jelen lesz több (sok esetben innen elszármazott) magyarországi író, anyaországi kritikusok, irodalomtörténészek társaságában (így pl. Ágoston Vilmos, Mezey Katalin, Oláh János, Szávai Géza, Szigeti Lajos Sándor, Bányai János, Martos Gábor, Pomogáts Béla, Bodor Ádám). A belföldi meghívottak között lesz többek között: Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Bálint Tibor, Szilágyi István, Lászlóffy Aladár, Király László, Páll Lajos, Ferencz Imre, Egyed Péter, Mózes Attila, Vida Gábor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Láng Zsolt, Bölöni Domokos, Ferenczes István, Bíró Béla, Fábián Ernő, Domokos Géza, Bogdán László, Borcsa János, Gál Éva Emese, valamint könykiadók (közülük néhányan írói minőségükben is): Kozma Mária, Tőzsér József, Káli Király István. A fiatal romániai magyar író- és költőnemzedék is képviselteti magát (pl. Balázs Imre József, Demény Péter, Papp Sándor Zsigmond, Gergely Edit, Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Sántha Attila). /Erdélyi Magyar Írók Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2001. augusztus 9.
Július-augusztusi összevont számával jelent meg a Filmtett /Kolozsvár/ mozgóképes folyóirat. A lap első témája Gulyás Gyula Fény hull arcodra édesem című filmje, amely Király László novellájából ihletődik, s amelynek az az érdekessége, hogy Erdélyben készült, magyarországi és hazai stábbal. /(balázs): Filmtett 13. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./
2001. október 15.
Író-olvasó találkozóval kezdi nyolcadik évadját okt. 16-án Kolozsváron a népfőiskola a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Meghívottak: Bálint Tibor, Cseke Péter, Csép Sándor, Dehel Gábor, Demény Péter, Egyed Emese, Fodor Sándor, Jancsó Miklós, Kántor Lajos, Király László, Kiss János, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Létay Lajos, Molnos Lajos, Mózes Attila, Muzsnai Magda, Szabó Gyula, Tompa Gábor. Műveikből adnak elő rövid részleteket. /Évadnyitó a Kolozsvári Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2001. november 9.
A Csíkszeredában megjelenő Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztői első ízben 1998-ban, a lap egyéves születésnapján osztották ki a lap nívódíját. Ferenczes István főszerkesztő elmondása szerint évente azoknak adják át a díjat, akik a legjobb írásokat közölték a lapban az esztendő során. 1998-ban Kovács András Ferenc, Tánczos Vilmos, Benkő Levente, 1999-ben Gazda József, Bogdán László, Vincze Gábor, 2000-ben Oláh-Gál Elvira és Kányádi Sándor vehették át a díjakat. Az idei díjátadásra nov. 7-én került sor a lap szerkesztőségében, ahol Máthé Éva, Király László és Lőrincz György részesültek az elismerésben. /(Daczó Dénes): Negyedik alkalommal. Kiosztották a Székelyföld nívódíjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2002. február 11.
Febr. 9-én Kolozsváron megalakult az E-MIL, vagyis az Erdélyi Magyar Írók Ligája, huszonhét író és költő jelenlétével. Az E-MIL az írók érdekeit védi, támogatja a kulturális kiadványokat, könyvkiadókat, nyomdákat, könyvkereskedelmet, ugyanakkor évente díjazza a legértékesebb műalkotásokat, találkozókat szervez. Az E-MIL tagjai nemcsak az erdélyi magyar, és innen elszármazott írók lehetnek, hanem csatlakozhatnak mindazon személyek, akik — etnikai hovatartozástól függetlenül — magyarul írnak és jelentetnek meg műveket. Megalakulása után az E-MIL megszavazta választmányát: Fodor Sándor, György Attila, Orbán János Dénes, Király László és Kinde Annamária, valamint a Szakmai Becsületbíróság három tagját, Kötő József, Márkus-Barbarossa János és Gittai István személyében. /Köllő Katalin: Megszületett E-MIL Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
2002. május 28.
A dési EMKE szervezésében máj. 24-én író–olvasó találkozóra került sor. Király László költő és Katona Éva színművésznő találkozott a dési közönséggel. A Király László–Katona Éva művészházaspár jelenlétében megnyitották Gál Róbert tusrajzait tartalmazó kiállítását. /Lukács: Író–olvasó találkozó Désen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2002. augusztus 17.
Király László új verseskönyvében /A szibárdok története. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002 / nagy visszatérő témái mellett egy nagy halottnak, az édesapjának is emléket állított. /Bogdán László: Kik azok a szibárdok? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./
2002. augusztus 26.
Aug. 20-a és 25-e között a Hargita megyei Zetelakán szervezték meg az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) első írótáborát, Erdély - Határtalanul címmel. A tábor keretében aug. 24-én került sor az E-MIL közgyűlésére. Az írótábor megszervezésében oroszlánrészt vállaló Sántha Attila, az E-MIL ügyvezető igazgatója elmondta: az öt nap alatt 56 író fordult meg a táborban, összesen 110 vendéget regisztráltak. Az E-MIL 80 bejegyzett taggal számol, ez körülbelül kétharmada a mintegy 120-ra becsült erdélyi írótársadalomnak. Az Erdélyi Híradó kiadó irodahelyiséget és ingyenes telefon- és internethasználatot biztosít az E-MIL számára. Szükséges egy székhely megszerzése, a különböző európai írószervezetekkel való kapcsolatfelvétel és a pályázati lehetőségek kihasználása. /Köllő Katalin: Zárórendezvények a zetelaki írótáborban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ Sántha Attila az elnök Fodor Sándor távollétében vezette a tábort és a közgyűlést is. Sántha Attila beszámolóját követően többek között Király László, Mózes Attila, Kántor Lajos, Káli Király István, Csávossy György, Farkas-Wellmann Endre, Lászlóffy Csaba, Lőrincz György, Szávai Géza, György Attila és Márkus-Barbarossa János beszélt. Dilettánsok kezén senyved a tévék irodalmi műsora, figyelmeztetett Kántor Lajos. Lászlóffy Csaba fájlalta az erdélyi írók egy részének távolmaradását. A szövetségnek székházra, pénzre van szüksége, hogy személyzetét megfelelően növelhesse. Többen is javasolták, hogy az E-MIL forduljon a Román Írószövetséghez, és kérjen arányos részesedést annak (vagyonkezelő) Irodalmi Alapjából. Sántha Attila így foglalta össze az E-MIL prioritásait: 1. A szakszervezeti jelleg erősítése - charta elfogadása, amely a mindenkori minimális honoráriumokat rögzíti közlések, fellépések esetén; szolgáltatások nyújtása, mint pl. a magyarországi honoráriumok begyűjtése és továbbítása azon erdélyi szerzőknek, akik ezt kérik. 2. az irodalmi élet pezsdítése, írói turnék szervezése. 3. Az E-MIL tagságának további erősítése, az eredmények felmutatásával. 4. Hivatalos kapcsolatfelvétel a román és a magyar, illetve a nemzetközi írószervezetekkel, felkészülés az EU kultúrpolitikájába való illeszkedésre. 5. Székhelyet szerezni. 6. Az E-MIL-nek kezdeményezőként kell fellépnie az irodalom jelenlétének és minőségének erősítésére az elektronikus médiában. 7. Alkotói pályázatok kiírása, irodalmi díjak nyújtása. A Választmány következő ülésének témája lesz a szakbizottságok felállítása a Méhes György-alapból nyújtandó díjak odaítélésére. 8. Az E-MIL arculatának kidolgozása (logo, embléma), valamint egy arculati stratégia kidolgozása (médiában való jelenlét). 9. Önálló honlap létrehozása. Eddig sikerült levédeniük az e-mil.ro és az irodalom.org címeket. /Bölöni Domokos: Zászlóbontás Zetelakán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./
2002. október 11.
Ötéves a Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat. Ferenczes István költő, a lap főszerkesztője visszatekintett: a kilencvenes évek elején fölmerült egy székelyföldi regionális lap indításának a gondolata. Még a napilap is jó lett volna azokban az években, nagy szerepe lehetett volna egy egységesebb székelyföldi regionalitás megfogalmazásában. Végül a megoldás Csíkszeredában született meg: 1997 októberében megjelent a Székelyföld első száma. A napokban hagyja el a nyomdát az októberi Székelyföld, a 61. szám. A megyei önkormányzat égisze alatt megszületett a Hargita Kiadóhivatal, amely a folyóirat mellett könyvkiadási feladatokat is vállal. 2000 januárjától pedig Ferenczes Istvánék szerkesztik a Moldvai Magyarságot is, a csángó újságot, miután az 1998-ban Sepsiszentgyörgyön megszűnt. A Székelyföld regionális lap, kevesebb szépirodalmat tesz közzé. Székelyföldön jóval több történész, néprajzos, képzőművész, szociológus, népművész, alkotó újságíró, közíró él, mint szépíró. A munkatársak: Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László, Fekete Vince a szegedi doktoranduszi évek végeztével Kézdivásárhelyen él, onnan ingázik, Mirk Kata-Szidónia Debrecenben elvégezte a néprajz-antropológiát, illetve a szociológiát, azután jött haza. A folyóirat ezer - októbertől ezerszáz - példányban jelenik meg. - Elsősorban hiánypótló könyveket adtak ki. Többek között a Csíki Székely Krónikát, a Tusnádi Székely Kongresszust, a klézsei csángómagyar költő, Duma István András verseit és Az ember ott a legfájóbb magyar című, a csángómagyarokról szóló versek antológiáját. A Pro-Print Kiadóval közösen minden évben kiadott Erdélyi Szép Szó az erdélyi magyar írók az évi termésének a legjavából válogatott antológia. A Székelyföld folyóirat évfordulós ünnepségén kerül átadásra az Erdélyi Magyar Írók Alkotóház Csíkszeredában. A Székelyföld-díjakat 1998-ban osztották ki először. Azok a szerzők kapják, akik az előbbi évben a legszínvonalasabb közlésekkel jelentkeztek. 1998-ban Benkő Levente, Kovács András Ferenc és Tánczos Vilmos, 1999-ben Bogdán László, Gazda József és Vincze Gábor, 2000-ben Kányádi Sándor és Oláh-Gál Elvira, 2001-ben Király László, Lőrincz György és Máthé Éva kapta a folyóirat nívódíját. Idén Lászlóffy Aladár, Egyed Péter és Tófalvi Zoltán kapja a díjat. /Ferencz Imre: Ötéves a Székelyföld kulturális folyóirat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./
2002. november 12.
A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ októberi ülésén Nagyenyed nagy korszakai és szenvedései címmel tartott előadást Király László nagyenyedi tanár, tankönyvíró. A kollégium régi professzorai és diákjai között volt Pápai Páriz Ferenc, Aranka György, Köteles Sámuel, Tótfalusi Kis Miklós, Bod Péter, Benkő József, Kőrösi Csoma Sándor, Barabás Miklós, Szász Károly, Kemény Zsigmond, Makkai Sándor, Áprily Lajos és Sütő András. Nagyenyed tragédiái: 1704 (virágvasárnapkor a labancok felégették, kifosztották a várost, huszonnyolc diák vesztette életét), 1784 (a móc parasztlázadás fájdalmas emléket hagyott a városlakók életében), 1848 (az Axente Sever által vezetett román csapatok megtámadták a várost, felégették a kollégiumot, az el nem menekült magyar lakosok felét lemészárolták, nyolcszázra becsülik a halálos áldozatok számát), 1918 (az impériumváltás esztendeje). A város csodálatos regenerálódási képessége: minden tragédia után képes volt talpra állni. Az idén megnyitott Magyar Ház is ezt bizonyítja. Ezután Hantz Lám Irén Város az őrhegy alatt című könyvét mutatta be. /Sz. L.: Kemény Zsigmond Társaság. Nagyenyed nagy korszakai és szenvedései. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 12./
2003. március 5.
A napokban vetítik Kolozsváron a magyar-román koprodukcióban készült, Gulyás Gyula rendezte Fény hull arcodra című játékfilmet. A filmnek - mely a tavalyi, 33. Magyar Filmszemlén megkapta a rendezői látvány díját - ez volt az első hivatalos erdélyi bemutatója. Ez a második "erdélyinek" számító nagyjátékfilm - az elsőt Tompa Gábor rendezte Kínai védelem címmel. A Király László Kolozsváron élő költő, író elbeszélése alapján készült film főbb szerepeiben Tompa Klára, Váta Lóránd, Bíró József és Gáspárik Attila látható. /Papp Attila Zsolt: Szellemi befektetési lehetőség. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./
